A vörösiszap hype
Ez most nem lesz egy népszerű vélemény, de úgy látom, a média és a kormány kezdi aránytalanul eltúlozni a kolontári vörösiszap-katasztrófa súlyosságát.
A katasztrófa önmagában súlyos. De a környezeti kárt „Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófájának” nevezni, a tiszai ciánszennyezéshez hasonlítani nagyon erős túlzás. Van aki már a Mexikói öbölbeli olajszennyezéshez hasonlítja, mások egyenesen a bhopali katasztrófához.
Álljon meg a menet. Miről beszélünk? Megint beleesünk a recency-effect csapdájába. Ez most történt (sőt még történik is), tehát ez minden idők legnagyobb katasztrófája? Mérjük meg, aztán minősítsük, nem?
A média motivációja világos: a katasztrófa nagyon jól fest a tévében és az interneten. A vörös földek és utak a légifelvételeken, meg az embermagasságig érő vörös csík a hálószobában rengeteg kattintást és nézőszámot generál. A környezetvédőké is: ők megmondták előre (mindig megmondják), csak senki sem figyel rájuk (sose figyelnek).
A politikáé is egyszerű: látványosan lehet feszíteni az aggódó polgárok körében és ígérni fűt-fát, gátat, falut. (A nagy fotózkodás közben azért egy egész falut ottfelejtettek a szarban.) A problémának vannak hálás részei, ahol látványos politikai akciókkal lehet operálni, mint például a felelősségre vonás, az adománygyűjtés, a katonai és műszaki felvonulás.
Lehántva a maszlagot, a problémamegoldásnak négy rétegét látom:
- a levonuló szennyezés hatásainak közömbösítése
- a további kiömlés megakadályozása vagy hatásainak minimalizálása
- a timföldgyár munkahelyeinek megmentése
- a vállalat és a hatóságok felelősségének megállapítása
A szennyezés első hullámát láthatóan szakszerűen kezelte a katasztrófavédelem, kompetens vezetőink kiadták kompetens utasításaikat, ezért/ennek ellenére Lajos bácsi, a markolókezelő a feladatot eredményesen végrehajtotta: beleöntötte a gipszet a folyóba. (Azt azért megkérdezhette volna valaki mondjuk Illéstől, hogy mi lesz a utána gipsszel a folyóban.)
A másik három rétegnél viszont súlyos aránytalanságok látszanak: a felelősség kimondása megint megelőzi a vizsgálatot, és a MAL vezetőinek/tulajdonosainak elkaszálására irányuló dicséretes törekvés közben nem látom a szándékot, hogy megmentsék a céget és vele együtt a mintegy ezer ember állását. Még egyszer, lassan: nem a tulajdonosok és a menedzsment szabadságát és vagyonát kell megmenteni, hanem a dolgozók munkahelyeit.
A mexikói öbölbeli katasztrófánál az Obama-kormány egyik hibája az volt, hogy túl sokáig hagyták, hogy a BP maga próbálja megoldani a feladatot. Profitorientált magáncégként természetesen a kevésbé költséges megoldásoktól haladtak a költségesebbek felé: csak az egyes próbálkozások kudarcai után kerestek valami drágább megoldást, ezzel időben és térben is elnyújtották a szennyezést.
Ezt a hibát most nem kéne elkövetni. A tározó helyreállítását az első pillanattól ki kellene venni a MAL menedzsmentjének a kezéből, és a munkákat állami pénzből kellene elvégezni. A végén pedig leszámlázni az egészet a MAL-nak. Ha nem bírja kifizetni (és nem bírja), akkor fel kell vásárolni. Nem államosítani, hanem jelképes összegért megvenni. Ezzel előzhetnénk meg a leggyorsabban és a leghatékonyabban mind a környezet további károsodását, mind a munkahelyek megszűnését.
„Nem szeretnénk a védekezést és a kárenyhítést az érintett cég együttműködésétől függővé tenni, nincs miről megalkudni egymással” — mondta ma Orbán Viktor.
Szeretném ünnepélyesen kijelenteni, hogy az egész vicctársulatból (és itt vicctársulat alatt a teljes magyar politikát értem) Orbán az egyetlen, akinek vannak vezetői képességei. Hibátlanul ráérzett, hogy ez az a helyzet, amikor a keménypöcsű, mokány miniszterelnök-szerep és a helyes vezetői döntés egybeesik.
UPDATE: Én kérek elnézést. Arra a médiaribanckodásra, amit Illés Zoltán bemutatott a nemzetközi sajtó előtt, még én sem számítottam. Két eset lehetséges: Vagy Illés ön- és közveszélyes őrült, aki odaviszi egy bármikor összeomolható tározófalhoz, ami mögött 2 millió köbméter iszap van, a katasztrófaelhárítás operatív vezetését, plusz a nemzetközi sajtó színe-javát. Vagy egy szó sem igaz a bármikor összeomolható falból és Illés csak egy szereplési kényszertől hajtott szerencsétlen.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517116-69375346d7729' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517116&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517116-69375346d7729&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517116-69375346d7729' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder: Majd Stumpf megmagyarázza, hogy nem kisajátításról van szó, csak kezelésbe veszik.
@maroz: Ezek szerint nem lesz lehetőség pl. bírói jogorvoslatra? Lehet, hogy ezért kerül a honvédelmi törvénybe?
Döbbenetes, hogy gyakorlatilag feltétel és célhoz kötöttség nélküli állami kezelésbe vétel lehetőségét teremtik meg és ez senkinek nem tűnik fel. (Sőt, a portfolio szerint bizonyos esetekben lehetne cégeket állami irányítás alá vonni.) Mindezt úgy, hogy egy oda nem illő törvénybe látszanak illeszteni. Nem vagyok jogász, de van külön törvény a polgári védelemről, a katasztrófa védelemről, a honvédelmi törvény nem tűnik adekvátnak, illetve ez az eset nem tűnik a honvédelmi törvényben foglalt esetnek. Viszont most már tudjuk, Illés miért mondta tegnap, hogy a hazát Kolontáron kell megvédeni 🙁
Fellegi pedig a bankok államosításával példálózik, holott itt az állam nem vesz át tulajdont, csak beköltözik, tetszése szerint lelakja, aztán távozik. Éjsötét cinizmus…
@maroz: Nekem lenne pár kifogásom.
1. Az AB lassan dolgozik, simán lehetséges, hogy ez a következő kormánynak keletkeztet milliárdos követeléseket.
2. Nem véletlen, hogy a kisajátítás azonnali tulajdonjogváltással és kártalanítással jár, mert másként nem megy. Nem lehet két hétre átvenni egy vállalat tulajdonjogát, mert utána a jóistenke se bogozza ki, hogy melyik intézkedés miatt milyen kár keletkezett.
3. A tulajdonjog ilyen jellegű korlátozása teljesen aránytalan. Az AB azt szokta vizsgálni, hogy arányban áll-e ilyesmi az elérendő célokkal (nem), és el lehetne-e más módon érni (igen). Abszolút nem világos, hogy a jelenlegi jogszabályi környezettel miért nem lehet a problémát kezelni.
@Harald Blåtand: Nagyon kíváncsi lennék, hogy mi a vád (konkrét Btk paragrafus), és az előzetes különös követelményei közül mik állnak fent. Bűnismétlés (megint kiönt egy kis iszapot?) Bizonyíték eltüntetése (éjszaka kimegy és feltörli egy ronggyal?) Ez így nagyon-nagyon durva. Nem tudom, hogy volt-e bűncselekmény, de hiszem, hogy ennyi idő a rendőrség össze tudott volna rakni egy megalapozott gyanúhoz szükséges bizonyítékot, annyira nem direkt a felelősség.
@Wolff: @tollaszerge: Kifogásom nekem is lenne egy tonna, de inkább azt a jótanácsot közvetíteném, amit egy kalandor barátom ajánlott olyan esetekre, amikor egy állam latinamerikanizálódni látszik: óvakodni kell attól, hogy a befektetéseid immobilisak és illikvidek legyenek. 😉
Nehéz komolyan venni ezt az országot, én egy jó adag cinizmus nélkül lassan már sehogyan sem tudom venni. 🙁
occam.blog.hu/2010/10/08/neokommunizmus_es_a_katasztrofak
Ezek visszajöttek vazze !
@tollaszerge: „Nagyon kíváncsi lennék, hogy mi a vád (konkrét Btk paragrafus), és az előzetes különös követelményei közül mik állnak fent. Bűnismétlés (megint kiönt egy kis iszapot?) Bizonyíték eltüntetése (éjszaka kimegy és feltörli egy ronggyal?) Ez így nagyon-nagyon durva. Nem tudom, hogy volt-e bűncselekmény, de hiszem, hogy ennyi idő a rendőrség össze tudott volna rakni egy megalapozott gyanúhoz szükséges bizonyítékot, annyira nem direkt a felelősség.”
Nem tudok pontos infót, de mivel több híradásban is felmerült már a többszöri gátmagasítás, túltöltés kérdése, ezért a lehetséges minősítések:
– Btk. 259. (3). vagy (4). bekezdés, attól függően hogy HA igazak a fentiek, akkor azt szándékos vagy gondatlan magatartásként értékelik;
– Btk. 280. (1). bek. b. vagy c. pont, vagy (3). bek.;
– Btk. 171. (2). bek. c. pont vagy (3). bek.
Vagyis közveszély-okozás, környezetkárosítás vagy foglalkozás körében elkövetett halálos tömegszerencsétlenséget előidéző veszélyeztetés… szerintem.
Előzetes lehetséges indokai:
– Be. 129. (2). bek. b. pont: szökés, elrejtőzés veszélye (lehet van annyi pénze, hogy eljusson Dél-Amerikába, ‘oszt helló)
– uo. c. pont: bizonyíték elrejtés-megsemmisítés, tanúk befolyásolása (HA voltak fent említett munkálatok, lehet róla dokumentáció, az abban részt vevő munkások tanúvallomása döntő jelentőségű lehet a személyi felelősség kérdésében, voltak-e aggályok, vagyis meghatározható a szándékosság/gondatlanság mértéke)
Személyi felelősség: pár napja nyomoz az NNI, gondolom nem egy ember, és feltételezem, hogy pár tucat tanúkihallgatást már csináltak. Ezekből ennyi idő alatt bőven belőhető azok köre, akik jogosultak ilyen volumenű döntés meghozatalára, netán konkrét személy megnevezésére. Isten malmai általában lassan őrölnek, de most Felsőbb Utasításra pár napja vad pörgésbe kezdtek…
Ismerősnek kell hogy legyen a kényszercselekvések ezen fajtája: ld. Móri mészárlás – felkavarta a közvéleményt, napokon belül lenni kell bűnbaknak, az se baj, ha később kiderül hogy semmi köze az egészhez:-(((
Bizonyítási kényszer az állampolgárok felé, az idő meg majd megmutatja, hogy szakmai bravúr vagy fatális hiba volt…
@tollaszerge: Az előzetesre még várjunk picit, tudtommal egyelőre még csak előállították, bár engem meglepne, ha bármelyik bíró keresztbe merne feküdni a közhangulatnak.
Amivel érzésem szerint itt be fognak próbálkozni az az, hogy az eshetőleges szándék (tudom, hogy ki fog folyni, de leszarom) és a tudatos gondatlanság (tudom, hogy kurvanagy az esélye a gátszakadásnak, de bízok benne, hogy hátha mégsem fog bekövetkezni) kis „jóindulattal” akár össze is érhet, így fel lehet tolni a szándékosra, ami ugye akár életfogytiglant is érhet, tehát a hazai logika szerint „mehet a sittre”, megelőlegezetten.
Ez van, dühöng a forradalom, egyesekről lexet neveznek el, másokról pedig koncepciós pert. Bakonyi számára van egy rosszhírem, róla egyszerre ezt is, azt is.
Na jó, akkor képzeljük el, hogy – neadjisten – állami vállalatnál történik egy ilyen skandalum, amit sem eltussolni, sem átpasszolni nem lehet. Ki veszi át, az egyház ? Melyik ?
atv.hu/cikk/2031_potay_laszlo?source=hirkereso
Hmm…. Most az MTA lesz a mocskos arulo briganti ???
A MAL tulajdonosi szerkezete miként épül fel? Mert a legtöbb portál együtt emlegeti Bakonyit és Tolnay-t, viszont előzetesben csak Bakonyi van. Tolnay érinthetetlen? Tudom, hogy üzletileg szorosan össze volt nőve Vityával másfél évig, de mindössze ennyi? A mi oligarchánk megússza az üzlettársa meg nem? Erről tud valaki bővebbet?
@maroz: A bírót pont azért tartjuk, hogy a jog és a tényállás alapján ítéljen, ne a közvéleményt nézze, utóbbi ugyanis kiválóan befolyásolható és hiszterizálható, főleg rövid távon. Persze csak jogállamban kell bíró, visszatérhetünk ahhoz is hogy lincselünk, majd kövezünk (követ szállítja … :-P)
Amúgy már tudjuk a tényállásokat: index.hu/belfold/hirek/2010/10/11/kozveszelyokozassal_es_kornyezetkarositassal_gyanusitjak_a_mal-vezert/ . Majd kiderül, sikerül-e találni vmi konkrét bizonyítékot is.
Az ipar kb egyharmadát adja a magyar GDP-nek, és rengeteg iparágban ott van valamilyen baleset lehetősége, ami 5-10 halálos áldozattal jár. Ha valaki tényleg felelős ennél a balesetnél, azt büntesség meg, de a felsővezetők reflexszerű koncepciós vegzálása sokba fog kerülni együttműködő nemzetünknek.
@maroz: A Tények hétfő esti adásában arról számolt be, hogy a cégvezető meggyanúsításának alapja az hogy: „egy 2009-ben Bakonyi Zoltán által is aláírt katasztrófa tervben nincs benne, hogy mit kell csinálni ilyen esetben, vagyis ha átszakadna gát”.
A MAL Zrt. a hatóságok előírásai szerint végezte és végzi feladatát
2010. október 11. hétfő, 11.00., Ajka. A MAL Zrt. vezetése határozottan visszautasít minden olyan közlést és állítást, amely szerint a X. tározó alapjánál korábban buzgárok lettek volna, illetve miszerint a X. tározó túl lett volna töltve. A cég szigorúan betartotta a műszaki előírásokat. Az elmúlt tíz év alatt közel 30,3 milliárd forintot költött karbantartásra és felújításra. Az előírásokat mindig betűre pontosan betartják, és mindent a hatályos előírásoknak megfelelően tesznek.
A tározót (tározókat) körülvevő un. résfalat a MAL Zrt. hatósági kötelezésre építette ki, hogy ezzel akadályozza meg a vörösiszap terek alatt elszennyezett (lúgos) talajvíz tovább terjedését. A résfal működéséről évente zárójelentés készül, amelyet a hatóságoknak az előírt időre és rendben minden évben benyújtottunk. 2010-ben ez április 30-ig történt meg.
A MAL Zrt. vezetése megerősíti ugyanakkor, hogy a 1990-es évek végén hatósági előírásra 149 hektár területet a talajvízáramlás szempontjából gyakorlatilag hermetikusan elzárt. A MAL Zrt. ismeretei szerint a tározók 149 hektár területére a X. tározót ért katasztrófát megelőző három hónap alatt 584 080 köbméter illetve hat hónap alatt mintegy 1 552 920 ezer köbméter csapadék esett. Az elmúlt év hasonló időszakában mért 226 408, illetve 490 210 köbméterrel szemben. A MAL Zrt. vezetősége megerősíti azokat a közléseket, miszerint a X. tározó északnyugati csücske (az átszakadt rész) fekszik a legalacsonyabb.
A MAL Zrt. teljes mértékben egyetért a környékbeli, kolontári és devecseri mezőgazdasági vállalkozók azon nyilatkozatával, mely szerint a katasztrófát közvetlenül megelőző időben a környező mezőgazdasági területek szinte teljesen víz alatt álltak.
A MAL Zrt. hazánk második legnagyobb alumíniumipari vállalkozása. Ma Magyarországon csak Ajkán folyik timföldgyártás. A MAL Zrt. 100%-ban hazai magántulajdonban van, jegyzett tőkéje 3 milliárd Ft. A MAL több mint 1100 főnek ad munkát Ajkán és környékén, ami közel 5000 ember életére van hatással. Timföldtermékeinek 80%-át exportálja, aminek 97%-a az EU országaiba jut el, európai piaci részesedése 12%, világpiaci részesedése 4%.
……………………………………………
@Valahol Máshol: Azt ugye tudod, hogy a menedzsment és a tulajdonos két külön dolog, még ha egybe is eshetnek?
@tollaszerge: Pont ezért kérdeztem, hogy kizárólagos-e a felelőssége Bakonyinak, vagy adott esetben – többek között – Tolnay is felelősségre vonható-e?
Már nem olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján a vörösiszap-szennyezés következményeiről múlt hét csütörtökön közzétett tájékoztató. (Korábban itt, az Index az összefoglalója itt.) A kérdez-felelek formában megírt szövegben a legelső mérések alapján az állt, hogy a helyben vett minta nem tartalmaz az egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségű kioldható nehézfémet, és megjegyezték azt is, hogy a megtisztított házakba biztonságosan vissza lehet költözni.
A Greenpeace pénteken viszont azt jelentette be, hogy arzént, krómot és higanyt is talált két laboratórium az általuk gyűjtött kolontári iszapmintában.
Az MTA-nál lapunk kérdésére azt mondták, hogy azért vonták vissza a tájékoztatót, mert azt az újabb eredmények ismeretében folyamatosan frissítik. Visszakerül majd a honlapra a kiegészített verzió, de azt még nem tudták megmondani, hogy mikor. (index.hu)
…..
ajjajjajjajjaj
@Wolff: ” A Tények hétfő esti adásában arról számolt be, hogy a cégvezető meggyanúsításának alapja az hogy: „egy 2009-ben Bakonyi Zoltán által is aláírt katasztrófa tervben nincs benne, hogy mit kell csinálni ilyen esetben, vagyis ha átszakadna gát”.
Ez megalapozott gyanúnak nagyon kevés, szerintem… ez simán védhető azzal, hogy a szakhatóságok véleménye alapján ilyen eseménnyel nem kellett számolni, ezért nincs benne…
Inkább egy ok-okozati összefüggést kellene találni, vagy valami vétkes hanyagságot. Ha ilyen nincs, a vád szvsz nem áll meg.
De ha mégis el lehet ez alapján ítélni valakit, akkor az összes tiszai vízügyi igazgatóságot és katasztrófa-védelmiseket meg kell gyanúsítani, ugyanis ilyen tervük vagy nincs, vagy ha van, olyan alapvető dolgok hiányoznak belőle, mint hogy amikor jön a víz, ki, kinek, honnan, miből és mennyiért adjon zsákot, homokot…
Sőt, a vízügyi igazgatóságok még jobban foghatók is, mivel szinte minden évben van árvíz, következő évre-évekre sok helyen mégsem készül el a gátak magasítása, erősítése.
@jotunder:
Rendezzünk tippverseny, hogy a Konzin fognak-e a témával foglalkozni ;-).
Mert ugye itt van ez a kényelmetlen Hayek idézet:
„Nothing distinguishes more clearly conditions in a free country from those in a country under arbitrary government than the observance in the former of the great principle known as the Rule of Law. Stripped of all technicalities, this means that government in all its action is bound by rules fixed and announced beforehand – rules which make it possible to foresee with fair certainty how the authority will use its coercive powers in given circumstances and plan one’s individual affairs on the basis of this knowledge”
@dolphin: Balázs Zoltán mondott egy kis ejnye-bejnyét az Indexnek.
index.hu/gazdasag/magyar/2010/10/11/alkotmanyellenes_lehet_a_mal_allamositasa/
@jotunder: Fogalmi tévedésről van szó — épp úgy, mint a Greenpeace-nél. Egészen konkrétan arról, hogy szilárd anyagokra NINCS egészségügyi határérték. Amiről ezek beszélnek, az a TALAJOK SZENNYEZETTSÉGI határértéke, aminek az egészségügyhöz semmi köze: azt mondja ki, mikortól tekintjük a talajt nem természetes állapotúnak — általában. Azért általában, mert egy sor esetben (jellemzően ilyenek az érctelepeken és szóródási udvaraikon képződött talajok) lehetnek a koncentrációk nagyobbak teljesen természetes okokból is. Pontosan az ilyen esetekben a „B” szennyezettségi határérték helyett a konkrét koncentrációk alapján meghatározott „D” bizonyított helyi háttér használandó.
Nomármost a vörösiszap mint ipari hulladék nem talaj, a szennyezettségi határérték nem egészségügyi.
Az MTA honlapjáról azért vonták vissza az anyagot,mert elkészültek a csütörtökön gyűjtött mintáink elemzései. Ezek ólomtartalma a Greenpeace mintáiéhoz áll közel; gyanítható, hogy az Akadémia laborjában vmi két nagyságrenddel(!) elhibázták a dolgot (rossz hullámhosszra álltak, vagy mittudomén).
Lényeg az, hogy ólomból (továbbá arzénből, higanyból, kadmiumból, krómból, kobaltból és nikkelből) több van, mint amennyi a talajoxennyezettségi határértéke (némelyekből 2-3-szor annyi, másokból éppen hogy több).
Ennek alapján ha ez az iszap talaj lenne, akkor szennyezettnek kellene tekinteni. Jelzem, ehhez nem kellettek elemzések: attól a pillanattól, hogy kijutott a tározóból, mindenki szennyeződésnek tekintette.
@tollaszerge: @Wolff: Lehet, hogy durva és elhamarkodott vélemény, de most úgy tűnik, mintha mi lennénk az olaszliszkai cigányok. Illetve szeretném azt is érezni, hogy én nem, de nem tudom, hogy van-e erre bármilyen erkölcsi alapom. Mit tegyek? Afféle Tejero alesként menjek be a parlamenbe, lőjek hármat a plafonba, és jelentsem be, hogy uraim, ennek itt most vége? 😉
@Koczeka, a pampák királya:
Kedves Koczeka!
Ha vennéd magadnak a fáradságot, hogy legalább az alapinformációkat elolvasd, nem kéne ilyen sokat írnod. Igaz, akkor az arcodból is vissza kellene venned valamennyit, úgyhogy lehet, hogy ez mégsem jó tanács.
A teljesség igénye nélkül:
* Ha a tározó északi oldala leomlik, a zagy föltehetően pár tucat méternyit moccanhat.
* A nátronlúg nem a kiszáradás ellen van (jelzem, az aztán ritka nagy baromság lenne).
* A timsónak (kálium-alumínium-szulfát) semmi köze a timföldhöz (alumínium-oxid).
* A vörösiszap szennyező anyaggá minősítésének egyetlen oka a nátronlúg: maga az iszap ártalmatlan.
Be kell valljam, hogy ebben a rovatban se ennyi sületlenséggel, se ilyen lekezelő modorral még nem találkoztam
@vilike66:
A „benne lévő nehézfémek oxidjai” nem úgy vannak benne, hogy egy kristály ólomoxid, egy kristály kadmiumoxid stb. Ezek NEM önálló vegyületekként szerepelnek az anyagban, hanem szilikátok (főképpen agyásványok) kristályrácsába épülnek be, más elemeket (az ún. főelemeket) helyettesítve, a króm, a kobalt és a nikkel pl. szinte kizárólagosan a vas helyén. Abban a porban Te nem nikkeloxidot lélegzel be, hanem egy kis rozsdát (vasoxi-hidroxidot), és a nikkel szinte hajszálpontosan annyi lesz benne, amennyi minden más rozsdában lenni szokott: amennyivel a vörösiszapban több a vas (a rozsda) mint egy normál talajban szokott, épp annyival több benne a króm, a kobalt meg a nikkel (sőt, a vanádium is).
Ebből adódóan ez a por hangyányit sem veszélyesebb, mint egyéb ipari porok (mondjuk, a bauxitbányában vagy a roncstelepen). A pormaszk viselése hülyeség: a sajtóban megjelent hülye rémhírek hülye következménye.
A nátronlúgról: igen, valóban kerül belőle a levegőbe, bár messze nem annyi porként, mint amennyi elpárolog. Csípős szaga a helyszínen jól érezhető, a nyálkahártyát valóban irritálja. Éppen azért, mert jobban párolog, mint amennyire porlik, ellene a maszk nem segít. Természetesen akkor, ha valaki mindenáron a száján akar lélegezni, kerülhet belőle a tüdejébe is.
Az „egész életen át maszk” lózunxámodra bizonyára nagyon szépen hangzik, különben aligha írtad volna. A valóság azonban az, hogy ha az iszap nagyját összeszedik és visszaviszik, az első kiadós eső lemossa a megmarad szemcsékről a lúg javát, és legkésőbb az első hóolvadás a végső maradékot is.
Hogy Téged idézzelek: „na ne hülyítsük egymást”!
Pásztörperc 2010.10.11. 20:40:24
„Ezek ólomtartalma a Greenpeace mintáiéhoz áll közel; gyanítható, hogy az Akadémia laborjában vmi két nagyságrenddel(!) elhibázták a dolgot (rossz hullámhosszra álltak, vagy mittudomén).
Lényeg az, hogy ólomból (továbbá arzénből, higanyból, kadmiumból, krómból, kobaltból és nikkelből) több van, mint amennyi a talajoxennyezettségi határértéke (némelyekből 2-3-szor annyi, másokból éppen hogy több). „
Aha. A Magyar T. Akadémia laborja és a két nagyságrendű tévedés ( ami ugye nem 2 – 3 szor többet jelent ) hanem ha valami a valóságban 5, akkor a két nagyságrendi tévedés 500 at jelent . Akadémia, azt mondtad ? Ühüm. Ez majdnem olyan, mint a 13 as pH, amely savas. Valaki ott qvára meg akar feleni az ügyeletes igazságnak. Nem haragszom, ha meglepődsz, sőt fölháborodsz, mint szakember.
@nerángass: Eszerint részben tévedtem: 2-re véltem emlékezni. A helyes értéktartomány 80 és 150 (jellemzően 90 és 110) között látszik (ez még előzetes; kell még sok elemzés).
@Wolff: várható volt, hogy az előre kikiáltott bűnöshöz keresik a bűntettet, de azért az NERtársak valami komolyabb indokot is találhattak volna… kívácsian várom a sztóri végét
@Pásztörperc: Egyrészt, mégoly ártalmatlan ipari porokat sem szoktunk egész nap belélegezni,főleg nem hosszútávon mert nem egészséges. Másrészt, a vörösiszap porában nagyobb koncentrációban van jelen urán és leányelemei mint mondjuk a szennyezés előtt. Belélegezve növekszik a tüdőrák kialakulásának veszélye (hogy mennyivel nő, annak kiszámítását rád bízom:) OK, megoldás az lesz hogy összegyűjtik a trutymót de addig nem kéne teljesen elbagatellizálni a dolgot és hülyeségnek titulálni a maszk viselését.
@Nsolt: Nem stimmel. A korlátlan sugárdózis elmélete (aminek lényege, hogy minden radioaktív sugárzás kártékony; minél többet kapsz, annál károsabb) a ’70-es években inogni kezdett, és a ’90-es években látványosan összeomlott (csak a sajtóban ez nem jött át, de a KFKI honlapján pl. megtalálhatod). Amikor az élet a Földön kifejlődött, a háttérsugárzás (ami NEM állandó, hanem egy jelentős sávban változik), mintegy harmadával volt nagyobb a jelenleginél; legkülönfélébb életmechanizmusaink ehhez alkalmazkodva alakultak ki.
Köv.képp a háttérsugárzás általában némileg kisebb a számunkra optimálisnál; Magyarországon különösen alacsony. Látványos, amit ezt Marx György élete utolsó éveiben kimutatott, miszerint kis hazánkban a daganatos megbetegedések abban a faluban a leggyakoribbak, amelyikben a legalacsonyabb a háttérsugárzás.
Ma már tudjuk, hogy a jelenlegi átlagról vagy az alól indulva a háttérsugárzás növelése egy darabig csökkenti a daganatos (és néhány egyéb) megbetegedések előfordulását, és csak utána kezdi azt növelni. Szóval, amennyivel a korábbinál több lesz ott a háttérsugárzás, az garantáltan hasznos lesz.
Egyre jobban rühellem, hogy egyfolytában csak rombolom itt az illúziókat, de hát azok arra valók…
@Pásztörperc: Elkerülte a figyelmedet, hogy nem a háttérsugárzás növekedéséről írtam, amit talán mérni sem tudnánk olyan csekély, hanem annak a kockázatnak a növekedéséről, hogy közvetlenül a tüdőbe jut a radioaktív anyag (mivel a koncentráció növekedett a levegőben). Dohányzással kapcsolatban már kimutatták ennek káros voltát. Valamint a „csak” poros levegő hosszú távú belélegzése sem balzsam a légutaknak:
hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1ll%C3%B3_por
Tehát hülyeségnek a porvédő maszk hordását azért nem nevezném.
@Nsolt: Valszeg rosszul fogalmaztam: egyfolytában az összesített sugárdózis káros, ill. hasznos voltáról próbáltam elmélkedni. Azt természetesen tudjuk, hogy a por rossz a tüdőnek (eredeti szakmám bányamérnök geológus). Poros levegőben szilikatist (ööö… szilikózist) kaphatunk stb. A szennyezett területen azonban mondhatni, nincs is por: minden tocsog, nagy tócsákban áll a víz — és mindenki maszkot hord.
@Nsolt:
http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=986
„Brian Spatt professzor, a kutatásokat végző tudóscsoport vezetője elmondta, a katonák esetében a tudósok kétfajta kockázatot azonosítottak: a tüdőrák átlagosnál nagyobb veszélyét és a veseelégtelenséget, ezeket is csak akkor, ha nagy mennyiségű uránport lélegeztek be, nyeltek le.”
mar egyszer bérrettegtek, hogy jajj mi lesz a magas sugardozissal…
@Nsolt: amugy az egy IPARI letesitmeny, megis mit varnak az ipar mellett, hogy hegyi levego lesz?
rakospalotai szemetegetonel DIOXINnal mergeztek az embereket tobb evtizeden keresztul, valoszinu 2 (azaz két) nagysagrenddel tobb emberrol volt szo…
amugy leirtam tobbszor, ki kellett volna ma regen alakitani a regiokat, es segitni az embereket hogy elkoltozzenek…
pont az Aranyos – volgyel kapcsolatban mondtam, hogy ott most kellene elkezdeni valtoztatasi tilalmat kiadni mindenre, meg a kert vegen levo budira is, koltozzenek csak el az ottaniak ha Magyarorszag erdekerol van szo
ja Koroshegy is ilyen terulet lett volna…
@Pásztörperc: T. Pásztörperc! Bizony azt gondolom, hogy a hozzászólók többsége nem szakember, sőt nem is érintett a témában. A véleményüket mondják el, feltehetően olyan információk alapján amilyenek az információs csatornákon elérhetőek. Mint ez kiderült, ezek a ‘szakértői véleménynek’ aposztrofált tudósítások változnak, illetve egymással is időnként ellentmondásba kerülnek… ÉN kérek elnézést azért, mert az elmúlt egy hét alatt nem képestem ki magamat szakembernek, így Rád hárult annak nyomasztó feladata, hogy engem és a hozzám hasonló többi tévelygőt helyreigazítsd. Egy blogban mindig is az ilyen kioktató stílusú szakemberek a legnépszerűbbek – meghajtom a fejemet tudásod előtt…
Hogy a nátronlúg nem a kiszáradás ellen van az iszap tetején, nem cáfolhatom, ha ezt egyébként így tárják elénk… az tény, hogy a gát átszakadásakor ott volt és a sérülések, halálesetek egy része is annak számlájára írható. Ezügyben ha nem haragszol, inkább a szememnek, illetve az égési sérülteket kezelő orvosnak hiszek…
Hogy hogy jött ide a timsó… nos ez egy ún. szójáték, kb. ezzel akartam érzékeltetni hogy mennyire vagyok avatott szakértője a témának. Hiszed vagy sem, egyébként tisztában vagyok vele, hogy nem sok köze van egymáshoz a kettőnek… Tudós embertől azonban nem várja el senki, hogy különbséget tudjon tenni szarkazmus és igaz állítás között, innen is látszik, hogy csakis valami nagy koponya lehetsz!
Az hogy az iszap szennyezőanyag, szakértelmed ellenére kétlem hogy csupán a lúg miatt lenne ártalmas… valamiért félnek attól, hogy kiszárad és a port az emberek belélegzik. Maga az iszap ártalmatlan – ezt többen is mondták, hozzátéve hogy AMÍG A TÁROLÓBAN VAN”. A vörös anyag elemzésekor egyébként olyan összetevőket is kimutattak – ólom, arzén, egyéb fémek-fémsók stb – amik kérdésessé teszik ezt a fajta „ártalmatlanságot”, magamfajta laikus számára.
Sületlenség és lekezelő modor: a sületlenség gondatlan alakzatát a tájékoztatás minőségének tudom be, a lekezelő stílusomat pedig annak a még mindig jelenlévő törekvésnek, amelyik két község ilyen arányú pusztulását a Rád jellemző módszerekkel bagatellizálni igyekeznek…
A lekezelő modoromat igyekszem levetkőzni, ebben sok segítséget nyújtanak eddigi hozzászólásaid, amelyekben a helyzetnek megfelelő mértékű lekezelő modorban tetted helyre a sötétben tapogatózó, valamiféle véleménnyel rendelkezőket…
Munkádhoz sok sikert!
Még annyit, hogy az a beírásom, amire reflektáltál, jóval elébb van…
Csak hogy ha valaki lenne akit érdekel, hogy mire reagáltál ily felindultan, tudja hol keresse…
És egy jótanács minden hozzáértőnek: az nem ember és főleg nem hozzáértő, aki más véleményére nem úgy kezdi a reflektálást, hogy „ez nettó faszság”, „orbitális baromság”, valamint hozzászólását nem tűzdeli dehonesztáló megjegyzésekkel, jelezve hogy adott témában a vélemény-nyilvánítás nem kívánatos, kizárólag IGAZI szakemberek véleményét várják, lehetőleg azokét, akik a a kívánatos irányt támogatják (amiről persze kívülálló sem tudhatja, hogy melyik, mert még az MTA is elbizonytalanodik időnként…).
@Koczeka, a pampák királya:
Kedves Koczeka!
Én azon dolgozom itten egy hete, hogy
a) megtudjuk, mennyire veszélyes ez a vacak;
b) kiderüljön, mi okozta ezt az egészet.
(Mi gyűjtöttük az első mintasort, mi készültünk el az első, reprezentatív elemzésekkel stb.)
Tudod, nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy kire lehet a balhét ráverni, hanem hogy mi történt és miért, mik voltak az egésznek az okai, lehetett-e ezt sejteni, mit lehetne tenni azért, hogy többet ilyen ne legyen.
Ha Szerinted ez a dolgok bagatellizálása és a részvétlenség, akkor:
a) fogalomkészleteink túl távol állnak egymástól és a büdös életben nem fogjuk egymást megérteni,
b) Te bizonyára sokkal többet teszel a mostani áldozatokért és a jövő hasonló eseteinek megelőzésére, amiért ismeretlenül is fogadd tiszteletemet.
Stílusunk különbözőségét jól jelzi, hogy azokról a dolgokról, amikhez nem értek, kérdezni szoktam azokat, akik értenek hozzá. Te ezzel szemben valamiféle vélt erkölcsi magaslatról leugatod őket, és sértetten felhúzod az orrod, a hasonlóan, bár lényegesen enyhébben fogalmazott válaszra.
Nagyon szívesen látnék egy olyan hivatkozást, amelyben valaki, akit Te szakértőnek gondoltál, azt írta, hogy a nátronlúgot a kiszáradás megakadályozására öntötték az iszap tetejére.
Vannak kimutatások, hogy a világ más részein tizedannyi hozzászólás sem születik a cikkekhez. Máshol ha az ember nem tud újat hozzátenni az íráshoz, akkor inkább nem ír, csak olvas, figyel. Mint fent látható, itt van aki elsősorban más véleményét közvetíti, osztja az észt jólértesültként, míg valakinél el nem szakad a cérna, és kerek-perec kijelenti, hogy amit ír az nettó faszság.
Utána jön a teljes sértődés, mert magára veszi, és persze rájön, hogy az nem is az ő véleménye volt, csak (köz)vetített. Fura állapot, mikor valaki hülyét csinál magából, más véleményét szajkózva, de arra haragszik, aki megtörte az ő fényességes ragyogását egy ellenvéleménnyel. Sajnos mára ott tartunk, hogy nem az számít, tud-e hozzátenni valamit a témához, hanem hogy ki tud nagyobb csapatban hangosabban csipogni.
Tízmillió tévébemondó országa lettünk.
Tisztelt Pásztörperc!
Munkádért mindenképpen tisztelet illet.
A felelősség megállapítása sem a Ti dolgotok, de munkátok, véleményetek – beláthatod – ennek ellenére kihat arra.
Fenntartom, hogy a bagatellizálás részvétlenség, abban viszont igaza van az utánad szólónak, hogy mivel az hogy mi bagatellizálás, valóban csak közvetve, mások véleményén át vélelmezhető, így utólag tényleg hülyét csinálhat magából az ember. Azt ebből a távolságból azonban nem tudom megítélni, hogy aki véleményt nyilvánított, az mennyire tekinthető szakértőnek – mint ahogy ez Rólad sem derült ki mindaddig, amíg ki nem bukott belőled, hogy első kézből származó, netán saját információid vannak. Ezért – mert akik tudnak valamit, de nemigen szólnak – hadd ne én legyen már kizárólag a hülye. Napok óta hallgatom a rádiót (Kossuth) és a rengeteg riport nagy része arról szól, hogy a katasztrófában érintettek nem tudják hogy mit csináljanak, mert „senki nem mond semmit”. Pedig mond, sőt nagyon is sokan, nagyon sokat mondanak… és én vállalom a hülye szerepét, mert valóban nem tudom megszűrni az információk valóságtartalmát.
Tudós ember létedre ne légy olyan cinikus, hogy nyilvánvalóan hamis ítéleteket vagdosol a fejemhez: valóban nem tudok segíteni ezeken az embereken, csak amennyit bárki más, a tőlem telhetőt meg is tettem, ami nyilván attól is kevesebb, mint aki odamegy reményt önteni a károsultakba,és akkor a kármentesítésen dolgozókról nem is szóltunk.
Az „erkölcsi magaslatról” való leugatás nem mindenkinek szól, aki nem érzi érintve magát, miért veszi magára? Sértett pedig nem vagyok, max. felháborodott, amikor a tanácstalan emberek panaszát közvetítik, amikor félóránként jelennek meg egymásnak ellentmondó, szakértőinek beállított vélemények. Ezek bennem is érzelmeket, indulatokat szülnek, ezeket írom ki magamból… így leszek troll:-(
A hivatkozást pedig ne kérd tőlem: valamikor az események kezdetén volt egy bejegyzés arról, hogy hogy került oda lúg és annak mi a célja. Túlbecsülsz ha azt gondolod, hogy magamtól képes vagyok ilyet kitalálni, és alulbecsülsz ha azt hiszed hogy alkimista vagyok és csak a magabiztosság dolgozik bennem, amikor ilyen összefüggésében mond azt, ami szerinted nem igaz. Azóta számtalan blog született ebben a témában és inkább vállalom a hülye szerepét, mint hogy annyi írást újra végigolvassak.
Részemről lezártnak tekintem iszap-ügyben a témát, mert az utánad szóló Ranx-nak tökéletesen igaza van: blogbejegyzéseket olvasgatni, ezekhez hozzászólni maximum arra jó, hogy az ember magából csináljon hülyét… nekem ez sikerült, bár írtam olyan bejegyzést is, ami nem a Te szakterületed, hanem az enyém… ettől függetlenül nem tud megvédeni attól, hogy majd még az miatt is megkapjam a magamét.
Sértődés részemről nincs, tévedésem belátom, csináljátok a dolgotokat, én is visszatérek a sajátomhoz.
@Koczeka, a pampák királya: Bár az előzőt én tényleg általánosságban értettem, de akkor konkrétan a te esetedre reagálva: nem vagy hülye!
Rengetegen érzik úgy, véleményt kell mondaniuk a témában. Nekem a vélemény azt jelenti, hogy alátámasztott, vitaképes, kiérlelt gondolat. Ellenben egyre többször látom azt, hogy vita esetén hamar előkerül valami hivatkozási személy, hogy azt „ő” mondta. Lényegtelen ki az az „ő”, de ettől kezdve platformok állnak szemben, és nem egyéni vélemények. Szerintem ez a hype, mert nem problémáról és megoldásról vitázunk, hanem általánosságokról: komcsi vs. narancsnyik, humánum vs. cégjog. Szóval Kolontár sok esetben csak apropó, a történet (már) nem róluk szól.
@Ranx: Tisztelt Ranx! Sajnos magam is úgy érzem, hogy hülye vagyok, leírtam hogy miért. Ez egy általános probléma, hogy ha az ember elkezd olvasni egy blogot, ami indulatokat gerjeszt benne, kényszert érez arra, hogy hozzászóljon, elmondja a véleményét, még akkor is, ha az mások hihető, hivatalosnak tűnő véleményére épül.
Hülye vagyok, mert tudom hogy az emberek nagy része manipulálható akár a média, akár egy blog megírása révén, de akár azzal is, ha a Kossuth Rádióban 100 érintettből csak 3 ember véleményét adják le, akik egybehangzóan nem az általános közhangulatot képviselik, hanem egyetlen, netán szenzáció-hajhász témának játszanak a kezére – szintén tudtukon kívül.
Az igazi igazságot nem tudom, sőt immár kételkedem abban is, hogy van olyan, aki annak 100 százalékosan a birtokában van. Márpedig ha ilyen nincs, akkor kikezdhetetlen ember sincs. És ha valaki nem tévedhetetlen vagy támadhatatlan, akkor vagy ne írkáljon, vagy viselje a kritikát! Ez van…
@Ranx: Na amikor en ugyanezt irtam, voltam minden csak rendes ember nem :))))
Az MTI értesülései szerint népi demokráciánk párt- és állami vezetői a reggeli órákban ellátogatnak az iszapkatasztrófa által sújtott Kolontárra és Devecserbe is, ahol a védekezés munkálatai mellett a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tározójának megsérült gátszakaszát is megtekintik.
Azt a gátat, ami állítólag bármelyik pillanatban beomolhat és a mögötte lévő két és fél millió köbméter iszap 500-1000 km távolságig kiömölhet.
Aha.
Az a gát tuggya, hogy népünk és kormányunk felügyelete alatt van és nem holmi vérszipó, globálkomcsikapitalista karvaly karmai közt.
Viselkedni fog ! Or else !
@nerángass:
Hiányzott a gátról Pelikán elvtárs, ezért tudták azt az ürgék szorgos aknakmunkával szitává rágni. Most, hogy a NER-Volgák közelednek szabályos zárt alakzatban, egyre erősödő dübörgésüktől a kártevő rágcsálók hanyatt-homlok menekülnek.
Rend, totális rend lesz itt perceken belül, meglátjátok!
Jelentem: meg vagyok lepődve, nem erre számítottam.
A Veszprémi Városi Bíróság elrendelte Bakonyi Zoltánnak, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatójának azonnali szabadlábra helyezését, közölte Bánáti János, a vezérigazgató jogi képviselője. (MTI)
@maroz: Ez csakugyan meglepő.
A várható OV – független magyar bíróság meccsre befizetek…
@facile dictu: Érzésem szerint most az fog jönni, hogy: meg kell tisztítani a bírói kart a komcsiktól! (lelkes taps a közönség soraiból)
@facile dictu: Úriember biztosra nem fogad. 😉
@Kettes: Ahogy én láttam, a gát tényleg bármely pillanatban leomolhat, és akkor az iszap egy kis része valóban kimozdulhat onnan mintegy ötezer–tízezer centiméternyire. A tárolóban maradt iszapból ugyanis időközben kicsorgott a víz java; most kb. éppen állékony magától is. Ha nem állna meg magáról, az a fal már régen leomlott volna.
@maroz: Szegény Kahler Froigyes, annyi munkát ölt a sortüzek felderítésébe még régen, folyton támadták is ezért a ballibek, erre most komcsi lesz belőle…
mta.hu/mta_hirei/tajekoztato-a-kolontari-vorosiszap-tarozo-kornyezeteben-vegzett-vizsgalatokrol-125761/
@jotunder: A laboreredmények különbözőségének oka, hogy a MÁFI és a Bálint Analitika királyvizes kioldással vitte oldatba a mozgósítható mikroelemeket. Az értelemszerűen sokkal agresszívebb oldószer, mint akár a desztvíz, akár az ammónium-acetát.
A joxabályban (több miniszter közös rendeletében) „teljes” elemtartalom szerepel; ezt a gyakorlatban mindenki forró szervetlen savas (salsav vagy királyvíz) és senki sem ammónium-acetátos kivonattal közelíti. Képes vagyok elhinni, hogy az ammónium-acetát (pontosabban, a Lakanen-Erviö oldat) jobban modellezi a növények rövid távú fémfelvételét, mint a királyvíz, de a joxabályt nem az ammónium-acetátos kivonatra méretezték.