Az oktatás csak bajnak van
Eredeti szerző: jotunder
„Az ősz folyamán számos olyan törvényt tárgyal majd a parlament, amik olyan nagy területeket alakítanak át, amik az államadósságot folyamatosan újratermelték. Ilyen például a nemzeti felsőoktatás vagy nemzeti közoktatás rendszere, amelyekre vonatkozó előterjesztéseket az oktatási államtitkár a lehető leghamarabb meg fogja tenni” (Szíjjártó Péter, 2011. augusztus)
Szíjjártó Péter nyilatkozata után Magyarország az OECD legnagyobb GDP-arányos költségvetési kiadáscsökkentését hajtotta végre és ma Magyarország GDP-arányos költségvetési kiadása a legalacsonyabbak között van az Európa Unióban. Nagy-Britannia nominális per capita GDP-je több mint háromszor nagyobb, mint Magyarországé, és kb. másfélszer nagyobb az oktatási költségvetés aránya a GDP-hez képest.
A Klubrádió betelefonálói ilyenkor szokták megjegyezni, hogy igen, mert az Orbánék nem akarnak kiművelt emberfőket, meg blabla, meg ígymegúgy, de ez nem a Klubrádió. Én nem hiszem azt, hogy Orbánék tudatosan tönkre akarnák tenni az országot, (jézusom, miért írok ilyeneket, most erre a mondatra fog mindenki ugrani), azt azonban gondolom, hogy Orbánék sokkal kevésbé bíznak az oktatásban, mint elődeik. Úgy gondolják, hogy ez az oktatásizé alapvetően egy liberális nünüke, nem azon múlnak a dolgok, túl van dimenzionálva, valamelyest meg kell emelni a pedagógus béreket, de azért nem kell túlzásba vinni és főleg nem kell ezzel az egésszel annyit foglalkozni.
Valójában ez van a viták hátterében, ezért kezdtek lázadozni a tanárok (amíg rájuk nem uszítják a Heti Válasz bérgyilkosait, mint tették az etikai kódex esetében, Szőnyi Szilárd gyakorlatilag újságcikkben hívta ki az ávót a tanári karra).
Van egy social conservative mantra, miszerint a progresszív-liberális agenda-t az oktatáson belül akarják beletársadalommérnökösködni az egyszerű nép fejébe, ezért kell ragaszkodni a hagyományos, frontális, lexikális adatokra épülő, tancsinéninekjelentemes, krétatáblás, egyenesenülj, hozzkiazellenőrződ alapú oktatási rendszerhez, amihez még hozzá szokták tenni, hogy bezzeg régen, és közben fogalmuk sincs arról, hogy mi volt régen, csak beszélnek bele a vakvilágba.
Régen, azaz a második világháború előtt, nagyjából annyian érettségiztek Magyarországon, mint ahányan ma master degree-t szereznek, 2016-ban vagyunk, Vitéz Nagybányai erősen gyengélkedik, és egy globális versenyben kellene helytállnunk. A magyar felsőoktatásban a hallgatók száma nagyjából háromszorosára nőtt a rendszerváltás óta, miközben az oktatók száma alig nőtt, a középiskoláknak ennyivel több gyereket kell felkészíteniük az egyetemre, mindezt egy demográfiai válság kellős közepén.
Orbánt nem lehet meggyőzni arról, hogy az oktatási rendszer válságban van, mert a social conservativism, és annak is a sajátos illatú kelet-európai verziója a lételeme. Az a jobboldali lakájértelmiség, amelyik körülveszi, még azt sem meri elmondani Orbánnak, amit az hallani akar, mert hátha más hangnemben akarja hallani, ráadásul a magyar történelem legtehetségtelenebb és legsötétebb lakájértelmiségéről beszélünk, ami tekintve a szomorú előzményeket, elég nagy szó.
Orbán erős nemzetállamról szeret beszélni, és közben egy meglehetősen gyenge nemzetállamot épít. Orbán számára az erő a TEK-ben van, Hajdú tábornok érdekes mosolyában, és nem a kockásinges geekekben, akik alkoholmentes kézműves sört isznak törkölypálinka helyett. A magyar jobboldal (ez aránylag nagy pontossággal Orbán Viktort jelenti) nem hisz abban, hogy Magyarország versenyképes lehet, mármint a sorosintenzív, liberálszemüveges, elsatnyult, merkelizálódott, agyragyúrós értelemben, Orbán abban bízik, hogy valahogy Dzsudzsák lefordul a védőjéről és attól kezdve minden más lesz.
Az oktatási krízis kis pofonokból áll. Nem fog itt semmi sem összeomlani, és minden egyes pillanatban úgy fog tűnni, hogy nagyobb belátható marginális haszon származik abból, hogy háromgyerekes családokra költünk (mondjuk ezt nem gondolták végig), sportra, közmunkaprogramra, mintha oktatásra költenénk. Lokálisan Szíjjártónak van igaza. Ma minden oktatásra fordított forint csak az államadósságot növeli, a holnap meg olyan soká lesz, hogy nem is érdemes foglalkozni vele. Valójában a holnap van csak a bajnak, a hülye holnap, ami itt fontoskodik körülöttünk, progresszívkedik, meg gender, meg talán még a bőre sem olyan szép pinkes árnyalatú. A tegnap az igen, azt szeretjük, különösen azt a tegnapot, amit mi találtunk ki.
Teljesen nyilvánvaló, hogy most egy ideig semmire sem lesz pénz, mert ha ez ember a húszmilliót elég nagy számmal szorozza meg, akkor tényleg rettenetesen nagyon sok nulla lesz a végén. Orbánnak vannak bizonyos tervei, és ezen tervek között nincs ott az oktatás reformja.
Az elmúlt ötvenkét évben nem nagyon változtatott azon, amit elhatározott, utoljára talán akkor, amikor Erzsi néni a középső csoportos óvónéni nem adta neki oda a piros teherautót (tuti, hogy volt rá gondja, és már 1998-ban kicsinálta Erzsi nénit, a gyerekét is kicsinálta, sőt két-három szomszédját is, mert abból talán tanulnak). Nem lehet semmire sem kényszeríteni, totális hatalma van ebben az országban, magunknak tartozunk azzal, hogy bátortalanul kimondjuk az igazságot, hogy egyáltalán gondolkodunk az igazságon, akkor is, ha praktikusan semmi értelme.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518949-6ae61308546d7' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518949&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518949-6ae61308546d7&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518949-6ae61308546d7' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
„Én nem hiszem azt, hogy Orbánék tudatosan tönkre akarnák tenni az országot” – akkor elsőként belekötök. A dolog egyszerűbb, mint hinnénk: az ország és Orbán érdekei külön utakon járnak. Az országnak kiművelt emberfőkre van szüksége ahhoz, hogy az általad leírt globális versenyben helytálljon, míg Orbánnak olcsó és képzetlen, nyelveket nem beszélő munkaerőre van szüksége, aki itthon ragad, és az Orbán-család és csatolt részei, aktuális oligarchiái földjein, gyáraiban és nemzethy szolgáltatóiban dolgozik nemzetközileg nem versenyképes bérekért, nemzetközileg nem versenyképes termékeket előállítva, szolgáltatásokat nyújtva. Az Orbán-rezsim fő célja ugyanis egy új magyar burzsoázia létrehozása, akik Orbán esetleges politikai hatalomból való távozása után is itt maradnak és tovább uralkodnak – 6 év kormányzás után szerintem elég világos, h kb. ez a fő vezérfonal, a többi porhintés.
NEM kéne többet költeni. Vagyis kéne, de nem (najó, nem elsősorban!) az államnak. A tandíj általános bevezetése egyszerűen tabu ebben az országban. Miért nem lehet megpróbálni? Közoktatásban pedig legalább korlátozott formában valamiféle voucher-rendszert? Nagyobb autonómiát a helyi iskoláknak, több magániskolát, és, aki oda akarja vinni a kölkét, az a pénzét is vihesse oda utalvány formájában!
@Kovács Jack: Ugye a voucher rendszer (ez gyakorlatilag az Egyesült Államokat jelenti) lényege az lett volna, hogy valahogy lehessen vallási oktatást államilag finanszírozni, úgyhogy közben viccesen nézünk a separation of church and state doktrínára. Másodsorban, segíthet a fehér középosztálynak, hogy tartsa a távolságot az afro-amerikaiaktól és a hispánoktól. Nem nagyon jött be, és azért az ember háta nem annyira tollas, hogy ne tudjuk, hogy mire menne ki a játék Magyarországon. Magyarországon van egy szakadék a középosztály alatt, amelyik a középiskola környékén egészen brutálissá válik, és van egy másik szakadék a középosztály felett, amiről nem beszélünk. Magyarországnak elemi érdeke az, hogy az alacsonyabb osztályok gyermekeit (ők vannak a legtöbben, és egyre többen lesznek) a harmadik világbeli rémálom szintről felhozza. Ez egy darab feladat, ami nélkül a demográfiai szart nem lehet kezelni. Ha kevés a gyerek, akkor még kevésbé hagyhatod őket az út szélén. Van egy másik feladat, a középosztályt motiválni és sokkal versenyképesebbé tenni. Mindkét feladathoz kell extra pénz, ész , kreativitás és akarat. És ebből Magyarországon nem lesz semmi. Ezt lehet látni. Nagy-Britanniában talán meg fogják oldani, talán, egyáltalán nem vagyok benne biztos, dehogy Magyarországon nem, az zicher.
@Kovács Jack: Nem kéne többet gondolkoznod, meg kinézned a fejedből az országra, meg benézni egy iskolába/egyetemre, mielőtt megszólalsz?
@jotunder: A voucher rendszer nem arról szólna, amit leírsz az első mondatban, hanem arról, amit az utolsóban írsz le. Azzal lehetne motiválni, és azzal lehetne több pénzt vinni az oktatásba!
Amúgy a voucher-rendszer egyik legtisztább megfogalmazója a baromira rasszista Milton Friedman volt! Eszerint ki kell számolni, hogy a kormány évente mennyit költ a költségvetésből egy adott család gyermekeinek iskoláztatására, ezt pedig a családok rendelkezésére kell bocsátani, speciális, csak a gyerek taníttatásának megvásárlására felhasználható utalványok formájában. Ezt aztán a szülők bármely állami, vagy magánkézben lévő intézményben elkölthetik, és tetszés szerint ki is egészíthetik azt. Friedman elutasítja, hogy az egyenlőség nevében meg kéne tiltani az utalványok készpénzzel való kiegészítését. Hiszen semmi sem indokolja, hogy a családokat megfosszuk attól, hogy gyerekeiknek jobb oktatást vásároljanak. Illetve – teszi hozzá – az utalványos rendszer önmagában az esélyegyenlőség felé tett lépés, hiszen megnyitja az utat mindenki számára a fizetős magániskolák felé is! Az államosított oktatási rendszerben ugyanis csak a tehetősebbek választhatják a magániskolákat. A rendszer tehát rossz a szegényebbeknek, hiszen az állami oktatásban rekednek, és rossz a gazdagabbaknak is. Kétszer fizetik meg ugyanis az iskoláztatás árát, hiszen nem kapnak mentességet az oktatásra fordított adóösszeg befizetése alól sem! A voucher-rendszerben azonban a szegényebbek is dönthetnek, ráadásul az állam számukra további segítséget is tud nyújtani, hogy tényleg szabadon választhassanak iskolát. A rendszer mindemellett megoldaná azt a hazánkban is vitákat generáló kérdést, hogy az állam mennyiben támogassa a magán, és mennyiben az állami iskolákat. Ebben a rendszerben minden iskola annyi pénzt kapna az államtól, ahány gyereket magához tud csábítani. A döntés a szülők és gyerekek, nem pedig a bürokraták és lobbisták kezében lenne! A rendszer bevezetése versenyt generálna az iskolák között és tovább bővítené az alternatívák számát. Hiszen az alternatív intézményekre való kereslet megnövekedésével lehetőségük és érdekük lenne a különböző társadalmi tényezőknek iskolákat indítani. Friedman szerint az államilag irányított oktatásra a szülőknek csak minimális ráhatásuk lehet, ám egy választásos alapon működő rendszer a “fogyasztók” érdekeit szolgálná. Számba veszi a gettósodás és társadalmi elkülönülés kérdéseit is. Szerinte éppen a körzetesítés és a szabad választás gátjai hoznak létre gettóiskolákat. A leggazdagabb rétegek könnyen “kivásárolhatják” gyerekeiket a közoktatásból, drága magániskolákba küldve őket. A társadalom többségét így az állami oktatási rendszer egyformán a rossz iskola csapdájába ejti. A Friedman által elképzelt rendszerben nem lenne vita arról, hogy az iskola mire költse a neki utalt közpénzt, hiszen a szülők és diákok különböző preferenciájú intézmények között válogathatnának. A rendszer versenyt is generálna az iskolák között, mert amelyik több család igényét is ki tudja elégíteni, oda többen küldenék a gyermekeiket, így értelemszerűen több pénzt is kapnának.
És én nem védem Szijjártó kijelentését. Amíg a jelenlegi rendszer van, addig tényleg nem tehet mást az állam, mint nyomja a pénzt az oktatásba! És a stadionoknál is jobb helye van ott természetesen…
„Nagy-Britannia nominális GDP-je több mint háromszor nagyobb, mint Magyarországé, és kb. másfélszer nagyobb az oktatási költségvetés aránya a GDP-hez képest.”
ezt a mondatot többször elolvastam, hogy nem értem-e félre, ami persze még mindig lehet, de azért ideírom:
United Kingdom/Gross domestic product
2.678 trillion USD (2013)
Hungary/Gross domestic product
133.4 billion USD (2013)
2678/133.4 = 20.7 (ami ugyan tényleg több mint 3) mintegy 6.5-ször akkora népességre, szóval úgy tűnik, az eredeti szándékhoz az „egy főre eső” betoldandó.
Érdemes bűvölni még kicsit a linkelt táblázatot. Az jön ki belőle, hogy a felsőoktatásra nem is költünk annyira extrémen keveset (azaz: sok más ország van még, amely ennyit vagy kb. ennyit költ felsőoktatásra GDP-arányosan). Viszont az alap- és középfokú oktatásra fordított pénz nem „a legalacsonyabbak között van”, hanem egész konkrétan A legalacsonyabb (Törökországgal holtversenyben, illetve nincs görög adat). 2012-ben, pre-KLIK.
@incze: „szóval úgy tűnik, az eredeti szándékhoz az „egy főre eső” betoldandó. „
Nyilván, de hát máshogy nincs is értelme. (Itt persze élek egy feltételezéssel, miszerint mind a gédépé, mind a gyereklétszám kb. lineáris függvénye a népességnek, ceteris paribus, effélék.)
„Úgy gondolják, hogy ez az oktatásizé alapvetően egy liberális nünüke, nem azon múlnak a dolgok, túl van dimenzionálva, valamelyest meg kell emelni a pedagógus béreket, de azért nem kell túlzásba vinni és főleg nem kell ezzel az egésszel annyit foglalkozni. „
Egyébként nem, itt inkább a Kettes-elméletet láthatjuk ordítóan tisztán: NE KERÜLJÖN SOKBA. Ennyi. Nincs kiemelten fontos nemzetgazdasági ágazat meg az ország jövőjéről alkotott kép meg esélyegyenlőséget növelő iskolaüzemeltetési modell, hanem kurva nagy pénzmegtakarítás (és ezzel párhuzamosan annak más területen történő ellopása, természetesen) van. Srácok (illetve manapság inkább: csajok), kaptok ennyit meg annyit, aztán csináltok, amit akartok, úgy szerveztek át meg olyan jövőt vizionáltok meg azt vezettek be meg ki, amit akartok, csak oldjátok meg olcsón, és ne legyen balhé (ez utóbbit amúgy lehet, hogy benézték*, de majd kiderül).
(És ezzel párhuzamosan persze ott vannak a hűséges harcosoknak juttatott jutifalik, de csak módjával. Más nagyságrend.)
*: ez ugye egyes-egyedül annyit jelent, hogy az elitgimikhez csak módjával lett volna szabad nyúlni, mert akkor az elit is nyugton marad, hogy ő megúszta, a többit meg leszarja.
@közösperonos átszállás: „a többit meg leszarja.”
Egyébként ezzel nincs egyedül, hanem kábé mindenki mindenkit, de az elitnek sokkal több eszköze van per def.
@Kovács Jack: Pontosan, ahogy mondod, az mind meg volt próbálva.
Helyi autonómia, tandíj, mindegyik.
Ezeket győzte le a fülkeforradalom.
Nem hiszem, hogy bármelyik rendszer valaha is tudatosan rosszat akart volna az adott országnak, nem értem, miért feltételezed, hogy erre az antiorbánisták (vállalom) ugrani fognak.
Orbán tökéletesen gátlástalan és bolond, sőt, egyre bolondabb. Joviális, derék, konzervatív magyar úrnak képzeli magát, a Haza Atyjának. Ráadásul egyre paranoiásabb is (nem értek hozzá, de ez jön le), aki a bokorban is ellenségeket lát, és akiket ő mindig jól legyőz.
A liberalizmus és a külföld ellenség, tehát minden modern, alternatív oktatási módszer is ellenség. Nem hiszem, hogy szándékosan műveletlen, kétkezi munkásokat akar gyártani, az viszont lehet, hogy nem célja a nálánál műveltebb és okosabb magyarember előállítása.
Mellesleg, az egészségüggyel se csinál semmit.
@Fisk:
Többé-kevésbé pontosan írtad le, amit magam is „belekötve” jt-be, akartam.
Ezért aztán: +1
„…amíg rájuk nem uszítják a Heti Válasz bérgyilkosait, mint tették az etikai kódex esetében…”
Azért ez egy kicsit más tészta. Mármint nem a heti válasz cikk stílusa, hanem maga az etikai kódex. Ilyen tudtommal több országban is van, magáncégeknél is van (csak ott munkaszerződésben belefogalmazva), meg még sok másik helyen.
Miután mind ismerősi, mind családi szinten van rálátásom a középiskolai és általános iskolai oktatásra, azt kell mondjam, hogy döbbenet mit meg nem csinálhatnak a tanárok:
– Kirúgni szinte lehetetlen (volt) őket. Régi főiskolai csoporttársam általános iskolában (volt ) igazgató, és elmesélte, hogy hiába 2 millió szülői panasz, munkahelyi panasz, nem lehet mit csinálni. Kijön egy tanfelügyelő, előre bejelentett időpontban, beül az órára, amit előre tudni lehet, majd dönt. Viccnek is rossz.
– Lényegében semmilyen kontroll nem volt a munkáltató kezében, egy tanár akár személyes sértettség okán is terjeszthetett ordenáré hazugságokat mindenről és mindenkiről. Mindezt akár a gyerekeken vagy szülőkön át is csont nélkül mindenféle retorzió nélkül.
– A tanárok nyíltan politikai beállítottság alapján tanították mondjuk a történelmet (ehhez nekem is volt szerencsém), a kutyát nem érdekelte.
Ami szomorú, hogy a fityesz ehhez is a legotrombább módon nyúlt hozzá, és nem megoldani kívánta ezt, hanem csak a saját embereit beültetni megfelelő helyekre, és zsarolási pozíciókat szerezni.
Nagyon jó írás. Ha már így megszólíttattam: Nem, szerintem se akarja Orbán tudatosan tönkretenni az országot. (Egyáltalán nem csinál semmit tudatosan, kivéve a lopást.) De ha megy az ösztönösen is, akkor minek törje a fejét fölöslegesen? Inkább megnéz egy rossz meccset.
@közösperonos átszállás: Ezt talán árnyalja a Pázmány és hasonló, távolról egyetemnek látszó intézmények erőltetett virágzása.
Az ország jelenlegi állapotát (+mi jön még) és az ellenzék, valamint civilek lehetőségeit, potenciálját tekintve immár nem teljesen mindegy, hogy tudatosan vagy spontán, ösztönösen teszi tönkre?
Annyit tennék a poszthoz hozzá, hogy nagyon remélem – rajtam kívül – nem olvassa senki a hermanosok petíciójának több, mint négyezer aláírója közül, mert még az a kis remény is kialszik benne, amit végre, bő öt év után sikerült egy iskola tantestületének felpiszkálnia. És aminek ebben a rohadtul megosztott – és ezt persze aztán állandóan fel is hánytorgatott! – országban inkább örülni kéne. Ahogy annak is, hogy az aláírók között sok a szülő, nagyszülő, vagy most csak „szinglihorda” részeként majd, valamikor szülővé váló is. Akik megjegyzést is fűznek az aláírásuk mellé. És abban az iskola „rendbetételén” túl szinte mindig ott szerepel az is, hogy örülnek, hogy végre valami mozdulni látszik. Ráadásul: komoly dolog mellett.
És még annyit, hogy nagyon sokan vannak (vagyunk), akik nem adják fel.
@balmoral: Nem is lop. Neki az jár.
Jó írás megint, de én azon hozzászólókkal értek egyet akik a mindenáron olcsóság elvét vélik felfedezni a nemzethy oktatáspolitikában (köznevelés, a szót is utálom). Ugyanis a felépítése pontosan olyan, mint a szalag mellett tömegtermelő bizbaszgyártó cég felépítése. Egyféle termék (gyerök), egy főnök (KLIK), egy szalag (suli), olcsó alapanyag (egy könyv), olcsó munkaerő (tanár). Kész is az olcsón termelő oktatás. Az igaz, h raktárra termelnek mert csak a fele „termék” eladható, de a szalag nem áll le.
@Evezős: drukkolok ugyan a Hermanosoknak, de, visszaemlékezve a HaHára, szkeptikus vagyok :(((
@poszt: Orbánék nem csak hagyják rohadni az oktatást, hanem tudatosan csinálnak csomó mindent (részletes egyentanterv, pedagógus kar, stbstb), amiről minden szakember egybehangzóan állítja, hogy az ország tönkretevésének kiváló közvetett eszköze. nem különösebben hat meg, hogy esetleg ők őszintén úgy gondolják, hogy ezek a szakemberek mind hülyeséget beszélnek, ők (Orbánék) tudják jobban, hogy ez nem teszi tönkre az országot.
mintha még nem láttam volna Pizka idevágó posztjai linkjét:
raerunk.blogrepublik.eu/2016/01/13/merkel-a-baranyhimlo-es-a-csudalatos-okostojas/
raerunk.blogrepublik.eu/2016/01/14/parainesis-az-igazukert-kiallo-tanarokhoz/
@Evezős: Evvel az a gond, hogy ez csak a középosztály érdekeit sérti, mert látja a megnövekedett tananyagot, a rossz könyveket, a túlterhelt tanárokat és a rosszul működő Klikket (megkésett tankönyvek, romló iskolai állapotok stb). Ezek nagy része nem a pénzről szól, hanem a szakértelem hiányosságáról tehát végülis politikai akarattal könnyen lehetne módosítani. Az átfogó iskolai reformot, ami pl a felzárkoztatást segíti ebben szó nincs, szerintem jotunder inkább erről beszél. Amire most vállalkoznak a kritikusok, az megállíthatja a lemaradásunk ütemét megfordítani azonban sokkal több kellene.
@incze: betoldtam
@incze: betoldottam
@Evezős: Az aláíró már hiába olvassa, már aláírt. De vagyunk többen is. Én ettől egyébként inkább aláírnám (ha még nem tettem volna), mert ez – ellentétben Sándor Mária levelével – ez nem a vezérnek való kuncsorgásról szól, hanem a protesztről.
Ha valaki olvasná, és még nem írt alá, itt a link: http://www.tanitanek.com/Herman/Csatlakozok
@Kovács Jack: a libertariánus hülyeségekre még amerikának sincs pénze. nincs is voucher rendszer, csak pár körzetben, nulla eredménnyel. az a kérdés, hogy magyarország látható problémáit hogyan lehetne esetleg kezelni, de legelőször is feltárni és kimondani. egyáltalán nem egyszerű, elszántság és szakértelem is kell hozzá, és ebből a kettőből pontosan két feltétel hiányzik.
@Kuviklacz: Sándor Mária gyakorlatilag megfenyegette Orbánt a „kucsorgó” levelében. OV az oktatást és az egészségügyet legszívesebben a hadsereg valamelyik fegyvernemeként kezelné, tábornokokkal az élen, akik parancsokat adnak az alegységeknek, amelyeket aztán az állomány a lehető legfegyelmezettebben végrehajt. nem is tud más szisztémában gondolkozni, és a „félázsiai néppel így kell bánni” is erre vonatkozik.
@jotunder: Azért mindkettő területen már középosztályos érdekek sérülnek, mivel a romló tendenciákat már ők sem tudják kivédeni (ha nincs orvos/ vagy nem elég jó, vagy teljesen leterhelt, akkor a paraszolvencia sem működik, ha az iskolarendszer (felsőoktatással együtt) szétesik, akkor azt nem lehet ellensúlyozni egy-két magántanár megvásárlásával). Vagyis a vaskéz elv (feltéve hogy tehetséges politikuról beszélünk :)s) nem vezet eredményre, sőt politikai károkat okoz, akkor változtatni kell. Persze ezek nem igazi reformok lesznek, csak annak a szarnak az eltakarítása, amit maguk csináltak. Volt már ilyen…
@jotunder: Hogy érted azt, hogy „nincs rá pénz”? Az általam felvázolt rendszerben alig kellene többet költeni az oktatásra. Első körben gyakorlatilag minden gyerek megkapná a rá szánt oktatási pénzt, amivel a család onnantól szabadon rendelkezhet az oktatás területén belül. A jobb módúak pedig motiváltabbak lennének, hogy a saját gyerekük taníttatásába még többet fektessenek, hiszen így az oktatás piaccá válna, ahol ők, mint fogyasztók léphetnének fel. Ahogyan írtam, az iskolák emiatt szintén motiváltabbak lennének jobb szolgáltatást nyújtani. Az állam pedig arra fordíthatná a posztod által megkívánt többletforrásokat, hogy a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró családok is jó iskolákba küldhessék a gyereküket.
Egyébként az én kis koncepciómnak ez csak egy része. Én alapvetően azt tartom megoldásnak, hogy az állam minél kisebb mértékben szóljon bele az oktatásba. A helyi közösség, a szülők és tanárok szerintem sokkal jobban tudják, mi kell a diákoknak, mint a politikusok. Természetesen akármikor tudnak tanácsot kérni a szakpolitikától, vagy a szakmától. Persze van, ahol ez nem működik, és ott arányosan több beleszólás kell az államnak. Viszont az alapnak egy minimális korlátozásnak kellene lennie.
Kevésbé strukturális megoldásra gondolva már nemigen tudom… ha az állam mindenképpen bele akar szólni…akkor elsősorban talán a szakmát is meg kéne hallgatni. Amellett pragmatikus hozzáállás kéne: se a reformpedagógia (legyen az cselekvésalapú, vagy konstruktivista), se az ún. „poroszos”, tehát hagyományos módszer nem élvezhet kizárólagosságot. A „többpénzt” pedig okosan kell felhasználni. Sok helyen először fűtés kéne, nem kakaóbiztos gép! Ahol viszont jó a helyzet, ott igenis rá kell feküdni a digitális oktatásra, az interaktivitásra, és a gyakorlatiasságra is. Sokkal több iskolai kirándulás kéne, mert a diákok sokszor be vannak zárva az intézmény épületébe. Nem feltétlenül ausztriai sítáborra kell gondolni (bár az is hasznos, ahol van rá pénz), hanem lokális, az alapműveltséget ÉS a továbbtanulást/szakmai képzést segítő utakra. Az is fontos lenne, hogy a politika SOHA ne szóljon bele egy iskola személyi döntéseibe, ami a tanári kart érinti. Meg végre el kéne dönteni, hogy komprehenzív, vagy szelektív, de ebbe mér tényleg nem kezdek bele…
@jotunder: Ja amúgy, a gyakorlati részéről a dolognak, amit említettél: A második világháború után az amerikai veteránok képzése utalványos rendszerben történt. Később több országban is vezettek be hasonló rendszert a közoktatásban. Az Egyesült Államok egyes államaiban és Indiában is kísérleteznek az utalványos rendszerrel. Másrészt Amerikában, 1918-ig nemhogy nem volt oktatási centralizáció, de nem volt minden államban kötelező a közoktatásban való részvétel sem. Sőt egyes helyeken szervezett közoktatás sem működött. A korai 19. századi Amerikában az önkéntes részvételen alapuló, fizetős plébániai oktatás volt az általános. New York állam oktatásügyi jelentése az 1830-as évek végén mégis arról ír, hogy a közoktatásban résztvevők száma gyakorlatilag megegyezik az iskolás korúak számával! A 20. században az állam eluralta a közoktatást, de természetesen fennmaradt a magániskolák rendszere is. Egyes felmérések szerint a magánkézben, vagy a helyi közösségek irányítása alatt lévő tanodák átlagban 2 fokozattal teljesítenek jobban, mint az állami iskolák.
Általános iskolakötelezettség és államilag ellenőrzött iskolarendszer 1868-ig a gyakorlatban Magyarországon sem létezett. A szabad iskolaválasztás, valamint a helyi közösségek és egyházak kezén lévő iskolák túlsúlya és szabadsága a kommunista hatalomátvételig fennmaradt. A rendszerváltás után az alapítványi és magániskolák rendszere lassan kezdett újraéledni. Ma már számos ilyen iskola létezik az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumtól (AKG) és a Laudertől kezdve egészen a hátrányos helyzetű gyermekeket felzárkóztató iskolákat működtető Igazgyöngy Alapítványig. Voucher persze itthon sose volt, de magániskolák vannak, és azok sem mind „kirekesztőek””…
@Kovács Jack: ember, emlékeztetlek a magyar kormányzat második számú emberének nyilatkozatára:
„Minden pedagógusnak tudomásul kell vennie, hogy a Klik a munkaadója, ezért semmi oka nincs, hogy a dolgozók megválasszák, ki legyen a munkaadójuk – mondta Lázár János. Ha valaki dolgozik egy gyárban, akkor nem érdekel senkit, hogy azt szereti, vagy nem szereti. Mindez nem jelenti azt, hogy a Klik hibátlan lenne, de az nem lehet, hogy a farok csóválja a kutyát.”
Orbánék egy katonai jellegű, hivatásrendbe tömörült oktatási rendszert képzelnek el, ahol tényleg mindenki kussol, és végrehajt. Európában vannak jól működő modellek, amelyeket meg lehet érteni, esetleg adaptálni, nem kell mindent kitalálni, és főleg nem kell valami olyasmiről trollkodni, ami az Amerikai Egyesült Államokban is megbukott (és nem kicsit bukott meg).
@Kovács Jack: Az Egyesült Államokban a hatvanas évek elejéig szegregáció volt. És ez miért is releváns 2016-ban?? Európában vagyunk, európai szisztémák vesznek minket körül (hét évet éltem Amerikában, ne okosíts ki, ha lehet), az Európai Unió tagja vagyunk. Látom, hogy nagyjából milyen problémák vannak a Magyarországnál azért lényegesen gazdagabb Egyesült Királyságban, látjuk a különböző iskolarendszereket, amelyek óriási tapasztalatokat halmoztak fel (a magyar rendszer is tele van tapasztalatokkal), nem kell előhúzni az Ayn Randot, és beszélni a baromságokat.
@jotunder: Nézd! Az, hogy szerinted „megbukott” mutatja, hogy hiába éltél ott, azért van miről kiokosítani. Mely adatokkal támasztod alá azt a kijelentésedet, hogy „megbukott”? Az nem bukás, hogy a szövetségi kormány nagy bipartizán egyetértésben megfojtotta, mint kb. minden olyan ötletet, aminek köze van az alapító atyák szellemiségéhez…
És ami még érdekelne: mi a problémád az általam felvázolt szisztémával? Én leírtam, hogy szerintem miért jó. Szerinted miért nem az, illetve miben látod azokat az előnyöket nemlétezőnek, amiket én leírtam? Ez abszolút nem kötekedés. Viszont, ha ennyire elzárkózol a szabad iskolaválasztás rendszerétől, akkor érdekelne, hogy TE mit tennél a magyar oktatással! Én benne vagyok, látom belülről, többek között ez a szakmám, ráadásul szívügyem is a normális oktatás. Ha nem trollkodni akarsz, akkor kérlek írj arról, hogy mit kellene tenni. És nem, az nem megoldás, hogy ideírod, hogy mondjuk „svájci modell”. Én nem zárkózom el semmilyen átvételtől Burunditól Japánig. Viszont, ha egy modell átvételét javaslod, akkor arra lennék kíváncsi, hogy adott modell miért jó. Viszont én leginkább konkrét javaslatokra vagyok kíváncsi. Én leírtam mit tennék. Te mit tennél?
Vagy, akkor induljunk el ezen a vonalon! Írtam én ilyeneket is. A jelenlegi szisztémán belül ezek az ötleteim…
Kevésbé strukturális megoldásra gondolva már nemigen tudom… ha az állam mindenképpen bele akar szólni…akkor elsősorban talán a szakmát is meg kéne hallgatni. Amellett pragmatikus hozzáállás kéne: se a reformpedagógia (legyen az cselekvésalapú, vagy konstruktivista), se az ún. „poroszos”, tehát hagyományos módszer nem élvezhet kizárólagosságot. A „többpénzt” pedig okosan kell felhasználni. Sok helyen először fűtés kéne, nem kakaóbiztos gép! Ahol viszont jó a helyzet, ott igenis rá kell feküdni a digitális oktatásra, az interaktivitásra, és a gyakorlatiasságra is. Sokkal több iskolai kirándulás kéne, mert a diákok sokszor be vannak zárva az intézmény épületébe. Nem feltétlenül ausztriai sítáborra kell gondolni (bár az is hasznos, ahol van rá pénz), hanem lokális, az alapműveltséget ÉS a továbbtanulást/szakmai képzést segítő utakra. Az is fontos lenne, hogy a politika SOHA ne szóljon bele egy iskola személyi döntéseibe, ami a tanári kart érinti. Meg végre el kéne dönteni, hogy komprehenzív, vagy szelektív, de ebbe mér tényleg nem kezdek bele…
@Kovács Jack: én egyáltalán nem akarok veled kommunikálni, azt szeretném, ha eltávoznál a vincentről, de amíg nem lépsz át egy határt nem doblak ki.
@jotunder: Semmi vitakultúrád nincs. Te állítani szeretsz és kinyilatkoztatni. Ha valaki ezeket érvekkel cáfolja, és értelmes ellenvélemény fogalmaz meg, akkor hisztibe kezdesz…
@jotunder: kedvelem ennek a blognak az árnyalt posztjait. Amit nem szeretek, hogy az már a kommentszekcióba nem megy le! Játszod, hogy mekkora hangosangondolkodó értelmiségi vagy (ami JÓ dolog LENNE!), aztán pökhendi módin kioktatsz kétszavas „mondatokban”. És állandóan általánosítasz!
@jotunder: Ja, és nem kell kidobnod! Hozzád nem szólok még egyszer, de akkor ez legyen kölcsönös! Majd az értelmes, logikusan gondolkodó és vitakultúrával is rendelkező emberekkel fogok kommunikálni, nem veled te segg! Komolyan, szégyen az oktatás ebben az országban, de arra te vagy az élő példa, mert a logikád olyan szinten van, hogy csodálom, ha átmentél a matematika-érettségin. És a lófaszt éltél te Amerikában, nem is jártál ott. Tipikus mucsai pöcsfej vagy, akinek egy saját igazsága van, mint egy elbaszott dzsihadistának. Szerintem lépj be a Fideszbe, oda való vagy! Magyarországon ma pont a hozzád hasonlóknak áll a zászló. Viszlát!
@jotunder:
Mondjuk tudtommal a hollandoknál éppenséggel valamilyen voucher alapú (némiképp átalakított) rendszer van, nem?
@Muad’Dib: nem amerikai rendszerű. hollandiában teljesen központosított oktatási rendszer van, de az iskolák jelentős része független és az állam a diákokon keresztül finanszírozza őket, ott csak ennyi a voucher. egyetlen fillért sem kell hozzátenniük, plusz a szegényebb diákokat külön támogatják. itt is van ilyesmi, csak kisebb mértékű, írországban tudtommal nagyobb.
@Kuviklacz:
„mert ez – ellentétben Sándor Mária levelével – ez nem a vezérnek való kuncsorgásról szól,”
szvsz sándor mária levelét ne keverd ide. az egy nagyon jól, időben elküldött levél volt. ugyanis később orbán nem tudja majd azt mondani, hogy „tisztelt bíróság, én nem tudtam az egészségügy helyzetéről semmit”.
a középosztály…
ugye magyarországon a valódi közép eléggé szűk, többségük kispolgár vagy akár a munkásosztály legfelső rétege, ezeket nevezik alsó-középnek, hogy ők is azt higgyék, hogy…
másrészt mit is szeretnének? egyfelől kell sok fehér gyerek az alsóbb rétegekből is, hogy az elcigányosodást, elmuszlimizálódást megakadályozzák, ill legyen nagy tömegben olcsó munkaerő azokra a tevékenységekre, melyeket a mai közép nem kíván a gyerekeivel végeztetni.
másfelől viszont az általuk „aljanép”-nek nevezett réteg szaporodását sem kívánják, nem akarnak lumpengyerekeket, pláne ha cigányok.
felzárkóztatáshoz meg sem idő, sem pénz, sem kedv, sem szakértelem, nem kevesen gondolják úgy, hogy „ott kell őket hagyni”, szegregáció, esetleg speciális táborok és egyebek, a lehető legegyszerűbb módon, a lehető legkisebb ráfordítással.
Orbán nem hirdethet nagy átfogó felzárkóztatási-kirekesztésellenes programot, mert előbb-utóbb keményen szavazókat veszítene.
a magyar középosztály ilyen
Nincs jogi tanácsadóm, ezért újra le tudom írni, amit már máskor is megtettem:
Ami az oktatásüggyel történik, az hazaárulás.
Sokféle lopást, aljas gazemberséget, hatalomtechnikai geciséget meg lehet magyarázni, de azt, hogy szisztematikusan kivéreztetik a magyar oktatást „óvodától egyetemig” azt nem lehet, nem szabad elfogadni.
Aprópénzért vesztegetik el az ország (és lakosainak) jövőjét.
@ámbátor:
nagyon „egyszerű ” a megoldás.
a fidesz belső ellenzékének ki kell lépni, új pártot alapítani, szövetséghez kellően kompromisszumkészet, a konzlib szavazók tiltakozzanak, fenyegessenek dk-ra meg ki tudja kikre történő átszavazással, stb.
amíg egy csomó értelmiségi benyal a kormánynak vagy meghunyászkodik, az orbánt nem jó szemmel néző fideszesek lapulnak, az elégedetlenek meg otthon maradnak, addig nincs megoldás, aztán sem, de legalább ezektől a férgektől meg lehetne szabadulni
@ámbátor:
Így van.
Lehet, hogy behal ez is, mint eddig minden, de:
hvg.hu/itthon/20160115_Robbanasszeruen_no_a_miskolci_gimnazium_l (leveléhez csatlakozók névsora)
Lázárt pedig valaki pofán vághatná már, de úgy, hogy eleredjen az orra vére.
@klorofilll: egy biztos, ezeknek az embereknek ez a borere megy, ez nem aktualpolitikai huncutsag. elkepzelhetonek tartom, hogy egy ido utan a kormanyzatnak erre reagalnia kell.
@Secnir: @jotunder: Bocsi, nincs azzal a levéllel ebből a szempontból semmi baj (habár végtelen naivitásról tanúskodik a levél is, meg az is, hogy ezen levél bárhol bizonyítékként szerepelni fog), de a különbség abból a szempontból, hogy a csatlakozás csak abban a reményben történik-e, hogy valaki valahol egy hivatalban a levél hatására valamit tenni fog, vagy önmagában kifejez egy tiltakozást.
@WiteNoir: pkpkozosseg.blog.hu/