Az államfő a helyén van
Eredeti szerző: szempontpuska
33 évvel ezelőtt ezen a napon élte legmélyebb válságát Európa egyik fiatal demokráciája. Alig több, mint öt éve halt meg, közel negyven évnyi uralkodás után Spanyolország Caudillója. XIII. Alfonz király emigrált a polgárháborútól sújtott országból. Franco diktátor az államot 1947-ben monarchiává nyilvánította. Franco királypárti volt, de uralkodót nem nevezett ki, a trónt üresen hagyta. Ő maga volt az államfő és a miniszterelnök.
Egészen 1969-ig, amikor elérkezettnek látta az időt Spanyolországban egy koronás főhöz. Az elűzött király fia túl liberális volt ízlésének, ezért Alfonz unokáját, a mindössze 35 éves János Károlyt emelte a trónra. Azért választotta a Bourbon-házból származó János Károlyt, mert a többi lehetséges jelölt között ő kifejezetten konzervatívnak számított, és ahogy Franco fokozatosan bevezette az államvezetésbe, úgy tűnt, hogy be is váltja a hozzá fűzött reményeket.
A diktátor 1973-ban — 81 évesen — részlegesen visszavonult a hatalomból. Lemondott miniszterelnöki címéről és csupán a generalisszimusz (államvezető) funkciót tartotta meg.
Francisco Franco 1975. november 20-án meghalt. János Károly magára maradt az ország élén, és megkezdődött Spanyolország átmenete a demokráciába, a jogállamba.
.
A Moncloa-paktum:
A Moncloa lelke a spanyol politikai kultúrában keresendő, amely képes volt az évtizedeken át tartó megosztottság és a kölcsönös sérelmek évtizedei után mind a mai napig világszerte támpontként szolgáló megegyezést kialakítani. A történések persze vehettek volna egészen más irányt is, hiszen – csupán a XX. századi történéseket alapul véve – Spanyolország enyhén szólva sem volt a „társadalmi szerződések”, vagy a politikai megegyezések országa.
Jellemző, hogy a húszas években Primo de Rivera tábornok katonai diktatúrája például azért sem ütközött komolyabb társadalmi ellenállásba, mert a spanyolok ugyanúgy belefáradt az állandó politikai harcokba, mint saját küzdelmeibe. Néhány évtized múltán – a Franco-érában – a politika ugyanúgy képtelennek bizonyult megoldást találni bizonyos társadalmi és gazdasági kérdésekre, mint korábban. A hetvenes évek gazdasági válsága csupán tetézte a már korábban jelentkező, belső migráció okozta feszültségeket, amelyek egyúttal kiélezték a nemzetiségi problémákat is.
A Moncloa-paktum alapvetően politikai megegyezésnek tekinthető, bár megszületését a rendkívüli gazdasági válság tette szükségessé. A kompromisszum két évvel Franco halálát követően, és négy hónappal az első szabad spanyolországi választás után jött létre. Megalkotásában a parlamenti pártok, a munkáltatói érdekképviseletek és a szakszervezetek vettek részt. Az országban ekkor a jobboldali UCD alakította kormány volt hatalmon (UCD – Demokratikus Centrum Unió), melynek vezetője a korábban francoista pártelnök-miniszterelnök, Adolfo Suárez volt; e párton kívül a törvényhozásban a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE), a Spanyol Kommunista Párt (PCE), valamint a későbbi Néppárt elődje, a Népszövetség (AP) foglalt még helyet.
A megállapodás előzményeként 1977 augusztusában a kormány tárgyalásra hívta a szakszervezeteket abban a reményben, hogy az infláció megfékezése érdekében sikerül velük megállapodni a bérek mérsékléséről. A megegyezés nem intézményesült semmilyen formában (pl. tanács vagy más szerv létrejöttében), erejét mégis mutatja, hogy máig olyan vonatkozási pontként szolgál, amely meghatározza a politizálás konszenzuális kereteit a politikai erők számára.
Sikere a politikai-társadalmi konszenzusban rejlik, mely a spanyol kormány előtt szélesebb mozgásteret nyitott a rövid- és hosszú távú elképzelések kidolgozásához és véghezviteléhez. A Moncloa egyrészt új alapokra helyezte a gazdaságot, másrészt biztosította a spanyol demokratikus átmenetet („la Transición democrática española”), megteremtvén egyúttal az alkotmányozási folyamat elindításának lehetőségét.
Bozóky Tamás – Gyene István – Kőrösi Viktor Dávid
Konszenzus-modellek Európában
Azon a 33 évvel ezelőtti éjszakán azonban hirtelen minden megkérdőjeleződött.
Puccs élő adásban
18 óra 23. Éppen egy szavazás zajlik, amikor beront az ülésterembe a Guardía Civil (csendőrség) 200 fős alakulata Antonio Tejero Molino alezredes vezetésével
A rajtaütés pillanatában parlament ülését élőben közvetítették, így az egész ország láthatta, ahogy Tejero a Guardía groteszk figurája a pulpitusra megy, és revolvert szegez az elnökre.
Ekkor dördültek el az első lövések — szerencsére csak a mennyezetbe. A kép rövidesen elsötétült, de a hang adásban maradt, így a következő 18 óra eseményeiről közvetlenül értesülhetett a külvilág.
Manuel Gutiérrez Mellado tábornok miniszterelnök-helyettes kikérte magának a történteket, mire Tejero emberei nekiestek. Adolfo Suárez volt kormányfő, aki már a lövöldözéskor sem volt hajlandó a padsorok közé feküdni, a tábornok segítségére sietett. Erre a puccsisták — néhány más, vezető politikussal együtt — elkülönítették őket.
Elkezdődött a dráma. Az ország lélegzetvisszafojtva figyelte az eseményeket. Az emberek kisrádiókkal a fülükön járkáltak az utcán.
A puccsisták
Antonio Tejero Molina: Pár évvel korábban már megkísérelt egy államcsínyt (Operación Galaxia), de elbukott. 7 hónapra ítélték. Tejero és csendőrei a felesége nevére vett buszokon érkeztek a Parlament elé, de a tervhez képest jelentős késéssel, ugyanis némelyik busz nem indult be.
Juan García Carrés: szélsőjobboldali ügyvéd, francóista szakszervezeti vezető. Köze volt az 1977. évi atochai mészárláshoz, amelyben öt baloldali ügyvédet lelőttek, négy embert pedig megsebesítettek. Carrés otthonából irányította az akciót, tartotta a kapcsolatot Tejeróval és mindazokkal a katonai vezetőkkel, akik részt vettek a puccsban.
Jaime Milans del Bosch: Valencia katonai főparancsnoka; az ő lakásában tervezték meg az F-23-at. A hadseregben egyedül ő foganatosított számottevő katonai intézkedéseket, amikor tankokat vezényelt Valencia utcáira. Személyes bevallása szerint soha nem bánta meg, amit a puccs idején elkövetett.
Ricardo Pardo Zancada: Katonai parancsnok, az Opus dei tagja.
Alfonso Armada tábornok, a király egykori nevelőtisztje.
„Fehér Elefánt”: Az akció legfelsőbb katonai vezetője (kiléte soha nem derült ki)
és még sokan mások…
18 hosszú óra
Az eredeti tervek szerint Tejerónak este hatra be kellett volna hatolnia az országgyűlés épületébe. A buszok hibája miatt azonban késedelembe esett. Carrés otthonában próbált tudakozódni, lehallgatásbiztos telefonvonalon. Aggasztotta az információk hiánya.
Mikor befutottak az első hírek, újabb komplikációk lépnek fel. Minden előkészítés dacára pancserpuccsra vall, hogy a részvevők nem ismerték egymás telefonszámait. Egy adminisztrátor kellett ahhoz, hogy a képviselőházból megteremtsék a kapcsolatot Tejero és Carrés között.
Késő délután lovassági alakulatok foglalták el az állami televíziót. Carrés számára ez maga a győzelem! A katonák benn tartották a technikusokat, hogy le tudják adni a király beszédét, és azzal — szándékaik szerint — megerősítsék hatalmukban a puccsistákat.
Az eredeti tervek szerint 8:30-kor meg kellett volna érkeznie a Fehér Elefántnak a kongresszus épületébe. Mivel ez nem történt, a katonák 9:00-kor elhagyták a televízió épületét. Ezek az államcsíny szétesésének első jelei…
Ahogy teltek az órák, Carrés aggódni kezdett, és össze-vissza telefonált… A kijelölt lázadó alakulatoknak ekkorra már el kellett volna foglalniuk a Moncloa palotát, a madridi nemzetközi repülőteret, a vasúti pályaudvarokat, a rádiót, de visszakoztak. Nem voltak katonák az sem utcákon, sem a közintézményekben, sem a stratégiai fontosságú épületekben.
Eközben a képviselőket a parlamenti padsorok közé fektették. A puccsisták valójában egy áramszünettől féltek, a túszok benn azonban a legrosszabbtól tartottak.
Égtek a vonalak Carrés házában, aki folyamatosan egyeztetett. A puccsisták már arról vitatkoztak, ki legyen a kormányfő. Tejero egyértelműen katonai juntát akart Bosch vezetésével.
10:00 óra körül Carrés már nagyon aggódott. A katonai körzetek parancsnokai — Bosch kivételével — nem csatlakoztak; Tejero elől ezt elhallgatták. Carrés sürgeti Boscht, hogy állítsa meg a puccs bukásáról terjedő híreket. Bosch biztosította efelől…. majd nem csinált semmit.
Katonai körzetek, amelyek támogatták (volna) az államcsínyt
Tejero ekkorra teljesen egyedül maradt. A telefonok mellett intézkedő Carrés ezért Tejero feleségével beszélt, majd összekötötte őket, hogy lelkesítse a csendőrparancsnokot.
Éjfél előtt megjelent a puccsisták egy újabb képviselője, Alfonso Armada tábornok, aki figyelmeztette Tejerót: ne beszéljen a király nevében.
Armada és Tejero különvonultak egyezkedni. Előbbi olyan egységkormányt javasolt, amelyben még a kommunisták is helyet kaptak volna.
Carrés ettől megdöbbent, és azonnal tájékoztatta Boscht a szégyenletes ajánlatról.
0:30-tól a képviselőházban már senki nem vette fel a telefont: Carrés elvesztette a kapcsolatot a bennlévőkkel
A király beszéde
Hajnali negyed kettőkor az Állami Televízió élő adásában katonai egyenruhában megjelent János Károly, demonstrálva, hogy ő a fegyveres erők főparancsnoka. Igen rövid, de történelmi jelentőségű beszédet tartott, amellyel véglegesen meghatározza a fiatal spanyol demokrácia jövőjét:
…A Korona, a haza állandóságának és egységének szimbóluma semmiképp sem tűrheti azoknak a személyeknek a tetteit és magatartását, akik erőszakkal akarják megtörni a demokratikus folyamatot, amelyet a spanyol nép által elfogadott alkotmány népszavazás útján írt elő…
(kivonat)
A beszéd után az államcsínykísérlet órák alatt összeomlott. A lázadók elvesztették a talajt a lábuk alól. Semmilyen támogatásra nem számíthattak. De tettek még egy utolsó — aggasztó — kísérletet.
Végjáték
Éjjel fél kettőkor Ricardo Pardo Zancada 113 katonai rendőrrel Tejero segítségére sietett. Megerősítették a bennlévők sorait, és kordont akartak vonni az épület köré.
Hajnali fél hatkor a rendőrség otthonában letartóztatta Juan García Carrést.
A reggeli órákban Tejero feladta magát, és minden felelősséget magára vállalt. Délre letették a fegyvert, és szabadon engedték a túszként fogva tartott képviselőket.
Az uralkodó sürgős üzenetet küldött a pártok vezetőinek, hogy tartózkodjanak a fegyveres erők felelősségének firtatásáról.
Rövidesen elkezdték kivizsgálni a történteket, de a felelősök csak jó egy évvel később állták bíróság elé. A meglepően enyhe ítéleteket 1982. június elején (a Spanyolországban rendezett labdarúgó világbajnokság küszöbén) hirdették ki.
Csak Tejero és Bosch tábornok büntetése volt súlyos: ők harminc év börtönt kaptak. Armada tábornok megúszta hat évvel — annak ellenére, hogy a vizsgálat szerint ő lett volna a puccsisták által vizionált katonai kormány első embere.
Az F-23, vagyis a februári puccs miatt a hadsereg 12 vezetőjét ítélték el, továbbá 17 csendőrt és egyetlen civilt, Juan García Carrést.
János Károly királynak két perc kellett, hogy döntsön országa sorsáról. Megtette.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519757-6a08fbce4b38b' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519757&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519757-6a08fbce4b38b&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519757-6a08fbce4b38b' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Javier Cercas: The Anatomy of a Moment című könyve szerint a Fehér Elefánt csak Armada tábornok lehetett.
az államfő a helyén van.
vannak szerencsés országok…
@nandras01: Tejero meg volt gyozodve arrol, hogy a kiraly ot tamogatja. Juan Carlos gyakorlatilag Franco fiakent funkcionalt. Szempontpuska nem irta le, de amikor Franco beteg lett, Juan Carlos allamfoi funkciot latott el Spanyolorszagban. A nemet titkosszolgalat most hozta nyilvanossagra, hogy par hettel a puccskiserlet utan a kiraly azt mondta a nyugatnemet nagykovetnek, hogy Tejeroek jot akartak, es csak a rendet akartak helyreallitani.
@jotunder:
bevallom, nem néztem utána, hogy kiféle is ez a juancarlos, de a történet szempontjából nagyjából mindegy is.
a lényeg, hogy amikor arra volt szükség, felül tudott emelkedni az (esetleges)egyéni meggyőződésén, és józanul mérlegelve, az ország javára tudott dönteni.
mondtam, vannak szerencsés országok-
szép példa arra, hogy mennyire nem ér semmit a sokat ajnározott intézményrendszer.
a székekben ülő emberek minősége az ami számít.
ja erről jut eszembe, amúgy márc 3-án este a Szent Margit Gimnáziumban (hol máshol?) lesz egy Bayer Zsóti előadás.
ez ideáig nem érdekes, ami érdekes az a címe:
„Polgárháború vagy kiegyezés”
gondolom Ukrajnáról lesz szó…
lehet elnézek, ha rá tudom szánni magam.
majd veszek be előtte Dedalont.
@ingyenebed: mondd mar meg a Zsoltinak, hogy udvozlom.
(egyszer csunyan neztem ra egy vendegloben :)))))))))))))))))))))))
@ingyenebed: Szerintem nem Ukrajnáról.
Amúgy 2 ampulla B6, vénásan, talán elég.
@poszt: The Great Ungarische Coup – a szívünk a helyén.
2014. március 27.
14:25 – Sz. Zoárd, az RTL híradós stábjának egyik segédszerkesztője káposztásmegyeri otthonában lábadozik influenzájából, amikor is tévékészülékének távirányítója meghibásodik. Ennek köszönhetően Sz. Zoárd a következő mintegy huszonegy percben kénytelen a Duna TV élő parlamenti közvetítését nézni.
14:32 – A parlamenti padsorok közé a folyosóról egy csapat íjjal felfegyverkezett, fekete bőgatyát, barna borjúszájú inget és szőrmével szegett fekete nemezsüveget viselő ismeretlen ront. Villámgyorsan legyűrik az általános vita mindhárom bent tartózkodó képviselőjét, majd némi huzakodást és szóbeli agressziót („kötelet neki!”) követően gúzsba kötik az épp házelnöklő Kövér Lászlót is.
14:37 – A fekete bőgatyások szóvivője a házelnöki pulpitusról jelenti be, hogy a Fiatal Akciócsoportos Szittyák Orbánista Kurultája nevében ezennel átveszik a hatalmat a tehetetlen, gyenge kezű, az EU bérenceivel telezsúfolt parlamenttől, majd felolvassa a követeléseiket: a királyság restaurálása, a baranta és a labdarúgás kötelező általános iskolai tananyaggá tétele, a többnejűség és – a cigány etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szlovák vagy román anyanyelvű személyekre vonatkozóan – a korlátozott mértékű házi rabszolgaság intézményének újbóli bevezetése, valamint (előre meg nem határozott helyen) háromnapos szabad rablás.
14:46 – Sz. Zoárd lélekszakadva a szerkesztőségbe siet, ahol főnökeivel egyeztetve összeállítja egy azonnali hírbeolvasás anyagát. Időközben a parlamenti közvetítést figyelemmel kísérő tizennégy másik magyar állampolgár közül egy újabb, bizonyos F. Róza trafikos is a tettek mezejére lép, és telefon segítségével bejelentést tesz a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon, Fidesz-irodában, illetve sintértelepen, valamint kihívja a Hír Tv-t, a mentőket és a tűzoltókat.
15:08 – Az RTL Klub megszakítja adását, és (egy okostelefonnal rögzített 8 másodperces, szaggató videórészlet folyamatos ismétlése mellett) tájékoztatja nézőit. Adását tizenöt percen belül átveszi az összes hírcsatorna, kivéve a Hír Tv-t, amely húszperces, előre rögzített interjúval jelentkezik, valamint a közszolgálati csatornákat, amelyek adásukat megszakítva az örmény parlament viharos eseményeit közvetítik élőben. Az Echo Tv pezsgőbontásos Dáridót sugároz.
15:34 – Pintér Sándor rendkívüli sajtótájékoztatón jelenti be, hogy a kormány két órán belül rendet teremt.
16:08 – A kurultájosokat a Facebookon 165-en lájkolják és 14 841-en köpködik.
16:35 – Orbán Viktor villáminterjú keretében kijelenti, hogy a parlamentfoglalók nyitott stadionkapukat döngetnek, hiszen a kormány sport- és infrastrukturális fejlesztési tevékenységének köszönhetően az emberek az elmúlt nyolc év nélkülözései után immár akár a saját kertjükből is nézhetnek nemzetközi futballmérkőzéseket.
16:49 – A parlamenti őrség kettős kordont von a Parlament épülete köré.
16:53 – A krízis során első ízben megszólal az ellenzék is: az Együtt sajtótájékoztatóján Mesterházi Attila a kormány hazardőr, populista politikáját teszi felelőssé a kialakult helyzetért, és a parlamenti támadókat felszólítja az épület azonnali elhagyására; Bajnai Gordon bejelenti, hogy meleg teával teli termoszokat juttatnak az ország házát védő hős katonáknak; míg Gyurcsány Ferenc kacsintva megjegyzi, hogy bár a többnejűség a magyar férfiak többsége szerint talán nem is olyan hülye ötlet, azért ezek a kurultájosok alapvetően csak ostoba, kártékony náci barmok. Az eseményről a Hír Tv és a közszolgálati csatornák „Mesterházi üzent a bentieknek, Bajnai teát küldet a parlamentbe, Gyurcsány egyetért a terroristákkal” címmel sugároznak összefoglaló (időbeli korlátok miatt megvágott) riportot. Az Echo Tv-n még mindig pezsgőbontásos Dáridó megy.
17:08 – A parlamenti őrség külső gyűrűje feltartóztatja a Jobbik parlamenti képviselőinek és szimpatizánsainak egy bézbólütőkkel, ólomcsövekkel, késekkel és riasztópisztolyokkal felfegyverzett csoportját (köztük Z. Gy. Gyula és G.-N. Tamás képviselőkkel), akik be akarnak hatolni az épületbe, hogy ott „megerősített állásokat foglaljanak el”. T. András alezredes, a helyszínen tartózkodó rangidős tiszt „na ne marháskodj, Gyulám, ez zagyvaság!” szavakkal próbál érvelni, mire Z. Gy. Gyula lefejeli. A képviselőt az őrség katonái legyűrik és elvezetik. (Három nap múlva, szóbeli megrovással szabadul; a fogda előtt kisebb, a jogtalan fogvatartása ellen tiltakozó tömeg várja, amely éljenzésben tör ki, amint a kilépő Z. Gy. Gyula lefejel egy terhes nőt, mert az nem tér ki elég sietve az útjából.)
17:10 – A parlamenti incidens második áldozata K. István őrkatona, aki G.-N. Tamás Baikal MP-512 márkájú légfegyvere láttán a röhögéstől rosszul lesz. A mentők a helyszínen elsősegélyben részesítik. (Utóbb megkapja a „harci helyzetben mutatott kiemelkedő bátorságért” érdemérmet.)
17:23 – Pintér Sándor a TEK gyorsreagálású akcióközpontjának műholdakat ábrázoló háttérképekkel ellátott monitorai előtt jelenti be, hogy a kormány nem enged a zsarolásnak, és rövidesen megtisztítja a parlamentet a szélsőbalos terroristáktól.
17:34 – A parlamentfoglalókat a Facebookon 16 165-en lájkolják és 27 841-en köpködik.
17:44 – A kormány parlament-visszafoglalási vészbizottságot hoz létre. Selmeczi Gabriella parlament-visszafoglalási vészszóvivő bejelenti, hogy Magyarország kormánya mindenáron megvédi az ország házát és az Alaptörvényt.
17:46 – A parlamentfoglalókat a Facebookon 26 165-en lájkolják és 17 841-en köpködik.
17:53 – A TEK bevetési egysége („Roham! Viktor! Viktor!” kiáltások közepette) megrohanja a Parlament épületét, de az ajtóknál elakadnak, mert kiderül, hogy valakik belülről kulcsra zárták azokat. Patthelyzet alakul ki, a Honvédség vezérkari főnöksége is bekapcsolódik. Végül kisebb áldozatok árán – a TEK csapatparancsnoka gépkarabélyával véletlenül megsebesít egy közelben videózó belga turistát – sikerül visszavonni a bevetési egységet.
18:02 – Az országos tévécsatornák heves harcokról számolnak be, és szakértőkkel, helyszínhűen berendezett épületmakettekben rekonstruálják a helyzet taktikai finomságait.
18:06 – A parlamentfoglalókat a Facebookon 36 165-en lájkolják és 7841-en köpködik.
18:10 – A budapesti utcákon fekete dzsekis, kopasz, bakancsos fiatalokból álló, spontán szerveződő kormányhű csoportok járőröznek, és olykor megütköznek azokkal a fekete dzsekis, kopasz, bakancsos fiatalokból álló, szintén spontán szerveződő csoportokkal, amelyek a parlamentfoglalókat támogatják. Valamikor az este folyamán valakik irgalmatlanul összerugdosnak két indiai származású városnéző turistát (mint utóbb kiderül, félreértés folytán), valamint egy kézen fogva sétáló francia fiúpárost (utóbbiakat egyáltalán nem félreértésből kifolyólag).
18:16 – A HVG gazdasági-politikai hetilap nyilvánosságra hoz egy videofelvételt, amin egy narancssárga mellényt viselő illető a Parlament hátsó (a takarítószemélyzet számára fenntartott) ajtaján beenged legalább egy, szőrmekucsmára emlékeztető fejfedőt viselő személyt. A rossz minőségű felvétel tanúsága szerint mintha elhangzana a következő mondattöredék is: „ezeknek reszeltek”.
18:24 – Az Echo Tv a „Honfoglalók kérték” című műsort kezdi sugározni.
18:36 – Az Együtt rendkívüli sajtótájékoztatón jelenti be, hogy bizonyítékokkal rendelkezik a Fidesz és a parlamentfoglalók közti titkos paktumra nézvést, és bemutatja az inkriminált videofelvételt. Ezt követően felszólítja Orbán Viktort és kormányát, hogy azonnal hagyjanak fel a demokratikus rend megdöntésére irányuló kriptokurultájista összeesküvéssel.
18:47 – Selmeczi Gabriella parlament-visszafoglalási vészszóvivő sajtótájékoztatón utasítja vissza a bukott és hazug ellenzék vádjait, majd a korábban bemutatott videofelvétel egy meglepően jó minőségű változatában szemlélteti, hogy a narancssárga mellényes személy – T. Lajos, az épület takarítószemélyzetének egy tagja – pusztán V. Bélát, a fűtőt engedte be a hátsó ajtón, és az ő „hát az őrök meg mi a faszt művelnek közbe’?” kérdésére hangzott el V. Béla részéről a félreérhető „á, azok csak reszelnek egész nap” felelet. Ezt követően Selmeczi Gabriella ábrákkal megtámogatott kiselőadás keretében oktatja ki a hazug és bukott ellenzéket a füles sapka („usánka”) és a nemezsüveg közti különbségek tárgyában. Zárásként kijelenti: igenis léteznek olyasmik, amiket nem olyan könnyű megdönteni, majd a hazug és bukott ellenzéket felszólítja az Alaptörvény további tanulmányozására.
18:52 – A parlamentfoglalókat a Facebookon 46 165-en lájkolják és 45 841-en köpködik.
19:05 – A Parlament körüli blokád műveleti központjában (a Hír Tv forgatócsoportja által kísérve) megjelenik a narancssárga fejpántos, terepszín gyakorlós, álcázófestékkel zöldessárgára mázolt arcú kormányfő. Orbán Viktor – miközben szakértő módon a mellén keresztbe vetett töltényhevedereket, illetve az övébe tűzött nuncsakut igazgatja – meghallgatja a műveleti tiszt jelentését, majd a nézők kedvéért fojtott hangon elmagyaráz néhány apró taktikai részletet. Ezt követően népes kíséretével megközelíti a Parlament épületét, és a neogótikus épület egyik külső zugában félelemről reszkető nőre bukkan. A kormányfő a kamerák kereszttüzében átkarolja és nyugtatja a végsőkig zaklatott teremtést – akiről közben kiderül, hogy N. Teréz, erdélyi származású takarítónő –, majd elvezeti a biztonságos vonalak mögé.
19:34 – Áder János köztársasági elnök velős, ám tartalmas beszédet intéz a magyar néphez, melyben kitartásra buzdít e nehéz, vészterhes időkben, tovább felhívja a figyelmet arra, hogy nekünk, magyaroknak életörömmel megélt hazaszeretettől vezéreltetve ki kell egyeznünk önmagunkkal. A beszédet minden hírcsatorna élőben közvetíti.
19:46 – Az Echo Tv-n Széles Gábor, Bayer Zsolt, Stefka István, Bencsik András egy kerekasztal-beszélgetésen újabb Békemenetet hirdet – „Nem leszünk Jermatu!” jeligével –, és bejelentik, hogy az ország békeszerető népe nem kér a hazug és bukott ellenzékből, aminek azzal is hangot fognak adni, hogy a menet résztvevői liberális tegezfedeleket és kommunista tarsolylemezeket fognak égetni.
20:25 – A kormány hivatalos sajtótájékoztatón jelenti be, hogy a népakarat spontán, ám némiképp szélsőséges formákat öltő megnyilvánulásaira való tekintettel Orbán Viktor a királysággal kapcsolatos kérdések ügyében széles körű társadalmi konzultációsorozatot kezdeményez a hazai civil mozgalmak ernyőszervezetével (CÖF), a tudományos élet reprezentánsaival (Professzorok Batthyány Köre), az egyházakkal (képv.: ifj. Hegedűs Lóránt ref. lelkész), a nőmozgalmakkal (Fidesz Női Tagozat), valamint a művészeti élet kiválóságaival (Magyar Művészeti Akadémia).
@labrys: … :)))))
Ezért főzök neked egy kondér virtuális derelyét, szilvalekvárral
@labrys: Hú, mit kapsz, ha ez tényleg így lesz! :)))
@labrys: Szép munka…
@labrys: Fetrengtem…:-))
@labrys: Tetszik az akciócsoport neve, főleg a rövidítése 🙂
@labrys:
: DDDDDDD
Hát ez GYÖNYÖRŰ!
@labrys:
tisztelt ügyészség! szeretném leszögezni itt a nagy nyilvánosság előtt, hogy én ezen nem nevettem! sőt a déja-vu érzésemen is sikerült végül felülkerekednem.
kurultáj über alles!
nemnemsoha!
nemérdemelnektöbbesélyt!
meg ilyenek…
🙂 Mind: szívesen learatnám a babérokat, de sajna az életé az érdem.
(Azért mindenkit tisztelettel meghívok az Érvsebész gyártotta szilvalekváros-virtuális barátfülére.)
@labrys:
gigantikus!!
visítva röhögtem. :-DDD
+11111
@labrys: @ingyenebed:
Nincs ingyenebéd 🙂
Ez a történet új megvilágításba helyezi a holland himnuszt is: „Den Koning van Hispanje heb ik altijd geëerd.” 🙂