Bibó és a jobboldali értelmiség
Eredeti szerző: jotunder
Csak megírom ezt a posztot….
Lánczi András írása az apropó (köszönet Ablonczy Balázsnak, a Kommentár főszerkesztőjének az utánközlés engedélyezéséért).
Felhívták a figyelmem arra, hogy Orbán Viktor kötcsei beszédében hangsúlyosan van jelen Bibó István. Ezt Lánczi már a kötcsei beszéd elhangzása után is nehezményezte :
” A legkülönösebb azonban, hogy egy állandó szellemi viszonyítási pontot hangsúlyoz a Fidesz elnöke: Bibó Istvánt. Nem világos, hogy miért éppen ő. A Bibó-kultusznak megvolt a maga politikai funkciója a rendszerváltás előkészítésében, de nem magától értetődő, hogy 2010-ben milyen szellemi és politikai hozadéka van a rá való visszatérő hivatkozásnak.”
A magyar jobboldali értelmiség (a szót a public intellectual értelmében használom) évek óta hőskeresésben van. A nemrég elhunyt neves amerikai-magyar filozófus Thomas Molnart szokták megtalálni konzervatív hősként, ő azonban gyakorlatilag sohasem írt olyasmiről, ami értelmezhető lenne Magyarországon; katolikus ultrakonzervativizmusa az ötvenes-hatvanas évek Franciaországában és a hatvanas-hetvenes évek Amerikájában keltett érdekelődést. Kiváló gondolkodó, akit joggal ismerhetne meg és becsülhetne ez az ország (halála előtt akartak rendezni egy konferenciát róla, és ez végül kudarcba fulladt, szerintem nem kis részben politikai-ideológiai okokból, egy emlékkonferencia az Akadémián elfeledtethetné ezt a kínos epizódot), radikális konzervatív, akit antifasiszta ellenálló tevékenysége miatt a nácik koncentrációs táborba zártak, és majdnem ki is végeztek. Kultuszkönyvet írt, világhírűnek is mondható, hihetetlenül művelt ember volt. Jobboldali Bibó-helyiértékként viszont teljesen reménytelen.
A magyar jobboldali értelmiség egy kétharmados, formailag Bibó-rajongó jobboldali kormánytöbbség, és a jobboldali plebs kínos wassalbertizmusa közé szorult. Egy olyan országban akarnak konzervatívok lenni, ahol a három legnépszerűbb költő a királyokat akasztani akaró Petőfi Sándor, a Tisza Istvánt „vad geszti bolond”-ozó Ady és a kommunista József Attila. És ahol persze ötven évig a konzervativizmusról azt gondolta mindenki (a jelenleg konzervatívnak mutatkozó idősebb értelmiségiek java része is), hogy valami olyasmi, amelyben nagyon gonosz emberek azt szeretnék, ha jobbágyság lenne, és betiltanák az elektromosságot.
Bibó Istvánnak négy-öt jó éve volt valójában, 1945 és 1949 között, bár már a harmincas években is írt. Bibót ’56 után bebörtönözték és a margóra szorították. Bibó valóban hős volt, és hős voltáért egy olyan élettel fizetett, amilyet senkinek sem kívánhatunk. Ezt — az életfogytiglant, a kiszorítottságot — nem lehet még egyszer eljátszani, ehhez nem mérhető semmi. A mai Bibó egyetemen tanítana, nemzetközi konferenciákon adna elő, könyvei jelennének meg Nyugaton, így kellene felkerülnie a zászlóra. Nehéz ügy.
A magyar jobboldali értelmiséginek még egy árnyékkal kell megküzdenie, Lukács Györgyével. A marxista Lukács messze-messze a legismertebb magyar filozófus a világban, és a ma már a marxizmussal szakító tanítványai is sokkal ismertebbek Nyugaton, mint bárki a mai magyar jobboldalon. Ez nem érdemek kérdése, ez tény. Ezzel együtt kell élniük. Elmagyarázhatják, hogy ez igazságtalan, még igazuk is lehet, de ettől a tény még tény marad.
Magyar konzervatív iskola nem volt, a kádári diktatúrában nem is lehetett. A magukat konzervatívnak valló értelmiségiek középszerű marxista pedagógiatörténészek voltak vagy tudományos szocializmust oktattak az órezsimben. A negyvenes-ötvenes korosztályhoz tartozók kinevezték magukat konzervatívnak, a vallás kvantumelméletéről halandzsírozó Mezeitől, az amerikai egyetemek látens zsidó- és németgyűlöletéről deliráló Láncziig. Megírták a Konzervatív Kiáltványaikat, tarhonyáznak Kötcsén, és kinevelnek olyan pöllencseket, mint Megadja Gábor vagy Békés Márton. Ez egy intellektuális katasztrófa. Természetesen vannak nagytudású, jobboldali pártokkal szimpatizáló, magukat konzervatívnak valló emberek, de ők nem „hivatásos” konzervatívok. A hivatásos konzervatívok a féltudású elithez tartoznak, gyakorlatilag kivétel nélkül. Tudományos munkásságuk értékelhetetlen, minden tekintélyüket a politikától kapták. Igen, Lánczi András is.
A magyar jobboldali értelmiségiek most mindent megkapnak, amire szükségük van, a tehetségen kívül. Azt ugyanis egy iskolától kaphatták volna meg egy szelekciós folyamat eredményeként, és nem a „tranzitológus vagyok, de mégis inkább politológus, vagy inkább eszmetörténész, de leginkább ideológus” történetben. A magyar jobboldali értelmiségnek valódi tehetségekre lenne szüksége a tehetségtelen, karrierista megyekettő helyett. Ezt nem mondják ki, ehelyett kell Lánczi Andrásnak bibóznia egyet. Igen, már megint arról van szó, hogy összetévesztjük az elmélyültséget az elmélyültségnek (iszonyúan rosszul) álcázott nyüzsgéssel, a valódi átütő tehetséget a középszerű nagypofájúsággal. Ennek semmi köze a konzervativizmushoz, a jobboldalisághoz, ennek Magyarországhoz és annak huszadik századi történetéhez van köze.
<
p style=”text-align: justify”> Ma nem lehet Bibónak lenni. Szerencsére nem lehet Bibónak lenni. Lehet komoly embernek lenni, nagyszerű tudósnak lenni, csak nem feltétlenül kifizetődő. Azért meg lehetne próbálni…
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521814-6ae3417c40d2f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521814&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521814-6ae3417c40d2f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521814-6ae3417c40d2f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Aron M: John von Neumann erosen jobboldali volt, Alexander Grothendieck egyfajta kommunista, ok az en hoseim, ez van.
@Lord_Valdez: A konzervativizmus módszer-nélkülisége azt jelenti, hogy nagyon komolyan fel kell építeni az embernek magát. Számomra ez egyáltalán nem idegen, a matematika a legkonzervatívabb tudomány, a matematikának nincs módszertana, a rációval semmire sem viszi az ember, kizárólag az intuició működik, azt kell fejleszteni, és persze ismereteket is kell szerezni, és fel kell építeni a matematikusi személyiséget. És az ember egész életében építi. Ronda elitista dolog, de igazi konzeervatív úgy keletkezik leginkább, hogy az Eton College után reading classics in Oxford, aztán doktorátus Cambridgeben. és nem konzervatív akar lenni, hanem Chesterton munkásságának egy részét dolgozza fel, és közben él abban a közegben, és hülyén tartja a szája szélét amikor beszél, tud viselni zakót és ismeri a francia borokat. Én szoktam látni utcán Lánczi Andrást, és már abból is látszik mennyire nem konzerv, ahogy kinéz. Egyszer az összes konzervatív előttem vacsorázott a Rubenben, érdekes látványt nyújtanak.
@jotunder: :F
Azér szerintem túl szigorú vagy.
Amúgy meg a fent leírt típus szerintem már kihalt, mint az ötórai tea. Már hogy persze vannak, akik ezt az utat járják be, meg tudnak öltözködni (persze csak a férfiak), de úgy lényegüket tekintve már nagyon nem Chesterton- meg Tolkien-félék (egyébként is utóbbiak kétes katolikusok voltak :). Egyszer például találkoztam egy ürgével, aki a ma élő egyik legismertebb antropológus, és a leírt alapjegyekkel rendelkezik. Cseppet sem volt konzervatív, hanem a szokásos mai posztmodern nyugati tudós, és két dologgal volt elfoglalva: azzal, hogy ő két tanszéket is vezet Oxfordban, illetve hogy mivel vörös a blúzom és az a nevem, ami, biztos, hogy kommunista vagyok. Ennél fárasztóbb nagyarcú fazonnal azóta sem találkoztam. Hozzá képest Lánczi egyértelműen kellemes embernek tűnik, noha tényleg nem rendelkezik az illető nemzetközi tudományos elismertségével.
Van magyar jobboldali?
A fidesz baljobbközép konzi, a jobbik jobbbalerrearra, a maszop semerre, az lmp félliberális.
wassalbert középszerű és didaktikus. ahogy viktor is. ezért szereti a nyája.
Döbbenetes rövidlátásról tesz tanúbizonyságot ez a poszt. A magyar konzervativizmus egészen 1944-ig kiváló egészségnek örvendett, olyan gondolkodókkal, mint Szent István (és Intelmei) Werbőczyn keresztül, Pázmányon át Prohászkáig, vagy Mindszentyig. Aztán jött a népi demokrácia, mely gyakorlatilag élve eltemette a konzervativizmust . A magát progresszívnek hazudó értelmiség aztán döbbenten látta, hogy a konzervativizmus 1989-ben kimászik a sírjából. És mi volt ekkor a reakciója: magának mért ilyen szakadt a ruhája, miért ilyen ódivatú, és mégis hogyan néz ki? Ez minimum olyan gusztustalan, mint most a jobboldalon számonkérni, hogy 1944-1989 között miért nem adott kis hazánknak figyelemre méltó gondolkodókat.
@jotunder:
De hogy lenne felépítve az, aki még csak egyetemista? Pláne, saját maga által? Még semmit nem látott a világból csak az egyetemet.
Ezek az emberek mások által előregyártott elemekből építették fel magukat. Ezért kicsit összefércelnek tűnnek a szememben.
A megjelenés egy dolog, de én azt látom, hogy ő nem konzervatívvá vált, hanem ő konzervatív akar lenni. Ez az, amitől olyan furcsák.
Mellesleg, ha úgy nézed, akkor a matematikának nagyon is szigorú a módszertana. Amit egyszer elfogadtál, az el van fogadva. Amit nem bizonyítottál arra nem építhetsz.
@aeidennis: nyilván egyik eszme sem felel a követőiért, így a konzervativizmus sem. a gond vélhetően nem a konzervativizmussal van ez esetben sem, hanem azokkal a középszerű játékosokkal, akik most ebbe a jelmezbe bújva próbálnak érvényesülni. így már érthető?
@zuttyi: Pokorni speciel liberális, abból is a szélsőségesebb fajtából.
@hehe64: Így hirtelen Szingapúr.Vagy Tajvan.Aztán Skandinávia.Inkább olyan országról írj, amelyet a liberalizmus nem tett tönkre.
Az erkölcsi hulla!
Hogyan szerezte meg Orbán a teljhatalmat?
1. Nem ismerte el, 2002.ben sem és 2006-ban sem a vereséget. Nem fogadta el a demokratikus választási rendszert. Ez ellen használta föl a titokban megszerzett jelentős gazdasági hatalmat. Miközben Medgyesit bankárkormányozta, Gyurcsányt oligarházta.
2. A jelentős parlamenti erőt amivel rendelkezett, arra használta, hogy megakadályozza a szoci kormányokat a gazdasági kiigazítások megvalósításában. Csak olyan törvényt nem kritizált ami kiadásnövekedéssel járt. A többit viszont a leg alpáribb módon a leg mocskosabb hazugságokkal ócsárolta a zembereket ellene uszította, ha ettől sem riadt vissza a kormány akkor népszavazást kezdeményezett.
3. Lejáratta a politikát és a politikusokat. Aki a jobboldalról nem állt mellé, azt ellehetetlenítette. A Baloldali és liberális politikusokat gátlástalanul becsmérelte, hazug módon a zemberek ellenségének állította be, a minimális tiszteletet is megvonta tőlük. (még azt is sikerült elérnie, hogy Gyurcsányt és Bajnait is harácsolónak állítsa be, akik a Miniszterelnöki munkájukért egy forintot sem vettek föl.
4. Mind ezeket a mértékadó értelmiségiek jelentős része érzéketlenül, kajánul nézte.
A zorbán kormány pedig, ha nem akarja saját méretes baklövéseit (hazugságait) elismerni, kénytelen lesz még nagyobbat mondani,(hazudni) még kiszámíthatatlanabbá válni, még több dolgot saját hatáskörbe vonni (ellopni). Az új szakzsargonnal (hazugsággal) élve: „tovább gyorsítani az ország újjáépítését.”
Ha arra számítasz, hogy majd mások jóllétet biztosítanak neked vagy mindenkinek, akkor tényleg jó ez a hatalom. Ha szeretnél jobban élni és szeretnéd, hogy több lehetőséged, választásod legyen az életed jobbítására és hajlandó vagy tenni magadért, akkor más a helyzet.
A demokrácia csak lehetőséget ad, a jobb élet elérésére, és védelmet az éhenhalás ellen.
Ez a lényeg, ilyen lehetősége, még soha nem volt a Magyar népnek, hogy a saját hazájában a munkája, a tehetsége, alapján boldoguljon. Ne mások határozzák meg a sorsunkat.
Ezt a lehetőséget veszi el tőlünk a zorbán!
@kvasztics47:
Na, megjelent a kopipészt bajnok.
@fvipera: Demokráciában mindenki középszerű, ezen nem kell csodálkozni. Ez a fajta rendszer nem kedvez a nagy embereknek. Sajnos.
Jobboldali ertelmiseg, avagy fabol vaskarika. A jobboldali ideologianak semmilyen intellektualis alapja nincs, az az ember legprimitivebb osztonein alapul. A legtobb tarsadalomban a jobboldal harom fo aga: nemzeti, vallasi, es kapitalista. A konzervativ nemzeti es vallasi jobboldal a teruletvedelmi es torzsi osztonok tuleloje, mig a nem feltetlen konzervativ kapitalista jobboldal a haracsolasi osztone.
A konzervativ mentalitashoz legfeljebb olyan ideologia jarulhat, hogy: „edes hazank, istenunk, bla-bla-bla, igy szeretunk, ugy szeretunk, bla-bla-bla, akik pedig ezzel nem ertenek egyet, vagy Read egy rossz szot szolnak, vagy gondolnak, vagy legalabbis ugy neznek ki, mintha… azoknak a beleit tapossuk ki… vagy legalabbis szeretnenk… milyen kar, hogy ma mar nem lehet csak ugy… no hisz’, senkit sem szabad megolni, csak aki megerdemli!!!!!!!!!!!!”.
Itt kell megjegyezni, hogy nem minden vallasos ember jobboldali, es nem minden kapitalista bigott vallasos, vagy hazafi-ng tipus, mint egy konzervativ. Es hogy a baloldaliak donto tobbsege is szereti hazajat, megha nem is hiszi, hogy minden mas nep szuletett idiotak csapata, akiket valojaban moresre kellene tanitani.
Valakik beleinek a kitaposasa, vagy legalabbis kikozositese mindig is elengedhetetlen feltetele a jobboldali ideologianak. Az egy fokkal kevesbe barbar, un. polgari jobboldal ugyanakkor mar nem akar kitaposni beleket, ok megelegednenek egyszeru rezervatumokkal, ahova „alacsonyabb rendu” etnikumokat, vallasi-vallastalan csoportokat vagy „beteges szexualitasu, szokasu” embereket lehet karantenozni.
A konzervativ ideologiara jellemzoen, mai napig is azert harcolnak, pl. az USA allamainak legalabb feleben, hogy az evolucios elmelet mellett (vagy inkabb helyett) a bibliai teremtestortenetet lehessen tanitani. Hiresul, az otvenes evekben az amerikai jobboldal meg akarta szuntetni a nyilvanos, allami konyvtarakat mondvan, „az olvasas kommunistat farag az emberekbol.”
Ezzel szemben a baloldali ideologia kezdettol fogva a tarsadalmi igazsag keresese, tarsadalmi gondoskodas alamizsnalkodas helyett a tarsadalom osszes tagjanak bevonasaval, oktatas, muveszetek tamogatasa, stb. volt.
Mig van baloldali ideologiai es politikai „internacionale”, errol nem beszelhetunk a jobboldalon. Erdekes modon a magyar jobboldaliak gyuloltek az amerikai jobboldali kereszteny beavatkozast Irakban, 2003-ban. Ugyanolyan erdekes, hogy G. W. Bush 2002-ben gratulalt a „magyar nepnek”, amiert „nem ult fel a szelso jobboldali csabitasnak es a demokraciara szavazott.” Vagy el sem tudnam kepzelni, mi lenne, ha pl. egy a tersegen beluli tobbhatalmi talalkozon csak jobboldaliak kepviselnek a szlovakokat, magyarokat, romanokat, stb. Ijeszto!
A jobboldal valodi vezetoi a kapitalistak, akik komor, bugris hadseregukkel (konzervativ vallasi es nemzeti jobboldal) elvegeztetik a piszkos munkat. Magyarorszagon idaig a vallasos-nemzeti nagypofaju, taho jobboldal vezetett, de ma mar Orban kezdi atjatszani a hatalmat (penzt) a kapitalistaknak.
A magyar jobboldali ideologia eppolyan fejletlen, kialakulatlan, mint amilyen zilalt, megnyomoritott a baloldali. Orban feladva eddigi pojaca populista neptribunus szerepet mindinkabb a nagytoke pojacajava valik.
A konzervativ ideologia szerint az allamhatalom transzcendens, valamilyen istenektol, vagy valamilyen „nemzeti szinu, szent borju tojasaibol” ered. Ezzel szemben a baloldal a hatalmat a tarsadalombol magabol eredezteti, annak kozpontjava a gondolkodo embert teszi.
A konzervativok szerint, csak azert, mert valami a multban mukodott (vagy legalabbis szerintuk mukodott), azt ujra elo kell hozni es unos-untalan ismetelgetni. A baloldal szerint minden helyzet uj, mindenre uj valasz szukseges, vagy legalabbis nyitottnak kell lenni arra.
Hamvas Béla?
@Onoff:
De nem is azt jelenti, hogy ha valaki kommunista volt, azt egyetlen szó jellemezné.
@jotunder: Igen, tudom mi a konzervativizmus. De ezzel pont az a baj, hogy ebben a vegytiszta formájában kizárja magát minden értelmes párbeszédből. Eleve, ha megpróbálod kisajtolni egy konzervatívból azt, hogy mit jelent az, miszerint ő mondjuk a tapasztalatban hisz, esetleg miért teszi ezt, erre vagy nullás választ kapsz, vagy kapsz egy gyatra választ, ami leginkább egy tákolt elméletnek felel meg.
Pontosan a miértekre nincs válasza, hiszen az már a racionális megismerés/ismeretszerzés/elméletalkotás folyamata lenne, amit ő elutasít. Ezzel nagyjából ki is zárja magát a racionális gondolkodásnak annak a szintjéből, ami az értelmiségi lét szükséges előfeltétele.
Persze ilyen vegytiszta konzervatív nincs, én még a büdös életben nem láttam ilyet. Nincsenek meg modellek nélkül a gyarkolatban, pl. gazdasági területen sem, ahogy mondjuk az angolok is az 1970-es évek végén fogták Hayek Road to Serfdomját, és abból hegesztettek maguknak gazdaságfilozófiát. Valamilyen közös nevező alapján ugyanis el kell járni, a direktívákat le kell fektetni, cselekedeteket kell foganatosítani, ezzel pedig modelleket fektetnek le, akarva-akaratlanul.
Az pedig, hogy a matematika tisztán intuitív, és nincs módszertana nagyjából-egészében hülyeség. Ez a kijelentés így ebben a formájában szintén maximum annyit jelent, hogy kimondod, hogy te gondolsz valamit valahogy, továbbá ugyanezt szerinted nem lehet megvitatni. Számomra ez a tökéletes önigazolás, a meggyőzhetetlenség maga, a perfekt immunizációs stratégia.
@Boris Vyan:
Hűha, ez kemény volt, a jobboldal, mint kapitalista, és mindezt magyarországi blogon…
@aeidennis: Fuha, nagy bajok vannak itt.
„A magyar konzervativizmus egészen 1944-ig kiváló egészségnek örvendett, olyan gondolkodókkal, mint Szent István (és Intelmei) Werbőczyn keresztül, Pázmányon át Prohászkáig, vagy Mindszentyig.”
A magyar konzervativizmus a 19. században alakul ki, Szt. István, Werbőczy, Pázmány nem lehetett ennek a szellemi irányzatnak a képviselője, ez utólagos belemagyarázás. Hasonlóan ahhoz, mintha valaki ezeréves nemzetről beszél, ami szintén a 19. századi nacionalista múltteremtés logikájából fakad.
Prohászka: nos, nagy tévedés lenne, ha a magyar konzervativizmus egy keresztényszocialista, nacionalista, antiszemita emberrel képviselné magát, aki nem mellesleg „munkásságával” nagyban hozzájárult a „zsidó Magyarország”-„keresztény Magyarország” kulturális ellentétpár, mai napig virulens, kontextus kiépítéséhez.
A mai elit sajnos a legrosszabb 19. századi etnikai nacionalista hagyományok folytatója, Bibóhoz – és a történetírás szempontjából -pl, Szűcs Jenőhöz ezeknek semmi közük.
@aeidennis: Prohászkát tényleg hagyjuk ki a buliból. Prohászka, Bangha páter, Teleki stb. akik a 2 vh. közt felvállaltan antiszemiták voltak, azokat az antiszemitizmus történetéhez számítsuk, ha valamit akarunk állítani.
Bár mindegy, de sztem amúgy a legnagyobb probléma, hogy a Horthy rendszer miatt a szociáldemokrata kurzus nem lett rendesen kidolgozva (ugye nem úgy, mint az antiszemita, amit azért Istóczytól Szálasiig elég rendesen beleitattak itt mindenbe publicisztikától gondolkodáson át a nemtudommiig, nem véletlenül tudott olyan virulensen feltámadni 89-90-ben). Tehát sztem a Hatvanyék, Jásziék, Fejtőék vonala lett elvesztve. (és persze Kádár alatt is ki lett hagyva pár szociáldemokrata fejlődési lépcsőfok)
@remiz: Szent István, Werbőczy és Prohászka ráadásul az utóbbi időben elég keveset publikált.
@jotunder: tévedésben vagy sztem. az igazi konzervativok Magyarországon a vidéki idősek, nem kell hozzá sem Oxford, sem Eton.
Sztem a külsőségekből ítélsz, ahelyett, hogy a tartalmat néznéd, bár nem feltételezem, hogy nem tudod a szó jelentését. A wikipédiát idézve: „A konzervativizmus szociális és politikai eszmerendszer. A latin conservare-ből származik, jelentése megőrizni, megmenteni. Mindennapi szóhasználatban a status quo fenntartását jelenti.A konzervativizmus legfontosabb jellemvonása a tradicionalizmus, amely a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tiszteletét jelenti. Eszerint az intézmények hosszú idő alatt formálódnak, és a konzervatívok szerint az így kialakult hagyományok, szokások és előítéletek jobban irányítják a társadalmat, mint a racionalitásra hivatkozva a társadalmat (sokszor erőszakosan) absztrakt elméletekbe gyömöszölő általános ideológiák. Részben emiatt utasítják el az észre hivatkozó forradalmi változásokat és az egalitarizmust.
A konzervatív dogmatika szerint az emberek alapvetően nem egyenlőek fizikai és szellemi képességeikben, lehetőségeikben (a jogi egyenlőség természetesen ettől függetlenül fennáll). A társadalmi hierarchia létezése egyszerre szükségszerű illetve törvényszerű, és a mesterséges egyenlősítő kísérletek csak erőszakkal képesek elérni céljukat, ezért helytelenek. Ennek megfelelően szükség van az úgynevezett uralkodó elitre.”
A fentiek alapján a vidéki rokonságban rengeteg konzervatív ember van. Mélységesen fel voltak háborodva, amikor az első szabad választások után OV farmerben ment a parlamentbe: nem tiszteli a hagyományokat… Most is a fejüket ingatják: hová lett a világ? hát már a miniszterelnők sem mond igazat…
http://www.guardian.co.uk/education/2011/sep/19/scientists-demand-guidelines-creationism-schools
:)))
@jotunder: Jaj, ez az egyik angolszász furcsaság, a kreacionalizmus nyomatása. Elég mulatságos, hogy ilyesmik miatt milyen könnyedén le tudnak fundamentalistázni bárkit, holott ez a fundamentalizmus az ő egyéni szoc problémájuk.
@SünBalázs: Én már fővárosi gyerek koromban is nagy konzervatív voltam. Kifejezetten zavart, ha anyám festette a haját.
@Boris Vyan:
jól van, még egy hülye, aki szerint jobbódali == konzervizé. lehetne egy olyan nfl rangadót tolni, ahol az ilyenek feje a labda?
@SünBalázs:
„az igazi konzervativok Magyarországon a vidéki idősek”
mi van????? hüvelyi orgazmusa meg a lebbencsfalvi gyök három éven aluli buziknak van, vagy mi???
Lehet elmeleteket gyartani, de nekunk nem bolcseszeknek ebbol csak annyi jon le, hogy kormanykozeli hivatalos nyaloncok komoly energiat fekfetnek az „autokrata debilizmus” mint allamideologia pedigrejenek fenyesre nyalasaba. Ez a „jobboldali” ertelmiseg dako roman elmelete.
Adalék a témához:
index.hu/velemeny/jegyzet/2011/02/16/orban_es_az_elarvult_konzervativok/
http://www.fn.hu/tudomany/20111001/mi_hogy_finnugor/
Bihari Dániel finnugorozik, a nyelvészekről pedig kiderül hogy képesek matematikai modelleket használni, franc essen beléjük, viszont azt nem sikerült megérteni hogy a nyelvészek nem foglalkoznak elsődlegesen történelmi/antropológiai kérdésekkel; a nyelvekkel foglalkoznak (bármily meglepően is hangzik ez).
„A következő részben a hun–magyar rokonság kérdését vizsgáljuk meg”, tűkön ülök.
@tollaszerge: Ez egy nagyon súlyos cikk és Szabados Görgyről is meg van a véleményem.
” Egyes műkedvelő nyelvészek nyelvi felvértezettség nélkül nyilvánítottak véleményt nyelvtörténeti és néptörténeti kérdésekben. Például a sumer–magyar rokonítás hívei nem nagyon látogatták az ókortudományi kurzusokat, pedig ezt a világ több egyetemén megtehették volna.” – mondja, miközben önéletrajza szerint nyelvészeti vértezettsége 0 és nyelvészeti kérdéseket taglal részletesen, László Gyula – egy régész – teóriái alapján.
A cikk nagyon súlyos, kezdve attól, hogy a középkori krónikák Szabados György szerint tudományos munkának minősülnek a miért nem rehabilitálták már Hóman Bálintot kérdéssel szépen tekintélyérvvé alakított Hóman idézetig. (Ami egyébként megint csak hülyeség, a történettudomány a segédtudományai nélkül akkor tud bármit állítani, ha van történeti anyag. A cikkben olyan gyakran ismeretlen időszakként emlegetett periódusról nincs semmilyen más anyagunk, a nyelvészeti rekonstrukción kívül. A jelenkori néprajz és antropológia szép dolog, de mindjárt az elvándorlás kapcsán elég érdekes kérdés, hogy az őstörténet szerint Afrikában keletkezett ember mi a csudának vándorolt más földrészekre, ha nem volt vándorlási nyomás a néprajz szerint?) Én nagyon felhúztam maga, gyalázat, hogy egy középkorász előáll és nyelvészeti kérdésekben nyilatkozgat, amikor alapvető tudománytörténeti és tudományelméleti kérdésekkel sincs tisztában szemmel látható módon.
@kennyking: És akkor mi van ha liberális?!
Én is az vagyok!Gondolom ezáltal szerinted zsidó és buzi is vagyok!
És?!
@Wolff: Ezt a cikket nem érdemes valamiféle vitaalapként kezelni, szóval felhúznod sem érdemes magad rajta. Ez az egész témakör nem antropológiai-régészeti-nyelvészeti kérdésekről szól, hanem arról hogy
1. vannak emberek akik hisznek abban, hogy ez a rokonságizé fontos, „rokonságaink” fontos dolgokat mondanának rólunk (etnikai/genetikai determinizmus),
2. szeretnének büszkék lenni magukra, és ezt azzal kívánják elérni hogy megfelelő eredetet találnak maguknak (mással nem megy),
3. sikerült egy nyelvészeti állítást félreérteni (nem jött még át, hogy nyelvrokonság ≠ rokonság)
4. a finnek valamiért nem elég menők rokonnak (teljesen lényegtelen hogy majdnem 2x akkora a GDPjük, ebben a szubkultúrában ez szempontként fel sem merül), helyettük szkítákat szeretnének meg hunokat, harcos csávókat akik jöttek, láttak, feldúltak (és szépen eltűntek a történelem süllyesztőjében).
Ezek nem nyelvészeti-történelmi-antropológiai kérdések, a hunrokonkeresők max megpróbálják átvenni a fogalmakat ezen területekről, ez persze nagyon nem megy, egy műveltebb laikusnak is átüt hogy fingjuk sincs a konkrét kérdésekről. Ezek pszichológiai kérdések, itt nem a finnugorokról van szó hanem durván sérült emberi lelkekről.
@tollaszerge: Ja és csak az lepett meg hogy az fn.hu-n jelent ez meg, mostanában őket olvasom index helyett, de most elég furákat gondolok róluk is.
@tollaszerge: Bocsánat, de az interjúalany MTA támogatott kutatócsoport tag, Akadémiai Ifjúsági Díjas és még szakmámbéli is lenne, és így beszél hülyeségeket. Illetve ugye ott kezdődik, hogy ez egy olyan kérdés, amivel ha megkeresnek megadom Nádasdy Ádám nevét meg elérhetőségét, ha tudom. Ehelyett tesz olyan kijelentéseket, melyek józan paraszti ésszel is csak baromságnak minősíthetők, mint a középkori krónikák tudománnyá minősítése vagy az, hogy ha egy nyelvészeti hipotézisre nincs bizonyíték, akkor cáfoltuk (noha másból még hipotézisünk sincs).
@Wolff: mit jelent az, hogy őseink…
a jelenlegi magyarok haplotipusa és az István korabeli magyarok haplotipusa brutálisan különbözik. minden tizedik magyarra lehet azt mondani, hogy ázsiaiakhoz hasonló haplotípusa van, és ugye mit is mér a haplotípus, egy darab emberhez való egyenesági leszármazottságot. az „őseink” valami olyasmit jelentene, hogy megbecsüljük, hogy 1. a jelenlegi 2. az 1000-ben élt magyarok huszadik szintű felmenői milyen eloszlásban voltak a Földön. semmi nem mutat arra, hogy ez egy nagyon erősen koncentrált eloszlás. és sajnos arra sem mutat semmi, hogy ezt a DNS minták alapján a közeljövőben meg fogjuk tudni. az ép DNS-t adó csontvázak nem adnak reprezentatív mintát.
onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ajpa.20677/abstract
@jotunder: Ettől még az István kori magyarok őseiről tehetsz fel kérdéseket, azt nem befolyásolja, hogy a mai magyarok és az István kori akárkik közt milyen is a kapcsolat. Értelme szerintem nincs, én nem látok olyan társadalomtudományi vagy bölcsészettudományi kutatási lehetőséget, ami erre a kérdésre akár csak feltételezések szintjén választ kínálna. Ha nincs anyagod, akkor nincs anyagod. Persze lehet, hogy valaki, valahol majd belefut egy temetőbe és véletlenül DNS mintával kimutatható rokonokat talál, de ez nem tudomány, hanem kincskeresés. Lehet szerencséd is.
Van egy nyelvészeti tényed és erre épít a nyelvészet egy hipotézist a nyelv kialakulásáról. (Lényegében visszafelé fejti a nyelvváltozást.) Az ősnyelv-ősnép egy szemléletes illusztráció (nem mellesleg Occam borotvájának megfelel), nem tudom mennyire ragaszkodnak hozzá, ráadásul analóg hasonló, dokumentálható folyamatokkal. A magyar nyelv földrajzi helyzete persze hülyén néz ki, de ha a maihoz hasonló érdeklődők úgy 530 körül nézték volna a nyelvek elterjedését a Mediterráneumban biztosan furcsán néztek volna, hogy mi az a germán nyelv Karthágó körül? Vagy úgy i.e. 250 körül a Kis-Ázsiában ki és miért beszél keltát?
Lehet ezeken a kérdéseken rugózni, csak szerintem sokkal kevesebb az értelmes hozadéka, mint olyasmivel foglalkozni, amit akár meg is válaszolhatsz, lényegében pótcselekvés. Semmit, de semmit nem változtat, egy nemzeti mitológia felépítéséhez ráadásul nincs is szükség tudományos tényekre.
Most megtudhatjuk, mi is az új konzervativizmus:
http://www.welt.de/print/die_welt/politik/article13639964/Wir-sind-demokratische-Kerle-wie-alle-anderen.html
Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem
Néhány fejezetcím, amit feltétlenül érdemes elolvasni (persze mindet):
Az alkati meghasonlás kérdése
Mai problémák
Egyéni alkat és közösségi alkat
Alkat és fejlődés, alkat és reagálóképesség
Alkat és politika
mek.oszk.hu/02000/02043/html/350.html
Mindezt azért kerestem elő, mert elolvastam ezt a cikket:
http://www.fn.hu/belfold/20110929/eros_mintha_elmegyogyintezetben_elnenk/
@jotunder: Szerintem is érdekes, milyen példaképeket választ magának a rendszerkritikus baloldal. A Bibó-kultusz, minden hibája ellenére, nem zavar. Annál inkább viszont a Lukács György körül kialakított mítosz. Annak tényleg nekiugorhatna Lánczi András.
Én magam tettem egy próbát, dehát ki vagyok én, hogy ezt sikerre vigyem:
Néhány gondolat a Lukács György-kultuszról
pashcutter.blogspot.com/2011/03/nehany-gondolat-lukacs-gyorgy_24.html
@Frederick: Az egy időben valóban náci Heidegger-ről minden komolyabb filozófia tanszéken van kurzus a világban. Lukács György jóval kevésbé ismert, de azért róla is tartanak kurzusokat. Általában ugyanott. Ennek a politikához nem sok köze lehet.
Ugyan miféle kultusza lehetne Magyarországon…. Lánczi András egy nemzetközileg teljesen ismeretlen kókler-filozófus, nem tökmindegy, kiről miket hord össze ?
@jotunder: Bibó Istvánnak és Lukács Györgynek a baloldali értelmiségi körökben van kultusza, mítosza… nevezzük, aminek akarjuk! A közember ilyen százhúszadrangú kérdésekkel nem foglalkozik, miközben a mindennapi megélhetéséért küzd.
Lánczi András nem hiszem, hogy rossz ember. Természetesen a társadalomtudományok felől közelítve teljesen jelentéktelen figura. De nem az a tipró, taposó, törtető, segget nyaló értelmiségtípus, mint Megadja vagy Békés. Egyetlen hibája van, de az súlyos: GYÁVA. Valójában GYÁVA kritizálni a FIDESZ-kormányt.
Lánczi András gyenge és gyáva gondolkodó, s emiatt a gyávaság és gyengeség miatt nem juthat be abba a Phanteónba, ahova annyira vágyakozik… aholMolnár Tamás vagy Bibó István elfoglalta az őt megillető helyet. Szegény Lánczi! 🙂
@Frederick: semmi jelét nem látom annak, hogy Lukácsnak kultusza lenne. Kétlem, hogy TGM és a „közemberek” anyagi helyzete jelentősen különbözne…
Ez számos, máig ható torzuláshoz vezetett a Bibó-képet illetően, s így születhetnek olyan megállapítások, hogy „Bibó testesíti meg a magyar szocialista reformértelmiséget, melynek gyökerei talán 1956-ig, de egészen biztosan az 1980-as évekig nyúlnak vissza, a teljes képet nézve pedig a felvilágosodásig”. (itt Lanczi hulyeseget idezi a friss Kommentar szerzoje Papp Istvan)
@jotunder: Ez rendes volt Pistától, de ettől még Lánczi marad a rendszeridelológus és nem ő. Már pedig Bibó „eltakarítása” politikai-ideológiai kérdés, nem tudományos. (Amit az is jelez, hogy Lánczi dolgozata nehezen minősíthető tudományosnak.)