A New York Times esete a szóval
Eredeti szerző: jotunder
Kirúgtak egy újságírót a New York Timestól mert egy szót használt. Az újságíró Peruban megkérdezte valakitől, hogy egy személy használta-e a szót. Az volt a verdikt, hogy a szót szándéktól függetlenül nem szabad használni. Amennyiben az újságíró visszakérdezett volna, hogy akkor most mondják meg neki, hogy egészen pontosan melyik szót nem szabad használni, akkor nem mondhatták volna meg neki, hiszen a szót nem szabad még arra sem használni, hogy kimondjuk, a szót nem szabad használni.
Amikor a Schmidt Máriáktól, Szilvayktól, GFG-ktől kell tartani, az egy normális világ, azt már megszoktam, de amikor már az ún. progresszív liberálisoktól is félnem kell, legszívesebben elmennék remetének.
Kirúgtak egy trumpista ex-ketrecharcos nőt a Mandalorian című sorozatból mert feltett egy fényképet ukrajnai zsidók elleni erőszakról, a republikánus érzelmű emberek helyzetére célozva. Nem feltétlenül a legélesebb kés a hölgy a fiókban, de az teljesen világos volt, hogy itt antiszemitizmusról szó nem lehetett. Még az ütődött Demeter Szilárd szintjének a közelében sem volt, csak azt mondta, sok más aránylag ártatlan hülyeséggel egyetemben, hogy valamiféle pogrom folyik a konzervatív érzelmű emberek ellen Amerikában. Amit egyébként akkor is jogában áll gondolni, ha nem igaz.
Egyre biztosabb vagyok, hogy előbb vagy utóbb ki fogom húzni a progresszív liberális gyufát. Is. Szegény jogi képviselőnknek fel fogom emelni a duplájára a fizetését, mert egyre több lesz a munkája. Ő amúgy abban sem biztos, hogy ezt a posztot feltétlenül meg kellene írnom.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517890-6ae3a205aeeb7' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517890&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517890-6ae3a205aeeb7&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517890-6ae3a205aeeb7' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@kemény keleti kommentelő: „De egy szélesebb társadalmi küzdelem is van mögötte, amit már régen jeleznek szóban és tettekben is. Elég erős lehet a nyomás a feketék részéről, és nem liberális a színezete, inkább nemzeti felszabadítónak látszik.
Az meg hogy fekete fiatalok veszik fel a muszlim hitet, csak élesíti a szembenállást.
Ennek a dolognak a liberálisokhoz nem sok köze lehet. Ők inkább csak követik az eseményeket és be vannak szarva mind a fehér, mind a fekete polgárjogi csoportoktól. Egyensúlyozgatnak, de talán őket fogják először fölmorzsolni.
Hogy hazai példát hozzak, itt is a cigányságnak volt vitája a falusi fehérekkel, de végül a liberalizmust dobták ki az államból.”
Ha ez tényleg úgy történt ahogy írod (ami azért erős túlzás), akkor jól jártunk azzal, hogy kidobták a liberalizmust?
Az USA-ban pont ez történne, ha a feketék szeparatista mozgalomként lépnének fel és nemzetet próbálnának alakítani – a válasz erre a liberalizmus kukába dobása és és fehér nacionalizmus lenne, vagyis az egész katasztrofális véget érne.
@kemény keleti kommentelő: a liberálisok pedig nem „egyensúlyozgatnak”, hanem a feketék diszkriminációját szeretnék megszüntetni, de nyilván nem támogatják a feketék szeparatista mozgalmakat, mert egy közös nemzetet képzelnek el, nem pedig kettőt, amelyek el vannak szegregálva egymástól. Mi ezzel a baj? Szerinted tényleg jobb lenne az utóbbi?
Arról nem is beszélve, hogy – ahogy írtam is – amint a ‘fekete nacionalizmus’ teret nyerne, a szélsőjobb és a fehér nacionalisták kerülnének hatalomra a fehérek előbbitől való félelmében (meg azért, mert a feketék nem a demokratákra szavaznának), amivel a feketék (és úgy általában mindenki az országban) sokkal rosszabbul járnának, mint az egyenlő esélyek megteremtésével.
@libernyák: Látod, nálunk is remekül érzik magukat, mióta nincs aki védje az érdekeiket.
Cigányok, nácik is jól elvannak a nemzetek európája módszerrel.
Senki ne szóljon bele, hogy egy faluban ki a csicska és ki a csendőr.
Agyonverik a rendőrök ? Biztos megérdemelte.
Ezeket a polgárjogi szabadságharcosokat a békítő liberális felfogás tudja a legjobban felidegesíteni. Mert ha az nincs, akkor béke van a faluban. Egyesek ölnek, mások meghalnak, és az élet megy tovább.
@Kettes: Kíváncsi vagyok, mikor jutnak el oda, hogy bármilyen szorosabb kapcsolat egy fehér és egy fekete között fajgyalázásnak minősül. (Logikailag ugyanis már ott vannak, csak a konnoációk miatt a kimondáshoz még kellene egy nagy levegőt venni)
@Muad’Dib: A cionizmus a Dreyfus perre volt reakció, nem a nacionalizmusra. Hanem a nyílt antiszemitizmusra.
@aritus:
Az antiszemitizmus végigkísérte Európa történetét a cionizmus mégis a nacionalizmussal párhuzamosan alakult ki. Ráadásul maga is nemzeti és nem vallási alapú ideológia. Valóban a per volt az indikátor, de attól még maga a mozgalom nacionalista alapokon nyugodott.
@Muad’Dib: igen, de ez nem „csak egy” példája volt az antiszemitizmusnak.
A zsidók többsége azt hitte, hogy a nemzetállamok kialakulásával véget érhet a (rendszerszintű) antiszemitizmus, amennyiben „jó honpolgárokká” válnak és asszimilálódnak, de a Dreyfus-üggyel kiderült, hogy ez nem igaz.
@Muad’Dib: tehát azt a tanulságot vonták le belőle, hogy amennyiben a nemzetállamok sem hajlandóak elfogadni az asszimilálódott zsidóságot, akkor az egyetlen lehetőség a saját állam alapítása.
Persze a mai cionizmus elég erősen nacionalista, de szerintem az alapító szándék alapvetően nem ez volt.
Azért a cultural appropriation egy ritka nagy baromság.
Ha a fekete kislányt kicsúfolják az afro frizurája miatt, az nyilván roppant rossz, üldözendő. Ha ezzel szemben egy nem annyira fekete kislány is afrofrizurát csinál magának, képtelen vagyok belátni, hogy ezzel mi a baj. Elfogadja, befogadja, magáévá is teszi a másik kultúráját, szokásait, hajviseletét, bármit, ezzel mindennél nyilvánvalóbbá téve, hogy azt semmivel sem tekinti alacsonyabbrendűnek mint az ő hagyományait. Nem vett el semmit a feketéktől, sőt hozzáadott. Ezért piszkálni szerintem baromság.
@ámbátor: Szerintem is. „Kis”lányom sokáig raszta frizurát hordott. Ez itthon senkit sem zavart. Valszeg azért, mert viszonylag kevés igazi jamaikai rasztafári van mifelénk. 🙂
Gondoltam rá én is, de mire megnőtt volna a hajam, a párom mindig levágta. 🙁
@velőtanya: Szerintem ma az mar egy elegge elfogadott dolog, hogy a „progressziv” es a „liberalis” nem ugyanaz. AOC progressziv, Steven Pinker liberalis.
Hú de fárasztó volt ezt olvasni. Mindig ugyanaz ez is. Nem baj, megvolt.
@Kettes: Nem azt írtam, hogy ti vagytok a felelősök mások gaztetteiért, hanem hogy többen itt azon szellemi miliő részei, ami az _egyik_ előidézője volt a mostani rossz helyzetnek.
Körkörös érvelésről meg szó sincs, bár valóban ugrottam egy lépést. Amit a tapasztalat és részben épp a te előző posztban tett reakciód is motivált. Amikor elfogult, szélsőséges, túl zárt gondolatvilágban lévő emberrel vitatkozik az ember, akkor azok nem az érvelés, a logikai levezetés során buknak el a vitában, hanem hogy rossz a kiindulási álláspontjuk. Ez még önmagában nem lenne gond, mert ez sokszor így van, hanem hogy náluk/nálatok/nálad ez olyan szinten rossz, hibás, torz, hogy önmagában kétségessé teszi, hogy van-e egyáltalán esély megmagyarázni a dolgot, illetve ha igen, az elég hosszú magyarázatot kíván. Mintha fizikáról akarnék vitatkozni valakivel, aki nem ismeri az energiamegmaradás törvényét és azzal kéne kezdenem. És közben a másik érzelmi alapon tagadja a törvényt. Ezért nehéz magyarázatot adni, nem azért mert nincs.
@kiazmarmegint: Azért eléggé tultöltött ez a szegény szó, a „nem konzervatívtól” a „csecsemöspizza-zabálóig” mindenre szokták használni, ugy kell kivakarni a kontextusból. (Még szerencse, hogy AOC-rock nincs, csak AOR. :))
@Tzp: Amit itt előadsz, az Orbán szerepének relativizálása az orbánizmus kialakulásában. Semmivel nem tudod alátámasztani azt a spekulációdat, hogy a „szélsőliberális szellemi miliő” bármilyen mértékben is előidézője lett volna annak, hogy Orbánból illiberális tolvaj geci lett.
Kezdjük ott, hogy azt sem tudod igazolni, hogy Magyarországon szélsőliberális miliő tombolt volna, nem hogy azt, hogy ez a blog ennek lényeges része lett volna.
Azt sem tudod igazolni, hogy az én véleményem elfogult, szélsőséges és zárt. Van köztünk egy rács, szerinted én vagyok bent, te meg kint, szerintem meg lol, nézz már körül. Energiamegmaradás törvénye, aha. Meg a konzervatívok magasak és jóképűek. 🙂
@Tzp: de azért nem próbálnád meg valamennyire megmagyarázni, miben rossz a kiindulási álláspont? Mert eddig csak a levegőbe beszéltél, konkrét tényeket nem mondtál.
@chrisred: Természetesen. Attól, hogy nem tudsz ellenvetést megfogalmazni, attól az érv még érv marad.
@Kettes: Azért a nagybetű-kisbetű dolognak utána lehet olvasni. Van értelme. Azért nem visz el a bagoly ha a black-et kicsivel írod, de azért igen, ha a white-ot naggyal. Sajnos a nagy afrikai kultúrális diverzitást kitörölte a rabszolgaság, csak a Black maradt. A cultural appropriationből sem kell szalmabábot csinálni, nem minden az. Nekem pl. csak szimpla vidéki suttyóságnak tűnik, amikor az óvodai jelmezbálban japánnak vagy kínainak öltöztetik a gyereket.
Sokkal érdekesebb lenne a hanyatló nyugat antirasszista túlkapásai helyett a magyar antirasszizmus teljes hiányát ostorozni. Mármint roma/nem-roma (=magyar a szokásos parlance-ban) kapcsolatban. Tök jó lenne már egy kis progresszív érzékenységet importálni.
@Miki Telepi: az a fura, hogy ez így van.
magyarország totálisan regresszív és a mérsékelt progressziv-liberalizmus (amit azért a konzervatívok elég nagy hányada el tud fogadni) lényegében pontosan ugyanolyan életidegen itt, mint a keményvonalas wokeizmus.
@Miki Telepi: @jotunder: de ne felejtsük el, hogy a társadalom dinamikus rendszer, és igenis drasztikusan alakítható, már rövid távon is (lásd orbáni propaganda hatásai).
Pontosan ezért ez a Seggfejék második halálos bűne. Hogy 10+ év alatt olyanra alakították a magyar társadalmat, amilyenre. (Nyilván kész, történelmileg adott hozzávalókból dolgoztak, de az semmire sem mentség.)
@frissen regisztrált troll: Ebben az a poen, hogy egy pillanat erejeig bizonytalankodtam, hogy melyik szorol van szo, a „progressziv”rol, vagy a „liberalis”rol, aztan a rock miatt rajottem.
De a „liberalis” is tul van terhelve. Pl. az USA-ban baloldalit jelent, a franciaknak jobboldalit, Angliaban es Nemetorszagban pedig centristat :):)
@kiazmarmegint: plusz ott vannak még a trappisták is, meg az empiriokriticisták 🙂 (Az a legbüdösebb.)
@labrys: hát igen, kétharmaddal megvolt a lehetőségük rá, hogy jó irányba próbálják átformálni a társadalmat, de helyette a legrosszabb ösztöneiket aknázták ki a hatalmuk megtartása és növelése érdekében
Amúgy én igazán nem akarok aggódni az amerikai liberális és progresszív média miatt (sokkal súlyosabb gondjaik vannak nekik is), de most komolyan ilyen színvonalú cikket írt a CNN (és ezt átvette a 444)???
444.hu/2021/02/16/joe-biden-napirendje-reggel-a-first-ladyvel-kavezik-este-amerikai-polgarok-leveleit-olvasgatja
edition.cnn.com/2021/02/15/politics/joe-biden-presidential-routine/
Mert ez gyakorlatilag az a színvonal, mint amikor a Fidelitas apák napjára Orbán képét posztolta… 🙁
@libernyák: Mivel a kétharmadot is az uszításra kapták, csak a hülyék gondolhatták, hogy majd teljhatalomban kinő az erkölcsük.
@kiazmarmegint: Magyarországon a liberális jelző hallatán tíz ember közül minimum három-négy Bajnaira és libákra gondol. Eközben a fideszes jelző hallatán tíz ember közül legalább hatnak-hétnek a lángszóró és a napalm jut eszébe.
Mindkét jelenség Orbánnak köszönhető.
Kicsit off
Btw. liberális?
hvg.hu/elet/20210220_A_nemi_szerepek_abrazolasa_miatt_az_Aranyembert_es_a_Barany_Boldizsart_venne_le_a_kotelezok_listajarol_Toth_Kirisztina
Hááát… Sorry de… izé… ha egy nő hülye, akkor nagyon hülye (annál hülyébb már csak egy férfi lehet). Remélem Tóth Krisztina soha sem tanított/fog tanítani sem történelmet, sem irodalmat :-(.
Bármennyire furcsa, tkp. nincs különbség az egykori irodalmi alkotás, és egy – múzeumban látható – tárgyi emlék között. Római kori konyhai eszköz, középkori paraszti élet eszközei, vagy az ókor képzőművészete, ha úgy akarom mind-mind „szemléltető eszköz”, hogyan éltek/gondolkodtak az adott korban. Márpedig a nemi szerepek az adott korhoz szorosan hozzátartoznak, ahogy a nemi szerepek változása a homo sapiens történelméhez. Értő pedagógus kezében remek eszköz lehet az Aranyember (JT ezt hagyd ki! 😉 ), csakúgy mint a Mein Kampf.
Szóval Kedves Tóth Krisztina! Maradj a verseknél. És akkor egyszer a te műveid is lehetnek majd „szemléltető eszközök”. Ahogy ez az interjú a „Momentary Lapse of Reason” szemléltető eszköze 😉
On
@ijontichy: Te nem nagyon tudod, mi folyik a magyar általános iskolákban irodalomoktatás címén, ugye? Az irodalomtanároknak esélyük sincs, hogy az Aranyembert a hagyományos nemi szerepek bemutatására használják (ledarálják a többi kötelező olvasmánnyal együtt), mint ahogy arra sem, hogy a modern nemi szerepeket oktassák (genderideológia pfejj), így aztán a hagyományos nemi szerep lesz „a” szerepmodell, amit az iskolában tanul a gyerek. Azért az fasza, amikor otthon az iskolai oktatás ellenében kell tanítanod a gyereket.
@ijontichy:
Csatlakozok.
@Kettes: De akkor mi legyen kötelező olvasmány? Már jóformán senki se olvas, így viszont nincs is megfelelő szókincse és beszélni se tud.
@Kettes:
Az irodalom óra sosem arról szólt, amit te elvársz.
@Kettes: Izé… szerintem elbeszélünk egymás mellett.
Én – Brian Clough aranyköpését idézve – arról beszéltem, hogy „az ember naponta öt percig biztosan tökkelütött hülye. A művészet abban áll, hogy ezt mennyivel lépjük túl” 😉
@ijontichy: Én olvastam reggel őt és teljesen rendben találtam, amit mond.
Nemrég egy filmben láttam, hogy az amerikai kisfiú a Skarlátbetűből kapott egyest, és behívatták az anyját. Az meg, hogy – Még mindig ezt a szart tanítják ? –
Szerintem nem kéne leragadni annyira a régi rémtörténeteknél.
Rengeteg vidám ifjúsági irodalom van kalanddal, történelemmel, családdal.
Olyan könyveket kellene olvastatni, amiben gyerek és kamasz hősök vannak.
És ne csak fiú hősök. Például egy Tüskevár után mehet A két Lotti.
@ijontichy: Ha nem tévedek, ez az a Tóth Kriszta aki a nevét adta a nemek szerintszegregált irodalomtanítási koncepciónak, ahol fiúk és lányok más szövegekkel dolgoznak. Tóth-Valaczka ikerkönyvek. Fiúknak Sivatagon és vadonban lányoknak holokauszt. Van bőr a pofáján ha ezek után baja van a nemi szerepekkel.
@Miki Telepi: nem, ez egy idézet egy interjúból (ami része egy interjúsorozatnak):
konyvesmagazin.hu/friss/tizenegyes_ott_anna_toth_krisztina_olvasas.html
@Miki Telepi: Miért, nincs baj a nemi szerepekkel ?
@dr Brcskzf Gröőő: Az idézet valóban egy interjúból van, de a kartács nem ezt kérdezte, hanem azt, hogy ez ugyanaz az ember-e. És sajnos, ránézésre, ugyanaz.
@Péter 2: jaj, ne! nem akarom, hogy azt a tankönyvet ez a Tóth Krisztina írja volt! muszáj utánanéznem…
@dr Brcskzf Gröőő: de, ugyanaz. 🙁 az interjúval semmi bajom (a hvg-vel annál inkább), viszont a tankönyv, amennyit láttam belőle, nem tetszik.
@kemény keleti kommentelő: Izé… szerintem elbeszélünk egymás mellett.
A mű lényegtelen. Ha Tóth Kriszta X.Y. „ZZZ Plurális alfa” című 1839-ben napvilágot látott művét satírozná ki az említett okokra hivatkozva, az is tévút.
Ha elnézem ezt a „daráló dóra” vs „kriszta tiszta g̶y̶a̶g̶y̶a̶ mézga” meccset, akkor erősen hajlok arra, hogy én belga vagyok. Persze a vélemény szabad, de isten óvja a magyart mindkét(három-sok) oldal turbóitól :-/.
@dr Brcskzf Gröőő: Nem irodalmat, hanem világnézetet akar tanítani. Fajelmélet is volt benne, a világpolgár utálatos, a munkásmozgalom még rosszabb. Nőkről (József Attila vers kapcsán): ha férfiakkal dolgozik, akkor elsősorban nőnek érzi magát és nem főkönyvelőnek, de ha nők főnöke, akkor inkább főnöknek és nem nőnek (nem emlékszem pontosan, de ennyi ővel a nikkednek is tisztelgek). Tóth Krisztának nem a nemi szerepekkel van baja, hanem az, hogy nem modern novákkatalinos a megközelítés.
@ijontichy: Milyen turbó? Az aranyember csupa öngyilkosság, meg tönkrement házasság, meghalt árvák, elkúszó halottak meg pénzért vett szeretet.
Ha egy fiú keresne benne életvezetési tanácsokat, az se találna.
De egy lánynak is mit nyújt ? Hogy hajléktalanként lehet boldog, ha kiköltözik egy szigetre ?
Biztos, hogy ez sokkal szélsőségesebb életfelfogás, mint a Tóth Krisztináé.
@kemény keleti kommentelő: A két Lotti kapcsán például lehetne beszélgetni a gyerekbántalmazásról. Arról, hogy joguk van-e a szülőknek a gyerekekről a tulajdonukként rendelkezni, a válásuk után úgy elszakítva őket, hogy a másikról ne tudjanak semmit. Lehetne dolgozatot íratni, „te mit tettél volna Luise és Lotte helyében?”, és lehetne ötöst adni az „agyonvertem volna mindkettőt kalapáccsal” válaszra.
@kemény keleti kommentelő: Testvérgyilkosság, hűtlen feleség, kísértetjárás, védtelen idős ember megölése, menyasszony őrületbe kergetése, öngyilkosság és bosszú. A végén, ahelyett hogy mindenki énekelne, (majdnem) mindenki meghal. Tiltsuk be?
@kemény keleti kommentelő:
Basszus!
Ezek szerint az én nagyanyámról sem lehet már ez után regényt írni? Sajnos ő nagyon szép lyány volt, és bezony megtetszett az intéző úrnak ott a birtokon, ahol most Lázár János az úr. Azt nem tudom neki van-e olyan intézője, mint a nagyanyám idejében volt, de hála istennek az csinált egy gyereket a nagyanyának. Emiatt ő már nem kellett a kutyának sem, nemhogy legénynek, csak egy özvegy embernek, aki a nagyapám volt. No ebből a malőrből, a nemi szerepek téves felfogásából végül lett egy nagyon szeretni való nagymamám, és anyámnak 6 testvére. Nekem meg sok unokatestvérem.
Igaz az iskolában akkor sem tanították a nemi szerepeket, de végül nagyszüleim minden gyereke turdta a dolgát.
@kemény keleti kommentelő:
Arany gázszerelőnek is tönkre ment a házasága, másokról nem is beszélve.;Đ
Tényleg be kéne tiltani.
@kemény keleti kommentelő: Izé… szerintem elbeszélünk egymás mellett.
A mű lényegtelen.
Talán menjünk be a múzeumba, és turbóelefánt módba kapcsolva magunkat, törjünk össze mindent, ami a nem kellően modern felfogású nemi szerepekre utal. Aztán irány a könyvtár, és éljük ki magunkat Beatty kapitány szerepébe bújva is. Tökjó.
Ha beteszem a vakkomondort az űrhajóba, akkor ő lesz az űrhajó űrkutyája, ám az ő űr-ürüléke akkor is csak kutyaszar. A hülyeség meg hülyeség :-/.
Akarsz még mindig az Aranyembernél leragadni? Vagy késhegyre menően vitassuk meg a Láthatatlan ember elhibázott nemi szerep ábrázolását is? Netán hagyjuk az irodalmat. Essünk neki a képzőművészetnek is! Van ám ott is temérdek alkotás, aminek nincs helye művészettörténet órán (btw van még olyan egyáltalán az általános műveltség részeként?). És az operairodalom! A klasszikusok. Meg a kevésbé klasszikusok…
@kemény keleti kommentelő: én mint lány, azt tudom mondani, hogy a nemi szerepeket nem elsősorban az olvasmányokból sajátítjuk el. Gyerek- és kamaszkorban persze én is nagyon fogékony voltam olvasmányok által közvetített értékekre, de ezek nem nemspecifikusak voltak, annyira, hogy hatodikban, amikor az Egri csillagokat olvastuk, nekem kicsi, vékony, szőke copfos kislányként teljesen magától értetődő volt Dobó Istvánt alakítani egy jelenetben, de ötödikben is simán eljátszottam Geréb apját. (Akkoriban még nem projektmunkának hívták, de érzésem szerint fényévekkel korszerűbb irodalomtanításban részesültem a vidéki, túlnyomórészt hhh-s gyerekekkel tömött általános iskolában).
Szóval a lányok is lelkesülnek a bátorságért, az okosságért, a bajtársiasságért, akkor is, ha férfi szereplők közvetítik. Somogyi Tóth Sándor Gyerektükör-ének kamasza meg sokkal közelebb állt hozzám, mint bármelyik pöttyös-csíkos könyvé, pedig ő is fiú… de nem akartam öngyilkos lenni attól se, hogy elolvastam Sylvia Plath Üvegburáját.
Szülőként meg azt látom, hogy nagyjából mindegy, mi a kötelező olvasmány, mert a gyerekek nem olvasnak. Ha mégis, akkor a kortársakkal sokkal többre lehet menni, nálunk Janne Teller Semmi-je, Anna Woltz Száz óra sötétség-e és a Harry Potter volt olyan, amin át az őket foglalkoztató kérdéseket meg lehetett beszélni.
Az irodalomtanításnál az van, hogy mindenki kétségbeesetten kapaszkodik valami általa elképzelt és preferált műveltségeszménybe, és valamiért abban a meggyőződésben van, hogy abból LEHETETLEN kihagyni (és itt most egy szép, 3-4000 elemből álló felsorolás következik Adytól Zelk Zoltánig), miközben a valóság, hogy de, simán lehet élni Szophoklész nélkül éppúgy, mint Berzsenyi Dániel vagy Wass Albert nélkül. Az olvasás elsődleges célja, hogy gyönyörködtet, felszabadít, segít a belső utak bejárásában, de akinek ez nem adatik meg, mert más az ízlése, a prioritásai, annak miért kell nagykanállal tuszkolni lefelé a torkán? Tudom, hogy másnak ezt a lehetőséget pl. a sport adja meg, de ettől még nekem miért kellene kézilabdát nézni?
Szóval lehetne kicsit lazulni, és belátni, hogy az irodalomtanításban nem az az elsődleges kérdés, hogy X legyen vagy Y a kötelező olvasmány, hanem jó sok szöveggel kellene a gyerekeket megkínálni, hagyni, hogy válasszanak, és kísérni őket a választott úton, akár Csokonai, akár Krúbi a választás.
@ijontichy: a.te.ervelesi.hibad.hu/csuszos-lejto
Szerintem a ne legyen kötelező olvasmány meg a felgyújtjuk a könyvtárat között még van egy pár lépcsőfok, ahol meg lehet állni.
Az, hogy valaki szerint az aranyember ne legyen kötelező (és mondjuk szerinte pont a női szerepek miatt) az egy megfontolható vélemény és nem jelenti azt, hogy holnap Jókai tiltólistán lesz, holnapután meg a zúzdában. És ha nem kötelező, csak modnjuk ajánlott lenne, talán még nem dőlne össze a világ.
Meglehet, akad épp elég olvasnivaló olyan is, amiben nincsenek csúcsra járatva a nemi és faji sztereotípiák. Bár a magam részéről én a Tom Sawyer-t is remekül olvashatónak és szórakoztatónak gondolom a niggerezésével együtt, ha a megfelelő korbahelyezését megkapja. Kimondottan alkalmas a kor tanítására.
@Érvsebész: Jó, hát én mint gyerekolvasó mondom – mert egész gyerekkoromat végigolvastam onnan kezdve, hogy megtanultam olvasni -, hogy a mi korunkban sem sok gyerek olvasott, de véletlen a mi osztályunkban mindenkinek könyv volt a pad alatt. Szóval, mint gyerekolvasó, akinek kurva nagy volt a választéka, a mesékkel kezdtünk, az állatosokkal elsősorban, aztán a királyosok meg Ali baba után jöttek a kalandok, indiánok, eszkimók, aranyásók, kalózok, és nagyon küzdelmesen csúsztak le a kötelezők közben, mert a magyar tekintetes urak és alázatos szolgák történeteiben az égvilágon semmi vonzó nincs.
A kincskereső , a légy jó, a pálutcai meg a tüskevár, egri csillagok csak azért ment, mert olvasónaplót kellett belőle írni. Különben rémálom mindegyik.
A kamaszoknak szánt olvasnivalóból meg kivenném az összes öngyilkosost, Anna Karenyinát, Kafkát, mert nem való kamasz kezébe.
A bajtársiasságot meg a bátorságot olyan dedós intelmeknek tartom, amit egy állatos mese pont le tud fedni. Ezért nem érdemes könyvet olvasni, sem írni, és főleg nem emiatt meghalni.
A gyerekek az életre készülnek és nem a halálra, úgyhogy inkább a sokszínűsége érdekelné őket, hogy kézbe vegyék a könyveket.
És ha lelkük közben kicsit rányílik egyes értékekre, az ne azért legyen, mert az egyetlen könyvben az egydimenziós főhősnek ez a tulajdonsága, hogy extrém bátor, hanem mert sok sztori közt választanak maguknak saját kedvenc figurákat.
Lehet, hogy pont a gyávát fogják választani, amelyik jól meglép az üldözők elől.
Vagy bajtársias helyett a magányos prémvadászt, amelyik egyedül él a pusztán.
A mi osztályunkban a magányos hősök taroltak.
Senki sem akart sem várkapitány, sem szolga lenni, mint jól szocializált magyar történelmi figura. És senki sem akart Nemecsek lenni, meg Dobó.
Legfeljebb a félszemű Jumurdzsák.