Az orbánista filozófus esete a fajkeveredéssel és más finomságokkal
Eredeti szerző: jotunder
„Orbán Viktornak számtalan híve van Nyugat-Európában, elismert tudósok, művészek, politikusok olyan személynek látják, aki szembe mert szállni a legyőzhetetlennek hitt kommunista nómenklatúrával, és miután annak vezetői és ideológusai hatalommentési szándékkal liberálisokká váltak (és mint ilyenek most nem a keleti szomszédhoz, hanem a Nyugathoz dörgölőznek), ő átlátott a szitán, és következetesen végigviszi Magyarország felszabadítását. (Boros János, Magyar Nemzet)”
Aki esetleg elfelejtette volna, Boros János filozófus volt a Heller Ágnesék elleni uszítókampány és az MTA Filozófiai Intézetében történt leszámolások egyik főszereplője. Most egyszerűen „Svájcban végzett filozófusként ” írja alá a nyalatot, ami amúgy valóban újszerű a magyar politikai publicisztikában.
A cikk főszereplője Éric Zemmour francia újságíró (akit időnként gondolkodónak is nevez BJ, és valamiért k-val írja a nevét). Róla annyit tudunk meg, hogy zsidó származású. Tehát nyilván.
Bővebben, Zemmour egy piszkos műfasiszta görény, a francia Lovas István, aki arról híresült el, hogy teljesen nyíltan vállalta rasszizmusát, elmagyarázva, hogy a különböző fajok keveredéséről csak a liberális véleményterror miatt nem lehet írni, pedig ugye. Később el is ítélték rasszista uszításért, de közben azért nagyon jól megélt belőle. Ő volt az, aki egyszerűen ötmillió francia muszlim deportálásának szükségességéről beszélt. Franciaország öngyilkossága című könyve abszolút bestseller, igazi sötét intellektuális uszítóról van szó, aki eurómilliókat kaszál a frusztrált és ijedt francia középosztályon. Ezek azok az információk, amelyek nem jutnak el a Magyar Nemzet olvasóihoz, de hát nincsenek azok az információk egyedül. Zemmour egy cinikus szélsőjobboldali botrányhős, csak nem olyan vicces és tehetséges, mint Houellebecq.
Ez a poszt nem a multikulturalizmusról vagy az anti-multikulturalizmusról szól, ahogy Boros János cikke sem. A poszt, ahogy Boros János cikke is, Boros Jánosról szól.
Boros János Lánczi András akar lenni. Minden sötét, tehetségtelen, szakmailag lecsoffadt figura Lánczi András akar lenni, de Borosnak van is valamennyi esélye. Amikor kirúgta a liberális munkatársakat az Intézetből, muníciót tudott szolgálni a rezsimnek, és a rezsim, az egyszemélyes rezsim, időnként nagyvonalú az önkénteseivel. A pöllencs Molnár Attila Károly pár hőbörgő cikkért és Semjén Zsolt diplomájának egykori gondos felügyeletéért egész tudományos intézetet kapott, miért ne lehetne Boros Jánosból akadémikus? Kérdezem én. Nem, valójában, ő kérdezi. Ennyire hosszan és bonyolultan még nem kérdeztek ilyesmit.
A rezsimnek szüksége van a sötét, tehetségtelen, szakmailag lecsoffadt figurákra, de azért nincsenek kétségeim, Boros János Gyurcsány Ferenc testén is megtalálta volna azt a rést, amelyet nem kifejezetten arra a bizonyos, itt most jogi szakértőnk kérésére tovább nem részletezendő célra teremtett a Mindenható.
A liberálisokat gyalázó Boros 1993-ban intézte el Jacques Derrida pécsi díszdoktoriját, Richard Rortyt és az ateista pápa Daniel Dennett-et hívta meg az egyetemre, nem beszélve a Lukács-szemináriumról, Lukács- újraolvasásról, Lukács-konferenciákról. Innen szép nyerni, ahogy a strandröplabdában szokták mondani. Boros megpróbálja. A jelentős szellemi teljesítmény nem jöhet szóba, maradt a bérgyilok.
Ez az ország valahogy rá szokott menni időnként a borosjánosokra, a náci borosjánosokra, a kommunista borosjánosokra, és higgye el a kedves Olvasó, a liberális borosjánosokra is rá tudna menni. Mi ilyenek vagyunk, nem írhatom le, hogy mit csinálnak velünk, mert hölgyolvasóink is vannak, de mondjuk azt nem elölről szokták csinálni, rettenetesen fel vagyunk háborodva, aztán egyszer csak megint odatartjuk. Nem tudunk leállni egy pillanatra, és politikai beállítódástól függetlenül, derűsen elküldeni a picsába egy ilyen svájcbanvégzett barnanyelvűt.
Nem tesszük, mert ki tudja, hátha jó lesz még valamire. Valami politikai szarságban ő lehet a „gyalog lép F3-F4”. Ellenségünk gonosz, buta és kellemetlen ellensége is kicsit a barátunk. A miénk is, kedves Olvasó, a miénk is, nekünk is vannak borosjánosaink, csak amikor róluk írok, akkor mindig kapok az arcomba. Most rohadt nagy szerencsém volt, mert a mai borosjános az pont a Boros János volt.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519091-6ae64de581a53' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519091&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519091-6ae64de581a53&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519091-6ae64de581a53' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Rodeo36: Az orgona is el tud ám hangolódni. Néhány év (évtized) után már bántóan szét tudnak csúszni egymáshoz képest a sípok hangjai.
Ez különösen a mixtúrákban hangzik nagyon durván, ahol egyszerre egy hangot és annak a (tiszta) felhangjait kéne megszólaltatnia egy sípcsoportnak. (Ezeknél TILOS máshogy behangolni a melléksípokat, mert pont a lényegét rontják el. Itt bizony az alapsíp rezgő légoszlopának egzaktul a fele, harmada, negyede, ötöde, hatoda, hetede, nyolcada kell legyen a hozzá asszociált sípok rezgő légoszlopának hossza.)
Eleve legelőször is be kell hangolni az újonnan megépített orgonát, mert nincs az a mester (főleg nem a XVI. században), aki olyan pontossággal be tudja lőni a sípok hosszát még a műhelyében,h utána ne kelljen a helyszínen még javítani.
Nyitott ajaksípoknál a síp végén van egy kis „rigli” amit tologatva pár Herzet lehet módosítani a síp hangján. Fedett ajaksípok esetén a síp végét lezáró „fedőt” lehet beljebb tolni/kijjebb húzni. Nyelvsípoknál a síp nyelvének rezgő hosszát lehet módosítani.
Az orgonahangolás nem ettől nehéz, hanem attól,h több emberes munka. Az egyik ember játssza a kvinteket odalent, a segítői meg fent a sípoknál matatnak, és fülelnek az egyenletes lebegésre…
Több napos meló is tud lenni egy ilyen.
@nudniq:
akkor csak ki lett provokálva, hogy szakmailag utánanézzetek, mint láccik, a te leírásod sem teljes az enyém meg nem is akart az lenni, felmutatás akart lenni…voltam benn az orgonában…és meglestem amint az orgonaépítő javíttya a hangszert… zongoráról ugyanezt el tudom mondani megismertem hogyan s miként
de nem akartam itt offolni…egyik gondolatsorhoz jól jött amit leírtam és lett belőle wikipédia hogy vincent tuggyon minek örülni
szép napokat
az egri bazilika orgonája évekig épült amiben a tervezés ideje nincs benne …annak karbantartása szükséges
na jó minden szépet és jót lila orgonákon
@nudniq:
namost (remélem) hogy annak tudatában vagy, hogy mindezen kalamajka a zongorázhatóság érdekében a zongorákon lett kialakítva, kizárólag, azaz a zongora tulajdonképpen hamisan játszik egy jól hangolt (a diatónia szabályai szerint, amit te itt számokkal körbe is raktál) zenekarban, de a hamissága nem mannyira feltünő, hogy…
a zenekar hangszerei: fafóvósok, rézfúvósok, vonósok, pengetők, ütők mind mind a diatonia szabályai szerint vannak megépítve és ha lehetséges hangolásuk akkor aszerint hangolva
az orgona külön eset, mint írod te is, abban lehetséges és ki is van alakítva a diatonia (ismertek orgonák más hangrendszerre épűlve, mint: (bewikiztem de még nem szédülök tőle) 4.1-4.6 valamelyike
és (ha jól tudom?) a zenekar zongorától eltérő hangszerei mind alkalmasak ezek lejátszására
1 Systêma ametabolon, an overview of the tone system
2 The Pythagoreans
3 The octave species in all genera
3.1 Diatonic
3.2 Chromatic
3.3 Enharmonic
4 The oldest harmoniai in three genera
4.1 Dorian
4.2 Phrygian
4.3 Lydian
4.4 Mixolydian
4.5 Syntonolydian
4.6 Ionian (Iastian)
5 Classification of Aristoxenus
5.1 Aristoxenus’s tonoi
6 Ptolemy and the Alexandrians
7 Harmoniai
ha ezt mind beaggyuk valakinek aki nincs erre felkészűlve valószínű megveszik tőle, de legalábbis az is kiöltött nyelvvel kezd szemlélődnim és nyalogatni fogja a szája szélét mint borosizévegyészfilózófusz kedves D iktátora vasalatlan büdös öltönyeiben
@nudniq:
azaz a dodekafónia az egy tonalitás nélküli „kiegyenlített” azaz süketeknek kialakított hangrendszer, ipari zajok és a békák kóruszának nyáridőben párzás idejére, azaz a diatónia és annak minden változatától eltér és a zenekar hangszerei nagyrészt nem alkalmasak eljátszására azaz másik hangszerek kellenek a zongora mellett ennek kirecsegtetéséhez
@HaKohen:
Talán a mai elit értelmiségből Vidnyánszkij járhatott Sztálin óvodába, mert ő a Szovjetunióban nőtt föl.
Talán róla van szó.
@Begre:
„Tudom, hogy anélkül, hogy a párt aktuális ideologiai harcaiban részt vennék marxista filozofus nem lehetek. Szeretném, ha megmondanák, mivel tehetnék bizonyosságot – nap napi pártmunkámon kivül – elhatározásom őszinteségéről. […]
elvtársi üdvözlettel:
Heller Ágnes „
…. ez bizony a lényeget ragadja meg. Az orbánista filozófus lényegét.
Orbánista filozófus nem lehet az, aki a párt aktuális ideológiai harcaiban nem vesz részt.
Mert az orbanizmus nem egy filozófiai rendszer,
hanem egy aktuális tömegpszihózis, amit naponta kell debileknek előadni,
az állapotuktól függően adagolva, hogy átéljék a varázslatot a közösségben,
máskülönben fegyverrel kellene a tömeg barmait terelgetni.
@nerángass: 😀
@ricardo: Vállalja a véleményét minden olyan egyetemi tanár, aki Orbánt akarja ünnepelni.
Nem egy olyan nagy egyéniség, ahogy gondolod.
Vita meg nincsen, mert aki nem annyira ünnepelné Orbánt, az már nincs is.
Vannak az elefántcsonttornyos hallgatagok, de ők utóbb mindig ostoba orbánjanicsárnak bizonyulnak amikor végül megszólalnak.
@HaKohen: volt ugye, a Budapesti Iskola (Lukács-iskola): Hellerrel és társaival, ehhez kapcsolódott a Kis János-Bencze György-féle „Lukács-óvoda” vagyis Lukács tanítványainak tanítványai.
Ennek kifordítása (félreértése) a Sztálin-óvoda: vagyis azok, akik „végeredményben” Sztálin tanításaiból indulnak ki.
@Begre: hát persze, és majd megtalálja Rajk vallomásában, hogy jugoszláv búvárokkal beszélgetett a víz alatt Paksnál…
aki olvasta Koestlernél Rubasov vallomását…
és annak a rendszernek az árnyalatlan megítéléséről ne is beszéljünk, a (nagyon) szép és (meglehetősen) okos Erdős (Hankiss) Ágnes saját Kádár-kori (sokkal veszélytelenebb, de nem szabad időkben) tett megnyilatkozásait is idézhetné Helleré mellett
egészen más, ha valaki használja az ‘elvtárs’ szót, meg ígér valami homályosat, és mint a tövig nyalás, amit ez a jobbra való BJ mível
tudom, hogy ti mind azt mondanátok egy állásinterjún: „és a hülye vezérigazgató marhaságai helyett én…”*
nagy élményem, hogy valamikor az évezred elején behívattak az APEH-be (Lehel út): csepergett az eső, beszorult a rengeteg ember a tömött és fülledt folyosóra, ahol mozdulni sem lehetett (én inkább áztam, de amikor közeledett a sorszámom, be kellett verekednem magam)
mindenki kórusban anyázta a hivatalt, mindenféle retorzíót helyezett kilátásba, de amikor szólították – kijött az ügyintéző, és bekísérte a következőt –, egy csapásra (mondat közepén) megváltozott az arckifejezése, a tartása, belenyúlt a táskájába, és már mondta is: „Nem tudom, minden iratot elhoztam-e, de higgye el, mindig arra…”
Elhatároztam, hogy én aztán nem, de fogalmam sincs, hogy festhettem, végül is kedves, udvarias ember vagyok, mér’ bántanám azt a szegény, fáradt hivatalnokot, aki csak a dolgát végzi, ugye…
@Begre: Döbbenet! És azt olvastad, amikor Hankiss Ágnes O. Győző egykori párttitkár, illetve O. Viktor egykori KISZ titkár imperializmust ostorozó, és a Szovjetúniót éltető beszédéről írt egy-egy cikket?
Nem?!
Na, ez a baj!
@RontoPal: Heller Ágnest valóban partvonalon túlra rúgták 56 után, de ez csak a történet egyik része. Az igazság az, hogy ő még jó ideig aktív kommunista maradt, és a lukácsista marxizmus hatvanas évekbeli története sem volt baracklekváros piskóta.
Mindazonáltal elképzelem a nyilas dinamuki=begre=Begren=ezer más nicket 1958-ban. Simán akasztatott volna, ahogy Boros is. Ezek kétfillérért az anyjukat eladnák.
@jotekony koc:
Persze, mert ő még látta Lenint. Meg Sztálint is.
Azért 1953-tól azt is láthatta, hogy Sztálin kadáverét hol berakják a Lenin-mauzóleumba, hol kirakják onnan. Megint be, megint ki.
De Hruscsov vagy a pangásos Brezsnyev (akit bizonyos értelemben lehet neosztálinistának nevezni, de csak mértékkel) idején aligha járhatott Sztálin-óvodába, pláne nem Zakarpatszkaja tájékán.
Ha csak nem Grúziában járt óvodába. Ott igen.
@csársz:
Ugye, most parodizálsz?
Btw. ideírom azt a linket, csak neked, amit fentebb jótündér írt ide nekem.
@Begre:
Na és?
Látszik, hogy sem tapasztalatból, sem történettudományi ismereteid okán nincs gőzöd sem az akkori folyamatokról. (Tudom, övön aluli lenne néhány hasonló irodalmi és tudományos példára hivatkozni a SZU-ból, Sztálin rémuralmának fénykorából.)
Btw. Eörsi István, aki nem mellesleg Lukács György kedves tanítványa és műveinek autentikus fordítója, valamint nem mellesleg szvsz kiváló költő volt, a rendszerváltás után nyíltan írt valamelyik főalelőlülőt (nincs kedvem most utánanézni, hogy Sztálint vagy Rákosit, de biztos hogy valamelyiküket) dicsőítő korabeli strófáiról.
Eörsi István viszont egy etikus ember volt (aki emlékeim szerint a kivégzésvégű Tóth Ilona-perhez kapcsoltan kapott több év letöltendőt 56 miatt).
Lehet, hogy igaza van jótündérnek és nyilas (ha jobban tetszik, neonáci) vagy, de az biztosnak tűnik, hogy a butább fajtából. (És bár Hankiss Ágnest idézed, azért ti ég és föld vagytok, még ideológiailag is, ha jól sejtem.)
Vagy lehet, hogy nem vagy nyilas, csak pénzért csinálod?
@jotunder: ezeket tudom Hellerről. Talán 10 éve hallgattam élőben egy könyvbemutatón, lenyűgöző volt, amit ezek az izék életükben nem fognak megérteni…
@RontoPal:
mindenki izé aki nem érti meg?:))
@balmoral:
Áll mellé?
Nem „térdel mögé”?
@HaKohen: paródia?, irónia? (nem ugyanaz), hogy merném?
olyat van, aki (tudjukki) itt nem tűr meg
@RontoPal: en nem vagyok filozofus. heller egy nagyon muvelt filozofus, oriasi targyi tudasa lehet, ami nyilvan lenyugozo tud lenni. de az igazsag az, hogy a komoly filozofiahoz a nagy muveltseg, oriasi olvasottsag, elokvens beszedmod, pazar nyelvismeret az valamifele belepo. olyan, mint
egyfajta atletikussag a kosarlabdaban, gyorsasag, rugalmassag, stb. de utana kezdodik valojaban a kosarlabda, nem elotte.
@jotunder: ezt fetisizálod azér’ egy kicsit, kedves tunde,
egy matematikusnak látnia kell, hogy tizenéveseknek juthat eszükbe olyan, amilyen öregebbeknek már nem szokott
és bár a filozófia egésze valóban nagyon nagy műveltséget, mindenfélét kíván, azér’ nem az életmű végén szokott jönni a legnagyobb opusz, pedig nyilván akkor van a szükséges alapból a legtöbb
@csársz: en csak a lenyugozesrol beszeltem. fogalmam sincs mi heller agnes legnagyobb opusza.
@jotunder: szerintem A reneszánsz ember (igaz, csak az első kiadást ismerem, később állítólag kevésbé marxista vari jött ki), na persze, dől belőle a műveltség
és a lenyűgöző életöröm: leginkább azt nem bírják elviselni, hogy mindig boldog volt* (akkor is, amikor bántották, kirúgták, elhagyták stb.), és még most is, 86 évesen: mintha egyfolytában 68 volna (nem 68 éves, hanem, hogy mintha 1968 nem ért volna véget, és nem a magyar, hanem a párizsi)
*pontosabban: talált okot az örömre és optimizmusra
ja, és tudjátok, hogy Fehér Ferenccel (micsoda könyve van Dosztojevszkijről!**) közös gyermekük neve: Fehér Lukács György?!
** @balmoral: -nak és @Érvsebész: -nek: a címe: Az antinomiák költője
@jotunder
ez már nagyrészt egy letűnt világ.
@WiteNoir: minden vilag mar nagyreszt letunt. azt szeretjuk a vilagban.
@jotunder:
http://www.dailymotion.com/video/xln5k0_le-mondialisme-et-ses-dangers_news
@HaKohen: Ennek szellemében kell facilitálni a heteronóm támogató tevékenységet.
@Érvsebész:
Csak neked és bónuszként ezért, no meg annyira aktuális:
Megkíséreljük testreszabni a forradalmian új emberi erõforrást.
@jotunder: „fogalmam sincs mi heller agnes legnagyobb opusza.”
Nyilván nem mehetek biztosra, de szerintem az volt, amikor arra a hideg pörköltre megitta a két félliteres vébékát meg azt a három Hubertust. Pedig mondtam neki: „Ági, b+, ne csináld, aztán majd megint tarthatom a hajad, ahogy hánysz!”, de persze nem hallgatott rám. És tényleg. Még szerencse, hogy saru volt rajtam…
(Vékony, szeplős lány volt akkor még az Ági; alig bírtam felkapkodni a két öklömre azt a szép hosszú, szőkés haját. Azóta már Kanadában él, egy quebeci fogorvos felesége, három gyerekük van. Mutatta is a találkozón a képeket.)
.
@HaKohen: „Megkíséreljük testreszabni a forradalmian új emberi erőforrást.”
Én egy vöröset kérnék (90-60-90), zöld szemmel, rekedtes alt hanggal, és ha lehet, oroszos akcentussal. (Gyengém a szlávos akcentus, nem tehetek róla…)
@labrys: A mai legfontosabb prioritás: áramvonalasítani a szûkös újraelosztó-rendszert.
és elemzések segítségével kell szinergizálni a sajátos feladatmegosztást.
Bullshitgenerátor kinda Bogár László
exopolitikamo.wordpress.com/2015/05/01/alfred-webre-10-iranyvonal-a-pozitiv-jovoert/
@labrys:
Hihihi! (amit jótündérnek címeztél).
@labrys:
Jeszenyinnek a zabkéve-rozs…és lenszőke haj volt a gyengéje
és alatta az oroszul beszélő kedves
„BOKRAINK KÖZT
Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő, szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha.
Arcod haván bogyók bíbor vére –
szép voltál, te kedves, illanó!
Szelíd, mint az alkony puha fénye,
s fehéren sugárzó, mint a hó.
Szemed magvai kihulltak régen,
neved, a törékeny, messze szállt.
Gyűrött sálam őrzi már csak híven
fehér kezed hársméz-illatát.
Amikor a háztetőn a hajnal
macskamódra, lustán lépeget,
emlegetnek tűnődő szavakkal
vizimanók, dúdoló szelek.
Kéklő esték azt suttogják rólad:
álom voltál, elhaló zene.
De tudom – aki formálta vállad,
fénylő titkoknak volt mestere.
Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha.
RAB ZSUZSA”
@ATCG: öngyilkos is lett
@ATCG: de ehhez Rab Zsuzsa is kellett.
Azért ideteszem, hhátha valaki szereti:
Не бродить, не мять в кустах багряных
Лебеды и не искать следа.
Со снопом волос твоих овсяных
Отоснилась ты мне навсегда.
С алым соком ягоды на коже,
Нежная, красивая, была
На закат ты розовый похожа
И, как снег, лучиста и светла.
Зерна глаз твоих осыпались, завяли,
Имя тонкое растаяло, как звук.
Но остался в складках смятой шали
Запах меда от невинных рук.
В тихий час, когда заря на крыше,
Как котенок, моет лапкой рот,
Говор кроткий о тебе я слышу
Водяных поющих с ветром сот.
Пусть порой мне шепчет синий вечер,
Что была ты песня и мечта,
Все ж, кто выдумал твой гибкий стан и плечи —
К светлой тайне приложил уста.
Не бродить, не мять в кустах багряных
Лебеды и не искать следа.
Со снопом волос твоих овсяных
Отоснилась ты мне навсегда.
@Érvsebész: közismert visszafogottságom tiltja, hogy malac kommenteket kommentáljak. (…De részemről akár szívesen szinergizálok is előtte, noha a spontán feladatmegosztásnak is meg tud lenni a maga varázsa.)
@ATCG:
i1226.photobucket.com/albums/ee405/refreshersk/slik/alena_shishkova_alena_shishkova_GQ5o3Z4sized_zps2288a9f3.jpg
top-beautiful-women.com/images/9/Yulia-Alipova/Yulia%20Alipova%20Miss%20Russia%202014%20photo%20%282%29.jpg
http://www.colbertartists.com/images/artists/AlinaIbragimova_SussieAhlburg_5.jpg
Ой, мамочкa…
@labrys: +
www3.pictures.zimbio.com/gi/Natalia+Vodianova+Etam+Fashion+Show+Front+MdBEfSjUI6pl.jpg
s-media-cache-ak0.pinimg.com/236x/ac/f4/23/acf423635d6e4be696891e44d8514521.jpg
amazingdata.com/amazing-pictures-weird-fun-cool-images/FemalepoliceinRussia_9A57/beautifulprettyrussiangirlsfemalepolicewomanbeauty1_thumb.jpg
@Érvsebész: Az biztos, hogy kellett hozzá Rab Zsuzsa. Így a férfiak közül József Attilán és Juhász Gyulán kívül talán senki más nem tudta volna lefordítani. Köszönöm az orosz eredetit. Öreg koromban megpróbálom előbányászni, feléleszteni az orosz tudásomat. Szégyellem magam, hogy tíz évig tanultuk és mára már csak szavak jönnek elő, ha néha orosz beszédet hallok. Pedig – osztálytársaimmal ellentétben – én lelkesen tanultam, igaz csak általános iskolás koromban, mert akkor volt jó orosz tanárom.
@labrys: Köszönöm a képeket. Hidd el bennem csak az „oroszos akcentussal” szókapcsolatod hozta elő Jeszenyin kedvesének ‘zabkéve-haját’. Sokáig kerestem a verset, mert úgy élt bennem, hogy az haj rozs-vagy lenszőke.
Mondhatnám azt is, amit Rejtő Vadsuhanca a Kegyelmes gyönyörű karcsú szőke lányának mondott, hogy én csak a ‘sötét hajú, telt idomú nőket kedvelem’, ami természetesen nem volt igaz, és esetemben sem az, de látom második képsorozatodban már a karcsú barnákról sem feledkeztél meg.
@labrys: Ha malackodni akartam volna, azt írom, hogy kiemelt fontosságú feladat bátorítani a súrlódásmentes szegmentumokat. Helyette megkísérlem iterálni az intuitív belsõ hatékonyságot. Mert elsõdleges fontosságú lenne betanítani a racionális interoperabilitást.
@ATCG: Az oroszokat Baka István is gyönyörűen fordította, pl. nagyon szeretem Arszenyij Tarkovszkijt:
http://www.bibl.u-szeged.hu/exhib/baka/tarkovszkij.html#ELSO
és a szerelmét, Cvetajevát:
http://www.baka.hu/nem-duborogve-erkezik-a-veg
(utóbbit Rab Zs. is fordította, de a Psyché pl a Baka fordítása, nagyon szép)
@Érvsebész: Köszönöm szépen. Bakát nem ismertem.
Ma – Nektek köszönhetően – legalább versek között múlott az idő.
Mi ilyenek vagyunk, nem írhatom le, hogy mit csinálnak velünk, mert hölgyolvasóink is vannak, de mondjuk azt nem elölről szokták csinálni, rettenetesen fel vagyunk háborodva, aztán egyszer csak megint odatartjuk. Nem tudunk leállni egy pillanatra, és politikai beállítódástól függetlenül, derűsen elküldeni a picsába egy ilyen svájcbanvégzett barnanyelvűt.
A ‘magyarembereknek’, tisztelet a kivételnek, nincs (valódi, önálló, „kiérlelt”)politikai beállítódása, ill. ha van, akkor az ez, amiről itten szó van.
Ez pedig lényegében tükre a ‘magyaremberek’ integritásának, úgy általában véve, ami nincs nekik. Ők függők, egzisztenciálisan és pszichológiailag. Regnáló pártunk-kormányunk – amennyiben ennek a függőségnek a szálai az ő általa teremtett, működtetett világhoz köthetők, ezt ÉRTÉKként fogja fel és propagandisztikusan így is interpretálja. Akkor meg min csodálkozunk ?