A trauma
Eredeti szerző: szempontpuska
Az ún. magyar jobboldal a trauma napjait éli. Fel kell dolgoznia a Schmitt-ügyet, ami megroppantja az évek alatt szívósan kiépített virtuális valóságát. Ritka az ilyen ilyen időszak, és rövid ideig tart. Éppen ezért érdemes megállnunk és körbenézni: mi folyik most az orbánista holdudvarban, mielőtt megszületne az Egységes és Elfogadott Magyarázat, ahogyan erre majd visszaemlékeznek és ami mantrázással válik evidenciává.
Minél centralizáltabb egy szervezet, annál jobban függ irányítójától. És ha ez a hatalom egyetlen emberre épül, akkor az egész rendszer ennek a vezéralaknak van kiszolgáltatva.
Innentől létkérdéssé válik a vezető tévedhetetlenségébe vetett hit, és minden egyes hiba magának a rendszernek a fenntarthatóságát kérdőjelezi meg.
Először a nyolcvanas években tipródtam azon, miként lehet nyugaton teljesen általános és hétköznapi jelenség, hogy tömegek vonulnak az utcára, tüntetnek és akár gyújtogatnak is. Könnygáz, oszlatás, gumibotok és lovasrohamok. A demokratikus berendezkedés — a rendszer — létét azonban ezek egy pillanatig sem veszélyeztették, az összeomlás kérdése fel sem merült.
Eközben a lánchídi csata már komolyan fenyegette Kádár népi demokráciáját, és csak az volt furcsa, hogy a Galamb utcában miért rendezett sorokban, friss egyenruhában masíroznak az utcaseprők…
A centrális erőtér kinevelt magának egy olyan (jelentős) réteget, amelynek lételeme hűség és a hit. Ezekért félreteszi az önkritikát, a kételkedést és az önálló gondolkodás, a saját ítéletalkotás — olykor fáradságos — nagyon is emberi képességét. Ennek a rétegnek szüksége van előre megrágott magyarázatokra, jól memorizálható szlogenekre és leegyszerűsített világképre, alapvetően a Jó (Mi) és a Rossz (Ők) harcával.
A baj akkor van, amikor ez a kép megrendül. Ha akárcsak az utolsó fogaskerék csikorog vagy eltörik, az a teljes gépezet összeomlásával fenyeget.
Most, amikor Schmitt Pál dicstelen (egyszerre szégyenletes és komikus) bukásával a rendszer egyik — szimbolikusan — központi kreatúrája omlott össze, nincs kétségem, hogy rövid ideig ezt a zavart és káoszt látjuk a kormányt (még) támogató tömegekben. Még egy hét, és kisimulnak a ráncok, befoltozzák a szakadásokat a virtuális valóság szövetén. (Volt már ilyen, és lesz is még: lásd november 17-ét, az IMF-pálfordulás napját.)
De most még veszélyes időszakot élünk. Vannak, akik elkezdenek gondolkodni, vagy ami még veszélyesebb: kételkedni. A kételkedés pedig önálló gondolatokat szülhet: olyanokat is, amelyek nem illeszkednek a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe.
Ezekben a pillanatokban fut a verseny: melyik lesz a valóságnak az a magyarázata, amellyel a trauma feldolgozható, hogy aztán minden visszatérjen a megszokott rendbe, a felülről jövő igazságok világába.
Vannak akik ezt az állapotot heroizálással kezelik, és vannak, akik dührohamokkal. Mások — nagyon kevesen — meg tudták tartani józan ítélőképességüket.
1. Dührohamok
Az első halmaz leginkább (durva szó ez) őrjöng. Bűnbakképzés, agresszív kitörések, belső és (leginkább) külső ellenségek. Jól bevált, standard reakció, amely hangerővel és hevességgel igyekszik kordába terelni a kétkedőket. Előkerül a sufniból a lejáratott hívószó: az egység! Háborús állapotok vannak, és amikor háború van — nyakunkon az ellen — nincs helye se kritikának, se kételkedésnek. Mert aki ezt teszi, az áruló. Ezeket a kérdéseket majd megtárgyaljuk később (értsd: soha) de most nincs se hely, se idő, hogy — meg nem engedve — feltételezzük, voltak esetleg hibák.
Ennek a kurzusnak a képviselői Kerényi, Bayer, Wittner Mária és társaik, akik a tőlük megszokott (és elvárt?) vehemenciával vetik magukat az ellenre.
Ők így dolgozzák fel a traumát. Ellenséggé válik mindenki, lejáratás, üvöltő falka, nemzetközi összeesküvés, komcsik, tudjukkik és gyakorlatilag bárki, aki szembejön.
2. Heroizálás
Némileg emelkedettebb — már már patetikus — gyógymód. Utcahosszal nyeri a kezelések versenyét Untersovszky Péter és az Ő feledhetetlen teljesítménye az ún. közszolgálati tévében.
A gyógymód másik formája a — szerintem ugyan blaszfémiába hajló, de hát ez legyen a hívők dolga, nem az én ügyem — Schmitt-Jézus párhuzam, amely már az áldozati szerep 2.0 változata: A mártíromság.
Az elmúlt nyolcév két nap terméséből feltétlenül ide illik Huth Gergely megtisztulás víziója, amely (two in one) egyszersmind a morális fölény melengető érzésével biztatja a trauma kiheverését, kevésbé akut megrázkódtatás esetére a dr. Pálffy-féle: emberi nagyság adagolását javasoljuk. (Kombinálható a Csókay-féle mentegető fürdővel.)
Hardcore kedvelőknek az Orange-order gyártmányú medicinát is javasoljuk.
3. Kuminológia
A Vincentblog egyik kedvelt (ha nem a legkedveltebb) politológusáról neveztem el ezt a kúrát (Magyarországon politológus lehet az, akinek szája van ® jotunder). Ők nem abban tűnnek ki, amiről beszélnek, hanem amiről nembeszélnek.
Kezdjük a névadóval, akinek a dráma csúcspontján, még pénteken sikerült eltalálnia a szarva közt a tőgyét:
bár nagy a nyomás a köztársasági elnökön, úgy kell cselekednie, mintha az nem létezne
… vagyis igyekezzünk láthatatlanok maradni. Voilá! és pár nappal később már fesztelenül értekezhetünk az ideális államfő kritériumairól, átugorva azt az iciri-piciri tényezőt, hogy közben az elnök lemondott.
A legnehezebb helyzetben kétségtelenül a sub-rosa bizottság volt, amely 3 hónapig igyekezett láthatatlan maradni, míg végül retorikai bravúrok sorozatával kerülte meg a nyilvánvaló választ.
A kezelés egyébként csoportosan (sőt! sms-ben is) alkalmazható. Az eljárásról készült oktató videó ezen a linken tekinthető meg. Ugyanezen a halmazon végrehajtott ún. emlékeztető oltás pedig ide kattintva látható.
Figyelem! Az eljárás hanyagolása azonban súlyos károkat okozhat!
A Nagy Tanácstalanság Korszakában akadtak, akik előreszaladtak, mint ahogyan azt Szalma Botond esete bizonyítja. Ő, aki pontosan azt mondta, ami végül megtörtént (innen lépj vissza a heroizmus mezőre), csak éppen rosszkor. Minden jó tett elnyeri a maga méltó büntetését.
4. Borókaizás
Bizonytalan vagyok a besorolásában, de azt hiszem, idetartozik az ún. borókaizás, ami elébb letilt egy diagnózist, majd szinte azonos tartalommal megismétli azt.
Tanulság: Traumatikus helyzet a bizonytalanság. Amikor bizonytalan a múlt jövője. Szalma Botond a karrierjét kockáztatta, mások csak azt, hogy túlságosan előreszaladnak, és hülyét csinálnak magukból.
A fenti traumakezelő módok nyilván bővíthetők, és egészen biztosan példák hosszú sorával illusztrálható még, hogyan viselkedik egy széles halmaz, amikor nem kap visszajelzést felülről arra, hogy mi a tuti.
Hárman négyfelé szaladnak tippmixszel a kezükben. A vehemensebbek azt kockázatot vállalva, hogy nem sikerül eltalálniuk az utóbb megszülető valóságot. Pláne akkor, amikor az uralkodó… szélirány szinte óránként változik a kitartás, a sérthetetlen, a nem-mondok-le és lemondok között.
De úgy ildomos, hogy szót ejtsünk azokról is, akik e viharvert időkben önmaguk tudtak maradni (mandiner, konzervatorium, jobbklikk, mos maiorum: Schmitt Pálnak le kell mondania), az elejétől a végéig képesek voltak ugyanazt az egyenes vonalat követni és fenntartani. Az egész vesszőfutás kezdetétől a végéig.
Mert ugyan kimondatott, hogy
Nekünk egyetlen barátunk van a mai világban: a valóság és a tények
de azért vannak olyan helyzetek, amikor nem lennék a tények helyében…
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521197-6ae45d23f3ca3' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521197&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521197-6ae45d23f3ca3&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521197-6ae45d23f3ca3' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Velence19: szerintem nem korrekt ez a vitastílus. Azt írod, hogy fejezzük be, de aztán mégis erőlteted a véleményed. Ez így azt jelenti, hogy én fejezzem be, Te meg megmondod a frankót.
Javaslom, fejezzük be ezt a vitát, nem tudjuk meggyőzni egymást.
@ipartelep: Ha nem akarod megbeszélni akkor miért válaszoltál? Szerintem se beszélj meg semmit avval akinek más a véleménye mint a tiéd mert gyorsan belekeveredik az ember ezekbe a dolgokba. 🙂
@Chicano: Ha véletlenül rátenném a voksomat a Viktorra, akkor lennék hibás miatta, de majd vigyázok.
@Dr. simonmondja.: Örülök hogy így megérted amit írtam.
@Dr. simonmondja.: mikor írtam utána már gondoltam, hogy valszeg később volt, mint ’95. Ez a Horn kormány alatt volt, és az oroszok a szocializmusban felhalmozódott tartozásuk, kb. 60 milliárd akkor forint fejében vállalták volna, hogy megépítik a metrót.
Demszkij ezt elutasította, és ezért más megoldás lett. Az oroszok különböző árukat adtak, pl. ZIL-t, meg Kamaz-t magyar cégeknek, akik vállalták, hogy azokat értékesítik, és abból befizetik az államkasszába az adósságot. Értékesítették is, csak aztán valahogy egy csomó csődbe ment közülük, biztosan az ingyen kapott áruk miatt, és nem fizette ki az állmot megillető részt.
Ezek valahogy mind MSZP-közeli cégek voltak, és a végén még a 60 milliárdból is csak valami 20 folyt be az államhoz.
Így aztán se metró, se pénz. Köszönjük Demszky Gábor.
@Hohó60: Szép történet. Demszkiből még ki is nézném, hogy éppen utálja az oroszokat.
De az első kormányunk Antall kormány volt. És az ő politikája pedig az volt, hogy minden gazdasági kapcsolatot fölmondott a szovjetek, posztszovjetek felé egy tollvonással, ahogy a téeszeket is fölszámolta. Sutty.
Elvből.
A Demszki meg egy csöpp kis nulla volt az ilyen országos ügyekben.
Úgyhogy nem kétlem, hogy hallottad, mert bármit lehet hallani, csak ez egy marhaság.
@Chicano:
Azért nem akarom megbeszélni veled az általam említett témákat, mert:
1. Ennek a topiknak más a témája. Pl. a Hubble állandó mértékéről se itt szeretnék beszélgetni.
2. Te egy fideszvallásos hívő vagy. Az eddigieken felül teljesen felesleges lenne veled bármilyen vitába kezdenem.
@szempontpuska: hogy ez mennyire vicces, kislenin! Muhaha!!
@Dr. simonmondja.:
Kérlek, próbáld megérteni: nem hallottam. Megéltem. Ez nem valami leleplezés a részemről, ez akkor napokig ment a híradókban, hírekben, mindenki tudja, akit érdekelt. És mint mondtam, nem az Antall-kormány volt, hanem a Horn.
Legalább vedd a fáradtságot, és nézz utána a neten, és ha ott mást találsz, akkor szólj.
Még csak annyit, hogy az emberünk egyáltalán nem volt kis hal akkoriban… Épp ellenkezőleg: az SZDSZ egyik legerősebb embere volt, és az SZDSZ pedig kb. 20-22%-os párt volt.
@Hohó60: Bocs, de nem veszem a fáradságot. Asszem, ha Demszki maga mondja a kamerába, akkor se hinném el, hogy ezt ő dönthette el.
Hülyén hangzik, hogy polgármesterként eldönti, hogy mi legyen az orosz államadóssággal.
Neked nem lenne fura, ha Tarlóst okolnák az IMF hitel elmaradásáért ?
Ha Tarlós maga mondaná, akkor is egy vicc lenne.
@Dr. simonmondja.: Megvolt demszky, gyurcsány, horn elmútnyócév és az internacionalisták – kell-e még több illusztráció a trauma feldolgozásra?
🙂
@szempontpuska: A mandiner kemény magja Günter Grass kapcsán ma 21:04-kor eljutott arra a következtetésre, hogy a keresztes háborúkért közvetlen felelősség terheli a zsidókat:)
De ami komolyabb sajnos: lófaszt van itt trauma. Talán volt 1-2 napi megingás, de most annál nagyobb a boldogság és a hit a jobboldal erkölcsi felsőbbrendűségében.
És ne legyenek illúziók: ez szembeállítva a szemkilövető libás baloldallal, a következő 20 évre elég identitásképző erő lesz arrafelé, rajcsányitól borókain át bencsikig, Orbán 3., 4. stb. kormányai idején.
@prandelli: 21:04-kor? Mi tartott olyan sokáig? 🙂
@prandelli:
az jó.
kérdés, hogy 1 vagy 2 lépésben sikerült ezt megtenni.
ez a nagy különbség bizonyos körökben a radikális és a mérsékelt irányzat között:))
@remiz: Nehéz eldönteni.
„Kultúrnép nem kiáltott volna Barabást” – szól a végső érv, és lássuk be: Ez egyszerre egy lépés, ugyanakkor maga a végtelen mámora:)
@Dr. simonmondja.: Tényleg a Horn-kormány döntötte el, hogy „előnyben kell részesíteni a rövidebb megtérülésű projekteket az orosz államadósság lebontásánál”, és Demszky tényleg közreműködött „az orosz államadósság terhére történő megvalósítás kérdéseinek tisztázásában”, bármit is jelentsen ez. Hogy Demszky „nem engedte meg” az ügyletet, és hogy a „kommunista cégek” hazahordták volna az orosz államadósság ellentételezését, ez már jobber legenda. Persze lehet, hogy igaz jobber legenda, de legenda. 🙂
@Kettes: Ez volt a „guruló dollárok”?
Mert azt a pert Horn megnyerte…
@szempontpuska: Korábba nem értek rá, mert előbb még a vérvádat kellett bizonyítaniuk a szomszéd posztban:-)
@Kettes: Emlékeim szerint Demszky nem érzelmi okokból ellenezte a ruszki metrót, hanem azért, mert energiapazarló.
Szintén az emlékeim alapján: jelentős korrupciós ügyek és mutyik voltak az államadósság lebontás körül (főként maszopos cégek, de nem csak), és utóbb mintha még olyan is kiderült volna, hogy maga a megállapodás is mutyi alapú volt, amit az oroszok felelős döntéshozói szinten nem is írtak alá. (Lusta vagyok utánanézni, és annyi újabb disznóság fényében halványult már a dolog)
Jézusmária SzentSemjénZsolt!.Elolvastam Az OrangeOrder-es cuccot. Hát az nem designerdrog.Ez a kemény,nem a kerítésvas amit holnap fűrészelek.
@prandelli:
Szerintem ez egy klasszikus önkábító mechanizmus. Ami tény: egy jobboldali csúcskáder csúfosan leszerepelt, orbán emberének mennie kellett — ez mindenképpen egy eróziós folyamat kezdete. Látszik abból a teszetoszázásból is, ami az elnökválasztás körül folyik… súlyosbítva az IMF-ködösítéssel; előbb-utóbb a legbigottabb fidesznyiknek is lejön, hogy szar van a palacsintában.
Még annyit, hogy emlékszem, amikor az első Orbán-kormány után jött Megyó, és eleinte irtó komolyan vették az összeférhetetlenséget meg üvegzsebet és hasonlókat. Annyira, hogy valami főembere azért mondott le, mert az ügyvédi iroda, ahol korábban dolgozott, szerződést kötött a kormánnyal. Ebből azonban nem erkölcsi fölmagasztosulás lett, hanem olyan precedens, aminek alapján a vérszemet kapott ellenzék boldog-boldogtalan lemondását követelte. Úgyhogy szerintem a folytatás minimum kétesélyes; kérdés persze, mi van a jelenlegi ellenzék tarsolyában, de akár további kormánytisztviselők is célkeresztbe kerülhetnek.
@Kettes: És miért lett – orosz államadósság lebontása – kérdés ?
Miért fagyott be az az adósság azon a ponton ?
Mert megszűnt a normális kereskedés ?
Másképp nem történhetett.
Mert mennyibe kerülhet egy ilyen metro-projekt ? …ami lefedte volna…
Amennyibe az kerülhet, annyit simán elköltünk az orosz gázimportra évente.
De csak úgy saccperkábé.
Miért nem gázban fizettek ?
Az egész valahogy nagyon nem stimmel.
Orbán elég gyorsan kiszúrta a morális fölény lufiját: „Lapunk fideszesektől úgy értesült: Orbán Viktor miniszterelnök „egy szép közfeladatot” szeretne a lemondott államfőnek. „Ezt mindenképpen megérdemli Schmitt Pál”. Van, aki nagyköveti posztra gondolt, mások viszont azt mondták: amíg a bíróságon nem védi meg igazát, nem képviselheti Magyarországot a plágium miatt. Ezen túlmenően az is kérdéses, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hogyan jár el vele szemben. De a fideszesek és a KDNP-s Pálffy István is méltatta a volt államfőt, a kormányoldalon az a retorika, hogy lemondásával „erkölcsi magaslatokra helyezkedett”. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca KDNP-s államtitkára még hétfőn, a lemondás után azt nyilatkozta munkatársunknak: „Igen, kellene neki valamilyen közfeladat. Ne felejtsük el Schmitt Pált!””
nol.hu/belfold/20120405-kover_nem_haritja_el_a_szeket
@Wolff: Rétvári hátradőlhet, ezt már most elérték. Nem fogjuk elfelejteni.
@Wolff: Sztem maradni akarnak a „méltatlan támadások miatt mondott le” vonalnál, az erkölcsi okok helyett. Azért persze ez utóbbit is előveszik majd úgy szőr mentén, hha az ellenzék vmi erkölcsi kérdéssel jön elő.
@nápolyi maszti: Hát igen, ez az elnököt keresünk projekt kínosan hasonlít a szocik miniszterelnököt keresünk projektjére.
@Wolff: Pl. az MTA etikai bizotságának elnöke mennyire testhezálló lenne.
@Dr. simonmondja.: helló Szájmon!
mit szósz dr zorbán diploma írásához… („szak”dolgozat)
úgy tudtuk jogásznak tanult…
de a társadalmi szerveződés (Szolidaritás) téma az inkább azt mutatja hogy a nómenklatúra felkészítette a kamu rendszerváltásra…
mi a véleményed dr zorbánról ? minden ok vele? tiszta? 🙂 (költői kérdés)
@V mint…: Vagy Tulassay utódja lesz.
@Entejómit Ijők: így van… az érdekük az lenne hogy kussolnak róla…
én szívesen rugdosnám még svicc palit de sajnos nekem nem ojjan jo a sajtóm…
ellenben ha rétváró emlegeti vagy a többi csicska… azt lehozzák hálisten…
@V mint…: Ahhoz nem kéne akadémikusnak lennie?
@sajtohuba: így van…
mivel az MTA elnöke már nem lehet (hisz azt lévai anikónak szánták)
lesz majd a doktori bizottság elnökke… csak úgy finom jelzésként… kinek hol a heje
@dr. Bubó: Még nem olvastam, meg aztán fingom sincs, mit kéne szakdolgozni egy jogásznak.
De ez mind nem lehet akadály nálam, és azt szólom, hogy Orbán nem jogásznak tanult, hanem rendszergazdának.
@szempontpuska: Ha jól tudom, a guruló dolláros ügy az volt, hogy 92-ben egy KDNP-képviselő bedobta, hogy az MSzMP vezetése jelentős összegeket (az éves tagdíjbevétel néhány százaléka) küldött a Szovjetunióba, amelyet az a hatalmon nem lévő kommancs pártok meg effélék támogatására használt fel; ez valamiféle szolidaritási alapként működött. Remélem, jön valami hozzáértőbb (meg öregebb:)), oszt’ megszakérti ezt a témát, én ilyesmiről tudok.
@dr. Bubó: Anikó nem szakácskodik?
@Dr. simonmondja.: Be is b@szna,amikor egy zsebszámológéphez se ért.
Szentszar.
Vagy van jelölt a köztársasági elnöki posztra a Fidesz részéről, vagy nincs, vagy egy, vagy több.
http://www.vagy.hu/tartalom/cikk/2017_kosa_lajos_megint_hablatyolt
Kósa Lajos megint hablatyolt. Már Debrecenben is röhögnek rajta.
Szempont, a „gondolkodás – kételkedés” ívnél a „vagy” -ral pislogni kezdtem, de aztán ez az „unter” helyrehozta a dolgot.
Szerencsétlenen rajta fog ragadni, mint egyszeri legelőjáró csizmáján az MSZP.
@V mint…: Most nézem, hogy ez a lengyeles dolog nem is doktori ?
Dehát van dr.Viktor, nemigaz ?
@Dr. simonmondja.: Igen, ugyanis Orban Viktor jogaszdoktor.
Szeretnem megjegyezni, hogy OV 1987-88-ban kb. benne volt a szaz legtisztessegesebb magyar emberben, es ezen a tenyen, az hogy most a szaz legtisztessegtelenebb magyar ember egyike, mit sem valtoztat.
@jotunder: „You were the chosen one! It was said that you would destroy the Sith, not join them.”
csak úgy eszembe jutott. 🙂
@jotunder: Értem, egybevan. De melyik ága ez a jognak, ez a civil szerveződéses ?
@Dr. simonmondja.: Samu Mihaly professzornal irta. Akinek voltak ellenzeki kapcsolatai. Orbanra azert rendesen ragyurt a III/III. Miert ne lehetnenk buszkek az 1987-es Orban Viktorra ?? Nekem az 1968-as Schmitt Pallal szemben egy csepp kifogasom sincsen.
@jotunder: Dehát miért ne lehetnétek büszkék ? Ha már ennyi pénzbe kerülnek, akkor legalább valaki élvezze őket. Tessék élvezni.
@Dr. simonmondja.: Ha méltóztatnál belenézni a szakdolgozatba, akkor ott van az elején hogy melyik tanszéknél írta, ez válasz a kérdésedre.
Bocs, de olyan mérhetetlenül szánalmas Orbán szakdolgozatán rugózni, meg rácsodálkozni hogy dr. Ezek nemkérdések, csak annyi derül ki belőle hogy a kérdezőnek halvány fogalma sincs jópár dologról.
@Dr. simonmondja.: ellenzéki jog… a sztrájk jog… a szervezkedés joga… párt jog…
spéci jogi irány…
társadalommal foglalkozó. más országokban ezt úgy hívják, hogy szociológia stb
@tollaszerge: Állam és jogelméleti tanszék.
Aszondod, hülye vagyok én hozzá.
De magam vesézzem ki.
Meg fogom próbálni, de nem garantálom, hogy javamra válik.
Itt van nekünk egy aktív társadalommérnök teljhatalommal, és kiteszi nekünk a rendszerváltáskori kutatását.
Igen. Szerintem ez nem érdektelen.
Ha igaz, ebben még nem manipulálni akart.
@dr. Bubó: Kezdem úgy érezni, hogy az elmúlt húsz évben egy társadalomtudós kisérleteiben voltunk fehéregér.
Lehet, hogy több einstein is kisérletezett.
@jotunder: „Orbanra azert rendesen ragyurt a III/III.”
Sok füst, kevés láng, avagy szoborjunk szobrot. 🙁