Az AI eddigi legnagyobb dobása (UPDATE)
Még kicsit kába vagyok, elnézést kérek ha zavarosabb leszek a szokásosnál.
Az első igazán érdekes dolog, amivel matematikusi pályámon elkezdtem foglalkozni a szofikus csoport voltak. Amikor az első cikkünk megjelent ez még teljesen ismeretlen terület volt, Misha Gromov egyik cikkében ott volt a definíció meglehetősen furcsán, initially subamenable groups néven, és Benji Weissnek volt egy rövid cikke, amelyben elmagyarázta, hogy ez miért lehet érdekes. A mienk lett a harmadik cikk.
A legfontosabb kérdés az volt, hogy létezik-e olyan csoport, amelyik nemszofikus. Elég hamar úgy döntöttem, hogy ezzel nem fogok időt tölteni, mert reménytelenül nehéz. Amit sikerült belátnunk, de az nem nehéz, csak különös, hogy minden szofikus csoport von Neumann algebrája beágyazható a Type II1 algebra ultraszorzatába. Az Olvasó most azt gondolja, hogy jézusmária, és nincs igaza. A Covid alatt derült ki, hogy egyáltalán léteznek nem beágyazható von Neumann algebrák. És a módszerből nemrég kiszasszerolták, hogy léteznek nem szofikus graphingok (tehát olyan graphingok, amelyek nem gráflimeszek).
És ma felhívtak azzal, hogy az OpenAI talált egy nemszofikus csoportot, az egész kilenc oldal. Én ezt el fogom olvasni, pár nap lesz szerintem. Számomra az AI mától valami mást jelent. És higgye el a kedves Olvasó, néhány hónap múlva az ön számára is valami mást fog jelenteni.
P.S Van egy zseniális rényis kollégám, akinek volt azért egy ötlete egy ilyen csoport konstrukciójára, és az AI rájött, hogy tényleg meg is lehet ezen az úton csinálni. Na, ennyi, felteszem, nem ez lesz a legnépszerűbb Vincent-poszt, de azt hiszem, ez lesz a legfontosabb.
UPDATE: Itt az OpenAI bejelentése. Tíz ismert sejtést oldottak meg az OpenAI Sol Pro-val, kétezer dollár lehetett a költsége az egésznek. A terv az, hogy jövőre nagyon sok matematikus kapna hozzáférést a belső modellekhez.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532964-6a844aac1406c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532964&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532964-6a844aac1406c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532964-6a844aac1406c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Vajon találni/konstruálni példát valamire egyszerűbb, az MI képességeihez jobban illeszkedő feladat, mint bebizonyítani a nemlétezését?
@Bogomil: azt hiszem igen. teljesen döbbenetes, hogy végigment egy ilyen úton, tudta, hogy mit kell hozzáadni a kun gábor ötletéhez, hogy kijöjjön. őrület. abszolút őrület. belenéztem, rémisztő, ma már kezdem olvasni, de ez nem lesz egyszerű.
@Bogomil: ez messze az eddigi legnagyobb dobásnak tűnik, de az előzőek is rafinált konstrukciók voltak. én azt gondoltam, hogy van esély arra, hogy valakik majd megcsinálják a nonszofik csoportot, de nem egy konstrukcióval, hanem a kvantuminformációs gondolattal, amivel a nem beágyazható von neumann algebra és a nemszofikus IRS-t csinálták (ahol konkrétan nem lehet látni az ellenpéldát). itt a csoportot konkrétan megadják, egy leavitt algebra feletti elemi mátrixgyűrű. én valamikor arról álmodtam, hogy megértem a nemszofikus csoportot, de ez…. persze az is egy furcsa matematikai tétel, hogy a transzformerek képesek ilyesmire.
Elképesztő társadalmi változások jönnek. A szellemi munka gyakorlatilag teljesen kiautomatzálható.
Őrület ami folyik. Sztem a matematika egy ideig olyan sebességgel fog haladni, hogy az a struktúra amit mi köré építettünk (PhD, publikációk, referálás) alapjaiban recsegni-ropogni fog. Reméljük nem omlik össze.
a rak gyogyitasa jon, akkor szoljatok. xarok a matrixotokra – oldiknak: kopok a sirotokra
@csingiz: Semmi oka nincsen annak, hogy ne omoljon össze. Teljesen átalakul. Mert hogy nincsen már értelme ezeknek.
@csingiz: valami nyilván összeomlik, de én valamiért optimista vagyok. nem szoktam optimista lenni. most az vagyok, óvatosan optimista.
Annyit értettem, hogy graphing. Ez valami rajzolt szellentés lehet. Le vagyok nyűgözve a tudománytól, de innentől kezdve hálistennek ezt is más csinálja helyettünk, mint a kötött pulcsit.
szerintem ez fantasztikus, es szerencsesek vagyunk hogy ezt megelhetjuk,
ez sci-fi ma, mi lesz itt egy ev mulva?
buckle-up, going for the ride
orulok az optimista hangoknak, mert az aggodalom teljesen negativ iranyt is vehet:
lsd itt pl: https://www.uni-saarland.de/lehrstuhl/lazic/prof-dr-vladimir-lazic/vladimir-lazic-where-i-stand-on-ai.html
pl:
“ I actively resist disgraceful attempts by several mathematicians, including at least three Fields medallists, to destroy our discipline from the inside.”
amugy Astra volt a model nem Sol — az uj chatgpt model Fable/Mythos meretu es remelhetoleg hamarosan kijon — mar a bohockormanynal tesztelik, Fable eseteben harom het utan kijott publikusan is
Ami nekem matematikához nem sokat értőként durva volt, hogy most már ott tartanak a frontier modellek, hogy viszonylag nehéz problémákat ilyen egymondatos promptok alapján oldanak meg. Egy ideig még úgy születtek az ilyen eredmények, hogy egy szakértői csapat barkácsolt a modell köré egy egyedi framework-öt, különféle szerepeket eljátszó ágensekkel meg ellenőrző rendszerekkel, mostanra a chatbotok alapból hozzák a szükséges tervezési, önellenőrzési képességeket.
Amikor ezeket a kapacitásokat mondjuk a hadászatban vagy cégirányításban kezdik el használni, érdekes világ lesz.
@Geza: …nem mintha a szellemi munkára a széles néptömegek részéről eddig is túlzottan nagy igény lett volna. Vagy egyáltalán, respektálták volna…
Én továbbra is úgy gondolom, hogy Lemnek volt igaza, és már nagyon közel vagyunk ahhoz az állapothoz, amikor az AI-k kommunikációja (például a tudományos területeket illetően is) komplexitását tekintve nagyságrendi ugrást hajt végre, és onnan kezdve érdemi dolgokról már csak egymással fognak/tudnak kommunikálni. (Magyarul az emberi tényező rohamosan ki fog kopni minden területről. Az emberi nyelvek – és a gondolkodás 😉 – amúgy is evolúciósan jobbára csak arra optimalizált, hogy elmondjuk egymásnak, hol található érett banán…)
@labrys: „Az emberi nyelvek – és a gondolkodás 😉 – amúgy is evolúciósan jobbára csak arra optimalizált, hogy elmondjuk egymásnak, hol található érett banán…)”
E tekintetben szerintem a formális rendszerek és nyelvek létrehozása komoly lépés volt, hisz’ immáron azt is meg tudjuk mondani, hogy milyen irányban milyen valószínűséggel található milyen érettségű banán 🙂
Én ettől nem vagyok boldog (nagyjából a linkelt Lazic úrral értek egyet). Engem a matematikában soha nem a válasz érdekelt igazán, hanem az odáig vezető út megtalálása (azaz tulajdonképpen egy „rejtvény” megoldása). Persze ahogy más matematikusok publikációiból is lehet tanulni, úgy bizonyára az AI megoldásaiból is. Talán ennyi haszna van. Egyébként ahogy látom magam körül, már a matematikusok is úgy használják az AI-t, mint a számológépet. A jók is. Hát ez van.
Van ezeknek a nemszofikus csoportoknak valami haszna, azon kívül, hogy biztos szépek és hogy a matematikusok prímán elbíbelődnek vele? Mert ha van hasznuk, akkor tök jó, hogy végre megvannak, remélem olcsóbb lesz tőle a kenyér. De ha az a fő hasznuk, hogy a matematikusoknak örömöt szereznek, akkor ez eléggé szívás. Olyan, mintha a sportversenyeken ezentúl robotok is indulhatnának, amik 5mp alatt futják a százat és másfél tonnát emelnek egy lábon. Lehet őket nézni, de innentől oda a versenyzés öröme. Mivel fogják a matematikusok lekötni magukat, ha olyan tempóban kezdenek jönni ezek az eredmények, hogy elolvasni se lesz idő. Persze ha le lehet fordítani olcsóbb kenyérre, akkor remek. De ha nem akkor tényleg inkább a rákgyógyszerrel meg a klímaüggyel kéne fogyasztani az áramot meg a vizet, amíg még van.
@nyulambator:
Már meg ne haragudj, de ez igen érdekes gondolkodás, amolyan fityeszes minek már alapkutatás, egy normális Mercedes gyárat sem lehet belőle építeni.
Az emberiség igazán jelentős előrelépéseit szinte mindig valamilyen matematikai/fizikai alapkutatás előzte meg. Lehet, hogy x vagy y dolognak nincs (vagy most nincs) gyakorlati haszna, de óriási dolog ha ezeket képesek lennének számítógépek elvégezni emberek helyett. Mert ha sok hasonló lesz akkor várhatóak olyan eredmények is amik tudományos forradalmat eredményeznek. Nem biztos, hogy képes lesz erre az AI, de jelenleg nem teljesen kizárt. Ami nagyon nem semmi.
Hiv.: @nyulambator:
Egy legenda szerint a pénzügyminiszter megkérdezte Faraday-től van e valami haszna az elektromosságnak.
Egy nap adót vetnek majd ki rá mondta.
@muaddib00: Én csak azért aggódom, hogy jotundernek és a kis barátainak oda lesz a játéka. Ha az AI még egyet lép és húsz percenként jön elő egy cikkel, aminek az elolvasása jotunder számára pár nap, akkor overstimulációban hal meg nekünk idejekorán. A matematika alkotó tevékenységből befogadó tevékenységgé válik.
Másrészt viszont vannak égető problémáink, ahol igencsak jól jönne némi segítség. Pl egy filléres megoldás az üvegház hatású gázok megkötésére, úgy, hogy se az emberiség se az élő környezet ne dögöljön bele a mellékhatásokba az igencsak jót tenne és arra felé (legyen az biológia, kémia vagy mérnöklés) nem bánnák, hogy ezt nem ember találja ki.
Ezt láttam tegnap (a youtube dobta fel).
https://www.youtube.com/shorts/vMHUkrMLM6E
„És higgye el a kedves Olvasó, néhány hónap múlva az ön számára is valami mást fog jelenteni.”
Ezt hogy érted? Takeoff szcenárióban vagyunk szerinted?
@borntosneed123456: Nekem effektive megszűnt a szakmám. Azt sem látom, hogy 2 hónap múlva mit fogok csinálni.
Megoldott feladatok megoldása (olimpia, Laricsev, Schweitzer) nem nyűgözött le. Most láttuk – szakértőnk szerint nehéz – megoldatlanét. Az a kérdésem, hogy az mikor jön, hogy ezt érdemes csinálni, ebbe az irányba érdemes menni, és az ,,ezt” az AI mondja meg. Egy darabig erre még jók lesznek a matematikusok.
@borntosneed123456: nem tudom. azaz, ezt a singularity dolgot nem is hiszem. azt gondolom, hogy az Astra nagyon okos és sok mindenre jó. a nemszofikus csoportot nem tudta volna megkonstruálni Kun és Thom gondolatai nélkül. én azt gondolom, hogy Ershov és Jaikin-Zapirain tétele is kulcsfontosságú volt. nézem a bizonyítást, nagyon tömör, látom, hogy mi a kulcstétel, félelmetes, teljesen félelmetes, hogy ezt nem egy ember találta ki. csak azt állítom, hogy az Astra nagyon okos, és ha ez széles körben elérhető lesz, azt megérzi az emberiség.
@jotunder: „csak azt állítom, hogy az Astra nagyon okos, és ha ez széles körben elérhető lesz, azt megérzi az emberiség.”
Ez a gyakorlatban szerinted mit fog jelenteni?
Én már pánikolok, és nem értem, hogy ti hogyan őrzitek meg a nyugalmatokat…
Megszűnhet a szellemi munkák XX százaléka; az üzleti ötletek XX százalékát is AI és azok futtatói valósítják majd meg. Mi marad és miért? Ki fog azért fizetni, kinek és miért?
Miért lesz szükség az emberekre? Mi lesz az emberek (zömének) önértékelésének alapja? Miért kapnának pénzt az élethez, kik, mennyit és kitől?
Mi lesz a társadalmi felemelkedés esélyeivel? Mi lesz a szegényebb országok sorsa?
A lista folytatható
@Grrr: nyugi, én pánikolok. és én egy egészen optimista szcenárióban próbálok hinni.
@jotunder: ja értem, hogy a néhány hónap múlva alatt azt értetted hogy amikor nyilvánosan elérhető lesz.
Fene tudja. Nekem erősen Moravec paradoxon érzésem van. A mostani trenden haladva előbb fognak a modellek Riemann hipotézist bizonyítani, mint megbízhatóan elvégezni egy kormányablak ügyintéző munkáját. Szóval szűk mesterséges intelligenciánk van, emberrel összemérhetően általános nincs. És nem látom hogy utóbbihoz közelebb jutottunk volna az elmúlt pár évben.
Hiv.: @borntosneed123456:
„A mostani trenden haladva előbb fognak a modellek Riemann hipotézist bizonyítani, mint megbízhatóan elvégezni egy kormányablak ügyintéző munkáját.”
Ez eléggé nyilvánvaló. És nem azért mintha a második nehezebb lenne mint az első (nyilván könnyebb, de csak az embernek), hanem azért, mert az első absztrakt analitikus, de meglehetősen egynemű gondolkodást igényel, a második meg összetettebb, életszagúbb, vegyesebb problémamegoldást. Ettől még a kormányablak-dolgozók munkája is veszélyben van, de nem úgy, hogy a helyükre ültetnek egy „beszélgetőgép-humanoid robotot”, hanem azért, mert a feladataikat automatizált, egyszerűsített részfeladatokra bontják, amiket nem is ők, hanem a userek fognak elvégezni, online. Mint ahogyan ez a megoldás már részben létezik is.
Mindazonáltal, – és anélkül hogy értenék a matekoz ilyen szinten – én azt gondolom, hogy a matematikusok állását addig nem fenyegeti veszély, amíg a beszélgetőgépnek nincsenek önálló céljai. Ha majd nem a matematikusok mondják meg neki, hogy mit csináljon, hanem magától veszi észre azt, hogy „jé, itt van egy nagyon érdekes, és mély probléma, próbáljuk csak ezt megoldani”, addig maradnak az állások. Ez beláthatatlan hogy mikor lesz, de úgy tűnik, hogy ehhez némi paradigmaváltásra lesz még szükség, és sok egyéb kiegészítő képességre, ami még nincs meg neki.
„Szóval szűk mesterséges intelligenciánk van, emberrel összemérhetően általános nincs. És nem látom hogy utóbbihoz közelebb jutottunk volna az elmúlt pár évben.”
Pedig közelebb jutottunk, csak kérdés, hogy mennyivel, és nem zsákutcában-e. Hiszen már az a felismerés is közelebb jutás, hogy itt most az ugyanabból még többet már nem vezet eredményre, valami másféle megoldás kell. De az erről szóló tudásunk növekedett.
Egyéblént én azt gondolom – de itt nyilván mindenkinek csak jóslásai, és homályos feltételezései lehetnek -, hogy itt nem is az lesz a nagy veszély, hogy az MI átveszi a hatalmat, és leigázza az emberiséget (már miért tenné ezt az a jótét lélek?), hanem az, hogy az MI következményeit a társadalom nem tudja megfelelően kezelni. És nagyon komoly társadalmi/politikai reformokra lenne ahhoz szükség, hogy ezek a következmények ne forgassák fel a társadalmat – a szokásos következményekkel: háborúk, lázadások, stb. Itt inkább ez lesz a gyenge pont.
@ipartelep: képzeld magad egy tehetséges huszonhét éves friss Ph.D helyébe, akinek most kezdődik el a karrierje. ő azt gondolta, hogy a kedvenc témáját fogja kutatni hosszú évekig, esetleg valamilyen nehéz problémát is a témakörben. erre az AI konstruált egy nemszofikus csoportot és eldöntötte a connes rigidity problémát (ami szintén egy csoport konstrukció és szintén T-tulajdonságú). rohadtul ijesztő. megszoktunk egy életmódot, és ezt az életmódot veszélyezteti az AI.
de a programozó, mint szakma került halálos veszélybe. nagyon komoly embereket bocsátanak el cégektől, mert az AI képes elvégezni a munkájukat. vannak bizonyos emberi felelősségek, amelyeket nem nagyon akarnak kiengedni (joggal) a humán operátor kezéből, de ezzel együtt is rengeteg szakterület válik az AI prédájává. ez az Astra egészen riasztóan okos. mintha lennének azért korlátai (hosszú bizonyításrendszer, teljesen újszerű megközelítések) de nem tudjuk meddig.
@jotunder: Arra már volt példa, hogy az AI előállt egy sejtéssel?
Mert olyat már láttunk itt jópárat, hogy bizonyított, vagy cáfolt egy sejtést, de a sejtés mind humán sejtés volt. De tud az AI sejteni?
@nyulambator:
Nem elég neki annyit mondani, hogy keress egy sejtést? 🙂
Ami engem (teljesen elfogultan) foglalkoztat, az az, hogy hogyan hat mindez a filozófiára. Afelől nincs kétségem, hogy a legjobb modellek képesek lesznek vagy már most is képesek filozófiai érveléseket logikailag ellenőrizni. De hát a filozófusok nem csak azért csinálják, amit csinálnak, mert tudni szeretnék a megoldást, hanem mert szeretnék megérteni azt, és az odavezető utat. Aki fiatalon filozófiával kezd foglalkozni ma, az tudja (jó esetben), hogy a legtöbb filozófiai problémára vannak bevett válaszok, még ha egzakt, minden ellenvetést megválaszoló bizonyítások nem is. Tehát nem azért vágnak bele ebbe az életformába, hogy kitaláljanak új válaszokat, hanem azért, hogy jobban megértsék a létezőket. De persze a filozófia sosem lesz annyira egzakt, mint a matematika, leszámítva talán a logika bizonyos területeit.
Hiv.: @mzoltan:
Mármint, hogy a beszélhetőgép nagyszerű beszélgetési képessége hogyan hat a filozófiára? Hát az arra kb. sehogyan sem hat. A beszélgetőgép jelenleg ott tart, hogy csillagos ötösre felmondja a filozófiai leckét. Azért kap erre ötöst, mert óriási filozófiai tanagyagot magoltattak be vele. Simán ledoktorálhatna belőle, sőt, a tárgyi tudásával a professzorait is leiskolázhatná.
De… (Ugye tudjuk, a lényeg mindig a „de” után jön?)
De nem tud új filozófiai elméleteket kitalálni. Márpedig, ha a filozófiában ez nincs, akkor semmi nincs. Legfeljebb is arra képes, hogy a meglévő elméletekkel, a tudásbázisa alapján vitatkozzon. De ez csak reprodukció, nem innováció
Közelebbről nézve, persze ez ennél sokkal bonyolultabb. A filozófia még ma is többféle diszciplinából áll. A többsége nem analitikus (csak a logika egy része az – tehát az, amit mondasz a filozófiai érvelések „logikai leellenőrzéséről”, csak a filozófia, egy kis részénél kerülhet szóba egyáltalán -, de nem is szintetikus (mint a természettudományok), hanem valami köztes izé. Nem is egzakt (kivéve a logikát). Maguk a filozófusok is vitáznak arról is, hogy egyáltalán micsoda a filozófia, mire jó, mit kell vele csinálni, stb. De akárhogy is, az látszik, hogy az a beszélgetőgép, ami egyelőre csak a leckét tudja felmondani (bár azt kiválóan), az nem szól bele a filozófia fejlődésébe. Majd akkor fog beleszólni abba is, ha AGI lesz belőle, érti a világot, és tudja miről beszél.
@mzoltan: a filozófia egy angolszász tudomány, USA, Kanada, UK, Ausztrália van elől, nagy erős egyetemek. nézzük meg mi történik ott. én egy írónővel, akinek van filozófus diplomája, írtam egy cikket, amit elfogadott egy top filozófiai folyóirat, akkor még nem volt GPT. most van GPT és szerintem határeset, nagyjából meg tudja csinálni tíz perc alatt. de itt nem a GPT-ről van szó, hanem ezekről az erős agentic modellekről, amelyeknek még csak a teaserjét látjuk. ez egy PhD-t ír meg tíz perc alatt. a minőségi tömegpublikációk értelme is megszűnik, és simán megcsinálja azt, hogy ír egy olyan cikket Andy Clark stílusában, hogy Andy Clark sem biztos benne, hogy nem ő írta, és csak az a gyanús benne, hogy filozófia cikkekben ennyi mélység ritkán van. nem állítom, hogy megöli a filozófiát, a bölcsészet- és társadalomtudományokat, de annyira biztos meg fogja ütni őket, mint a programozást. ami nem hipertop… annak nem lesz értelme. és a filozófiai hipertop, hát nem tudom,
@ipartelep: ez nem egy beszélgetőgép… érted? „beszélgetőgép” a chatGPT 5.6. elképesztően okos, de azért érzed a határait. de ez egy monster, basszus, ez egy tudat nélküli, vagy nem is tudom, csak kvázi-tudattal rendelkező szörnyeteg, nagyságrenddel okosabb, mint a chatGPT 5.6, ami azért már eleve egy csoda. de ez egy rémálom, nem egyszerűen csoda. nem láttad, nem érzékelted, nem tudsz róla semmit, csak beszélsz. rémálom, hidd el.
@ipartelep: hogy ne tudna új filozófiai elméletet kitalálni, jézusmária, a chatGPT 5.6 is ki tud találni teljesen új filozófiai elméletet, de ez az Astra… éppen azért bukna le, mert túlokos a filozófiához. a modern filozófia nagyon nagy részben bullshit. és ő nem bullshittel, bár ha szépen megkéred rá…
@nyulambator: hogy ne tudna sejteni 🙁 a nonszofik bizonyítás úgy néz ki, hogy a cikkben az a Theorem 1. ezek után jön Theorem 2, ami nem az övé, hanem Kun Gáboré és Theorem 3. ami Kun és Thom. és utána jön a Proposition 4. ez szerintem úgy jött ki neki, hogy ezer dolgot sejtett, azokban elveszett és ezen valahogy túlment. azt hiszem volt egy terve eleve, két dolgot épített, a másik az Ershov és Jaikin-Zapirain eredmény, ami elég régi és ezekből akarta összerakni. mármint ha az akarásnak lenne értelme. de majd beszélek személyesen emberekkel, akik igazán értik. a sima GPT 5.6 is tud sejteni, most kipróbáltam valamit. kérdeztem mi lenne jó sejtés még , és ő azt mondta, hogy Tarski monsterből kellene nem szofikus és egyszerű nem szofikus. mindkét esetben érvelt amellett, hogy ezek jó sejtések. most képzeld el Astrát….
@ipartelep:: bocsi de szerintem nagyon messze jársz a valóságtól. Ez nem a 2023-as közepesen okos, kb. egy hazai PhD-hallgató szinjénél egy fokkal komplexebben gondolkozó chatbot, hanem valami ami már bőségesen túlmutat az emberi képességeken. sajnos a kollégák jelentős többsége még mindig megragadt ezen a chatbot-dolgon, a világ kisebb része, főleg az amerikai, brit, kínai egyetemek meg már Fable-el és Astra-val csinálnak tudományt. Nézz utána mikre képes egy flagship modell és hogyan teljesít, és legyél nyitott, engedd el egy percre az emberi önimádatot, ami mindannyiunkban benne van, és utána döntsd el, hogy tartod-e magad a véleményedhez. Nekem is nagy ego-killer volt, amikor először jöttem rá (úgy kb. 2024 végén), hogy amit csinálok az konkrétan over. persze tanítgathatom, meg írogathatok Q1-eket, de értelme már nincs, hiszen mindenben jobb nálam egy technológia. Egyetértek JT-vel, engem 2024-ben nyűgözött le először még az akkor ChatGPT modell a kódolási képességével (bőségesen egy senior manager szintje felett volt már akkor is és köröket vert statisztikai modellezésben a kutatók 99%-ra), a mai modellek egészen hihetetlenek.
Rohadt gyorsan el kéne kezdeni arról beszélgetni, hogy mi a kutyafülét kell majd csinálnia az embernek a tudományos folyamatban. Oké, hogy LLMs can’t jump (Zahavy 2026), de a kutatók 99%-a sem tudja megcsinálni a „nagy ugrást”. Teljes tudományterületek alakulnak át a szemünk előtt, a computational SS konkrétan már elvan adatokkal, sok emberi input itt már nem szükséges, a statisztika, econometrics, és úgy tűnik a matek is kikerül az emberek kezéből. Iszonyatosan alacsony színvonalú a diskurzus sajnos mindenhol a világon, még itt a veszett Nyugaton is, egyszerűen az emberek nem fogják fel, hogy éppen zajlik a kuhni tudományos forradalom – csak éppen emberek nélkül már. Ez azért is szörnyű, mert a private sectorban már abszolút válság-üzemmód van, teljes leépítések, a comp.sci. diploma teljesen devalválódik, a fiatalok nem tudnak elhelyezkedni.
BTW abban sincs igazad, hogy ne tudna új filozófiai elméleteket kitalálni. Egyébként kérdés, hogy pl. te vagy a filozófusok hány %-a tudna, szerintem a válasz: nem (sorry) és kb. 0.1%. Erre a 0.1%-ra legyünk olyan kurva büszkék? Ez a válaszunk az okoska chatbotra? Amúgy elképesztő amit egy Fable 5 tud már csinálni humanities területen is, film studies ismerős mondta, hogy konkrétan új paradigmákat ajánl már, nemcsak megismétli a régieket, és teljesen valid elméletekkel áll elő.
kicsit olyan érzés most ez az időszak nekem, aki eléggé benne van a témában, mintha látnék a távolból egy hatalmas valamit a föld felé szállni. félek, de nem tudom levenni a szemem róla, nem tudom pontosan mi közeledik, nem tudom mikor csapódik be, nem tudom kiket fog érinteni és kiket hogyan. csak reménykedni tudok abban, hogy nem egy pusztító meteorit, miközben lenyűgöz, hogy az ember létre tudott hozni egy ilyen „valamit”. ami miatt pánikolok, azok a fiatalok, pl. a fiam miatt. pontosan arra gondolok, amire JT (@jotunder:). Lövésem nincs, hogy mit mondanék a PhD-zó fejemnek, ha most végeznék. Egy normálisabb prompt már megír egy PhD dolgozatot summa szintre a hazai egyetemeken, egy nagyon jó prompt és 1 hónap kozmetikázás és további promptolgatás átvisz egy hallgatót nagyon simán egy Ivy vagy Russell Group egyetemen. Ezek konkrét esetek, nem fantáziálások, minden kolléga beszámolt már hasonló élményről. Konkrétan vége lehet a discovery és development időszaknak, az execution már szinte 99.9%-ban AI lehet és sokkal jobb, gyorsabb és pontosabb mint bárki. Mi marad egy fiatal tehetséges kutatónak? Ellenőrizgetni a hallucinált reference-eket? Meg kitörölgetni a hármastagolásokat és „not just merely … but” szintű szövegelemeket és szinonimákat keresni a „delve into” és „nuanced” szavakra? Milyen intellektuális kihívás marad? Arról nem is beszélve, hogy meggyőződésem, hogy a tudomány is végletesen be fog szűkülni, nálunk már érződik, hogy a staff hiring drasztikusan csökken, sokkal kevesebb international jelöltet veszünk fel, mindenki rettegve kapaszkodik a székébe. Háromszázszoros (!) jelentkezések pozíciókra és úgy basznak ki committee-k disctinctionös Purdue és Northwestern diplomákat mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. Csak reménykedni tudok, hogy minden rendben lesz.
@jotunder: Köszönöm.
Azt hiszem tényleg azon kéne dolgozni, hogy az AI által létrejövő hatékonyság/profit ne mind ugyanannak a tíz oligarchának a zsebébe menjen, különben a következő lépés az kell legyen, hogy megesszük őket.
@jotunder:](#comment-355492 Köszönöm, a filozófiai diszciplina viszonyaival nagyjából tisztában vagyok. Azt sem nagyon kétlem, hogy ezek a modellek tudnak olyan filozófiai szöveget előállítani, amelyik megállja a helyét professzionális szinten, publikálható jó, esetleg vezető folyóiratokban. (Fun fact: prominens brit politikai filozófus ismerősöm, nevezzük A-nak, idén megkérdezte a ChatGPT épp aktuálisan legújabb modelljét, hogy mi A álláspontja egy olyan problémáról, amiről A még sosem írt publikusan. A válasz megdöbbentette, mert a modell nagyon jól extrapolált A létező tanulmányaiból olyan problémákra, amikről még nem írt). A kérdés/gondolatmenet arra vonatkozott, hogy mindezek a fejlemények a filozófia iránt érdeklődő és ahhoz bizonyos érzékkel rendelkező emberek számára nem csökkentik a filozófiával való foglalatosság motivációját, mert nem csak és nem elsősorban a megoldás mibenléte érdekli őket, hanem megérteni szeretnék azt. Ebből a szempontból nem hasonlítható a programozáshoz, mert az emberek túlnyomó többsége számára ott csak a végeredmény érdekes. Ahogy az orvoshoz sem azért megyek, mert mélységben szeretném megérteni az egészségügyi problémámat okozó folyamatokat, hanem hogy kapjak egy megoldást, ami működik. Hogy hogyan, miért működik, az nagyjából közömbös nekem és az emberek 99%-nak. A filozófiához (irodalomhoz, stb., gondolom, bár azokban nem vagyok benne) viszont szinte senki nem ezen a módon viszonyul, már aközött a nagyon kevés ember között, aki egyáltalán bárhogy viszonyul hozzá. De lehet/valószínű, hogy ebben a filozófia nem különbözik a matematikától.
@mzoltan: Ezt Pléh Csabával is eljátszották egy MI-s beszélgetés kapcsán, és a modell meglepő pontossággal megadta a moderátornak előre, hogy Pléh milyen válaszokat fog adni a korábbi írásai/beszélgetései (?) alapján.
@mzoltan: A filozófia az utolsó pár évtized „professzionalizálódását” leszámítva mindig is az alkotója, vagyis az ember útkereséséről, magamegértéséről szólt. Lehet, sőt biztos, hogy a huszadik századi, főként analitikus (és nem kis részben matematikai filozófiai) filozóiai levezetések simán erősebben mennek az Ai fejlettebb verzióinak, de a mai kérdéseinknak erkölcsi, értékválasztési dimenziója is van, tele megélésekkel, elköteleződésekekl stb. Tökmindegy, hogy a trendi folyóiratok ezt beveszik-e (többnyire nem), de ettől még ez lesz érdekes, ez tartja valójában életben ezt a szakmát (ebben van a megértés folyamata is benne). Ettől még a filozófia nagyon is tudományos, minden idegszálával kell, hogy figyelje a tudományos fejleményeket, reflektáljon rájuk. És ezért nem stimmel, hogy angolszász lenne ma a filozófia – az angolszászok bizonyos áramlatok folyóiratai és a köréjük szerveződő szakmai közösség. Pl. annál erősebb filozófiai szöveget nem nagyon olvastam az elmúlt egy-két évben, éppen az AI apropóján, mint Leo Magnifica Humanitas-a, de az biztos, hogy rövidített formájában se hozta volna a The Philosophical Review vagy a Mind (tán a Noûs sem…).
@fortin2:](#comment-355505 Szerintem nincs vita köztünk, leszámítva azt, hogy nekem sokkal jobb véleményem van az analitikus politikai és morálfilozófiáról, de ez mellékszál. Csak hogy egyértelmű legyen, semmi AI-szkeptikus nem volt abban, amit írtam. Az igazság az, hogy fogalmam sincs, mire képes és főleg mire lesz képes az AI ezen a területen. Én nem az AI-ról, hanem a emberekről írtam, és arról, mi motiválja őket a filozófiával való bíbelődésre (már azokat a nagyon keveseket, akik ezt teszik). És ez szerintem elsősorban a megértés, nem pedig valami gyakorlati probléma (vö. programozás) megoldása.
@fortin2: nem tudom, hogy mi lesz, de azt gondolom, hogy egy-két éven belül a top 100 egyetemek elkezdenek krízisüzemmódba állni. lehet, hogy hamarabb.
@jotunder:: ennek már akadnak jelei, leginkább a TOP100 meghatérozási alapjának 🙂
Ahogyan nézem, a tudás mivoltát gondolják majd újra, de azért ilyesmi már történt, pl. amikor a 17-18 században az innováció lényegében kivonult az egyetemekről, erre jöttek az akadémiák stb. Az én konzervatív lelkem persze alapvetően helyénvalónak tartja, ha az alkalmazott és közvetlenebbül gazdasági-technológiai relevanciájú kimenettel bíró egyetemi működés (akár az ilyen oktatási, akár az ilyen kutatási működések) máshol zajlik és az egyetem marad a reflektív gondolkodás és tudáshagyomány/kultúra átadás helye, no meg az elit szocializációjáé/dinamizálójaé, amihez használhatja az AIt, de csak eszközként, közelebb állva a Glasperlenspielhez. És ahogyan a Harvardon és a többi elithelyen mennek vissza a kéziráshoz meg a szóbali vizsgáztatáshoz, úgy találja meg a helyét a klasszikus egyetem ebben a világban. Vagy nem és poszthumán lesz minden, de ez maradjon meg a jövőkutató kóklerkedés terének…
@mzoltan:: nincs vita, csak kiegészítettem. és uyganezt gondolom. Az analitikus (morál)filopzófia önmagában amúgy valóban teljesen jó, talán kissé önmagába habarodott a nyelvi elemzésekkel, na, azoknak egy ponton túl nincs sok tetejük.
@fortin2: „És ahogyan a Harvardon és a többi elithelyen mennek vissza a kéziráshoz”
Ez nagyon érdekes, kicsit tudsz erről részletesebben írni?
@fortin2:](#comment-355509 Szerintem nem annyira prominens már a konceptuális elemzés, mint 15-20 éve volt, visszajött — szerencsére — a szubsztantív normatív analízis. Ezzel együtt, a fogalmi analízisnek is megvan a maga helye.
@mzoltan: Ezzel magam is mélységesen egyetértek…