Csurka István esete Lánczi Bubuval és Schmidt Marival
Lánczi András nem filozófus, Schmidt Mária nem történész. Van egy léc, amit legalább le kellett volna verni, legalább a kezükkel, legalább huppanni kellett volna egyet utána, mutogatni, hogy majdnem megvolt, legalább a nekifutás, aztán a fosbury, csak voltak ezek a kisebb technikai problémák, amelyek a magasságban, mint mérőszámban kulminálódtak.
Legalább kellett volna néhány hajnali edzés, valamiféle elszántság, hogy meglesz a százhatvanöt centi, annyi elég volt a bronzéremhez az athéni olimpián, hogy talán valakinek meg akarták volna mutatni, hogy legalább valakinél jobbak akartak lenni. Fel sem merült. Lánczi a marxista Világosság szerkesztőjeként kezdte karrierjét mint a budapesti pártbizottság felkaroltja, Schmidt Mária pedig Ránki kommunista akadémikus felkaroltja volt, ez a felkarolt egy jó szó, a kar eleve egy jó végtag, aztán Soros karolta fel, bár ő inkább csak fizette, mint karolta.
Van valami közös Ránkiban és Sorosban, amit szerintem Csurka István észrevételezett volna. Mindketten Györgyök voltak. Lánczi Bubu és Schmidt Mari most rehabilitálnák Csurkát, hátha ezzel elfeledtetik azt, hogy nem sikerült elemelkedni a földről, amikor magasugrónak képzelték magukat.
Csurka eleinte csak akkor volt antigyörgy, amikor még a szokásosnál is többet ivott és mindenkinek akinek olyan györgyszerű pónemja volt elmondta, hogy büdösgyörgy. Aztán kijózanodott és rájött, hogy Aczél sem kifejezetten Hubert. És akkor kapott fél év Il Silenzio-t, de a darabjait azért játszották a pesti színházak, például azért, mert az emberek szerették Csurka darabjait, és mit lehetett tenni.
Csurka a rendszerváltás idején makkant meg, utána főleg rosszat írt, egy idő után rosszat és gonoszat.
A Kettes Kolbászt találtam meg magyarul abban az amerikai egyetemi könyvtárban, elolvastam, és tetszett, azt nem tudom, hogy Lánczi Bubunak és Schmidt Máriának tetszene-e az a részlet, amikor Csurka eltemeti a Bánk Bánt, mert kicsit hörgedezős, kicsit lefúrt lábú, bár ezt Cserhalmi mondta, ott voltunk a könyvbemutatóján az Örkényben, az Isten éltesse sokáig. Cserhalmi amúgy játszott a Ki lesz a bálanya? tévés verziójában, Szilágyi Tiborral, és akkor maradjunk is Szilágyi Tibornál.
Szilágyi Tibor volt X a Deficitben, később rendezte is. Igazából X-nél szeretnék maradni. X valamikor kommunista volt, a fényesebb szelek idején. aztán 1956-ban valami történt, amit valahogy megúszott, de egy hegedűtokba rejtett két tárgyat, egy Kommunista Kiáltványt és valamilyen fegyvert.
És akkor most Lánczi Bubu és Schmidt Mari helyett jöjjön a Deficit utolsó jelenete, X monológja, mert Csurka azért nekifutott rendesen, aztán, hogy hol volt a léc és átvitte-e… Tulajdonképpen mindegy. Svungja az volt, és az a lényeg.
„Végül is, nem tudom. Ezek a végső dolgok homályba vesznek. És csak a tények beszélnek: nincs.
Talán nem is volt. Így jár az, aki leteszi a fegyvert, és eldugja a Kiáltványt! Mikor tettem le a fegyvert?
Nem tudom. Egyszer, régen, a sűrű idő folyamán letettem a fegyvert. Betéve tudtam a Kiáltványt, és egy ideig hirdettem is. Aztán elkezdtem dadogni, mert mindenki más is dadogott körülöttem, és olvastam az elemzéseket arról, hogy milyen nagy mű a Kiáltvány. Én is azt mondom, nagy mű, és nem harsogtam tovább a szövegét.
Kiütötték a fegyvert a kezemből, és betömték a szám cukorral. De én nem hajoltam le a fegyvereimért, én nem köptem ki a cukrot, hanem eloldalogtam fegyvertelenül, és meghúztam magam egy bokor alatt, cukrot szopogatva.
Azóta itt vacogok a bokor alatt, és zavaros, kusza álmaim vannak. Néha azt álmodom, hogy forradalmár voltam, és valamikor kivontam fényes szablyám, hogy megküzdjek a sárkánnyal a szocializmus fényességéért. Ez sem igaz. Csak az az igaz, hogy most itt vacogok a bokor alatt, és a hegedűtok üres. „
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531963-678e85a948699' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531963&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531963-678e85a948699&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531963-678e85a948699' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
„Nem, Pista, te nem vagy antiszemita. Te buta vagy.” (Kardos G. György)
Spiró írt róla, hogy amikor a híres verséért Mészőly és a többiek támadták, Csurka védte meg. Csurka valószínűleg, mivel jó stílusérzéke volt, megértette miről van szó, Nádas meg nekiment. Furcsa világjaink vannak nekünk. De akkor volt valamilyen emelkedettség Bibó emlékkönyv ilyesmi, ma meg nincs.
miután úgynevezett „eredmények” sem a gazdaságban sem a közszolgáltatások terén nincsenek, nem marad más mint a nácizmus falig tolása
talán ez most már a nyílt pályán álló 70 éves mozdonyok országában kevés lesz
Valamire gondol az özvegy milliárdosné, amikor a húsosfazekak mellett üldögélőkről beszél.
Mindezek mellett a magyarok életükkel való elégedettsége folyamatosan növekszik (legújbb Eurobarométer szerint), már nagyjából elérte az EU átlagát. Persze, az egészségügyet az ország egyik legfontosabb problémájaként látják, de a lényeg, hogy már nem olyan borúlátóak, mint voltak végig a 90-es, 2000-es években. A negyedik kétharmadban ez a trend van vaskosan benne: a magyarok nagy része anyagilag gyarapodott. A kockázatok, a csúnya húzások, a korrupció kevésbé volt fontos nekik – a folyamatos hazugságok, a nép lenézése által generált megaláztatást meg nem vették észre.
@Grrr:](#comment-339986) ezt mondom állandóan. 2013 és 2019 között itt elég komoly gyarapodás volt, és ez a lényeg. az emberek azt érezték, hogy most nekik jobb. csak ha ezt leírom azt mondják, orbán-apologéta vagyok sőt nernyik, holott a régióban minden ország nagyon jól járt ebben a hét évben, pont ugyanazok oknál fogva, és magyarország nem járt különösebben jól a többiekhez képest. magyarországon alacsony volt a foglalkoztatás, közben nagyon olcsók voltak a hitelek és jöttek az uniós pénzek. erre lehetett high pressure economyt bazírozni. amit nem igazán értek az az, hogyan lehet most a bérhányadot ennyire gyorsan növelni és miért nem fog ez pillanatok alatt elinflálódni. most ezzel próbálkoznak és a kínai zászlóshajó szereppel.
@jotunder:: nem azzal van a baj, hogy ezt mindig felemlegeted. Azzal van a baj, hogy mindezt/jórészt az Orbán-rezsim érdemének tulajdonítod, holott még egy tucat vak majom/analfabéta afgán paraszt is Orbánéknál sokkal-sokkal sikeresebben használta volna ki az elmúlt ~15 év politikai-gazdasági lehetőségeit.
Csak közben nem tette volna tönkre az országot.
Ha olyan nagy lenne a gyarapodás, akkor miért csökken a lélekszám és miért mi vagyunk európa legszegényebb fővárosa ?
Miért nem épülnek metrók és kórházak a romok helyett, és miért zárnak be az óvodák ? Miért nem tatarozzák a házakat és miért földúton jár az agglomeráció ? Miért van bezárva a sok üzlet ? Miért zárják be a szórakozóhelyeket ?
Miért áll meg a közlekedés, ha esik egy kis eső ? Miért ég ki a busz és siklik ki a vonat ?
Miért rohadt le az összes közszolgáltatás ?
Az épített új városnegyedekbe miért nem költöztek lakók ?
Nálunk a kerületben új városrészek épültek. De 12 ezerrel csökkent a lélekszám. Ez a XI. kerület. De itt van Csepel…
https://444.hu/2024/11/25/hat-ovodat-bezarnak-csepelen
” Tíz év alatt 6 százalékkal, 2001-2022 között 13 százalékkal csökkent Csepel népessége. A 10 évesnél fiatalabbak száma a kerületben 5448 a 2022-es népszámlálás szerint, az előző népszámlálás szerint 6671 volt.”
És Budapest az ország legfejlettebb régiója. Vidéken bezárják az utolsó kocsmákat is.
Az újautó eladási statisztikák 2001-től 2022-ig. És azóta folyamatosan romlott.
https://novekedes.hu/hirek/nezze-meg-abran-mennyit-esett-vissza-az-uj-autok-eladasa
Szerintem az újautó eladási görbe pontosan mutatja a gyarapodást.
A legnagyobb gyarapodás 2005-ben volt az országban, ekkor szervezték a kibaszott nagy országos elégedetlenségi tüntetéseket és kormánydöntést.
Ezek a fidesznyikek azóta is csak az alamizsnán élnek. A fejletlenségi pénzeket gyűjtögetik, meg a földalapú támogatásokat. Abból élnek, hogy milyen csórón tartják az országot, mert akkor kaphatnak még több felzárkóztatási pénzt.
Az ország egy koldusmaffia vezetése alatt áll.
Felmutatják a fejletlen régiókat, a nyomorultak tömegét, aztán kapnak pénzt az eutól, amiből vesznek maguknak szállodaláncot spanyolban, vagy fegyvergyárat csehben, pártot Franciaországban, földet, vagy szigeteket a Bahamákon, rezsimet Csádban.
Szóval kiviszik a pénzt.
Ja, és közben ilyen mondatok mennek folyamatosan a médiában….
” Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy Ferenc pápa, Orbán Viktor és Trump…”
@labrys: nem, nem tulajdonítom, onnan lehet tudni, hogy oda is szoktam írni. de tőlem azt írsz, amit akarsz, csak ne kelljen válaszolnom rá. és hát nem kell.
@annokkk:
Az átlagjövedelmek nagyot emelkedtek (https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/ilc_di18__custom_14293591/default/table?lang=en), a háztartások fogyasztása nagyot nőtt, a háztartások nettó vagyona is. Ez sokat számított az alsóbb és felsőbb középosztálynak, mi mást is várhattunk volna? Ami a zsebükben van, az számít leginkább – a kórházak állapota rossz, de az már eggyel vagy kettővel lejjebb van a fontossági sorrendben. A sajtószabadság kérdése, világnézeti vagy szexualistásuk ill. nemi identitásuk alapján meghatározható kisebbségek elnyomása és megalázása meg nemigen zavarja őket.
És pontosan ezt tükrözik a felmérések, mely szerint az elégedettek aránya gyakorlatilag folyamatosan nőtt, méghozzá nem is kis ütemben. Az ország helyzetével és az ország gazdasági helyzetével a magyarok ma már ugyanannyira elégedettek, mint az uniós átlag. A demokráciával való elégedettség nem túl jó, de nem is nagyon rossz. Ahogy mondtam, vannak kritikák, főként az egészségügy helyzete kapcsán. De a Nép fele nem elégedetlen – ez magasabb arány, mint a Fidesz-rezsim első idején, szóval erre figyelnie kell minden poltikusnak.
@Grrr: A háztartások fogyasztása konkrétan a legalacsonyabb az egész unióban. Megelőztük Romániát és Bulgáriát is.
@nyulambator: Hát ott még drámaibb mértékben nőtt, de én csak azt nézem, hogy ez a Népet (annak a felét) mennyire zavarja. Mivel lehet őket megszólítani? Én mondjuk azt hiszem, a rezsim alapvető erkölcstelenségével, a megalázással, az elszámoltathataln dominanciával, a pökhendi arroganciával meg lehetne még sok embert szólítani, csak nem mindegy, hogy hogyan. Meg hogy ki.
@Grrr: Ne beszélj már szuperlatívuszokban a növekedésről, mert körbenevetlek. Magyarok felénél sem.
Ez egy lecsúszás.
https://www.economx.hu/gazdasag/megtakaritas-kiadasok-magyarok-tarsadalom-fizetesek-penz-pulzus.772325.html
@annokkk: Ez csak véletlen. Ha lölő vagy a vejünk bekerült volna az ezer megkérdezett közé, olyan átlagmegtakarítás lenne itt, hogy na.
@annokkk: A sztenderd KSH/Eurostat kérdéseket ill. makrostatisztikát kövesd végig 2010-től. És az Eurobarométer válaszok alakulását. Előbbiben sok mutató terén egyértelmű az életszínvonal emelkedése (nem minden évben, és nem feltétlenül a legutolsó években), utóbbiban még most is látszik a ‘Nép’ közérzetének javulása. Ha van más, 2010-ig visszamenő, azonos módon mért mutató, akkor persze mást is lehet nézni. De alkalmazz egy korrekt módszertant.
Megmagyarázza, hogy miért kapott a Fidesz újabb meg újabb kétharmadokat. Eddig.
@nyulambator:
Három százalék nem válaszolt. Ha az mind Orbán és Mészáros gyereke, a 8-cal együtt, az is csak11 százalék, aki legalább egymilliót tudna zsebből.
És az még csak egy öreg csotrogány, vagy egy bicikli.
…
Nem akarok olyan sok linket, de a 100 leggazdagabb magyar vagyona egy év alatt 1400 milliárd forinttal nőtt.
És 26,3 millió forint a magyar háztartások átlagos megtakarítása.
Ezt szeretik állampapírokba fektetni. Egyedülállóan egész európában. Egy hatalmas piros pötty…
https://novekedes.hu/elemzesek/mibe-fekteti-a-lakossag-a-megtakaritasait-az-eu-ban-igy-sporol-europa
Most akkor milyen átlagmagyar lett jól kibélelve ?
Aki milliárdos, és megtakarításait állampapírba fektette.
https://allampapirkalkulator.hu/hirek/friss-egyre-magasabb-rekordszinten-az-allampapir-allomany-210
Ez egy olyan konstrukció, hogy fogják a befolyt közpénzt, kiadják felcsútra, aztán visszakönyvelik állampapírba. Ha jól látom, így szabad szemmel.
Az állam meg közben igyekszik nem költeni semmire.
Én nem értek ehhez a gazdagodási számításhoz, de azért 50 ezer forint alatti megtakarítás a magyarok 70 százalékánál, az nem egy eszeveszett növekedés.
Ha ráül a szemüvegére, és eltöri, a Varga Mihály is megláthatja.
Viszont az állam egyre eladósodottabb. És most kéne ehhez értenem.
@Grrr: Bocs, hogy inkorrekt a módszertanom. Szerintem hazudik a statisztika . Tudod, ez egy korszerű érzés. Azt gondolom, hogy becsapnak az elitek.
Hogy Bécsben olcsóbb a Gorenje. És ha veszek hozzá egy használtautót, és a tetejére kötözöm és hazahozom, akkor is jobban járok, ha utána a csotrogányt belelököm a folyóba. Neked nincsenek ilyen érzéseid ?
@annokkk: 1. tény: növekedés volt. 2. tény: meghálálták a választók. Mit nem lehet ezen érteni? Nem érdekelte őket, hogy máshol nagyobb, hogy lölö, stb.
@annokkk: Én igazából nem is a statisztikákból indultam ki, hanem az Eurobarométer felmérésekből. Bocsánat, ezt nem tudom betenni, de 2013 tavaszán megugrott (62%-ra) az élettel elégedett vagy inkább elégedett magyarok aránya, és onnantól majdnemhogy simán emelkedett tovább. most már 84%-on áll, ami majdnem az EU-s átlag. A kérdés ugyanaz volt mindig, teljesen összehasonlítható. Ez egy tény, és fontos tény – amire minden politikával foglalkozónak érdemes odafigyelnie: a magyarok elégedettsége életükkel (eddig) folyamatosan nőtt a Fidesz alatt. A tény, az állítás csak ennyi: a magyarok így gondolják. Nem vesznek számításba ezt-azt, ebben egyetértünk. Pláne nem azt, hogy más felzárkózó országok még jobban teljesítettek, pedig ott nem Orbán volt a vezérlő tábornok.
A jövedelmek, a fogyasztás, nettó vagyoni helyzet meg egyebek ez után került magyarázó tényezőkként bele a gondolatmenetembe.
@Grrr: Ez a szám ugyanúgy lehet egy diktatúrában a félelem mérőszáma, mint egy demokráciában a konjunktúráé.
@darnoknew:
Csakhogy minél szegényebb valaki, annál fideszesebb.
Vagyis minél kisebbet növekedik gazdaság, annál hálásabb.
A lecsúszás egyenesen imádattá konvertálja a hálát.
Ebből az következik, hogyha lett volna növekedés, úgy járunk, mint sok ország, ahol tényleg volt, és pik-pak leváltották a vezetést.
A hálás választót a lecsúszás tartja meg a fideszben.
https://hvg.hu/itthon/20200626_Minel_szegenyebb_valaki_annal_inkabb_fideszes
Ha sikerült érthetően vázolnom a logikai sort.
@annokkk: Ugyanígy látom én is, és én sem hiszem el a KSH adatait. A KSH-t ugyanúgy utasítják bármire, mint minden más (nem-NGO) intézményt. Az aktuális sámán, Nagy Márton, a gazdájához hasonlóan az aranytojást tojó tyúkot ígérgeti folyamatosan, akár az államcsődig.
@annokkk: Őrizzük meg a komolyságunkat, kérlek! A magyar válaszadók a valóság tanúsága szerint még pártpreferencia-felmérésre is hajlandóak őszintén válszolni. Egy Eurobarométer-felméréstől arról, hogy az életükkel elégedettek-e (meg sok egyéb kérdésről) nyilván nem fognak betojni. Itt vannak a szemünk előtt a tények – a magyarok tényleg növekvő arányban mondták az utóbbi 1x évben, hogy elégedettek életükkel. Azt már mondtam, hogy nyilván nem vettek figyelembe kockázatokat, a jövő elherdálását, az építkezés elmulasztását, más országok fejlődését. De nem ez volt a kérdés.
@annokkk: Magyarországon öt olyan év volt 2013 és 2020 között, amikor legalább öt százalékkal nőttek a reálbérek. Mondjuk ez most is így van. A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 60 százalék alatt volt 2010-ig és most 75 százalék körül van. Erre már jön, hogy ez hazugság és ner-apologéta vagyok. Orbánék a hatékonyságot kúrták el, alacsony szinten sikerült növelniük a foglalkoztatottságot, és most, hogy vége a high pressure economy helyzetnek, nincs hitelbőség, elfogyott a munkaerő és az uniós pénzekkel is gond van nincsenek kitörési pontok. Ebbe simán belebukhat. P.S: Most hozták nyilvánosságra a TIMMS 2023-et Magyarország most matematikából a nyolcadikosok között megelőzte Finnországot…. A törökök (na ez érthetetlen) meg minket előztek meg.
@Grrr: „elégedettek életükkel” és ezt igazolja is a Facebook-oldalaik tündi-bündi tartalma. 🙂
Az ú.n. jogállamiságot meg lesz@rják.
@jotunder: Én nem gondolom, hogy jobb lenne a foglalkoztatottság. Tény, hogy ahol azelőtt 30-40 évesek dolgoztak, ott most hatvan-hatvanöt évesek. Mert ugyanazok dolgoznak, csak közben megöregedtek. Nyugdíjba mentek. Aztán visszafoglalkoztatták őket. Például az óvónők, tanárok, ápolók és így tovább.
A nyugdíjkorhatár 65. Azelőtt 55-60 volt.
A körzeti orvosom azelőtt egy ötvenes volt egy harmincas asszisztenssel. Most egy nyolcvanas egy hatvanas asszisztenssel. Egyébként pont ugyanazok.
Most mondják, hogy bírósági jegyzőkönyvvezetőből, ügykezelőből nagy hiány van. Sírnak a bíróságok. 200 ezret lehet vele keresni.
Hol van ez a 200 ezer a sokat lengetett átlagkeresethez ?
Valahol, valamiben mindig sántítanak ezek a statisztikák.
Foglalkoztatottnak az számít, aki az elmúlt héten valahány órát dolgozott. Nem az, aki meg tud élni belőle.
Munkanélkülinek meg az számít, aki három hónapon belül veszítette el a meglévő munkaviszonyát. Nem az, akinek sosem volt, vagy az, aki már egy éve keres munkát.
Aki otthon marad, mert nem tudja kifizetni a demens szüleinek az öregek otthonát, mert milliós a beugró, vagy több a havi díj, mint az egész fizetése, az sem munkanélküli, hanem ápolásin van, ami 48 ezer forint.
Most sorolhatnám az elszegényedés ezer módját, de számold át ezeket euroba, vagy amibe akarod, és próbálj belőle megélni, mert nem olcsóbb itt sem semmi. Sőt.
Szóval lehet, hogy nagyon igaz minden, csak a torka véres. De még az is lehet, hogy csak tévedek. Én látom a bezárt boltokat, az agglomerásiós földutakat, a sosem befejezett csatornázásokat, az egypénztáras nyitvatartásokat meg a megszűnt fesztiválokat. A kongóan üres új betonépítményeket és az egyre üresebb utcákat.
Még a Balcsin is csak ezt tudtam látni. Bezárt helyek, üres helyek, üres strandok, üres utcák. Mintha ciánozás lenne.
De persze, hogy tévedhetek. Ez egy szubjektív nézőpont. A csilivili munkahelyeken ott serénykednek a fiatal alkalmazottak, és interneten vásárolnak az otthoni ejtőzéshez. Egyébként tényleg ezt csinálják. Ezért mennek könnyen külföldre. Ezt ott is tudják csinálni, csak kétszer ennyiért.
@annokkk: nem gondolod… hát, ne gondold. magánügy.
@jotunder: Ja. A matek eredmény szuper. A tanárok még ugyanazok.
Bottal is be fognak járni. Erre is jó a 65 éves nyugdíjkorhatár. Mire elfogynak, addigra meg a gyerekek is elfogynak. Minden jól ki van találva. A zokni belefér a nadrágba. Ez így gömbölyű.
@jotunder:
Az én belügyem, és nem közügy, ha 10 évvel fölemelik a nyugdíjkorhatárt, az okozhat-e növekedést a foglalkoztatásban ?
és
” Foglalkoztatott, aki a kérdezést hetét megelőző héten (az ún. vonatkozási héten) legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (pl. betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. ”
Módszertan 2013-2021-ig .
https://www.ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz21.html
Az újat nem tudom előhívni.
Hát… Megélhetést nyújt-e az a munka, amelyik heti egy óra ?
Van, akinek még sok is. De egyébként azért nem ilyen jók az óradíjak.
.
@Grrr:
.
„A tény, az állítás csak ennyi: a magyarok így gondolják.” Nem, ez nem tény, ez állítás.
.
Az ilyen „felmérésekkel” (helyesen: empirikus kutatásokkal) az a bajom, hogy tényként kezelnek állításokat, véleményeket, elképzeléseket. Mondhatnám, hogy a tények megtörténnek, az állítások állítódnak, nyilatkozódnak.
.
Egy ide nem tartozó példa az érthetőség kedvéért. Soxor megkérdeznek diákokat, fiatalokat, egyebeket arról, hogy szándékoznak-e külföldre menni dolgozni/tanulni. Az ilyen kutatások eredményeként nagyon magas számok jönnek ki: rengetegen szándékoznak. De ha megnézed, hogy valójában hányan mennek külföldre, akkor ennek a töredéke, de legalábbis sokkal kevesebben.
.
Na ezért vagyoxeptikus az ilyen közlésekkel, bármennyire tekintélyes forrásból származnak is. Egyáltalán nem azért, mert azt gondolom, hogy a kérdezettek betojnának. Hanem azért, mert ez egy alapvető módszertani hiba, amely az egész kutatást képes félrevinni, eltorzítani.
.
És akkor még nem is észrevételeztem, hogy „a magyarok” – olyan nincs.
.
@hakohen: Ugyanazt a kérdést teszik fel már évtizedek óta, és a válaszokban nagyon jelentős az elmozdulás. Erre az eltérésre figyeltem fel, nem arra, hogy 84% vagy sem.
@Grrr: a tvitteren valaki kitette, hogy a 414 forintos euró miatt az egész csuti bagázs börtönbe kellene menjen, és mellékelt egy táblázatot, hogy 2012-ben az euró 300 forint volt, most meg annyi, amennyi, ellenberger az euró ugyanúgy 25 koronába került akkor és most is.
.
Kicsit adatbányásztam, és ez lett az eredmény (összefésültem a hszeket): 2012-ben 208e volt a magyar átlagfizetés, az akkor (300EUR/HUF) €693 volt. Ma az átlagfizetés kicsivel 600e alatt van, az most € 1437, vagyis 2.1x annyi. Csehországban 2012-ben 26kCZK volt az átlagfizu, azaz €1040, most 44kCZK, azaz 1760, vagyis 1.69x annyi. Az 1.69 vs 2.1 úgy izgi, ha megnézzük ugyanezt a 2 számot 2003 és 2012 között is. A cseheknél 17kCZK = €530 -> 24kCZK = €1040 azaz 1.9x növekedés volt, míg Magyarországon 130kHUF = €485 -> 208kHUF €693, azaz 1.4x. Mivel ez is felmerült: a magyar mediánbér a magyar átlagbér 0.88 százaléka (KSH), míg a cseh mediánbér az ottani átlagbér 0.88 százaléka.
.
Tehát 414-es euró mellett is ennyit növekedett (2.1x) az euróban mért bérszínvonal. Májusban ráadásul, 386-os europp árfolyam mellett majdnem 2.3x annyit ért a fizetés az adott időszak végén. A lakóóssság a mostani válságot valszeg (már aki emlékszik) a 2008-assal hasonlítja össze, most dinamikusan nőnek a bérek, nincs munkanélküliség, nincs forex válság és lakhatási pánik, jó, hát van egy kis recesszió meg drágább soppingolni Párndorfban, de nem lehet minden tökéletes, nem?
.
annok kolléga, akivel én praktikus okokból nem beszélegetek direktben, nem érti, hogy mi van a szegénységgel: objektív, szubjektív mutatókban és relatív mértékben is egyértelműen látszik, hogy csökkent a szegénység. Nem azt jelenti, hogy nincs, hanem hogy csökkent. Akiknél csökkent, azoknak ez sokat jelent.
.
annok szintén nem érti, hogy Budapest jövedelem, életszínvonal és árszínvonal tekintetében nem nagyon marad el az átlag európai nagyvárosoktól, nyilván nem Zürich a referncia, de hogy itt szegénység lenne – hát, nincs.
.
Itt fent szó nincs arról, hogy akinek egy európaibb politikai kultúra hozzátartozik a lelki higiénéjéhez, az valszeg elég fosul érzi magát – ebben az sem segít, hogy egész Európa (és USA) is tart egy ultrabalos ideológia vs jobbos populizmus által leuralt és kettészelt mocsok felé; nincs szó arról, hogy valamilyen felfoghatatlan okból miért nem tolja az állam a magas hozzáadott értékű ipart, mint pl. az IT (sokkal többet keresne rajta, mint az akkumulátoron); miért van az, hogy ha orbán lát egy segget, akkor belerúg, majd kiabál utána, hogy engem elnyomnak; és még sorolhatnám. A fenti növekedés sem nagyon – vagy nem teljesen – a ner érdeme, ők talán többet kihoztak a konjunktúrából, mint sokan mások. De már az is nagy szó, hogy nem maradtunk ki belőle, mint az első nagy konjunkturális fejlődésből 2004-2007 között, amikor a szomszédok évi 10%-ot növekedtek, Magyarország meg 1%-ot.
.
Szerintem a fidesz az ellenzék sikeres szeletelése mellett emiatt nyert eddig.
.
De hogy jön ez Csurkához???
@jotunder: *”amit nem igazán értek az az, hogyan lehet most a bérhányadot ennyire gyorsan növelni és miért nem fog ez pillanatok alatt elinflálódni.” – exportvezérelt ország, kicsit drágább az euró, növekedést meg majd a fogyasztás húzza. És majd lesz infláció, akkor meg csökken az adósság devizában, de előtte egy kicsit boldogabb lesz a nép. Legalábbis én ezt látom mestertervnek, és vannak kétségeim.
https://m.hvg.hu/gazdasag/20240227_Harom_magyar_regio_van_az_EU_20_legszegenyebbje_kozott_Budapest_meg_jobban_elhuzott_a_videktol
.
@halatlangazember:
.
Négy megjegyzés az érdekes fejtegetésedhez:
.
1.) Aki valaha is tanult statisztikát (közgáz, szociol., pszich. stb.), az tudhatja, hogy az átlag önmagában értelmezhetetlen. Ezért tartják a statban az ún. szóródási mérőszámokat. Utóbbiak nélkül az előbbi szart sem ér.
.
2.) Az € átszámítása nemzeti valutákra (és viszont) teljesen félrevezető. Amióta Ausztriában, Olaszo.-ban, Spanyolo.-ban, Szlovákiában € van, azóta évente megfordulunk ezekben. És már régen rájöttünk, hogy nem érdemes semminek (étel, ital, vendéglátás, szállás stb.) az árát átszámítani HUF-ra, akármilyen árfolyamon. Csak ámítjuk, ugyanakkor idegeljük magunkat. Ezért nem informatívak a te – egyébként tényleg érdekes – számaid.
.
3.) Igazán az mond valamit egy nemzeti valuta vagy az € ($, Ł stb.) értékéről, ha nem az átváltási értéket nézzük, hanem azt, hogy egy valamilyen (nem átlagos, hanem konkrét munkából adódó) jövedelemmél azt nézzük, hogy egy egységnyi jövedelemből hány kg krumplit, narancsot, lisztet, városi B&B szállást stb. lehet vásárolni. (Lehet, hogy nem vagyok eléxaxerű, de nem szakmám; azért gondolom érthető, hogy mit akarok mondani.)
.
4.) Ami pedig a szegénységet illeti, szociális érzéketlenséged kifejezetten felháborít. Nem tudok adatokat szembeállítani állításaiddal, csaxemélyes tapasztalatokat. Mondhatni anekdotikus tapasztalatokat. De ez éppen elég.
És javaslom neked is meg mindazoknak, akik a meleg szobájuk kényelmes foteljéből kommentelnek, hogy – nem, ne menjenek ki szegény falvakba, mélyszegény gettókba – csak azt tegyék meg, hogy az RTL tegnapi (vasárnapi) „Házon kívül” magazinjának középső riportját megnézik. Utána aztán beszélhettek szegénységről…
.
@hakohen: Az euróban való méricskélés itt annyiban releváns, hogy egyrészt valamiféle közmegegyezés szerint stabilnak tartott dologhoz mérjük, régebb ez volt mondjuk az arany. Persze, közben az EUR is inflálódott stb. Különösen azért érdekes most, mert az volt az állítás, hogy +30% az EUR árfolyamában tönkretette a magyarokat.
.
Mivel a KSH meg a Cseh SH sem közöl szórást, csak mediánt, ami mindkét országban 88-89%, ez pontosan az európai átlagot hozza. A medián vs átlag valamiféle információt szolgáltat azért az eloszlásról (nem annyira a mértékét, hanem a ferdeségét) de a 88% azt mondja, hogy valószínűleg nem extrém a szórás. Persze ehhez más adatok is kellenének.
.
Mindenféle tiszteletem mellett az anekdotikus érvelés a legsúlyosabb érvelési hibák egyike. És mégegyszer, a szegénység létét nem tagadtam, hanem a mértékének csökkenése a tény.
@nyulambator: Ha Mao nem tud (márpedig nem tud) kezdeni ezzel valamit, akkor ameddig van, ezt a koloncot fogja húzni magával. Ugyanez igaz az oktatásra, ország felső harmada-negyede világ top 10-20-as eredményeket produkál, az alja meg Burkina Faso.
@halatlangazember: : Khmmm… bolsyparasztnak (&al) nem azért kell(ene) böribe vonulnia (többek közt) mert az ojró ennyi, meg annyi volt/van. Azért kellene, mert anno súlyos károkat okozott a visításuk a parlament mennyezetén a vakolatban, s a cehhet az adófizetőknek kellett állnia ;-). (Ld. „ajvék, 300 forintos ojró, mindmeghalunk, mer’ megöl a gyurcsánybajnai”).
Btw. károk… felelőtlen bolsygyerek nagyon szeret „katonául” beszélni (állítom, egy őrséget sem adott a Bakonyban „bohóckodva”). Az ugye megvan, honnan származik a „Fizet, mint a katonatiszt” szólás? Nos a katonás beszédű büdösbolsy pont úgyanúgy szeret fizetni :-(.
@nyulambator:Azért, ha esetleg Budapest esetében is torzítja a mintát, hogy egy adóparadicsom közponja, akkor mennyire …… ?
„…. legelején változás történt: amióta London már nem az EU része, eddig mindig Luxemburg volt a leggazdagabb (ami annyira kicsi hely, hogy az egész ország egyetlen régió), most viszont megelőzte Dél-Írország, ott az EU-átlag 286 százaléka az egy főre jutó GDP. Ez azért nem azt jelenti, hogy az átlagos írek életszínvonala ennyire extrémen magas volna – azért jöhetett ki ilyen adat, mert adózási okokból nagyon sok más kontinensről érkező cég oda költözteti az európai központját. Luxemburg így a második, a dobogóra még Kelet-Közép-Írország fért fel, szintén azért, mert így torzítja a statisztikát, ha egy ország adóparadicsom. A negyedik Prága, az ötödik pedig Brüsszel”
@hakohen:
Vásárlói paritáson mérve a legszegényebb Zágráb után.
https://24.hu/belfold/2024/10/25/budapest-szegenyseg-eurostat-adatok-elemzes/
Ha nem lennének ide bejelentve még a brazil pénzmosodák is, akkor hogy nézne ki Budapest ?
Nem szoktak a fővárosok zsugorodni és kihalni. A fővárosokba ömleni szokott a nép, nem pedig menekülni. Hogy nálunk történelmileg úgy alakult, hogy Budapest népessége csökkenő, ahogy az országé is, az egy nagyon nagy gyengeség jele.
Kulturális, idegenforgalmi és oktatási központ. De gazdaságilag gyenge, szegény és nincs lakosságmegtartó ereje, viszont vonzza a hajléktalanokat, munkakeresőket, koldusokat, menekülteket, mert toleránsabb és segítőkészebb, mint a vidék.
Ez utóbbi persze sok fővárosra lehet igaz. Összehasonlításban…
https://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/bpurban.pdf
Ez még a régi, 2009-es KSH munkája. Nagyon informatív.
A fideszes KSH ezeket a kifestőket tudja mutatni Budapestről.
https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/vizualizaciok/a-telepulesek-legfontosabb-adatai/?ter=13578
Leginkább az hámozható ki belőlük, hogy lebontottak sok egyszobás-kétszobás lakást, és építettek sok négy és négynél több szobás palotát, és csökkent az aktív korosztály létszáma, de nőtt a 65 éven felülieké eközben. Családi vonatkozásban nőtt a szinglik száma a házasokkal szemben és az egy gyerekesek száma a kétgyerekesekkel szemben.
ÖÖÖ. Ez a fideszkorszak nem családbarát, viszont vén milliárdosok becuccolása Budapestre.
Ha értelmezni akarnám.
@ijontichy: Inkább ott van a bibi a 10 százalékokat romló forinttal, hogy aki egy párhetesnél hosszabb távú szerződéseket köt, az sosem tudja, mit hoz a holnap. Lehet, hogy beerősödik, lehet, hogy lezuhan. Lutri.
Erre próbálj tervezni.
Már egy karácsonyi vacsora árát se lehet, nemhogy valami gazdasági kistigrist.
Megint hullámvasút a forintban, kétszámjegyű drágulás a boltokban.
Ezt nézd meg, hogy milyen fogyasztás lesz ebből…
https://24.hu/fn/gazdasag/2024/12/09/karacsony-bevasarlas-ksh-dragulas-aremelkedes-inflacio-spar-tesco-auchan-hipermarket-elelmiszer/
Amíg a szórási mérőszámokkal bíbelődtök, jöjjön egy kis anekdotikus érvelés a hátrányos helyzetű faluból, ahol húsz éve élek. (A szociográfia egyébként maga az ‘anekdotizmus’, de ezért nem zárnám ki a világ megismerésének eszköztárából.) A tízes években minden szinten volt gyarapodás. Hogy Szlovákiában ez milyen mértékű volt, arról keveseknek van itt fogalma. Hogy a legszegényebbek adják a fidesz biztos szavazóbázisát, az itt is nyilvánvaló. Ez nem csak a legszegényebbek szegényes gyarapodásával magyarázható; természetesen a propaganda és azzal a félelemkeltés legalább ennyire befolyásolja a szavazókat. A legszegényebbek egyben a legtájékozatlanabbak. A fidesz a propagandáját nem a legszegényebbekhez, hanem a legbutábbakhoz igazítja. Például az előítéletekkel sújtott csoportban tudja a legerősebb előítéleteket kelteni a migránspropagandájával.
amit én reális mutatónak tartanék, és még mindig teljesen a földön, a megfogható dolgoknál maradva, az a reáljövedelem/vásárlóerő és az állami szolgáltatások rendelkezésre állásának valami elegye. pl onnan, hogy ha van közszolgálati hírcsatorna, ami megbízható, akkor nem elengedhetetlen, hogy külön előfizetéseket tarts fenn, ami a jövedelmed mondjuk 5%-át már le is fedte, és sorra a közszolgáltatásokon keresztül, hogy milyen anyagi erőforrásokat, energiát, időt követel meg tőled, hogy igénybe tudd venni vagy ki tudd pótolni. szigorúbb formájában azt néznénk, hogy a saját magad és a családod számára, de ki lehet terjeszteni a tágabb környezetre is, hogy felelősséget érzel mondjuk egy ismerős ismerőséért, aki alól kifutott a 3 havi munkanélküli ellátás, és beszállsz a segítségbe, vagy hogy általában véve a társadalom tagjaként viselkedsz, és különféle szolidaritási munkákban és gyűjtésekben részt veszel, még ha nem is érint a nexusaidon keresztül
ez mind kiválóan mérhető konkrét szám, forint, óra
engem azért érdekelnek a szubjektívebb elemek is, és pl a homofób népszavazás sikertelensége azt jelzi, hogy nem kizárólag a propaganda hatása alatt éreznek az emberek. van, amikor igenis a vaksi szemünkkel akarunk látni inkább. (más kérdés, hogy ez is a fenti módszerrel vizsgálandó saját erőforrásainkon múlt.) de arra nem tudok szempontokat vázolni, hogy hogyan különítsük el pl az elégedettségben a tényleges javulást a sulykolt üzenetek hatásától
@jotunder: Ez biztosította a feltételeket ahhoz a morális pusztításhoz, amit véghez vittek, amit folytatnak. Ez a pusztítás ennek a rezsimnek a bűne, ez a bűn maga a rezsim.
A statisztikához: ha például a híres utolsó szavak mennyiségével minősítünk, akkor az orulunkvincent kilőtt, mint a bitcoin árfolyam.
@darnoknew: frissítettem a plugineket, nem történt semmi más. ezt is GPT-vel egyeztetve csináltam, aki ért valamennyire a wordpresshez.
@allofarkucsillagnezo: : Amit én reális mutatónak tartanék, az a fegyőr mutatóujja a zárka felé ;-).
@K Zoltan: : Tkp. évek óta szajkózom, hogy nem a gazdasági dilettantizmus/lopás az igazi baj, hanem a társadalom etikai struktúrájának szétbarmolása. Más szavakkal a saját morális értékrendjük (érték? rend? ugyanmár. beteges káosz!) ráerőszakolása/kivetítése a társadalomra. Nemzedékekbe fog kerülni, mire ebből kitámolyog az önkritikára amúgy is hirhedetten képtelen mogyoró.
@jotunder: : „aki”??? Vigyázz, előbb-utóbb sérül a személyiséged :-).
„nem történt semmi más” : avagy „híres utolsó szavakból”: kizárt, hogy ebben a drótban áram legyen :-).
Na, akkor valahol itt a számításokban van a kutya elásva. A foglalkoztatottak nagyobb részét adó csóró kkv szektort mindig kihagyják a számításból, és akkor a nyugdíjasokat és egyéb kategóriákat nem is említettük a 3 százalékos inflációs növekedésükkel.
Méghogy növekedés. Muszáj lesz röhögni.
https://hvg.hu/gazdasag/20241210_gki-realber-realkereset-bernovekedes-atlagkereset-nem-novekvo-lakossagi-fogyasztas-gazdasag-inflacio