Barabási Albert-László esete a magyar újságírókkal
Eredeti szerző: jotunder
„Barabási Albert Lászlót arról kérdezte a Mandiner, mit szól ahhoz, hogy egyes matematikus kutatócsoportok megcáfolni vélik azokat a matematikai alapelveket, amelyekre a harminc éves tudományos pályája során a bizonyítottan sikeres módszereit alapozta. Ezek a hálózatkutatásra alapozott módszerek bizonyítottan elősegítik például a terrorizmus elleni harcot.
Ez tény, de mi van ha egyszer valaki tényleg megcáfolja a skálafüggetlen hálózatokkal vagy a komplex hálózatokkal kapcsolatos elméleteit? Harminc év alatt az énje annyira összefonódott a tudományos munkásságával, hogy ilyenkor nem olyan mintha valakik a puszta létezését vonnák kétségbe? ” (Mandiner)
Az első bekezdésben kétszer is szerepel a „bizonyítottan” kifejezés. Ilyet magyar újságíró csak akkor ír le, ha nemhogy bizonyítottan, de egyáltalán nem igaz, amiről éppen beszél. Ez most sincs máshogy. Semmiféle alkalmazása sincs a terrorizmus elleni harcban a skálafüggetlen hálózatok elméletének, ahogy egyébként másban sem nagyon.
Az újságíró úgy különbözteti meg a skálafüggetlen hálózatokat és a komplex hálózatokat, mintha tudná mi a különbség közöttük. Barabási sem tudja, senki sem tudja, a kérdésnek sincs értelme, és az igazság ennél szomorúbb, Barabási még sohasem mondta el, hogy mégis mit ért skálafüggetlen hálózat alatt.
Bizonyos matematikai alapelvekről beszél az újságíró, amelyeket matematikus kutatócsoportok cáfolni vélnek. Matematikusok nem vélelmezni szokták a cáfolatokat, hanem vagy cáfolnak, vagy nem. Barabási számos cikke manifeszt hibás, nem alapelvek hibásak benne, hanem egyszerűen hibás és kész. Egyes állításai pedig matematikai szempontból komikusak ( pl. a véletlen gráfokról, Erdősről és Rényiről, illetve a New York-i metróról).
Az újságírónak természetesen fogalma sincs arról, hogy mi Barabási elmélete, mi annak a matematikai alapelve (?), hogy egyáltalán miről van szó, de valamit le kell írni, úgy sem fogja megérteni senki. Ez elég gyakori azóta, hogy az újságírás tartalomszolgáltatássá „nemesedett”.
Barabási húsz éve kerüli el azokat a kérdéseket, amelyeket fel kellene tenni neki. MÉGIS MIRŐL BESZÉL?? MIT ÁLLÍT A VILÁGRÓL? MIT JELENT A SKÁLAFÜGGETLENSÉG? Ezt a kérdést ugyanis csak felkészült újságíró tehetné fel, és ő bizony húsz éven keresztül sikeresen kerülte el a felkészült újságírókat.
Valójában nem tudok ehhez többet hozzátenni. Ez egy olyan világ, ahol az igazság az utolsó, ami egy magyar újságírót érdekelhet, és nyilván nem a Barabási-jelenség a legaggasztóbb a magyar nyilvánosságban. Vannak dolgok, amelyekbe egyszerűen bele kell törődni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519011-6ab26dd4e907e' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519011&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519011-6ab26dd4e907e&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519011-6ab26dd4e907e' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Hoppá:)))
Nem vagyok matematikus, és amikor először olvastam Barabás elméletéről, vártam, hogy valami szakember is megszólaljon az ügyben. Pro vagy kontra.
És lőn:))
Felteszem egyéb tudományterületen is előfordul ilyesmi.
@laissez faire:
orulunkvincent.blog.hu/2011/02/09/a_skalafuggetlensegrol
orulunkvincent.blog.hu/2011/08/15/a_christakis_ugy
orulunkvincent.blog.hu/2013/02/19/hany_kattintas_a
_tizenkilenc
orulunkvincent.blog.hu/2014/10/14/az_okossagokrol_megjegyzesposzt
@jotunder:
Régóta olvaslak, ismerem az ajánlatot:)
ezt már régebben leírtuk, mérő lászló a csodák logikája
skálafüggetlen meghatározása:
olyan objektum, amelyről „elvileg sem állapítható meg hogy éppen mekkora részét látjuk. ..Mandelbrot ezeket a feltételezett objektumokat skálafüggetleneknek nevezte el. Szokás önhasonlóknak is nevezni őket. Némely kutatók nüansznyi különbségeket tesznek e két fogalom között, mi azonban ezekkel a finomságokkal nem fogunk foglalkozni”. 175. oldal)
„a skálafüggetlenség velejárója a káosz”.
„Ha léteznek valami olyasfajta természeti törvény, ami szerint ami csak tud az skálafüggetlen igyekszik lenni, …ez esetben…a temérszet általános alapelveinek egyike garantálná, hogy sok dolog akkor is skálafüggetlen lesz, ha senki sem igyekszik olyanná tenni.”
@WiteNoir: Mero Laszlorol valamiert a Kiszel Tunde jut eszembe :((((
@laissez faire:
Most láttad egy ember véleményét. Min változtat ez?
@jotunder:
én csak két dolgot nem értek, egyik mérővel, másik a skálafüggetlenséggel kapcsolatos.
a mérős:
pszichologia.elte.hu/oktatas/szakiranyu-tovabbkepzesek/szofttechnologiak/
A szakirányú továbbképzés képzési területe: bölcsészettudomány
• csökkenteni az emberek kiégését a munkahelyen
• felismerni a különböző intelligenciákat és tehetségeket
• elválasztani a jól strukturálható folyamatokat a lazán strukturáltaktól
• a vállalati célokat és a humán kondíciókat összehangolni
• közreműködni a munka, illetve a munkán kívüli idő élménnyé alakításában
Legalább BA/BSc végzettség és szakképzettség, a korábbi felsőoktatási rendszerben főiskolai vagy egyetemi oklevél és legalább két év szakmai gyakorlat a tanult szakmájában.
És ehhez:
„___Ismeri az ehhez szükséges fogalmi kereteket
(káoszelmélet, skálafüggetlenség, ___
többszörös lojalitás, validálás, narratívák stb.), és ezeket a legváltozatosabb körülmények között tudja alkalmazni.”
bölcsész terület, kiégéscsökkentés, tehetségkutatás bármilyen diplomával és ott szükséges fogalmi keret a káoszelmélet és a skálafüggetlenség???
skálafüggetlenség:
antal miklós
http://www.linkgroup.hu/miklosantal.php
Faculty of Economic and Social Sciences, Department of Environmental Economics
ezt így magyarázta
crescendo.hu/2010/1/25/skalafueggetlen-tudas
a válaszaiból is idézek
AM: A skálafüggetlenség definíciója adott. Minden ponthoz tartozik valahány él, ez a fokszám. A fokszám alapján lehet egy olyan függvényt rajzolni, amelyik megmutatja, hogy adott fokszámú pontból hány darab van.
___A skálafüggetlen hálózatokban az egyre nagyobb fokszámú pontokból egyre kevesebb van, mégpedig oly módon, hogy hatványfüggvény alakú lecsengést kapunk. Ez azt jelenti, hogy viszonylag sok nagy központ van. ___Tipikusan azt lehet mondani, hogy ahogy egy nagyságrenddel nő a kapcsolatok száma, egy nagyságrenddel csökken az adott fokszámú pontok előfordulásának valószínűsége. Pl. 1 éllel rendelkező pontból van száz, 10 körüli éllel kb. tíz pont rendelkezik, 100 éle pedig csak egy pontnak van.
Más olyan hálózatokban, melyek a világ leírása szempontjából jelentősek, a lecsengés ennél általában gyorsabb, vagyis nincs annyi nagy központ.
Az 1 db ezer (vagy 100) éllel rendelkező központ is sok Ilyen kiugró értékek más eloszlásokban nincsenek. Pl. nincs egyetlen 6 méter magas ember sem, tehát a Gauss-eloszlás pl. nem produkál annyi szélsőséget, mint a skálafüggetlen.
a SF eloszlások szélesebbek, mint mondjuk egy Gauss-eloszlás, egyszerű tény. A testmagasság eloszlása Gauss, így a példa nyilván jó. Ha SF eloszlás lenne, akkor nem elenyésző eséllyel kellene találni 6 méteres embert, ha a többség 1 és 2 méter közötti”
ez lenne a skálafüggetlenség?
@jotunder:
az elég nagy szívás. 🙁 Móricka is fixált volt, de azért olcsóbban megúszta. 🙂
@WiteNoir: nem, ez csak sajnos azt mondja ki, hogy a fokszam eloszlas nagyjabol power-law. ebbol a vilagon semmi sem kovetkezik strukturalisan, nem lehet azokat az allitasokat elmondani, amit barabasi el szokott mondani a kapcsolati strukturakrol. bollobas-riordan inhomogen veletlen grafjai is azonnal ilyenek lesznek. (ezek olyan grafok, amelyek teljesen veletlenek modulo a fokszameloszlasukat, amelyek eppen power-lawt adnak)
a skalafuggetlenseg „korrekt” definicioja az, hogy ugy viselkedik, mint a preferential attachment graf. Barabasi szamitogep (masok rigorozus modon) segitsegevel vizsgalta a PA grafokat (n bejovo elre mondjuk) es rajott, hogy ezeknek vannak olyan tulajdonsagai, amelyek tulajdonkeppen hasonlitanak valovilagbeli halozatokra. mindig ezek a grafok lebegnek a szeme elott. mindig, kivetel nelkul. aztan ugye kiderult, hogy azok a halozatok jelentosen kulonboznek is a PA grafoktol.
lokalis ugyek miatt az inhomogen veletlen grafok nem egeszen ilyenek, ott nem pont ugy allnak a hubok egymashoz kepest, mint a PA grafokban.
matematikai szempontbol egeszen erdekes a PA grafok vizsgalata, lenyegeben valszam, talan nem a legvonzobb, de azert nem nez ki rosszul.
a valodi halozatok valodi modelljei, az egy masik ugy. azt pedig pl. a jon kleinberg csinalja vilagszinvonalon, aki computer scientist.
@WiteNoir: orulunkvincent.blog.hu/2013/08/26/a_jovo_egyeteme_avagy_kaoszelmelet_es_skalafuggetlenseg
@jotunder:
Én ugyan nem vagyok matematikus – így csak „oldalról” beszélhetek, némi elhanyagolható mérnöki matematikai alapismeretekkel, és erős érdeklődéssel a téma iránt -, de ahogy néztem a neten a cikkeket, pro és kontra is érvelnek szakemberek a témában.
@Muad’Dib: milyen temaban??? a kerdes az, hogy mi a skalafuggetlenseg, es mi skalafuggetlen a vilagban, mire hasznaltak eddig a skalafuggetlenseget konkretan.
az egy masik lehetseges kerdes, hogy konkretan mit nevezhetunk a Barabasi ELMELETENEK. mely eredmenyeket, mely cikkekbol. errol mar irtam sokszor.
matematikusok kozott Barabasi egyes mondatai koznevetseg targyat kepzik, es azon mondatok valahogy pont ugyanazok, amelyeket a laikusok Barabasival kapcsolatban el szoktak mondani. ebbol persze meg nem kovetkezik, hogy itt nincs semmi, csak hype.
csak az, hogy a hype resz eleg nagy.
@jotunder:
Ha valaki széles közönségnek is „reklámoz” egy tudományterületet, az megesik, hogy hype-al jár. Hawking több elméletét is megcáfolták már, de ettől még nagyon is jó, hogy a széles rétegeket is elmozdította egy picit a tudományok irányába. Ráadásul ettől még nem lett hülyeség a kutatása.
Egyébként Barabási tudtommal számtalan tudományos lapban publikált. Akkor most eszerint ezek is minősítve vannak azáltal, hogy teret adnak neki? Nem tudom megítélni mennyi a hülyeség az elképzeléseiből – lévén nem vagyok sem matematikus, sem fizikus -, de elég szomorú képet fest a tudományos elitről, ha igaz, hogy rengeteg nevetséges eleme van, miközben az idézettsége ilyen magas.
@jotunder:
értem, köszönöm
@jotunder:
ja, erre már nem is emlékeztem:)
de azért vicces lehet, mikor a német szakosból lett hr-es a skálafüggetlen káoszról értekezik a vizsgán, és esetleg elhiszi hogy komolyan érti is a dolgokat
Örkény sírva bújna az ágy alá:
444.hu/2015/10/03/atkeresztelik-tapen-a-zsukov-teret-meghozza-zsukov-terre/
@Muad’Dib: Barabasi a vilag egyik legidezettebb embere. es rengeteg Nature illetve Science cikke van.
letezik olyan, hogy tudomanyos hype, de az nem jelenti azt, hogy valami hulyeseg, csak azt, hogy valamiert jelentosen tul van ertekelve.
harom kerdest tettem fel a posztban, engem azon kerdesekre erdekelnek a valaszok.
@Érvsebész: bocsánat, a viccországba akartam, eltévedt
@WiteNoir: ezeket nem kell nagyon komolyan (szó szerint, tudományos értelemben vett igazságként) venni. a manedzsment- és szervezet „tudományok” (jobb híján nevezem így, mert nem az, de nem lekicsinyelve, mert nincsen hozzá alapom) számára az alaptudományok, legújabban főként a szexi sztártudománnyá lett matematika, futószalagon gyártják a metaforákat. ha jt azt mondja, hogy komplex rendszer, az egészen mást jelent, mint ha mérő (aki adott esetben menedzsment „tudós”) mondja. ebben a szakágban az elhangzottakat inkább példázatként érdemes kezelni, meteforikusan, áttételesen. ami miatt ez a hálózatosdi, általában a gráfosdi nagyon tarol, az a lenyűgöző kompozíciós gazdagság, amit nagyon egyszerű elvekkel, szabályokkal kiépülő struktúrák kínálnak a falevelek erezetétől a világháló csompmópontjainak vélelmezett szerkezetéig.
én ezeket hasznosnak gondolom, míg az ember észben tartja, hogy ez nem *a* magyarázat, és természeti törvény, hanem egy olyan nézőpont, amelynek helyes alkalmazása leírhatja a jelenségek egy aspektusát (szerintem leginkább olyan constraint jellegű aspektusait, melyek közt egy rendszer működnék, ha pl. elzártan, egyetlen mennyiség által meghatározottan fejlődnék, ilyesmi).
ez egy nagypénzes szakág, a nagyvállalatok, álladalmak ki vannak éhezve a menedzsment, szervezet, vezetés elmélet bölcsek kövére (mindig is így volt a mesék tanúsága szerint). minden szarra, kétmondatos okoskodásra van vevő, decens nyakkendős urakkal tömetik a hétvégeken egymás pofájába a sáskát, hogy a fasztuggyami kohéziója erősödjék. teli van ez kuruzslókkal,
mérőt, barabásit ebben a mezőnyben kell mérni és barabázni, mert oda tartoznak.
Nekem van egy barátom, akinek az a véleménye, hogy ha egy mondatot úgy kezdenek, hogy „Mint tudjuk”, akkor azt biztosan nem tudjuk. Ez jutott eszembe a „bizonyítottan sikeres módszerekről”. Méghozzá teljesen skálafüggetlenül.
Egyébként pedig a terrorizmus elleni harcban igenis lényeges lehet a skálafüggetlen hálózatok elmélete. Ha egy túsztárgyaló nekiáll erről beszélgetni a túszszedővel, az hamarosan főbelövi magát. Akkor is, ha éppen a hat méter magas terroristával van dolgunk.
@jotunder:
„…Semmiféle alkalmazása sincs a terrorizmus elleni harcban a skálafüggetlen hálózatok elméletének, ahogy egyébként másban sem nagyon…”
Egyébként nem tudom pontosan mennyire használják – meg gondolom más sem – az említett ügyekben a kutatásait, de most, hogy szétnéztem a hsdl.org nyilvános elérésű dokumentumai között, bizony jó néhány hivatkozik a skálafüggetlen hálózatokra.
Ez persze nem jelent pro vagy kontra érvet a helyességét illetően, de konkrétan amiatt, hogy az alkalmazásáról beszéltek, nem tartom korrektnek ekézni a mandinereseket. Lehet, a bizonyítottan erős szó, na meg kétlem, hogy ők is keresgéltek a HLSD adatbázisban, de a jelek alapján valóban foglalkoznak vele.
@Muad’Dib:
Mármint nem HLSD, hanem HSDL. Kicsit már este van…
Véletlenül benéztem a mandinerre, és mit látok? „A legtöbben azt gondolják, hogy minél nagyobb a teljesítmény, annál nagyobb a siker – Barabási Albert László fizikus, hálózatkutató szerint ez nincs így, nincs szoros összefüggés a teljesítmény és a siker között.” Na ugye, hát az ő esete nem éppen ezt bizonyítja? Ez a szivar megszégyeníti Besenyő IV (Igazam Van) Istvánt is.
@Muad’Dib: ez egy legenda… semmire nem lehet használni egy fogalmat. ha a világ tele lenne ilyen hálózatokkal, akkor sem lehetne használni egy definíciót.
algoritmusokat lehet használni. a valóságos hálózatok NEM skála-függetlenek, még a fokszámeloszlásukat tekintve sem azok, de ha azok lennének sem lehet ezt a tudást valahogy a hálózatok ellen használni.
így néz ki a non-hype network tudomány.
http://www.cs.cornell.edu/home/kleinber/networks-book/
@Muad’Dib:
http://www.cs.cornell.edu/home/kleinber/networks-book/networks-book.pdf
ez letölthető.
valamit nem értek: egy joggal undormánynak tartott sajtótermék (mandiner) készít egy totál politikamentes interjút BAL-val. Ennek során feltesznek egy kérdést, ami BAL kutatásainak/állításainak matematikai hivatkozásainak arra a sajátos elemére kérdez rá, miszerint neves matematikusok ezek érvényességét kétségbe vonják. Ezt biztosan nem tudományos pontossággal teszi az újságíró, vélhetően nem matematikus, de láthatóan utánanézett ennek, akárha itt a vincenten is olvashatta JT erről szóló megjegyzéseit.
Ez egy napisajtós műfajban nem éppen az, amit JT számonkér, nevezetesen, hogy kérdezzenek rá BAL munkáira? Ha ez az interjú nem a mandiner ócska környezetében, hanem angolul pl. a NYT-ben jelenik meg, akkor is ennyire lehúzná a bog? És biztos, hogy ott az szakszerűbb cikk lenne?
@jotunder:
Értelek, csak túlzásnak tartom a mandiner elleni vádakat.
Tegyünk fel egy hipotetikus helyzetet. Xy egy adott kérdésben laikus újságíró. Mondjuk még azt is tételezzük fel róla, hogy van némi érdeklődése a téma iránt, de nem szakember (miért is lenne, újságíró, nem matematikus). Esetleg elolvasta Barabási könyvét és nem abból indul ki, hogy hazudnak benne. Legyen xy egy magyar újságírókra nem nagyon jellemző tulajdonsággal megáldva: viszonylag alapos.
Megnézi Barabási mennyit publikált, mennyi az citation indexe. Lehet megtalálja a kritikusait is, nekik is megnézi az adott értéket. Gyanút fog, ellenőrizni akarja, tényleg megjelenik e Barabási kutatása valami specifikus terülttel foglalkozó helyen (legyen mondjuk biztonságpolitika). Rátalál a Homeland Security Digital Library-re és elkezdi keresni, hivatkoznak e a skálafüggetlen hálózatokra a publikusan elérhető anyagokban? Többek között ilyen cikkeket talál:
FUSION NODES: THE NEXT STEP IN COMBATING THE GLOBAL TERRORIST THREAT
THE EVOLUTION OF THE TALIBAN.
Ezek után nem hinném, hogy kontárnak lehetne nevezni az adott újságírót, ha olyan információt közöl, amitől lehet, téged mint matematikust kiver a víz.
Természetesen halvány fogalmam nincs a fentiből mennyit igaz a mandiner újságírójára, de én nem látom annyira sötéten a helyzetet.
@Muad’Dib: amiről beszélsz az egy doktori tézis a tengerészeti akadémián, és halandzsa szinten van szó benne scale-free networkokről. calhoun.nps.edu/bitstream/handle/10945/10692/11dec_shaw.pdf?sequence=1
@fortin2: itt csak apropó a mandiner, általában a jelenségről van szó. húsz éve egyetlen értelmes kérdést nem tettek fel barabásinak.
@jotunder:
Ezt nem vitatom, csak azt, hogy egy laikus újságírón mennyire lehet számon kérni a dolgot. Megvannak erre a megfelelő fórumok. Ehhez képest Barabási mindig lehetőséget – és támogatást – kap különböző egyetemeken és tudományos szaklapokban, hogy kutatásait publikálja, vagy folytassa. Ez számomra két lehetőséget vet fel.
1) A kutatásai fontosak és érdekesek, amit a tudományos világ is annak tart.
2) A tudományos világ is érintett a hype-ban és minimális százalékukat leszámítva nem tudják mit csinálnak.
Személy szerint azt remélem, hogy a valóság a kettő között van. Én – nem matematikusként – kifejezetten érdekesnek és vitára, kutatásra érdemesnek találtam a könyve által felvetett dolgokat..
@Muad’Dib: Természetesen a tudományos világ is érintett a hype-ban, de még mennyire érintett.
Mit vetett fel a könyve? Konkrétan mit. Mi volt az az állítás, amit felvetett? Mit állít?? Állításról beszélj, ne halandzsázz, könyörgöm :(((((
@Muad’Dib: ez egy akkora hype, de akkora, hogy még én is profitáltam belőle. gondolod, nem? ha elfeledkezel a halandzsáról, mi is marad? nagy nagy gráfok, amelyeknek aránylag kevés élük van, és egyre inkább hasonlítanak egymáshoz. gondolod, hogy nekem rossz az, ha bármilyen okból széleskörű érdeklődés mutatkozik ilyen jellegű kérdések iránt? think again….
@Muad’Dib: a Linked című könyv nagyon jól van megírva. egészen kivételesen jól. ezerszer jobb és érdekesebb, mint Mérő könyvei. Barabási valamilyen értelemben elég nagy kaliber. (valamilyen pozitív, de nem teljesen tudományos jellegű értelemben). nem világos, hogy melyik az a pont, amikor ez az egész elkezdett aggasztóvá válni (az sem világos, hogy mennyire aggasztó, katasztrofálisnak nem mondanám), minden kornak megvan a maga jellemző hype-ja, a katasztrófaelmélettől a fraktálokig. barabási fraktálos ember volt, a kilencvenes évek elején, multifraktál spektrum és hasonlók, erősen mandelbrot, és aztán nagyon elkapta a fonalat. 1999-ben ez egy baromira ígéretes dolognak tűnt, ma már nem annyira az.
@jotunder:
„…Mi volt az az állítás, amit felvetett? Mit állít?? Állításról beszélj, ne halandzsázz, könyörgöm…”
Erre nem tudok válaszolni. Nekem van annyi matematikai ismeretem és érdeklődésem, hogy tudjam, ehhez kevés vagyok. Pláne nem jutna eszembe egy matematikussal vitatkozni ilyenekről, elég egyoldalú társalgás lenne (és nem az én javamra). Csak azt próbálom megvilágítani, hogy számomra – meg még nyilván sokaknak – az a tény, hogy a tudományos világ nagy része is teret ad neki (miközben egy kis része kritizálja), „felkapja”, azt a látszatot kelti, hogy fontos dolgokra jött rá. Miért gondolnék alapból mást? Most, hogy megtaláltam miket írtál róla nyilván kritikusabban fogom szemlélni és elolvasom pro és kontra a véleményeket.
@WiteNoir: a szabályos és a szabályos görbékből kialakítható végtelen variációjú görbéknek hány éle tulajdonítható?
példáúl azon a kúpszeleten ami a hyperbola-t aggya hány él és hogyan találkozik bármely, tetszőlegesen felvehető pontban?
egy modulált sinus görbén hány olyan pont vehető fel amelyben legalább egyetlen él fellelhető
mire jók ezek az izék? szájtépés? vagy mindenki hülye csak én vagyok a trolibusz?
és akkor még nem is vetettem fel aszt a mélyenszántót, hogy mindebből hogyan lesz függvény és mitől függ???
az időjárástól? esőben több pont van mint aszályban? vagy hogy is van mindez?
hozzáteszem, annak mindíg oka van, ha valamit nem olvasok el
@Muad’Dib: nagyon jól modellezed a hype alapmotorját.
Pontosan ez az, amit mondasz magadról, ez működtet és tud hatalmasra növeszteni tud. életen kívül megszínesítveszagosítva dolgokat. Ami meg visszahat.
Fújódik egy ideig, fel, aztán le. Mondjuk sztem a legérdekesebb kérdés, h éppen mikor mik fújódnak fel. 100 éve a relativitáselmélet, 10 éve ez. Stb. Ugyanaz a koreográfia, mindig kell valaminek lenni, de hogy miért pont X, az érdekes. Talán a legérdekesebb – de mondjuk inkább szociológiai – kérdés.
@OoOoOo:
Mondhatod éppen Stephen Hawking-ot is. Őt is körülveszi a hype. A kérés az, hogy miért baj ez? Ezerszer inkább egy kutatót kapjon fel a hype, és legyen nagyobb nyilvánossága, mint esetleg más tudosoknak, mint a 200-adik celebsenkit…
@incze:
én ezt szimplán kártékonynak és kipusztítandónak gondolom, épp elég sok a zagyvaság és fél/téves információ, ritkítani kell, nem gyarapítani
@Muad’Dib:
többféle hype nem összehasonlítható. egy átlagembernek joga van tudni, mi elfogadott, mi vitatott mi csak egy magánhipotézis, stb.
ezeket nem kellene keverni, ilyen egyszerű az egész
ahogy az egyén kompetenciáját is világossá kellene tenni, pl. hawking fizikus nem tudományfilozófus, mérő lászló nem elméleti matematikus csak annak tanult anno, stb. stb.
nol.hu/tud-tech/20130508-huszonhat_uj_levelezo_tag-1384937
index.hu/tudomany/2015/10/02/hosok_tere_philip_zimbardo_konferencia/
Egy kis Barabási…
@WiteNoir: ez az elítélés szerintem a társadalmi (de általában is a) megértési folyamat félreismerésén alapul. nagyon hosszú az út addig, míg valami elfogadhatóan hamis köztuddomássá alakul, beépül az ún. józan ész fegyvertárába, amely amúgy csak igen távoli rokona a racionalitásnak.
Egyetértek, a Mandiner semmivel nem sárosabb épp ebben, mint mondjuk a NYT. Végül is, ha óvatosan is, de bekóstolta Barabásit a mandineres csóka, és valamilyen formában megjelent az információ, hogy tudóscsoportok hantának tartják az egészet. Ez magyar újságírótól már valami, Mandinertől egyenesen megható.
A matematikusok jó része érzi úgy, hogy Barabási kókler, abban az értelemben, hogy matematikailag gyanús, amiket ír. Akik alaposabban tanulmányozzák is, mint Jótündér, azok nem csak érzik.
Persze attól még nagyon is lehet releváns, amiket mond (és ugyanígy, lehet teljesen irreleváns egy matematikailag jól felépített rendszer). Ha nem hatna, amiket kitalált, és nem lenne benne semmi, akkor nem lett volna világhírű vele.
Itt arról van szó, hogy közben a matematikai tekintélyre épít, és ott nagyon nem stimmel. Mivel mindenféle tekintélyre épít, és azokat egymás ellen játssza ki, nagyon tehetségesen, kérdés, hogy tudományos értelemben van e tartalma igazából.
Az, hogy ez a sajtónak bejön, természetes és sok szempontból hasznos is. A sajtóban nem tudományt akarnak olvasni az emberek, hanem egyfajta beavatottsági érzést keresnek. Mégiscsak a tudomány az uralkodó ideológia ma. Hogy a Nature-be el tud sütni jó sok cikket ezzel, na az már kissé gáz, és a Nature-t minősíti.
Konklúzió: Mindenki hülye. Jól értettem? 🙂
@stoppos76: ???
en.wikipedia.org/wiki/Tu_Youyou
igy nez ki egy unortodox, de nagyon megerdemelt Nobel-dij.
Ph.D nelkul, akademiai tagsag nelkul, kulfoldi kutatasi tapasztalat nelkul a legszornyubb kommunista dzsuvaban csinal valaki valami borzasztoan fontosat.
pró és kontra
vagy
pro et contra
(Helyesírásnáci)
„először van az, amit az emberek hinni szeretnének. aztán van az, amit hallani szeretnének. aztán van minden más, után jön csak az igazság.”