Az Open AI megoldotta a modern matematika egyik legfontosabb problémáját? Érlelődik az Open AI – Anthropic beef avagy a bál állva jó.
A szereplők:
1. A Navier-Stokes-féle parciális differenciálegyenletrendszer, ami az összenyomhatatlan folyadékok dinamikáját leíró legfontosabb egyenlet. A hét Millenium Prize probléma egyike az, hogy tetszőleges sima (akárhányszor differenciálható) kezdeti értékfeltétel és sima külső erő mellett ennek a nemlineáris parciális differenciáegyenletrendszernek van végtelen sok ideig tartó megoldása. Ezt egy olyan példa cáfolná meg, ami véges időn belül „felrobban”.
2. Tristan Buckmaster ausztrál matematikus a Navier-Stokes elmélet világhírű kutatója.
3. Levent Alpöge amerikai matematikus, az Anthropic (Claude, Fable-5) kutatója, ő oldotta meg a kis barátaival a Jacobi-sejtést három és magasabb dimenzióban, illetve a Hopf-sejtést a hatdimenziós gömbön létező komplex struktúráról, amiről én is írtam.
4. Sébastian Bubeck amerikai-francia számítógép-tudós, az Open AI Levent Alpögéje, az ő kis barátai csinálták meg a nemszofikus csoportot (erről egy posztot és vagy öt cikket írtam, jó, azok mind szofikusokról szóltak, akkor még egyszerű volt az élet) és az ellenpéldát Alain Connes rigiditási sejtésére.
……………
Néhény napja elterjedt, hogy megoldották a Navier-Stokes-t. Terence Tao közölte, hogy szerinte az ő egyik nyilatkozatát értették félre, és nincs megoldva a Navier-Stokes. Aztán tegnap Alpöge és Buckmaster bejelentették, hogy három másik rokon egyenletnél igazolták a „blow-up”-ot, az egyenlet felrobban. Tao erre azt mondta, hogy talán közel kerültek a Navier-Stokes-hoz. Itt meg kell említeni, hogy Buckmasterék nagyon fair módon Cordóba és Martinez-Zoróa eredményeinek továbbfejlesztéseként interpretálták a saját eredményüket (itt több cikk is van, és az egyiknél van egy Coiculescu nevű társszerző, ő egy nagyon fiatal Navier-Stokes-os ember).
Eddig a történet nem kerül be a lapokba, mert sokkal fontosabb, hogy mit mondott Erdődy-Spinacsek Bubu országgyűlési képviselőhelyettes a miniszterelnök állítólagos műfogsoráról. Valójában óriási áttörésről van szó, egészen páratlan matematikai eredményről.
Egészen páratlan lenne, ha….
..ha Bubeck nem informálja Buckmastert arról, hogy, hello, mi viszont tényleg megcsináltuk a Navier-Stokes-t. Beveszünk társszerzőnek (elvileg ezért jár az egymillió dollár, ami azért kicsit vicces), de kihagyjuk Alpögét. Buckmaster beintett. Szerinte itt valami nem OK, de nem akar senkit vádolni.
Ezt azonban sokan mások megtették helyette, akik azt gondolják, hogy az Open AI esetleg belekukucskált Buckmasterék munkájába, talán a Codexen keresztül.
Adott ponton Bubeck ezt írta ki az X-re:
A series of false and inflammatory allegations against me are currently circulating on social channels. To clarify, I came into the discussion following academic norms, and I’m disappointed that it has come to this. Anyone who knows me knows that academic standards are of the highest importance to me. Will have more to say tomorrow.
Buckmaster azt elég határozottan állította, hogy Bubeckék története kissé finomodott a kommunikációk során.
Nagyon úgy néz ki, hogy az Open AI holnap tesz bejelentést. Az Anthropic éppen IPO-ra (initial public offering, első nyilvános részvénykibocsátás) készül és itt tényleg ezermilliárd dollár feletti összegről beszélünk. Az egyáltalán nem mindegy, hogy kinek hosszabb a ….. transzformere, neki vagy az Open AI-nak. De szerintem a (juszt is névelővel írom) Miniszterelnök Úr éppen visszaszólt Erdődy-Spinacsek Bubunak, akinek a mamája állítólag ribizlit lopott az sarki ABC-ből és talán nem is véletlenül tartózkodott a sarkon, hát ez valóban sokkal fontosabb dolog.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532990-6ae5f1a90e97c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532990&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532990-6ae5f1a90e97c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532990-6ae5f1a90e97c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
https://x.com/search?q=navier-stokes&src=typeahead_click
szerintem az is életszagú hogy Bubeck-ek már dolgoztak a NS-en: de csak igy valahogy: Solve NS … try harder … harder — sorry — aztán amikor kiszagolták hogy a Tristanék hogy csinálják, akkor már tudtak szofisztikálni: Solve NS by continuing XY’s approach: kis gondolkodás: 100 oldal, maradhat?
Túl sok a zűrös ügy az OpenAI (Astra) körül. Csak az elmúlt órákban ARC-AGI-3, most ez. Ez olyan, mint a metoo volt. Elsőt nem hitte senki, másodikat se. Aztán átlép kritikus tömeget a harasztzörgetés (FB-AI Hírek csoportban is sokszor került elő, hogy a szolgáltatók látják a chat-eket). FrontierMath sztorit is nehezen hitte a plebs, IMO-aranyéremnél is voltak inkorrekt OpenAI piszkos turpisságok, amit a Deepmind korrekten a szabályokat betartva hozott.
Normális?????????
.
Egyébként erről beszélünk? (Még nem olvastam)
An OpenAI model proposes a solution to the Navier–Stokes problem
https://www.publicnow.com/view/6713C05A804C092C54332E615C735B410A2C6A6B
166 oldalas dolgozat lett. Annyira forró lett a téma, nem cicóztak.
https://openai.com/index/navier-stokes-solution/
https://cdn.openai.com/pdf/32d9f210-8b73-45e0-91bc-82a30aef8a9a/navier-stokes.pdf
Én meg itt vergődök, mert fogalmam sincs, hogy ez most egy jó hír, vagy talán még annál is rosszabb…
Mennyi idő az $1million kifizetésének átfutása? Nekem 1 év rémlik. Lehet, hogy nagyon bátrak, akik arra fogadnak fogadóirodáknál, hogy még idén lesz kifizetés?
Euler-féle blow-up és Clay-Target közötti cucc úgy tűnik, hogy NEM a blow-upot kellene valahogy áterőltetni a viszkozitáson, ahogy eddig reflektorfényben volt. Pont hogy a viszkozitás nem, mint ellenség játszik. Hanem van egy örvény, amely egyre kisebb helyre szorul össze, és közben egyre gyorsabban forog. A viszkozitás közben próbálja kisimítani ezt az egészet.
.
A nagy ötlet az, hogy tehát a viszkozitást beépítik a működésbe. Olyan rendszert terveznek, ahol a befelé áramlás gyorsítja az örvényt, a viszkozitás pedig közben fékez és szállít, de a kettő együtt úgy van beállítva, hogy az összeomló mag mégis tovább erősödjön.
.
Ezután jön a trükkösebb rész. Az összeomló örvény önmagában olyan „hibát” hagyna az egyenletben, amely a végén túl nagyra nőne. Ha ezt egyszerűen külső erővel javítanánk ki, akkor maga a külső erő is csúnyán szétesne, és nem teljesülne a Clay-probléma sima forcing feltétele. A paper ezért apró, gyorsan változó belső rezgéseket, pulse-okat rak az áramlásba, amelyek a saját mozgásukkal oda szállítják a hiányzó lendületet, ahol arra szükség van.
.
És itt jön a legszebb rész: ezek a pulse-ok először nőnek, aztán a viszkozitás elpusztítja őket. A háttéráramlás előbb felerősíti őket, majd ahogy egyre finomabbá válnak, a viszkózus csillapítás egyre erősebb lesz, végül leállítja őket. Vagyis a viszkozitás nem egyszerű akadály, hanem egyfajta időzített takarító: hagyja a pulse-ot dolgozni, aztán eltünteti.
.
A pulse-ok szerepe tehát nem az, hogy ők maguk robbanjanak fel. Az a dolguk, hogy átlagban létrehozzák azt a belső momentum-transzportot, amely pótolja azt a „hiányzó erőt”, amit különben kívülről kellene beadni. A paper ezt külön ki is emeli: a korábbi Euler-konstrukciókhoz képest ugyan továbbra is dinamikai felerősítést használ, de az oszcilláló zavaroknak már más szerepet ad. Ezután még rengeteg kisebb hiba marad. Az OpenAI-konstrukció ezeket újabb és újabb korrekciós körökkel takarítja el, mindig újraszámolva, mi maradt vissza. A cél az, hogy a végén a külső forcing teljesen sima maradjon, miközben maga a sebesség véges idő alatt elszáll.
.
Az állítás röviden, tehát: az OpenAI nem a viszkozitás túlélését választotta, hanem olyan blow-up gépet épített, amelyben a viszkozitás maga is a koreográfia része. Az örvény erősödik, a pulse-ok dolgoznak, a viszkozitás időben eltakarítja őket, a maradék hibákat pedig iteratívan kisimítják. A paper állítása szerint így egyszerre lehet elérni a blow-upot és megtartani a sima, kompakt forcingot, vagyis közvetlenül a Clay-féle breakdown targetet célozzák.
Jól értem, a világhírű kutató egyetemén nincs lokális modell, hanem az OpenAI-nál futó cuccot használják? Amibe csak akkor nem néz bele az OpenAI, ha kimondottan nem akarnak?
@tahonoli: Remélem valami fizika-laborban már építik a modellt, ami kipróbálja ezt.
Hiv.: @Késes Szent Alia:
* Ha jól értem Tristan Buckmaster és Levent Alpöge alkalmi (és baráti) páros, akik istentudja milyen budgetből dolgoztak a projekten, mindenféle frontier modelleket bevetve. (Nem Anthropic és Nem NYU a projekt, ha minden igaz)
* Ez a Navier-Stokes reasoning szint lokál pc-n elérhetetlen (nagyságrendileg gyengébb), imho, erőben, tempóban…
* Minden kutató egyesével szeretné megtapasztalni, hogy a szolgáltatók vajon tényleg nem néznek bele a fizetős felhasználók chatjeibe (nem felülve holmi pletykáknak).
Hiv.: @nyulambator:
Én is. 🙂 Bár a labor esélyesen nem a proofot validálná, technikai korlátok miatt. A Clay-probléma idealizált kontinuumegyenletről szól, a valódi folyadék pedig jóval a matematikai végtelen előtt új fizikába futhat. De az tényleg érdekes lenne, hogy az OpenAI által konstruált blow-up mechanizmus meddig reprodukálható valódi folyadékban.
Hiv.: @wooddog:: nagyjából igazam volt: a rövid idő az 88 óra volt https://openai.com/index/navier-stokes-solution/
Szép új világ
@tahonoli: Úgy látom, azért az NYU-nak elég komoly felszerelése van ilyen célokra: https://services.rt.nyu.edu/docs/hpc/spec_sheet
Na mindegy, ez tanulság lehet, hogy aki valami eredeti problémán akar dolgozni, az egy pisszenést se ejtsen róla nyilvánosan, és még a netről is válassza le a saját lokális modelljeit. 🙁
Egy bulvárhoz képest korrekt összefoglaló laikusoknak:
https://telex.hu/techtud/2026/09/09/az-mi-par-nap-alatt-megoldotta-az-egyik-legnehezebb-matematikai-problemat
Hol is tartunk, csak hogy legyen némi arányérzékünk?
.
1. Anthropic / Claude — Fermat’s Last Theorem Lean-formalizálás: mintegy 13 millió kódsor, 6 milliárd output token. Mai Astra-listaárral számolva ez önmagában körülbelül $300,000 output-inference equivalent, azaz nagyjából 100 millió forint.
.
2. OpenAI — Astra+ / next-generation internal model (Bell?): Navier–Stokes: 130 milliárd output token. Astra-listaáron ez $6.5 millió output-only equivalent. Az OpenAI közlése szerint a Millennium-problémákra összesen már körülbelül 300 milliárd output token ment el — ugyanilyen árazással $15 millió.
.
PS: És a lehető legjobb esetben néhány hónap múlva az OpenAI kap érte $1 millió Clay Prize-t. Hülyének is megéri. 🙂 A mostani hajrában körülbelül ennyit számít a közvetlen pénzügyi hatékonyság, a beleölt matematikusi emberévek, vagy — Tao olvasatában — az, hogy közben mennyi matematikát veszítünk el azzal, hogy a gép egyszerűen átrohan a problémán. Mindez ráadásul egy olyan, lehető legkínosabb történetbe ágyazva, amelynek az „illata” lassan az egész sztorit belengi.
@tahonoli: Ugyanez látszik a számtanon kívül is.
Néhány jól megfontolt esettől eltekintve a cégek tátott szájjal rohannak bele az AI implementációkba, kerül amibe kerül. A látványos buktáktól nagyvonalúan eltekintve, a sikeresnek mondott bevezetéseknél is minimum erősen kérdőjeles a megtérülés. Ha csak nem sikerül valahogy (egy-két) nagyságrenddel csökkenti a költségeket, nem csak az AI cégeket nyelheti el a buborék, de mindazokat a piaci cégeket is, akik számolatlanul szórják ma a lóvét az AI projektekbe.
Persze a cégvezetéseknek az érdeke, ha már belevágtak, hogy amíg lehet úgy tegyenek, mintha ez lett volna a történelem legbölcsebb döntése, de végső soron az egyenlegeken látszik, hogy bejött-e a számítás.
https://www.facebook.com/americanbaron/videos/the-ai-race/1264316949099335/
Teljesen értelmetlen amikor „árakat” írtok az ilyen számításokhoz (a múltkori topicban részletesen kifejtettem hogy miért)
„Ha csak nem sikerül valahogy (egy-két) nagyságrenddel csökkenti a költségeket”
ez rövid távon egyrészt kizárt (ha mint ahogy azt kell, a beruházási költségeket is beszámítjuk),
másrészt feltéve de nem megengedve ha mégis, akkor meg pont ez robbantaná ki a nagy bajt (de ezt is írtam a múltkor. Vegyük csak az nvidiát, a világ magasan legértékesebb tőzsdei vállalatát. Épp nemrég volt negyedéves jelentése, amiben előrejelezték hogy ekkora meg ekkora bevétel, profit, stb. El lehet képzelni mi történne (meg a nasdaqkal… meg ugy a global penzpiacokkal, foleg mert ez a lehetoseg még kozvetlenul SEM csak az nvidiat csapná oda, de en raadasul a kozvetett es tovagyuruzo hatasokra gondolok) ha osszerogyna az arfolyama.
Szoval nem elkepzelheto ilyen „egyszeru” megoldas hogy legyen valahogy olcso.
Jacob Coxon az X-en: https://x.com/hilbertspaess/status/2097476196791709843
@bvr: Én csak azt mondom, hogy ma az ablakkeret gyáraktól a zsugorfólia iparig bezárólag mindenki AI-t vezet be, miközben egyrészt ma sem jön ki az ROI, másrészt menetelnek egy egyirányú utcában, ahol az AI platformok bármikor, tetszőleges mértékben emelhetik az áraikat. Ha az AI mint szolgáltatás tizedébe/századába kerülne mint ma (mert valaki kitalálja, hogy lehet Commodore 64-en is futtatni miközben ugyanolyan okos marad) az szopó lenne az nvidiának, de reálissá tenné a beruházást a felhasználói oldalon.
Most viszont kizárólag a hardvergyárosok kaszálnak. Az AI platformok messze nem profitábilisak miközben a felhasználóik is nagyrészt ráfizetnek. AZ AI platformok egymással versenyeznek, mert aki lemarad az halott, a felhasználóik dettó. Mindeközben a tényleges végfelhasználó, az utca embere, ki nem állhatja, ha AI kezeli az ügyeit, azzal kell beszélgetnie, annak a videóit, zenéit, szövegeit kell fogyasztania.
Nyilván irritáló amit az AI tech cégek csinálnak, ennek ellenére azt hiszem annyira nagy befolyása lehet ennek az egésznek az emberiségre, hogy nincs értelme ilyen szinten kiakadni az összegek miatt.
Szvsz a hatása kissé komolyabb mint egy bizonyos Cristiano Ronaldo nevű úriembernek aki az említett 15 millió dollárt mintegy három-négy hét alatt keresi meg…
” Én csak azt mondom, hogy ma az ablakkeret gyáraktól a zsugorfólia iparig bezárólag mindenki AI-t vezet be, miközben egyrészt ma sem jön ki az ROI”
de nem velük, a végfelhasználó cégekkel (akár kicsik, akár nagyok) van a probléma, mert egyrészt van akinél kijön, van akinél nem, de ami a lényeg, ők saját maguk mérlegelhetnek mekkora büdzsét szánnak erre, aztán növelhetik meg csökkenthetik.
A makrogazdasági probléma a szolgáltatói oldalon van. Azaz pont hogy nem az a helyzet amit írsz:
„ahol az AI platformok bármikor, tetszőleges mértékben emelhetik az áraikat.”
mert akkor már ezt rég megtették volna. Bővesbőves önköltségi ár alatt adják a szolgáltatást (merthogy a működési költség sem aprópénz, na de az igazán brutális költség az a folytonos hatalmas beruházások amortizációja). Ha tehetnék már rég baromira megemelték volna az árakat, merthogy baromira kellene a pénz (ezt ellensúlyozandó szükséges a körkörös finanszirozás, a más nyereséges vállalatrészekbőla keresztfinanszirózás, a kp tartalékok égetése, a meglóduló vállalati hitelezés és a részvénykibocsájtás)
Ezért ne számíts a legkevésbé sem arra hogy a szolgáltatás olcsóbb lehet, mert ponthogy jelentősen drágulnia kellene!
„valaki kitalálja, hogy lehet Commodore 64-en is futtatni miközben ugyanolyan okos marad) az szopó lenne az nvidiának”
nyilván csak a példa kedvéért, de erre írtam hogy már rég azon a szinten vagyunk amikor ez a legkevésbé sem csak az nvidiának lenne „szopó” (meg az Alphabet, MS, Meta, stb, stb) 2008-09-ben kb feleződtek az usa tőzsdeindexek. Itt meg most azokról a cégekről van szó akik ezen indexek döntő részét teszik ki, ha ezek hirtelen összesenek (merthogy valaki kitalálja, hogy lehet Commodore 64-en is futtatni miközben ugyanolyan okos marad) az valójában gazdasági apokalipszis lenne. Ezért írtam hogy még csak egy ilyen kimenetnek sem lehet szurkolni.
@bvr: @nyulambator: Alapvető tőzsdeszabály, hogy feszült helyzetben az történik, ami a legtöbb spekinek fáj. Szóval…
@bvr: Hát én azért azt látom, hogy a kezdeti, „itt van ingyért programíró AI” után jött a „havi fixért annyit használod amennyit akarod” és egyszer csak átmentünk abba, hogy „pay per use”. Cégek, akik százszám rúgták ki a programozókat, mert hogy egy programozó a korlátlan AI segítséggel mennyire sokat termel, hirtelen rájöttek, hogy az az egy tokenben elviszi három-négy másiknak a fizetését. És akkor még ugye nem fizetik meg a token tényleges árát.
És az sem egészen úgy van, hogy a felhasználó cégek szabadon dönthetnek, hogy mennyit költenek erre, mert nekik is idióták a részvényeseik, a tulajdonosaik és meg vannak győz(őd)ve épp most arról, hogy aki nem eléggé AI, az kimarad, lemarad, a vetélytársak megeszik. Szóval ész nélkül fegyverkeznek minden oldalon, nehogy a konkurencia lehagyja őket az AI versenyben (lásd a fent linkelt videót, ami ide is passzol) Valahol nagyon is hajaz ez az egész a hidegháborús fegyverkezési versenyre, csak ez nem atomháborúval és gombnyomásra pusztít, hanem folyamatosan és egyre inkább.
@nyulambator: : én annyit mondok (és ezt indokoltam meg hogy miért) hogy nem érdemes a felhasználói oldalra fókuszálni, mert a globál probléma nem onnan jön hanem a szolgáltatói oldal felől. Egészen más a koncentráció, és egész más a lépték, minden aspektusban.
@bvr: Mas leptek, de az embert azert egy kicsit deja vu kerulgeti. 2004-2008(-9-10) kozott volt a kozossegi platformok nagy felfutasa, amikor nem csak a szolgaltatasuk volt ujszeru, es nem csak azt nem tudta senki, hogy fognak ezek penzt nyomtatni valamikor, hanem meg a hardveres megoldasokon is amultunk-bamultunk. Egy konkret ceg, ami kepes minimalis latenciaval ugyanazt a tartalmat szolgaltatani barmelyik IP cimre, az ehhez szukseges hw infrastruktura, stb. Nyilvan most mas a nagysagrend, de hasonlot latni szerintem. Es ahogy a kozossegi szarok hajnalan, most is azt latjuk, hogy van egy ceg, ami kutalalta, megcsinalta es szolgaltatta az infrastrukturat (a szo minden ertelmeben), mindezt msasziv vesztesegek kozepette, es vannak cegek, akik erre a platformra vagy ezzel a platformmal fejlesztenek, es nem is kicsit nyeresegesek. 2008-as peldaval Facebook-Zynga. Es ahogy ennel a peldanal is, ugy az AI cegenkel is jelenleg a nem sajat modelleket hasznalo cegek nyeresegesek, de szerintem par ev mulva itt is valtozik majd a helyzet, ahogy a Zynga is eltunt meg ha nem is a sullyesztoben, de sehol nincs a szolgaltato Facebookhoz kepest. Hogy ez jo lesz-e nekunk, vagy barkinek, az persze mas kerdes.
@KennyOMG: : az a helyzet hogy annyira más a nagysagrend hogy nincs mihez hasonlitani. Azok a mostanihoz kepest apropenzek voltak. Ahogy a múltkor ezt már írtam, ezekhez az évi sokszáz (hamarosan meg majd már ezer) milliárdos AI infrastruktúra-befektetésekhez nem elég a legeslegnagyobb cégek pénze sem, ezért jönnek a hitelfelvételek, tőkebevonások. Csak közben van egy olyan makrokörnyezet ahol messze nincs az a pénzbőség mint mondjuk 2008 előtt volt (nem véletlenül. 2008-09-re az volt a megoldás, hogy akkor majd a nagy államok (is) engedik el az államadósságaikat. Aztán a covidra is ez volt a válasz. Az utóbbi egy évben már nagyon sok szó esik az USA hosszútávú államadósság refinanszírozásával kapcsolatos aggályokról. És ez kiszorító (elszívó) hatásként működik a magánpiaci befeketések elől)
És amit szintén hangsúlyoztam már, hogy ráadásul nagyon gyors az amortizáció. Mintha a vasútépítési láznál még az is lett volna hogy a sínek, hidak, alagutak, épületek, stb 4-5 év alatt teljesen el is párologtak volna és már csak ezért is folyamatosan építeni kellett volna. Mert most ez a helyzet. Nem az van hogy legalább csak néhány évig kell azt a rongyos 600-800-1000-… milliárdocskát beletenni (ami persze önmagában is bődületes), hanem ráadásul itt nincs megállás.
Szóval én nem mondanám hogy láttunk már ilyet, mert ilyen még nem volt.
ok, akkor beszéljünk a szofikus csoportokról is.
………….
In a detailed Mastodon post, which I report in full in the comments, Andreas Thom presents several pieces of evidence suggesting that OpenAI may have trained Astra on conversations in which he and Gábor Kun were working on Gromov’s soficity conjecture, one of the ten problems OpenAI later announced Astra had solved.
[…]
If his account is correct, this is not a minor dispute over attribution. It would mean that unpublished human work was absorbed into a model and then presented to the world as a breakthrough by the model itself.
etc. https://x.com/ValerioCapraro/status/2097791836269977996
Hiv.: @incze:
Nagyon fontos komment, nagy köszönet érte.
Elképesztően durvul a sztori, még a Navier-Stokes-on is túl.
.
Szakmaian: solve-time retrieval ≠ model-training/model-improvement provenance.
Vagyis ahogy nekem lejön: az nem mindegy, hogy chat-beszélgetés résztvesz-e egy későbbi trainingben (és ez kikapcsolható a ChatGPT-ben), avagy anonimizáltan egy nagy (feldolgozható/kereshető!) szövegmasszába bekerül, amit a ChatGPT saját maga felhasznál, ad absurdum GDPR-kompatibilisen.
És ugye a ChatGPT-t marhára nem érdekli kié az ötlet, ha egyébként be tudja azonosítani az intellektuálisan fontos tartalmat és ötletet, majd hozzá tesz „pár bitet” és Clay-Prize (állítólag lemondott róla az OpenAI). Azaz „De-identification may remove a name; it does not remove the intellectual content of a mathematical idea”.
.
Itt a nem szofikus csoportoknál (bocs tőlem, hogy „elefánt betéved a porcelánboltba”), ha jól értem két abduktív ugrás is van.
Az első a problématér reprezentációváltása, ami Kun Gábor és Andreas Thom publikált, tudott eredményei, OpenAI is hivatkozza rendesen.
A második a hiányzó expander-matching konstrukció, amit gőzerővel kutattak Thomék és hopp megjelent OpenAI eredményként.
Thom állítása szerint privát ChatGPT-beszélgetéseikben már explicit módon azonosították és támadták azt a konkrét hiányzó problémát — az expander matchinget — amelynek megoldása tehát az Astra fő új ötlete lett („itt van az a konkrét konstrukció, amellyel az illesztési probléma megoldható; most válasszunk hozzá olyan algebrai konfigurációt és Thompson V-t, amely ellentmondást generál.”).
.
Annyit tennék hozzá Bubeck mellett tehát Sellke a másik fontos figura, aki Harvardot hagyta ott az OpenAI-ért. Gondolom több a pénz, meg a hatalmas a szövegmassza rengeteg nem publikált tudomány potenciális kinccsel. (Magam részéről hánynom kell…)
.
Tristan Buckmaster thread, ahol Andreas Thom is megjelent PART 1-3
https://mastodon.social/@tristanbuckmaster/117233413705701198
.
Terence Tao és Navier-Stokes friss PART 1-2
https://mathstodon.xyz/@tao/117234157753860650
Hiv.: @tahonoli:
Csak jelezném OpenAI-t illetően botrány volt:
* EpochAI FrontierMathnál
* IMO-aranyéremnél
* ARC-AGI-3 Benchmarknál
* Navier-Stokes-nál
* Nem szofikus csoportoknál.
És ez csak lehet nagyon vékony szelet, amiről én tudok.
Koincidencia?
@incze:](#comment-355871) andreas tök komoly ember, és ha ezt mondja, akkor jó oka van mondania.
@tahonoli: Nos, így összerakva, nem tűnik véletlennek. Amatőrként az a kérdés merült fel bennem, hogy ez az OpenAI belső sajátosságából fakad vagy a menedzsment felejtette el a ‘zetika’ szó jelentését?
Hiv.: @Hotten,,,
Felfoghatatlanul gyilkos a verseny 7/24-ben. Én úgy képzelem önkívületi állapotban vannak ott az OpenAI-nál: csak az számít mi ad előnyt, milyen problémát hogyan kell a legolcsóbban nullázni. A Gmail is arról szól, hogy kapsz ingyen fiókot, cserébe a Google okosodik belőle. Az OpenAI is ad bőven alulárazottan valami szolgáltatást és gondolja, hogy a Google-höz hasonlóan miért ne hasznosítson belőle amit tud. Az meg hogy előbb-utóbb a mazsolázás/lefölözés lesz a célfüggvény, az meg triviálisan surran be a lábtörlő alatt.
@tahonoli: „és gondolja, hogy a Google-höz hasonlóan miért ne hasznosítson belőle amit tud. ”
hát azért én megvárnám a kifutását, mert simán kiderülhet hogy minimum szerződésellenes, de akár jogellenes ami történt (természetesen nem akarom megelőlegezni, csak hogy azért a „miért ne” arra adott esetben elég komoly válaszok lehetségesek)
„The rumors for the last 48 hours have been OpenAI solved the Hodge Conjecture, and that Anthropic has solved the Birch and Swinnerton-Dyer Conjecture….”; FB-AI Hírek komment
.
A social media szerint Hodge lesz az esélyesebb (ellenpéldás bizonyítással), de nem kizárt, hogy párhuzamosan a Birch–Swinnerton-Dyer sejtés is fut az OpenAI-nál. Az Anthropic -szál is létezik a BSD-sejtésnél. Meglátjuk. A lenti cikk utolsó bekezdése indította be a pletykákat.
.
„In its Wednesday night statement, OpenAI said: “In addition, since the completion of Navier-Stokes, we have made substantial progress on another Millennium Prize problem. We are working through how to share these results thoughtfully.”
.
Basky mi folyik itt? Én hoztam szeptember 1-gyel egy 54-oldalas cikket 6+1 (kvantumosan) megoldott Clay-problémával (mint kiderült hiányos Lean-bizonyításokkal), erre a két nagy amcsi zárt AI-modellgyártó egyszerre gerjed, napokon belül hasonlóan Clay-problémákra (legalábbis publikusan).
.
The New York Times: An N.Y.U. Mathematician Clashed With OpenAI Over a $1 Million Proof
https://www.nytimes.com/2026/09/10/science/tristan-buckmaster-openai-math-navier-stokes.html
Valaki megmondja, hogy ez milyen ,,termelési mód”?
https://index.hu/gazdasag/2026/08/11/ai-summit-2026-gyorgy-laszlo-elon-musk-penz/
Lehet felpörög majd ez a blog is.
Chinese Fields Medalist winner makes unusual AI bet: ‘I’ll write romance novels’
“If AI can solve all maths problems, I’ll go home and write my yuri [romance-based] novel.”
ugyan viccnek szánta, viszont a komoly része az (amit máshol már írtam) hogy rámutat hogy mint kb mindenki, a matematikusok is csak most szembesülnek az AI-problémával hogy már a saját játszóterükre tolakodik, miközben konkrétan az írás (meg a grafika) a legeslegelsők között volt amiket veszélyeztetett kezdett (sajnos a kreatív részét is) rögtön amikor a nagy nyilvánosság számára elérhetővé vált, kb 4 éve.
Szóval mondjuk a klímaszereléssel jobban jár 🙂
Ahogy én olvasom a történéseket: Sam Altman egyfelöl épp csatlakozik Dario Amodei 3800 szavas esszéjéhez („AI-lassítás”), másfelöl két kézzel dobja be a gyeplőt a lovak közé, folyamatos és brutális sebeket meg károkat okozva a matematikának és kultúrájának („Nem szofikus csoportok”, „Navier-stokes”; Clay Prize. Hodge-sejtésbe bele sem gondolok, honnan mit loptak előzetesen a finishez).
- Én a végletekig igyekeztem optimista lenni Gézával szemben is. de most perpillanat lényegesen pesszimistább vagyok Tristan Buckmaster és Andreas Thom kálváriái nyomán.
- Hogy ne a friss sebeket nézzük: Andrew Wiles évtizedeken át csak a nagy Fermat-sejtést üldözte, kvázi még a családjától is visszavonulva. Csak két menetben sikerült neki a bizonyitás (mert ejtett közben egy hibát, amit pár hónappal később javított). Ez az a bizonyítás, ami Lean-ben 13 millió kódsor (Anthropic), azaz nem kispályás téma.
- Most képzeljük el, ha már az ő idejében is lett volna OpenAI és Sam Altman. Folyamatosan néznék Wiles HITL-munkáját, majd amikor odáig jut a bizonyítás, hogy a bizonyítás utolsó lépését az AI is meg tudja csinálni, Akkor Sam Altman sütkérezik a médiában, minden dicsőséget, pénzt, paripát, fegyvert besöpörve. Andrew Wilies kezében meg lényegében semmi (a tudását és annak növekedését leszámítva), munkáját tönkretéve.
- Na így lesz reális alternatíva a „romantikus regények írása”.
- Alternatíva lehet, hogy a matematika elvonul a kőkorszaki barlangokba, lokális AI-modellekkel, fáklyákkal kommunikálva.
- MÁS
- Labrys linkelte a korábbi „Most múlik. Az AI éppen előz” posztnál Dwarkesh Patel 24 perces videóját, ami eredetileg egy nagyhatású hosszabb poszt volt (már 411 kommentnél jár, radikálsan növekedve). Erre kommenteltem egyet, ami meglepően jól öregedett az elmúlt pár napban (ma is vállalom). Viszont a hétvégén utánamentem (vissza az értelmezésektől az alapokig jeligével) a 91 oldalas METR- és 39-oldalas OpenAI-jelentésnek (és hullámainak), jó pár órát áldozva a témának. Nyilván meg sem kísérlem kommentbe tömöríteni a konklúzióimat, de két dolgot említek:
(1) A két jelentés meglepően jól egymás mellé tehető, amihez Dwarkesh adott némi kiváló magyarázó intuiciót, de én a problémát másutt és mélyebben látom.
(2) Képzeletbeli pánikmétert [0..100] („Nincs itt semmi látnivaló” és „kihal az emberiség az AI miatt” között) én 45-re tettem, a magam részéről. Nem kell Skynet, elég egy ipari baleset is.
.
* Nyílt levél, a 25 Fields-érmes matematikus aláírásával (mathandai).
* Dario Amodei: We Must Pace the Frontier
* Dwarkesh Patel: The Rise and Fall of Agent Civilizations
.
Hiv.: @nyulambator:
Hiv.: @labrys:
Minap néztem a Dirk Gently sorozatból egy részt (nem a 2016-os Netfilxesből, hanem a 2010-es BBC sorozatból az S01E01). Ebben egy különleges program körül bonyolódik a történet egyik szála, ezzel kapcsolatban hangzik el az alábbi párbeszéd:
Az epizód azzal végződik, hogy az USA lerohanja Mexikót az ENSZ meglepően enyhe tiltakozása mellett, hiszen az USA a támadás jogossága melletti érvei annyira lehengerlőek.
Unsolved Problem by Fields Medalist Breached by Two High School Students with AI –
„They emphasize that while AI provided helpful suggestions, some were misleading, and all calculations and arguments were independently verified. This achievement is particularly notable as it follows a recent open letter signed by 25 Fields Medalists, including June Huh, expressing concerns about AI’s impact on mathematical rigor. The students’ work demonstrates how AI can lower barriers to entry, enabling talented pre-university researchers to engage with advanced mathematical frontiers.”
https://www.htx.com/en-in/news/internet-shocked-unsolved-problem-by-fields-medalist-breache-IBDgZG2j/
The only control or „guardrails” that Al needs is a STRONG AND SMART (High IQ!) PRESIDENT, and the U.S.A. has that, in spades! The Trump Administration has stopped Al „people” from doing bad, or potentially bad, „things,” like Dario (Anthropic!), who is now pretending to be a „perfect little angel” – and we will continue to do so! We already have tremendous CRIMINAL and REGULATORY power over these companies! There is a SICK conspiracy going on against Al and Data Centers, and the only one that is happy about it is China.
WHOEVER WINS AI, WINS! We are leading China, and all others, and will continue to do so. Conspiracy Theorists, Treasonists, Traitors, and Leakers, BEWARE!
Thank you for your attention to this matter!
President DONALD J. TRUMP
1.54k ReTruths
5.62k Likes
9/14/26, 4:58 PM
Az egyetlen ellenőrző mechanizmus vagy „biztonsági korlát” (=guardrails), amire Al-nak szüksége van, az egy ERŐS ÉS OKOS (magas IQ-jú!) ELNÖK, és az USA-nak bőven van ilyenje! A Trump-kormány megakadályozta, hogy Al „emberei” rossz vagy potenciálisan rossz „dolgokat” tegyenek, mint például Dario (Anthropic!), aki most úgy tesz, mintha „tökéletes kis angyal” lenne – és ezt továbbra is fogjuk tenni! Máris hatalmas BÜNTETŐJOGI és SZABÁLYOZÓ hatalmunk van ezek felett a vállalatok felett! Beteges összeesküvés folyik Al és az adatközpontok ellen, és az egyetlen, aki ennek örül, az Kína.
AKI MEGNYERI AZ AI-T, AZ NYER! Mi vezetünk Kína és mindenki más előtt, és ezt továbbra is így fogjuk tenni. Összeesküvés-elméletek hívei, árulók, hazaárulók és információszivárogtatók, VIGYÁZZATOK!
Köszönjük, hogy figyelmet szenteltetek ennek a kérdésnek!
(FB-AI Hírek csoportból átvéve, DeepL-lel fordítva)
.
Kommentem: mindenfele marha sok fasságot lehet olvasni a témában, kezdve, hogy az Anthropic tőzsdére ígyekszik (IPO, $2000 billion=$2 trillion) és Amodei ezzel akar jobb poziciót elérni.
IMHO, Amodei tényleg problémázik azon, hogy gyorsabb a fejlődés, mint Safety vonalon végig lehetne gondolni és legalább alapszinten betömködni egy friss modell lyukait, kontrollnak legalább a látszatát fenntartva.
Az OpenAI támadása a HuggingFace irányába is szépen megmutatta a sztori komplexitását és brutalitását, amit az OpenAI mérnökök is csak moziztak kezdetben, az értés jelei nélkül.
És ugye nyakunkban van az RSI(=Recursive Self Improvement), ami ezeket a problémákat még jobban elrejtik az ember elől.
Hát, ugye…
Hiv.: @labrys:
Gondolatébresztő, fájdalmasan több rétegben vicces, nagyon jó videó, köszönet érte. Azt vélelmezem, itt a blogon 10-en 20 félét gondolunk az egészről.
Az én olvasatom:
.
[0] Dario Amodei valós (egymásba érő safety x security) problémát feszeget 3800 szavas esszéjében. Sajnos a valós/igaz egyúttal triviális(!) motívációjának alátámasztására áldozza a legtöbb szót, a kényszerítő erejű külső faktorok kezelésére „nyilván” nem (hiszen nem tudhat érvényeset, megnyugtatót mondani). Ez értelemszerűen azonnal ki(v)ált Gregorynál kifigurázó short-videót.
.
[1] Predesztináció (kevesebb teológiai áthallással: erős endogén gyorsulási hajlam). A szöveges GenAI a programkódolásban látszott kezdettől fogva legerősebbnek, a programok korlátos/limitált text-mivoltja miatt (pl.: szabad szövegekhez képest). A fejődéssel a jobb AI-modellek jobb és nagyobb+komplexebb programokat tudhatnak generálni, durva pozitív visszacsatolásban. Értelmezésemben triviálisan látszódó szigorúan monoton növekedés miatt mindez el fog jutni az RSI-ig (Recursive Self Improvement). Technológiai szingularitás bugyraiba bepörögve, megállíthatatlanul, mint kés a vajban. (A matek, ha picit lassabban is, de dettó). De a mondandómhoz nem kell semmiféle technológiai szingularitás. Anélkül is áll, nagyon-nagyon sajnos (imho).
.
[2] GenAI emergens működésű. Finomítva/pontosítva itt is a keretrendszert: az állapottér- + interakciós-komplexitás illetve fejlődési sebesség egyszerre nő robbanásszerűen, miközben az emberi megfigyelési és oksági rekonstrukciós kapacitás csak lassan nő, kvázi lineárisan (se). Folyamatosan változó, sokszereplős, egymást módosító AI-ökoszisztéma problématere (képesség × autonómia × eszközhozzáférés × példányszám × sebesség × hálózati összekapcsoltság) gyorsabban nőhet, mint amilyen gyorsan hipotéziseket lehetne képezni, tesztelni és intézményesíteni. Ebben az értelemben a probléma ab ovo irányíthatatlan(!) Azaz bármiféle lassítási igény wishful thinking, a gyorsuló struktúrális divergencia közepette, imho.
.
[3] A safety-problémák legnagyobb gondja, amit Amodei sem hangsúlyoz eléggé, hogy rendszerszinten (pláne előre) kezelhetetlenek, az egész foltozási dinamikán (jailbreak → új guardrail; prompt injection → új védelem; scheming-teszt → új eval; cyberképesség → új hozzáférési korlát; veszélyes tool use → sandbox; modellsúlylopás → security) alapul, ami alól „kirobban” a problématér.
A safety optimista (Amodei?) álláspontja azt szeretné látni, hogy idővel kialakulhatnak általánosabb invariánsok: megbízható interpretálhatóság, formálisabb garanciák, containment, capability control, mechanisztikus detekció stb. A probléma az, hogy a rendszerszintű invariánsok elvileg sem skálázhatók fel kellő gyorsasággal, mert maga a rendszer új viselkedési osztályokat termel gyorsabban, mint ahogy az invariánsokat meg lehetne találni.
.
[4] Összefoglaló metafora: az emberiség fel akar ugrani egy 300km/h órával száguldó vonatra, sem azt nem tudja túléli-e a felugrást, sem azt, hogy merre tart a vonat és túlélhető-e az utazás, miközben a vonat menet közben saját maga átépíti a mozdonyt, a síneket, a sebességmérőt és részben az utast is. Ráadásul azok, akik a féket tervezik, ugyanazon a vonaton ülnek, és a fék működését csak menet közben próbálhatják ki.
.
[5] Konklúzió? Lehet, hogy a képzeletbeli pánikméter 45-ét túlságosan letekertem?
Jensen Huang (Nvidia) kihangosított telefonbeszélgetése Trumppal egy konferencián:
HUANG: Ez egy nagyon komplex téma, de ön pillanatok alatt átlátott rajta…
TRUMP: A nagybátyám 42 évig volt az MIT-n, ezért én genetikusan értek az AI-hoz. És józan paraszti eszem is van. Ez a riogatás csak átverés. A robotok nem szereznek világuralmat, az AI nem fogja leuralni a világot. Az AI nagyobb, mint az internet. Ahol adatközpontok épülnek, az a vidék meggazdagszik. Aki megnyeri az AI-t, az nyer. Húszbillió dollár befektetés jön az USA-ba, bezzeg Álmos Joe Biden alatt csak egybillió jött.
HUANG: Mindenki nyerni fog Amerikában, minden iparág, minden cég, minden állam, minden nép[?].
(Taps)
Négy éves beszélgetés de egyre aktuálisabb:
https://www.reddit.com/r/singularity/comments/11vwlct/humor_openai_is_hiring_a_killswitch_engineer_for/
@Késes Szent Alia: Nem is tudom, ebben a szituacioban mi a legijesztobb: az, hogy egy ilyen merteku elmebeteg masodzsor is meg lett valasztva, hogy a techipar gyakorlatilag legbefolyasosabb szereploi igy gazsualnak neki (lasd meg: rugalmas gerinc), vagy maga az egesz agent jailbreak tortenet.
Két napos cikizős tweet Yann LeCun-tól
.
@ylecun
Right. Dario was already claiming that GPT2 was too dangerous to open source back in 2019.
I made fun of them then.
Everyone should make fun of them now.
11:25 PM · Sep 13, 2026 1.8M Views
.
https://x.com/ylecun/status/2099248236074545576
@KennyOMG:
Igen.
A gazsulálás logikáját se értem: Huang is simán a földbe lesz döngölve, ha a Nagyúr szeszélye úgy hozza. Nem tudja magát ezzel bebiztosítani, ahogy másoknak se sikerült korábban.
Trumptól meg ezt a „nagybátyám génjei miatt értek hozzá” dumát hajlandó vagyok a showműsor részének tekinteni, de basszus, tényleg azt képzeli, hogy ő átlátja a témát.
Csak egy kis színes, az Erdős-Sós-sejtés is megvan:
https://arxiv.org/html/2609.15893v1
Hiv.: @excombo:
Ha jól értem, akkor az Astra egy vegytiszta abduktív reprezentációváltással zárta meglepően rövidre az egészet (Addario-Berry-s antidirekt fás nehezített sejtés-kiterjesztéssel együtt).
Nem gondolnám, hogy ellenőrizzem, de ha minden igaz, akkor eddig a matematikusok fákat növesztettek gráfokban, akár mohó algoritmussal is. Ám az összes ilyen kísérlet elakadt a szabályzalan sűrűsödések miatt. Így maradt évtizedeken át megoldatlan a sejtés.
Az ujonnan elkeresztelt „jumping edges” (ugró élek) módszerével az Astra az elvont durva strukturális problémát egy egyszerű, szinte mechanikus matematikai indukcióvá alakította át (véletlenszerű rendezés és számlálás).
Kérdés persze az, hogy az Astra magától jött rá, vagy lopta az intuiciót. És ez perpillanat a legizgalmasabb kérdés, imho.