Amikor egy egészen picit felfeslik a hazugság szövete
Eredeti szerző: maroz
Egy szép napon azonban mindkét eb szempontjából módfelett kínos és meglepő esemény történt: a kerítés alapos javításra szorult, s e célból egy részét lebontották. A hegynek fel vezető tizenöt méteren megvolt, a Duna felé eső fél hosszon hiányzott. Bully meg én fentről lefelé baktattunk a főutcán. A spicc persze már messziről észrevett bennünket, és morogva, izgalomtól remegve várt a kert legfelső sarkában. Először, mint mindig, helyhez kötött szitokpárbaj bontakozott ki a kerítés végénél, aztán mindketten nekilódultak a szokásos frontális száguldozásnak a palánkon innen és túl. Ám rémület: túlhaladtak azon a ponton, ahonnan kezdve a kerítés hiányzott, de a hiányt már csak akkor észlelték, amikor a kert alsó végében, vagyis az újabb szópárbaj előírásos helyén kikötöttek. És íme, ott állt a két hős, égnek meredő szőrrel, vicsorgó fogakkal, a kerítés meg sehol! Egy csapásra elnémult az ugatás. Tétováztak vajon, eltűnődtek? Nem! Egy kutyaként fordultak sarkon, szoros párhuzamban visszavágtattak a kertnek abba a részébe, ahol még állt a kerítés, és örjöngő dühvel ugattak tovább.
Konrad Lorenz: Ember és kutya
Érettségi volt Romániában. Nagy mókamester az oktatási miniszterük, olyan vicceset csinált, hogy most egy egész ország csapkodja a térdét, de inkább fetreng a röhögéstől, ha lenne a témában Nobel-díj én biza Daniel Funeriunak adnám.
Adott az:
függvény.
a, Számítsd ki az f'(5)-öt!
b, Számítsd ki a
határértéket!
c, Igazold, hogy az f'(x)=0 egyenletnek pontosan három különböző valós megoldása van!
Mit is csinált ez a jóember valójában? Semmi különöset, csak annyit, hogy teljesen váratlanul és teljességgel meglepő módon egy nagyon picit felszaggatta a hazugság szövetét. Éltek a népek boldogan egy nagy, közös hazugságban, úgy tettek a tanárok, mint ha tényleg igaz lenne az, hogy ennyi diákot minden további nélkül el lehet juttatni egy olyan szintre, ahol az idézett matematika-feladatokat egy átlagos gyerek is legalább átlagos eredménnyel meg képes oldani. Senki nem tette szóvá komolyabban, hogy nem hogy integrálni-deriválni, de a valóságban írni-olvasni sem tanulnak meg, és hogy az érettségit több évtizedes hagyományok szerint úgy abszolválják, hogy bejön a tanár a terembe és alig leplezett módon leadja az érettségizőknek a megoldást. És még kismillió, hallgatólagos megegyezéssel tűrt-támogatott módszer volt a sikeresítésre, az egész érettségi inkább egy nagy-nagy össznépi összekacsintásnak tűnt, tegyünk úgy, mintha és mindenkinek jólesz.
No, ebbe az össznépi, nagy, közös hazugságba durrantott bele az oktatási miniszter, amikor egy váratlan és előzetesen senki által komolyan nem vett húzással egészen komolyan ellehetetlenítette a mindenféle csalási praktikákat, és ott állt tanár, diák a nagy kopasz való közepette, villantottak egy hatalmas ürességet, kikandikált a rövid nyári rokolya alól az a valódi tudás, amit a közoktatás nevű rendszer képes volt valóban elhelyezni a kölkek buksijában.
A román közoktatási rendszer zsinórtangát villantott.
Az érettségizők 56%-a eltaknyolt, volt olyan iskola, nem is egy, ahol egyetlen diáknak sem sikerült összekaparnia az átmenőt. Ennyi a valós tudás, ennyi volt mindig is, de eddig nagyon ügyesen becsapták magukat. Mondanom sem kell, beindult az ilyenkor szokásos mutogatósdi.
Hogy a diákok, mert ha valaki hibás lehet, az csak és kizárólag a diák. Mert ezek a mai diákok, bezzeg a mi időnkben! Az ellenzék persze teszi a dolgát, naná, hogy a kormány a hibás, a kormány pedig vonogatja a vállát, mi csak vicceltünk, de már bánjuk. Elgondolkodtam azon, hogy mi lehet, mi lesz egy ilyen ügynek a legvalószínűbb káeurópai megoldása, és erősen az a gyanúm, hogy Konrad Lorenz kutyáitól fognak a szomszédok is ötletet meríteni: szépen visszafoltozzák azt a felfeslett szövetet és máris lehet úgy tenni, mint ha minden a lehető legnagyobb rendben volna.
Mi ebben mintha egy icipicit előrébb járnánk, nálunk ma már nemzeti egység van azt illetően, hogy a rend a szőnyeg alá söpört szartól lesz. Izgalmas jövő elé nézünk, ha egyszer csak valami morcosabb szél lefújja rólunk ezt a toldozott-foldozott hazugság-gúnyát, és állunk majd a nagy büdös Kárpát-medencében, megszeppenten markolva a rengeteg hazugsászövet alatt valósan létezett, és immáron a szélben délcegül lengedező egyedüli valós dolgunkat.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521964-6936d2d103283' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521964&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521964-6936d2d103283&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521964-6936d2d103283' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Brutalis a masodik idezett feladat. Matematikuskent tengetem az eletem, de itt az a, b es c resz egyiket sem sikerult abszolvalni (azert tudom, hol kene utananezni, nade vizsgahelyzetben az keves). Tenyleg ez volt az erettsegiben? Hol lehet megnezni a teljes feladatsort?
Azt tartom csak visszásnak az egészben, hogy nem szóltak nekik előre mondjuk tavasszal, hogy kamera lesz… Úgy is megbukott volna a 30%, de többen komolyabban vették volna a felkészülést.
Engem irodalomból kaszáltak volna el, ha nem segit a mögöttem ülő. Én meg fizikából rántottam fel az osztály átlagát a papirzsebkendők osztogatásával.
Az érettséginél a szóbeli nyújt valamennyire értékelhető infót a tudásról, bár ott is lehet bőven puskázni a tétel kidolgozása során.
@pont7:
Emiatt a rohadt deriválásos baromság miatt 6x bactak ki matek szigorlatról, hetedjére mentem át, miután rászántam magam egy hét seggelésre.
Amint megvolt a szigorlat, már törlődött is a tudás… A fenti feladatokat még csak értelmezni se tudom igy 10 év távlatából 😀
@pont7: Lehet, hogy én értem félre, de az a. feladat nem az, hogy helyettesítsd be a nullát? Mert azért az még nem atomfizika.
@JoeP: Bocs, visszavontam. Hebrencskedtem.
@JoeP: épp reagálni akartam, hogy még úgy is szép darab. 🙂 rég voltam érettségin, nem tudom, azóta az integrálás-deriválás már alapkészségnek számít-e középiskolában, de az biztos, hogy akkoriban egy ilyen sor kézhezvétele után nem lett volna őszinte a mosolya a matekfaktosoknak sem.
@JoeP: Az i=1 behelyettesites valoban konnyu, de az i=0 nem annyira. A helyes valasz pi/4 – ln2 /2. Egy-ket ugyes trigonometrikus behelyettesites es mar meg is van…
Ezek a feladatok olyanok, mint a logarléc.
A román közoktatás utóbbi 20 évének mind a 14 minisztere becsületbeli kötelességének tartotta, hogy saját elképzelése szerint „átszervezze” az oktatást, több mint száz lényeges változtatást alkalmazva. Mig az 2001 ben végzett PISA felmérésekben Románia a 34 helyen szerepelt az összes 43, közül, 2006 ban már a 47 helyre szorult az 57 ből.
A jópár nem akkreditált „magánegyetem” kizárólag jópénzért – ezek mind fizetősek, nem kapnak állami támogatást – ömlesztve biztosítja az egyetemi „diplomákat”,amelyek mögött még gimnáziumi szintű tudás sincs. ( az egyik legnagyobb ilyen, a Spiru Haret, 2009 ben 90 milliós forgalmat és 40 millió tiszta jövedelmet „oktatott” össze, euróban kifejezve ! )
Funeriu bekamerázta az érettségi helyszíneket, innen a 44,5 % – os „siker „.
„ Ezek az eredmények és az őket okozó eddigi praktikák mai társadalmunknak hű tükrei. Választanunk kell aközött hogy támogatjuk – e azokat, akik becsületesek, dolgosak és törekvők, vagy továbbra is az ügyeskedők, a semmittevők, a felületesek és a problémákat elhallgatók pártján állunk” – jelentette ki a miniszter újságírók előtt ( forrás Ziarul Financiar )
@pont7: Próbálom összeszedni, de a román kormányzati oldalak sem arról híresek, hogy olyan nagyon könnyen lehetne rajtuk eligazodni, kértem egy kis segítséget, most várok a válaszra, és ha meglesz, akkor ápdételem vele a posztot.
a II.(c)-ben a szamlaloba x=i-t es x=-i t helyettesitve lathatoan nullat kapunk, tehat a felso polinomot osztja az also. ergo, egy egesz egyutthatos polinomot kell integralni 0-1 kozott, ami racionalis.
@pont7:
azért az x/(x^2+1) és az 1/(x^2+1) primitív függvényét tanítják gimiben (spec. maton legalábbis), úgy meg helyettesítgetni sem kell, de ezt tényleg tudni kéne érettségin? én nem érettségiztem matekból, de ilyenek itt is vannak?
amúgy a b) és c) részt jelentősen megkönnyíti, ha észreveszi az ember, hogy (x^2+x+1)^n=x^n (mod x^2+1), de ez azért gimis fejjel már ötlet, és olyanból sokat a zh-ba sem rak az ember, nemhogy érettségibe.. illetve ötletet rakhatnának érettségibe, csak ne ilyen szinten: gondolkodást teszteljen csak nyugodtan, de nem hiszem, hogy ahhoz szükséges tudni, hogy hogy kell integrálni.
@jotunder: na ez meg pláne nem az, amit egy gimnazistától elvárunk 😀
bár nem tudom, hogy a románok hogy vannak ezzel 😛
@emhem: Amikor egyetemre felvételiztem, akkor tudtam ilyeneket, ennél még tán cifrábbakat is. Azóta eltelt jópár év, és az ég világon semmi hasznát nem vettem ennek a tudásnak.
@emhem: Szerintem simán elvárható egy középiskolástól ez a szint, csak a mai középiskolás már sokkal inkább tudatában van annak, hogy ez haszontalan tudás, mint mi voltunk anno.
Hát ez tényleg elég kemény érettségin. Nem versenyfeladat persze, de inkább egyetemi szint. Nem ismerem a román rendszert, ez nem az itteni emelt szintű ottani megfelelőjéből van?
Kalkulusból rutindolgokat illene ez a szinten kérdezni.
@Szindbad:
Nincs haszontalan tudás.
@gyilkos fűegér:
gondolom ez egy hosszabb vita alapállítása lehetne, de nem is ez a lényeg.
a lényeg az, hogy – függetlenül attól, hogy van-e vagy nincs haszonatalan tudás, – az biztos, hogy van hasznosabb tudás.
minek szenvedjen a diák az (arctg(x))’=1/(1+x^2) képlet bemagolásával és alkalmazásával, ha azt sem tudja, hogy a derivált első közelítésben a függvénygrafikon érintőjének meredeksége?
és ennél sokkal alapvetőbb, a mindennapi életben is haszonnal bíró dolgokkal sem feltétlen vannak tisztában.
szerintem a gimnáziumi matematikatanítás elsődleges célja a gondolkodtatás kéne, hogy legyen. persze akit ennél jobban érdekel, az menjen gimnáziumba, fakultációra, vagy tagozatra.
integrálgatni, deriválgatni meg elég kéne, hogy legyen emelt szinten. (nem tudom, most pontosan hogy van, de azt hiszem deriválás középszinten is van.. javítsatok ki, ha tévedek) tanulja az, akinek az egyetemi felvételihez szükséges.
@Szindbad: Ezt én nem értem. Mit jelent az, hogy elvárható tőle? 🙂
Ez a közoktatás egy komplex rendszer, és ennek a rendszernek a mérését szolgálná részben az érettségi. Gondoljuk el ugyanezt egy csavargyárral, amelyik mondjuk M6-os csavaranyákat gyárt. Ha a gyártósorról kipottyanó végtermék 60%-a nem hogy a metrikus hatos csavaranyához nem hasonlítana, hanem mondjuk inkább a spirálrugóhoz, akkor ott is elmondhatnánk azt, hogy pedig elvárható lett volna attól a vasdarabtól, hogy M6-os anyává váljék? 🙂
Ugyanaz a kérdés ott is, mint nálunk: alkalmas-e, képes-e a közoktatási rendszerünk arra, hogy ekkora tömegeket a rendelkezésére álló eszközökkel eljuttasson egy olyan szintre, ahol ilyen és ehhez hasonló feladatokat viszonylag üzembiztosan képes megoldani. Ha a válasz az, hogy közelről sem, akkor ott illene abbafejezni az önáltatást, pláne annak a tudatában, hogy szükséges-e egyáltalán ilyen szintre eljuttatni a gyereket?
Én úgy gondolnám, hogy egy jól összerakott rendszerben az érettségi eredmények is valamiféle normáleloszlást mutatnának. Az lenne egy jó eredmény, ha az osztályzatok kétharmada az átlag körül szóródnának, és ha a még átmenő valamint a legjobb osztályzatok közé esne a jegyek kábé 90-95 százaléka. Melyik az a rendszer, amelyiket 60%-os selejt előállítására optimalizálnak? :))))
@snakekiller23: Hihetetlenül hülyén van feltéve a hivatalos oldalra az anyag, le kell tölteni egy zip állományt, ezt:
subiecte2011.edu.ro/bacalaureat/Modele_de_subiecte/Probe_scrise/E_c_Matematica_.zip
Ebben vannak a matematika feladatsorok, három féle, M1,M2 és M4, profil szerinti differenciálással, az M4 például a szakiskola-jellegű képzéseseknek van és a tanítóképzősöknek. A fájlnévben az „LMA” karaktersor jelzi a magyar nyelvű feladatsorokat, azokat nézd meg.
@maroz:
Hát ez igen furcsa innen nézve. A magyarországi középszintűben nincs se kalkulus, se mátrixszámítás. Utóbbi az emeltszintűben sincs, ahogy komplex számok sincsenek.
Nem mondom, hogy nem hasznos ez annak aki reálszakra megy, (bár nemtom nem jár-e jobban ha az egyetemen próbálják ezt először megtanítani) de mindenkitől elvárni…
http://www.clopotel.ro/edu/invatamant/Bacalaureat/Subiecte_Examen_Bacalaureat/matematica+m1.htm#view
itt pdf-et lehet latni. a Matematika1 nagyon bator.
http://www.oh.gov.hu/letolt/okev/doc/erettsegi_2009/e_mat_09maj_fl.pdf
http://www.oh.gov.hu/letolt/okev/doc/erettsegi_2010/e_mat_10maj_fl.pdf
Összehasonlításképpen, néhány emelt szintű magyarországi érettségi a közelmúltból… hát izé.
@Szindbad: ott a pont 🙁
én azért hagytam ott a főiskolát, mert azt senki nem tudta nekem megmagyarázni, hogy mi a tetves q.va…-re jó a deriválás-integrálás. a tanulók szopatásán kivül mire valók ezek a mindennapi gyakorlatban?
ki itt a „matematikus”? szégyellje magát!
@kleinkoe: van itt néhány
@emhem: én arra gondoltam, akinek nem sikerült ezeket abszolválni, mert nehézséget okozott neki már intfrac{1-x}{x^2+1} is 😀
@kleinkoe: hát az mondjuk engem is meglepett 🙂
@kleinkoe: A poszt arról szólna, hogy ezeket, és ezekhez hasonló feladatokat olyan emberkéknek kellene megoldaniuk, akik még csak olvasni se tudnak.
@raindog: Attól, hogy te nem kaptál választ, még van értelme. A tudomány nem elefántcsont-tornyokba zárkózott tudósokból áll (legalábbis nem mind az :), hanem olyan emberekből, akik igyekszenek használható dolgokat kitalálni. Hogy mást ne mondjak, próbálj meg matematikailag lemodellezni egy kémiai folyamatot, deriválási tudás nélkül. (Márpedig folyamatirányításban szükség van pontos modellre.)
en azt hiszem, hogy nem a feladatok, hanem a szigoru ellenorzes volt a lenyeg. a 2010-es erettsegin egy olyan ketszer kettes felso haromszog matrixot kellett konstrualni, amelynek a determinansa nem nulla, de a negyzetenek a determinansa nulla. persze a mod 4 gyuru felett. ez nem nehez persze, de a vizsgazonak tehat tudnia kellett mi az a gyuru, mi az a determinans, es valamilyen szinten azt is, hogy mire megy ki a jatek.
@raindog: japanban a tizenhetedik-tizennyolcadik szazadban valodi szamurajok tudtak megoldani dobbenetesen komplikalt geometriapeldakat. a leghiresebb korabeli matematikus is szamuraj volt.
o gyakorlatilag tudott integralni, az biztos, hogy kepesek volt partikularis esetekben integralokat kiszamolni. a teoria nem volt meg. totalisan gyakorlatiasak voltak, ahol a gyakorlat a trukkos geometriapeldak megoldasat jelentette. es az elvonatkoztatasnak nem volt semmi erteke. es ezzel verte meg az europai matematika a wasan matematikat.
@jotunder: nyilván ez volt a közvetlen oka a jelenlegi botránynak, de azért nem gondolnám, hogy itt van a rendszerben a hiba.
már ha feltételezzük, hogy az érettséginek van bármi értelme. vagy célja.
Le vagyok döbbenve! 😮
ez a kutyás sztori velem szóról szóra megtörtént. Csak éppen a kapu nem lebontva volt, hanem nyitva maradt….
@raindog: Amúgy meg tényleg nagy hibája ez a közoktatásnak, az én kölkeim is hányszor, de hányszor vernyákoltak, hogy na, ezt meg mi a francnak megtanulni? És nagyon sokszor kellett vállat vonjak, mert eléggé igazuk volt.
A deriválásra speciel van egy roppant egyszerű feladat, ha az nem segít elfogadtatni velük a deriválás létjogosultságát, akkor semmi. 🙂
Adott egy kartonlap, négyzet alakú, tíz egység az oldalhossza. Adott egy olló, a feladat pedig az, hogy vágj ki a kartonlap négy sarkából négy egyforma kis négyzetet, majd a maradékot hajtogasd „dobozzá” (teteje nem lesz, azért az idézőjel), de úgy méretezd a kis négyzeteket, hogy a doboz térfogata a lehető legnagyobb legyen. A kérdés az, hogy ehhez a maximális térfogathoz mekkora kell legyen a kivágott kis négyzetek oldalhosszúsága. Remélem érthető. 🙂
@jotunder: Igen, a szigorú ellenőrzéssel szúrták el. Illetve azzal, hogy ezt mintegy meglepetésszerűen csinálták meg, a rendszer pedig nem tudott ezzel a meglepetéssel mit kezdeni, álltak, mint a kutyákok a hirtelen elébük kerülő kerítés-diszkontinuitás előtt.
@jotunder:
A gond, hogy az átlagos, nem-matekfaktos tanuló vélhetően tisztességgel egyenletet rendezni meg egyenletrendszert megoldani sem tud magabiztosan, legalábbis ha a magyar viszonyokból indulok csak ki. Fucked up priorities, na.
@snakekiller23: Persze, hogy nem tud megoldani semmit, mert soha nem tanították neki. Elmondták a jelenlétében, ami nem ugyanaz. Ott van az órán, néz ki a fejéből, de ennyi. Valójában azt sem tudja, hogy mi zajlik körülötte a matematikaórán. Az a kérdés, hogy valójában hány százaléka lehet a diákoknak ilyen. És Funeriu professzor ezt próbálta kideríteni.
Nagyon nem mindegy, hogyan készítenek fel valakit egy adott vizsgára.
Ami megint félreértelmezésekre ad lehetőséget. Romániában az elit nagyon jó lehet. Én több fiatal román matematikust ismerek, akik már Amerikában végeztek és rendesen felforgattak mindent a területükön. A témavezetőjük is román volt. Ez a felső ezrelék, de van egy alsó hatvan százalék is…
@kleinkoe: Megszolitva erzem magam, igy eloszor arra valaszolok, aztan talan majd a poszt lenyegehez is hozzaszolok.
Nem hiszem, hogy jogos idezojelbe tenni a matematikust, mert nem tudtam egy egyszeru racionalis tortfuggvenyt integralni. Ebbol elek amiota „okleveles matimatikus” lettem, mar tobb foldresz sok johiru egyeteme es kutatointezete alkalmazott. Es bar kis hazankban is sok jobb matematikus van nalam, pont kozepiskolai feladatmegoldasban kevesen uberelnek, annak idejen lenyegeben az osszes tanulmanyi es hasonlo versenyt megnyertem matekbol (valahogy pont ezt a fuggvenyt nem kellett hozza integralnom).
Es meg csak nem is szegyellem magam, hogy nem tudtam integralni. Ugy erzem epp eleget tudok errol a temarol, peldaul azt hogy a racionalis tortfuggvenyeknek van elemi (azaz szep keplettel leirhato) integralja, es kb. azt is, hol nezzem meg, hogy melyiknek mi. Persze ezekben (mint itt is) bejonnek trigonometrikus fuggvenyek, es az ileyeneket is tartalmazo elemi fuggvenyeknek gyakran nem elemi az integralja.
Keszseg szinten megtalalni az elemi fuggvenyek integraljat zart formaban szep muveszet, de meg egy atlagos kutato matematikusnak sem tul hasznos. Mellesleg mar az is eldonthetetlen, hogy van-e nekik ilyen „szep” (azaz elemi fuggveny) integralja.
@pont7: Kürschákot is nyertél?
@jotunder:
Hasonlót Magyarországról is el lehet mondani, itt mégis sikerül egy kicsit jobban különválasztani a tehetséggondozást a közoktatás fősodrától. (és még így is gyakran elhangzik kritikaként, hogy túl nagy a tananyag a többségnek)
Káerópai erőforrások mellett ez konkrétan agybaj, még az itteni „tegünk úgy mintha svédek lennénk csak pénz nélkül ” magyarbálintizmus is földhözragadtabbnak tűnik.
@kleinkoe: Tobbszor is. Meg akartam nezni, hogy pontosan hanyszor, de ugy latszik a tul regi versenyek eredmenyei nincsenek meg a neten (vagy en nem talalom oket). Legalabb egy lepessel nehezebb lesz azonositani engem…
@pont7: Gratulálok, bár nem értem, hogy nem sikerült akkor elsőre megoldani a példát. Azért megpróbálom kideríteni ki is rejlik a nick mögött 🙂
@snakekiller23: nces.ed.gov/timss/table07_1.asp
ez alapján elég nehéz lenne segélykiáltásokat hallatni.
én úgy tudom, hogy a magyar oktatással kapcsolatban a tipikus kritika az, hogy az eredmények egészen brutálisan korrelálnak a társadalmi státusszal.
az egyetemi kollégák mindazonáltal aggasztó dolgokat mesélnek a diákok felkészültségéről és munkakultúrájáról.
én is annak a pártján vagyok, hogy vegyünk vissza az általános követelményekből, és inkább kevesebbet de alaposabban tanítsanak a diákoknak általában, és legyen különbség a képzések között.
vannak akik meg a finn rendszerre esküsznek.
Igertem egy tartalmi hozzaszolast is, ime:
Nyilvanvalo, hogy valami nem stimmel, ha 60% megbukik az erettsegin, ha nem lehet csalni. A kutya-sztori arrol szol, hogy ezt ugy oldjak meg, hogy lehet majd uja csalni, de szerintem van ra esely, hogy mas megoldast keresnek, aminek az egesz kozepiskolai matematika-oktatas ujragondolasat is magaban kell foglalnia, igy nem lehet igazan gyors es frappans.
Meg szoba kerult, hogy ezek a feladatok tul nehezek-e, amire konnyu valaszolni: ezek szerint tul nehezek voltak. Nyilvan ha szeptember ota (esetleg negy eve) lehet tudni, hogy nincs csalas, kamerak lesznek az erettsegin, akkor talan kevesebben buknak meg, de szereny velemenyem szerint nem olyan sokkal kevesebben, raadasul az ilyen vizsgara valo felkeszules nem is tul hasznos tudashoz vezet.
Az idezett ket feladat az M1 erettsegi sorozatbol volt, ami a harom szintbol a legmagasabb, de mindegyik szintre a nagy formalitas (kepletek, matrixok, ilyesmi) a jellemzo, aminek nagy elonye, hogy konnyu osztalyozni, de gondolkodasra nem annyira tanit. A derivalas-integralas ebbe remekul illeszkedik, mert ahhoz be kell magolni egy csomo kepletet es eljarast, es konnyu ellenorizni. Mellesleg ugy is meg lehet ezeket tanulni, hogy halvany segedfogalmad sincs arrol, mirol is szol az egesz. En egesz masra hasznalnam a matematikaoktatast, es talan ami Magyarorszagon folyik, az kozelebb van ahhoz, amit jonak tartok (bar persze csak nehany budapesti elit-iskola oktatasara van pici ralatasom).
@pont7: nem a matematikán, hanem az A szintű (egyetemi felvételihez szükséges) érettségin általában volt 55 százalékos a bukási arány. tavaly 31 százalékos volt, 2009-ben pedig 19.
egészen masszív csalások lehettek az érettségi vizsgákon és ha jól értem rengeteg tanár lefizettek. most francia módra elválasztották az adott iskolától a helyben a vizsgáztatást intéző tanárokat.
Romániában van Európa legnagyobb egyeteme, egy rendkivül gyanúsan működő magánegyetem, valaki már írt róla fent. Funeriu ellenük is fel akar lépni. Háromszázezer diákja van a Spiru Haret egyetemnek, tiszta őrület. Igen, az orbánmagyarországnál bőven van ám lejjebb.
@jotunder: Az A szint, az ugyanaz, mint az M1 a maroz-fele zip file-ban? En igazabol azt sem tudom, hogy
1. hany szazaleka a gimis vegzosoknek megy egyetemre?
2. ezeknek mind A szintu erettsegi kell-e? (itthon rengeteg helyen elfogadjak a kozepszintut is)
Ha ez valami szuper-elit egyetemi szakra valo belepo, akkor 90%-os bukas sem lenne ciki, csak tizszeres tuljelentkezes egy fura megfogalmazasa.
Viszont a feladatok tipusara vonatkozo kritikamat fenntartom, akar buknak, akar nem.
@pont7: ha jól értem (angol nyelvű román újságból) akkor ez egyszerűen a román érettségi (baccalaureate). gondolom van valami alacsonyabb szintű vizsga is, de ez lehet az amit mi érettséginek nevezünk. előre megmondták milyen típusú feladatok lesznek. az érettségi az érettségről is szól, mennyire képes valaki felkészülni valamiből.
@jotunder:
Hát igen, ugye itthon is csak addig szörnyülködjünk a Kádár-nosztalgia miatt, amíg nem láttuk a felméréseket, hogy románéknál milyen arányban sírják vissza Csaut (ami elég érthetetlen számomra, de biztos van valami oka)