Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.
Ez nem egy posztcím általában. Ez a Magyar Köztársaság alkotmánya 32/A § (2).
A FIDESZ az alkotmánybíróságról szóló 1989-es törvényt olyan módon próbálja megváltoztatni, amellyel nyíltan és brutálisan megsérti ezt a cikkelyt. Ezt a törvényt tehát meg kell majd semmisíteni.
A FIDESZ természetesen megváltoztathatja az alkotmányunkat, és ily módon korlátozhatja az AB jogkörét. Továbbá bevezetheti a halálbüntetést vagy sárga csillag viselésére kötelezheti a zsidókat. Ezekben az esetben a jogállam megszűnik. Az alkotmány nem képes arra, hogy megvédjen minket a háborútól, a pestistől, a meteoroktól és a többség megszállottságától. Nincs olyan alkotmány, ami jogállamot faraghatna Burkina Fasóból.
Az Egyesült Államok Legfelső Bírósága első döntésével egy olyan törvényt semmisített meg, ami megváltoztatta volna a Legfelső Bíróság jogállását. Megsemmisítette a törvényt annak ellenére, hogy az amerikai alkotmány erre explicite nem hatalmazta fel. Ez a furcsa döntés volt a modern alkotmánybíráskodás kezdete. Valójában ez a döntés definiálta a modern alkotmánybíráskodást.
Ha a FIDESZ brutálisan korlátozza az Alkotmánybíróság jogkörét, kilép a modern jogállamiság kereteiből. Maga a gesztus: a bosszúszomjas, öntelt, magát az igazság egyetlen letéteményesének gondoló Hatalom dühödt lépése az, ami nem fér bele azokba a keretekbe, amelyekbe Lincolntól de Gaulle-ig, Churchilltől Adenauerig, annyian befértek már, miközben mindannyian vállaltak súlyos konfliktusokat. Gyakran elmentek a határig, néha-néha talán rövid időre túl is lépték azt, de a kereteket nem akarták szétfeszíteni. Mert tudták, hogy ezen keretek nélkül mit sem ér, ha győznek a politikai csatákban.
www.parlament.hu/irom39/01446/01446.pdf
E sorok írója röviddel a rendszerváltás előtt elhagyta az országot, hogy külföldön folytassa tanulmányait. Pár hónappal később már tudta, mit jelent az alkotmánybíráskodás, ismerte a Supreme Court kétszáz évének legfontosabb döntéseit. Egy amerikai egyetem könyvtárában olvasta el. Nem értette meg az alkotmányjog alapjait — hogyan is érthette volna meg — csak egy történetről olvasott. Egy fontos történetről, amely oly fontosnak bizonyult a civilizált Nyugaton. E sorok írója nem egyedül hagyta el az országot. Egy nála két hónappal fiatalabb diák is akkor utazott el Oxfordba, a Pembroke College-ba, hogy a liberális politikafilozófiát tanulmányozza. Megértse azt, amiért harcolt, amiért vállalta a rendőrök zaklatását, a fenyegetést. Hol van az a fiatalember? Annak a huszonhatéves fiatalembernek ajánlom e posztot.
Az Alkotmánybíróság megsemmisíti azokat a törvényeket, amelyek ellentétesek az ország alkotmányával.
Valakik korlátozni akarják ezt az alapvető jogkört. Hol vagy, barátom, amikor az országnak szüksége van rád?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517087-6ae227f2cab68' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517087&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517087-6ae227f2cab68&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517087-6ae227f2cab68' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@tanarseged ur: A bankadóból, a válságadókból és a manyup tagdíjak lenyúlásából 2011-re kb. 720 milliárd forint extrabevételre tesznek szert. A költségvetési folyamatok félrekezelése és az szja-csökkentés kb. 500 milliárddal növeli a hiányt. Ugyanakkor csak egy kicsivel intelligensebb jogalkotással el lehetne kerülni az alkotmányos kudarcokat.
Eszerint a közösségi közlekedés adósságkonszolidációja és a MOL-csomag miatt vállalják be az alkotmányos rend felszámolását. Valójában egyikre sincs szükség a „jó” és „sikeres” kormányzáshoz.
Valami máshoz van rájuk szükség.
Tedd hozzá, hogy felmondták az Alstom szerződést és belengették, hogy az oroszoktól fogunk metrókocsit venni.
Itt valaki árulja a hazát. Az oroszoknak. És az nem Kádár János.
@Wolff: A vágyvezérelte gondolkodásnak olyan remek anyagcseréje van, hogy a friss, őszi levegőtől is hízik. 🙂
Aranyos amúgy ez a cikk, nekem leginkább az tetszik, ami nincs benne. Oké, a komcsik elkúrták, hibásak, az IMF nem mérnek, csak vágna, ők is hibásak, de kíváncsi lettem volna a kibeszélésnek azon részére, amikor átfutják, hogy ez a nyolc éven keresztül oly remekül űzött keleties furmányosság, leleményesség és kreativitás vajon nem-e szintén oka a mostani helyzetnek.
Hogy vajon tényleg okos dolog-e az, ha egy vizionárius annyira válogatás és megfontolás nélkül használ eszközöket a cél elérése érdekében, hogy mire eléri szinte cseszheti is, mert az eszközhasználatnak köszönhetően az az amúgy gyönyörűséges cél az elérés pillanatában egy nem túl gusztusos szarkupaccá válik?
Eszter patkánykísérletes analógiáját kölcsönvéve: ebből a hibából fogunk-e vajon tanulni? Egyáltalán, lesz-e valaki, aki fel meri vetni, hogy a jelenlegi töketlen állapot a rengeteg átgondolatlan (eufémia) eszközhasználatnak is betudható?
@Kettes: Kicsit merész a metrókocsikból ilyesmire következtetni. Mi a baj az orosz metrókocsikkal? Gondolom, sokkal olcsóbbak. Az Alstommal pedig ha jól tudom, nem csak az ár volt baj.
@maroz: Én úgy foglalnám össze a helyzetet, hogy 2005-ben Gyurcsány egy évig hazardírozott, hogy nyerjen, aztán a sok reformból alig sikerült valamit végig vinnie. Most Orbán 4(!) évig hazardírozik, hogy hátha mégis lesz 6%-os növekedés. Na ez az igazi elveszett évtized, nem Japáné.
@maroz: Egyébként az egyik probléma éppen az, hogy a Fidesz az egyetlen úgy ahogy látható átalakításában éppen ezt a keleties furmányt és leleményt (gy.k. önkényt és voluntarizmust) teszi az állam/közigazgatás legfontosabb elemévé.
@tanarseged ur: (bocs, az előbb mellément)
Nekem ez a Putyin-Orbán csúcs időzítése okoz némi fejvakarást, nagyon nem tudom, hogy mit gondoljak róla.
@maroz: Miért, már van időpontja?
@Wolff:
„Mint azt a gazdaságpolitika irányítói az utóbbi hónapokban többször elmondták, az orosz–magyar gazdasági kapcsolatokat érintő kérdésekről csomagban fog megállapodni a két ország. Ez várhatóan novemberben történik meg, amikor Orbán Putyin miniszterelnökök találkoznak. A kormányfői csúcs témája lesz az energetikai együttműködés. A magyar kormány felvetette az autóbuszgyártás és -forgalmazás együttműködési lehetőségét, és szó lehet a széles nyomtávú vasútfejlesztésről, a négyes metróról és a Malévról is.”
A fejvakarásom arról szól, hogy vajon mi lesz még abban a csomagban? Mennyire plauzibilis egy olyan forgatókönyv, mely szerint Putyin félrehívja Orbán „ad hoc” Viktort vodkázni és négyszemközt odasúgja neki, hogy: Goszpogyin Orbán, lenne nekünk itt olcsó olaj, olcsó gáz, meg piac a ti gyíkhúskonzerveiteknek, ami neked nagyon jó lenne, maradna pénzed nemzetet fejleszteni, én meg egyszer majd kérnék tőled valamit, de ezzel te most ne foglalkozz.
Mennyire jó ez a csúcs most, az uniós elnökség előtt egy bő hónappal? Én speciel Merkelék helyében erősen bepoloskáznám Orbánt. 🙂
@maroz: Én csak arra céloztam, hogy ott van az a kis „várhatóan”. Majd ha sikerül mindenben megállapodni, hangzott a Fellegi-Zubkov találkozó után. Csak ugye a MOL ügyében is kiderült, hogy senki nem tud semmit. Fellegi megvenné már most, aztán mégsem, a Szurgut tárgyal az eladásról a MOL-lal, de a MOL nem tárgyal a vételről a Szurguttal, viszont az MVM venné meg… A Malévbe beszáll Demján, és/vagy Soros, a kínaiak, vagy a törökök, vagy előbb felszámolásba viszik, vagy nem is azt viszik felszámolásba, hanem a MÁV-ot…
Az biztos, hogy valaki nagyon kavarja, és előbb-utóbb lesz Orbán-Putyin találkozó is, viszont én már azon sem lepődnék meg, ha pl. az 20%-os MOL csomag a végén egy magánszemélynél landolna. Ez viszont nyilvánvalóan hosszabb időt igényel. Stumpf amúgy kiváló strómann. 😉
@tanarseged ur: A merész következtetések a szakterületem. :-)) Az orosz metrókocsikkal semmi baj, azoknak a fékrendszere biztos pont meg fog felelni a magyar szabványnak, vagy ha nem, mibe kerül azokat megváltoztatni. Tényleg, mibe került volna megváltoztatni az Alstom kedvéért? (mibe=mennyibe) Alkotmánybíróság hatáskörét homokba írták, de a fékszabvány masszív, mint Gibraltár sziklái?
Nyilvánvaló, hogy az Alstom nem fizetett annyit, amennyit a konkurencia ígért. Vagy van más ötleted, hogy mi történhetett?
@maroz: Ezt írtad pár napja is, ha jól emlékszem ;-), de mostanra van egy megnyugtatónak szánt tippem: OV és HUN kicsi ahhoz, hogy Putyin pont minket vonjon félre EU ügyekben. Utánunk jönnek a lengyelek, Putyinnak velük érdemes beszélni. mi csak „előszoba” lehetünk.
@Kettes: A mostani metróink is oroszok (szovjetek). Van velük valami baj? (Már a korukon kívül.) Nem tudom: kérdezem. Laikusként hajlamos vagyok azt hinni, hogy az orosz metrókocsi a „szar, de olcsó, és menni azért megy” kategória lenne.
@Kettes:
Kb. így:
Alstom ~ drága, új, de szar Peugeot
orosz metró ~ szar, de olcsó használt Lada
Lehetek BKV-fejes?
:-)))
@maroz:
Ez itt a magyar elnökség hat prioritása: http://www.bruxinfo.hu/cikk/20100729-hat-prioritas-kore-szervezodhet-a-magyar-elnokseg.html
Az egyik a Keleti Partnerség program, ami játszhat, illetve a bővítés, mint olyan, mondjuk a RU megfigyeli státuszú bekapcsolódásának lehetőségei.
@tanarseged ur: Mondtam, hogy nincs velük semmi baj. Mi ez, valami teszt, hogy emlékszem-e napon belül a véleményemre? 🙂
@Kettes: Nálad olykor nem lehet tudni, hogy a „semmi baj” azt jelenti, hogy „semmi baj”, vagy azt, hogy „nemárbazmeg”. 🙂 Főleg a metrókocsikkal is alátámasztani kívánt merész következtetés fényében.
@jotunder: Na, erre mit gondol Sereg András? -mondani nem fog semmit, szerintem.
index.hu/belfold/2010/10/29/orban_kiallt_az_alkotmanybirosag_korlatozasa_mellett/
@Pelso..: Nem tudom, hogy most mi lesz. Az a kerdes, hogy lesz-e egyetlen egy fidesz-es politikus is aki emiatt kilep a frakciobol, es szerintem nem.
100 ezer forintra emelné a helyszíni bírság maximális összegét a Fidesz – derül ki egy pénteken benyújtott parlamenti törvényjavaslatból. Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán fideszes országgyűlési képviselők indítványukban azt javasolják, hogy 2011. január 1-jétől az eddiginél ötször nagyobb büntetéseket is ki lehessen szabni.
A törvényjavaslat indoklása szerint a helyszíni bírság a közigazgatás leggyorsabb és leghatékonyabb válasza a normaszegés elkövetőivel szemben. Jelenleg a helyszíni bírság legkisebb összege 3000, a legnagyöbb 20 ezer forint lehet, ebből a képviselők a felső értéket növelnék.
A javaslat szerint a bírságot továbbra is 30 napon belül kell majd kifizetni, az elfogadott és tudomásul vett bírság ellen pedig nincs helye jogorvoslatnak. A kiszabott bírság kifizetését méltányossági kérelemmel sem lehet megúszni, és részletfizetést sem lehet majd kérni rá – olvasható az előterjesztésben.
@jotunder: Szintén kizártnak tartom, hogy kilépjen bárki.
A hülye vezér meg a hülye nép miatt nem fognak holmi elvi döntésekbe bonyolódni.
@Pelso..: Ez egy nagyon komoly dolog. Az a legszornyubb, hogy keptelenek igazat mondani. Az sokkal egyenesebb lenne ha kimondanak, tartanak tole, hogy az Alkotmanybirosag szetszedi a koltsegvetest. Ehelyett hazudoznak egy egymilliardos tetelrol, amikor Szasz Karoly es helyettesenek vegkielegitese is tobbszazmillios volt osszessegeben, es mintha helyukon lennenek.
„Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken fogadta Sólyom Lászlót, a megbeszélésen a volt államfő elemezte az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadó alkotmányellenességét megállapító keddi döntése után kialakult alkotmányjogi helyzetet – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) az MTI-vel. „Sólyom László elemezte az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadó alkotmányellenességét megállapító keddi döntését követő események nyomán kialakult alkotmányjogi helyzetet, különös tekintettel az Alkotmánybíróság hatásköre tervezett korlátozásának – a jogállamiság alapjai szempontjából – aggályos voltára” – olvasható a KEH közleményében.”
keh.hu/index.php?submenu=articles&cat=5&id=394&details=1
@jotunder:
Szegény Sólyom. Esélye sincs. De szép tőle, hogy legalább megpróbálta.
@kiskii: Schmitt Pal kozlemenyeben van par erdekes elem.
Eloszoris nyiltan ir az „aggalyossagrol”. Masodszoris
„A jelenlegi és a volt államfő áttekintette a köztársasági elnök előtt nyitva álló lehetőségeket a jogállamiság alapelvei érvényesítésére, figyelemmel az alkotmányos és a gazdasági szempontokra is.”
Hova lett kiski posztja? 😮
@jotunder: Az eddigi stratégia gyümölcsöző volt számukra, nem kívánnak leszokni a siker ízéről. Ha előfordulnak (naná) hasonló durva dolgok, azok sem fogják belülről rengetni a pártot.
Tudod, mi a legrosszabb? Mindezek tükrében a derengő jövőkép.
@Pelso..: állítsuk vissza a rettegünk, Vincent skint? 🙂
@szempontpuska: Le akarta venni, de nem tudta. Be kell lepni, meg kell nezni a bejegyzeseket, es ott lehet torolni. En toroltem, az o keresere.
@jotunder: köszönöm!
@szempontpuska: Nem fontos. Amúgy sem rettegek,inkább lenézem őket.
@jotunder:
„Le akarta venni”
Ejnye, Tündér, ejnye.
@Pelso..: Solyom Laszlo es Schmitt Pal megoldhatja az alkotmanyos valsagot. Mert ez az. Ez egy alkotmanyos valsag. Orbannak van egy darab igazsaga, miszerint, beborul a koltsegvetes ha az AB elkezdi megsemmisiteni az adotorvenyeket. Ez velhetoen igaz, vagy legalabbis fenyegeto. Semmi nem mutat arra, hogy nincs alkotmanyos megoldasa annak, legalabbis a donto reszenek, amit Orban akar. Ezzel en nem mondom azt, hogy helyes amit Orban tesz, de akar helyes akar helytelen alkotmanyos modon is megteheto. Ennek modja az, hogy az AB, a koztarsasagi elnok es Orban valamifele informalis targyalasokat folytat egy alkotmanyos megoldasrol, ami biztositja, hogy Orban koltsegvetesi terveinek jelentos reszet, vagy egeszet, fuggetlenul annak szakmailag helyeselheto voltatol alkotmanyos modon valositsak meg.
@jotunder: Arról beszéltem, hogy a különadók egy részére nincs szükség az EU felé vállalt hiánycél teljesítéséhez. A költségvetés egyáltalán nem fog felborulni attól, ha az AB elmeszeli a járuléktörvényt. A Russian Job kútba eshet, nagy kaland. Nekünk.
@jotunder: Jó, akkor az első levegővétel utáni cinikus indulat mondatja velem: szűnjön meg az AB, lépjünk ki az EU-ból stb, -takarítsunk el mindent, ami az ő víziói megvalósításának vélt vagy valós akadálya. OV tudta, hogy a 2/3 mellett is bizonyos tekintetben szűk lesz a mozgástere, de soha nem fog belenyugodni, hogy objektív akadályok közepette kell kormányozni.
Ami gyanús, az a nyílt vircsaft, sokadszor.
Mert simán megtehetné, hogy burkoltan, konspirálva nyomást gyakorol akár az AB-re is (elítélendő, de nem kizárt), még hatékonyabb is lenne.
Gyakorlatilag ilyesmi lehetne az „informális egyeztetés”, a NER szellemében, ugyebár.
@jotunder: Vagyis Orbánnak nincs egy darab igazsága sem, hiszen ezzel az erővel szabályosan kiraboltathatná a páros személyi számúakat a költségvetés egyensúlya nevében, és az AB-t meg a bíróságokat vádolhatná azzal, hogy akadályozzák őt. Jogállamban az nem igazság, hogy egyébként jogállamtól idegen módon mit tudnánk megcsinálni. (nagy kaland, egy évig ilyen módon én is elminiszterelnökösködnék.)
Csak rossz analógia, tavaly a német FDP adót akart csökkenteni, ez volt a fő választási ígéretük. Amikor látszott, hogy ez nem megy (adósságkorlát az alkotmányban), akkor kitalálták, hogy kiszerveznének bizonyos kiadásokat egy állami alapba, költségvetésen kívülre. A köztársasági elnök (oké, régi IMF motoros 🙂 ) és a minisztérium szakértői jelezték, hogy ez nem megy jogilag. Az adócsökkentés elmaradt. Pedig volt nekik igazságuk, meg betartandó ígéretük. Csak ők nem azt gondolták a hivatalnokokról, hogy ha azt mondják, hogy a politikusok akarata nem megvalósítható, akkor az régi idők csökevénye, de majd ők felszabadítják. (Komolyan, valahol olvastam egy ilyen jellegű Orbán idézetet, még vannak a minisztériumokban, akik azt emlegetik miért nem lehet valamit megcsinélni, ő megérti, hogy ezek félnek, de majd rájönnek, hogy most már nem így mennek a dolgok.)
@Wolff: „Pedig volt nekik igazságuk, meg betartandó ígéretük.”
Meg van egy jóval nagyobb koalíciós partner, akire rá lehet fogni, hogy nem lehet ezeket meglépni. A kétharmad egyetlen hátránya, hogy senkire nem lehet hivatkozni. Pontosabban az EU-re valamennyire lehet, de azt nem akarják túlzásba vinni, mert akkor úgy tűnik, hogy alárendelik annak a nemzeti érdeket.
Nos, a CDU-CSU kezdetben lelkesedett az ötletért (ls azért az ő ígéreteik sem válnak maradéktalanul valóra), csak a minisztérium, a köztársasági elnök és az általános felháborodás hatására döntöttek másképp. Viszont nem fogták Köhlerre vagy a régi idők alkotmányára. És férfiasan viselik az időközben rájuk köszöntött népszerűtlenséget. Őszintén szólva, ha már a közönség elvárta (volna) Gyurcsánytól, hogy mondjon le, amikor kiderült, hogy az ígéretekből nem lesz semmi, akkor Orbán számára is az a logikus és egyedüli kiút. (Nem mintha ezt tenné.) Ha az ígéretei csak a jogállam lebontásával betarthatóak , akkor ez egyenlő azzal, hogy nem tudja betartani azokat (és nem csak azért, mert az utóbbit nem ígérte meg, sőt ostorozta az ellenfelet minden normasértésért). Csak itt jön be a képbe, amit már szajkózok egy ideje: Orbán számára a közösség – a politikai közösség – nem így működik, a közérdek az amit ő észrevesz, felfog, kiszív a misztikus nemzeti lélekből, karakterből akármiből. Akik rá szavaztak, azok nem választottak, hanem igazolták ezt a váteszi szerepét. És ez az igazolás örökre szól! Nem visszavonható a megbízás. Most már vagy beleroppan, vagy végünk.
@Pelso..:
Nem érted, mert a múltba ragadt csökevény vagy. A lényeg abban van, hogy Orbán nem hajlandó az embereket semmibe venni. Márpedig az emberek felhatalmazásával nem élni annyi mint visszaélni a bizalmukkal.
Nagyon erős elvi s morális alapok vannak itt, kérem.
@kiskii: Ne, csak ezt a felhatalmazást ne…, -rosszat álmodok az éjjel.
istennek hála, bályer elvtárs nem hátrál. némi szalonzsidózással mixelve kiáll a vezér mellett.
Gróf Apponyi György (1935. december 18., Esti Kurír), úgy vélte: „alkotmányjogi téren a parlamentarizmus elsorvasztása és az egypártrendszer kiépítésével látszatparlamentarizmussá süllyesztése ennek az állítólag konzervatív, jobboldali kormánypolitikának egyik fő célja.”
Bethlen István is kísértetiesen hasonló véleményt fogalmazott meg (Esti Kurir, 1935. november 17.): „A miniszterelnök úrnak az a felfogása, hogy diktatúra csak ott van, ahol katonai erővel feloszlatják a parlamentet s aztán nem hívják össze. Holott lehet diktatúra ott is, ahol látszatparlamentarizmus van, ahol országgyűlés funkcionál, de a szerepe arra van degradálva, hogy áment mondjon a kormány intézkedéseire.” :))))))
Apponyi nick beidézett kommentje jöjjön elő!
@jotunder: Hogy pont holmi legitimistáktól tudsz idézni! Gondolod, hogy Békés Mártont meghatná ez az Apponyi idézet? 😉
@Wolff: A Jobbklikken nem volt téma ez az ügy. Egyszerűen nem írtak róla. Viszont az ajánlójukba kitették a Lázár-javaslatot bíráló jobbos cikkeket.
@tanarseged ur: Békés – legalábbis egykori blogja alapján – royalista és a középkori királyság híve, a mai világunkat jobb híján fogadja el. Ezért gondolom, hogy nem lenne elégedett. Aztán persze lehet, hogy közben érettebb lett. (Okosabb nem.)
@Wolff: Én kb. csak annyit tudtam róla, hogy jobbklikkes, és azt látom, hogy ott nem írnak a témáról, csak ajánlanak másokat. Szerintem egyébként nincs nagy jelentősége, hogy kik mit írnak erről az egészről.
@tanarseged ur: Hát, pont a jobbklikk esetében lenne, elvégre az ott a Navracsics-óvoda. 😉
@Wolff: Vagy pont azért nem? 😉
Az elmúlt héten ismét különös erővel mutatkozott meg: a kormányfő a jogrendszert nem autonóm önmozgással bíró értékrendként tiszteli, hanem a hatalom akaratának eszközeként használja. Nem a jog uralmát, hanem az általa hirdetett közérdeket ellenpontok nélkül közvetlenül végrehajtó keleties plebejus demokráciát javasol – vázolja Tölgyessy Péter. Ebbe az észjárásba viszont nehezen fér bele a közvetlenül jogszabályként hatályos Alkotmány. A tényleges igazságot kereső állam szükségképpen folyvást napi céljaihoz igazítja jogszabályait.