A magyar tudomány esete most már tényleg mindennel (úristenmifolyikittenposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Az ember, akinek a nevét nem fogom leírni, interjúk egész sorában bizonyít valamit, amit pláne nem fogok leírni.
Most éppen arról volt szó, hogy továbbra is Orbán tanácsadója marad. (tudománypolitikai kérdésekben ad tanácsokat, mint miniszterelnöki megbízott).
Ez az ember most elmondta, hogy
„A miniszterelnökről van egy mumuskép, de ő nem azon tanakodik egy sötét szobában ülve, hogy hogyan törjön borsot a magyar kutatók orra alá. Stratégiai döntéseket hoz, legutóbb arról beszélt, hogyan képzeli el a fejlődést 2030-ig.”
Ezt most szeretném kis legófigurákkal eljátszani. Orbánlegó leül Bizonyosemberlegó mellé, lehet, hogy még a legótérdére is teszi a legókezét és azt mondja: vizilóm van nékem a tudomány fejlődéséről 2030-ig. És ingyen van vizilóm, mert most ugye, pro forma, én adok neked tanácsot Bizonyosemberlegó és te kapsz érte pénzt, ez milyen? – mondja Orbánlegó és már sorolja is, hogyan képzeli el a magyar tudomány stratégiáját 2030-ig. Bizonyosemberlegó meg jegyzetel. Másnap ugyanis miniszterelnöki tudományos főmegbízottlegóként mégiscsak el kell mondania Orbánlegónak, hogy mi legyen a tudományos stratégia. Ekkor bejön Palkovicslegó. Róla a Bizonyosemberlegó elmondta az interjúban, hogy Szabógáborlegóval volt közös cikke, pont amikor azt mondták, hogy nem volt cikke egyáltalán. A cikklegó a Jövő járműve című jeles folyóiratban jelent meg, hát nem pont akkor, amiről szó volt, de a társszerzők között van egy bizonyos Pézsa Nikolett is, aki azóta az Állatorvosi Egyetem Gyógyszertani és Méregtani tanszékén tudományos munkatárs Palkovicsné Pézsa Nikolett néven. Egyiket szavamat öltöm a másikba. Azt mondta a Palkovicslegó a legókezét szintén Bizonyosemberlegó legótérdére helyezve, hogy én most egyértelmű felhatalmazást adok neked, nem a törvény, nem, én, és holnap írunk a Nikolettlegóval egy olyan faszályos cikket méregtanból, a kedves feleségeddel, unokabátyáddal, meg a Srumpli kutyussal együtt, hogy az a rohadt komcsimuszlim Nature is beájul.
Még pár legóságot szeretnék kiemelni.
„Ott voltam a Harvard Egyetemen a genderoktatás bevezetésénél. Megkérdeztem, hogy erre a szamárságra miért van szükség, mire azt mondták, erre lehet pénzt kapni. (1987-ben töltött egy szemesztert a Bizonyosemberlegó a Harvardon és akkor ott nem volt bevezetve genderoktatás, hanem inkább a Women’s Studies, amiből volt is egy kis botrány, akkor egyébként Ronald Reagan volt az amerikai elnök, aki híresen liberális tendenciáival nyílván szórta a pénzt a nemlétező gender studiesra, és gondolom Bizonyosemberlegó szólt a Judith Butlernek, hogy mintegy három évvel később írja már meg a Gender Trouble-t”
„A különböző időpontban elhangzó nyilatkozatokat nem lehet egymással konfrontálni. (Wow. Ha én reggel azt mondom, hogy be kell tiltani a káposztásrétest, és délután kötelezővé teszem a káposztásrétes fogyasztását, akkor ezeket a nyilatkozataimat nem lehet egymással konfrontálni, mert különböző időpontban hangzottak el. Csak egyszerre, mondhatni kánonban adott nyilatkozatokat lehet egymással konfrontálni, de az sem ajánlott.)”
„1. Az Akadémián bizonyos elemek kiszivárogtatták az anyagokat, amitől úgy nézett ki, mintha a sajtón keresztül üzengetnének. Ez szörnyű. „
2. Rosszul hallották. Egészen baráti levelezés van köztünk, meg tudom mutatni. (Lehet, hogy csak én próbálok két különböző időpontban elhangzó nyilatkozatot, mert ugye két-három perc is eltelhetett a két fontos gondolat között, de én ezt egészen szórakoztatónak is vélelmezhetném, ha közben nem gondolnám azt, hogy,….drága jogi képviselőnk, ugye egy percig nem képzelte, hogy leírom, mit gondolok, hol él magácska?)”
Én nem kritizálom a legókat, ki vagyok én ahhoz, csak azt szerettem volna kommunikálni, hogy nem elég khmmnek látszani, khmmnek is kell lenni, bár úgy tűnik, sikerült.
UPDATE: Ebben a tézisben a szerző több cikket is idéz rheológiából, amelyben társszerző Palkovics és Szabó. Az ún. elsőszerző a jelölt. Palkovicsnál egy bizonyos Kecskemét College van feltüntetve munkahelynek.
MÉG UPDATEBB: Kiderült, hogy Palkovicsné Pézsa Nikolett nemcsak a járműtudományban és a méregtanban jártas, hanem a lovastorna gyakorlatok adaptálásában is. Ez az egész kezd egy Ionescu egyfelvonásosra hasonlítani.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518284-6ae4483643f97' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518284&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518284-6ae4483643f97&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518284-6ae4483643f97' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Flageolet: Érdekes új infok, nekem tovább árnyalják a képet a jóemberről. Párszor már említettem itt ezt a filmet (sajna, csak egy angol feliratos verziót találtam):
http://www.youtube.com/watch?v=ciGr-hi9He4
de egyszerűen félelmetesnek találom, hogy az ebben a filmben szereplő legnegatívabb figura, egy egyetemi csúcsvezető, mennyire hasonlít erre a palira minden szempontól, még külsőleg is, még a nejét tekintve is (pl a 48:05-től és 53:50-től kezdődő jelentekben :-). Hiába, tényleg nincs új a nap alatt. (És milyen kurv@jó ez a Zanussi film.) Ráadásul az egyik fő témája épp az emlegetett négermunka, amely, milyen érdekes, nemcsak a mai Magyarországon általánosan elterjedt – jó kis provinciális rákfene.
@Flageolet: „A hallgatót nem tegezzük, próbategezést sem fogadunk el, csínján bánunk a dicsérettel, hogy ne legyen félreérthető, nem emelünk ki indokolatlanul hallgatókat sem pozitív-sem negatív irányban. A vizsgákon (amennyiben az oktató hetero), az ellenkező nemű hallgatót nem hagyjuk utoljára, stb.”
Szerintem ezt egy kicsit túlkomplikálod, már-már becsípődésszerűen. Én is tanítok egyetemen, de soha nem gondolkodtam azon, hogy milyen nemű hallgatót vizsgáztassak utoljára, és engem az tegez, aki akar (őszintén szólva remélem, hogy a magázódás kikopik a nyelvünkből).
És egyszer sem bonyolódtam semmilyen komplikált érzelmi viszonyba hallgatómmal, a menyasszonyom pedig az egyetemem közelében sem járt.
De olyan kollégám is van, aki összejött a hallgatójával (igaz, jóval még jóval fiatalabb volt a kolléga, predok), és nem a boldogságukat látva nem hiszem, hogy ott nyomásgyakorlás volt. Most olyan elképzelhetetlen, hogy egy nőnek imponálhat, ha valaki jó oktató (intelligencia, „lazaság”, …)
@combo: Javítás: Természetesen a „boldigságukat látva” akart lenni.
Plusz a hsz végéről lemaradt a kérdőjel.
@combo: Tiszta Woody Allen.
@Flageolet: „A sztori 2018-as, full a metoo# kellős közepén, de még csak egy nyamvadt etikait sem tudtam elintézni. Hogy is mondta a dékán? „Túl csinosak voltak a lányok”. K*va életbe.”
A dékánnak volt igaza. Nem mindenki puritán.
Mellesleg nem értem a fanyalgókat. Abban az országban ahol az ízléstelenségnek, igénytelenségnek megkérdőjelezhetetlen kultusza van, az okosba való doktoroskodás logikus következmény. Ez nem a Fidesszel kezdődött.
@Érvsebész: „Egy politikus erkölcse természetesen nem magánügy”. Amúgy – a későbbi megnyilvánulásaiddal is – mindenben egyetértve, ennek kifejtésére kíváncsi lennék. A büntetőjogi kategóriáktól most eltekintve (amelyekben senki erkölcse nem magánügy), nem lehet könnyű meghatározni, hogy melyek azok az „erkölcstelen” cselekedetek, amelyek politikus esetében közügyek, de egy tanár, egy orvos, egy munkahelyi vezető, egy bolti eladó, egy villamosvezető, stb. esetében tolerálható magánügyek. Ha végigviszem a gondolatsort, oda jutok, hogy csak az nem közügy, ha a kanász játszik a micsodájával a körtefa alatt, bár nem tudom, hogy az állatvédők ezért a kijelentésért nem köveznének-e meg.
@Flageolet: távolságot tartani és tekintélyt szerezni tegezve is lehet, ez fellépés és személyiség kérdése. Van, akinek ez magázva sem megy… A tanár-diák viszony szerintem is kényes ügy, alapvetően én is úgy látom, hogy ha már megtörtént a baj (amit nem etikus keresni :))), akkor a józan észnek és az alapvető korrektségnek megfelelően kell eljárni, vagyis a a függelmi viszonyt meg kell szüntetni és úgy kell viselkedni, hogy a kivételezésnek még a látszata se merülhessen föl. Tisztességes ember számára ez trivialitás… aki meg „morálisan kissé ingoványos” ott meg az egyetemi szabályok se érnek sokat. Láttam én is azért boldog házasságot tanár-diák viszonyból kinőni…
Palkovicsnak meg kb. ez a legkisebb bűne, mondjuk nyilván nem inkoherens a jellemével (mármint a hiányával) :))) szóval pont ezen csámcsogni szerintem olyan pletykáló szomszédasszonyos dolog kissé, tekintetbe véve egyéb viselt dolgait.
„Elképesztő” fazon. Jól példázza, hogy mindig (minden helyzetben) fognak találni elvtelen, a rendszerbe belesimuló, azt egyéni „karrierjük” okán kiszolgáló emberegyedeket.
@Flageolet: Az én (természetesen ősöreg és egyébként is korlátozott) tapasztalataim szerint az egyetemi oktatóság tanársegédi működéssel kezdődött ugyanazon az egyetemen, ahol pár hónappal azelőtt még együtt kocsmáztunk, közösen szidtuk Prof. Dr. Szadista Narcisztikus Barom tanszékvezetőt, esetleg a koliban szobatársak voltunk, közös zuhanyzót, vécét, mosógépet használtunk, netán, horribile dictu, (hallgatóként, konszenzusos kapcsolatban) dugtunk, elég hiteltelen lett volna szeptemberben elkezdeni magázódni.
Persze abban igaza van, hogy én már nagyon távol vagyok a felsőoktatástól, ezért eléggé meg is döbbentett, hogy a hallgatók fegyelmezésére az általuk gyakorolt fizikai erőszak (az oktatók megdobálása – ez most komoly? Újrajátsszák az Eper és vér-t, vagy mi?) miatt volna szükség.
Elnézést az offért.
@Dárnok: Nem tudok (szerintem nem lehet) a kérdésre egyértelmű választ adni, az erkölcs normái ui. épp abban különböznek a büntetőjogétól, hogy képlékenyek és nem tényállásszerűek. A politikus erkölcsi felelősségét az adott közösség választóinak összessége jogosult megítélni, illetve mindenki egyénileg a saját maga által elfogadott normákhoz képest. (Lásd fenn: nekem nincs bajom azzal, hogy Palkó hanyadik házasságában él, kkk-nak pedig komoly morális problémát jelent.)
@Érvsebész: Mesélj még a régi szép időkről.
Ha még nem olvastátok:
index.hu/velemeny/olvir/2019/08/14/valasz_maroth_miklosnak/
Utolsó mondat annyira szép, hogy tessék:
„Mivel a fent röviden összefoglalt szakmai eredmények alapján elképzelhetetlennek tartom, hogy a vállalkozás CEU-s részével szemben merültek volna fel szakmai kifogásai, azt szeretném kérdezni, milyen szakmai hiányosságok miatt ítélte az ELTE-t alkalmatlannak az együttműködésre?”
@Flageolet: „Nem akarom folytatni a témát, már remegek attól a dühtől, amit az vált ki, hányszor voltam képtelen segíteni ezeken a hallgatókon. Azokat az eseteket már nem is veszem számításba, amikor az évfolyamtársak vagy felsőbb évesek vagy HÖK-ösök teszik ezt az elsőévesekkel.”
Szerintem több dolgot keversz most, ami a felháborodásodat tekintve érthető. Egyébként a felháborodásod is érthető, de ettől még mindig kevered azokat a dolgokat szerintem. 🙂
Az egyik, hogy a kivételezés el nem ítélése és a viszony el nem ítélése együtt jár — szerintem itt a kivételezést mindenki elítélte, Érvsebész és én pl. biztos, hogy deklaráltan is.
A másik, hogy Palkovicsék esete olyan volt, mint amit írsz. Erre mondtam már igencsak korán, hogy „most feltételezzük egy pillanatra, hogy nem élt vissza a helyzetével, főleg mivel semmi nem utal erre, az ellenkezőjére meg igen” (mert ugye happily ever after azóta is).
Szóval hogy aki nem ítéli el a konkrét esetet olyan mélyen morálisan, mint te, az attól még
1) elítélheti a kivételezést,
2) elítélheti a hallgatók általad vázolt fölprédálását.
Mindezt önellentmondás nélkül.
@Érvsebész: „mindenki egyénileg a saját maga által elfogadott normákhoz képest”
Pontosan, ezért sokat rágódni ezeken nem érdemes. Mindenki bemegy a fülkébe, aztán egyéni értékítélete szerint ott vagy csinál forradalmat, vagy nem.
@Flageolet: Lehet, hogy én sem voltam „felelős” oktatói állásban, csupán oktatóiban, de az óráim előtt nem tartottam lelkigyakorlatot, hogy miféle abúzusnak (szexuális, politikai, stb. megnyilvánulásnak) kell majd ellenállnom. Én olyan szakon szocializálódtam annak idején, ahol a kis létszám miatt családias volt a hangulat, a legtöbb docens is tegeződött velünk (amit én akkor nem voltam képes viszonozni), viszont emiatt én is tegeződtem a hallgatóimmal (a hozzám hasonló kivételek esetében mellőzve a csendőrpertut), amíg nem éreztem ennek erőltetettségét. És differenciáltam közöttük. Emlékszem, két legtehetségesebb (azóta már doktorált) hallgatóm esetére, amikor első évben az első ZH után megkérdeztem, kik ők? (Nem azért, mert képesek voltak információkat pontosan visszaböfögni, hanem mert megcsillant a tehetség.) És, összefoglalva, nem emlékszem, hogy fegyelmezési problémáim lettek volna.
@Flageolet: „amikor Fuxos lányát vagy feleségét vagy barátnőjét mókázza meg egy kandisznó az alma mater falai között, jó?”
A Fuxos lányánál kétszer is bepróbálkoztak. Fuxos lánya kezelte a helyzetet….úgy neveltem, hogy tudja mit kell tenni az ilyen helyzetekben is.
A Fuxos lánya arról is beszélt, hogy nem kevés leányzó jár be igen megkérdőjelezhető öltözékbe bizonyos tanárok óráira és ennek megfelelően is viselkednek. Aztán meg megy a metoozás ha megb…ák őket.
Továbbra sem értem, hogy kommenttársam milyen alapon korlátozna két embert abban, hogy szabadon rendelkezzenek testükkel és idejükkel.
Még egy szavazat Érvsebész és még néhányak véleménye mellett. Ugyan mi újat tesznek hozzá a Palkovics jelleméről kialakult képhez a magánéletének részletei? Közéleti működése alapján eddig is nyilvánvaló volt, hogy jellemtelen, gátlástalan, hazug, hatalmával visszaélő, törtető ember. (Annak idején pl. Deutsch Tamás esetében sem az volt számomra érdekes, hogy éppen hányadik titkárnője az aktuális felesége, hanem az, amit politikusként művelt.)
@Flageolet: Mint korábban utaltam rá, valóban olyan személy vagyok, aki (sajnos sokkal) több, mint 10 éve végzett az egyetemen, épp ezért érdeklődéssel követem a jelen fejleményeit. Köszönöm a megkülönböztető bánásmódot hölgyi minőségemmel kapcsolatban, bár ha jól értem, megnyilvánulásaimmal tegnap óta veszítettem az emiatti esetleges extra respektből, de legyen nyugodt, előtte sem érdemeltem ki.
Ami a „dugás” kifejezés használatát illeti, nem gondolom, hogy freudi elszólás lett volna, ellenkezőleg, elfojtás nélkül remélek beszélhetni a témáról. A szóhasználat az akkoriban (ti z én egyetemista koromban) a hallgatók relatíve széles körében előforduló konszenzusos nemi kapcsolat némileg egyszerűsített kifejezése, amennyiben durvának hat ebben a közegben, akkor Öntől és kommentelőtársaimtól elnézést kérek.
(kkk kommentelőtársam kívánságára: mit is fűzhetnék mindehhez, láthatod, hogy #regenmindenjobbvot)
@Flageolet: „nem kóser egy ilyen körülmények között kialakuló viszony”
Amire a megoldás természetszerűleg az, hogy megszüntetjük. Vagy a viszonyt, vagy a témavezetést.
Nem?
@Flageolet: Minket úgy tegeztek az oktatók (természettudományi képzésen), hogy azt éreztük, a leendő kollégát tisztelik bennünk. Később valahogy én is így voltam, függetlenül attól, hogy „18-19 éves emberkék”. De, hogy kissé ellentmondjak magamnak, valóban, akkor hagytam ott az oktatást, amikor tömegében olyan hallgatók jelentek meg, akikben nem voltam képes a leendő kollégát felfedezni. (Ezt generációváltásként értelmeztem, amivel lejárt az én időm is.)
@Érvsebész: Hajaj. Placido Domingo is erre hivatkozott.
@Flageolet:
Én sajnos évezredekkel ezelőtt voltam egyetemista, könnyen lehet, hogy akkori benyomásaim ma már nem érvényesek. Emlékeim szerint a lenyűgöző tudású oktatók előadásain, szemináriumain jóformán a lélegzetünket is visszafojtottuk, a gyengébb tanárok (voltak ilyenek is 🙂 ) esetében volt lazább a fegyelem/figyelem. Ez mára ennyire megváltozott volna?
@Flageolet: Nem hiszem, hogy a tisztelet, vagy a komolyanvehetőség a formalitásokon (önözés/tegezés) múlik. Valahogy az angolszász egyetemeken is megoldják a kémia laborok biztonságát.
A képzés jellege már sokkal inkább lehet problémaforrás. A természettudomány sem feltétlenül tömegképzés, mi fizikus szakon kezdéskor kb. 100-an voltunk, a felsőbb években kb. 30-an. Vegyszer miatt veszélyes laborunk nem nagyon volt, de nagyfeszültség, sugárzás, magas hőmérséklet (mérés fémolvadékon) vagy hideg (folyékony nitrogén) előfordultak. Nem függött attól a balesetmentesség, hogy az adott oktatóval tegeződtünk-e. Volt előtte balesetvédelmi oktatás, pl. a sugárveszélyes mérések előtt tisztában voltunk a dóziskorlátokkal, a sugárzás okozta ártalmakkal, és ennek megfelelően képesek voltunk követni a szabályokat, tegeződve is. Ez nem volt olyan régen, ma is azok tanítják ezeket a tárgyakat, akik akkor, feltehetőleg most is tegeződnek.
@Külsős: Én kb. 5 évvel ezelőtt tartottam legutóbb órát, akkor még így volt. A tisztelet elsősorban az anyagnak szól, ha annak a szépségét és fontosságát sikerült átadni, akkor nem volt gond.
Azt persze el tudom fogadni, hogy van olyan csoportlétszám, ami fölött ez nem működik. Vagy a szakhoz nem közvetlenül kapcsolódó tárgyak esetén, amikor olyan anyagot kell megtanítani, aminek a fontosságát a hallgatók valamiért nem látják át (mérnököknek tartott természettudományos alapozás, óriási létszám, gyakran kis motiváció).
@Flageolet: Pálinkázás, gólyatáborba menés nálunk sem nagyon volt (a gólyatáborban egy oktatónk volt, vele tegeződtünk is, ettől teljesen független volt, az, hogy ő nagyon jó előadó, és nagyon szigorú vizsgáztató, kb. ő pótolta a magas felvételi pontszámot).
Az is igaz, hogy nálunk az első veszélyesebb labor előtt már meg volt válogatva az évfolyam, túl voltunk az első két-három nehezebb gyakorlaton és komolyabb vizsgán.
@szazharminchet: Na, azt csak lefelejtettem, hogy szerintem nincs olyan nagy véleménykülönbség köztünk. A felesleges bizalmaskodást, pálinkázást, komolytalankodást nyilván én is ellenzem, csak a tegeződést nem sorolom ebbe a kategóriába, viszont egyszerűsíti a fogalmazást. Számomra a „Ne nyúlj a bekapcsolt berendezésbe, mert megráz!” nagyon jó, rövid figyelmeztetés.
@Flageolet: „Igen, megváltozott. A rendkívül jó előadók óráira senki sem jár, a gyengékére meg csak azért, mert van wifi, télen meg fűtés. Tisztelet a kivételnek, mert vannak. „
Igen, egy darabig (végig?) a kivételek éltettek, de az új rendszerben, a kreditvadászat idején, a hagyományos speckolok megszűntével már nem volt energiám az ocsú válogatására. Tudom, egyért is megérte volna, de én feladtam. (Továbbá „a régi szép időkben” a tehetségek még a vidéki egyetemeken is megjelentek, ma már ismerik a lehetőségeiket, nem minket boldogítanak.)
@Flageolet: @szazharminchet: etc.
Annak idején, mikor még csak jelentkeztem demonstrátornak, kicsit izgatottan kérdeztem egy idősebb ismerősömet, hogy és hogy érdemes órát tartani. Azt mondta (talán egy pohár bor fölött, de lehet, hogy sör volt), hogy szerinte mindenképpen úgy tartsam, ahogy szerintem jó.
Így utólag azt tudom erre mondani: so true.
@Flageolet: „Röviden: alá/fölé rendeltségi viszony van a PhD hallgató és a témavezetője között. Anyagilag, szakmailag, stb. Aki ezt nem érti meg, annak hiába magyarázom, miért nem kóser egy ilyen körülmények között kialakuló viszony.” Ha valaki, hát én pontosan értem a viszonyokat és nem csak értem, hanem közelről is ismerem őket. Max. ízléstelennek lehet találni. Megismétlem….Nem mindenki puritán.
A Fuxos lánya nem jó nevelt, hanem életre nevelt…..és az ilyeneket általában a példaként felhozott szélsőséges esetek elkerülik.
@Flageolet: „Az meg kifejezetten tetszik, hogy semmi komment nem jött Öntől a HÖK-re és a jelenlegi oktatói – hallgatói viszonyokra. Kinek mi a fontos, ugyebár.”
Nem a fontosság kétségbe vonása okán, hanem azért nem fűztem ehhez kommentet, mert a HÖK működésében valóban járatlan vagyok, az Öntől származó információt egyszerűen tudomásul vettem. Ha a gyerekeim netán egyetemisták lesznek a magyar felsőoktatásban, akkor bizonyára élénkebben érdeklődöm majd a mindennapok konfliktusai iránt.
@Flageolet: Nem élt panasszal. Eligazította a versenyzőket a közeledésükkel kapcsolatban és részére itt vége volt a dolognak.
Véleményem szerint túl van misztifikálva ez a zaklatás dolog. Azért az nehezen elképzelhető számomra, hogy az egyetemek tanítási káderkeretében hemzsegnek a szexuális ragadozók.
Kiállni másokért, megvédeni a gyengét nemes dolog és ezt komolyan gondolom….
@Fuxos (ex bömis):
„. . .nehezen elképzelhető számomra, hogy az egyetemek tanítási káderkeretében hemzsegnek. . .”
Egyeteme válogatja, vidéket nem ismerem. ELTE-s, Közgáz-os kollégák között igen sokat személyesen tudok.
BME, nos nyilván kevesebb a lány, – de amiről itt zajlik a polémia, hát az is itt történt.
Minősíthetetlenül sokkal gusztustalanabb dolgokról tudok mint Palkov esete, ez lányregény egyik-másikhoz. Annyira, hogy személyes közelségemben ismert esetek megtörténtekor is undorom volt az egésztől. Nem sok retorzió történt az ügyekben, az én reakcióimat jobban furcsállták.
@wulfer: A metoosegítő oldalon van egy elte eset is.
@kemény keleti kommentelő:
Csak amiről nekem tudomásom van, már aszerint is túl kevésnek tűnik ez a szám. :/
De nagy hangon pofázza világgá a közeli prof., a barma, a Corvinusos vizsgáztatási módszereit is. Ha a dumákat osztom, akkor is mocsok egy nagy szám jön ki.
Na persze a hallgatók is megérik a pénzüket, de az ő cselekedeteiknek a motivációja azért inkább érthető, – többnyire persze.
@Flageolet: „Az általam átlátott öt egyetemen”
Hasonlóan látom, az általad írottakkal tökéletesen egyetértek. Vizsgáztatni nőnemű hallgatót csak társasan, vagy kizárólag előre sorolva lehet.
@wulfer: A 250 eset a valószínűsített szám.
hvg.hu/itthon/20171108_ELTE_zaklatas_dekan_menesztes
@wulfer: Amerikai matematikus korokben eleg szokvanyos a PhD-diakjaidrol, tehat akinek te adsz temat, tanacsot, te biralod el az eredmenyeiket, es te irod ala a disszertaciojukat, te irod meg a legfontosabb ajanlolevelet, szoval roluk eleg szokvanyos ugy beszelnunk, mint „matematikai gyerekeinkrol”. Ez pedig azzal jar, hogy nekem legalabbis ok eszembe sem jutnak, mint romantikus partnerek.
Ezt csak azert mondom, hogy azt illusztraljam, hogy van olyan, hogy a folerendelt viszony az ember tudatalattijara is hat, es megovja attol, hogy akarcsak rosszra is gondoljon. Persze nem mindenki egyforma. Ahogy en latom, a kollegak tobbsege ilyen.
@kemény keleti kommentelő:
Na ez az, a poszt eddig nem jött szembe velem, csak az esetet ismertem. De nem is róla – róluk – beszélek. Mert ez sem kicsit ragacsosan aljas ügy, de a hallgatókkal szembeni hasonló fellépést még visszataszítóbbnak tartom.
Érdekes, olyan mintha ezeket a tagokat klónoznák, mert még valami hasonlóságok is felfedezhetőek köztük. (Kor, kinézet, kiállás, testtartás, tekintet, ilyesmi.)
Egyik ilyen jellemtelen profnak a tágabb teljes családját közelről ismerem, és ordító az ellentét, ahogy otthon viselkedik, szemben a benn tanúsított viselkedésével.
@kiazmarmegint:
Nyilvánvaló számomra is, hogy az a fontos amit írsz, és a „gyerekeinkről” szóval le is írtad az érzéseimet.
Nem olyan régen rá is kellett kérdeznem egy ilyen ferdült valakinél, – lányod van. Nekem is van nagy lányom is, hogy a fenébe tudsz rájuk máshogy nézni mint a sajátodra? Csak habogva adott elő valami hímsoviniszta maszlagot.
@Flageolet:
A HÖK demokratikus vívmány. Itt így működik. Politikusbölcső. Szélhámosok jelölik magukat és a többiek megválasztják őket. De lehet, hogy máshol is így működik, nincsenek ismereteim.
@Terperir: Köszönjük a fáradozást, amivel regisztráltál, hogy ezt a csillogó elméről tanúságot tevő, magvas, egyben szofisztikáltan ironikus gondolatot megoszthasd velünk. Tudjuk, hogy ennél többet nem fogunk kapni belőled, de már ez is több, mint amit intellektuális felragyogásodból egészségkárosodás nélkül el tudunk viselni
@Érvsebész: Ez csak a vén Maróth lehetett. Ő delirál arról, hogy az életére törnek.
„Az, hogy a tudományban eddig nem túl nagy eredményeket felmutató, ám annál nagyobb öntudattal rendelkező emberek kvázi halállal fenyegetnek, inkább csak növeli a munkakedvemet.”
@Terperir:
Biztos vagyok abban, hogy menne a válaszadás más stílusban is, – még az általános utálkozás ellenére is.
Próbálkozzon már meg tisztességesen reagálni, – mert van azért itt tisztességes magyar ember még rajtad kívül, – szerintem @Flageolet: elég visszaofogottan, de konkrétan megválaszolható kérdéseket tett fel.
Kell lennie mindennek valami ésszerű, és elfogadható magyarázatának, még talán az utálkozók is megtéríthetőek lennének. 😉
@Flageolet: „MM megpróbálja a zavaros mondataival felvezetni az elkerülhetetlent”
Kit csapna be a zavaros mondataival? Terperirt? Neki aztán mindegy, hogy ÁOK vagy ÁOTI. Saját magukat? Ugyan már, ők enélkül is pontosan tudják a távlati célt. Hanem a brüsszeli imperialistákat, azokat igen! Nem szeretnék most a helyükben lenni.
@Dárnok: Kell egy kis parasztvakító balneológiázás és mindegy, hogy a fejéhez kap-e valaki, ha a csőcselék szerint ez okosság, hogy bálnatenyésztőket ne képezzünk és az állatosok úgyis egy házban bolhásznak, akkor szűnjenek meg a picsába.
@kemény keleti kommentelő:
Megkerestem a balneológiás riportot (http://www.youtube.com/watch?v=K8_Mc_azJBI), hogy újra átéljem a kedves pillanatokat, és azzal szembesültem, hogy annak idején senki nem akadt fönn (legalábbis nem emlékszem rá), hogy Pokorni Bazsa Györgyre, a MAB elnökére hivatkozik, akinek „ez a kedvenc példája”.
Bazsa György (hu.wikipedia.org/wiki/Bazsa_Gy%C3%B6rgy) kémikus, volt debreceni rektor, városi szocialista képviselő, talán így nem is annyira off ez a komment.
@kemény keleti kommentelő:
Ha megnézed, 0:28-nál kiderül, hogy ő pontosan tudja, hogy a balneológia az más, de azért beáldozza magát egy kis közhangulat-keltésért.
Bazsa György meg talán humorizált ezzel a dologgal (írom reménykedve), amit itt Pokorni komolyan ad elő.
@Flageolet: Valaki egyszer azt írta, hogy ezek a régi Polgári körök szervezet, akik kapják az utasításokat a napi aknamunkához a székházból, szóval leginkább falusi félkegyelműek.
@Flageolet: ez a huszadik nickje. ez az egyetlen orome. beirja ugyanazt a baromsagot, en egy masodperc alatt kitorlom, o pedig martir lehet egy napra. nem kell vele foglalkozni.
@Flageolet:
A fentebbi kommentjeidről úgy általában: komolyan mondom, nekem nagyon jó érzés arról olvasni, hogy a magyar felsőoktatásban is vannak olyanok, akik nemcsak úriemberek (ilyenek persze vannak), hanem aktívan tesznek is a visszaélések, a hallgatók/fiatal kollégák védelmében. Eddig ilyennel hölgy változatban találkoztam csak, ő is német, csak itt volt tanszékvezető jó pár évig.
visszaélések ellen
@Flageolet: Hát ez eszméletlen sztori (és ezek szerint a Zanussi film különösen jó helyre ment, ha megnézed, láthatod, ez is fontos téma benne). Minden tiszteletem azért, amit végigcsináltál. Nagyon magyar, ill. kelet-európai sztori. Vettem észre a kommentjeidből, hogy már nem vagy ott (?), de remélem, ennek oka nem az említett botrány.
A szerény véleményem, hogy mindenki, aki ilyesmiket művel távozzon melegebb éghajlatra – és most nagyon finom és nőies voltam. Bár eltűnnének. De nem, éppen átveszik a hatalmat, ahogy a Te kommentedből is kiderül. Eddig is tele volt a szakma ilyesmivel, de most jött el az igazi habzsi-dőzsi az ilyen alakoknak. Maradjunk annyiban, hogy Bizonyosemberlegó nem véletlenül elmélkedik folyamatosan a nők ledér erkölcseiről és alacsonyabb rendű voltáról – ő már csak tudja, amit tud. Valamivel ugyebár igazolnia kell maga előtt is, mit miért tesz. Aztán volt olyan fiatalabb utóda, aki régóta ismert volt már arról, hogy a legyet röptében is (ő a provincializmusára büszke fazon) – nem egyszerű és nem következmények nélküli, ha valaki nemet mond neki. A nem „metoo” kategóriában pedig ezeknél jóval durvább dolgok is történtek ott. De az is igaz, hogy vannak segítőkész németek/osztrákok, stb, ha minden kötél szakad – erről a CEU is tudna mesélni. Végül is tök jó dolog, hogy éppen az segít hozzá lehetőségekhez embereket, ha itthon kvázi kiutálják őket – erről is tudna a CEU mesélni. „Karma is a bitch”: aki szemétkedik, előbb-utóbb megtapasztalja, még ha azt is hiszi, hogy ő a helyi Jani, és a hatalma örökké tart.
Hát az elég bonyolult kérdés, hogy mit mondott, meg mit nem mondott (ipsissima verba), ebbe inkább nem mennék bele. Ellenben az említett konferencián pont egy olyan szekcióban adtam elő, ahol az egy szem pasi előadó közöttünk megérdeklődte halál komolyan, hogy lejátszhatja-e Placido Domingo egy operarészletét (kis színesnek rakta be az előadás végére), mert a zaklatási ügy miatt nem akarta senki érzékenységét sérteni. Elgondolkodtam, hogy Magyarországon ez vajon mikor fordulhatna elő – mert éppen a konkrét eset kapcsán azt olvasom, hogy mindenhol mondják le Domingo koncertjeit, kivéve kies hazánkat: index.hu/kultur/2019/08/15/magyarorszagon_nem_mondjak_le_placido_domingo_koncertjet/
Ez az általános magyar hozzáállás szégyen. És csupán alátámasztotta ezt a benyomásomat a következő: magyar házaspár, két prof szintén részt vett a konferencián. Szóba került egy zaklatási ügy, ahol 17-18 éves fiúkat zaklatott a magyar zarándokházban Rómában az ottani magyar pap (szintén 2018-as ügy). Mellesleg ebből az esetből is látszik, mint a Kero meg a Michael Jackson + Kevin Spacey ügyből, hogy egyáltalán nem csak nők lehetnek érintettek. Szóval mi volt tisztelt professzor úr reakciója? „Ilyen korban a fiatalok már mindent tudnak, nem kell őket felvilágosítani.” Mondom: Tényleg? Persze hogy nem kell hatodik osztály után, de a lényeg itt az erőszak, a kényszer, nem gondolja? Válasz: „A fiatalok az ilyesmit lerázzák magukról.” Hát mondom kár, hogy nem, az egyikük, akit a legtöbbet taperolt a pap, rögtön elkezdte a lányokat zaklatni az osztályban (gondolom, a srác bizonyítani akarta, hogy nem meleg).
Aszittem felrobbanok. Aztán eszembe villant – hoppácska, mit is hallottam én erről a bizonyos profról a saját feleségétől? Hát persze hogy bocsánatos bűnnek tartja a zaklatást. Mint mondtam, szégyen.