Az MCC ára avagy felkészülés a mesterséges intelligenciára
Az Oxford Insight „AI Readiness” rangsorában Magyarország a negyvennegyedik helyen áll. Az első az Egyesült Államok, a második Szingapúr, a harmadik az Egyesült Királyság. Majd Finnország, Kanada, Dél-Korea, Franciaország, Ausztrália és Japán következik. Kína a tizenkilencedik, éppen Németország és Ausztria előtt. Magyarország mögött közvetlenül Indonézia és Bulgária van, Thaiföld megelőzi.
Orbán Viktor 1.7 milliárd dollárt költött az MCC nevű kádárképzőre, ahol putyinista propagandisták, gumidominók és mezei karrieristák „tanítják” a diákokat.
Magyarországon komoly hagyománya volt a matematikai tehetségképzésnek, a magyar kombinatorika iskola világhíres, és a kilencvenes évek elején a kombinatorikusok egy része világraszóló számítógéptudományi eredményeket ért el. Elvileg volt lehetőség arra, hogy Magyarországból mesterséges intelligencia regionális kishatalom legyen. És nem lesz. Brno megy el éppen mellettünk, semmit nem tettünk azért, hogy a létező hagyományainkat ki tudjuk használni. 2030-ban utólérjük, megelőzzük, akkor majd a legjobb százban is lesz magyar egyetem, mert mi mondjuk, mi a fajnemkeveredtek. Nem csinálunk semmit érte, elverjük a pénzt káderképzőkre, háborút kezdeményezünk a tanárok és a diákok ellen, elvesszük a magyar egyetemek autonómiáját, az MTA intézeteit, elüldözzük a CEU-t és ez majd elég lesz ahhoz, hogy ne előzzenek meg minket harmadik világbeli országok a mesterséges intelligencia rangsorokban, és mindezt a magyar faj különösségére hivatkozva, mint Szálasi Ferenc.
Engem nem zavar különösebben, hogy Magyarországon lesznek akkugyárak, az lepne meg, ha nem lennének, a 100 GWH elég nagynak tűnik, de erről én nem fogok írni, mert távol áll tőlem. Szoktam szorozgatni, ezt a 100 GWH-t pl. 50-60-nal is szoktam szorozgatni, és nem jön ki nagyon kicsi szám, de ezzel majd mások fognak bíbelődni. Nem vagyok idealista, nem hiszem, hogy Magyarország jövőjét a matematikára lehetne építeni (nagyon vicces lenne persze), az, hogy ennyire nem érdekli Orbánt a magyar tehetségre épülő jövő, az mélyen elszomorít, egy nacionalistától többet várna az ember.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16530304-6ade780054fc3' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16530304&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16530304-6ade780054fc3&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16530304-6ade780054fc3' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Köztudomású, hogy Orbán nem (vagy alig) tud okostelefont használni. A kormányüléseken egy laptopot sem látsz az asztalon, mindenki kinyomtatott paksaméta papírokkal érkezik… Orbánnak fingja nincs a digitalizációról vagy az információs forradalomról, pláne nem az AI-ról… Neki az a valóság, ha épít valami bazi nagyot betonból.
Ó, hát Magyarországon szép hagyománya van annak, hogyan puskázzuk el a lehetőségeinket, hogyan ne éljünk a meglévő adottságainkkal, hogyan tegyük tönkre még azt is, ami véletlenül jól működik. Szemléletes példája ennek, ahogy a néhány évtizede még a világ élvonalába tartozó magyar mezőgazdaságot sikerült a bányászbéka feneke alá pozicionálni mostanra.
„Egy nacionalistától többet várna az ember” – na ja, de akkor nem nacionalistának hívnánk, hanem hazafinak. Orbán sem ez, sem az. Közhely, hogy őt kizárólag a saját hatalma érdekli, azt pedig sokkal könnyebben lehetett megszilárdítani egy Patyomkin-világra felépített hamis nemzeti büszkélkedéssel, mint az ország valódi sikere révén. Utóbbi munkás, macerás, ész is kell hozzá és oly szent akarat – hát nem sokkal egyszerűbb így? Pénz, hatalom megvan, mi más kell még?
Tetszik ez a „kádárképző”! 🙂
„Nem csinálunk semmit érte, elverjük a pénzt káderképzőkre, …” és közben: https://telex.hu/sport/2023/02/11/magyar-sport-adatok-2000-es-2020-elemzes
Kis színes: az MCC vezetőképző akadémia kiművelt emberfőinek 8 (nyolc) hónapos képzése drágábban jön ki, mint egy két éves svájci/brit, vagy egy egy éves amerikai ösztöndíj tényleg élvonalbeli egyetemeken.
Hiv.: @steinerzsiga:
„Neki az a valóság, ha épít valami bazi nagyot betonból.”
De legalább akkor építene valami fasza brutalista középületeket. Szeretem a brutalizmust (az építészetben). De azt se csinálja, fogalma sincs róla, hogy mi az a brutalizmus (az építészetben).
@ipartelep:
Én is odavagyok érte, mik a kedvenceid?
@steinerzsiga: : Mondjuk ez önmagában nem mond semmit. IT vagyok, de nincs mobil „okoseszközöm” (nem területem a frontend alkalmazások), mobilt is alig használok. Utóbbit már csak elvből is, mert tartom, hogy tönkrevágja a normális emberi kapcsolatokat. Az üzlet más kérdés, ott létjogosultsága van, nade a mobil kommforgalom is olyan, mint a Net egésze: 99%-a lényegtelen szemét.
@Külsős: : „a világ élvonalába tartozó magyar mezőgazdaságot” igen, az egy szép kollektív elqrás volt. A ’80-as évek közepén két ország volt, ami ki tudott venni a mezőgazdaságából zsetont és nem tolta bele. Az egyik Új -Zéland ;-).
Hiv.: @mr_caiman:
Bármelyik, mindegyik. Kurva jól néznek ki, a sci-fi filmekben sincsenek ilyen épületek. Persze az „élvezetükhöz” kell egy kis „beütés”, úgy értem, hogy nem szokványos ízlés, de én a művészetekben nagyon avantgárd irányultságú vagyok, úgyhogy ezzel nincs gondom.
@ipartelep: @mr_caiman: Kicsit úgy vagyok a brutalizmussal mint a belsőégésű motorokkal. Imádom a V8 és hasonló klasszikus motorok röfögő hangját, meg ahogy a félig se kiegyensúlyozott blokkok rázzák az egész járművet, de ha az előttem elmenő forgalom 80%-a ilyen járgányokból állna, megbolondulnék a zajtól és rezonanciától. És most képzeljünk el egy teljes városnegyedet 80%-ban kilátszó nyersbeton felületekkel!
Ha már modernista építészet, akkor nekem a Suchet-féle Poirot-sorozat helyszínei tetszenek nagyon. Sokszor csak azért nézek meg egy-egy epizódot, hogy a díszletben gyönyörködjek.
\
Csak lazán kapcsolódó javaslatom: érdemes párhuzamosan megnézni a Lord Edgware halálát feldolgozó Peter Ustinov- és David Suchet-féle filmet. Vacsora tizenhármasban/Thirteen at dinner (1985) és Lord Edgware halála/Lord Edgware dies (2000). Roppant szórakoztató (és az Ustinov-verzióban Suchet játssza Japp felügyelőt).
Hiv.: @Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:
Teljesen igazad van: az nem lenne jó, ha a Föld épületeinek túlnyomó többsége brutalista stílusú lenne. Ezt még én sem pártolnám, aki a brutalizmus (az építészetben) nagy kedvelője vagyok. De az biztos, hogy ez a veszély nagyon távoli. Mint ahogyan az a veszély is nagyon távoli, hogy mindenki V8-as erőgépekkel döngessen. (Mondjuk én döngetnék, de „mibű”?) Egyelőre ugye az a helyzet, hogy nagyon kevés ilyen épület van, mondhatni, nem túl divatos a brutalizmus (az építészetben). Szerintem, ha a mostaninál 10x több lenne, még az sem lenne feltűnő, de hát olyan se lesz sose…
@ipartelep: Két tippem van. Az egyik azon alapul, hogy a brutalista divat lekonyulása időben gyanúsan egybeesik a ’70-es évekbéli két nagy olajválsággal és a beton igen rossz hőszigetelő és a páragazdálkodása is vacak. Tudomásom szerint csak komoly gépészettel lehet tartós emberi bennlétre alkalmas környezetet teremteni az ilyen épületekben. Másrészt arra tippelek, hogy az építészek egyszerűen elveszítették az érdeklődésüket ezügyben, mert lényegében mindent megcsináltak, amit ebben a műfajban meg lehetett, kimerítették a stílust.
Azt egyébként el tudom képzelni — látván az utóbbi 7-8 évben pestisszerűen terjedő szürke-fehér építéseket –, hogy lakóházak belsőépítészetében lesznek/vannak (neo)brutalista jegyek, csak ezt kívülről egyikünk se látja.