Doktorátusa sincs a Corvinus főátszervezőjének (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Több lap írt a Corvinus átszervezését felügyelő testületről.
Az egy dolog, hogy a Projektfelügyelő Bizottság elnöke a mérhető tudományos eredményt soha nem produkáló rezsimideológus Lánczi András, és tagja a szánalmas plágium-história közepében landoló Paprika Zita. Az egy másik dolog, hogy,
„A munkát áprilisig egy ismert üzletemberekből, szervezetfejlesztési tanácsadókból és a tudományos élet elismert embereiből álló tanácsadó testület segíti: a 8 fős testület feladata a megújulás projekt támogatása. „
A testület vezetője Csák János, mániákus orbánista üzletember, egykori nagykövet, akinek halandzsatanszéket alapítottak a Corvinus-on. Nincs doktorátusa.
Tagja a testületnek a rezsimjózsi Böszörményi-Nagy Gergely, akinek egyetlen tudományos tevékenysége az volt, hogy húszévesen írt egy cikket a majomparádé Gorka Sebestyénnel.
A testületben egyetlen embernek van köze a tudományhoz, Fertő Imre professzornak, aki mezőgazdasági kereskedelemmel foglalkozik, és Newcastle-ben szerzett doktorátust.
Nemnagyondemokratikus országok is szoktak időnként elitegyemeteket gründolni. Nagyonnagyonnemdemokratikus országoknak is sikerült már.
Nem így.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518435-6969cdef03ea9' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518435&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518435-6969cdef03ea9&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518435-6969cdef03ea9' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
se azért azt el kell ismerni: nem semmi egy igen soktagú átszervező testületet felölteni olyan emberekkel akik közül még véletlenül sincs senkinek semmi köze ahhoz, hogy kell egy normális egyetemet megszervezni/működtetni. Csák János nekem az új Magyarország-szimbólumom a kackiás bajuszával, pirospozsgás fejével, protkójával.
Fertő jelenléte e testületben igencsak meglepő, hiszen ő vezeti a Palkovics által megszüntetendőként megnevezett MTA Közgazdaságtudományi Intézetet. És valóban, ő tényleg komoly kutató, jelentős publikáció vannak.
off
Biztos igazad van Paprika Zita – és rajta keresztül – Kindler megítélésében – s lehet, hogy nem tudományos eredmény, de ő hozta be Mo-ra a döntéselméletet, s ez nem volt semmi a 70-es években, s egyszerűen érthetetlen, hogy miért nem Kindler a szerzője azoknak a fejezeteknek.
on
megnéztem a Fertő Imrét (semmit nem tudtam róla nyilván tökéletesen mással foglalkozik mint én). Egy valamit nem értek. Mi célból megy el valaki 50 évesen, 10 évvel a kandidátusi disszertációja megvédése után PhD fokozatot szerezni a Newcastel uni-ra? Én egészen kevéssé gondolom, hogy ő oda kiköltözött, részt vett a képzésen stb. Nyilván egyéni felkészülés történt, de az ok(indok) számomra továbbra is homály. Mondom ezt most kivételesen minden él nélkül, egyszerűen csak érdekel a dolog.
@harmadikszem: newcastle nyilván
Radev? Jézusom….
@harmadikszem: En azt hiszem, hogy Newcastle valamifele centruma ennek a teruletnek, kulon intezet van „rural economics”-bol.
@Wolff: rola aztan tenyleg semmit sem tudok.
Nem értelek kedves JT, mit csodálkozol, Csurka már a ’90-es években megmondta, hogy a szakértelem bolsevista trükk. Azóta ez kormányzati politika rangjára emelkedett, kiegészülve azzal, hogy bőven elég az akarat. Különben is sohasem lehessen tudni ezeknél a tudós embereknél, lám, mi is milyen sokra vittük, pedig nem értünk semmihez.
A NER lényege, hogy minden iparágból a pénz egy (alázatosan bocsánatot kérek, ismétlem: EGY) irányba áramoljon végül. Itt is ez a story. A jelölteket ebből és nem az oktatás szempontjából érdemes tekintetbe venni.
Na, persze: http://www.szepi.hu/irodalom/vallas/tima/tima_459.html
Ezektől az emberektől senki nem fogja visszakérni a tiszteletdíjat, amikor kiderül, hogy „munkájuk” teljesen eredménytelenül végződött. Tehát mégsem eredménytelenül.
@balmoral:
Ha hinni lehet a Portfoliónak, a tanácsadó testület díjazás nélkül végzi ezt a munkát. Persze, nyilván majd megtalálják a módját a köszönetnek.
@Külsős:
Jól hangzik, csak Csurka nem ezt mondta. Viktorék mondjuk szerintem ezt gondolják.
@Külsős: Ha semmiért dolgoznak, akkor pontosan annyi energiát fognak fektetni a dologba. Lehet, hogy ez lesz a legszerencsésebb…
@Muad’Dib: Csurka annyit mondott, hogy a szakértelemre való hivatkozás bolsevista trükk, azokban az időkben,a mikor azzal menteték át az eltvársakat és a hálózataikat, hogy ők a „szakértők”.
@Flageolet: „A Corvinus Etikai Bizottsága szerint 2002-ben fogalmilag sem lehetett az Egyetemen etikai vétséget elkövetni plágiummal, mivel akkoriban nem volt még Etikai Szabályzat, amiben ez benne lehetett volna.”
Megvan, mi volt itt baj egész végig! Van Magyarországnak Etikai Szabályzata? Na ugye!
@Külsős: A ‘pro bono’ részvétel ezen a szinten elég természetes. Ezek az illusztris embereknek aprópénzre nincs szükségük, de szívesen vannak benne az események sűrűjében.
@Külsős: @Grrr: nyilván a jövőképesség kutatóintézet munkatársai akik manapság 130 millió forintot kapnak évente a szó szoros értelmében semmire, na ők is sok pro bonot csinálhattak előtte; nem akármiket, gondolom én.
mandiner.hu/cikk/20181129_lanczi_andras_haladas_egy_rektor_naploja_xvii
annyira visszafogom magam, hogyha eggyel meg jobban visszafognam magam, akkor elindulnek hatrafele….
@harmadikszem: Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere; Bacsa György, a MOL Csoport stratégiai és üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója; Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója és Design Terminal vezetője; Havas István, az Ernst and Young Magyarország volt vezérigazgatója; Pap-Józsa Dávid üzleti mentor; Anthony Radev, a SEED vezetőképző alapító igazgatója, a McKinsey & Co. korábbi regionális vezetője. Csák János.
Egyiküknek sincs szüksége pénzre. Információra, baráti kapcsolatok erősítésére, bizalomépítésre, informális befolyásszerzésre esetleg már inkább.
Fertőt nem tudom.
@Grrr: BNG egy orbanrahelista kis senki, a tobbi ugye az uzleti szferaban van, ilyen ertelemben gondolom OK-k vagy legalabbis fogalmam sincs rola, hogy mi az abra.
itt azonban egy egyetemrol van szo, nemcsak uzleti MBA-rol.
@Grrr: Mint említettem volt, a testület tagjai által az ügyre fordított energia pontosan meg fog felelni az érte kapott juttatás mértékének. És mindenki így jár a legjobban.
Radev: Nagy játékos és eredeti karakter. Bolgár-német-magyar, a magyarországi és egyéb Kelet-Európai McKinsey irodák alapítója, Csányi tanácsadója.
Fertő PhD-ja a kandidátusi után: én másik tudományterületen több olyan embert ismerek, aki miután szerzett egy magyar PhD-t, fogta magát, és elment csinálni egy amerikai PhD-t (sőt MA+PhD-t) ugyanazon a területen. Számomra ez teljesen bizarr volt, mintha valakit kétszer keresztelnének meg, de elmagyarázták, hogy egy amerikai PhD (pláne neves helyen) annyival jobban cseng, mintegy minőségbiztosítási bélyeg, hitelesíti őket, és ezért megéri nekik. Ezen túlmenően a tudományos életbe, networkökbe is jobban be tudnak kapcsolódni így.
@jotunder: Ezzel a rektornaplóval megint vidám perceket szereztél nekem. És ha nem fognád vissza magad, tudnál valamit reagálni? Már úgy értem mindenféle altesti utalást mellőzve. Én szóhoz se tudok jutni. Esetleg annyit bírok kinyögni, hogy: Platón?
@balmoral: „Már úgy értem mindenféle altesti utalást mellőzve.” jol latod a problematikat….
@Grrr: @Flageolet: 2002-ben szerzői jogi törvény sem volt? Kindler örökösei beperelhetnék…
@jan: olyan én is ismerek akik akadémiai tőkeszerzés okán ráhúztak egy amerikai (vagy elit angol) PhD-t a magyarra. Szerintem ez kurvára megalázó pláne ötven évesen, de ez csak egy vélemény. Ha neked 20 év szakmai gyakorlat után iskolarendszerű tanításra van szükséged akkor eleve is véged van. Az már egy más kérdés, hogy ha valaki kutyabőrként akarja lebegtetni, bár ha nem nagyon hülye a selection committee akkor nyilván ezt a cv-ből ki lehet szúrni (aki korábban lépi meg ugyanezt, az tipikusan eltagadja a magyar előzményeket az Education history-ból.
@harmadikszem: abszolut, szerintem is gaz, engem letaglozott, amikor eloszor ilyet lattam
@jotunder: Nekem az jutott eszembe, hogy ez egy fasz, de ez renonsz, mert nekem nincs jogi képviselöm és különben is kinyalhatják mind.
Basszus, nagyon altesti vagyok ma.
@harmadikszem: konkretan irtam egy ilyen filozofusrol par eve, aki ezt meghuzta. a vilagon semmi bajom sincs vele. otveneves korban kicsit meredekebb, de tegyuk hozza, Ferto pontosan negyveneves volt, amikor a masodik doktoratusat szerezte, es a masodik doktoratusa kifejezetten mezogazdasagi kozgazdasagtanra volt specializalva. szerintem pont vele semmi gond nincs, sot, nagyon is OK, csak latom, amikor hirtelen eszreveszi a teremben, hogy o az egyetlen, aki valoban tudomanyos kutato.
@jotunder: Nekem a legfőbb bajom vele az, hogy az első PhD-ját, és ezen keresztül a helyet, ahol szerezte, eléggé leminősíti ezzel a lépéssel. És tovább erősíti azt a tengerentúlon igencsak elterjedt tévképzetet, hogy csak az amerikai vagy angol PhD a komolyanvehető, minden egyéb PhD valami gyanús-zűrös dolog. Ebből a tévhitből aztán elég sok hátrány származik, nem ledolgozhatatlan hátrányok, de mégsem fair helyzetek.
@jan: Nem o minositi le…. Hanem a vilag. Es nem, nem csak az amerikai vagy angol Ph.D komolyan vehetoek, de bizonyos doktorik talan valoban kevesbe komolyan vehetoek. Mondjuk ahol Lanczi az opponens, egy ideologiailag kisse tultengo nemzetikeresztenykonzervativ tezis eseteben, ahol a masodik opponens a jelolt spanjanak a batyja.
@jotunder: Nyilván van abban sok igazság, hogy bizonyos keleti-európai egyetemek PhD-i igencsak értéktelenek. Szóval ez az előítélet sok esetben jó találati arányt biztosít. De azért én láttam elrettentő példákat, pl. egy ismerősömet cambridge-i PhD-val nem vették fel egy német kutatóintézetbe, és az egyik faktor az volt, hogy jobb’ szeretik az amerikai PhD-kat. De ez nyilván tudományterület és emberfüggő, meg ahogy írtam is, ha az ember tehetséges, szorgalmas, jó témavezetője volt stb., akkor k-európai kisország PhD-jával is előbb-utóbb érvényesül, csak a játéktér nem teljesen sík, hogy úgy mondjam:)
@jan: vannak teruletek, ahol a magyar Ph.D elony. pl. graflimeszelmelet, bizonyos idegtudomanyi ugyek, halozatelmelet, stb. de ez nagyon nem tipikus.
@jan: mivel én többek közt ezt is kutatom mondhatom, hogy az irodalom szerint ez majdnem pusztán presztízskérdés. Több tucat kutató több tízezer cv és career path után egybehangzóan mondja, hogy a publikációs output (vagyis a produktivitás) egészen másodlagos tud lenni ahhoz képest, hogy honnan van a PhD, _miközben_ a kutatások azt is világosan megmutatják, hogy a jövőbeli produktivitás kizárólag a korábbi produktivitással (korábbi Research output) korrelál, és _nem_ korrelál a képzettség megszerzésének a helyével. Vannak konkrétan területek, nyilván nem az infrastruktúraigényes területek, ahol édesmindegy hol csinálod a PhD-t, mert tök ugyanazokhoz a dolgokhoz férsz hozzá. Nem az van, hogy nem sík a pálya, hanem az, hogy az akadémiai kasztrendszer nem igazán finomabb és mobilisabb, mint a korabeli indiai kasztrendszer.
Ettől még persze az is igaz, hogy elképesztő emberek elképesztő dolgokkal szereznek PhD-t itt a végeken; na de azoknak egészen biztos, hogy a Research outputjuk is konvergál a nullához. Itt a szopóágon azok vannak, akiknek – általában familial background alapon – nem merült fel a nemzetközi edukációs tőkeképzéslehetősége, és most, adott esetben jóval erősebb cv-vel (kutatási kimenetet tekintve) mint nyugati kollegái próbál érvényesülni.
PS: nekem olyan ismim is van aki – egyébként egy eleve is csak Oroszoprszágban kutatható témát – megcsinált Szegeden PhD, aztán tíz év múlva kb tök ugyanazt Oxfordban, hogy valaki el is higgye neki, hogy ért hozzá. Annak idején is, meg a második körben is ugyanazt csinálta: kutatta az orosz levéltárakat, kb annyit volt Oxfordban, mint anno Szegeden. Az egész nagyon nevetséges, megalázó és – ez a legfontosabb – nagyon hatékonytalan rendszert eredményez.
@harmadikszem: az „iskolának” jelentősége van. nem egyszerűen arról van szó, hogy a legjobbak a legjobb helyekről jöttek, hanem konkrétan tudható, hogy kik azok a témavezetők, akiktől jöttek. az én területemen gyakorlatilag alig van kivétel. matematika/természettudomány vonalon nem lehet a semmiből előjönni. bizonyos dolgokat nem lehet könyvből megtanulni, ahhoz mester kell, beavatás.
@jotunder: romantikus idea. Ebben nem hiszek masreszt az empiria is ellentmond neki. A legjobbak nem csak az upper middle classtol felfele vannak. Nem ugy szorja a golya. Marpedig az elit helyekre az elit megy tanulni. Soc sciben igazan erdekes dolgok szinte mindig a periferiarol jonnek legyen az human geography vagy regionalis ertelemben vett periferia. Csak mondjuk ezeknek a szerzoknek kicsit nehezebb az eletutjuk mint azoknak akik uknagypapaig professzorok voltak.
@jotunder: Srínivásza Rámánudzsan
@harmadikszem: journals.sagepub.com/doi/suppl/10.1177/ASRA_83_6/suppl_file/ASRA_83_6.ed_board.pdf
igy nez ki a vilag legjobb szociologiai folyoiratanak boardja. ez egy amerikai lap, amerikai szerkesztokkel. elitegyetemek, csucskategorias allami egyetemek, plusz nehany elitnek szamito liberal arts college professzorai. es pontosan nulla darab kivetel van. milyen periferia…
gyenge doktori iskolaba megy egy tehetseges gyerek? oszt, minek? eleve nem kaphat jo fizetest, hiszen nincs ra penze az egyetemnek. termeszetesen a jo doktori iskolaba fog menni. amerikaban az akar hetven-nyolcvan egyetemet is jelenthet. magyar doktori iskolabol tarsadalomtudos nem nagyon tort fel a rendszervaltas ota. lehet, hogy paran igen, nem tudom, de batran mondhatjuk, hogy lenyegeben senki. kozgazdasagtudomanyban a ceu-s ot (sajnos az egyik mar elment) eros fiatal kozul pont ot doktoralt nyugati elitegyetemen.
@jotunder: Szerintem totál fordítva közelíted meg a kérdést, mint ahogy az a gyakorlatban történik. Ha olvasol education témában a globális mobilitásról, akkor látni fogod hogy kivétel nélkül minden kutatás azt mutatja, mint már írtam, hogy ez a social class helyzettel, és nem a tehetséggel függ össze. Nem az a kérdés, miért megy a tehetséges gyerek gyenge doktori iskolába. Az a kérdés, hogy miért megy a felső középosztálytól felfelé a közepesen tehetséges is erős nemzetközi tőkét adó doktori iskolába, a lower class-ból meg miért megy az extrémen tehetséges is az elérhető (= a legközelebbi) helyre, ha egyáltalán hagyják. Az elit doktori iskola olyan szintű családi elköteleződést, networköt, hozzáértést és nem utolsó sorban anyagi erőforrást követel meg, ami egyszerűen nem egyformán áll rendelkezésére a társadalom tagjainak – s ehhez a tehetségnek semmi köze.
Az EBM diverzitás az megint egy olyan téma, ami sokkal inkább a kasztrendszer elgondolását támogatja, mint azt, hogy valamiféle transzparens open call alapján a legjobbak kerülnek be a boardokba, azok meg ugye mind a legjobb helyekről jöttek. Ugyan már. Ennek a citált lapnak mondjuk kivételesen szégyenletes a diverzitása, de a többinél sem sokkal jobb a helyzet. Számos kutatás mutatja az EBM diverzitás összefüggését az impakt faktorral vagy épp az alapítás évével. Ez egy hatalmi pozíció, amihez a megfelelő összetétel össze van rakva. Nem lehet ilyen board-al nemzetközi egy folyóirat – és nem is az. Nagyon sok más kutatóval együtt épp a Current Sociology főszerkesztője értekezett erről egy igen érdekes cikkben, amelyben körülnézett, hogy jé, én vagyok az egyetlen vezető folyóiratszerkesztő aki nem top egyetemen szerzett diplomát.
Én pontosan ugyanazokban a lapokban publikálok, mint a legjobb harvardi professzorok (nyilván kicsivel nehezebben). Ettől még ha le akarnám rövidíteni a karrierutamat, akkor valószínűleg jobban tenném ha szereznék egy elit PhD-t _is_, miközben igen viccesnek tartanám ha 2+2 évet ülnék olyan kurzusokon, ahol a tanárnak jó eséllyel kevesebb top folyóiratos cikke van mint nekem. Ez az egész átkozottul nevetséges, a kutatások szerint viszont a legtöbben (ide érve a PhD hallgatókat és a fiatal kutatókat is) úgy gondolják, hogy a teljesítmény szigorúan összefügg a fokozatszerzés helyével. Mindezt annak ellenére, még egyszer, hogy minden empirikus kutatás az ellenkezőjét mondja. Ennek a téveseszmének a felszámolása valódi emancipatorikus, kritikai feladat, és mondjuk az se véletlen hogy ezen a témán is főként indiaiak, latin-amerikaiak és néhány kelet-európai kutató rugóznak.
@jotunder: „nem egyszerűen arról van szó, hogy a legjobbak a legjobb helyekről jöttek, hanem konkrétan tudható, hogy kik azok a témavezetők, akiktől jöttek. az én területemen gyakorlatilag alig van kivétel. matematika/természettudomány vonalon nem lehet a semmiből előjönni. „
Az én szűkebben vett területem tíz évvel ezelőtt még nem is nagyon létezett. Ha úgy tetszik, egy tudományág (konkrétan a CS, tehát természettudomány) több területének határterülete, ahol esély sincs rá, hogy a Közepesen Nagy Név témavezetődről halljanak a többiek, ha épp egy másik irányból jöttek. A természettudományok egy részén szimplán nem olyan lassú a fejlődési tempó, hogy elviselje azt, amiben te hiszel.
(Tehát valóban, nem a semmiből jön az ember, kell a megfelelő témavezetői háttér — csak annak semmi köze ahhoz, hogy a többiek hallottak-e már a témavezetődről vagy pedig esélyük se volt rá soha.)
@harmadikszem: Nem fogjuk meggyozni egymast.
egyetemi tanár egy dolog érdekli a jó fizetés mert máshol harmadát tudná megkeresni. Nyilván van egy két kivétel aki már dolgozott, nem csak állami szférában teng-leng.
de ha már corvinus (közgazdasági iskola) ha tényleg lenne ott 200 szakember nem pedig tanár se tandíj sem állami támogatás nem kéne hogy önfenntartó intézmény legyen, de hát ne ismételjem önmagam.
@közösperonos átszállás: Computer science vonalon a Godel dijasok kozott brutalisan vannak tulreprezentalva a magyarok, foleg amerikas magyarok, de akkoris. Ott meg mindig maradt magyar iskola. OFF ha belegondolok, a en teruletem sincs huszeves. Az alapveto fogalmakat a ketezres evekben definialtak.
@harmadikszem: Ha így bejön a típus, akkor ajánlom őt is, az örök szervilitás és a 21. századi magyar feudalizmus szimbóleumaként:
encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRwCxB6M1z5-ymrMqHSv_jMl9Yoqk_BPSZx10iGwAhKvGLNg73P
@jotunder: „foleg amerikas magyarok”
Ezzel már bukott a gondolatmeneted szerintem, ami az ismert-jártas-témavezető vonalat követte.
Amúgy én elsősorban arról beszélek, hogy te összemosod a témavezető ismertségét és szakmai tudását. Csak olvasd vissza azt, amit az előző hozzászólásomban beidéztem. Valóban, kell az „iskola” (vagy legalábbis jó, ha van — a hiánya pótolható, de öt-tíz évben mérhető lemaradáshoz vezet), de a jó alapokat adó műhelyt nem onnan ismered meg, hogy már hallottál róla korábban.
(Aztán lehet, hogy a CS-es tapasztalatok nem nagyon általánosíthatók, de akkor miért gondoljuk, hogy a matematikai területen szerzettek meg igen?)
Azt hittem először, hogy ez a cikk valami vicc. De úgy tűnik komoly. Soha nem értettem, hogy egy kórházigazgató miért orvos, vagy egy egyetemet vezető személy miért professzor.
Egy átszervezési munka kutató munkának minősül? Ha nem, akkor mi a rossebnek kellene, hogy tudományos fokozata legyen az átszervezéssel megbízott embereknek? Egy jól működő intézményt kell létrehozni, teljesen mindegy, hogy az ott dolgozók mit dolgoznak.
Egy szervezet vezetését menedzserre kell bízni. Az átszervezést is. Ha a cikk abba kötött volna bele, hogy a megbízott emberek nem ilyenek, teljesen egyetértenék. (nem tudom megítélni, hogy ilyenek-e, vagy sem)
@közösperonos átszállás: az 5-8-10 éves lemaradás teljesen pontos adat, a kutatások is ezt mérik (pontosabban azt, hogy az első 5-8-10 évben a mindenféle selection committee-k a diploma helyét felülmérik, a Research outputot alul, ez 10 év környékén mérséklődik, de teljesen nem múlik el soha. Mondjuk ha van 300 IF-os közleményed, 5-8 OUP szintű monográfiád és 10K+ független hivatkozásod, akkor talán, ismétlem, talán már nem fogják csóválni a fejüket az Uni of Kecskemét-es PhD-n – miközben simán látunk 1000 alatti citációval, 2-5 IF cikkel professzorokat elég jó helyeken is, na mondjuk top tier egyetemi diplomákkal kistafírungozva.. Ez behozható, kibaszott sok munkával és nagyon nagy elhivatottsággal plusz kell néhány más emberi tulajdonság is, ezredszer is felállni, nekifutni dolgoknak, mindenből mindig tanulni próbálni, közben elsajátítani a nagypályás szabályokat, nem megsértődni, anyázni is csak ha nem látja senki.
A dolog dinamikája tök ugyanaz, mint régebben a nők vagy a feketék elleni diszkrimináció esetén. Jótündér is, kiről az elitizmus simán látom, de azt nem feltételezem hogy ne lenne reflektív a hegemón viszonyokra, azt a példát adta, hogy lám, az AJS-nál csak amerikai topegyetemi professzorok vannak, periféria, ugyanmár….Ez tök ugyanaz, mint hogy 1922-ben minden tanszéken legalább 98 százalékban fehér férfiak voltak a professzorok. Nők, feketék, ugyanmár. Itt egy kettős keresztről van szó, ugyanis – akárcsak akkoriban a nők és a feketék – ma a periférián próbálkozók egyrészt ténylegesen rosszabb oktatást kapnak, másrészt viszont ettől függetlenül is diszkriminálja őket az elitista, voltaképp sokkal jobb terminussal kasztalapon működő nemzetközi akadémiai rendszer. Nem elég hogy a rosszabb oktatás (= kevesebb alájuk tett tudás és kapcsolati tőke) ELLENÉRE produkálnak nemzetközileg is méltányolható eredményeket, hiszen a nem-elit diploma alulpontozásával még azt is elveszik tőlük, amilyük van (a klasszik Máté-effektus).
Unortodox oszágnak unortodox egyetem jár.
Egyébként meg mi ez a rinya? Kósa Lajosnak sincs diplomája, és így diploma nélkül is tanított mikroökológiát a közgázon. Diploma nélkül is ért mindenhez, még a csengeri milliárdokhoz is. Ja és mégsem gáz.;D
@’it’s cool to know nothing’: „Egy szervezet vezetését menedzserre kell bízni. Az átszervezést is.”
Igen és nem. Mert természetesen, hülyeség azt elvárni, hogy egy autógyár CEO-ja csak gépészmérnök lehet — de azért abban sem hiszek, hogy létezik A Menedzser, aki úgy futtatna fel egy joghurtgyárat, hogy gőze se legyen róla, mi köze van az egésznek a tehénhez.
Plusz egy egyetem (kórház, általános iskola, megyei könyvtár, gépesített lövészdandár) nem egy gyár. Ha valaki az adott szervezet céljaival sincs igazán tisztában (nem, egy egyetem nem „18-23 éveseket oktató intézmény oszt csók”), akkor nem biztos, hogy olyan nagyon jó munkát végezne egyedül, vagy akár hasonlóak társaságában.