Az Orbán-álom
Eredeti szerző: jotunder
Ebben a posztban tudatosan próbálok annyira megértő lenni a miniszterelnökkel, amennyire tőlem telik. Olyan feltételezéseket teszek majd, amelyeket nemcsak Ön, kedves Olvasó, hanem általában én sem fogadok el, de ez a poszt csak így működik. A poszt alapfeltételezése az, hogy Orbán Viktor ennek az országnak jót akar, talán nem a lehető legjobbat, de aránylag jót. Nem magának, nem Simicska Lajosnak, hanem az országnak általában. A poszt azt is feltételezi, hogy Orbán alapjában véve egy teljesen normális ember, aki nagyjából ugyanolyan, mint én vagy Ön, kedves Olvasó, és ami igazán borzasztó valójában, az az ország helyzete, és ezért a borzasztó helyzetért, ebben a posztban legalábbis, senkit sem fognak felelőssé tenni.
Magyarország egy évi 130 milliárd dolláros GDP-t produkáló ország. Szomszédunk, a nyolc és félmilliós Ausztria, GDP-je 400 milliárd dollár. Magyarország ebben az értelemben jóval közelebb van Botswanához vagy Gabonhoz, mint Ausztriához.
2002-ben a relatíve sikeres Orbán-kormányt egy szocialista-szabaddemokrata koalícióra cserélték a választáson. Medgyessy kormányfő — választási ígéretét betartva — olyan politikába kezdett, amely az életszínvonal jelentős javítását célozta meg. Az ország gazdasági növekedése a következő öt évben négy százalék felett volt; a mai GDP kevesebb, mint 2006-ban volt. A magyar GDP növekedése ebben az időszakban lényegesen gyorsabb volt Németország GDP-jének növekedésénél (ott a gazdaság átlagos növekedése két százalék alatt volt). A GDP jelentős növekedése mögött a kedvező világgazdasági környezet és a költségvetési deficit komoly növekedése állt. Az ország növekedési pályája ekkor változott meg minőségileg.
Ez volt a Gyurcsány-álom kezdete. A Gyurcsány-álom lényege az volt, hogy a nyugati országok gazdasági növekedését Magyarország kiválóan ki tudja használni, a költségvetési deficit fokozatosan csökkenthető, az államadósságot pedig ki tudjuk növekedni. Ebben az időszakban erősödött meg a magyar középosztály eladósodása — olyan ingatlanok épültek, amelyeket Ausztriában is megirigyelhettek volna. A Gyurcsány-álom arról szólt, hogy Magyarország a győztesek oldalára került, és a magyarok győztesként kezdhetnek viselkedni, győztesként, majdnem osztrákként, majdnem hollandként, majdnem dánként.
A Gyurcsány-álom vége nem az őszödi beszéd volt, hanem a 2006-os választás utáni megszorítások (a kormány népszerűsége valójában ekkor zuhant le). A kormányfő abban bízott, hogy 2008 környékére újra három százalék fölött lesz a gazdasági növekedés, és esélye lehet a 2010-es választáson. A Lehman Brothers bukása azonban elsöpörte a Gyurcsány-álmot. A gazdasági válság nem volt bekódolva semmibe, 2007-ben lényegében mindenki meg volt győződve, hogy ilyesmi nem következhet be. Aztán mégis megtörtént, a magyar GDP 6,5 százalékkal csökkent egy év alatt, a munkanélküliség ráta 10 százalék felé ugrott az addig hét és fél százalék körüli értékről. Nemcsak a Gyurcsány-álomnak lett vége, hanem a tizenharmadik havi nyugdíjnak és a közalkalmazottak tizenharmadik havi fizetésének is. Ekkor kezdődött el az Orbán-álom.
Orbán Viktor gyakorlatilag egyetlen lépéssel stabilizálta a költségvetést: megszüntette a kötelező magánnyugdíj-pénztárakat. A magánnyugdíj-pénztári befizetések mintegy a GDP másfél százalékával járultak hozzá a deficithez, plusz a kormány kapott háromezer milliárd forintnyi laufot. Igen, Magyarországon ma nagyon kevesen számíthatnak békés öregkorra, de az álmok már ilyenek: az álmok természetéhez tartozik a hit abban, hogy valami majd csak történik. Orbán kormánya jelentős adókedvezményt adott a középosztálynak (igen, nekem is). Egy aránylag szűk felső-középosztálybeli réteget megmentett a devizahitel-krízis következményeitől. Az Orbán-álom is egy középosztályos álom, de a középosztály opinion leaderként ezt az álmot is szét tudta teríteni a társadalom egészére.
Az Orbán-álom az én értelmezésemben nagyon hasonlít a Gyurcsány-álomra. Hasonlít rá annak ellenére, hogy kormányzati álomideológiájuk jelentősen különbözik. Az Orbán-álom is egy lehetséges nyugati növekedést feltételez, és azt, hogy egy ilyen helyzetben a magyar gazdaság ki tudja használni komparatív előnyeit. Erről szólt Matolcsy hét százaléka, nem a keleti nyitásról.
Az Orbán-álom nem értelmezhető azonban a Gyurcsány-álom bukása nélkül. Az Orbán-álom része az, hogy bár valamivel nehezebb a helyzetünk, mint a Gyurcsány-álom idején, de a bankok és egyes multinacionális vállalatok (Ed Miliband 2011-es liverpooli beszédét érdemes megnézni, különösen a „producers vs. predators” részt) rákényszeríthetőek arra, hogy kiváltsák a szükségesnek látszó megszorításokat.
Az Orbán-álom teljesülhet. Teljesülhet, ha stabil gazdasági növekedés indul meg Nyugat-Európában, de még teljesülése esetén is valószínűsíthető, hogy az eddigi kormányzati intézkedések nehezebbé teszik a komparatív előnyök kihasználását. Én azt gondolom, hogy az Orbán-álom is meg fog bukni, és nem azért, mert Orbán rosszat akar, vagy hogy ő egy őrült diktátor lenne, hanem azért, mert általában nem tartják esélyesnek az álom teljesülésének feltételét. Nem lehetetlennek tartják, de az az általános nézet, hogy aránylag kicsi az esélye.
A Gyurcsány-álom fenntartásában érdekelt balliberális értelmiségi elit 2005–2006-ban totálisan negligálta az aggasztóan magas deficitet, az egyszerűen nem volt része a közbeszédnek (előfordulhatott, hogy valakinek egy televíziós műsor második részében hirtelen nem jutott szék, miután egy rossz pillanatában a költségvetés hiányáról kezdett beszélni). A Gyurcsány-álom fenntartásában érdekelt balliberális értelmiségi elitet ezért az álom névadója némileg kompenzálta.
Az Orbán-álom fenntartásában érdekelt jobbkonzervatív értelmiségi elit ma totálisan negligálja az aggasztóan alacsony beruházási rátát, az alig létező növekedési potenciált, a szegénységet, általában az orbáni politika azon következményeit, amelyek az álom beteljesülése ellen hatnak. Az Orbán-álom fenntartásában érdekelt jobbkonzervatív értelmiségi elitet ezért az álom névadója némileg kompenzálja.
Nem igaz, hogy az Orbán-álom teljes mértékben hazugságokra épül. Nem igaz, hogy az Orbán-álom kizárólag a miniszterelnök körüli oligarchák meggazdagodásáról szól. Az Orbán-álom összefonódik vállalhatatlan dolgokkal, de Orbán nem III.Richárd, ő nem döntött úgy, hogy gazember lesz, ez nem egy Shakespeare-dráma. Egyszerűbb lenne egy olyan világban élni, ahol Gyurcsány és/vagy Orbán pszichopata, akit Grazban kezelnek, ahol minden a különböző méretű és pártállású nokiás dobozok körül forog. Egyszerűbbek lennének a döntéseink is. Én ezt nem így gondolom. Az Orbán-álom, persze csak a nem túl reményteli álmok műfajában, az aránylag tűrhetőek közé tartozik.
Nem tudom, hogy Orbán hisz-e a saját álmában. Azt gondolom, hogy Gyurcsány Ferenc hitt a sajátjában. Azt hiszem, hogy Orbán reménykedik az álmában, de elődjével szemben felkészült arra, hogy ebből az álomból is fel fog ébredni az ország. Tudomásul kell vennünk, hogy az ország nagyobbik részének már csak ez az álom maradt. Álom egy sikeres országról, békés, gazdag életről. A valóság azonban százötvenezer forint körüli nettó fizetés, vagy még annyi sem, csak egy olyan élet, amelyben elérhetetlen az, ami a brit, német, holland alsó-középosztálybeli számára természetes.
A fiatalok egy részét már nem érdeklik az álmok. tudják, hogy az osztrák per capita GDP megközelítése reménytelen az ország számára, de elérhető lehet az ő privát „capitájuk” számára. Egy másik részük már nem reménykedik semmiben, de nem képes menekülni az álom nélküli létből, belekeseredik, és sajnos néha belegonoszodik az illúziótlanságba. Sokkal rosszabb álmok is vannak. Olyan álmok, amelyeket már álmodni is alantas dolog.
Nehéz ezeket a posztokat befejezni. A legegyszerűbb az lenne, ha az ember csak kitenné a pontot. És ez lenne a legbecsületesebb is, mert a szerző csak ennyire képes, valójában nincs több mondanivalója.
Úgyhogy.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519979-6ae1fd34c30fb' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519979&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519979-6ae1fd34c30fb&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519979-6ae1fd34c30fb' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@sajtohuba:
igen, ez nem új ötlet, kb egy éve került be a közbeszédbe, de nem emlékszem ki javasolta először. telán Tóth Zoltán a választási szakértő, de nem biztos.
mostanában Bokros képviseli, de amit ő mond az pont megöli a dolog lényegét. ő ugyanis 1 éves válságkormányzást akar, tele szakpolitikai intézkedésekkel. ennek az elképzelésnek meg pont az a logikája, hogy a sok ellentétes érdekű társadalmi réteget nem lehet szakpolitikák mentén egy táborba terelni. csak az orbán rendszer megsemmisítése a közös nevező, semmi más.
ennyiben Bokrosnak nincs igaza.
@ingyenebed: az alaptörvény megváltoztatásához kétharmados többségre van szükség. nem lehet népszavazást indítani alkotmányos kérdésről. pont.
nem hívhatsz össze alkotmányozó nemzetgyűlést a véres polgárháború kockázata nélkül.
az unió az alaptörvény nyílt megsértését azonnal szankcionálná. sajnálom, de a világ nem azt mondja, hogy az alaptörvény illegitim, hanem azt, hogy elég kínos. bokros a közelébe nem jut a parlamentnek, tóth zoltán meg egy bohóc.
@ingyenebed: Én úgy értettem a szöveget, hogy a válságkormányzás során csak a minimum játékszabályokat akarná „visszanormalizálni”, a szakpolitikák viszont (értelemszerűen) csak egy teljes ciklusos kormányra lennének hagyva.
@sajtohuba: ,,az Alkotmánybíróság hatásköre kiherélésre került”, brr.
@ingyenebed: még ha dolgozik is a Szalay-kör, akkor is hosszú időbe telik, mire ki lehet írni az új választást, és valamiféle szakértői, viszonylag szűk felhatalmazású válságkormányozásra addig is szükség van. az 500 nap jóval több, mint amiről egy éve deliráltam (amikor Montefiore meg Bajnai jött elő kb. ugyanevvel az ötlettel), de mindegy, álom ez is, az is. 🙁
Érdekes ez a ceteribálás – (illetve: tegyük fel, hogy Orbán Viktor ennek az országnak jót akar) – de így érthető. Ha az álom elmúlása nem a szélsőségek uralmához vezet – s tán mégis Európában vagyunk – sokak szerint ez kell ahhoz, hogy a jobboldal leszálljon a saját maga által emelt pidesztálról.
@jotunder:
nem eszik azt olyan forrón.
én úgy értem, hogy szerintem így össze lehetne hozni az összes körzetben egy közös jelöltet és egy közös listát. így meglehet a kétharmad is. természetesen ha a nép ezekre szavaz.
dehát a népakarat nem írható felül.
illetve felülírható (törvények a fizikában vannak), de az más tészta. én amondó vagyok, első körben próbálkozzunk meg a népakarattal.
most úgy néz ki, hogy a mélyen T. ellenzék az esélyét sem hajlandó/képes megadni a magyr népnek arra, hogy valami vékony kis járható ösvényt találjon ebben a görény helyzetben.
az unió így nem is kerülne dilemma elé.
Tóth Z nem bohóc, csak próbál innovatív lenni, utat keresni.
ellentétben a sok neten rinyáló értelmiségivel.
@dr Brcskzf Gröőő:
az egy más kérdés. azt a hosszú távú alkotmányozást, amiről te írsz külön kell választani. az egy hosszú project, amit el kell indítani, majd lefut mikor lefut.
én arról beszélek, hogy az orbán rendszer lerombolásához elegendő a 89-es alkotmányt visszaállítani, a pártrendszernek a társadalmi/szociológiai helyzethez igazításához pedig elég a választási törvényt módosítani.
nem kell mindjárt mindent mindennel összevonni.
erre mondták nagyapáink, hogy elég a mának a maga baja.
@ingyenebed:
természetesen, ha a nép egy egységes és világos alternatíva ellenére az orbán-rendszert választja önként és dalolva, általános, titkos választásokon, az egy gyökeresen új helyzet lenne.
de ennyire nem érdemes előre szaladni.
én aszondom, tételezzük fel egyelőre, hogy a nép – amennyiben erre lehetősége van – a szabadságot választja. úgy gondolom, a progresszió táborának ez a feltételezés erkölcsi kötelessége. amennyiben az élet erre rácáfol, akkor majd újra átgondoljuk.
most problémás a dolog. konkrétan az én helyzetem az, hogy a jelenlegi várható felhozatalra a lakóhelyemen nem szavazok, mert nem érdemlik meg. akkor sem, ha marad orbán. akkor nem szavazok és kész. meg anyagilag sem érdekem. de a vázolt felállás esetén átrendeződik a dilemma. hiszen akkor nem konkrétan mondjuk az mszp politikájára kéne szavaznom első körben, hanem pusztűn arra, hogy legyen egy második kör, amikor majd arra szavazhatok, aki tetszik. és nem az mszp egy káderének kell 4 évre bizalmat adnom, pusztán droidként küldöm oda, hogy másodjára majd bizalmat adhassanak annak, aki sztem megérdemli (de most a rá adott szavazatom elveszne) .
EZ GYÖKERESEN MÁS LOGIKAI DILEMMA LENNE!
a fenti javaslat azt tenné lehetővé, hogy a dilemmát átrendezzük, ez a lényeg.
game changing. asszem erre mondják ezt.
@ingyenebed: nem, erre azt mondjak, hogy: es a kezed a bilibe log.
én nem akartam beléd kötni, elgondolkodtam rajta, mi ennek a posztnak az értelme. azt gondoltam, inderekt bizonyítás: feltételezed, hogy orbán jót, akara, aztán evvel a végére nem jutsz sehova.
de mégis inkább hajlok arra, hogy a lényeg a vége:
„mert a szerző csak ennyire képes, valójában nincs több mondanivalója. „
na.
hát ha nincs, akkor minek szólal meg?
unatkozik?
grafomán?
túl üres az internet?
tudod kedves jótündér, az emberi faj úgy működik, hogy mikor Kolombusz elindult, hogy akkor ő egy irányba hajózva márpedig körbeér a Földön, akkor a túlnyomó többség azt hitte, hogy a Föld lapos, és a szélén leesünk. Ez első ránézésre tényleg tökre így van. Gondloj bele hányan röhöghették ki: „Persze, jóvan öreg, mennyé csak. Elindulsz egyenesen, aszt visszaérsz magad mögé, mi, kiccsávó, jó van apukám, higgyed csak.”
meg a másik idióta, az a hegedűs barom. hogy görbül a tér, mi, bmeg, persze. meg kikerüli a fény a napot. persze. hát abból jön, bmeg.
ez van, ez egy ilyan faj.
ezen nem tudsz változtatni. azt viszont eldöntheted, hogy kik közé akarsz tartozni, a Gauss-görbe melyik részére. a Kolombuszok, vagy az átlag idióták közé.
lehet, hogy nem lesz igazad, de legalább megpróbáltad.
@ingyenebed:
Nép, népakarat meg hogy: „tételezzük fel egyelőre, hogy a nép – amennyiben erre lehetősége van – a szabadságot választja”
Röhöghetnék, de inkább szomorú vagyok. Az elmúlt ezerszázvalahány évből nem tanultál?
Nem? Nahát a nép sem.
@ingyenebed:
Nép meg népakarat és még ez is: „a nép – amennyiben erre lehetősége van – a szabadságot választja”
Röhöghetnékem van, de inkább szomorú vagyok.
Nem tanultál az elmúlt ezeregyszázvalahány évből?
Nem-e? Na, a nép sem.
Bocs a kettőzésért, de azt hittem, hogy az első elszállt, és emlékezetből újra leírtam.
@ingyenebed: a kozepkori egyetemek egyik legklasszikusabb csillagaszati tankonyve a de sphaera mundi volt. a tizenharmadik szazadtol a tizenhetedik szazad elejeig hasznaltak, es 1472-ben mar ki is nyomtattak.
az egy dolog, hogy a konyvben le volt irva, hogy a Fold gombolyu, de megdobbentoen jo becsles volt benne a Fold sugarara.
OK?
Kurvára mindegy, hogy mi az álom. Léteznek azok a természeti/evolúciós törvények, amik szociológiai, gazdasági, pénzügyi, kultúrális közegben meghatározzák az adott rendszer sikerét.
Nem az álom számít, hanem az, amit csinálnak a fontos rendszerekkel, az oktatással, stb. Ezeket a törvényeket nem lehet leszarni. A gravitáció működik akkor is, ha unortodox módon nem hisznek benne.
A tettek és várható eredményeik pedig kb. az 50 éve válsággal küzdő Argentina jövőképét vetítik elő. Hibás döntések, életképtelen rendszerek alapján nem fog megvalósulni semmilyen álom. Szopás lesz minden fronton ha ez így megy tovább…
http://www.chathamhouse.org/events/view/194086
nem tudja valaki veletlenul, hova lett a MOL hirdetes a mandinerrol???—a melyik a vallalati felelosseg vallalals -vagy milyen rovatot- sponzoralta…
@jotunder: Asszem én írok neki pár kérdést. Hátha bejut valamelyik.
@ámbátor:
„The prime minister of Hungary will argue that EU member states must pursue institutional changes to regain control over government finances and create an environment enabling economic growth. He will discuss the policy approach taken in Hungary, based upon what he considers traditional socio-economic strengths and values, as a viable model for the rest of the EU.”
Írj egy szószedetet is az úri közönségnek:
institutional changes=a nyugati demokráciákban ismert checks and balances felszámolása
regain control over government finances=state capture
„and”=???!!!
create an environment enabling economic growth=a negatív növekedés is növekedés
what he considers traditional socio-economic strengths and values=keresztény gyökereket az alkotmányba és a kormányba
@jotunder: Aú 🙁
Hogy kerül Orbán ebbe a közegbe?
@stefan75: Ahogy alnézem, abban a közegben eddig meghívott magyarként Schöpflin (http://www.chathamhouse.org/events/view/154175 ) és Martonyi (http://www.chathamhouse.org/events/view/175955 ) fordult meg, Orbán nekem ezek után nem meglepetés. Az elnöklő Alton elsősorban az abortusz ellen és a magzat körül serénykedik, egy pár egyházi (katolikus) címmel büszkélkedhet, az emberjoginak cimkézett ténykedése meg nekem nem teljesen világos, de nyilván alaposabban utána kéne néznem, amihez nincsen kedvem (en.wikipedia.org/wiki/David_Alton,_Baron_Alton_of_Liverpool ).
Szóval én abban nem látok semmi meglepőt, hogy orbán itten beszél, sőt mondókáját akár melegen is fogadhatják, főként minthogy nem tudják melyik beszédfordulata mit is jelent valójában.
@ingyenebed: Kolombusz élete végéig sem fogadta el, hogy gyakorlatilag új földrészt fedezett fel. Végig abban az álomban élt, hogy Indiába jutott el. Nem véletlenül nem róla nevezték el az Újvilágot!
@jotunder: “He will discuss the policy approach taken in Hungary, based upon what he considers traditional socio-economic strengths and values, as a viable model for the rest of the EU. ”
Vajon mely tradicionális, magyar társadalmi-gazdasági erősségeket, értékeket ajánlja majd pán-európai panaceumnak ? Avagy kiderül-e, hogy van álom itthonra ( futballokos, fél-ázsiaian fineszes, pettyes seggű, fejlett trepanációskészséggel megáldott nemzet ) és van kivitelre való ? Komolyan kezdek aggódni Európáért )))
@keresztény gyökér:
😀
@incze: @nerángass:
@I_Isti: „Nem véletlenül nem róla nevezték el az Újvilágot! „
Kolumbiát viszont, ahol életében nem járt soha, igen. Tehát? 🙂
@jotunder: „A pszichológiában dollár-árverésnek hívják azt a jelenséget, amikor valaki egy választástól már akkor sem tud szabadulni, ha nyilvánvaló, hogy veszít vele. A lottó is így működik”
Nem mintha bármi jelentősége lenne, de tudtommal a lottó nem így működik. (Illetve Kőhalmitól hallottam egyszer egy ilyet, vicces is volt, de általánosítani nem mernék belőle.)
@sok-sok: „nem tudja valaki veletlenul, hova lett a MOL hirdetes a mandinerrol???”
Szerintem levetette az Interpol.
„ha majd a vezérkar összeül, hogy néhány bizalmi emberrel és a fő finanszírozókkal együtt pontosabban meghatározzák a szabad választások végeredményét, sok múlik az ízlésen és a mértéktartáson. Egy újabb kétharmados győzelem könnyen a keleti kvázimonarchiák sorába taszítaná az országot, ami semmiképpen nem kívánatos. Ha viszont az egyszerű többség felé billen a mérleg, rohamtempóban kell a megfelelő kereteket kialakítani. Nehéz, fáradságos dolog a demokrácia. Még a leggondosabb tervezésnél is előfordulnak kisebb bakik. A Kecskeméti Törvényszék döntése ebbe a sorba illeszthető, de baj nincs: jövőre a kijelölt szavazatszállító nemhogy ötvenszer, de akár ötvenezerszer is fordulhat.
A kongresszus résztvevői joggal lehettek büszkék arra, hogy közel egy évtizednyi botladozás után Magyarország végre megtalálta az útját. Ez az út azonban egyenesen vezet Európa perifériája felé. Visszaüt a felülről irányított modellek legsúlyosabb hibája: ha a főkonstruktőr téved, magával rántja az egész céget is. A tervezés során azt ugyanis nem vette figyelembe, hogy maga a megcélzott vágykép, a német megszállás előtti szuverén Magyarország is az európai félperiféria része volt, atavisztikus nagybirtokrendszerével, elavult politikai struktúráival, a nincstelenek légióival egyetemben, így reinkarnációja sem lesz más. A győztesek kongresszusát egyébként Gömbös is, Rákosi is megtartotta, de ha emlékezetünk nem csal, a következő négy év szinte sohasem a kongresszusi határozatok szerint zajlott.”
http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/331821_a_gyoztesek_kongresszusa
Tudod az a helyzet, hogy minden tiszteletem ellenére némi dolgokban egyszerűsítesz, avagy nem szólsz semmit, azaz az álomkép csak részigazságokból épül. Induljunk ki abból, hogy elfogadom, ez lehet az Orbán-álom, még akkor is, ha mellesleg valóban Grazban kezelik és valóban beteg.
De: semmi nem indokolja ebben az álomban azt, hogy kézi vezérlésre váltott szinte minden területen, és ami szomorúbb, semmi sem indokolja, hogy olyan csoportokat is baszogasson, mint a tanárok, vagy a hajléktalanok, sőt, azt mondom, hogy inkább ne nyúlt volna az oktatáshoz, nem került volna extra pénzbe. És akkor még nem beszéltünk az L. Simon és Fekete György nevű gazemberekről, akiket a kultúrára szabadítottak rá, szóval az álom így már inkább rémálom. És így már azt kell mondjam, hogy nincs jóindulat, nincs indok, amiért meg akarjam érteni, csak egy indok van: BÁRMI ÁRON tűnjön el.
Azért, mert hogy álom ide vagy oda, de ez a helyzet nem csak tarthatatlan, de a maradék álmot és jó közérzetet is elveszi az emberek értelmesebbjétől.
@közösperonos átszállás: arrol van szo, hogy nem szall ki valaki, annak ellenere, hogy nyilvanvaloan egyre tobbet veszit. azert nem szall, ki mert a lokalis vereseget felulirja a maradas lokalis gyozelme.
@Hegyi Zsolt: azok az emberek, akik az Orban-almot almodjak, nem torodnek Fekete Gyorggyel. (L.Simon egyebkent nincs tul joba Fekete-vel, es legalabbis relative meg egy jobb arc). Az Orban-alom arrol szol, hogy most rossz, de holnaputan jobb lesz. Es erre adnak valamilyen magyarazatot. Es elfogadnak elfogadhatatlan dolgokat.
@jotunder: Ezt azért cizellálja, hogy „A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke szerint nincs szó „einstandról”, csak ezentúl a szerzői jogok egy részét a kormány osztja szét.”
Bár szerintem a jogdíj-rendszer ahogy van immorális és felszámolandó, de itt konkrétan megint a minden döntést egy kézbe érvényesül. És itt visszatérünk oda, hogy az álom számomra érdektelen, az eredmény már érdekesebb, de a felhasznált eszközök faltól-falig, előre és visszamenőleg érvénytelenítenek minden ezzel az álomrendszerrel kapcsolatos jóindulatot, pozitív megközelítést.
@jotunder: L. Simon egy centivel se jobb arc a többinél, sőt, neki még annyi vér sincs a pucájában, hogy face to face legyen hülye. És lehet, hogy akik Orbánt álmodnak, azokról a kultúra úgy hull le… és még az is lehet, hogy az oktatás is, bár azért az a botrány, ami a könyvekkel megy most, még a békatáboros surmókból is ki kéne hozza az állatot.
@ámbátor: a jogdíj rendszert azok szokták támadni, akik azt gondolják, hogy ingyen jár a zene és a művészet, aztán hogy mivel és miből alkot az alkotó, az már mindegy, szerintük. Nem ártana azért abba belegondolni, hogy valakinek el kéne tartsa a művészt, különben nem alkot. Ez nem ipari termelés, nem mezőgazdaság.
@jotunder: Ismerem a dollárárveréses példát. 🙂 (Ja, Mérőtől.) És hát ezt fogalmazta meg Kőhalmi is úgy, hogy „apám 30 éve lottózik ugyanazokkal a számokkal, most már nem meri abbahagyni”. 🙂 A lottónál viszont hihetőbb nekem az, hogy nem a lottózás várható értéke az érdekes, hanem az egyes kimenetelekhez tartozó (szubjektív) hasznosságfüggvény várható értéke. Ha szinte biztos, hogy elvesztek 5 Ft-ot, de nagyon kis eséllyel nyerek tízmilliót, aminek a várható értéke negatív, akkor is gondolhatom (pontosabban érezhetem) úgy, hogy nagyon nagy eséllyel elveszítek egész pontosan semmit, nagyon kis eséllyel viszont nyerek egy számomra komoly összeget, ennek a várható értéke már pozitív.
na most, hogy a végére értem az összes hozzászólásnak, összegezhetem a szubjektív végeredményemet:
határtlalanul hálás vagyok a sorsnak, hogy magyar vagyok és ezt, a vincent-i mércével is mérve, roppant szinvonalas beszélgetést érteni és értelmezni tudom. ugynakkor végképp elkeseredtem mert amit olvasok, az egybevág azzal ami egy ideje már érlelődik bennem: az mo. végképp elveszett és sohasem lesz már több egy ellenségekkel körülvett putrinál. pedig akár szépen is alakulhatott volna…
ja és: @ incze: +4
Az a baj, hogy a kiinduló feltételezés is a dollárárveréses játék része. Újra és újra teszel rá pénzt, pedig nincs nagy valószínűsége.
Annak meg végképp nincs szinte semmi, hogy ha Magyarországnak esetleg jó volna valami, ami OV-nek konkrétan nem, akkor ne a saját érdekét nézze.
Vagyis a te reményed az, hogy OV és kitartottjai nagyon jól járnak, és akkor esetleg a többieknek is jut valami?
@keresztény gyökér: @incze: @nerángass:
Megérkezett a tolmács. 😀
http://www.economist.com/blogs/easternapproaches/2013/10/hungary-and-britain
@Kowalski, helyzetjelentést!: látom, már ott vergődik a nemzeti honvédelem is, (hogy nőne köré egy meteorit árnyéka).
A cikk nagyon nagy részben téves! A legfőbb tévedése, hogy az Orbán-álom mögött egy „jobbkonzervatív értelmiségi elitet” sejtet, mely az Orbáni garnitúra támogatója, és melyet maga a rezsim is segít (kölcsönösen gyümölcsöző viszonyrendszert kialakítva)! … Francokat! … EZ az egyik legnagyobb populista becsapás az egészben! Orbánéknak NINCS társadalmi rétegük, csak klienturájuk! Persze vannak akik jól járnak a Fideszes adókedvezményekkel, és ők valóban egy társadalmi rétegbe illeszkednek (a gazdagokéba), de a rezsim valódi nyertesei egy nagyon szűk klientúra-kört alkotnak (mely már inkább kasztnak fogható fel, lezárultsága miatt)! Ők a Fideszes alapítóatyák családjai, a legfőbb pártvezetők famíliái, a Fidesszel polipszerűen összefonódott gazdasági cégbirodalmak (pl. Simicska cégek) tulajdonosi köréhez tartozó családok. Slussz! A többi kívül reked! Maximum morzsákat kap, esetleg trafikot, jó állást az unokaöccsének, vagy némi földterületet, ha ügyesen nyal (a megfelelő segget választva)! NINCS itt semmilyen jobbkonzervatív bázisrétegről szó. És nincs Orbán-álom sem. Csak egy mohó, maffiarecept szerint működő diktatórikus állam, néhány ezer család évszázadokra történő meggazdagításának tervével, és egy ravaszul megalkotott populista rendszer, melyet milliónyi birka tart fenn, ki érdekből (azokért a bizonyos morzsákért), ki megtévesztésből! Ennyi!
Kedves tollaszerge,
az egyik korábbi hozzászólásod apropóján még mindig nagy 10telettel várnám a véleményed azzal kapcsolatban, h. – exogén-endogén növekedési modellek ide, v. oda – az a bizonyos „alacsonyabb növekedési pálya”, amelyre lökettetünk, vajh’ nem hordozza-é magában a szegénységi csapda veszélyét, mikoron is a növekedés/kitörés _lehetetlenné_ válik, mert az adott gazdaság egy olyan – restriktív – egyensúlyi szintre áll be?
„Szegénységi csapda alatt olyan állapotot értünk, amikor a gazdaságra olyan erők hatnak, amik nem engedik elmozdulni egy alacsony színvonalú egy főre jutó kibocsátási szinttől. Az első jelentős modellt a jelenségre Sir William Arthur Lewis…” stb. – olvasom valahol.
@labrys: Azért nem válaszoltam mert nem igazán értek a poverty/development trap irodalomhoz, de amennyire én tudom econ growth kontextusban empirikusan a fejlődő országoknál beszélnek ilyesmikről. Mo messze nem szegény ország, nem látom hogyan ragadna be egy rossz egyensúlyba. Tudtommal EU/OECD tagoknál nem is merül fel a klasszikus development trap.
De ez sovány vigasz; egy évtizednyi alacsony növekedés is nagy szívás tud lenni.
@Hegyi Zsolt: hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20131008_Jogdijak_se_nektek_se_a_Fidesznek#rss
@jotunder: index.hu/kulfold/2013/10/09/orban_magyarorszag_egy_igazi_laboratorium/
Basszus, évek óta ezt mondom. Meg azt, hogy sokkal könnyebb a kísérletezést okosan figyelni és tanulni belőlük, ha az ember nem a lombikban ül.
@tollaszerge: Köszönöm a választ!
Még egy kérdésem lenne: te mit tippelsz Görögország esetében közép/hosszú távon?
„Az Orbán-rémálom.”
Új posztot írni
és sírni, sírni…
🙁
@Hegyi Zsolt: „baszogasson, mint a tanárok, vagy a hajléktalanok, sőt, azt mondom, hogy inkább ne nyúlt volna az oktatáshoz, nem került volna extra pénzbe. ”
Ezt en sem ertem, a tippem az, hogy massziv penzkivonasrol van szo (tanarok fizetese) plusz egy piac (a tankonyvek) a csaladdal valo lefedeserol (tehat a tankonyvkiadast, -terjesztest monopolizaljak es egy kozeli cegnek adjak).
@dvhr: én meg elfogadom Vekerdy tippjét, miszerint a főcél az alattvalónak nevelés. a poszt kontextusában: az Orbán-álom és Orbán álma hihetetlen mértékben különbözik (még mindig szinte minden nap meg tudok lepődni, hogy mennyire).
@dr Brcskzf Gröőő: Orbánnak nincs semmiféle álma. Ő mindig csak másoknak mesél olyan álmot, amit azok hajlandóak álmodni.
Ebben áll az ő tudománya. A szövegében nem az igazságot vagy a konzisztenciát kell keresni (az ebben a kontextusban értelmezhetetlen), hanem azt, hogy milyen hatást akar vele elérni. Jelenleg egy fél országot tart hipnózisban.
@stefan75:
Olyan a viktorunk, mint Oz csodaországban.
Haladj a sárga úton, és megkapod tőle, amire vágyol,
a hazatérést, a szivet az eszet meg a bátorságot,
…pedig már megvan, de …
és mindenki más alakban látja megjelenni.