Differenciáljunk Marx Károllyal!
Eredeti szerző: jotunder
A poszt Marx Károly és a differenciálszámítás kapcsolatáról szól. Erről a kéziratról van szó. Charlie bácsinak a politikai gazdaságtanához kellett a matematika, és felidegesítette magát a deriváltakkal. Leginkább az bántotta, hogy a derivált dx/dy alakú, amikor pedig dx=0, dy=0 tehát ez 0/0, azaz értelmetlen. Egészen megdöbbentő, hogy mennyire elmélyült a differenciálkalkulusban, az összetett függvények deriválásától a Taylor-sorokig. Nem bírta elviselni, hogy a dolgok nem pontosan vannak definiálva, hogy a módszerek mögött ellentmondások sejlenek.
A kézirat 1881-ből származik. Ebben az időben a differenciálkalkulus már évtizedek óta tökéletesen meg volt alapozva Cauchy és Weierstrass által. Marx kritikája d’Alembert és Lagrange korában állt volna meg csak valójában. Az sem igaz, hogy Marx volt az első filozófus, aki elgondolkozott a differenciálok problémáján, pl. Hegel a Logika tudománya című munkájában már foglalkozott az infinitezimálisok okozta bonyodalmakkal. 
Marx kéziratát 1974-ben fordították le kínai nyelvre és egy évvel későbbb az Acta Mathematica Sinica teljes egészében közölte, mint a szocialista forradalom nagy előképét, a Lin Piao és Konfúciusz tanai elleni küzdelem jelentős fegyverét az ideológiai harctéren (ezt nagyjából szó szerint így írták le). Zhi Zhou kínai matematikus szerint bár Newton és Leibniz munkássága úttörő jelentőségű volt a differenciálkalkulus megalapozása terén, ideológiai eltévelyedéseik miatt nem tudták elkerülni a miszticizmus uszályát. Csak Marx elvtárs, a forradalom vezetője volt képes a dialektikus materializmus fegyverével megragadni a derivált fogalmát. Höhö.
Ez most roppantul viccesen hangzik, de a Nagy Kulturális Forradalom nem volt igazán fogékony a finom iróniára. Marx halála után döbbent rá a kínai proletariátus és a velük szövetséges értelmiség, hogy egy Abraham Robinson nevű amerikai matematikus nemsztenderd analízise megteremtette a marxi szintézist és így a szocialista forradalmi dialektika és a differenciálszámítás nagyszerű egységét. Erről bővebben itt lehet olvasni (ha nem sikerül megnyitni a fájlt, a Marx, Mao, Mathematics keresésre ki fog jönni).
Marx elszigetelten élt, nem tudhatott arról, hogy mi történt a matematikában a tizenkilencedik század közepén. Marx könyvtárakból nézte a világot, a kedves könyvei mellől, és azt is meg akarta érteni, amit nem lehet. Főleg azt akarta megérteni. Manchesterben a világ talán legrégibb közkönyvtárában, ma is látható az a karosszék, ahol gyakran üldögélt, és egy polcon a könyvek, amelyeket szívesen olvasott. Marx értelmiségi volt, valamennyire filozófus, talán nem is igazán közgazdász és nyilván egyáltalán nem matematikus. Kicsit filozófus volt, kicsit közgazdász, kicsit talán már szociológus is, a társadalomtudományok egyik atyja, aki a saját elméjébe zártan próbálta megérteni a megérthetetlent. Az, hogy néhány zsarnok két tömeggyilkosság között szívesen idézte a nevét, nem különbözik jelentősen attól, hogy más zsarnokok, más tömeggyilkosságok között, Jézus nevét szerették idézni.
Marx nem volt szörnyeteg (valószínűleg pár családtagjának erről árnyaltabb volt a véleménye, egyes kutatók szerint kb. annyi házvezetőnőt dugott meg, mint ahány gyakornokot a Deutsch Tamás) és nem volt óriás. Ő egyszerűen az emberiség és a világmindenség szomorúan egyoldalú küzdelmének volt a jelképe. És miről szól az egyetem, a tudomány, ha nem erről a reménytelen küzdelemről.
Rétvári Bence, ha jól emlékszem a nevére, és baromira nem akarok jól emlékezni a nevére, a szánalmas kis karrierjét, a havi milliócskáját próbálja menteni azzal, hogy Marx szobrát elbontatná a Corvinuson. Legyen meg az ő akarata. Tüntessék el a szobrot, és hagyjanak ott egy kis réztáblát a következő felirattal: Gondolkodni mentem a könyvtárba.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519808-6ae0e65db5696' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519808&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519808-6ae0e65db5696&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519808-6ae0e65db5696' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Helyezzük el Rétvári Bencét rendszertanilag. Ő Putyin pincsikutyájának a pincsikutyájának a pincsikutyája.
Ez úgy lenne korrekt, ha egy tábla jelezné: Itt volt Marx szobra, elbontatta Rétvári.
„Ún. közgazdasági elmélettörténetből annyit tartok relevánsnak, hogy a „Quesnay és a fiziokraták” kiváló név lenne egy rockzenekarnak. Akit érdekel persze olvassa, de Marx nélkül kiválóan el lehet létezni; ha aszerint nézzük hogy a mai közgazdasági gondolkodásra ki mennyit hatott akkor még elmélettörténetből is kb 10-20 fontosabb bácsi van.
Marx mint fontosközgazdász kultusza egyébként hungarikum, ha konzisztens lenne a kormány akkor nemzetiszínű pántlikát rakatna a szoborra. „
tollaszerge
(azért másolom ide, mert lehet hogy valaki idetévedő pár kommentig lenéz, de mondjuk a viccországosat már nem olvassa)
„Az sem igaz, hogy Marx volt az első filozófus, aki elgondolkozott a differenciálok problémáján, pl. Hegel „
Csak a rend kedvéért: ne felejtsük George Berkeley híres Analizálóját sem.
az rendben van, hogy marx hiábavaló és okafogyott küzdelmet folytatott a differenciálkalkulusokkal,de a fő kérdés az, hogy mit szól ehhez rétvári bence?
@Deepblue Noir: magyarnarancs.hu/belpol/marx_karoly_szuremkedo_-_szakmai_nezetelteresek_a_corvinus_egyetemen-65787
Trautmann azóta dékán. A magyar közgazdászatról lásd még econ.core.hu/~tothij/others/hatas/hatas10.html
(azóta valamelyest javult a helyzet, de nem sokat)
@nandras01: azt nem lehet mondani, hogy teljesen hiábavaló volt a küzdelme, ő azt amire szüksége volt, tökéletesen megértette. szerintem jobban értett akkor a kalkulushoz, mint Csaba László akadémikus most :)))
@jotunder: oké, elhiszem.
de a kínzó kérdés, hogy minderről mi a véleménye rétvári bencének, még mindig megválaszolatlan…
@Deepblue Noir: van egy mítosz arról, hogy Magyarországon már a nyolcvanas években polgári közgazdaság tudományt tanítottak az egyetemen. és hát nem. hány olyan ismert magyar közgazdász van, aki nem a marxkarcsin végzett?
@Deepblue Noir: igazából az a baj, hogy tollaszergét nem lehet rávenni arra, hogy ezt megírja, pedig érdekes lenne.
@jotunder:
A kérdés inkább az, hogy 20 év múltán hol vannak azok a közgazdászok, pénzügyi szakemberek akik pl. nyugati egyetemeken PhD-ztak, miért a marxkarcsi uccsó pár évfolyamából kell merítenünk még ma is? 🙁
@jotunder:
teljesen laikusként nekem annyi jön le, hogy van egyrészt a mai meghatározó elméleti közgazdaságtan, amit elméleti közgazdászok művelnek (EK), vannak az ezt elvető én most úgy nevezem „alternatív közgazdászok” (AK), ill. vannak akik eleve szociológusként, politológusként, filozófusként vagy pszichológusként foglalkoznak a gazdasággal.
nálunk ezek összemosódnak.
pl. Trautmann egészen biztosan nem EK, jó eséllyel a matematikai és egyéb tudása sem elég hozzá, de mégis olyan tanszéken oktat, ami azt sejteti, hogy ő ilyesmit művel. és lehetne még sorolni azokat, akik nem igazi elméleti közgazdászok, de mikro vagy makro tanszéken tanítanak, vagy éppen EK-nak nevezik magukat, holott a legszűkebb szakma szerint nem azok.
a közvélemény viszont nem feltétlenül van tisztában azzal, hogy mondjuk az aktuárius, a gazdaságfilozófus meg a mélyzöld alternatív közgazdász egyike sem azt vagy nem úgy műveli, amit ténylegesen elméleti közgazdaságtannak lehet nevezni.
@Deepblue Noir:
marx is inkább 19.századi társadalomtudós, aki több területet érintett munkásságával, de a 21. századi Elméleti Közgazdaságtanhoz (a „mainstreamhez”) aligha van sok köze.
@snakekiller23: így van.
@Deepblue Noir: von Neumann-nak van egy 1937-es cikke a Brouwer fixpont tétel alkalmazásáról a közgazdasági egyensúlyelméletben és arról mutatták ki, hogy Marx ha elég matematikát tudott volna, akkor TALÁN valami hasonlóra jutott VOLNA.
@maybach: Nem gondolod komolyan, hogy az államtitkár úr fizikai erőt fog kifejteni elbontás ügyében?
@snakekiller23: a CEU-n.
Marxhoz valószínűleg több publikált oldal köthető, mint amennyit Rétvári államtitkárként aláírt, ide értve a WC papír megrendeléseket is.
@RontoPal: scholar.google.hu/scholar?hl=en&q=a.lanczi&btnG=&as_sdt=1%2C5&as_sdtp=
Orbán ideológusa.
[CITATION] Capital: A critique of political economy
K Marx – 2004 – Digireads. com
Cited by 24325 Related articles All 23 versions Cite Save More
Charlie bácsi :)))
Az igazán durva, hogy Marx egy gyárba nem látogatott el soha, pedig az ipari világ fővárosában élt — de minden véleménye megvolt arról, mi folyhat ott.
Persze, Marx nagyon súlyos szimbóluma a káros bölcselkedésnek, pocsékul csinált társadalomtudománynak és emberismeretnek. Szomorú, hogy a tekintélyelvre épülő bölcselkedés (Nagy Gondolkodók hasból vett véleményének idézgetése) „tudományos” hagyományain túlélt, pedig a választott témáiban hálistennek többre is képesek lehetne az emberiség (szemben pl. a teológiával). Az empirizmus teljes hiánya vagy megcsúfolása sokkal nagyobb tragédia, minthogy valaki matematizáltan ragaszkodik az ötleteihez, vagy verbálisan. (Bár igen, sokkal átláthatóbb, és ezért megbízhatóbban megvitatható-elhihető, ha matematizált. Igen, megbízhatóbb közgazdász Szeidl, Kőszegi, Koren, Kondor, Kézdi, de azért a meglátásaik nem a matektól lesznek a valós világra helytállóak.)
A mai magyar gazdálkodás, ember- és társadalomismeret, és sok minden, ami arra épül, Marx nevével összeforrva rohadt. Ezért kár neki a szobor. Erről függetlenül Rétvári hülyét csinált magából: atlatszooktatas.cink.hu/dontsd-a-marxot-ne-sirankozz-1504428753
@RontoPal: @ParadiseLost: nincs értelme azoknak, amiket írtok
@maybach:
Ez az ország lassan olyan lesz, mint a macska, aminek az igazi értelme a háziasodása után 9000 évvel érkezett el animgifek formájában.
Nincs még egy ország, aminek mindennapjait ily frappánsan lehetne pármásodperces animációkban bemutatni: Rétvári eltávolítja Marx-ot, Ibra keresztülnéz Orbánon, Terike átesik a komondoron.
Ugye, hogy megérte.
@ParadiseLost: A társadalomtudományban Marxot elismerik, mint az egyik alapítóatyát. Marx kortársai közül nyilván az Alfred Marshall volt az igazi alapítóatya. Megnéztem, Marshall valóban jó volt matematikából, kifejezetten nagyon jó. Marx a doktorátusát filozófiából szerezte. Teljesen autodidakta módon esett neki az akkor még nem is igazán létező közgazdaság tudománynak és produkálta http://www.marxists.org/archive/marx/works/1857/grundrisse/
ezt itten. ezt hosszú évtizedekkel a halála után publikálták.
a mai világban ilyen nem történhet meg. abban a korszakban ez még lehetséges volt. nyilván nem lehet ugyanúgy tudósnak tekinteni, mint egy mai kutatót. ő egy TGM volt igazán okosban.
@jotunder: Alapítóatya, persze, Freud is az a pszichológiának, pedig a kísérleti módszerrel szemben még az is elég aggályos TGM-kedés. Igen, a témaválasztásért és a promotálásért feláldozott életért hálás az utókor. Ettől még nem jó tudomány. De nem igazán a publikációs mód miatt nem az.
És nem is a matek hiánya miatt. Marshall sokat tudott matekból, Keynes állítólag még többet. Ettől függetlenül Keynes nem azzal alapította meg a makroökonómiát, hogy matekozott (akkor nem matekozott, sokak szerint ezért nem is ő csinálta meg „igazán”) — és főleg nem ettől van igaza vagy nincs a gazdasági világválság okait, mechanizmusait, megoldásait illetően. Az okos, kritikus megfigyelési módszer talán még fontosabb eleme a tudománynak (science vs scholarship vs tgm), mint a matek. De persze, ciki, hogy Marx akkora tudós volt, amekkora, és nem volt igénye lépést tartani senkivel és semmivel sem.
Szerintem már valaki dolgozik a Marx helyére kerülő Matolcsi szobron. Aztán majd ha kész, akkor kiírnak rá egy pályázatot is, lényeg, hogy még a választások előtt fel lehessen avatni.
@ParadiseLost: 1857-ről beszélünk, akkor még nem volt igazi társadalomtudomány. senki sem gondolhatja azt komolyan (vannak, akik mégis), hogy Marx Karcsi bácsi ma egy igazi tudományos értelemben vett hivatkozási alap. másfelől, negyedszázad telt el a rendszerváltás óta, és akár lehetne is egy komoly közgazdasági iskola a Corvinuson, és hát nincs.
@ParadiseLost: az a tény, hogy Lánczi professzor lehetett a Corvinuson gyakorlatilag nemlétező tudományos munkássággal, Trautmann pedig őbalos hülyeségeket taníthatott, sokkal nagyobb probléma, mint az, hogy Karcsi bácsi ül az aulában és stíröli a hölgyhallgatókat.
@jotunder: Lánczi borzasztóan buta lehet, most olvastam egy írását a HV-ban, szánalmas.
@RontoPal: igen, ő borzasztóan buta.
@jotunder: Ebben nincs/sincs véleménykülönbség köztünk. Én kb. onnan indultam, hogy mintha a poszt egyik fő üzenete az lett volna, hogy Marx nem tudta a matekot, ezért ideje lenne megtagadni. Vagy OK, a tudományos felkészültsége-igényessége általában véve sem lehet példaértékű, ezért ideje lenne megtagadni. Ehhez hozzátettem, hogy Marxnak nagyon nincs igaza, és rosszul állt az egész megfigyelésesdihez, ezért ideje lenne megtagadni.
Persze, hogy lehetne is egy komoly közgazdasági iskola a Corvinuson, és hát nincs. Én csak azt tettem ehhez hozzá, hogy nem csak a matek hiányán meg a publikációs korrektségen meg olvasottságon múlik ez. Egy komoly közgazdasági iskola a megfigyeléseitől is igazán jó. Amíg csak Nagy Embereket akarunk citálgatni meg izmusokkal címkézgetni, addig olyan sokat nem is jelent, hogy a Nagy Ember olvasottan-tanultan matekozott, vagy autodidakta módon a gondolatfolyamait eregette.
@Deepblue Noir: Ja, tényleg, kösz.
@ParadiseLost: Ennek a posztnak nincs üzenete. Baromi érdekesnek tartom azt a tényt, hogy Marx ennyire komolyan meg akarta érteni a differenciálszámítást, és a hülye Rétvári miatt volt a megírásra egy kis apropó. A modern közgazdaság tudomány nagy problémája az, hogy egészen borzasztóan okosnak kell lenni hozzá. A mostanában néha piszkált Rogoff vagy Eugene Fama egészen rémisztően okos emberek. Ez nem egészen a matematikai okosság, ez olyan sakkos, matematikás, gyakorlatilas, fejtörős okosság, de attól még félelmetes tud lenni.
@jotunder:
„Ennek a posztnak nincs üzenete. „
na bumm, rétvárinak sincs.
@ParadiseLost:
ezt írtad másutt:
„Minden tiszteletem az adatokat kibányászó-összegyűjtő tudósoké, és persze abból is le lehet vonni következtetéseket, ami máris sokkal jobb, mint nagy embereket (Marx, Weber, Freud, Jung, Sartre, Derrida, Szekfű) citálni a társadalomról, emberekről, kultúráról, bármiről.
És van informális logika, lehet nem tökéletesen rigorózus érvekkel-módszerrel is következtetni, ezt nem fogom lánglelkűen lehazudni. De lássuk be, ez képlékeny műfaj, és amennyire egyáltalán meg lehet ítélni, messze nem elég rigorózus a többség. De természetesen nincsenek tudományos eredményeim (randomizált kísérleteim?) ennek alátámasztására.
Én annyit mondok, hogy tévedés, hogy ne lehetne társadalomtudományos kérdésekről a tudományos módszer szerint gondolkodni („science”, nem „scholarship”), ott pedig az induktív érvelésnek, az empirikus munkának vannak szabályai. Alapvetően a statisztika vaslogikája. Szerintem a mai történészek messze túlnyomó többsége fel sem ismerte, hogy az általa fontosnak ítélt kérdések (törvényszerűségek, pl. kultúráról, gazdasági fejlettségről, stabilitásról, demokráciáról, totalitarianizmusról, bármiről) igenis megfogalmazhatók lennének tudományos kérdésekként, és vizsgálhatók amúgy.
Lehet olyan kérdéseket operacionalizálni majd megválaszolni, mint hogy gyorsabban növekednek-e vagy stabilabbak-e a demokráciák, hogy mennyivel voltak szegényebbek és iskolázatlanok a feketék az amerikai délen az egészségi ellátásuk miatt is, hogy dobott-e Amerika gazdaságán a nácik elől menekülő sok tudós bevándorló, hogy mennyivel vetette vissza a kommunizmus (vagy a török) Magyarországot.
De látnunk kell, hogy ez mennyivel erősebb, fontosabb, érvényesebb így (még a maga korlátaival is), mintha csak olvasnánk ezt-azt — akár Foucault-szerű bölcsek gondolatait, akár okos kortársak megfigyeléseit (Bibó István), akár az érintettek-döntéshozók gondolatait (Teleki Pál). Az eseti történetek feltárása persze érdekes. De az általános kérdéseinkhez úgysem ez az út vezet el.”
ebben te lényegében elveted a gondolkodás bizonyos még létező és egyesek által nagyra tartott, egyetemi keretek között is gyakorolt formáit.
így van értelme annak, amit írsz, csak kérdés, ez mennyire helytálló.
@jotunder:
nem egészen matematikai, de azért tág értelemben valszeg mégis az, íg a „hétköznapi” gondolkodástól már teljesen eltávolodott. filozófus vagy mondjuk történész lehet valaki komolyabb matematikai „érzék” nélkül, elméleti közgazdász meg nemigen
Azért a XIX.sz-i todományos viszonyokba érdemes lenne bekalkulálni, hogy Pasteur vegyészként lett a modern orvostudomány atyja, miközben a hivatásos orvosok esetleg halomra ölték a betegeket. Némi elnézés tán Marxot is megilletné.
@Deepblue Noir: Ó, ez már egy egészen más válasz, és tőlem is mást követelne meg természetesen. Zavarbaejtő az alaposság, most mégsem vállalkozom ennek a vitának a lefolytatására.
Annyit azért megjegyzek, hogy bár ez a véleményem egészen sarkos megfogalmazása volt, valóban azt mondom, hogy az ilyesmi jobb ok lenne Marx száműzésére (nem feltétlenül érvényes, hanem vitatható, de sokkal jobb), mint hogy nem értette a matekot.
A tisztánlátás kedvéért mondom, azóta másképp érzem @jotunder eredeti üzenetét is, tkp. megértően meg is tűrné szegény Marxot ott, ahol van, ha jól értem.
Vagy még egy analógia hátha üdítően hat: Arisztotelészt is lehet a fizika egyik atyjának tekinteni. A témaválasztása, a komolysága stb. miatt. De a későbbi eszköztár és főleg a későbbi megfigyelések ismeretében nemcsak az elméleteit nem kéne ma már tanítani, hanem (a mégoly megérthető okból űzött) módszerei miatt talán nem is egy túl jó példakép a mai fizikusoknak, van nála sokkal jobb. A „gondolkodás bizonyos még létező és egyesek által nagyra tartott, egyetemi keretek között is gyakorolt formái” lehetnek még mindig state-of-the-art a morálfilozófia vagy episztemológia terén, mégsem ünneplendők minden területen. Társadalomtudományt már egy ideje lehet jobban is csinálni, sőt, (@jotunder szerint a matek miatt, szerintem a megfigyelések miatt) talán már Marx idejében is lehetett volna jobban.
Rétvári Úr a Nemzet mellett Küzd a magyarellenes nemzetáruló szobrának eltávolításával, de persze ezt a liberálkommunisták nem érthetik meg, mert ez Magasztos, Szent, Isteni, Erköcsös, tehát Jobboldali!
@ParadiseLost:
értem, de én nem marxra gondolok, hanem általában arra, hogy a legszűkebb értelemben vett empirikus társadalomtudományon kívül is lehetnek (még) értelmes, elfogadható gondolkodási formák, amit te teljes egészében száműznél, mert nem is science, nem is scholarship.
bár innentől ez már eléggé offtopic lenne.
@jotunder: sztem ez nem baromi érdekes, hanem tök általános.
Pl a Kornai visszaemlékezéseiben olvasható, h volt valami matematikus barátja, aki később skizofrén vagy depressziós esetleg valami még egzotikusabb lett, szóval abbahagyta a matekot, de hogy vele dolgozta ki a szocialista még nemfideszes tervgazdaság matematikáját. ’50-es évek, asszem akkor úttörő volt a komolyabb matek a magyar közgazdaságtanban (hol lemaradás van, ott lemaradás van és nem csak az úszómedencék számában:)), persze nincs komoly tudásom a dologról.
Azokat CV-ket, amik matematikus diploma után közgazdász diploma, estleg közgáz PhD, meg a világ végéig sorolhatjuk, szóval jól jön a matek.
@Deepblue Noir:
Hm, azért a scholarshipbe sok minden beleférne szerintem. Igaz, ami még abba sem, azt valóban vitatnám, egyetemre való-e.
Amúgy az egy érdekes kérdés, valóban bemenekülhet-e akár még a matematika vagy a teológia is abba a sarokba, hogy gyakorlati relevanciája soha semmi, ezért semmit nincs vizsgálni-tesztelni-megfigyelni rajta. Mert azért persze ha már pl. a gender studies-nak is lenne gyakorlati tanulsága (vagy kiindulópontja), pl. hogy két apa kisebb valószínűséggel nevel-e fel boldog/közveszélyes/heteroszexuális/stb. gyereket, akkor azért kevés „gondolkodás” kaphat felmentést a science-esebb módszertan alól. De értem, látom, hogy még épp elég sokak szerint épp elég sok mindenre jó az idézzük-vitatjuk scholarship.
Viszont a társadalomtudományok nagy része nem kaphat ilyen felmentést, ezért is rossz szimbólum Marx.
@ParadiseLost: „Viszont a társadalomtudományok nagy része nem kaphat ilyen felmentést…”
Nagyon egyetértek.
„…ezért is rossz szimbólum Marx”
Marxról ugyan más a véleményünk, de a kérdés szerintem inkább az, szükségesek-e egyáltalán az emberi szimbólumok.
(Amúgy léteznek t.tudományos igénnyel elért gender studies-eredmények. 🙂 Pontosan olyanok, mint amilyet említettél. Csak az intézményrendszer nem alakult még hozzájuk. Még ki kell kopniuk az alkimistáknak, hogy megszülethessen a kémia /pszichohistória/.)
érdeklődéssel olvasom @jotunder: @ParadiseLost: @Deepblue Noir: vitáját, és közben elgondolkodom, hogy rétvári bence vajh’ mennyit fogna fel belőle..?
persze azért nem árt nem elfeledkezni arról, hogy lényegtelen, hogy r.b. érti- e, avagy sem eme magasröptűt, azért a sarokban ő röhög, és marx el lesz távolítva, mert csak.
@Rabinowitz Petrovics Koppány: A mai magyar deklarált jobboldaltól fényévnyi távolságra van bármi ami magasztos és erkölcsös. Szent és isteni, aha. Na hess.
@nerángass: Isten által adott Szent Küldetésünk van! Maga nem látja?
@nerángass:
Nem olvastad a Bibliában? „@Rabinowitz Petrovics Koppány: nevét hiába ne vegyed!” (Asszem, a 11. parancsolat.)
(Kattints a nickje melletti linkre. Én már megtettem.)
Ha már tudománytörténet, legyünk méltányosak: házvezetőnők megdugása by the intelligentsia terén igen valószínűen egy magyar műszaki értelmiségi, bizonyos Görgey Artúr a világbajnok, hiszen igen magas kort ért meg, és hosszú ideig volt egészséges, szóval Marx legfeljebb második lehet. Deutsch meg nem értelmiségi, és különben is taknyos kölyök még.
@Rabinowitz Petrovics Koppány:
Ugyesen alkalmazod az újhelyesírást. Lárhatóan fejlett a Magyar Identitásod. 🙂
Kicsit más nézőpont, de azért talán jól kiegészíti (nem cáfolja!) @jotunder: időnkénti (főleg matekkal kapcsolatos) csőlátását:
herostratosphere.blog.hu/2014/01/18/marx_ur_a_nem_javasolt
Vajon van értelme feltenni a kérdést, hogy Rétvárit miért most kezdte zavarni Marx (szobra)?