A Mandiner esete a nácikkal (aprómegjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Akartam írni arról, hogy a Mandiner felbérelte a magyar fasiszta ideológus, Baranyi Imre Tibor (az Attila Király Szellemtudományi és Nemzetstratégiai Akadémia volt „rektora”) egykori tanítványát, Orbán politikai államtitkárának fiát, de valahogy kijjebb fordult a gyomrom a kelleténél. A pasi törölte a facebook profilját, amelyen az aradi tizenhármakat mocskolta az elmebeteg „tradicionalista ” főnöke útmutatása alapján, de azért a nyoma megmaradt.
Gyomorilag ez a másik történet sem teljesen OK, de pár sort megér. A Mandiner közölt egy cikket Batiszkáftól, amelyben a szerző Michel Audiard francia forgatókönyvíró és filmrendező politikai inkorrektségéről ír egyetértőleg. Idézi, hogy Audiard szívesen bibsizett, de csak azért, hogy felbosszantsa az embereket.
Az igazság ezzel szemben az, hogy Audiard náci kollaboráns volt, aki a megszállás idején a zsidók ellen uszított. Csak nemrég, jóval a halála után derült ki, hogy mit tett 1943-ban, de ennek ismertetésétől a Mandiner megkímélte az olvasótáborát.
Itt esetleg következhetne egy megjegyzés bizonyos hideg őszi hajnalokról, de nem következik. Vagy lesznek hideg őszi hajnalok, vagy sem. Arra nekem nincs befolyásom. Gondolni meg azt gondolok bent a fejemben, amit csak akarok.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518608-6ae51c5279091' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518608&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518608-6ae51c5279091&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518608-6ae51c5279091' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
én langy tavaszi dglelöttökkre gondolok, vagy forró nyári estékre, már csak azért, mert sokkal közelebb vannak, mint a hideg öszi hajnalok.
@ámbátor:
Radnóti Miklós: Koranyár
1.
Kis réten ülök, vállig ér a fű
s zizegve ring. Egy lepke kószál.
S zizegve bomlik bánatom, a nap
felé az útról könnyü por száll.
Leül a fű is, fényes szél taszítja,
az égi kékség ráncot vet fölöttem,
apró neszek s apró szöszök repülnek
a fák közt, merre verset írva jöttem.
2.
Szavak érintik arcomat: kökörcsin, –
suttogom, – s te csillogó, te kankalin,
Szent György virága, Péter kulcsa te!
hullámos folt az árok partjain!
S ha elvirítsz, majd jön helyedre más,
törökszegfű jön, apró villanás!
3.
Fölállok és a rét föláll velem.
A szél elült. Egy kankalin kacsint.
Elindulok s a másik oldalon
a hullószirmu törpe körtefák
hirdetik, hogy úgysincs irgalom.
4.
De jön helyükre más. Megyek
és jön helyemre más. Csak ennyi hát?
akárha vékony lába tűnő csillagát
a hóban ittfeledné egy madár… –
Micsoda téli kép e nyárra készülésben!
és szinte pattog ujra már a nyár.
Bokor mozdul s a fúvó napsugáron
egy kismadár megrémült tolla száll.
1940
Megtenné valaki, hogy dekódolja az első bekezdést?
@ghost recon: Nem fogom leirni a nevet. Azert sem. Egyszeruen ebbol most sportot fogok csinalni. De azert nem egy nagyon nehez feladat….
@jotunder: Valami támpontot adjál már az ég szerelmére! Három gyereket kezelek éppen hajtetű ellen, nincs most idegem nulláról kutatgatni!
@ghost recon: OK, a mauri partizan. (t.kristof)
@jotunder: Sejtettem amúgy, a rosseb a belibe!
@jotunder: És hol maradt nyoma?
@ghost recon: cache
@jotunder: Esküszöm nem okvetetlenkedni akarok és biztosan én vagyok ilyen hülye, de nem lelem.
@ghost recon: http://www.facebook.com/mauripartizan/ üsd be a google cache-be. nem könnyű, de szépen kijönnek a dolgok.
@ghost recon: http://www.facebook.com/trombitaskristofkeresztely/ ez így még egyszerűbb….
Most ezért fizetik őket! Apám emlegetett anno olyan újságírókat is kik nagy hangon írtak a nyilas virradatban, majd öt évvel később a szabad népben. És a művészek között is sokan forgolódtak negyvenötben a damaszkuszi úton.
Szemetek voltak, vannak és sajnos, lesznek is.
@jotunder: Attól bizony nehéz gyorsan megszabadulni. Tudom magamról.
jotunder, ez az a nagyon ritka eset, amikor melléfogtál. Michel Audiard nem filmrendező volt, hanem dialógusíró. A filmrendező a fia, a cannes-i fődíjas Jacques Audiard. Minden francia kívülrol tudja M. A. szövegeinek egy részét, olyan legendásak, mint nálunk mondjuk A tanú bemondásai. Náci kollaborátor (?? talán inkább kollaboráns?) sem volt. Most derült ki, hogy fiatalon publikált néhány uszító cikket egy kollaboráns lapban, ezek voltak az első publikációi. Előtte autókat lopott, garázdálkodott, innen ismerte az argó mélyrétegeit, amit aztán a filmjeiben felhasznált. Még piti bunöző korában felfigyelt rá egy szélsőjobbos lapszerkesztő, ő biztatta fel, hogy írjon neki cikkeket, amit nyilván ugyanúgy brahiból csinált, mint a kocsilopást. Ezeket ma utólag elég rémes olvasni, de nagyobb íróktól olvasni sokkal rémesebbet. Mindenesetre kollaboráns nem volt, jelenlegi tudásunk szerint nem jelentett fel, nem árult be senkit. A franciáknál egyébként is nagy hagyománya van a bunözőből lett filmesnek: a Szicíliaiak klánja írója, a késobbi filmrendező, José Giovanni, szintén köztörvényes bunöző volt, ült is a sitten, innen merítette anyagát a későbbi krimijeihez.
Szóval ne nácizzunk le mindenkit csak azért, mert netán kamaszkorában ordenáré hülyeségeket irkált, ilyesmire ellenkező előjellel is bőven találni példát. A Mandiner ettől még szintén irkálhat emészthetetlen hülyeségeket, de annak olvasására nekem nincs időm.
@freethomas: en.wikipedia.org/wiki/Les_Tontons_flingueurs ez a híres jelenet, amit szoktak kivülről tudni.
Franciaországban elég nagy megdöbbenést keltett, hogy fiatal korában effektíve náci kollaboráns volt (azt tudták róla, hogy antiszemita volt). Olyan nincs, hogy ír valaki arról, hogy X előszeretettel zsidózott és elfelejti leírni azt, hogy az egész ország arról beszél, hogy megtalálták az uszító náci szövegeit.
http://www.youtube.com/watch?v=gw1y31pRPIs
gondolom ezért hívták rendezőnek is.
amit sejteni lehet az azt, hogy tagja volt a francia „nyilaspártnak”, és a nyilas „művészegyletnek”. Akkor uszított a zsidók ellen, amikor zsidókat öltek. Letartóztatták, megúszta. A főnökét sem akasztották fel, valószínűleg őt le sem csukták volna, ha igen pár hónapra. Én nem értek a francia dolgokhoz, de mintha tudták volna, hogy egész életében rajongója volt ennek a társaságnak. Én nem mondom azt, hogy 1945 után náci volt, azt sem mondom, hogy Páger az volt. És nem szoktam Páger nyilas múltjára gondolni, amikor látom filmben. Azt gondolom, hogy pont most, amikor Audiard téma volt Franciaországban „elfeledkezni” erről az „epizódról” és politikai inkorrektségnek beállítani a zsidózását és a kollaboránsokról írt szövegeit….. bátor.
amúgy persze teljesen jogos, audiard-t forgatókönyvírónak kellett volna neveznem, de most már nem javítom ki. ez csak megjegyzésmegjegyzésposzt
@jotunder: Megnéztem a mandiner cikkét, és az azt illeto kritikáddal egyetértek: egy éve elment volna ez a cikk, de most, a feltárt fiatalkori írások után ez így nyilvánvalóan tarthatatlan.
Azonban olvasd el a saját írásodat is olvasói szemmel: az jön le belole, hogy egy fasiszta ideológus tanítványa mosdat egy náci kollaboránst. Ez pedig nem igaz. A francia szélsojobboldali, uszító publicisztika nem a német megszállással kezdodött. Óriási hagyományai voltak, nagyon sok tehetséges, sot nagy író is részt vett benne, és szörnyu dolgokat írtak. Ez köztudott, birkóznak is vele rendesen az irodalomtörténészek. Audiard néhány cikke ebben a vonalba illeszkedik, nem véletlen, hogy nem beszélt róluk soha késobb. De nem is adott morális leckéket másoknak, mint pl. Günter Grass, aki „elfelejtett” beszámolni a Waffen-SS múltjáról.
Amúgy ha hinni lehet a keresoprogramoknak, nem keltett különösebb visszhangot Franciaországban az Audiard-leleplezés. Az eredeti cikket nagyon sok lap ismertette, de ezen túl polémia nem bontakozott ki.
Azt pedig nem tudom, honnan veszed, hogy Audiard késobb is nyilvánosan zsidózott volna. Az, hogy a rengeteg szleng mellett használta a „youpin” kifejezést is, annak kb. annyi helyiértéke van, mint késobb Tarantino filmjeiben a niggerezésnek. Hogy magában mélyen miket gondolt, azt nem tudom, de azt egy csomó emberrol jobb nem tudni.
@freethomas: két különböző személyről van szó az első illetve a második bekezdésben. az első egy fideszcsalád hülyegyereke, a másikról semmit sem tudok, csak azt, hogy vonzódik a Vichy-rendszerhez.
a másik dolog viszont egy nyelvi hiba. az „ő egy náci kollaboráns” valahogy nagyon nem úgy hangzik kimondva, mint a „náci kollaboráns”. az utóbbi egy olyan franciát jelent, aki a nácikkal kollaborált, és franciául senki sem írná le a nácit, mert mindenki tudja, hogy nem a mongolokkal kollaborált. ezt javítottam, ez hülyén nézett ki.
@netukki:
Bár másnak címezted, azért én is köszönöm.
.
.
@jotunder:
Bár részemről kétségtelen szőrszálhasogatás, de mi az hogy „Attila Király… blablabla”?
Rosszul tudom, hogy Attila a hunok _fejedelme_ volt? Legitimista elmeháborodottak idején ez nem teljesen mindegy. No persze történettudományilag sem.
.