Differenciáljunk Marx Károllyal!
Eredeti szerző: jotunder
A poszt Marx Károly és a differenciálszámítás kapcsolatáról szól. Erről a kéziratról van szó. Charlie bácsinak a politikai gazdaságtanához kellett a matematika, és felidegesítette magát a deriváltakkal. Leginkább az bántotta, hogy a derivált dx/dy alakú, amikor pedig dx=0, dy=0 tehát ez 0/0, azaz értelmetlen. Egészen megdöbbentő, hogy mennyire elmélyült a differenciálkalkulusban, az összetett függvények deriválásától a Taylor-sorokig. Nem bírta elviselni, hogy a dolgok nem pontosan vannak definiálva, hogy a módszerek mögött ellentmondások sejlenek.
A kézirat 1881-ből származik. Ebben az időben a differenciálkalkulus már évtizedek óta tökéletesen meg volt alapozva Cauchy és Weierstrass által. Marx kritikája d’Alembert és Lagrange korában állt volna meg csak valójában. Az sem igaz, hogy Marx volt az első filozófus, aki elgondolkozott a differenciálok problémáján, pl. Hegel a Logika tudománya című munkájában már foglalkozott az infinitezimálisok okozta bonyodalmakkal. 
Marx kéziratát 1974-ben fordították le kínai nyelvre és egy évvel későbbb az Acta Mathematica Sinica teljes egészében közölte, mint a szocialista forradalom nagy előképét, a Lin Piao és Konfúciusz tanai elleni küzdelem jelentős fegyverét az ideológiai harctéren (ezt nagyjából szó szerint így írták le). Zhi Zhou kínai matematikus szerint bár Newton és Leibniz munkássága úttörő jelentőségű volt a differenciálkalkulus megalapozása terén, ideológiai eltévelyedéseik miatt nem tudták elkerülni a miszticizmus uszályát. Csak Marx elvtárs, a forradalom vezetője volt képes a dialektikus materializmus fegyverével megragadni a derivált fogalmát. Höhö.
Ez most roppantul viccesen hangzik, de a Nagy Kulturális Forradalom nem volt igazán fogékony a finom iróniára. Marx halála után döbbent rá a kínai proletariátus és a velük szövetséges értelmiség, hogy egy Abraham Robinson nevű amerikai matematikus nemsztenderd analízise megteremtette a marxi szintézist és így a szocialista forradalmi dialektika és a differenciálszámítás nagyszerű egységét. Erről bővebben itt lehet olvasni (ha nem sikerül megnyitni a fájlt, a Marx, Mao, Mathematics keresésre ki fog jönni).
Marx elszigetelten élt, nem tudhatott arról, hogy mi történt a matematikában a tizenkilencedik század közepén. Marx könyvtárakból nézte a világot, a kedves könyvei mellől, és azt is meg akarta érteni, amit nem lehet. Főleg azt akarta megérteni. Manchesterben a világ talán legrégibb közkönyvtárában, ma is látható az a karosszék, ahol gyakran üldögélt, és egy polcon a könyvek, amelyeket szívesen olvasott. Marx értelmiségi volt, valamennyire filozófus, talán nem is igazán közgazdász és nyilván egyáltalán nem matematikus. Kicsit filozófus volt, kicsit közgazdász, kicsit talán már szociológus is, a társadalomtudományok egyik atyja, aki a saját elméjébe zártan próbálta megérteni a megérthetetlent. Az, hogy néhány zsarnok két tömeggyilkosság között szívesen idézte a nevét, nem különbözik jelentősen attól, hogy más zsarnokok, más tömeggyilkosságok között, Jézus nevét szerették idézni.
Marx nem volt szörnyeteg (valószínűleg pár családtagjának erről árnyaltabb volt a véleménye, egyes kutatók szerint kb. annyi házvezetőnőt dugott meg, mint ahány gyakornokot a Deutsch Tamás) és nem volt óriás. Ő egyszerűen az emberiség és a világmindenség szomorúan egyoldalú küzdelmének volt a jelképe. És miről szól az egyetem, a tudomány, ha nem erről a reménytelen küzdelemről.
Rétvári Bence, ha jól emlékszem a nevére, és baromira nem akarok jól emlékezni a nevére, a szánalmas kis karrierjét, a havi milliócskáját próbálja menteni azzal, hogy Marx szobrát elbontatná a Corvinuson. Legyen meg az ő akarata. Tüntessék el a szobrot, és hagyjanak ott egy kis réztáblát a következő felirattal: Gondolkodni mentem a könyvtárba.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519808-6ae0d726bd32f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519808&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519808-6ae0d726bd32f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519808-6ae0d726bd32f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder: Nincs mit megírni. Amit Marx csinált, nem hatott nagyon a mai közgazdaságtanra. Ettől ő még nem lesz rossz ember, jelentéktelen tudós más területen (pl szociológia), vagy akármi ilyesmi. Csak annyi van, hogy nem hatott, ezen nincs mit nagyon ragozni.
Csak összehasonkításképp: David Ricardo, akkor nagyjából akkor halt meg amikor Marx született, hatott, nagyon sok dologban. Mai napig felmerül a neve. Ez van.
Az, hogy Marx neve egyáltalán felmerül egy közgazdasági egyetem kontextusában, főképp szocialista kulturális örökségünk terméke, valós alapja nincs. Egy külföldi közgazdásznak, aki nem ebből a kulturából származik, nagyon fura Marx az Aulában. Nem gáz, nem fél tőle, nem haragszik rá, csak nem érti. Ezért hungarikum.
@HaKohen: Jellemző liberális hozzáállás, hogy a Szent Bibliával viccelődik, kedves Kohn.
@labrabbit: maga nem érti a Magasztos Erkölcsi Rendet.
@ParadiseLost: csak zárójelben: ma már nem igazán vannak közgazdasági iskolák (a „__ School” értelemben, ahol __={Austrian, …}). Max műhelyek vannak, ahol ozmózissal lehet tanulni a tapasztaltabbaktól. De a fluktuáció borzasztó nagy, emberek állandóan mennek ide-oda, főleg USAban.
A Corvinus gondja az, hogy nem tud olyanokat odavonzani, akik a nemzetközi radaron megjelennének (illetve ha vkinek sikerül az utóbbi, az automatikusan elmegy). A magyar felsőoktatás fizetés & óraszám kombinációjával ez egyszerűen törvényszerű.
@tollaszerge: Köszönöm, a bőrömön tapasztalom! Fel se merült, hogy Budapestnek csakazértis különc Iskola kéne, amikor sose volt a világon néhánynál több egyszerre.
Az már nagyon-nagyon off, de nem egészen pénz (órszám stb.) kérdése, hogy a Chikán-reformokat miért akasztották meg és fordították vissza a kertész karok támogatását elnyerő vezetők.
RV. rezsimpincsi bármennyire is igyekszik, nemhogy az ország, de még egy intézmény történelmi léptékével mérve is infinitezimális.
elvihet bármit régit, hozhat bármi újat, a Közgáz vagy a közgazdaságtan történelmét nem tudja eltörölni vagy megmásítani sem ő, sem a gazdája.
idővel vissza fog állni az inga, a történelemre a történetekre emlékezni fognak, amiben RV legfeljebb egy csúnya paca lesz a széljegyzeten.
a mostani kormány nagyon küszködik, hogy valami emlékezeteset, valami maradandót alkosson. alkalmatlanságuk révén ezt csak destruktív tettekkel tudják megközelíteni (átnevezések, megszüntetések, lebontások, áthelyezések), amit építenek, azok is a múltat idézik.
a tehetség nem a „harmadok számán” múlik. aki alkalmatlan, az tízharmaddal is alkalmatlan.
@jotunder: Rogoff nemzetkozi sakknagymester, valoban nagyon okos ember. Ennek fenyeben sajnalatos, hogy mint kozgazdasz, + mint kutato teljesseggel elvesztette hitelet. A gazdasagi valsagok termeszetet taglalo konyveben amator modszertani (statisztikai) hibakat ejtett, tarsszerzojevel egyetemben. A konyv (This time is different) mostanra nevetseg targyava lett, o pedig a periferiara sodrodott szakmailag – a Harvardon public policy professor-kent. Elete vegeig az orra ala fogjak dorgolni, hogy mekkora bakot lott.
@Lasombra: RB rezsimpincsi nem akar eltörölni semmit, nem akar behozni semmit, hanem közelednek a választások, és ehhez alkalmazkodva nagyon racionálisan működik; a szavazóik felé kommunikál kampány közeledtével nagyon egyszerűen:
1) voltak kisebb problémák egy Matolcsy nevű rosszul felvarrott szemű kesztűbábzseni ún. saját ún. ötletei miatt
2) közgazdászok, esetleg Corvinusosak kritizálták ezeket
3) Hohó! de hát ki csücsül az alában. Ja hát így már minden érthető. Hahó, kommunisták szevasztok! Merugye mi ellen is küzdött a pocakos focista, amikor még nem az EU és a felesleges kilók ellen??
Szóval Rétvári tökéletesen csinálja. Sztem tök ügyesen ilyen kis, konkrétan megfogható (képileg fölfogható) ám mégis szimbolikus dologba köt bele. Ezt csinálja. A kampányt. Nyerni akarnak. Ez van.
@OoOoOo: nem tudom, én a kampányt valahogy televíziós beszélgetések, viták, interjúk, óriásplakátok, hirdetések, fórumok formájában preferálom. a belsőépítészetet, mint kampányelemet, sem hatékonynak, sem odaillőnek nem találom.
de mondjuk én nem is vagyok fidesz szavazó. lehet, hogy nekik ez erőt ad.
még egy tétel a listán, amit vissza kell csinálni…
@tollaszerge: A szerenyseg az ‘overrated’? Ugye!
Az amerikai kozgazdasagi tarsasag (AEA) megalakulasanak 125. evfordulojara 2011-ben falinaptarat keszitettek az altalaluk legnagyobbnak, legbefolyasosabbnak tekintett gondolkodok arckepevel.
Marxot Keynes melle ultettek az osztalykepen, mert nyilvan tevesen ertekelik a maig tarto hatast a buta amerikaiak.
Lasd itt:
http://www.thebigquestions.com/wp-content/uploads/2009/12/aeaCalendar.jpg
@jotunder: hu.wikipedia.org/wiki/Kornai_J%C3%A1nos
@smokey_shorthair: Like
@OoOoOo: Még csak ennyi megfontolás sincs ebben az akcióban. Ezzel borogatják a Fidesz antikomancs szavazóinak az oroszok visszahívása miatti kognitív disszonanciáját.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: a szoborbalhé trendi. most már wannabe yuppiek viszik a mainstreambe
@smokey_shorthair: Nem gondoltam volna, hogy valaki egy falinaptárral fog érvelni egy tudománytörténeti kérdésben. De akkor, ezek szerint, ilyen is van.
@smokey_shorthair: 1. Charlie bácsit ma már nem tanítják komoly egyetemek alapkurzusaiban. 2. Rogoffnak és Reinhartnak most fog megjelenni az új cikke a világ talán legjobb közgazdaság tudományi folyóiratában. Amúgy tavaly is publikáltak ott. Neked hány cikked jelent meg eddig top közgazdaság tudományi folyóiratban? A illetve A* (ERA rankings) ?? 3. Rogoffék hibája nem érintette azért annyira komolyan a cikk végkicsengését, mint amennyire azt sokan gondolták. A cikket (és a könyvüket) a GOP belobogtatta a költségvetési javaslatukban, teljesen politizálódott a dolgozatuk, ez volt a botrány igazi oka.
@jotunder:
o pedig a periferiara sodrodott szakmailag – a Harvardon public policy professor-kent. „
most akkor ténylegesen hogy van?
@Deepblue Noir: 2004 óta Thomas D. Cabot Professor of Public Policy a Harvardon. scholar.harvard.edu/files/rogoff/files/cv_rogoff_0.pdf
@jotunder:
ezek szerint smokey tévedett:)
A poszt nem a politikai brandekről szól, Rétvári akciója meg igen. Nike nem jó, Adidas de. Teljesen értelmetlen bármilyen értelmezhető indokot keresni, a kezdeményezővel a vita pont olyan, mint végighallgatni, amikor gyerekek eldöntik, hogy a Playstation a jobb vagy az Xbox. Amikor meg azt mondom, hogy azért az tetszik neked, mert apukád azt vette meg karácsonyra, arra is biztosan van kész válasz.
Mit szoltok a Szabadseg terre allitando 4,5 m fesztavolsagu 800 kg bronzbol keszulo Reich sashoz?
Magyarorszag szegyene ez a kormany.
docs.google.com/file/d/0B4gcb6t1VP3eRHU2U0dRWFgzQTQ/view?pli=1&sle=true
@jotunder:
1. Tevedsz. Mindegyik valamire valo komoly USA egyetem Econ101 bevezeto kurzusan megemlitik Marx nevet, a kesobbi History of Economic Thoughts kurzusokon pedig reszletesen tanitjak a Das Capital-t, raadasul, meg Economic History kurzusokon is megemlekeznek rola. Filozofia kurzusokon standard tananyag Hegel mellett; political science kurzusokon a Brumaire 18-at kotelezo olvasmanykent kovetelik meg.
2. A hitelvesztest, a szakmai integritas elveszteset persze felerositettek a politikai felhangok, de a botrany alapveto oka az volt, hogy az angolszasz vilagban a konyvuket hasznaltak a valsagban megszoritast es kiadascsokkentest hirdeto es megvalosito gazdasagpolitika alatamasztasara. Ez utobbi allt a vita kozeppontjaban, es a hibas szamitas ezert szolt ekkorat. Rogoff korabban az IMF fokozgazdasza volt.
A szamitasi hiban van a hangsuly es nem annak mereten. A politika itt is beteszi a labat, mert kiderult, hogy Reinhart ferje egy igazi melykonzervativ kutato egy GOP think-tank-nel, es azzal is megvadoltak a szerzoket, hogy ideologiai megfontolas vezette oket a kutatasuk soran.
Rogoff egyebkent kedves, szimpatikus ember. Erthetetlen, hogy miert valasztotta szerzotarsul Reinthartot. Nem kellett keresnie, o megtalalta a le Femme-t. Ugy hirlik, hogy tenylegesen a szerzotars hibazott. megis, minden konferencian vagy panelbeszelbetesen, amin reszt vesz, akad legalabb egy hangos, felhangos beszolo, bekiabalo, hogy ‘szamold ki ujra’, egyel egy kis humble pie-t, amit kovet a fektelen, karorvendo rohoges a kozonseg soraiban. Erdemes rakeresni az Financial Times cikkekre. A gazdasagpolitikai vitakban egyszeruen nem veszik komolyan.
2/a. Nehany cikkem mar megjelent, es bevallom, Ph.D.-t az USA-ban szereztem.
@smokey_shorthair: én nem tudom megítélni, hogy mekkora volt a hiba, megnéztem a javított változatot, nagyon csekélynek tűnt az eltérés, fogalmam sincs, hogy ez mennyit befolyásol. erős kételyeim vannak azzal kapcsolatban, hogy ez komoly emberekre bármilyen hatással lenne. én persze azt sem értem, hogy eleve miért volt meglepő az eredményük.
Marx-hatás ügyben tollaszerge illetékes.
Igenis tanítottak „modern polgári” közgazdaságtant a MKKE-n a 80-as években – de talán előb is:
hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ty%C3%A1s_Antal
Mátyás Antal valamelyik művéből biztosan.
Ami érdekes, hogy a mikro- és makroökonómiai rendszeresítése után nővéremék idejében (89/90-ben?) sikeresen sztrájkoltak a diákok, hogy a Mátyás Antal féle tárgy kapcsán nem akarnak újra vizságzni mikor és makroökonómiai anyagból.
A filozófusok pedig már nagyon-nagyon régen is foglakoztak hasonló matematikai problémákkal (igaz, abban az időben a filozófusok tevékenysége nem korlátozódott a mai bölcsészekére):
hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%A9n%C3%B3n_paradoxonjai
Nem arról van szó, hogy ki kicsoda volt valójában, vagy hogy kik, miért és hogyan éltek vissza valakinek a szellemi gondolataival, munkásságával, hanem arról, hogy kiben milyen képzeteket kelt valakinek a neve. Egyszerűen elképesztő a baloldal önfelmentő, felelősségtompító, kettős mércézése ebben a kérdésben is. A szóban forgó ember a kommunista ideológia ikonikus figurája volt, ideológiája nevében és munkássága nyomán milliárdnyi ember szenvedett a Földön. Függetlenül attól, hogy Jézusra vagy másra hivatkozva mások miatt hányan szenvedtek. Marx neve minimum elkopott, leamortizálódott, és nincs mód visszakapaszkodnia egy tisztességes polgári demokratikus társadalom viszonyai közé. Bárki, akinek nevéhez mások vére tapad, ideológiai preferenciáktól függetlenül tünjön el a maradandóságot, értékállóságot sugalló közterekről! Ez a minimum, főként egy olyan országban, amelyben még mindig nem számoltak el a kommunista múlt örökségével.
@maybach: MIHAEL BAKUNYIN, 19, századbeli orosz forradalmár. „Marx zsidó és egy tömeg veszi körül, amely kicsi, többé kevésbé intelligens, áskálódó, fürge, spekuláló zsidókból áll, úgy, ahogy mindenütt vannak zsidók, kereskedelmi és bankügynökök, írók, politikusok, mindenfajta újságok riporterei, röviden irodalmi ügynökök úgy, ahogy gazdasági ügynökök is léteznek, egyik lábuk a bankban van, a másik a szocialista mozgalomban, a fenekük pedig a német sajtón ül. Minden újságon rajta tartják a kezüket, és elképzelheted, hogy milyen émelyítő az az irodalom, amit ez eredményez. Ez az egész zsidó világ
@Hohenstaufen: „a maradandóságot, értékállóságot sugalló közterek”
Ez gyönyörű!
@Hohenstaufen:
Tökre megörültem a kommentednek. Momentán kéne nekem egy kis vér, de macerás szerezni, ezért most elkezdtem keresni Marx nevén, de öreg vagyok már, a szemüvegemet is eltörte a gyerek, szóval nem jártam sikerrel. Kérlek, segíts, pontosan hol tapad Marx nevéhez vér? Léci, léci!
@Hohenstaufen: „Nem arról van szó, hogy ki kicsoda volt valójában, … hanem arról, hogy kiben milyen képzeteket kelt valakinek a neve. „
Elkészült már a felmérés, vagy csak a következő nemzeti konzultáció témája lesz az, hogy kikben milyen képzeteket kelt egyesek neve? Amikor ezt összesítik esetleg még élő személyekről, akkor az olyan lesz, mint egy jogerős bírósági ítélet?
@Hohenstaufen: Effajta, khmm, megfelelő közegben létrejött képzetekre alapozva politikai ideológiát, sőt, stratégiát lehet alkotni, s nyerni. Pl kétharmadot, ugye.
@Hohenstaufen: Öööö szerinted a Horthy múlt örökségét sikerült földolgoznunk ? Úgy hogy levontunk következtetéseket ? v.sz. jellemzően semmiféle történelmi korszakunk nincs megfelelően „földolgozva”.
@nerángass: nol.hu/kulfold/felavattak_az_elso_hataron_tuli_horthy-szobrot
„Földolgozzuk” -höhö.
@jotunder: én, illetékes? már megint mint vétettem? 😛
Nem tudok róla, hogy Marx annyira tananyag lenne Eco 101 kurzusokon. Eco 101 és a 1xx kurzusok általában amúgy sem szoktak annyira történetbe menni. @smokey_shorthair: természetesen belinkelhet egy diát amin ott a sok marxoskodás; addig furaságnak tartom a vélekedést.
History of Econ. Thought nem releváns példa: nem is minden helyen van, és biztosan elektív, meg hát miért ne említené Marxot a munkaérték-elmélettel, belefér. Csak a mai gondolkodásunkra nincs releváns hatása, de attól még history. Valszeg a biológusoknak is leadják Lamarckot az ő ilyen kurzusukon.
Még mindig nem értem, mi múlik azon hogy Marxot jelentős közgazdásznak állítsuk be. Borzasztó nehéz feladat ám, szóval érteni szeretném mi a hozadéka azok számára, akik emellett akarnak érvelni. Marx tudtommal szociológusként el van ismerve, mindenképpen polihisztornak kell lennie?
@dioretek:
Még ha fesztávolságú lenne…
De nem az.
Hanem feSSZtávú.
@tollaszerge:
lehet, hogy nagyon egyszerű. vannak azok az emberek, akiket én itt „alternatív közgazdászok”-nak címkéztem hogy mégis nevezzem valahogy,akik úgy gondolják, nem helyes, hogy közgazdaságtan alatt csak azt értsük, ami a „mainstream economics”. ők nyernek azzal, ha marx munkássága is közgazdaságtannak minősül, mert akkor olyasmikkel is foglalkozhatnak „elméleti közgazdászok”, ami a jelenlegi mainstream economicsnak nem célja
@nandras01:
+1
sajna permomentán az rv félék írják a törvényeket, melyek a jótündér, deeplbue noir, és a többiek életét megszabják.
ez az eset mindössze egy újabb kis bizonyítékot adott arra, hogy az rv félék (na meg a rajongótáboruk) milyen silány minőségű emberek.
ennyi történt.
mi meg szomorkodhatunk, hogy a 7,5 md-os emberi fajnak miért éppen ahhoz a részéhez tartozunk, ahol a közügyeket ilyen minőségű emberek viszik. persze ez is relatív. (és most jön az, hogy Afrikában éheznek az emberek…)
@Lasombra:
ez igaz.
csak ennek a kis országnak a sorsát lassan 100 éve az ilyen pacák írják.
hány emberöltő telik még el így?
gimis voltam a rendszerváltás idején. és eszembe sem jutott, hogy húsz év múlva az akkori nálam 10-15 évvel fiatabb emberek olyan p*tkányok lesznek, amilyenekről én már csak a könyvekben olvastam.
hogy nekem majd az lesz a sorsom, hogy ezeket tűrjem, vagy kénytelen legyek ellenük harcolni, ami csak apám nemzedékének, de méginkább nagyapám nemzedékének a sorsa volt.
és rettentően nem értem, mitől lettek ezek ilyenek? honnan jöttek a rétvárik? miféle rejtett kultúrális erő az, ami ezeket újrateremtette?
erről azért sztem lehetne valami szociológia phd-t írni.
a másik phd ötletem: a hatalom és a nép viszonya Magyaroszágon mondjuk 1918-2014. legitimációs ideológiák. faék egyszerűséggel: nemnemsohától a rezsicsökkentésig, avagy hogyan vette meg a mindenkori hatalom a nép jóindulatát, vagy csak engedelmességét?
@Hohenstaufen: Ez igaz, ha „Marx neve” helyett „Isten neve”-t irsz. Romboljuk le a templomokat!
@jotunder: mellekvagany, de muszaj vagyok közbevetni, hogy Lanczi Andras nem borzasztoan buta, hanem meglehetösen okos. Ahogy – kapaszkodjatok meg – Agh Attila, Lanczi elödje is az.
Es ez egyszerre igaz azzal, hogy amikor barmelyikük a magyar politikaval barmilyen szinten összefüggesbe hozhato dologrol beszel/ir, akkor ott az ertelmes emberek agysejtjeinek kimutathato hanyada nyomban szörnyethal.
Valahogy Magyarorszagon van egy ilyen specialis embertipus, aki egyebkent tök okos meg ertelmes, de ha politikarol kerül szo, elveszti az eszet es visszamegy haromeves hisztis kisgyerekbe.
Persze nem mindenki csinal ebböl megelhetest maganak :/
@ingyenebed:
húsz év múlva az akkori nálam 10-15 évvel fiatabb emberek olyan p*tkányok lesznek, amilyenekről én már csak a könyvekben olvastam.”
hát igen, erre sokan nem gondoltak. agresszív, törtető taplók meg szimpla gerinctelen seggnyalók közülük elég sokan.
a normálisabbakat meg elüldözik vagy lenyomják.
részben ezért is felesleges kádárnépézni: a fiatalok sem jobbak (persze nem is rosszabbak, ugyanolyanok)
@Ellenpontok:
a lényeg az, hogy hiteltelen.
elitista konzervatív-liberális értelmiségi VAGY orbánnyalonc
a kettő együtt nem megy
@Deepblue Noir: engem nem érdekel az, hogy politikai nagyotmondóként hiteles vagy sem. buta.
@ingyenebed: „honnan jöttek a rétvárik?”
A piaristáktól.
@jotunder:
habilitált, filozófiai tankönyvet írt.
@Deepblue Noir: habilitált? hogyodane….
@tollaszerge: szerintem sem múlik semmi az egészen, nyugodtan lehet annyiban maradni, hogy marxot elég sok jelentékeny (és tárgya történetére is érzékeny) gazdaságtudós tartja a gazdaságtudomány jelentékeny figurájának.
szerintem a valóság a neoklasszikus modellépítő gazdaságtudomány ajtaján is jócskán dörömböl. pl. amit marx mívelt, a neoklasszikus gazdaságtan nem mível: a gazdaság-történelem, az ilyen irányú érzéketlenség, úgy lehet, sokba került pl. az „átmeneti társadalmaknak” itt káejrópában, „markets spring up as soon as central planning bureaucrats vacate the field”. vagy: általában is, de itt káejrópában valahogy látványosan nem adekvát a gazdaságnak a racionális döntéshozatalon alapuló modellezése.
—
a lamarcki öröklési mechanizmus (tehát, hogy az élet során fölszedett sajátságok öröklődhetnének az utódokra) most épp erősbödő vita tárgya, pl:
http://www.newscientist.com/article/dn24677-fear-of-a-smell-can-be-passed-down-several-generations.html (http://www.nature.com/news/fearful-memories-haunt-mouse-descendants-1.14272 )
vagy
http://www.frontiersin.org/Journal/10.3389/fnins.2013.00224/full
(ez a két példa itt is említődik: en.wikipedia.org/wiki/Lamarckism#Current_views, ahol pro és kontra vannak érvek arra nézvést, mennyiben tekinthetők ezek az „epigenetikus” öröklési formák lamarckinak, és mennyire lehetnek jelentékenyek)
@jotunder: Khm.
Már 1971-ben. Mátyás Antal elmélettörténeti tanszékén.
„1970-ben megalapította a közgazdasági elméletek tanszéket, amelynek első vezetője lett. A tanszéket 1995-ig vezette.” (Wiki)
@sörtelen: @ParadiseLost: errol kerdezz meg kozgazdaszokat.
@jotunder: Felesleges.
Hétfőnként reggel és este még a csillárokról is lógtak a 6-os nagyelőadóban. Magnófelvétel, sokpéldányos indigós jegyzetírás zajlott. Soha, egyetlen más előadás nem volt úgy tele, mint az övéi.
Samuelson, Keynes, határhaszon-elméletek („differenciálkalkulus”!), ilyesmi.
S bár ezt nem szabadna tudni, de ekkor volt a Svéd Akadémia által felkért tagja a Nobel-Emlékdíj Bizottságnak.
Ezen túl miről kérdezzek meg „közgazdászokat”?
@sörtelen: buksz.c3.hu/0201/03b.pete.pdf. A végén ír Mátyásról és abban nagyon sok igazság van.