Az tsaládi adózásrul – UPDATE

Visszatérő mítosz a jobboldalon, hogy egy családi adórendszer egy csapásra megoldaná a közteherviselés, a családtámogatás és a jövedelmpolitika jelenleg tapasztalható problémáinak nagy részét. Részben politikai csomagolás kérdése, de mi családi adórendszer alatt a továbbiakban olyan jövedelemadó-rendszert értünk, ahol a család által fizetendő adót úgy számolják ki, hogy az egy háztartásban élő családtagok jövedelmét elosztják egy bizonyos „családi tényezővel”, majd az így kapott átlagjövedelem progresszív adótábla szerinti adóját megszorozzák a családi tényezővel. A családi tényező a családtagok számát jelenti, ahol a gyermekeket 0,5-1,0 közötti súllyal veszik figyelembe.

A családi adózás olyan steckenpferdje a kereszténydemokratáknak, mint az MDF-nek a „haláladó” eltörlése vagy a liberálisoknak az egyneműek házassága. Hogy nem tréfálnak, azt onnan lehet tudni, hogy honlapot és törvénymódosítási javaslatot is szenteltek az ügynek. A koncepciót és a törvényjavaslatot egyébként dr. Mészáros József egyetemi docens, matematikus, a Barankovics Alapítvány kuratóriumának elnöke dolgozta ki, és nagyjából megfelel a fenti definíciónak.

Javaslatuk szerint a családi jövedelemadózás három eltartott (gyermek) felett választható opció lenne a személyi jövedelemadózás mellett és minden gyermek egyformán 1-es súllyal szerepelne a családi tényezőben.

A honlapon családi adórendszer mellett a következő érveket sorolják fel.

1. A családi adórendszer már a jövedelem megszerzésekor elismeri a család jelentőségét, mint a társadalom alapegységét, valamint a munka becsületét, hiszen nem utólagos szociális juttatások keretében biztosít kiegészítő támogatást részükre – figyelem nélkül arra, hogy a családfő munkát végez vagy sem –, hanem a jövedelem megszerzésekor részesíti őket előnyben az alacsonyabb adó révén. (Nevezzük ezt méltányossági érvnek)

2. Családi adórendszerben a családtagok lényegesen kevesebb adót fizetnek, mint a jelenlegi rendszer szerint. (Preferencia-érv)

3. Az adózással összefüggő adminisztrációs terhek és költségek csökkennek. (Hatékonysági érv)

4. Szerte a világon családi adórendszereket működtetnek, ez legfejlettebb formájában Franciaországban létezik, ahol a termékenységi ráta egyébként 1,98 (szemben a magyar 1,32-es adattal). (Példa-érv, illetve Termékenységi érv)

Mielőtt megvizsgáljuk ezeket az érveket, ismételjük át a jelenlegi személyi jövedelemadó-rendszer releváns részeit. A magánszemély adóját a jelenlegi szja-rendszerben úgy kell kiszámolni, hogy a magánszemély jövedelmének adótábla szerinti adóját csökkentjük az érvényesíthető adókedvezményekkel. A kedvezmények közül itt a családi kedvezmény releváns: kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4000 Ft-tal lehet csökkenteni az összevont adóalap adóját, egy bizonyos jövedelemkorlátig, afölött a kedvezményt csökkenő mértékben lehet igénybe venni.

1. Méltányossági érv

A videóinterjúban Mészáros József azzal indokolja a javaslatot, hogy „miközben mindannyian családokban élünk, azért szerezzük a jövedelmünket, hogy a családunkat tartsuk el, ehhez képest másodlagos, hogy a közösség fenntartásához is pénzeket kell átcsoportosítani”, illetve „a szülőket törvények kötelezik arra, hogy átcsoportosítsák a jövedelmüket a gyermekek felé, miközben az adórendszer ezt nem ismeri el”.

Azt hiszem, nem okozok meglepetést azzal, hogy azt mondom, hogy sajnos nem élünk mindannyian családokban. Magyarországon a gyermekek 37%-a születik házasságon kívül, Franciaországban 52%-a, és a tendencia emelkedik. A kijelentés, hogy azért szerezzük a jövedelmünket, hogy a családunkat tartsuk el, implicit módon tagadja az egyén szórakozás, önmegvalósítás és öngondoskodás iránti igényét, és megmagyarázhatatlan jelenségként hagyná a lakossági megtakarítás intézményét.

Természetesen a jelenlegi adótörvények elismerik a gyermekvállalással – sőt a háztartásvezetéssel – kapcsolatos költségeket adócsökkentő tényezőként. Szó sincs róla, hogy egy személyi jövedeleadórendszerben ne lehetne érvényesíteni családtámogatási szempontokat.

A családban keletkező jövedelmek átlagolása ráadásul közgazdaságilag is problémás: úgy teszünk, mintha a jövedelmet a család tagjai együttesen szerezték volna, holott csak együtt költik el (már ha ez igaz). Ez nem feltétlenül baj, de nem árt, ha egy adórendszer nem csak méltányos, hanem robusztus is.

2. Preferencia-érv

Belátható, hogy progesszív adótábla mellett a jövedelemátlagolás majd felszorzás akkor eredményez alacsonyabb adót annál, mintha a keresők külön külön állapítanák meg az adójukat, ha a két kereső jövedelme nagyon eltér egymástól. Az is belátható, hogy személyi jövedelemadó rendszerben az a család fizet több adót (azonos családi összejövedelmet feltételezve), ahol nagyok a keresők közötti jövedelemkülönbségek, és az fizet kevesebbet, ahol a keresők közel azonos jövedelemmel bírnak (mélyebb szociológiai magyarázkodás nélkül – megengedem, némiképp pongyolán – nevezzük ezeket tradicionális illetve modern családmodellnek).

Világos, hogy a KDNP számára ideálisnak tekintett tradicionális családmodell számára a saját javaslatuk kedvezőbb lenne a jelenleginél. Ez a modell megfelel nők klasszikus Kinder, Küche, Kirche szerepfelfogásának – és innen folytassa más.

Mindenesetre ha a KDNP kormányra kerülve ezt a családmodellt szeretné preferálni, ahhoz szükségtelen bevezetnie a családi jövedelemadózást, mert a jelenlegi szja-rendszer családi kedvezmény-paramétereinek (kedvezmény mértéke, jövedelemkorlátok, adókedvezmény csökkenésének üteme) beállításával is el tudja érni ugyanazeket a társadalompolitikai célokat.

Még egy fontos megjegyzés: a családi jövedelemadórendszer csak akkor nyújt preferenciát a nagycsaládosoknak, ha az adótábla progresszív. A javaslatukhoz mellékeltek adótáblát is:

1,800,000-ig	18%
6,600,000-ig	36%
12,000,000-ig	44%
efölött	48%

 

A jelenlegi adótábla:

1,900,000-ig	18%
7,446,000-ig	36%
efölött	40%

 

A KDNP által javasolt családi jövedelmadórendszer társadalmi ára, hogy a magasabb jövedelmű családalapítás előtt álló keresők, a legfeljebb kétgyermekes családok magasabb kulccsal adóznak.

Ugyanakkor viszont azok a családok is választhatják a családi jövedelemadózást, ahol a gyermekek már felnőttek és önálló keresettel bírnak. Ebben az esetben ugyanaz a személy két – vagy akár több – családban is megjelenhet családtagként adójogilag. Ennek aztán tényleg nincs közgazdasági vagy társadalompolitikai indoka.

3. Hatékonysági érv

A honlapon sommásan annyit mondanak, hogy a javasolt módosítások következtében az adózással összefüggő adminisztrációs terhek és költségek csökkennek.

Hát ettől biztosan nem fognak csökkenni az adminisztrációs terhek. Növekedni viszont bizonyára fognak, mégpedig azért, mert a munkáltatói jövedelemadóelőleg kiszámításához a munkavállalónak a jövedelem megszerzésének időpontjában kell nyilatkoznia arról, hogy az adóév végén mekkora lesz az esetében családi tényező értéke (emlékeztetőül: egy gyermek kihordása kilenc hónap, egy esküvő megszervezése ennél valamivel rövidebb, szétköltözni pedig akár egy negyedóra alatt is lehet). További gond, hogy a munkáltató csak a munkavállaló jövedelmét ismeri az adóelőleg kiszámításánál, a többi kereső családtag jövedelmét nem, így szükségképpen alul fogja becsülni az éves várható adóalapot és az adóelőleget. Amiből egyenesen következik, hogy a családi jövedelemadózást választók a következő év elején jó eséllyel fognak csekket kapni az Apehtől. Ez nem feltétlenül baj, csak egy újabb jele annak, hogy a rendszer nem valami robusztus.

4. Példa-érv

A honlapon Franciaországot említik, mint a családi adózás legfejlettebb formáját alkalmazó országot. Valójában Franciaországban is személyi jövedelemadó-rendszer van, ahol a jövedelmet háztartásonként számítják egybe. Tehát nincs szó arról, hogy az adózóknak házastársaknak kellene lenniük, ugyanaz a rezsim vonatkozik minden háztartásra, így az egykeresős háztartás a háztartási adózásnak csak egy speciális esete. A KDNP ezzel szemben egy hibrid rendszerre tesz javaslatot, amik között az átjárás részben adminisztratív módon korlátozott (házasság), részben pedig az adóalany választásán múlik. Mivel a javaslat szerint a családi adózásnak elképesztő előnye lenne a személyi jövedelemadózáshoz képest, megnő az adóarbitrázs kockázata (színlelt házasságok). A francia adórendszerben nem számítanak bele a családi tényezőbe a már kirepült, önálló keresettel rendelkező gyermekek.

5. Termékenységi érv

Nagyon csábító ok-okozati összefüggést látni Franciaország magas termékenységi rátája és családi adórendszere között. Ahogy már jeleztem, Franciaországban ennek ellenére a gyermekek lényegesen nagyobb hányada születik házasságon kívül – de nem háztartáson kívül.

Akár tetszik, akár nem, a gyermekek egyre nagyobb hányada születik házasságon kívül. Az élettársi kapcsolat adójogi diszkriminálása egyértelműen szembemenne a magyar és az európai jogfejlődéssel. Az élettársi kapcsolat beemelése viszont eltolja az koncepciót a háztartási adózás irányába, amivel nincs semmi baj – csak politikailag nem mutat olyan jól.

A honlapon több szakértő is egyértelműen pozitív összefüggést lát a családi adórendszer és a magas termékenységi ráta között, főleg Franciaországot hozva példaként. Szép is lenne, ha pont abban az országban lenne alacsony a termékenységi ráta, ahol az egyik legmagasabb a harmadik világbeli bevándorolók aránya. Egyébként Európában a legmagasabb termékenységi ráta Izlandon van, ahol egykulcsos szja-rendszer van.

„Szeretnénk megkönnyíteni a jogalkotók munkáját amennyiben elkötelezettek a méltányos közteherviselés és a következő generációk méltó életkörülményeinek megteremtése iránt. Nem kell mást tenniük csak elfogadni e törvényjavaslatot. A családi jövedelemadózás intézménye egyszerre szolgálja a méltányos közteherviselést és szorító demográfiai helyzetünk javítását. Így mozdítja elő a közjót.”

– írja Dr. Mészáros József a törvényjavaslata „Van megoldás!” címet viselő előszavában.

Biztos van, de nem ez.

A konklúziók tehát:

• Nincs rá bizonyíték, hogy a családi adózás ösztönözne olyan kívánatosnak tartott társadalompolitikai célokat, mint például a gyermekvállalási hajlandóság, de legalábbis nem jobban, mnt az adócsökkentés bármilyen más formája.
• Azokat a politikai preferenciákat, amiket a KDNP érvényesíteni kíván (magas jövedelmű többgyermekes családok adókedvezményei) a személyi jövedelemadó-rendszer egyszerű átparaméterezésvel is érvényesíteni lehet.
• A poszt elején definiált családi adózás minden ellenkező híresztelés ellenére nem létezik a valóságban. Személyi jövedelemadó-rendszerek vannak, illetve – unikálisan – létezik ideológiailag semleges háztartási adórendszer.

 

<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16516657-6ab215569030f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16516657&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16516657-6ab215569030f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16516657-6ab215569030f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>