Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.
Ez nem egy posztcím általában. Ez a Magyar Köztársaság alkotmánya 32/A § (2).
A FIDESZ az alkotmánybíróságról szóló 1989-es törvényt olyan módon próbálja megváltoztatni, amellyel nyíltan és brutálisan megsérti ezt a cikkelyt. Ezt a törvényt tehát meg kell majd semmisíteni.
A FIDESZ természetesen megváltoztathatja az alkotmányunkat, és ily módon korlátozhatja az AB jogkörét. Továbbá bevezetheti a halálbüntetést vagy sárga csillag viselésére kötelezheti a zsidókat. Ezekben az esetben a jogállam megszűnik. Az alkotmány nem képes arra, hogy megvédjen minket a háborútól, a pestistől, a meteoroktól és a többség megszállottságától. Nincs olyan alkotmány, ami jogállamot faraghatna Burkina Fasóból.
Az Egyesült Államok Legfelső Bírósága első döntésével egy olyan törvényt semmisített meg, ami megváltoztatta volna a Legfelső Bíróság jogállását. Megsemmisítette a törvényt annak ellenére, hogy az amerikai alkotmány erre explicite nem hatalmazta fel. Ez a furcsa döntés volt a modern alkotmánybíráskodás kezdete. Valójában ez a döntés definiálta a modern alkotmánybíráskodást.
Ha a FIDESZ brutálisan korlátozza az Alkotmánybíróság jogkörét, kilép a modern jogállamiság kereteiből. Maga a gesztus: a bosszúszomjas, öntelt, magát az igazság egyetlen letéteményesének gondoló Hatalom dühödt lépése az, ami nem fér bele azokba a keretekbe, amelyekbe Lincolntól de Gaulle-ig, Churchilltől Adenauerig, annyian befértek már, miközben mindannyian vállaltak súlyos konfliktusokat. Gyakran elmentek a határig, néha-néha talán rövid időre túl is lépték azt, de a kereteket nem akarták szétfeszíteni. Mert tudták, hogy ezen keretek nélkül mit sem ér, ha győznek a politikai csatákban.
www.parlament.hu/irom39/01446/01446.pdf
E sorok írója röviddel a rendszerváltás előtt elhagyta az országot, hogy külföldön folytassa tanulmányait. Pár hónappal később már tudta, mit jelent az alkotmánybíráskodás, ismerte a Supreme Court kétszáz évének legfontosabb döntéseit. Egy amerikai egyetem könyvtárában olvasta el. Nem értette meg az alkotmányjog alapjait — hogyan is érthette volna meg — csak egy történetről olvasott. Egy fontos történetről, amely oly fontosnak bizonyult a civilizált Nyugaton. E sorok írója nem egyedül hagyta el az országot. Egy nála két hónappal fiatalabb diák is akkor utazott el Oxfordba, a Pembroke College-ba, hogy a liberális politikafilozófiát tanulmányozza. Megértse azt, amiért harcolt, amiért vállalta a rendőrök zaklatását, a fenyegetést. Hol van az a fiatalember? Annak a huszonhatéves fiatalembernek ajánlom e posztot.
Az Alkotmánybíróság megsemmisíti azokat a törvényeket, amelyek ellentétesek az ország alkotmányával.
Valakik korlátozni akarják ezt az alapvető jogkört. Hol vagy, barátom, amikor az országnak szüksége van rád?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517087-6ae20b8294f04' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517087&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517087-6ae20b8294f04&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517087-6ae20b8294f04' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Monarch: Már akkor is próbáltam visszakövetni a hozzászólások-reagálások sorát, volt köztük minden, nem csak kisebbségi magyarok szavazati joga. Ez utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a kérdés nem igen merült fel ebben a formában 2004-ig így a húsz év emlegetése kissé félre vezető. Még akkor is, ha a „szerepükről” beszélünk, ugyanis ebben megint csak viszonylagos egység volt egy évtizedig. Egyébként nem igazán értem miért lesz jobb, hogy egy politikai erő egy kivételes helyzetben ráoktrojálja másokra a saját felfogását. Szerintem ha nincs megegyezés, akkor nincs megegyezés. Ha pedig mozdult egy kicsit a közvélemény, akkor talán ki kellene várni, amíg tovább mozdul.
Gyakorlati oldalon viszont azt tudom mondani, hogy kifejezetten veszélyes a nagy csalódások törvényét megcsinálni, nagyon könnyen lehet, hogy a rövid eufóriát követően mindenki igen csak másnapos lesz. A kisebbségi magyarok iránti ellenszenv nőni fog, ők pedig szembesülnek majd azzal, hogy állampolgárságuk ellenére továbbra is „lerománozzák”, „leszlovákozzák” stb. őket, majd pedig azzal is, hogy potya nyugdíjlesőknek, a munkahelyeket elvevőknek tartják őket. (Ebben biztos vagyok, a Horthy-korszak irredenta-propagandája idején is így volt, pedig akkor még mindenki szíve vérével imádta őket.)
Itt egy érvelés: galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=28202%3Aegry-gabor&catid=80%3Ag-7&Itemid=117&limitstart=1
A kisebbségi magyarok választói magatartása is okozhat még meglepetést, én már várom, hogy ki lesz az első ukrán maffiózó, aki a száz hrivnyás szavazatokkal esküt tesz a budapesti parlamentben. 🙂 Amit pedig Semjén tegnap előadott a nagy magyar regiszterről, az égbe kiáltó baromság. A hazai lakossági nyilvántartás is csak annyira napra kész, amennyire, ezt a szomszédban nem tudja megoldani. Népszámlálást nem csinálhat, nem csak rengeteg pénzbe kerül (erre még futná a magánnyugdíjpénztári megtakarításokból), de kivitelezhetetlen, mert nincs elég embere, hogy mindenhová becsengessen és megkérdezze: akkor maguk most magyarok vagy sem? (Magyarán a szelekciót nem tudja elvégezni, mindenkit viszont nem írhat össze.) Addig még rendben, hogy aki állampolgárságot kér, annak esetleg felveszi az aktuális lakcímét stb. De nem fog mindenki állampolgárságot kérni. Aki kért az is költözik. Na ilyenkor ezeknek a töredéke szalad majd bejelenteni az új lakcímét a magyar hatóságoknak, amikor az illető állam hatóságainak sem jelenti be. Lesz egy nem teljes és nagyon gyorsan avuló nyilvántartásod, nagyon jó lesz erre bármit is alapozni.
A regiszter nélkül viszont nem lehet alkotmányosan megoldani a képviseletet, legalábbis egyéni képviselőt is tartalmazó rendszerben. Regiszter nélkül nem tudod kialakítani a szavaztok egyenlőségét garantáló választókerületeket (erre van AB döntés!) és még kevésbé tudod korrigálni azokat. Amit te javasolsz, az megint csak sérti az egyenlő választójog elvét. Tisztán listás, országos listás rendszerben lehetne, esetleg külön listák Magyarországon és minden országban. Ugyanakkor a szavazókörök kialakításának hiánya vagy különbségei is lehetnek alkotmányosan problémásak. Bár aztán lehet, hogy ebben is példát mutatunk a nyugati kultúrkörnek.. .Mit nekünk olyan alapelvek, mint általános, egyenlő, titkos választójog, hé ezt olyan emberek követelték, mint a nemzetáruló Károlyi!
@Monarch: Én arra lennék, kíváncsi, hogy ha a növekedési prognózisokról kijelented (nem alaptalanul) hogy bizonytalanok, miért fogadod el a növekedési prognózisoknál jóval bizonytalanabb potenciális GDP-t mégis szentírásnak, sőt, még azt is, hogy 2011-től évente 3%-kal nő majd a potenciális GDP?
@Monarch: „Eddig a megoldás közelebb állt a baloldali felfogáshoz (azaz, hogy ők román állampolgárok, akiknek legfeljebb küldünk némi pénzt)”
Honnan tudod, hogy ez csak baloldali felfogás?
@Monarch: Ez a megközelítés legalább annyira vicces, mint ha a családalapítás legelső eldöntendő kérdésének a gyerekek nevét tenném meg.
Az, hogy ki, hogyan, milyen távolságból és milyen módon szavaz az egy technikai folyománya egy olyan döntésnek, amelyik azt járja körül, hogy milyen politikai filozófiai alapokra helyezve hogyan határozzuk meg azt a politikai közösséget, amelyik az összetartozását alkotmánnyal is erősíteni próbálja.
Az olvtársak éppen pont azért viccelődnek (adjuk meg a szavazati jogot a pingvineknek is), mert tényleg vicces dolog a házmester kijelöléséről agyalni akkor, amikor még csak azt sem döntöttük el, hogy kik és milyen alapon fognak együtt lakni.