Az orbánista filozófus esete a fajkeveredéssel és más finomságokkal
Eredeti szerző: jotunder
„Orbán Viktornak számtalan híve van Nyugat-Európában, elismert tudósok, művészek, politikusok olyan személynek látják, aki szembe mert szállni a legyőzhetetlennek hitt kommunista nómenklatúrával, és miután annak vezetői és ideológusai hatalommentési szándékkal liberálisokká váltak (és mint ilyenek most nem a keleti szomszédhoz, hanem a Nyugathoz dörgölőznek), ő átlátott a szitán, és következetesen végigviszi Magyarország felszabadítását. (Boros János, Magyar Nemzet)”
Aki esetleg elfelejtette volna, Boros János filozófus volt a Heller Ágnesék elleni uszítókampány és az MTA Filozófiai Intézetében történt leszámolások egyik főszereplője. Most egyszerűen „Svájcban végzett filozófusként ” írja alá a nyalatot, ami amúgy valóban újszerű a magyar politikai publicisztikában.
A cikk főszereplője Éric Zemmour francia újságíró (akit időnként gondolkodónak is nevez BJ, és valamiért k-val írja a nevét). Róla annyit tudunk meg, hogy zsidó származású. Tehát nyilván.
Bővebben, Zemmour egy piszkos műfasiszta görény, a francia Lovas István, aki arról híresült el, hogy teljesen nyíltan vállalta rasszizmusát, elmagyarázva, hogy a különböző fajok keveredéséről csak a liberális véleményterror miatt nem lehet írni, pedig ugye. Később el is ítélték rasszista uszításért, de közben azért nagyon jól megélt belőle. Ő volt az, aki egyszerűen ötmillió francia muszlim deportálásának szükségességéről beszélt. Franciaország öngyilkossága című könyve abszolút bestseller, igazi sötét intellektuális uszítóról van szó, aki eurómilliókat kaszál a frusztrált és ijedt francia középosztályon. Ezek azok az információk, amelyek nem jutnak el a Magyar Nemzet olvasóihoz, de hát nincsenek azok az információk egyedül. Zemmour egy cinikus szélsőjobboldali botrányhős, csak nem olyan vicces és tehetséges, mint Houellebecq.
Ez a poszt nem a multikulturalizmusról vagy az anti-multikulturalizmusról szól, ahogy Boros János cikke sem. A poszt, ahogy Boros János cikke is, Boros Jánosról szól.
Boros János Lánczi András akar lenni. Minden sötét, tehetségtelen, szakmailag lecsoffadt figura Lánczi András akar lenni, de Borosnak van is valamennyi esélye. Amikor kirúgta a liberális munkatársakat az Intézetből, muníciót tudott szolgálni a rezsimnek, és a rezsim, az egyszemélyes rezsim, időnként nagyvonalú az önkénteseivel. A pöllencs Molnár Attila Károly pár hőbörgő cikkért és Semjén Zsolt diplomájának egykori gondos felügyeletéért egész tudományos intézetet kapott, miért ne lehetne Boros Jánosból akadémikus? Kérdezem én. Nem, valójában, ő kérdezi. Ennyire hosszan és bonyolultan még nem kérdeztek ilyesmit.
A rezsimnek szüksége van a sötét, tehetségtelen, szakmailag lecsoffadt figurákra, de azért nincsenek kétségeim, Boros János Gyurcsány Ferenc testén is megtalálta volna azt a rést, amelyet nem kifejezetten arra a bizonyos, itt most jogi szakértőnk kérésére tovább nem részletezendő célra teremtett a Mindenható.
A liberálisokat gyalázó Boros 1993-ban intézte el Jacques Derrida pécsi díszdoktoriját, Richard Rortyt és az ateista pápa Daniel Dennett-et hívta meg az egyetemre, nem beszélve a Lukács-szemináriumról, Lukács- újraolvasásról, Lukács-konferenciákról. Innen szép nyerni, ahogy a strandröplabdában szokták mondani. Boros megpróbálja. A jelentős szellemi teljesítmény nem jöhet szóba, maradt a bérgyilok.
Ez az ország valahogy rá szokott menni időnként a borosjánosokra, a náci borosjánosokra, a kommunista borosjánosokra, és higgye el a kedves Olvasó, a liberális borosjánosokra is rá tudna menni. Mi ilyenek vagyunk, nem írhatom le, hogy mit csinálnak velünk, mert hölgyolvasóink is vannak, de mondjuk azt nem elölről szokták csinálni, rettenetesen fel vagyunk háborodva, aztán egyszer csak megint odatartjuk. Nem tudunk leállni egy pillanatra, és politikai beállítódástól függetlenül, derűsen elküldeni a picsába egy ilyen svájcbanvégzett barnanyelvűt.
Nem tesszük, mert ki tudja, hátha jó lesz még valamire. Valami politikai szarságban ő lehet a „gyalog lép F3-F4”. Ellenségünk gonosz, buta és kellemetlen ellensége is kicsit a barátunk. A miénk is, kedves Olvasó, a miénk is, nekünk is vannak borosjánosaink, csak amikor róluk írok, akkor mindig kapok az arcomba. Most rohadt nagy szerencsém volt, mert a mai borosjános az pont a Boros János volt.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519091-6ae64e34841bc' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519091&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519091-6ae64e34841bc&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519091-6ae64e34841bc' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder: Doktorálást Schmitt is csinált, pedig még a 4 elemije is kérdéses.
Ez a professzor vegyészként kapott ösztöndíjat filozófia kurzusra,
a Kádár János határzáras rémuralma alatt.
az előadását a posztban el is olvastam,
úgyhogy a Magyar Tudományos Akadémia büszke lehet rá.
A felesége magyar-orosz iskolai tanárként kapott svájci ösztöndíjat Csíkszeredából Csauseszku alatt.
Mondod, hogy a titok, az előképzettség ?
Egy vegyész meg egy magyar-orosz tanár 5 nyelven ad elő filozófiát svájcban, és ezzel lenyűgözték a tudományos világot, mint a gyököt vonó ló a cirkuszban ?
@Rodeo36: Nem mondtam olyasmit, hogy melyik hangolás a jobb. Mindössze annyit, hogy a problémát Pythagoras állította elő. Az orgonákat pedig ma is hangolják, a legkülönfélébb módszerekkel és temperálásokkal, mindegy, hogy milyen régi. Ha nem értesz valamihez, köszönd meg az információt, és ne vitatkozz! A dodekafónia teljesen más, az egy zenei irányzat, zeneszerzési technika. Kiváló zenéket írtak a követői, Schönberg, Alban Berg, Webern, sőt Sztravinszkij, sőt némelyik egyenesen lenyűgöző és örök érvényű. Ha neked hallgathatatlan, persze ne hallgasd, semmit nem fog ártani nekik.
@Rodeo36: Jaj, ne! Ne fokozd!
@csársz:
valóban, meglepődnek, mert hülyeséget beszélsz, lektűrözni mikor kezdesz?:)
@jotekony koc: ugy rendezed be a vilagod, ahogy csak akarod. egy biztos, amit boros meghuzott, azt nagyon sokan huztak meg, gyakorlatilag en is. ez van. ha nem tetszik, sirj. bye.
@Rodeo36:
a magyar nyelv elsekélyesedésének pontos példája a kritika is meg az írások amiket kritizál, attól hogy egy csomó idegen szó szerepel (jól rosszul értelmezve) egy bármilyen műben, attól számomra nem lesz sem tudományos sem értékes”
ezt bővebben, mert így nem lehet érteni mire gondolsz
@balmoral:
ugye ha ennyire ismered, akkor semmibe sem telik neked itt egy rövid leírását adni annak, hogyan is történik az orgona hangolása
(ugye a zongora esetén az teszi szükségessé, hogy a húrok ellazulnak és újra kell feszíteni azokat)
namost a nagy 32 lábas orgonasípnál ez hogyan is néz ki
itt ülök tűkön várva rövid tömör leírásodat, lécci lécci ilyen tudásútól tanúlni az sem adódik mindíg, minden cseppjéért kár ha elvész
na gyerünk:
@WiteNoir:
olvasd el többször…hátha akkor?
@balmoral:
FFFF
kkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk
és még fokozhatnám, de látom téged le kell fokozzalak…seholsemvagy
@jotunder:
Olyan Ráhelkés sajátlábasok voltatok sokan ?
Ahogy most is sok a pártapukás svájci meg amerikai ösztöndíjas kádergyerek, úgy akkor is.
Ha én is pártapukás lettem volna, akkor most én is öltögetném a nyelvemet a kimaradókra.
Csak akkor milyen nómenklatúráról beszéltek ?
@Rodeo36:
annyit nem ér:)
@balmoral:
csak nem fox kitiltani mert a világ nem olyan amilyennek te???
még jó
@balmoral:
Twelve-tone technique—also known as dodecaphony, twelve-tone serialism, and (in British usage) twelve-note composition—is a method of musical composition devised by Austrian composer Arnold Schoenberg (1874–1951). The technique is a means of ensuring that all 12 notes of the chromatic scale are sounded as often as one another in a piece of music while preventing the emphasis of any one note[3] through the use of tone rows, orderings of the 12 pitch classes. All 12 notes are thus given more or less equal importance, and the music avoids being in a key. The technique was influential on composers in the mid-20th century.
Schoenberg himself described the system as a „Method of composing with twelve tones which are related only with one another”.[4] It is commonly considered a form of serialism.
Schoenberg’s countryman and contemporary Josef Matthias Hauer also developed a similar system using unordered hexachords or tropes—but with no connection to Schoenberg’s twelve-tone technique. Other composers have created systematic use of the chromatic scale, but Schoenberg’s method is considered to be historically and aesthetically most significant.[5]
@WiteNoir: na megjött az értő nagymester, iszom a lektűrjeit!
@balmoral: ennek nagyon örülök, de valahogy én nem találkozom halandzsával mint ami műalkotás akar lenni,
te biztosan mindig beleütközöl, tehát én vagyok a szerencsésebb
de ha valóban halandzsával látsz, nincs vele probléma, simán érthető
leginkább a HaKohen-féle bullshitgenerátorral állítják elő, és politikai nyilatkozatnak hívják
ha az, hogy a műalkotáson gondolkodni kell, valakinek új dolog, azon csodálkozom, de nagy örömömre szolgál, hogy éppen én (nahát!) hívom föl rá a figyelmet
(bár mondjuk, a törpec-féle hülyevers-sorozat megelőzött…)
@Rodeo36:
Szerintem a „Tudomány” szempontjából helyes út volt a többé-kevésbé misztikus gondolkodóktól, mint Pitagorasz vagy akár Newton, az általad elefántcsonttoronynak nevezett „tiszta”, tehát spiritualizmustól, filozófiától, miegyébtől megszabadított (vagy legalább általában megszabadított) tudományos kutatás felé indulni, de hogy hatékonyabbnak hatékonyabb, az biztos. Ennek persze óhatatlanul az az ára, hogy a laikus nem tud vele érzelmileg azonosulni, tehát minimum gyanakodva nézi. Ennek ellenére, szerintem ez jó irány, de nem vagyunk egyformák.
Abban egyetértek, hogy sokkal több kutatónak kéne „leereszkednie” a széles néptömegekhez, és tudományos ismeretterjesztéssel foglalkoznia.
Bár ha nálunk rendszer lesz abból, hogy heti egy órában tanulnak a gyerekek természettudományt, akkor azt hiszem nincs az a Carl Sagan, vagy David Attenborough, aki elég mélyre tudna hajolni.
@Rodeo36: http://www.youtube.com/watch?v=KCdJb0m6jIc
@Dr. Gy. Dr. Fűegér:
ez számomra nagyon érdekes gondolatsor, kiegészíteném azzal, hogy a művészet hozott előszőr létre új alkotásokat és a tudomány a művész intenzív totalitásától eltérően analítikus totalitással dolgozik és eredményeik is kiegészítik egymást, egymásra ill egymásba épűlhetnek
az a módszer, hogy amíg a tudós analizál ne zavartassa magát semmi mással lehet nagyon eredményes… de magam részéről (pragmatizmusomból kifolyólag) bármilyen ötletemet azonnal meg is szoktam tudni valósítani…ez az elméletekről szóló elméletek és az izmusok gyártása ellen szól és teljesen vulgárisan hangzik, de eredményessége kétségtelen…ha valaki nem tuggya min is gondolkodik az nem igen lesz képes még „a toronyban” sem eredményt felmutatni… ez persze nagyon messze vezet…valahogy azzal tudnám illusztrálni, hogy a halványliláshupikéket évezredekig lehet leírni szavakkal senki sem fogja tudni ugyanúgy elképzelni, mintha egy festő ott a helyszínen kikeveri és felrakja a vászonra, ugyanez mondható el a melodikus h-moll és a dallami h-moll közötti nagyon érzékeny különbségről évezredekig lehet róla bármilyen nyelven értekezni de a megoldás az, ha az orgonán bemutattya néhány billentyű lenyomásával és kirángatásával
minddez aszt is jelenti hogy teljesen zeneszobában evezünk te meg én és az jó, hogy a sok oldalról megvilágíccsuk mindezt
köszi
kimaradt „egy”
teljesen egy zeneszobában
agybakugrás
@Tehéntőgy:
kedves tőgy…nagyon kedves, de ezek a tolattyuk maguktól sohasem mozdúlnak el, a nyelvsípok nyelvei sem azaz másik alaphangnembe áthangolásról lehet kizárólag szó és ez az ürge is ugyanezt csinálja
más:
Pitch
For many years, there was no pitch standard across Europe. The frequency of a′ (the standard note for tuning musical instruments), for example, could range from a′=392 Hz in parts of France to a′=465 Hz (Cornet-ton pitch) in parts of Germany.[1][2] Organs were often tuned differently than ensembles, even within the same region or town. The modern tuning standard of a′=440 Hz (c′=262 Hz) was proposed in 1939, and accepted by the International Organization for Standardization (as ISO 16) in 1955 and again in 1975.[3][4]
azaz ezek köztti áthangolás és nem un behangolásról van szó, mivel a szimfónikus zenekarok nem mindegyike használja a 440Hz-es normal „a”-t és az orgonák is annyifélék ahány orgona (vagy orgonacsalád esetleg építő) és elkerülendő a kakofóniát bizonyos zenekarok nem játszanak bizonyos orgonákkal, mert az orgona (egy pár száz sípos kis zseborgona is hosszú és bonyolult de az esztergomi bazilika orgonája eccer megépült és többet ne igen fogják a beépített hangzását „bántani”
nem egészséges összekeverni egy hegedű hangolást egy orgona áthangolásával,
mi lesz ha itt elkezdenek offolni, belegondolni is rossz.
@jotunder:
érintve érzem magam, ritájerolok a zoff sörből
sorry
@jotunder:
akkor most koncentráljak arra, hogy ha valaki megkapta az orbanitiszt vegyészfilozófos létére akkor le kell zavarni a Létén át a P…ba?
vagy valami más az ON SÖR?
@Rodeo36: csak trefalkoztam. a zongorahangolas teljesen OK.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér:
a művészet és a tudomány valóságmegközelítő módszerei ugye az intenzív totalitás és az analítikus totalitás és a kettő complementer-je egymásnak
most ebben már van legalább 5 idegen szó ezért nekem jár 3 akadémikusi címzetesség az összes csüngőkkel és rojtokkal…még a halhatatlanságomért kell tennem néhány határozott lépést
ha közben egy tőgy vagy morális bal el nem gázol miközben faragják a fából készűlt 32 láb hosszú orgonasípot, hogy magasabb legyen neki a piccse…tudod ott horgya a nyelve alatt…és kurvasok levegő kell ahhoz hogy istenigazából piccseljen amikor a legbalsó pedált lelábazza a zorgonista
Boros az amerikai pragmatista filozófia híve. Én „A demokrácia antropológiája” című tanulmánykötetét olvastam, és nem gagyi. Egyébként meg a világon mindenhol természetes, hogy értelmiségiek kiállnak pártok és politikusok mellett, beleállnak politikai vitákba, nyíltan leteszik a garast valahova, nem mérlegelik patikamérlegen, hogy ne mondjanak semmit, vagy egy kicsit ide is meg oda is beszéljenek, ha már megnyilatkoznak. Nobel-díjas közgazdászok sem restek akár napi szinten kommentálni a világgazdaság történéseit, és igen, vagy a WSJ-ben vagy a NYT-ban, nehogy már valaki félreértse, hogy hol állnak. („És akkor mi van, ha valakinek ez nem tetszik?! Nyasgem!”) Ez csak idehaza divat, hogy a nímand egyetemi emberek nem nyilvánulnak meg semmilyen közéleti kérdésben, mert az úgymond rangon aluli, valamiféle besározódás. Boros viszont nem gondolja, hogy elefántcsont toronyban van. Vállalja a véleményét, még ha lesznek is olyanok, akik támadják, mert olyanok midig vannak, ha az ember állást foglal. De, gondolom, nem az volt Boros célja, hogy mindenki lapolgassa a hátát. A gondolatok között verseny van. Valójában az az igazi magyaros provinciális gondolkodás, hogy ha egy egyetemi ember odaáll pl. Orbán mellé, akkor azt valamilyen szűken vett egzisztenciális érdekből teszi. És ez teljesen független attól, hogy mi magunk hol állunk.
@ricardo: Aha…. „A géppisztolyos őr most nem az állami hivatalokban ülő elnyomó ideológusok (akiknek későbbi liberális utódai ekkor még különlegesen jól felszerelt „Sztálin-óvodákba” jártak) hatalmát védi, hanem a nyugati liberális újságíró bőrébe bújva adja le sorozatát. ”
Éric Zemmour-ról elfelejti leírni, hogy hírhedett rasszista…
Ez egy nyalat. Boros évek óta kizárólag egzisztenciális érdekből követ el undorító dolgokat, ez csak egy a sorban. Lánczi akar lenni, ilyen egyszerű. Kb. annyira jelentéktelen tudományos szempontból.
@Rodeo36: Hiába erőlködsz, úgyse hisszük el, hogy érted, amiről beszélsz. És ha áthangolják az orgonát, akkor hogyan hangolják a sípokat? Kicserélik másikra? És képzeld, néha az orgonát is hangolni kell, mert a sípok elfáradnak, azaz maguktól, meg a hőmérsékletváltozástól is deformálódnak. Azt hitted, hogy a Klavier a kalapácszongorát jelenti, most meg utánakeresel mindenfélének a neten. Jól, van, pihentessél, én közben melóztam a gyárban, tudod, én segédmunkás létemre is tudom, mi az a zongora. Ennyit a fajkeveredésről.
@ricardo: mondjuk én nem vagyok értelmiségi, de valamilyen értelemben, a magam egyszerű módján azért mégis csak egyetemi ember vagyok, ergo én is beleállhatok ugye politikai vitákba. hát most bele vagyok állva.
@ricardo: Boros nem szűken vett egzisztenciális érdekből áll Orbán mellé. Hanem tágan.
@ricardo: Úgy is fogalmazhatnék, hogy zsák a foltját megtalálja. Ettől függetlenül: „A demokrácia antropológiája” cím maga is bullshit. Én most írok egy könyvet „Az antropológia demokráciája címmel.
@balmoral: Ha kész vagy, írj a demopológia antrokrácájáról is, jó?
@Érvsebész:
Már kamaszkoromban is rühelltem Kosztolányi ilonázását a csupa l-lel.
Na most akkor képzelheted.
Viszont igen nagyra értékelem (tálán nem először hallod) zengeményeidet, amelyeket főképpen és mindazonáltal Psztörperc posztjaihoz kapcsolódva követtél el.
És erről jutja eszembe: mi van Pásztörperccel (és a többiekkel)?
@Érvsebész: Az már készen van. Most kiadok rá kereset.
@Érvsebész:
Ha már, akkor egy magyar nyelvű téma az egyik bullshitgenerátorról:
„Belsõ kommunikáció révén kell szimulálni a stratégiai céloknak megfelelõ értékesítési rendszert.”
Na?
Mivel megint sikerült jól szétoffolnom a posztot és enmagamat (Jótündér igen nagy boldogságára), békülékeny hangulatba kerültem, és azt javaslom, valamennyien hallgassátok meg Arnold Schönberg e csodálatos művét nagyszerű előadásban: http://www.youtube.com/watch?v=iEfd9s1p9yQ
Ezek a fontos és igaz dolgok a világban, nem az, hogy Pithagoras palatáblára rajzolt-e filctollal, vagy a porba firkált, mint Archimedes (az is valami görög volt, de nem adósodott el annyira), hogy Boros János szélhámos-e, vagy csak szimpla hülye, és hogy miért kell hangolni az orgonasípokat, ha azok egyébként hangolhatatlanok.
@jotekony koc: 06:03:47
A „Sztálin-óvoda” semmi másra nem utal, mint arra a tudatlanságból szőtt történettudományi káposztalére, amely BJ koponyájában lakozik.
Sztálin, ugye, 1953-ban halt meg. A ma élők között egyedül Heller Ágnes jöhet szóba izé… ellenségként, mert akkor már élt. Az 50-es évek közepén Lukács György tanársegéde és egyik legtehetségesebbnek tartott tanítványa volt, akit persze 1956 után eltávolítottak az egyetemről.
Most akkor mi volt az a Sztálin-óvoda?
Az ostobaság határtalan.
@Rodeo36:
„Vuitton kínai utánzat drágának láccó csillogása”
Elátkozhatsz, de nekem már az eredeti Vuitton-féle tárgyak is utánzatok. Másképpen: önmaguk paródiái. És nyilván világos, hogy nem egy adott tárgy ding an sich minőségéről beszélek.
@HaKohen: moly.hu/konyvek/boros-janos-heller-agnes-szerk-negativ-kuldetes
boros jános nem mindig volt következetesen konzervatív :))))
@ricardo: Na, azért ezt ne. Az „értelmiségi állásfoglalás” és az a posztávós förmedvény, amiből annyi idézetet kaptam az elmúlt két napban, hogy talán az egészet ismerhetem sajnos, ég és föld.
És itt kell megkövetnem a szenilizálódó agyamért JT-t. A kilencvenes-kétezres évekből voltak halvány ködképeim BJ tudományszervező tevékenyéségéről, hogy minőségi és/vagy neves (Rorty, Dennett, Habermas stb.) filozófusokat fordított, konferenciáztatott, saját kontribuciós kísérletekkel. És egyszerűen egybemosta az emlékezetem Boros Gáborral, aki kitűnő újkori filozófiatörténésszel, ezért kardoskodtam fentebb méltányosabb megítélése mellett. Most felidéztem BJ irományait, a Tőzsér-recenziót, és hát nem hogy gagyi, de veszélyesen az. Ostobaság volt nem figyelmesen reagálnom, bocs.
@balmoral:
inkább írjál könyvet…természetesen fáradt orgonasípok…a hosszú éveken pihentetett és szárított válogatott fa is elfárad …ugye? amiből bizonyos sípcsoportokat készítenek, most azt az átszelleműltet hallgatom…ugye ez tonális zene d-moll-ban azaz csak ahhoz nincs semmi köze amiről annyit etyex
magam részéről maradnék (ha megengeded) Richard Strauss-nál
http://www.youtube.com/watch?v=3D5Up1aYJJs
amikor valaki balról morál az nem jobb mint a jobbról morál vagy esetleg alulról morál
@HaKohen:
meksemszoktam nézni, csak akkor láttam meg, amikor a tonya kapcsán lábrakelt a hír…ilyen izék ki szoktak maradni az életemből
@Rodeo36: Én nagyon szeretem Richard Strausst. Úgyhogy megengedem. Amit nem kell hangolni, azt nem kell hangolni. De lehet. Egyébként pedig tehetsz egy szívességet. Akár alulról is.
@balmoral:
nem lehet
nem szoktam szivességeket tenni, meg kell fizetni bármit is adok…dehát vannak akik számomra nem léteznek…
sehonnan sem
Hankiss Ágnes, a Hamvas Intézet vezetője talált rá néhány évvel ezelőtt az országos levéltárban Heller Ágnes filozófus MSZMP KB-nak írott levelére. Az 1959-es keltezésű Heller-levél üdvözli az „ellenforradalom” leverését, illetve „kommunista kötelességként” előadott bocsánatkérést tartalmaz.
Mint az MSZMP tagja kommunista kötelességemnek érzem, hogy a Párt tudomására hozzam, hogyan látom ma utolsó három éves tevékenységemet, hol látok ebben olyan hibákat, melyekkel szembe kell néznem s melyeket ki kell javítanom. […]
Szeretném politikai hibáimnál kezdeni. Mindenek előtt: az 1956-os évben rendkívül alábecsültem az ellenforradalmi veszélyt. Ugy láttam, hogy egyenlőre a főprobléma a régi hibák leküzdése s csak ez után kerülhet sor a feltámadt jobboldal elleni harcra. […]
Magát az ellenforradalmat is egy ideig helytelenül értékeltem. Leverése előtt, igaz, tisztában voltam ellenforradalmi jellegével és legfőbb célkitűzésének a kommunista párt ujjászervezését tartottam, de […] ugy véltem, belső erőből is le lehetett volna verni. […]
Politikai hibáim közé tartozik, hogy hosszabb-rövidebb ideig vak voltam ellenforradalmárokká vált volt barátaimmal szemben. […]
Most szeretnék rátérni ideológiai hibáimra. Megjelent munkáimban ilyen hibákat mai szemmel sem tudok felfedezni. Kosztolányi könyvem [Az erkölcsi normák felbomlása – Etikai kérdések Kosztolányi Dezső munkásságában. Kossuth, Bp., 1957.] világosan és egyértelműen a polgári értelmiség jellemtelensége, köpönyegforgatása ellen irányult. […]
Mindeddig csak a magam személyéről beszéltem, de nem szóltam Lukács Györgyhöz való viszonyomról. A kommunizmushoz, a marxizmushoz és a párthoz engem nem utolsó sorban Lukács személye és munkássága vezetett. Lukács György az elmúlt két évben számos politikai hibát követett el. […]
Kérem az elvtársakat arra, hogy segitsenek hibáim kijavításában. Tudom, hogy anélkül, hogy a párt aktuális ideologiai harcaiban részt vennék marxista filozofus nem lehetek. Szeretném, ha megmondanák, mivel tehetnék bizonyosságot – nap napi pártmunkámon kivül – elhatározásom őszinteségéről. […]
elvtársi üdvözlettel:
Heller Ágnes
@ricardo:
írád:
„Valójában az az igazi magyaros provinciális gondolkodás, hogy ha egy egyetemi ember odaáll pl. Orbán mellé, akkor azt valamilyen szűken vett egzisztenciális érdekből teszi.”
ha ebben a provinciális egy gúny akart volna lenni akkor talán egyébként vannak „szerzők” ( őborosságais) akik már mexerezték maguknak, nekem meg nem…
nincs időm ilyesmire…senkiháziakkal tele a zucca és a sár meg a mocsarak és a szemétdombok
inkább 1 milliomodszor Richard Strauss Négy utolsó énekét Elisabeth Schwarzkopf-fal és ha lehet Széll György-gyel
a többi olyan mellékes, hogy inkább, fejessalátát kellemes citromos lében
@begrepet: Huh, óriási felfedezés: egy marxiista filozófus a marxizmus uralkodásának idején hitet tesz a pártnak marxista nézetei és politikai lojalitása mellett. Teljesen hihető, hogy ez az originális felfedezés nagyon meglepte Hankiss Ágnest, akinek véletlenül sem lehetett saját tapasztalata arról, hogy pl. milyen levelek nyomán válhatott egy 56-os elítélt egy évtized leforgása alatt a politikailag kulcsfontosságú könnyűzene közvetlen pártirányítójává.
Amúgy hogy jön Boros János 2 015-ös sajtóőrjöngéséhez Heller Ágnes 1959-es levele????
@balmoral:
írád:
„Bach nem találta fel a kalapácszongorát, nem is kedvelte. A Klavier ebben az esetben nem a kalapácszongorát jelenti, hanem általában billentyűs hangszert, mondjuk mai szóhasználattal keyboardot.”
ha valaki ennyire útál valamit az csakis valami ilyesmit tud elkövetni és szégyenében elbújdokolni
hallgasd
http://www.youtube.com/watch?v=upyIvoWdNFQ
@balmoral:
fentebb írád, hogy a keyboard-ot temperálják, az hogyan néz ki? hőkezelik a fát és az elefántcsontot vagy kaucsukot?
a temperálás nem a húrok már adott hosszán létrejövő esetleges lazulást hivatott kiküszübölni, mint egy normális karbantartás???
és ehhez a keybord (csembalo, klavikord, zongora) keyboard-jának semmi köze azon kívűl ha leüt egy adott hangot annak pontosan az adott frekvencián kell megszólalnia, amit abszolút hallással vagy / és műszerrel ellenőriz a szakember
ugye?
@Rodeo36: A billentyűzet „temperálása” mindössze annyit jelent,h az egyes billentyűknek megfeleltetett hangokat egy temperált skála hangjainak feleltetik meg.
Tipikusan egy referencia-frekvenciához definiálják a skála többi hangját. (A referencia sokszor az egyvonalas a’ hang, amit vagy 440Hz-ként, de egyes orgonáknál másként, mondjuk 432Hz-ként, vagy még másabb abszolút frekvenciaként definiáltak a megépítésük idején, és nem is mindig az a’-ról indították az eredeti hangolásukat. De a referenciahang konkrét frekvenciája a temperálás szempontjából tökéletesen lényegtelen. Ezért teljesen felesleges volt belekeverni a vitába.)
A teljesen egyenletes temperálás úgy megy elméletben,h a referencia-frekvenciát megszorozzuk a tizenkettedikgyök-kettő ($sqrt[12]{2}$) k-adik hatványaival, ahol k=1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11, ezzel kapunk még tizenegy új frekvenciát: aisz’ h’ c” cisz” d” disz” e” f” fisz” g” gisz”. Ezeknek a frekvenciáknak a felezésével (kis a-tól egyvonalas gisz-ig), negyedelésével (nagy A-tól kis gisz-ig), nyolcadolásával (kontra A-tól nagy GISZ-ig), tizenhatodolásával (szubkontra A-tól kontra GISZ-ig) kapjuk a mélyebb hangokat, duplázásával, négyszerezésével stb a magasabb oktávok hangjait.
EZT jelenti a temperálás. Azt,h egy oktávon belül elég legyen 12 különböző hangmagasság, amit 12 billentyűhöz hozzá lehet rendelni, és ennek ellenére mégse legyenek túlságosan távol az „elméletileg tiszta hangközöktől” a ténylegesen megszólaló „temperált hangközök” (mert tiszta kvint esetén 2:3 kellene legyen a két hang frekvenciaaránya, ami temperáltan tizenkettedikgyök-kettő a hetediken), de úgy,h minden hangnemben lehessen játszani, azaz bármelyik billentyűvel megszólaltatott hangnak a felső kvintje vagy az alsó kvartja közül legalább az egyik szintén legyen billentyűvel megszólaltatható. (De csak véges sok billentyűnk van.)
Amúgy Pitagorasz pont,h nem temperált hangrendszert csinált, az ő rendszerében minden kvint tiszta (ellenben minden terc kifejezetten hamis), így végtelen sok hang van egy „pithagoraszi oktávban” (a pithagoraszi cisz nem egyenlő a pithagoraszi desz-szel, sem a ciszisz nem egyenlő a d-vel, stb.), ennek ellenére mégsem igazán tiszta, mert a tercei hamisak (a pitagoraszi „ditónus” aránya 64:81, míg a tiszta nagy tercé 4:5 azaz 64:80 lenne, a különbség a 81:80 a szintónikus komma, ami amúgy éppen ezért sokkal fontosabb, mint a pithagoraszi, mert már az egy hangnemen belüli játék során is elkerülhetetlenül hamissághoz vezet). A mai temperált hangrendszer pont,h nagyon jól megközelíti (véges sok skálafokkal) a pithagoraszi rendszernek egy szeletét, és pont ezért a tercei ugyanolyan hamisak, mint Pithagorasz tercei.
Az egész temperálásnak SEMMI KÖZE ahhoz,h egy húr elhangolódik a használattól, és vissza kell hangolni arra a hangra, amire eredetileg behangolták. Azt simán csak úgy hívják,h „hangolás”. Hangolni nemcsak temperált skálára lehet. A csembalisták tipikusan maguk hangolják minden darab előtt a csembalójukat, méghozzá sokszor nem temperáltan, hanem az adott darab hangnemére (azon belül is az úgynevezett zarlinói skálára, ahol egy adott hangnemnek majdnem minden hangköze tiszta (az összes nem lehet, a szintonikus komma miatt), és mind a domináns, mind a szubdomináns, mind a tonika hármashangzatok tökéletesen tiszta dúrok 4:5:6, vagy tökéletesen tiszta mollok 10:12:15). Ebben az esetben a darab előtti hangolás nemcsak a húrok visszaállítása az „eredeti” hangmagasságukra, hanem egy vadonatúj skála billentyűkhöz rendelése is.
De pl. a zongorahangolás az tipikusan azoknak az eltéréseknek a visszacsinálása, amik az eredetileg definiált temperált skálára való behangolástól a használat és egyéb fizikai behatások miatt következett be.
@balmoral: >>Ma egyenletes lebegtetésű hangolást alkalmaznak, oktáveltolással, tehát a kvintek lesznek tiszták, az oktávok kicsit nagyobbak a kétszeres hullámhossznál.<<
Bocsánat, de ennek az én ismereteim ellentmondanak. Tudtommal az oktávokat a modern temperálásban sem birizgálják, mivel pont az oktáv az a hangköz, amit még a legtanulatlanabb fül is meghall,h hamis-e. (Lehet,h nagyon-nagyon picit el lehet hamisítani, de pont az oktávot a legkevésbé.) Amit írsz,h oktáveltolás, az sztem éppen azt jelenti,h az oktávok tiszták. Egy oktávon belül egyenletesen beosztják a hangokat (minden kvint hamis, azaz „lebeg” ahhoz képest, mint ha tiszta hangközt hallanánk, de mindegyik ugyanannyira hamis, azaz a hamisságot mérő „lebegés” egyenletesen szét van osztva a 12 kvint között), és ezeket a már definiált hangokat „eltologatják” felfelé és lefelé _tiszta_ oktávokkal,h a többi oktávok hangjait is megkapjuk.
(Azt a bizonyos 12-ikgyök kettőt nemcsak géppel lehet megcsinálni, hanem füllel is: a jó fül meghallja,h ugyanannyira hamis-e két kvint. Ehhez kell figyelni a lebegést.)