Rasszisták, cselédek, disznópásztorok és biciklisták
Eredeti szerző: jotunder
Rajcsányi Gellértnek igaza van. Alapvetően igaza van abban, hogy nem szabad (értsd, morálisan helytelen) a jobboldal szavazóiról mindenféle hülyeséget feltételezni. Én tovább mennék, nem bölcs dolog azt gondolni, hogy az emberek legfontosabb tulajdonsága az, hogy melyik magyar marha politikusra adják a szavazatukat kínjukban.
Rajcsányi Gellértnek talán érdemes lenne néha aristo nevű kollégáját is elolvasni, a szomorú, frusztrált baromság iskolapéldáit, amit a magyar felsőoktatás altalajából szokott kivirágoztatni, és amin egészen jobboldali olvasók is igen harsányan tudnak derülni.
Ez egy szomorú, frusztrált ország, tele szomorú, frusztrált baromságokkal. Kedvenc játékunk az Alfred Adler Rablórömi, amikor is rettenetes kisebbségi komplexusunkat kompenzálva elmagyarázzuk a világnak, hogy a másik az még sokkal alávalóbb mint mi. A baloldali természetesen II.Ramszesz alatt kezdte el az aknamunkát, a gaz Felvilágosodás idején személyesen is lefejezett pár monarchista próbababát, és most miatta vannak a szappanoperák. Ezzel szemben a jobboldali egészen biztosan boszorkányt égetett, kockaalakúnak vélelmezi a Földet és rovásírással gyógyítaná a herpeszt.
A felsőbbrendűség érzése mögött borzalmas egyéni kudarcok, életvereségek vannak, majd’ negyedszázadnyi elvesztegetett idő. Lassan hat éve írta meg Publius a Féltudású Elitet — nem is tudom, hanyadszorra linkelem be, hanyadszorra ismerheti fel az Olvasó a másik oldalban a féltudásúakat, saját, Magyarországon világhírű kiválóságai fényében.
Rajcsányi Gellértnek igaza van. A balliberális felsőbbrendűségi komplexus mögött csak rémisztő üresség tátong, a balliberális császárok új ruhája nudista strand-kompatibilis, akárcsak a jobbkonzerv császároké.
Minden nap egy új lehetőség arra, hogy elmondjuk ugyanazokat a szomorú, frusztrált baromságokat, és diadalmasan körülnézzünk, hogy mi mennyivel különbek vagyunk, mint ők, már ezer éve. Gonosz nénik lettünk mind.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520379-6a844108275a3' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520379&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520379-6a844108275a3&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520379-6a844108275a3' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Csak ámulok és bámulok: Ha egy adott közösségben egy adott nézettel a közösség néhány százaléka ért mélyen egyet, akkor ott egy ilyen lecsukott emberre úgy gondolnak, mint bűnözőre. De ha a közösség jelentős, mondjuk 20-25%-a ért erősen egyet a nézettel, ott a lecsukottat úgy fogja hívni, hogy: mártír.
Azon próbálj meg eltöprengeni, hogy miért van ekkora fogadókészség a szélsőséges gondolatokra ilyen nagyon sok emberben. Ha elkezdtél rajta gondolkodni, akkor a nagyon egyszerű, elsőre eszedbe jutó válaszokat kukázd ki, a maradékot pedig gondold át alaposan. Hátha.
@is:
És mondd, milyen az élet helikopterként?
@freesleep: Vagyis jobban éltek mint a zsidók más európai országokban.
Ez egyrészt nem igaz. Amiben Európához soroljuk, mondjuk Angliát, meg Franciaországot is. Ha csak középeurópát vesszük akkor nem tudom, hogy igaz e, de ha jól tudom az első zsidótörvények Magyarországon születtek, még a németnél is korábban. És miként lehet ezt szembe állítani a népirtással. Nem is volt annyira sok az a 600 000 mert korábban jobban éltek mint máshol?
Nem mellesleg a magyar állam bűne nem az, hogy nem védte meg a polgárait, hanem, hogy közreműködött a meggyilkolásukban.
És a fentiek alapján ne mondja senki, hogy a fidesz nem pártolja az antiszemitizmust.
@vakapad: „magyarországi zsidók helyzete, ha az első világháború előttihez képest romlott is, még mindig jobb volt, mint a szomszédos országokban élő hitsorsosaiké.”
És ez mit mond a népirtással szemben. Akkor már nem is olyan nagy baj ami történt?
@maroz: „Azon próbálj meg eltöprengeni, hogy miért van ekkora fogadókészség a szélsőséges gondolatokra ilyen nagyon sok emberben.”
Erről érdekelne a véleményed. Én nem jutottam semmire.
@Link Elek: Nagyjából igaz – bár az első és második világháborúba azért vitték szép számmal az amerikai ifjakat (kötelező sorozás), ahogy a vietnami háborúba is (kötelező sorozás), valamint a McCarthy-korszak alatt nem is kellett, hogy kifejezetten kommunista légy: 1950 és 1960 között az is elég volt ahhoz, hogy szétrúgják a seggedet, és közhivatalban ne kapj állást, kiadó ne adja ki a könyvedet, ha csak egy picit is baloldali szimpátiájú voltál.
@dogbakszi: „Már említették, hogy jobbkonzerv az MDF és Bokros féle társaság, és azon kívűl nincs más.”
Egen, de ők csak parlamenten kívülről támogatják az Ország Építését… 🙂
„A többi „jobbos” csapat sem balnemzi, hisz az egyik populinemzi, míg a másik elfajnemzi, hisz a szocialista „megnyilvánulásuk” csak populista, beütéssel bír és csak verbális, miközben tetteik egészen mások…”
Ebben igazad van. De (szerintem) közelebb állnak a bal oldalhoz, mint a jobbhoz. Persze a torgyáni nyomvonalat követik… Csak neki nem volt fejsze a kezében… 🙂
„A nemzeti-szocialista kifejezés helyett használja csak ezért nnyugodtan a náci kifejezést…”
Nem hinném, hogy a fityisz náci lenne. Inkább lehetne fasisztát mondani rá (abból is a korai verziót). De annyira nem veszik komolyan magukat. Egyelőre… (vagy ahogy D.T. twitter-huszár szokja írni: egyenlőre) 😉
@TrueY:
„Nem hinném, hogy a fityisz náci lenne”
Nem is rájuk, hanem a rosszabbikra, az elfajnemzire gondoltam. Azért javasoltam a rövid megnevezést, mert egyikükre sem mondható, hogy szocialista…, csak a „nemzeti” él, az is szlogenben. Az ,hogy a populinemzi most rezsicsökkentéssel kampányol, az tudható, hogy fenntarthatatlan, s csak a választási kampánynak szól, amit ők már rég elkezdtek, miközben minden más intézkedése csak a felső középosztályt támogatja.
@amergin:
Azert ezek az emberek _sokkal_ jobban jartak, mint akiket az ÁVÓ, vagy a nácik vittek el.
Hasonlo idopontban kell osszehasnolitani a ket orszagot, es minden idopontban az USA-t talalod jobbnak, mind az atlagember, mind a szegenyek tekinteteben.
@Link Elek: Teljesen egyetértünk. Ez így igaz.
@dogbakszi: „egyikükre sem mondható, hogy szocialista…,”
Azt, hogy szocialista nem. Csak azt, hogy kommunista. Államosításban kezdenek felzárkózni Rákosi mellé!
„minden más intézkedése csak a felső középosztályt támogatja.”
Ebben szerintem az játszik szerepet, hogy ők oda tartoznak. Illetve még a fölé… 🙁
@maroz:
A demokrácia sajnálatos jellegzetessége, hogy a felsőbbrendűeket megeszi a középszer. Amely középszer (lévén, hogy a véleményformálási hatalom döntő része a messze legnagyobb médiafelülettel bíró felsőbbrendűek birtokában van) a felsőbbrendűek iránymutatása szerint eszi meg őket.
A paradoxon abból ered, hogy a felsőbbrendűeknek sohasem a praktikum és a racionalitás a fontos, hanem felsőbbrendűségük permanens bizonyítása.
@fuhur:
Ez a „népirtással szemben” nem mond semmit. Csak azt mondja, ami le van írva. És az nem azonos azzal, mint amit a Magyar Narancs újságírója állított (hogy mástól vette át, az nem menti).
@fuhur: Az a baj, hogy már a bevezető is három oldal lenne. 🙁
Vannak olyan problémáink, amelyekre egészen egyszerűen nem lehet nyolc oldalnál rövidebb választ adni, mert nem lenne tisztességes, de nyolc oldalas választ adni meg értelmetlen, mert igény csak az egyszavas válaszokra van.
@vakapad:
:))
Mi ma tettünk ez ellen, ozsonnyára elfogyasztottunk egy felsőbbrendűt. Na jó, valójában csak kipletykáltuk jól, de az már majdnem olyan, mint egy elfogyasztás. 🙂
Magyar égen magyar ufó.
Amilyen a nép, olyan az adjonisten.
A rasszizmus alapvető élmény, s a jobb érzésűek azér’ kérik ki maguknak, mert fogalmuk sincs, hogy mennyi előítélet van bennük. Nemcsak jobboldalon. Sőt. (Na jó, nem sőt.)
Kötelező olvasmány: Nádastól a Hatodik levél. Aki belekezd, nem fogja abbahagyni!
(A link a Talált cetli című könyvhöz visz, bal oldalt a tartalomjegyzékben keresendő!)
dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=1181&secId=116379&qdcId=3&libraryId=-1&filter=N%C3%A1das+P%C3%A9ter&limit=1000&pageSet=1
@csársz: nem ismertem, nagyon kösz!
Elolvastam SM honlapjára feltett hozzászólását. Függetlenül attól, hogy még mit mondott, ezek a részletek önmagukért beszélnek: Idealizálja az 1848-as helyzetet (ebbe most nem mennék bele) is, de a legjellemzőbb a két világháború közötti időzsak krónikája az ő értelmezésében: többek között azt írja, hogy [A magyar liberális nemesség és a magyar zsidóság vezetői között megkötött 1848-as szövetség] egyes fonalai még az 1944 október 15-ei Szálasi-puccsig fennmaradtak. Az 1918-19-es forradalmak vezetőit a magyar zsidóság képviselőinek nevezi.
A numerus claususról fontosnak tartja megállapítani, hogy arányos akadály volt.
Benne van a magyar-zsidó kettős identitás, a cionizmust „a” zsidó népi gondolatnak nevezi, a zsidóellenes intézkedések támogatói olyan körökből származtak, amelyeket a német nácik finanszíroztak.
1928-38-at ideális állapotként írja le, amikor ugyan az állami pozíciók és a fegyveres testületek zárva voltak a szidók előtt, de a kulturális és tudományos életben ezernyi lehetőségük volt…
@maroz: Ne általánosíts. Én vállalom a 8 oldal elolvasását 🙂
@jotünder, szerintem felreerti aristot, ö nem az a frusztralt tipus, inkabb a normal eszmetörtenesz tipus, aki nem abbol indul ki, hogy ha valaki valamit kiejt a szajan, netan tesz, akkor tisztara csak sajat eröböl jutott arra a következtetesre, hanem a törtenelm soran eszmek, ideologiak, akar szazadokon is atnyulo modon befolyasoljak az emberek gondolkodasmodjat.
A Feltudasu Elit roppantul felszines egy iromany – az egesz kiindulopontja, hogy nem nem az szamit, hogy mit akarunk, hanem hogy mennyire birunk szaktudassal hozza, hogy profi modon megvalositsuk. A celok nem szamitanak, mert ugyis adottak, csak a vegrehajtas szakszerüsege. Ugyis minden gazdasagi miniszter ugyanazt akarja, csak az egyik hülye hozza, a masik nem! Ez a fajta determinisztikus, az egyeni döntest, ertekvalasztast fontosnak nem tarto hozzallas, ami a magyar ballibre igen jellemzö, szinten olyan dolog, ami nem csak ugy kipattant a maguk fejeböl, hanem egy eszmetörtenesz le tudna vezetni, hogy ez onnan van, hogy ket generacion at okitottak a nepet a törtenelmi szüksegszerüseg tanarol. Ezert hianyzik az a hozzallas, hogy kurvara szamit, hogy mit akarunk, es nem csak azt, hogy mennyire ertünk hozza.
Ez különösen a hetköznapi eletben igaz – nem igaz, hogy sok magyar vallalkozoval az a baj, hogy nem ert a szakmajahoz, sokkal inkabb az, hogy teljesen rossz celokat tüzött ki: gyorsan keresni sok penzt, aztan lesz ami lesz, es ebböl a rossz celbol következik, hogy belevag egy olyan területbe, amihez nem ert, de eppen az pörög.
Mi következik ebböl? Maguk alapvetöen intellektualis iteletet szeretnek mondani: ha latjak, hogy valaki valahol – megint inkabb a hetköznapi eletre gondolok, nem a politikara – valamit szarul csinal, arra gondolnak, hogy hülye hozza. Kerülik az erköcsi iteleteket. Ez hiba! Ez olyasmi, amit meg kell tanulni, hogy mikor vegyük eszre, amikor nem csak siman hülye valaki, hanem ott van a problema, hogy tulzott önzes vagy mas erkölcsi problema hajtja.
Ellenben a magyar jobboldal voluntarista – idegen töle az unintended consequences koncepcioja, ugy van vele, hogy ha X csinalt valamit es Y törtent, akkor X biztosan azt is akarta, hogy az törtenjen. Ennek is feltarhatoak az okai – leginkabb az, hogy az u.c. tipikusan közgazdasagi valami, a magyar törtenelem meg inkabb hadtörtenet, ahol ha valakinek had lett üzenve, akkor az nem csak ugy megtörtent, hanem kutyaszentseg, hogy a kormany hadat akart üzenni.
A magyar jobboldalnak meg azt kell megtanulnia, hogy nem mindig minden azert törtenik, mert valaki ugy akarta, szoval lejjebb venni a paranoiabol.
Ezeknek a törtenelmi, eszmei eröknek a feltarasarol van szo, nem felsöbbrendüsegröl.
Ugy ertem, az vili, hogy azt hiszem, meg meg egy paran errefele hogy a baloldali-liberalis- progresszivista eszmek rosszabbak, de ez nem jelenti azt, hogy az emberek is. Annyit jelent csak, hogy ök ezt meg nem ismertek fel, ennyi. Komolyan gondolom, hogy maga között meg köztem kb. csak annyi a különbseg, hogy en arra szoktam elbaszni az idöt, hogy ilyesmiken töröm a fejem vagy utananezek, maga meg inkabb matekozik v. ilyesmi.
Mi a velemenye TGMröl? Mert valami olyasmifele eszmetörteneszes megközeliitest csinal persze sokkal profibb szinten a baloldalon, amit mi szeretünk csinalni. Ö is felsöbbrendüsegre gyur?
Ha mar Aristot akarja csesztetni, inkabb azzal lehetne, hogy minek ir olyan dolgokrol, amiröl nem rendelkezik elegendö informacioval. Pl. amikor irta, hogy mindenki cselednek meg külföldre, aki nem egyetemi tanarnak. Ez pl. nem igaz. Van eleg harmadik vilagbeli koma cselednek arrafele, akik rosszabb iskolaztatast kaptak, mert keves volt ra a penz, mig a magyar ember ideiglenes cseled, amig a nyelvet meg nem tanulja, utana azert atjön, hogy viszonylag kepzett. Söt. Neha nagyon is az. Pl. az Egyesült Kiralysagban a a fogtechnikusok nagy resze betanitott munkas, csak a magyar, szlovak stb.nak van technikusi vegzettsege.
@Shenpen: nem tudom kicsoda Aristo, azt viszont tudom, hogy a magyar konzervativ eszmetorteneszeknek milyen a nemzetkozi recepcioja. semmilyen. pontosan tudom, hogy milyen felkavaroan szanalmas Lanczi es MAK publikacios jegyzeke, de mar nem is erdekel.
@Shenpen: ” a normal eszmetörtenesz tipus, aki nem abbol indul ki, hogy ha valaki valamit kiejt a szajan, netan tesz, akkor tisztara csak sajat eröböl jutott arra a következtetesre, hanem a törtenelm soran eszmek, ideologiak, akar szazadokon is atnyulo modon befolyasoljak az emberek gondolkodasmodjat. „
Ez például egy tők jó gondolat, csak nem értem, hogy akkor miért nem lehet az Imrédyt szajkózó mai magyar jobboldaliakat fasisztának (keresztény magyar nemzeti szocialistának) nevezni? Elvégre eszmetörténészileg világos, hogy onnan vették, amit mondanak, nem?
„Ez a fajta determinisztikus, az egyeni döntest, ertekvalasztast fontosnak nem tarto hozzallas, ami a magyar ballibre igen jellemzö, szinten olyan dolog, ami nem csak ugy kipattant a maguk fejeböl, hanem egy eszmetörtenesz le tudna vezetni”
Egy eszemtörténésznek esetleg azt is feltűnne, hogy nahát, a mai magyar jobboldal hihetetlenül determinisztikus, elvégre éppen azt keresik, miként lehetne a nemzet autnetikus létformáját helyreállítani – ami pedig adott és egyedi. Ninscs kibűúó, szánédk, egyéni akarat, csak ennek felismerése.
Nem is szólva arról, hogy a szöveg szerint ráadásul előbb-utóbb minden ballib (így, eszmetörténeti indíttatáshoz méltón egy publicisztikai-politikai kategóriát alkalmazunk, gratulálok) jobholdali lesz, hiszen felismeri a jobboldali eszmék magasabbrendűségét. Ami ugye – a morális implikációktól eltekintve – végtelenül determinisztikus eszme, vagy legfeljebb annyit enged meg, hogy aki az egyéni akaratáűnak engedve mégis ballib (sic!) lenne, az buta, hiszen nem ismeri fel a nagy igazságot.
Tovább is van, mondjam még mennyi hülyeséget sikerült leírni eszmetörténeti hevülettel és indíttatásból. Nem lehetne végre, egyszer nem azon gondolkodni, hogy a ballib (sic!) miért rosszabb., alacosnyabb rendű stb., hanem azon, hogy vajon ti milyenek vagytok? Úgy egyénileg, emberileg, vajon miért hiszitek, hogy kezetekben a végső igazság és esetleg eljutni az alázat erényéhez?
@jotunder: tudom, hogy be van szerelmesedve a publikacios indexbe, de legalabb ezen a területen kivetelt tehetne. Ez nem annyira egzakt tudomany – vagy amikor igen, annak dögunalmas – mint inkabb valami olyasmi, ami feluton van törteneszseg meg a közirosag, közeleti ertelmiseg között. Ezt nem lehet olyan egzaktul merni. Inkabb szubjektiv. en.wikipedia.org/wiki/Mark_Lilla peldaul nagyon fasza helyeken tanit, megis, a Reckless Mindra azt mondanam, erdekes, nem rossz, de nem annyira „sürü” mint MAK irasai. Kicsit laposabb. Ez teljesen szubjektiv. Nem lehet olyan objektiv mercevel merni, mint az „igazi tudomanyt”. Plane, hogy a magyar eszmetöri inkabb összefoglalja, interpretalja, kommentalja masoket, szoval behozza a magyar közönesegnek, nem kutat annyit. Mert minek. Kutatnak masok eleget, az ismetterjesztö munka sem rossz. Inkabb erdemes az egeszet egy jobban informalt közironak tekinteni.
@Wolff: mert a fasizmus ertelmetlen kifejezesse valt, annyira agyon lett inflalva, annyira serteskent lett hasznalva millio alkalommal, hogy alig maradt tartalma. orwell.ru/library/articles/As_I_Please/english/efasc
Nevezze pl. fajvedönek, az viszonylag pontos kifejezes. Ha megfelelöen csinalja, ha nem huzza ra az egesz jobboldalra, hanem mondjuk kb. a Jobbik rosszabik felere, meg egyet is ertek vele.
Nemzeti: OK ez bonyolult tema, a magyar jobboldal 90%-a erösen nemzeti, en meg inkabb amolyan nemzetközibb jellegü reakcios… Tehat nem tudok annyira melyen hozzaszolni. De szerintem a motivaciorol van szo. Nagyon leegyszerüsitve: hogyan tudja elerni pl. hogy egy orvos tisztesseges munkat vegezzen? Amolyan altalanos, emberiseget felölelö idealizmussal nem tudja motivalni, mert az csak rövid ideig müködik. Maradt kettö megoldas. Az egyik a penz. De az nincs eleg. A masik egy csoportszintü, büszkesegvezerlt nemzeti idealizmussal motivalni. Ez azert regebben müködött. Ilyesmire gondolnek. De ez csak tipp.
@Shenpen: „Az egyik a penz. De az nincs eleg. A masik egy csoportszintü, büszkesegvezerlt nemzeti idealizmussal motivalni.”
Abban a pillanatban, amint válogatsz azok között az ideologémák között, amelyekkel motiválni akarsz, posztmodern akarnokká vagy posztmodern akarnokok előszobaszőnyegévé válsz. Ez nem konzervativizmus, hanem egy gagyi narratíva összeütése pénzkímélés és a társadalom uralása céljából. És természetesen kontraszelekcióhoz vezet, botrányos minőséghez és züllött közszolgálathoz.
@Montefiore: erdekes gondolat. Mit ertünk posztmodern akarnok alatt? Forditott Foucault, nem anarchista, hanem mussolinista?
Egesz egyszerüen az opciok korlatozottak. Az emberek nem eleg idealistak ahhoz, hogy csak ugy emberiessegböl legyenek korrektek, zseton meg nincs eleg. De az konkret teny, hogy 1914 milliok mentek kontinesszerte lemeszaroltatni magukat a nemzeti erzeseik miatt. Miert ne lehetne elkepzelni, hogy ebböl azert annyi motivacio meg maradhatott, hogy az emberek tisztessegesen csinaljak a dolgaikat?
Nem ertek annyira a temahoz, nem vagyok tulzottan nemzeti, sokkal inkabb globalis progresszioban-reakcioban gondolkodom. De egyet tudok mondani: az összes nemzeti, akit ismerek, ugy gondolkodik, hogy vagy nemzeti vagy, vagy önzö, harmadik opcio nincs. Tehat pl. ha egy politikusnak nem hisszük el, hogy tiszta emberszeretet hajtja (mert azt azert ne), akkor ket eset van, vagy a hazaszeretet hajtja, vagy az önzes, korrupcio, lenyulas.
Nem tudom megitelni, hogy ez igaz-e. Engem speciel föleg a kivancsisag hajt az eletben. De az, hogy ez a dichotomia nepszerü, es jo esellyel az is marad. Szinte ez az egyetlen igazi tarsadalmi narrativa ma – ugy ertem nezzen ra pl. a fiatalok köreben nepszerü zenekarokra, van az ilyen, meg van, amelyik nem politizal, kb. ennyi. Egyebkent kb. ez volt a Reformkor, Szechenyi stb. narrativaja.
@Shenpen:
Az a konkrét tény, hogy milliókat VITTEK lemészároltatni! Arról meg, hogy hányan mentek volna önként, nemzeti érzésből, semmilyen konkrét tudomásunk nincs.
@kikoránkel: en.wikipedia.org/wiki/Recruitment_to_the_British_Army_during_the_First_World_War
„By the end of September, over 750,000 men had enlisted; by January 1915, a million. The reasons for their enlistment cannot be pinned down to a single factor; enthusiasm and a war spirit certainly drove some, while for others unemployment prompted enlistment.”
@Shenpen:
Igen és még Gravest is olvastam. Nade, hogy ” kontinensszerte”, az már nem igaz.
Mindamellett, az uralkodó osztályok számára nagyon tanulságos lett volna, ha csak a nemzeti érzésből katonáskodó önkéntesekkel vívják meg a háborút. Felteszem, sokkal rövidebben és kisebb veszteséggel zajlik le.
@Shenpen: Szegény `16-os magyar paraszt-bakák a „Doberdón”, akik olthatatlan nemzeti érzületüktől vezéreltetve hagytak ott asszonyt, gyereket, házat, háztájit, és mentek lemészároltani magukat a köves pusztára… Szép kép. 😉
Amúgy, az „önzés, korrupció, lenyúlas”-nak nem a „hazaszeretet” az ellentétpárja. Ti valamit nagyon- de nagyon rosszul tudtok ott a jobboldalon.
@ipartelep:
Shenpen nem veszi számításba, hogy egy politikust hajthatja valamilyen ideológia is, az általa felsoroltakon kívűl.
Vagy számításba veszi és besorolta az „önzés” alá.
Ő tudja.
@kikoránkel: Én úgy látom (röviden szólva róla), hogy ezt a magyar jobboldalnak nevezett konglomerátumot néhány tévhit, és az azokra támaszkodó ellenségkép tartja össze, táplálja, és vigasztalja. Az egyik ilyen, az antikommunizmus. Bármi is legyen az (a komenizmus), küzdenek ellene, hiszen az az ördögtől való. Közben nem is nagyon tudják, hogy mi az a komenizmus, mindenesetre úgy tudják, hogy nem az (hanem valami sokkal rosszabb), amit a mára a soraikba beszivárgó régi elvtársak vallottak anno. De ebbe inkább bele sem szeretnének gondolni… A másik ilyen tévhit, a nacionalizmus. Azt hiszik, hogy a mai világban a nacionalizmus érték, és aki nem melldöngetően nacionalista, az a haza árulója. A harmadik ilyen téves hit ideológiai jellegű: egy zavaros, maradi, konzervatív, haladásellenes, rendpárti, antidemokratikus katyvasz, amelyből így összekeverve, és felrázva mindenféle hülyeség következhet, és következik is, csak értelmes dolog (szöveg, ideológia, eszme, gyakorlati cselekvés) nem.
@kikoránkel: Folytatás (mi ez az új móka itt, hogy max. csak 1000 karakteres lehet egy hozzászólás?)
Ezek a jó emberek ugyan tényleg az egész vonalon tévednek (ha van igaz- igazság- és igazságosság a Földön), de ezt ők nem tudják, éppenséggel pontosan az ellenkezőjét hiszik. Hiszik, de nem tudják -ez azért fontos distinkció, hiszen a fixa ideáik tartalmából látható, hogy a tudásuk tév-, az értésük félre-, és egyáltalán, az egész világinterpretációjuk hamis, hazug, és hibás.
Így pedig könnyű mindent össze vissza beszélni, hiszen azt már Bertrand Rusell is megmondta, hogy hamis premisszákból bármi következik. Bármit mondhatnak, nem köti őket sem a faktuális-, sem az analitikus igazság, sem a következményreláció. Néha irigylem is őket. 😉
@ipartelep: A Fővárosi Bíróság maximalizálta a karakterek számát. Ugyanis 1000 karakterrel csak maximum tízmillió forintnyi becsületsértés követhető el Lázár képviselő úr sérelmére.
@jotunder: Ja, értem én a viccet… De így a blog elmegy egy amolyan beszólogatós irányba. Az 1000 karakter közepesebb kifejtésre sem elég.
@ipartelep:
Az 1000 karakter még sok is. 🙂
Bár, én szívesen olvasok okos fejtegetéseket, de én nem vagyok meggyőzendő(legalább is a fenti téma nagy részében), akiket meg érint, azokat bibliányi kifejtéssel sem ingathatod meg. Pont azért, amit írtál, mert hívők. Ha tévhit, ha nem.
Őszintén szólva, nekem is vannak bajaim pl az igazságosság egzakt definíciójával, és biztos lehetsz benne, hogy ők nem is fogadják el a te meghatározásodat. Innentől meg csak pár kommentnyi a beszélgetés „büdös komcsi-hülye náci” lezárása.
Miheztartás végett, ez semmiképp nem rád vagy Shenpenre vonatkozott, hanem a „közbeszédre”.
@jotunder:
1000 karakter?! Te nem szereted Montefioret!
@kikoránkel: Az 1000 karakter mindenképpen kevés annak, aki a kifejtéshez, érveléshez szokott hozzá. Szerintem ez hibás intézkedés volt.
Az „igazságosság”-nak nincs egzakt definíciója. Hogy is lenne, hiszen az csak egy általunk kitalált fogalom, nem pedig egy faktum. Két dolgot lehet vele tenni: 1. Közelíteni egy célszerű, hasznos, működőképes definíció felé, és 2. Közmegegyezni benne, megtalálni egy minél többek számára elfogadható meghatározást.
Amely meghatározást itt meg sem kíséreltem, még nyomokban sem. És amikor megkíséreltem (és meg is tettem), akkor az nem 1000, hanem pontosan 5089 karakter lett. 😉
Komolyan mondom beszarok a rohogestol.
Egy foldig letarolt pusztasagot csinal a hazankbol egy amokfuto es azon kel temazni hogy ez eszmetortenetileg hogyan is van es miert nem kritizalhato.
Az esz megall es kinyit egy nyugagyat is…
@Shenpen: MAK írásait rajtad kívül megadjagábor olvassa. Csak össze ne vesszetek rajta.
@Shenpen: Ööö, tévedés esete forog fenn, itt Imrdéysta politikát a Fidesz folytat nagy lendülettel. 🙂 Igaz ehhez Imrédyt kellene olvasni, netán Kovrig Bélát, ők nyilván nem részei az eszemtörténetnek, ha jól sejtem? 😉 Pedignekem mindig az az érzésem, hogy a harmincas évek katolikus szociális gondolkodóit mintha olvasnák azok a jobboldali/konzervatív/reakciós (tetszés szerint folytatható a komplemeter és átfedő kategorizálás) akiket én is.
Amúgy – szintén eszmetörténet, valamiért mindig ide jutunk vissza – a fasizmus nem lejáratódott kategória, analitikus értékéről és lehetőségeiről persze viták folynak, de ritka minta fehér holló, aki ki akarná dobni. Lásd pl. Roger Griffin munkásságát és annak kiterjedt kritikáját. (Amúgy komolyan: ha az eszmetörténet azt jelenti, hogy „mi” olvassunk 25 szerzőt, „ti” pedig másik huszonötöt, majd erre hivatkozva beszélünk arról, hogy az eszmetörténet álatlában mit is mond, akkor szerintem kompoly diszciplináris kérdésekkel kell szembe nézni.)
@Wolff: Más is így gondolja 😉
magyarhirlap.hu/velemeny/tortenelemora.html
@Harald Blåtand: Hát, hogy egyesek tőlem jobbra még Bayert sem olvasnak, ejnye. 🙂
Kösz amúgy, ez jól jön.
@sárkányfő:
Tökéletes diagnózis!
(mondom én, a jobboldali)