A PISA-teszt eredménye (breakingnews)
Eredeti szerző: jotunder
10:53 (Central European Time) A londoni Education Policy Institute-ban perceken belül nyilvánosságra hozzák a legújabb PISA-teszt eredményét. Ebben a pillanatban az OECD főtitkára Angel Gurría, a volt mexikói külügyminiszter beszél. 11:00-kor oldják fel az embargót az újságírók számára. Elvileg tizenegytől letölthetők az eredmények. Ezt fogom megpróbálni. Töltődik...
11:00 Magyarország kilenc pontot veszített 2012-hez képest tudományban, négyet matematikából és tizenkettőt olvasásban. (ez a” three year trend” adat pontszámban ez úgy néz ki, hogy:
2015 Magyarország 477 (tudomány), 470 (olvasás), 477 (matematika)
2012 Magyarország 494 (tudomány), 488 (olvasás), 477 (matematika)
2009 Magyarország 503 (tudomány), 494 (olvasás), 490 (matematika)
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518826-6ae15e9112b1f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518826&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518826-6ae15e9112b1f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518826-6ae15e9112b1f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Alakul ez: 444.hu/2016/12/06/ilyen-nagyot-meg-sosem-zuhant-a-magyar-oktatas
Beérett a kiforrott oktatáspolitika gyümölcse. Dícsértessék.
Lesz még itt e’mútnyócévezés meg CIA-jáccmázás, aggodalomra semmi ok. 🙂
Ezek azok a fajta feladatok, amiket nem lehet gyorsan, rendelettel és erőszakkal megoldani, és legalább odáig el kéne jutni, hogy elismerik.
Jobban teljesít 😉
@ijontichy: Az ő céljaiknak amúgy megfelel ez.
A leges-legszomorúbb ebben az, hogy még ha valami csoda folytán nyakunkba kapnánk is hirtelen egy valóban jó oktatási rendszert, ezek a szerencsétlen gyerekek már el lettek baszva. Rajtuk már nemigen lehet segíteni.
Iszonyat gáz.
amellett, hogy ez egy rossz trend/eredmény, megjegyezném a következőket:
– elvileg a pisa főleg a kompetenciát méri, viszont ezen a skálán kurvamagasan végeznek az olyan országok, ahol hírből sem ismerik a kompetenciafejlesztést (pl. délkorea, japán), viszont kegyetlenül megkövetelik a lexikális tudást
– egész világra mérni ugyanazon szempontrendszer szerint iszonyatosan nagy marhaság
– rangsorolni, majd a rangsorolásnak megfelelni vágyás okán célzott fejlesztéseket végezni komoly anitpattern
– az index írt erről, hogy a timss-en például magasan végzett magyarország
– azt lehet sejteni, hogy az társadalmi egyenlőtlenségek széthúzzák a magyar lakósságot, és ezért is szar a pisa-eredmény – az oktatási rendszer nem képes kompenzálni a cigányság és a mélyszegénység lemaradását
tehát az egyértelmű, hogy az adott ország anyagi helyzete meghatározza a pisa-besorolást. magyarországon ezt majd mindenki megpróbálja lefordítani a saját ideológiájára, holott valszeg az alkalmazott oktatási módszertan (és háttérideológia) a legkevésbé fontos. továbbá fontos lenne szórást is mérni, amit tudtommal a pisa nem csinál.
Az a lényeg, hogy jó magyar legyen és keresztény. Majd ha a pisás teszt ezt méri, bebizonyosodik, amit mindig is tudtunk, hogy bokréta, virágoskert.
Menyország is lehetne, de Gyurcsány és elmúttnyóccév.
@sárospataki lány: dél-koreában naponta tizenkét órát tanul a diákok jelentős része. őrült terhelés van, tömeges a depresszió, nem ritka az öngyilkosság, de igen, ilyesmivel elég sok mindent el lehet érni. a koreai ember, a szingapúri ember, ebbe belemegy, az európai ember pedig nem. ez van, ebből kell kiindulni.
a timssről én is írtam, nem igazán veszik komolyan a világban (észak-írország a világ élén, come on), a pisa tesztet annál inkább. Magyarországon a „resilient” diákok aránya feltűnően alacsony, ők azok, akik alacsony társadalmi státuszúak és nagyon jól teljesítenek.
ez egy jelzés. a magyar oktatási kormányzat ennél sokkal finomabb és pontosabb jelzéseket kap évente, és pont le is szarják. orbán nem akar hallani róla, tehát nem beszélnek róla.
@sárospataki lány: mindent mérnek… mindent. a teljes adatbázis letölthető.
Főoldalon a brit sajtóban: (a konzervatív telegraph…)
http://www.telegraph.co.uk/education/2016/12/06/uk-teenagers-lag-behind-peers-maths-science-reading-global-report/
http://www.theguardian.com/education/2016/dec/06/english-schools-core-subject-test-results-international-oecd-pisa
http://www.bbc.co.uk/news/education-38212070
@sárospataki lány:
„- egész világra mérni ugyanazon szempontrendszer szerint iszonyatosan nagy marhaság”
Üdv a globalizációban. Egy magyar értelmiségi mérnök vagy közgazdász versenytársa egy német vagy finn vagy szlovák közgazdász vagy mérnök lesz, egy-egy nagy cég ez alapján is dönt, hogy Magyarországra gyártósort vagy fejlesztőközpontot telepít.
Összeszerelőüzem akarunk lenni alacsony hozzáadott értékkel, vagy fejlesztőközpont? Szilícium-völgy, vagy Vietnam? Na, ez a nagyon nem mindegy, és ezért KELL ugyanazon mérce szerint mérni. Mert a verseny ugyanazon mérce szerint megy.
Emberminisztérium magyarázata: „… digitális tesztek és néhány feladattípus szokatlan lehet a magyar gyerekeknek”.
Már megint a zimprlista elnyomók akarják megmondani a tutit.
Remélem, legközelebb a megmérik az oktatásfejlesztés legeredményesebb területét, ahol a mindennapos testnevelésnek köszönhetően valószínűleg kiemelkedően teljesítenek a magyar gyerekek a csoportos szekrényugrásban, fürtös kötélmászásban, valamint az egyszerre 30 fővel pályára lépő csapatok által játszott kézilabdában.
@kerekes pereces: a magas hozzáadott értéket soha nem a bevonzott tőke generálja, ez a gondolkodás abszolút hibás, ebbe bukott bele magyarország és kelet-európa a kilencvenes években. a globális, mobil tőke mindig a – viszonylag – alacsony hozzáadott lokális értékben és a lokális gazdaságban való minimális beágyazódásban érdekelt, ellenkező esetben nem tud gyorsan odébbálni, és számára ez a potenciál mindennél értékesebb. egy globális versenyben viszonylag szerény anyagi eszközökkel nem lehet versengeni, viszont lehet magas hozzáadott értéket előállítani valami speciális tudással, piaci rés lefedésével. hogy ez korrelál-e a pisa-teszttel? nem tartom valószínűnek.
de hogy érthető legyek, a kínai gyerekek nem ugyanakkor tanulnak meg írni/olvasni, mint az európaiak, a svájci iskola első három osztálya inkább ovi, míg a magyar áltisok komolyan meg vannak küldve már korán – egyszerűen nem mérhető egyenlő mércével. persze, valószínűleg van valami kiegyensúlyozás a mérésben, de attól még elég hiteltelen.
nekem nem az a bajom, hogy nem „hiszek” a pisa tesztben, hanem az, hogy nem tudom, hogy mit mér igazából.
@jotunder: majd megnézem ottholról
@Érvsebész: Esetleg folyosói karkörzésben, fejben úszásban, udvaron-futásban és széken lábemelésben. Eséllyel indulhatunk továbbá a hiszekegy – és áldottlégymária versenyen is. Sajnos a 15 millió magyar dacára külföldön még mindig nem releváns szempont a magyarságtudat – és magyarságérzés.
@sárospataki lány: Csak a rend kedvéért: a PISA elemzéseket is végez. Ezek között megvizsgálta két pár, az oktatásra ugyanannyit költő országpár eredményeit. Kiderült, hogy fényévnyi távolságra vannak egymástól az azonos mértékben költő országok eredménye. A végkövetkeztetés az volt, hogy az számít, hogy hogyan használják e pénzt: a pedagógusoknak van-e lehetőségük készülni, fejlődni és van-e megfelelő felszerelés. Teljesen a kézenfekvő és intuitív következtetéssel ellentétben, ez nagyobb osztálylétszámoknál sikerült (Dél-Korea és Finnország), míg Luxemburgban (magas költési hányad) és az USA-ban (alacsony költés) nem.
Tehát az eredmények függése a gazdagságtól ordas nagy önfelmentés.
Amint annak figyelmen kívül hatása is, hogy Magyarország egy válság után jobban teljesített, mint most, amikor jobban teljesít.
@sárospataki lány: Csak a rend kedvéért: a PISA elemzéseket is végez. Ezek között megvizsgálta két pár, az oktatásra ugyanannyit költő országpár eredményeit. Kiderült, hogy fényévnyi távolságra vannak egymástól az azonos mértékben költő országok eredménye. A végkövetkeztetés az volt, hogy az számít, hogy hogyan használják e pénzt: a pedagógusoknak van-e lehetőségük készülni, fejlődni és van-e megfelelő felszerelés. Teljesen a kézenfekvő és intuitív következtetéssel ellentétben, ez nagyobb osztálylétszámoknál sikerült (Dél-Korea és Finnország), míg Luxemburgban (magas költési hányad) és az USA-ban (alacsony költés) nem.
Tehát az eredmények függése a gazdagságtól ordas nagy önfelmentés.
Amint annak figyelmen kívül hagyása is, hogy Magyarország egy válság után jobban teljesített, mint most, amikor jobban teljesít.
Ami meg azt illeti, hogy mit mér a PISA, meg hogy hiteltelen, ez egyszerűen a tükör köpködése. Talán tájékozódni kellene a FIDESZ-mantra szajklózása helyyet..
@kerekes pereces:
A PISA eredmények szerint Vietnamnak kellene a Szilícium-völgynek lennie lévén eléggé elöl végzett. Izrael meg – számomra – meglepően hátul, pedig mérnöki területen rengeteg nagyon komoly fejlesztés és munka van arrafelé.
@sárospataki lány: Akármit is mér, abban romlunk, a „jobbantelesít” ellenére. És sajnos nem olyasmit mér, amiben jó lenne hátrébb csúszni nemzetközi összehasonlításban, pl. szegénység, korrupció, szegregáció, ilyesmik.
@jotunder: Nem tudom, a 444 mennyire túloz, és nem lesz időm elolvasni, de ha tényleg a mienk az a rendszer, ahol a legnagyobb a különbség iskola és iskola között, és a legjobban konzerválja az otthoni hátrányokat (vagy legalábbis ebben az élmezőnyben van), akkor:
– Hoffman Rózsa már nem élt hiába
– A baj sokkal nagyobb, mint ami az általad leírt felsőoktatási/kutatási problémákból látszik
– Valamint ennél aligha lehet rosszabb
@Vitéz Kőbányai Világos: A Results-t le lehet tolteni a linkrol a posztban. A 44-48.oldalt kell megnezni. Eleg jol lehet latni, hogy a tarsadalmi statusz mennyire korrelal az iskolai teljesitmennyel. Ennel egeszen biztosan rosszabb lesz harom es sokkal rosszabb hat ev mulva. Fokozatosan no az alacsony tarsadalmi retegekbol szarmazo gyerekek aranya a 15 eves korosztalyban. Hat ev mulva, Magyarorszag es Romania kozott lenyegesen csokkenhet a kulonbseg.
@Vitéz Kőbányai Világos: Sajnos az elmúlthatév bebizonyította, hogy _mindig_ van lejjebb, mindig lehet rosszabb.
@Muad’Dib: Izraelben a haredi es a palesztin-arab populacio is alulteljesit. Egyaltalan nem erinti az izraeli elitfelsooktatast ez az eredmeny. Izrael tudomanyos ertelemben kozephatalomnak szamit, mereteit tekintve egeszen megdobbento modon. Ha lenne Magyarorszagon elitfelsooktatas, nem biztos, hogy jelentosen erintene a PISA result. Talan evek mulva igen, most nem feltetlenul. A magyar egyetemistak kremje nyugati szinten is OK, nyilvan szakoktol fuggoen, matematika/termeszettudomanyban ez igy van. Ez nem fog minket kihuzni a szarbol, de azert (meg) teny.
@Kuviklacz: tök jó, és kerek lett az első hsz-ed, a másodiknak a végére odafostál egy fideszmantrázást 🙁 sajnos kénytelen vagyok emiatt ignorálni téged, csak szólok, hogy nem véletlenül nem vitatkozom veled, hanem direkt, tehát nyugodtan sértődjél meg.
Volt itt egy oktatási reform, ami 5 év alatt ezt a siralmas lecsúszást produkálta…
Egyrészt minden pedagógust lekádereztek, hogy eléggé fideszes-e.
Minden iskolaigazgatót lecseréltek.
Minden tankönyvet lecseréltek.
Minden tantervet átírtak.
Az iskolák fele egyházi státuszba került. Ezek kapták a jó társadalmi státuszú gyerekeket.
Az iskolák másik feléből eltűntek a jó társadalmi státuszú gyerekek.
Fideszes erkölcsöt és hitet oktatnak.
Mindennapi testnevelés.
Egésznapos napközi.
Iskolarendőr.
Kihagytam valamit ?
@sárospataki lány:
viszont a magyar diák sokkal jobb a magyar kémiában és a magyar genetikában, vagy nem tudom mi a tökömet akartál mondani.
@jotekony koc:
felkészülnek a Kolbásztöltési ismeretek. (istenem, ha már diktatúra van, nem lehetne, hogy legalább mondjuk a barokk zene és a rádiócsillagászat a Főnök mániája, nem a darált disznó és a foci???)
@jotekony koc: Pár apróságot:
Nullára csökkentették az iskola hatáskörét, mindent a KLIK dönt el.
Naponta rángatják öket idióta adminisztrációkkal.
Jelentösen növelték a tanárok terhelését és oktalan szopatását.
Minden iskola tulajdonjoga, fenntartója, üzemeltetöje, igazgatója, ezek közül egy vagy több, többször is változott.
Fentiekkel (plusz a tankönyv, tanterv, tanrend szivatással) sikerült a tanárok javát elüzni a pályáról vagy teljesen elvenni a motivációját. (Tisztelet a megszállott kivételnek)
@jotekony koc:
ja igen, a „Honvédelmi ismereteket” is kihagytad. (ez valami nyári hír ha jól emlékszem.) 🙂
@jotekony koc:
– alapítványi iskolák, művészeti iskolák, felzárkóztató tanodák államosítása, lehetetlenné tétele
– szakképzési reform
– menzareform (index.hu/mindekozben/poszt/2016/04/30/uzsonna/)
– középiskolai felvételi rendszer tervezett reformja
@ámbátor: Nem nem.
Volt még az elmúlthatban, hogy gimnáziumokat szüntettek meg.
Szakiskolákba terelték a gyerekeket, ahol megszüntették a közismereti tárgyakat.
16 évre csökkentették a tankötelezettséget.
15 évesen sok gyerek már csak a centit vágja.
Lecsökkentették a gyerekek büntethetőségi korhatárát. A börtönben nem tudom, mérik-e a PISA tesztet.
Megszüntették a rokkant gyerekek tanításának támogatását.
Autizmussal és egyéb tanulási nehézséggel az iskolák már nem veszik föl a tanulókat, a szülők magukra maradtak az oktatásukkal.
A magasabb státuszú családok egyre fiatalabb korban küldik külföldre tanulni a gyerekeiket.
Még mindig nem biztos, hogy az elmúlthatév minden oktatási rerformját összeszedtem, mert a fidesz naponta jött ki újabb rendeletekkel, és nem emlékszem mindre.
@Érvsebész:
Meg volt ez a közmunka mennyiség, amit össze kell szedniük a gyerekeknek.
Aztán az egyházi iskolákban, hogy mi folyik, senkise tudja, mert nem tartozik sem a városnak, sem a szülőknek, sem az igazságszolgáltatásnak sem senkinek elszámolni az egyházi iskola.
Az én ismerősi körömben viszont az a tapasztalat, hogy egyre nagyobb felhajtással szervezik a szalagavatókat. Menyasszonyi ruhákat kell kölcsönözni, szinháztermeket bérelni, meg előadókat, hangmérnököket… már nem az iskolában egy buli, hanem Annabál szinten megy a rongyrázás.
@jotekony koc: önmagában az 50 óra közösségi munka nem valószínű, hogy csökkentené a magyar diákok pályaalkalmasságát. nagyjából ez volt az egyetlen nyugateurópára hajazó változás az elmúlt 6 évben.
„az oktatási rendszer nem képes kompenzálni a cigányság és a mélyszegénység lemaradását”
Ja, onmagában tényleg nem, ezért kellett annyi mindent osszehangolni a lefelé szárnyalás érdekében. A cigányság akkor marad le, ha egyben mélyszegény is mert a méyszegény marad le, nem a cigány.
Egyebkent is, a cigany tanulok letszama nem nott jelentosen az elmult 3-6 evben a melyszegenyseget meg felszamoltak vagy nem?
@_ef_: Lehet. Én nem mondom, hogy minden reform károkozás volt, de hogy ez az oktatási reform minden mozzanatra kiterjedő volt, azt mondom.
És ez a mindenre kiterjedő reform 5 év alatt ennyit rontott az oktatáson, azt meg a PISA teszt mutatja.
És ezt is csak azért mondom, mert egyesek reformokat követelnek, mintha nem is pont az Orbán reformok vezettek volna ide.
Itthon: „Sokkoló, tragikus” – a miniszter távozását követelik a PISA-eredmények után – HVG.hu hvg.hu/itthon/20161206_pisa_teszt_part_reagalas_balog_lemondas
@_ef_: a közösségi munkával is az a baj, mint általában mindennel, amibe az állam belepofázik: hogy elveszi az egész értelmét. Ez nem szolidaritásra nevel, ez letudnivaló kommunistaszombat, ahogy most áll.
Tapasztalat: kamu tevékenységekért kamu igazolásokat állítanak ki kamu szervezetek. A kölkemen, aki kutyamenhelyen takarított a nyáron, csak röhögtek a többiek.
@jotunder: Ezeket is mérik?
„A tanuló képes a lovat helyesen megközelíteni és biztonságosan mozog a lovak környezetében; képes az állattal kapcsolatfelvételre, kommunikációra; érti és tiszteletben tartja a lovak viselkedésének életmódbeli sajátosságait; a foglalkozás során képes fegyelmezetten, csendben, tisztelettel figyelni oktatójára, társaira és a lóra; helyesen ül a lovon, megfelelő a lábtartása voltizshevederrel és nyeregben egyaránt, lépés és ügetés jármódokban; biztosan, elengedetten és helyes testtartásban ül a lovon tanügetésben és könnyűügetésben egyaránt; ismeri a helyes lábon ügetés fogalmát, és képes könnyített ügetésben ülésváltás végrehajtására; oktató segítségével könnyedén, elengedetten, biztonságosan és egyensúlyban alkalmazza a megfelelő mozgásformákat lépés és ügetés jármódokban, alkalmanként minimum 15 percet a lovon töltve (egy oktató egy tanulóval foglalkozik egy időben, futószáron); képes a lóra való helyes fel- és leszállásra, segítséggel; képes a két ügetésformát nyereg- vagy voltizsheveder-fogással, vagy független kéztartással, illetve kengyelbe tett lábbal vagy kengyel nélkül végrehajtani (a tanuló választása szerint); ismeri és futószáron helyesen végrehajtja a lépésből ügetés feladat derék- és csizmasegítségeit, valamint az előrehajtás segítségeit lépés és ügetés jármódokban.” („Nemzeti Lovaskultúra kerettanterve 3-5. évfolyam számára”)
Na ugye, az egész PISA csak a háttérhatalmak összeesküvése a magyarok ellen.
@netukki: A hátrafelé nyilazjs már szart se ér? Az már nincs is benne a kerettantervben?
@Muad’Dib: Vietnam most fut neki. Mélyről indulnak, a gazdasági leszakadásuk jelentősen nagyobb mint Magyarországé bármikor az elmúlt két évszázadban. Látszik hogy az oktatást komolyan veszik, beleértve, hogy drága kéttannyelvű magániskolák is felütötték a fejüket, amiket a felemelkedőben lévő közép/felső réteg hajlandó megfizetni. Jártam egy ilyenben Hanoiban, ránézésre magasan vert minden iskolát ahová én jártam idehaza (persze torz hasonlat, mert idehaza magániskolában még látogatóban sem voltam).
Egy szempont: A lexikális ismeretek akkor maradnak meg, akkor lesznek élőek, ha pozitív érzelmek kapcsolódnak hozzájuk. Ez az agykutatásnak egy viszonylag új eredménye (ma már mérhető, szkennelhető agyműködéssel támasztható ez alá). Tehát az olyan iskola, ahol nyomják az ismereteket mint a hurkatöltőt, ott ledarálják az anyagot, de a diákok nem fognak rá emlékezni. Nincs hova kötődjön a tananyag. Az iskolának tanulunk, ez a bürokrataképző más néven, a jó osztályzatért hajtunk, még a jó képességűek is. (Felmérésekben a magyar jó képességű gyerekek is lemaradtak a máshol levő jó képességűektől – ez mondjuk pár évvel ezelőtti statisztika.)
Egyébként az agyban nagyon szépen felülíródnak az ilyen ismeretek, az újabb mindig felülírja a régebbit.
Viszont: Ahol van érzelmi közeg, a tanár lelkes, van csapatmunkában való tanulás, megvan a tanultak alkalmazása (pl. finn iskola) ott az eredmények messze jobbak mint ahol reprodukálni kell a tananyagot ÉS a tanár fásult ÉS képmutató, mert egész testbeszéde, nem-verbális kommunikációja jelzi, hogy ez csak írott malaszt. A valós élettől elválik az iskola, senki nem gondolja, hogy nagy mértékben hasznosíthatóak lennének a tanultak. Amelyek felépítése SEM a hasznosíthatóságra utal.
Pl. matematika. A nagybetűs büntető tantárgy. Egy kamatos-kamat számításra nem képes a legtöbb ember, a gázszámlát nem érti….
@nevetőharmadik:
Az lesz a csoda ha a disznófejű nagyúr és sleppje nem szerez 4/5-öt ’18-ban!
@sárospataki lány: Attól a PISA hiteltelensége még a tükör köpködése marad. Egyébként meg az okoskodásba rejtett fikázásaidra nem a Te kedvedért válaszolok, hanem hogy aki olvassa, ne higgye, hogy azért nem reagálnak rá, mert igaz.
Azt még azért ideírnám a lap aljára, hogy ha elfogadható az, hogy nem is a nagyon gyenge eredmények, hanem a borzasztó mértékű szegregáció a baj (ami ugye együtt jár azzal, hogy az elitünk inkább felülről karcolja az OECD átlagot), akkor mellé kell rakni azt is, hogy tömeges megelégedésre. Még a tavalyi határozottan ellenzéki hangvételű tanártüntik is szügyik gázoltak olyan felvetésekben, amik ezt éppen megerősítenék (pl. több szónok is meg akarta védeni a szabad iskolaválasztást, ha jól emlékszem). Hogy SZDSZ-MSZP-s oktatáspolitika főbb vonalairól már ne is beszéljünk.
@Érvsebész: ebben igazad van, azon túl, hogy ezt is valahogy el kell kezdeni. viszont, az már a társadalom hibája, hogy ezzel nem tud értelmesen mit kezdeni. léteznek szociális kompetenciák is, valószínűleg nem pusztán az ifjúságunk bukna meg belőle, ha azt is vizsgálnák.
@Muad’Dib: Nem az a lényeg, hogy most mi VAN, hanem 10 év múlva, amikor a most mért gyerekek dolgozni kezdenek, ki LESZ. A cég, ahol dolgoztam, tavaly nyitott fejlesztőirodát Vietnamban.
@Vitéz Kőbányai Világos: A magyar állampolgárok azt szeretnék, ha a gyerekeik biztonságos környezetben járnának iskolába, ahol rendezett, békés körülmények vannak. Ezt az óhajukat nyilván te is hajlandó vagy elfogadni.
A magyarok jelentős része úgy gondolja, hogy ennek a célnak az elérésére valamiféle direkt vagy indirekt szegregációra van szükség. Ez az a vélemény, amit nyilván nem vagy hajlandó elfogadni.
Az a kérdés, hogyan lehet tisztességes kompromisszumot kötni. Mert itt kompromisszumra van szükség. Azt nem várhatod el senkitől, hogy félve engedje el a gyerekét az iskolába. Persze azt sem fogadhatjuk el, ha a gyerekeket származásuk szerint szegregálják az iskolában. Ez egy nemtriviális probléma, amit meg kell oldani valahogy, különben rámegy az ország.
@Tamáspatrik: A gázszámlát nem a matematikaoktatás hiányosságai miatt nem érti a fogyasztó, hanem mert úgy van összeállítva, hogy ne értse.
Amiképpen a banki hosszútávú kimutatások sem alkalmasak arra, hogy az ember ceruzával, számológéppel nekik menjen, ugyanis a nyilvánosan hozzáférhető elemek (közzétett kamatláb, elszámolási fordulónap, költségtényezők stb.) alapján egyszerűen nem jön ki az elszámolás. Amikor behívják a banki „szakembert” pl. a bíróságra, az is azt mondja „erre nem tudok válaszolni, számítógépes program számolta a kamatot és tartotta nyilván a tartozást…”
Ezekről az értesítőkről és tartalmukról a legtöbbet tényszerűen az adott szolgáltató rendszergazdája/IT részlege tudna mondani…
A magyar oktatás lecsúszása nem ezzel a kormánnyal kezdődött….a mostani gumicsizmások csak gyorsították. 6 évig jártam nyílt napokra a fiam sulijába és elborzadtam. Néhány kivétellel, az egész tanári kar selejtes volt…..és mindez egy vidéki nagyváros menő iskolájában. Nekem egy road house típusú iskolába volt szerencsém járni (kb 40 évvel ezelőtt és nem a trianoni Magyarországon), de engem pedagógusok tanítottak. Ég és föld különbség a fiam iskolájában tapasztaltakhoz képest.
.