Bokros Lajos és az egyetemek
Eredeti szerző: jotunder
Bokros Lajosnak van egyfajta mély, feldolgozatlan lelki ügye az egyetemekkel kapcsolatban. Tőle tudtuk meg, Burundiban sincs felsőoktatás (van). Csak azért nem akarja teljesen megszüntetni az egyetemeket, mert akkor ugye nem lehetne tandíjat fizetni, de állítólag a tandíj nélküli felsőoktatás mintájára kidolgozta a felsőoktatás nélküli tandíj elméletét.
A balliberális és/vagy európaiértelembenvettkonzervatív értelmiség valamiért nyüszít a meghatottságtól, ha Bokros a felsőoktatásról értekezik. Bezár, megszüntet, piaci alapon bezár, piaci alapon megszüntet, kevesebb állam, mégpiacibb alap, még kevesebb állam, legpiacibb alap, semmilyen állam, lehet-e a semminél is kevesebb az állam, miközben piacibb az alap a legpiacibbnál? Kivéve persze, ha a legpiacibb alapon bezárandó állami projektben érintett éppen a jelzett értelmiségi, mert azt azért mégse.
Igen, most balliberálisoztam, és elég jól megy, ki az a hülye, aki ezért milliókat költ bayerzsoltra.
Bokros egy interjú közben vette észre, hogy már vagy félórája nem akart bezáratni egyetemet, és gyorsan korrigált:
Vagyis oktatási reform szükséges, a szakképzéstől a felsőoktatásig. A magyarországi egyetemek és főiskolák kétharmadát nyugodtan be lehetne zárni, a maradék egyharmadban viszont nem fejkvóta alapú finanszírozással, hanem részben tandíjjal, részben nagyobb mértékű, fix összegű állami támogatással, erős teljesítmény-követelmény támasztásával nemzetközi színvonalú oktatást kell biztosítani.
Miért pont a kétharmadát? Mert az egy nyerő törtszám, Orbánnak is bejött. Bokros nem buta ember, de végzetesen beleszerelmesedett saját magába, szeret vízen járni és a hölgyközönsége is zihál a bezárttól és a tandíjtól egy mondatban. Megjegyzem, amikor Hoffmann Rózsika néni, kezében a partvissal bohóckodott bezárásokról vagy talán csak összevonásokról, rendesen ki lett röhögve.
A nyugati világban a felsőoktatás kapacitását sehol sem akarják radikálisan csökkenteni. Magyarországtól ezt nem várják el, sőt, mintha az ellenkezőjét ígértük volna meg éppen az Uniónak. Magyarország nem költ feltűnően sokat a felsőoktatásra, legalább harminc olyan amerikai egyetem van, amelynek az évi budgetja nagyobb, mint amennyi a magyar költségvetésből az összes magyar egyetemre és főiskolára jut.
Magyarországon a diplomások aránya lényegesen alacsonyabb, mint Nyugaton, még a fiatalabb évjáratokban is. Miről beszél Bokros? Milyen Magyarországot képzel el ez az ember? Miért lenne versenyképesebb Magyarország jóval kevesebb diplomástól? Ma Európa legjobb száz egyetemében nincs magyar, hogyan lehetne nemzetközi szintű hirtelen a megmaradó egyharmadnyi egyetem?
Bokros Lajos legalább józanul mondta, amit mondott, Pálffy István vélhetően a szokásos reggeli másfél liter kékfrankos elszopogatása után mondta el, hogy redukálni kell a diplomások és az érettségizettek(!) számát. Különösen csinos az utolsó gondolata, miszerint az elit családok nem a diploma felé fogják terelni a gyerekeiket. Szinte látom Elitet, amint azt mondja a Gyereknek: Fiacskám, legyél te csak marós, nem tudom mi az, de munkaalapúnak tűnik, és az ma a coolság.
Bokros Lajos egy megszorító csomagnak köszönheti a hírnevét, jelképe lett valaminek, ami valóban modernnek és nyugatiasnak tűnik, rajta van a zászlón, és én is fogok kapni az arcomba azért, mert szemtelenkedtem vele, hogy jövök én ahhoz (így).
Én azt gondolom, hogy a magyar felsőoktatásról nem kellene kontroll nélkül összehordani mindenféle kétharmadot. A gyerekeink életéről, jövőjéről, az ő egyetlen sanszukról van szó. Ebben a posztban most a korai szelekció igazságtalan, a társadalmi mobilitás pedig üdvös dolog, mert én írom a posztot, és nem a Bokros Lajos.
Bokros Lajos Magyarországán a tehetséges falusi, kisvárosi alsó-középosztálybeli fiatalnak nem lesz esélye egyetemre kerülni, ugyanis nem kapja meg otthon, a családtól, a környezettől, az iskolától azt, amit a városi középosztálybeli gyerek. Nem tudja tizennyolc év alatt behozni a szociokulturális hátrányát. Én megkaptam mindent, hétévesen olyan dolgokat tanított nekem a papám, amit egy átlagember felnőtt korában sem tud, elitiskolába jártam, Amerikában doktoráltam, és ebben a pillanatban egy igen elegáns nyugati egyetemen vendégeskedem. Kapja meg ő is, a falusi, kisvárosi gyerek azt az egy esélyt. Az a gyerek, aki egy cigány családba született, és Magyarországon már egynapos korában gyűlölhető, nem fogja megkapni: se ma, se holnap. Az lenne a fair, ha ő is kapna esélyt, Isten azért teremtette, hogy ő is megkapja, de valószínűleg nem fogja megkapni. De minél többen kapják meg. Ez így fair. Ez nem baloldali vagy jobboldali dolog, ez egyszerűen így fair. Bokros azt gondolja, hogy a piac a legfairebb dolog, és elfeledkezik azokról a milliókról, akik azt sem tudják, mi az a piac. Egyenlő pályák, egyenlő esélyek, én biciklivel megyek — mondta egykor Sándor György, és milyen jól mondta.
A magyar felsőoktatás tele van szomorúságokkal, igazságtalanságokkal, tehetségtelenségekkel, ahogy az egész ország. Igen, vannak olyan intézmények, amelyek alig nevezhetők főiskolának. Igen, folyik pazarlás is, igen, rémisztő figurák is vannak pozícióban, ahogy az egész országban. Ez azonban nem ok arra, hogy kontroll nélkül halandzsázzunk össze dolgokat róla. Nincsenek illúzióim, Magyarországon hideg polgárháborús helyzet van, ami teljesen alkalmatlan arra, hogy a köz dolgairól széles nyilvánosság előtt beszéljünk. Ez egy kicsi blog, amelyet kevesen olvasnak, és én megengedhetem magamnak, hogy ne rajongjak valamiért, amiről úgy gondolom, hogy nem érdemes a rajongásra.
@Whistler anyja: Morvai nagyon fontos és nagyon súlyos kérdésekre kereste a választ civilként, nehéz volt vele akkor nem egyeteréteni. Minek elvitatni ezt tőle?
Schiffernek tudtommal jelentős érdemei vannak abban, hogy a TASZ ma az egyik leginkább civilnek kinéző civil szereplő. Minek ezt elvitatni tőle?
@maroz: Balóné és Schiffer – akik egyáltalán nem Orbántól független emberek – vagyis nem civilek,
mindketten ugyanabban az orbánkampányban dolgoztak a Viktornak.
Abban a rendőrterror kampányban,
amiben az volt a cél, hogy bebizonyítsák a szájtátiaknak, hogy
a tejbetök szocik valami vérszopó rendőrállamot működtetnek.
Nem volt könnyű, mert a szocik mind nagyon bárgyu népség és egy csepp agresszió sincs bennük,
de Balóné addig uszított, és Schiffer addig védte a hazug rágalmakhoz való jogot,
hogy végül sikerrel jártak.
Szóval, nem nevezném civilnek az ilyen orbánkatonákat.
Persze Te definiálhatod a civilt valahogy máshogy is…
@Whistler anyja: Szerintem félreérted a piac szerepét. A piac önérdekkövető ágensek összessége, azaz egyrészt nem büntető céllal változik (ezek csak metaforák), másrészt ami nem érinti az érdekeit, azzal kapcsolatban nem fog mit csinálni. Harmadrészt nincs is egy “piac”, piacok vannak, a kontextusból szokott kiderülni hogy melyikre gondolunk (pl pénzpiacok, tőkepiacok).
Szóval nem értem miért gondolod hogy általad felsorolt dolgoknak elsődleges piaci következménye kell hogy legyen, de azt nehéz tagadni hogy a piaci reakciók (különösen pénzpiacok) gyakran elsőként adnak visszajelzést a hülye kormányzati lépésekről, és ezáltal gátat szabnak bizonyos dolgoknak. Pl a pénzpiacok azonnal reagáltak, amikor Orbánék tétova kísérletet tettek hogy elszaladjanak a költségvetéssel. A piacok viszont maximum az árakkal és mennyiségekkel tudnak reagálni, aztán az embereken/kormányon múlik hogy hogyan reagálnak ezekre a változásokra.
@tollaszerge: A pénzpiac, amire gondolsz, az ellenség, akivel harcol a Haza.
Tehát bármit csinál a pénzpiac, Orbán majd jól odakokizik.
Ha meg tönkremegyünk, akkor is büszkén.
Majd fejjük a kecskét.
Ez lenne a pénzpiac politikaformáló ereje ?
Az önérdekkövető ágensekre meg én gondolok.
Azok be le vannak szedálva.
Senki nem politizál az önérdeke miatt – erre utaltam a példákkal.
Nyak behúz, a sarkon el…
@Whistler anyja: Te most Orbánék propagandadumáját mondtad vissza. Muszáj ezt itt?
Bármit is dumálnak összevissza, Orbánék nagyon óvatosak a pénzpiacokkal. Valahol reméletőleg felfogják, hogy ha a magyar államadósságot nem sikerül finanszírozni, akkor az nagyon drága lesz (politikailag is), a devizaárfolyamok mozgásat pedig közvetlenül, szinte azonnal megérzi a lakosság egy elég jelentős hányada, nem véletlenül lett a júniusi államcsődös dumaszínház elég hamar rövidre zárva.
@tollaszerge: Bocs. Van valami más is propagandán kívül ?
Szerintem teljesen felelőtlen emberek és nem fognak föl semmit, viszont nem is óvatosak.
És téved, aki azt hiszi, hogy hülyeségeket beszélnek és közben igazából szakértők és felelősök.
Szerintem.
@Whistler anyja: Van, pl a gondolkodás. Elég szegényes lenne a világunk, ha a Fidesz propagandagépezetének outputjával akarnánk kitölteni, szóval ha nem muszáj, akkor legfeljebb elemzendő szövegként használd, ne valóságleírásként, kösz.
@tollaszerge: Nagyon szivesen.
Szeretném én is hinni, hogy a kimondott szavaknak nincs valóságformáló ereje.
@Whistler anyja: Azt írtad, hogy:
“Sosem voltak.”
Én csak erre reagáltam, mert szerintem tévedsz, igenis voltak és nem csak hogy voltak, hanem igenis olyan dolgok mellé álltak, olyan intenzitással és talán nem is sikertelenül, ami mindenképp elismerésre méltó.
Ilyen ez a kibaszott világ, nem bír olyan egyszerű lenni, amilyennek mi szeretnénk. Morvai és Schiffer a maga idején civilként elismerésre méltóan nyilvánult meg, majd az egyik gyakorlatilag meghülyült és ép ésszel értékelhetetlenné vált, míg Schiffer a szerintem joggal megszerzett reputációját apró(vagy nem is annyira apró)pénzre váltotta akkor, amikor lelkesen seggest ugrott a politikai elit kellős közepibe. De ettől még amit civilként elértek az számomra elismerésre méltó marad.
Nem tudom, például tudtad-e azt, hogy nálunk még a rendszerváltás után is el kellett telnie ahhoz hét évnek, hogy a Btk. büntetni rendelje akkor is a nemi erőszakot, ha az házastársak között történt meg. A családon belüli nemi erőszak teljesen legális volt. Annak a nőnek, akit akkor gyakott meg az ura, amikor úgy hozta kedve szerintem ez sokkal nagyobb gondot jelentett napi szinten, mint az, hogy most orbánnak vagy Gyurcsánynak hívják a percembert. És ezzel a nővel Morvai már akkor is foglalkozott, amikor a politikai elit ívesen szart bele az ilyesmibe. Na, ezért nem nézném én le a civileket, mert biza hogy ők azok, akik időnként tényleg olyan problémákkal is foglalkoznak, amelyek nagyon sok ember életét valóban megkeseríti.
@maroz:
Ingyen csinálta ?
A szabadidejében ?
Jogi védelmet adott a jogi védelmet keresőknek magánemberként ?
Igaz, nem sokat tudok Balónéról.
Nyilván nem valami fizetésért lett nőpolitikus, egy nőszervezetnél, ami kapja az apanázst valahonnan.
Hanem simán magánszorgalomból, mint – civil.
Így volt ?
@jotunder: “Hoffmann Rózsa…. alakítsa át…szerencsétlen…”
Dehogy. Először is, ellenzékben vagy kormányon, volt-e a Fidesznek érdemi oktatási koncepciója? Szerintem nem, s ma sincs. Azért nincs, mert a pártelitnek, a közeli talpnyalonc ideológusoknak és oligarcháknak semmiféle közvetlen érdeke nem fűződik a reformhoz. ( nem rég valamelyik felvetette az iskolai büfék központ üzemeltetését, ennyi).
Az államtitkár szerepe egyenlő egy bokszzsákéval, feladata mondvacsinált, látszólag tartania kell a frontot, hogy a függöny mögött zavartalanul működhessen a politikai vállalkozás fő profilja, a köz és eu-s pénzek szivattyúzása.
Nem szerencsétlen, szerintem tudatában van az objektív s önnön lehetőségeinek, no meg van az a pénz, amiért simán a tükörbe tud nézni reggel.
@Whistler anyja:
Te a kurucról vagy a bariról gyüttél? Ott szoknak balónézni.
Morvai és Baló már évek óta külön élnek, és ha jól tudom, idén törvényesen is elváltak. Egyébként meg ez hogy jön ide? Mi közöd hozzá? Mi közünk hozzá?
Btw valakinek a tíz évvel ezelőtti tevékenységét aszerint, a mai tevékenységét eszerint érdemes megítélni. Akkor nem fekete vagy fehér minden. Az külön történet lenne, de nem ide tartozik, ráadásul te éppen úgy nem vagy informálva, mint én, hogy közben mi történt nevezett személyekkel, akár odakint, akár a bensőjükben.
Civil szervezetet meg valszeg életedben nem láttál még. Ugyanis a civil szervezet (alapítvány, egyesület stb.) nem kizárólag önkéntesekből áll, főleg nem a nagyobbak. Hanem vannak fizetett, esetleg teljes állású, netán tiszteletdíjas alkalmazottai. És vannak speciális hozzáértést kívánó tevékenységek, netán infrastrukturális vagy egyéb feltételek, amelyek pénzbe kerülnek. Ha MK vagy SchA annak idején ilyesfajta civil szervezetekben dolgozott, és fizetést is kapott, nos, az nem tudom, miért piszkálja a csőrödet. A civilek is a piacról élnek. Más kérdés, hogy sokan valóban önkéntes munkát végeznek civil szervezetekben, mert máshonnan jön a jövedelmük – de ez az ő illetékességük.
@HaKohen: Te is eljutottál egy meggyőződésre, én is. Gondolom te is átgondoltad, és talán elhiszed, hogy én is agyaltam rajta pár évet. Nem hinném, hogy erről érdemes lenne vitázni, úgyis az az értékesebb álláspont, amire saját erőből jut el az ember, szerintem. Én senkit nem akarok meggyőzni arról, hogy az én álláspontom, tehát az, hogy bizonyos körülmények között minden szempontból védhető a szavazástól való távolmaradás lenne a helyes.
Ha kérdeznek, akkor elmondom az érveimet, de egyúttal tudom is, hogy jó eséllyel nem fogok tudni olyant meggyőzni velük, akinek már van egy határozott álláspontja a kérdést illetően. Gondolj bele, nekem is évekbe tellett eljutni egy kiérleltebb álláspontra, miért is kéne azt higgyem, hogy én itt ukmukfukk meg tudok győzni valakit arról, hogy én gondolom helyesen? 🙂
@Whistler anyja: Tényleg nagyon úgy néz ki, hogy nem sokat tudsz ezekről a dolgokról, és ezt teljesen jóindulatúan mondom, mert talán érdemes lenne tudással bírni róluk. De te tudod, a te életed.
Az viszont egy egészen kicsit furcsán veszi ki magát, ha úgy teszel, mint ha lenne tudásod. Kicsit visszatetsző és elveszi az ember kedvét attól, hogy veled beszélgessen erről a témáról. De ismétlem, a te életed, a te döntésed.
@HaKohen: Én nem igazán megitélni akarom valakinek a teljesítményét.
Csak a civilekben kételkedem – általában, és példának vettem kettőjüket.
Egyikről sem hallottam, mielőtt a rendőrterrorozó kampányban exponálták magukat.
Tehát abban kételkedem, hogy akit ma, itt, civilnek neveznek,
az hatást gyakorolna a mai, hazai politika minőségére.
Szerintem egyszerű megélhetési szakpolitikusok, akik, mint az Opera vezetője is, egy bizonyos területet kapcsolataik által megszereznek, aztán abból élnek.
Nem tudom, hogy ez mennyiben nevezhető civilnek, és főleg, hogy hogyan hatna ez a politikánk általános állapotára …
@maroz: ugyanis ezt remélte. Én pedig ehhez szóltam, mégha bariról is jövök, vagy máshonnan.
@maroz: Jó, nem kell ragozni. Majd legközelebb akkor szólok hozzá Morvai Krisztinához, ha a különélése részleteivel tisztában leszek.
@Whistler anyja: Én hoztam fel őket, mint egykori(!) “civileket”. Olvastam róluk akkoriban is, valóban tettek ezt vagy azt, kár ezt lekicsinyelni. Mai tevékenységük egészen más tészta. Az egyik megbolondult, a másik, illetve mindkettő, némi hatalomhoz jutott, mely, ahogy az lenni szokott, alaposan megártott.
Egy pillanatra visszatérve Tündi alapvetésére, miszerint a tandíj bevezetése (nálunk most) rossz lenne: addig rendben van, hogy ne sérüljön (még jobban) az esélyegyenlőség, ill. ne vonjanak több pénzt ki a felsőoktatásból. De. A tandíj mellett egy sor érv szól, és imho az első, és alapvető eszköz. amivel kimozdíthatnánk a felsőoktatást abból a posványból, ahol most elhelyezkedik. Pl.:
1. Növelné az egyetemek függetlenségét.
2. Egy piaci visszacsatolási mechanizmust adna a rendszernek, amely jelezné, hogy milyen képzésre van igény.
3. Javítaná a morált, mind az oktatók, mind a diákok oldaláról.
4. Közhiedelemmel ellentétben, javítaná az esélyegyenlőséget. (A kevésbé tehetős diákok ösztöndíjat kapnának.)
…
5. …és: most is van (csak rosszul struktúrált) tandíj, tehát miről beszélünk??
Az OK hogy a ballib megbukott, de sztem te most átestél a ló másik oldalára.
PS. egy teljesen lénygtelen korrekció: a wikipedia szerint az EPFL-en 7700 diák tanul, és a költségvetése 180milliárd ft.
@Csingiz: Az állami költségvetési rész 548 millió frank, de még egyéb forrásokból van 194 millió frankjuk. Itt azt írják, hogy 7762 diák van ebből 1901 doktorandusz. http://www.mms2011.org/Presentations/13-Vigliotti.pdf
Én attól tartok, hogy ma a költségtérítés jelentős kiterjesztése nagyon komoly társadalmi következményekkel járna. A válság még nem múlt el. Amit el tudok képzelni az az, hogy világosan kettéválasztjuk a felsőoktatást egy elitképzésre és egy tömegképzésre, és olyan egy a háromhoz lenne az arány a kettő között. Két különböző finanszírozási rendszer lenne. Így a forrásokat racionálisabban lehetne felhasználni. Azt nem tudom elfogadni, hogy GDP arányosan egy magyar többet fizessen mint egy svájci diák. Az egy teljes nonszensz.
A pazarlást máshogy is meg lehet fogni, vannak más korlátok is. Tudtommal be is fognak ilyeneket vezetni.
OFF egész nap esett, de tényleg reggeltől estig folyamatosan. most pedig elkezdett zuhogni.
@maroz:
Hogy egy klasszikust idézzek fentebbről:
“a te életed, a te döntésed”
@jotunder:
Mi lenne, ha ez a blog egy nap csupa OFF-ból állna? Talán nem is lenne olyan rossz.
@Csingiz: Ad analogiam: fizetőssé teszik a vasúton való utazást. Mégfüggetlenebbé teszi a MÁV-ot, ad piaci visszacsatolást, javítja a morált, az esélyegyenlőséget, ja, jut eszembe, most is fizetni kell, csak rosszul strukturáltan, satöbbi.
Azért szerintem mindabban, amiket leírtál nagyon, de nagyon erősen kell hinni. Már ugye abban, hogy mindezeket pusztán a fizetőssé tétel elő tudná idézni. Vagy igen nagy mértékben hozzá tudna járulni.
A fizetős felsőoktatás mellett szerintem ma egy tisztességes érv sorolható fel mindösszesen: kell a hozzájárulás, mert a nélkül még ezen a nívón sem bírnánk fenntartani ezt az intézményt.
@Csingiz: Az egyetemek továbbra is függnének az államtól, bármilyen reális tandíj csak töredékét fedezné a költségvetésüknek. És jelenleg is van visszacsatolás (a hallgatók nyilván az általuk preferált helyekre akarnak menni), de jelenleg is hellyel-közel le van tojva ez egyetemfinanszírozás szinten, politikai alkuk alakítják. Mivel nem lesz függetlenség, ez édeskeveset számítana önmagában.
Nem vagyok tandíjellenes, szerintem lenne létjogosultsága egy jelképes tandíjnak, diákhitellel és need-based felmentésekkel, de azt is látni kell hogy ez nem old meg mindent önmagában, és van egy csomó dolog amit be lehetne hozni előtte és nem lenne ilyen drasztikus. Pl utánkövetés transzparenciájának javítása (hogy a hallgatónak legyen fogalma arról, mik a lehetőségei ha az adott egyetemre megy), “tandíj” akkor ha a hallgató jelentősen elmarad a képzési ütemtől (pl egy évvel), keményebb versenyhelyzet teremtése egyetemek között, ilyesmik.
Alapvető bajnak tartom, hogy az oktatáspolitika Magyarországon fiskálisan vezérelt: amikor “van pénz” (relatíve), akkor senki nem nyúl hozzá, amikor meg nincs pénz, akkor megvágják a forrásokat, és ehhez gyártanak koncepciót/ideológiát. A tandíj pl mindig akkor kerül elő, amikor az aktuális kormánynak pénz kell, de soha nem ezt mondják mellé, hanem valami blablát arról hogy minőségjavítás stb.
mandiner.hu/cikk/20110905_iskolaedzes
ujabb Pierrepoint dijas megjegyzes, teljesen nyilt naci propaganda a komanylapban.
@jotunder:
„teljesen nyilt naci propaganda a komanylapban”
nahát, micsoda újdonság! 🙂
@mavo: hateves gyerekek mint ellensegek… es nem lesz kovetkezmenye.
@jotunder:
továbbá az iskolakezdés költségei a vadliberalizmusnak köszönhetőek. jobban mondva a vadliberalizmus csápjainak. ha nem lenne vadliberalizmus az ő csápjaival, akkor ingyen lenne minden. ez van.
mondjuk a kommentek közt olyan édi a hittudományira küldős apuka, aki szerint ha megtanultál angolul, nem fogsz tudni megtanulni németül.
@maroz: Ez egy kínosan rossz hasonlat, a MÁV egy monopolhelyzetben levő cég amely alapszükségleteket elégít ki, míg a felsőoktatásnál pontosan a minőség és a jó választások, lehetőségek a lényeg. Ezen a szinten nem érdemes vitatkozni.
@tollaszerge: Persze, de nem is cél azonnal mindent a fejetetejére állítani. hanem a jó irányba elmozdítani a dolgokat. Az egyetemek nem lesznek függetlenek, csak függetlenebbek, stb. Ezzel a hozzáállással, amit javasolsz, tényleg jobb semmit sem csinálni, ez pedig már eddig is jól ment.
@jotunder: EPFL: igen, csak asszem valahol azt írtad, hogy a kvtésük 100 milliárd, nekem pedig 180 jött ki, de te vagy a matematikus.
A témában: vlyest egyetértek, de sztem a svájci példa irreleváns (mi nem vagyunk Svájc), a válság is az (sztem a jól bevezetett tandíj javítaná ez esélyegyenlőséget, tehát most nagyobb szükség van rá), és ha olvastad mit írtam, én nem a pazarlás miatt támogatom a tandíjat. A tandíj ma Mo-n komoly minőségjavulást hozna, ez a lényeg. Egyébként ha szeretnél összehasonlítani minket más országokkal, ott van neked Olaszország. Ott most épp omlik össze a tandíjmentes rendszer.
@Csingiz: ” A tandíj ma Mo-n komoly minőségjavulást hozna, ez a lényeg.”
Nem, nem hozna. Minosegjavulas az hoz, ha exkluzivabb lesz a rendszer. Ha a kutatoegyetemekre sokkal kevesebb embert vesznek fel, akkor javul a minoseg. Ez teny. Semmilyen minosegjavulast nem hozna a tandij, konkretan oriasi feszultseget keltene (valsaghelyzetben a kozeposztalyt ujra lehuzzak). Az, hogy ot-ha ev mulva nemet-svajci rendszeru altalanos de lenyegeben nevleges hozzajarulast vezetnek be, az rendben van.
Tessek bevezetni egy szazalekos extraadot, amit eleve csak a median jovedelem feletti osszegre vetnek ki. Az nyilvanvaloan igazsagosabb es pontosan ugy mukodik mint egy tandijhitel.
@Csingiz: en egy teljesen elavult file-t neztem meg elsore, sorry.
mta.hu/mta_hirei/nincs-elvesztegetni-valo-ido-128511/
palinkas beszede. eleg erdekesen tud fogalmazni az elnok ur.
@Csingiz: Azt ird le, hogy kb. mekkora lenne az a tandij amit fizetnenek. (mindenki mindenhol ?) es azt, hogy miert varod ettol a szinvonal novekedeset.
@Csingiz: Attól tartok félreértesz. Nem állítottam hogy legjobb semmit sem csinálni, sőt azt gondolom hogy sok mindent kellene csinálni, csak azt abszolút nem a tandíjjal kellene kezdeni, mert társadalmilag elég költséges és számomra nem világos hogy mitől is éri el az általad megfogalmazott célokat.
Az oktatás borzasztó speciális piac: heterogén match quality van benne (mindenkinek más szak jó), információs aszimmetriák (menetközben derül ki hogy mi a jó), erősen heterogén, nagy arányban likviditáskorlátozott és emiatt kockázatkerülő fogyasztók egy egész életükre kiható humántőke beruházással. Különféle országok különféle megoldásokat találtak ki erre a kérdésre, radikálisan eltérő modellek vannak, és még mindig folyik ezek evolúciója. Ez komplexebb kérdés annál, mint hogy rá lehessen húzni azt a naiv generálreceptet hogy elég tandíjat szedni és egyből minden OK lesz, mert a diákok tudatos fogyasztóként kikényszerítik a minőséget.
A hoffmanni “kössünk szerződést a diákokkal” recept ugyanilyen random beleszarás egyébként.
@jotunder:
Fő a bizalom.
Ne vesződjünk…
“…kétes értékű és hatékonyságú tanácskozásokkal, pénzosztással, pályázatírással, beszámolással és ellenőrzéssel.”
” Mit tehetünk mi magunk…? “
” Panaszkodás helyett végezzük el a saját dolgunkat. Tanítsunk s tanuljunk, teljes odaadással. “
Bizalmat mondtam már ?
@Csingiz: Így van, a MÁV egy állami, monopolhelyzetben levő cég, ezzel szemben a felsőoktatás egy állami, monopolhelyzetben lévő alrendszer, és ugye az első esetében nem látszik az, hogy _pusztán_ a co-paymenttől, annak egyre combosabb emelkedésétől minőségjavulás lenne várható, de a másodikról ugyanez már minden további nélkül elhihető. Ezen a szinten kell vitatkozni, ámen.
“Ne engedjünk az értetlenségnek, de a tudatlanság gőgjének sem. Mert nincs ereje rajtunk, ha őszintén, elszántan és összefogva akarjuk a jót. Értéket létrehozó intézményeink túléltek már diktatúrákat, és nagy összeomlásokat is.”
Hát, ha tényleg nincs más, akkor marad a reménykedés, hogy ezt a diktatúrát és ezt az összeomlást is túl fogja élni, elnök úr, köszönjük a nincsmit. Ez a “tudatlanság gőgje” viszont érdekes, vajon kire gondolhatott az elnök úr? 🙁
@tollaszerge: Engem általában a dolog gyakorlati része tölt el örömmel. Adott egy állam, amelyik a munkanélkülieket – ha nem hajanldóak elég megalázónak tűnő körülmények közt a képzettségüknél sokkal rosszabb munkát elvállalni évente legalább 30 napra – kidobja a különböző szociális ellátások rendszeréből. Vagyis – némileg gyakorlatiasabban – ha valaki bejelentkeztik munkanélkülinek majd lejár a 90 nap és elutasítja a felkínált közmunkát, nincs tovább a rendszerben. Vajon mit fog kezdeni az APEH azokkal, akik formálisan már semmilyen rendszerben nincsenek benne – tehát követelést se nagyon lehet behajtani rajtuk, jó előre gondoskodtak róla, hogy ne legyen Mo-n – a nevükön – vagyonuk, de továbbra is van bejelentett lakcímük? És közben külföldön dolgoznak. (A magyar állam ma sem tud mit kezdeni azokkal, akik nem élnek az országban, de van lakcímük, és nem közölték, hogy ők kivándorolnak.)
@tollaszerge: Hát igen, az alapokat jól írtad le, valahol itt kezdődik egy értelmes vita. Erre itt most nincs mód. Mindenestre, ha megtiszteltél volna azzal, hogy elolvasod amit írok, akkor láttad volna, hogy én sehol sem állítottam, hogy a tandíj mindent megold. Csak azt, hogy ez egy fontos eszköze bármilyen reformnak, és felsoroltam, hogy nagyjából miért. Én már résztvettem egy-néhány felsőoktatási reformban, és van valamennyi elképzelésem arról, hogy ez hogy néz ki. …és sztem, pontosan az, amikor Tündi-Bündi Lausanne-ból a magyar alsóközéposztály anyagi gondjairól jajveszékelve ki akarja emelni ezt az eszközt a kezünkből, na az az, amit te oly elegánsan “beleszarásnak” aposztrofáltál.
Amúgy ez az egyik kedvenc blogom, de amikor a gos kaviár elkezd együttérezni (az alsóközéposztállyal), meg önmarcangolni (mert Bokros csesztetése mi más?), és végül arra jut, hogy akikkel együttérez azok nem érdemlik meg azt, amit ő a saját gyerkének nyilván elintéz (mármint a szinvonalas oktatást), na ez nálam kiveri a biztosítékot.
Illene még másnak is válaszolnom, de most egy ideig ez nem fog menni. …denkinek kösz.
@Csingiz: en nem erzem magamtol roppantul tavol az alsokozeposztalyt, ez van.
Ó, de szuper!
kronika.ro/index.php?action=open&res=55098
“Fodor János rektorhelyettes, az egyetem doktori tanácsának elnöke laudációjában felvázolta a kitüntetett életútját, majd kifejtette, intézményük büszke arra, hogy ezt a címet adományozhatja Tőkés Lászlónak, elismerve a magyar nemzet, a tudomány, a művelődésügy, az emberiség fejlődése, a hazai és nemzetközi közélet, illetve a felsőoktatás fejlesztése területén kifejtett példaértékű tevékenységét.”
Az emberiség fejlődése. Vajon mi lenne, ha a rektorhelyettes úr nem fogná vissza magát ennyire a laudációjában, hanem merne bátran nagy szavakat használni? 😉
“Mint az anyagban szerepel, 2020-ra a 30-34 éves magyar lakosság 30,3 százaléka lesz diplomás, amely arányszámot fokozatosan 40 százalékra kell emelnünk versenyképességünk érdekében. Ezért a következő 3 évben az érettségiző korosztályok 30 százalékát meghaladó mértékben kell meghatározni az állami ösztöndíjjal támogatott férőhelyek számát.”
Emelnunk kell a diplomasok szamat, TEHAT csokkenteni kell az allami osztondijjal tamogatott ferohelyek szamat. Negyven szazalekrol beszel, es azert nem gondolhatja komolyan, hogy egyaltalan nem lesz lemorzsolodas. Milyen az amikor egy koncepciot tenyleg nem gondolnak vegig ?? Az rendben van, hogy tudomanyegyetem versus foiskola felosztast csinalnak, de az egyetembol tudomanyegyetemme avanzsalas technikai reszet azert megneznem. Az igazsag az, hogy nagyjabol azok az egyetemek lettek elso korben tudomanyegyetemek, akiknek masodik korben is annak kell lenniuk. Talan a Corvinus log ki egyedul. A tobbi nem.
A felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása a jövő évben 189,3 milliárd lenne a jelenlegi források alapján, ugyanakkor feltüntet a javaslat egy csökkentett számot is, ami 177 milliárd lenne 2012-ben, míg 2013-ban 160 milliárd, 2014-ben 153 milliárddal gazdálkodhatnának a felsőoktatási intézmények. (index.hu)
@jotunder: Arra már senki rá sem kérdez, hogy a Széll Kálmán terv és a konvergencia program szerint 88 mrd-ot kell kivonni a rendszerből 2014-ig, Rózsa viszont csak 36-ot akar. Na de akkor mi lesz a Széll Kálmán tervvel? És honna szedik össze a máris hiányzó 50 mrd-ot?
@Wolff:
88 mrd-ot miből kell kivonni ?
a költségvetésből ?
az emberi erőforrás minisztériumból ?
az oktatásból ?
vagy a felsőoktatásból ?
@Wolff: 2011-ben 189 milliard volt a koltsegvetesben. (ebbol lett 176 az elvonasok miatt)
a 189 milliardos bazisnál a 177,160, 153 az mar 77 milliard.
a 176-os bazisrol nezve meg ugye 38. minden azon mulik, hogy mit nevezunk bazisnak, a de jure bazis 189 a de facto bazis pedig 176, az egyik a nyolcvan, a masik pedig a negyven koruli erteket adja.
az a rethelyi fele dumcsi a nemzeti kozeposztalyrol, egeszen hihetetlen. igen, a helyzet sokkal rosszabb lesz, sokan kivandorolnak DE megjelenik a nemzeti kozeposztaly (a cukkinikozeposztaly vagy a krokettkozeposztaly helyett gondolom)
ugye 13 milliardot mar kivontak, ergo a 189-es bazis mar hozza a 88-at. gyanusan kozel vannak ezek a szamok a megadott ertekekhez…
@jotunder: Én úgy értelmezem a Széll Kálmán tervet és a konvergencia programot, hogy ez elvonás az adott év költségvetési főösszegére vonatkozik, nem a három év alatt összesen a szférára költött összegre. (Az szerepel benne, hogy egy adott évben menyivel lesz kevesebb a költségvetés kiadása az adott tételre, mint 2011-ben az eredeti költségvetési törvényben szerepelt.) A cél egy adott év költségvetési egyenlege, ebből a szempontból az általad levezetett elvonás nem sokat ér. (Még akkor sem, ha egyébként a bázist inflációval korrigálva ez 53 mrd-os elvonásnak is tekinthető) Viszont újabb csavar, hogy elvileg 2013-ig kellene 38 mrd-ot kivonni a konvergencia program szerint, a 2014 még így sem jó.
http://www.kormany.hu/download/0/42/30000/Konvergencia%20program_2011%20%C3%A1prilis.pdf
@Wolff: ahol most eppen vagyok ket egyetemi campus van egymas mellett, gyakorlatilag osszenove. egy muszaki jellegu egyetem es egy jogi-kozgazdasagtudomanyi-bolcsesz jellegu. megneztem, hogy a masik egyetemnek mennyi az eves budgetja, es az is 400 millio frank.
ja es a zurichieknek pedig 1.36 milliard frank.
en ertem, tokeletesen ertem, (nem vagyok ugyanis teljesen hulye), hogy ezekkel a szamokkal Magyarorszag nem versenyezhet, de a nagysagrendek brutalisak…
a magyar politikus (jobberballerkozeper) imad olyat mondani, hogy a magyar felsooktatasnak vilagszinvonalunak kell lennie, csak azt nem fogjak fel, hogy ez nem elhatarozas kerdese.