Durvaország
Durvaország nem a sarki csellengőkről, kekszmunkásokról, „gurmolás tíz rugó, sompoly dumival tizenöt”-ről szól, hanem ezekről a risszantós kis pubikról, akik Orbán csoffadt kis pönytyöre előtt térgyepelnek. Túl fogom tolni a narratívát, csak meg ne találjon a Barászka Poróka, mint a Háy Jánost. Metafora szerkesztő úr, metafora, mondaná az Író, de már rég nem Írónak való vidék Durvaország.
Egy nagy szart bűnhődte meg – morogta a sörébe a Kölcsey Franci, – egy nagy szart. Nem így néz ki egy megbűnhődött ország, nem csippenti ennyire súlyba a gazsulát minden rosszarcú slampecnak. Egyáltalán, hogy „még kér a Nép”, ja, repetát is, mert oly boldog rajta a szőr.
Mindenki durva akar lenni Durvaországban, mert tolni a basszert mégiscsak macerás. Lassan durvul el a magyar, először csak egyfelől van és másfelől, mintha kollektíve lett volna törökgábor Csonka-Magyarország jele a nagycsopiban, aztán jön a „piacról él az ember”, de a vége az mindig sompoly dumival.
Van aki trafikért durva, van aki középhegységért. Aki nem herélt együtt kecskét a Népatyával annak ritkán jut jachtkikötő Alsó-Tongán, de az egészen kicsi szappanért is le kell hajolni.
Nem elég tehetségtelen, gátlástalan baromnak látszani… de elég. És hát ami ketyeg, rézsutos és kompót mellett tartják a stelázsin az ritkán kopoltyú. Ezt mondjuk még én sem értem, de ez nem is volt szempont.
Egy idő után a durvaság lesz a difótveljú. Eleve úgy festik fel a sávot, előre van a hátra, nyomják a néptorkon lefelé, mint tepertős libába a szemescsumpit. És megfelelni jó, főleg nem ingyen. Van egy pont, amikor mindent meg lehet magyarázni, és van amikor már semmit sem kell megmagyarázni.
Kutya nehéz úgy eldurvulni, hogy az embert meg se akarják toszni- mondaná ezt is az Író, de már nem mondja, mert nem mondanak itt már semmit.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16529031-6ae2b4f0a508e' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16529031&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16529031-6ae2b4f0a508e&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16529031-6ae2b4f0a508e' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Már megint túl sok mandinert olvastál, vagy valami más az apropó?
Féltelek.
Nagyon nem jó ez a szöveg.
@poszt: Ollé!!! :-).
(„ami ketyeg, rézsutos és kompót mellett tartják”, az nem más, mint ami visszamaradt, miután átkentálták a pentét a szénaméraiba. És igen! ritkán kopoltyú.)
@hakohen: Szerintem meg jó ez. Elég pontos leírása annak, amiért odébbhúzódtam egy pár országgal. Pedig szerettem azt a kis lángoktól öleltet, amíg hagyta. csak hát ugye nem szeretem a szemescsumpit.
Sompoly dumival, mer’ a kicsi szappanèrt is le kell hajolni.
JT baz+, letèrgyepelek. Ez egy kibszott harmónia caelestis by József Attila . Imádom!
Néhány órára könnyű álom a trafik meg a Köpcös. Köszönjük.
Jó!!!
tulajdonképpen a Titanic süllyedését is egész érdekes lehetett közelről figyelni, hogy pl miért a segge néz az égnek miért nem fordítva, vagy például nézd ott még ég a lámpa pedig az egész szint víz alatt, hát hogy’ a picsába
Difótveljú és nagycsopi. 🙂 A többi nyelvi lelemény is „teli tali”. 🙂 Amúgy vicces, de nagy kár hogy nem az. 🙁
„Kutya nehéz úgy eldurvulni, hogy az embert meg se akarják toszni”
Hát, ezzel szállnék vitába. (Páros lábbal meg Vityába).
Az az ancien-ancien-ancien regime-ben volt jellemző, hogy az embert előbb meg akarták toszni, és csak utána/ezért durvult el. Durvaországban viszont toszás nélkül durvulnak el. Fel se szólítanak durvulásra, durvulj spontán. Aki kilóg a durvák sorából, azt tosszák dumi nélkül szárazon, és utána már késő a durvulás, ez a yacht már elment.
Hát ez baromira pesszimistán hangzik. A szöveg minőségéhez gratulálok. Érdekes ez a nyelv, hogy valahogy akkor is jelent valamit egy mondat, közvetít valamilyen érzést, amikor a mondatelemzés és a szavak szótári jelentése nem sokat segít. Most nagyon kíváncsi lettem, hogy más nyelven (angolul vagy németül) értenék-e egy ilyet.
@szazharminchet:: kerüld a Gruffacsórt, fijam! 🙂
Eleddig ez a legköltőibb topic!
Csak úgy tudnám méltatni, hogy: besz@rás!
@labrys:
Igen, gondoltam, hogy az lesz a zavaró benne, hogy angolul nem tudom, hogy melyik szó az, amelyik nem is létezik (illetve létezik, de csak ebben a versben), és melyik az, amelyiket csak én nem ismerem. Persze a múltkor valaki azt írta valahol, hogy stokeráj, és halvány fingom sem volt, hogy az a collstok kenésére szolgál-e (hogy ne nyikorogjon, amikor összecsukják), vagy valami teljesen más.
@szazharminchet:: De azért a klasszikus „reszelőzsír”-ért (búgófrekvenciás homálytizedelőért… stb) csak nem tudnak elküldeni 🙂 ugye?
@ijontichy:
Nem. A collstok-ot is tudom használni, kenés nélkül. Arról viszont tényleg halvány segédfogalmam nem volt, hogy mi az a stokeráj, pedig állítólag magyar szó. Az sem lepne meg, ha valahogy német eredetű lenne, bár nem találtam meg sem modernnémet-szótárban, sem valami német régi szavak gyűjteményében sem. (Nyilván magyarul, a google-vel, igen.)
@szazharminchet: James Joyce: Finnegans Wake
.
Valahol itt lehetne kezdeni. Bíró Endre biokémikus (1919-1988) lefordított valamennyit belőle. Magyar Műhely, 17. évfolyam, 58. szám, 1979. június, 22-27. oldal
A Finnegans wake lefordított részlete az eredetiben így keződik: „- Oliver! He may be an earthpresence. Was that a groan or did I hear the Dingle bagpipes Wasting war and? Watch!”
Bíró Endre fordításában: „- Orbánat! Tatán a Földszellem! Egy sóhaj volt ez, vagy a dudások pusztító háborúja?”
.
Mintha ebben a posztban is volna egy-két kávéskanálnyi dzsemdzsojszos íz. Tévedek?
@szazharminchet:
És már tudod mi a stokeráj?
Hiv.: @szazharminchet: A stokeráj jelentése sárgaborsó-főzelék. Gyerekkoromban gyakran ettük hagymás pörköltszafttal, igen olcsó és laktató étel volt.
@szazharminchet: Én Lennon prózáját ajánlanám. https://en.wikipedia.org/wiki/In_His_Own_Write
@netukki:
A Finnegans wake-et nem csak azért nem érdemes lefordítani, mert nem lehet, hanem mert az eredetinek sincs értelme.
Ha már itt nyelvészkedtek, én sem bírom megállni, hogy ne írjam le Pucu barátom esetét a stelázsival. Pucunak – kinek hazája a Nagyvilág, rendes tanult foglalkozását tekintve életművész – még vidéki magyar nagyvárosi ifjú korában volt egy gyönyörű barátnője, csorgott a nyálunk utána, remek idomok és néhány szepló az orrán, ami ellenállhatatlanná tette. Pucu egyik alkalommal a hölgynél tartózkodott, aki főzéshez készülődött (még házias is volt!), és megkérte a barátját (fonetikusan): „Légyszi, menj be a sufnyiba és hozd ki a stelázsiról a vajdlingot!” Pucu inkább a kabátjáért nyúlt és bezárta maga mögött a bejárati ajtót. „Nekem ilyet ne mondjanak!” – magyarázta később a döntését.
@obeszel: Az „eredetinek sincsen semmi értelme” felvetéseddel kapcsolatban ajánlanám Bíró Endre „A Finnegans wake megközelítése” című esszéjét, amit az újvidéki Híd közölt 1964-ben (28. évfolyam, 11. szám, 1235-1240. oldal). Ebben az „értelmetlenség” kérdéséről Bíró Endre ezt írja:
.
„Minden szó és minden játékos torzítás összefügg a roppant bonyolult, egyszerre több szálban futó mondanivalóval, vagy ha nem, ha nem értjük is az összefüggést, könnyen felismerhető zenei funkciója van. Legalábbis azokban a részekben, amelyekbe sikerül belehatolnunk. így azután, amikor merő érthetetlenségekre bukkanunk, kétes, hogy valódi értelmetlenséggel állunk-e szemben vagy mi nem értettünk el valamilyen mélyértelmű célzást. A megfélemlített olvasó soha nem tudhatja, nem vág-e át vakon gyönyörű tájakon, amikor 10—20 oldalt dühösen átlapoz: …mert az ezember egy éjszakájának eme scherzorádójában soha sem sújt le a bizonyosság szabjátéka, amely idendividálná a személyt…”
@obeszel: Lefordítható-e Joyce?
@vattablz: Pucu jó döntést hozott. A stelázsi a vájdlingban? Ne mááá. 🙂
Hiv.: @szazharminchet: Én A Stock, stocken felől indulnék ki (aka Kartoffelstock=krumplipüré) Vagy a stocken, mint lassú tűzön megfőzni (pl. a tojást) Elég sok magyarosítot -áj végű szavunk van, kóceráj, puceráj, kupleráj…
@kisa: Amik persze jobbára a jiddisen keresztül a németből jöttek. Pl a putzerei – puceráj átmenetet olyan nagyon nem nehéz felfedezni. Vagy ha nincs is meg a német eredeti, az eráj képzőként használódott (felteszem). Ahogy a putzen igéből adódik a puceráj, analóg módon más, akár magyar szavakhoz is hozzátették a képzőt, hogy azt a helyet megnevezzék, ahol az adot tevékenységgel, dologgal foglalkoznak, vagy amire az jellemző. .
@nyulambator: Van még a „hitleráj”. Egy kis etimológia: 1931-ben Ignotus írt ezzel a címmel egy remek cikket nácizmusról a Magyar Hírlapba (1931. december 13. 5.o.). A Borsszemjankó nyilván erre a cikkre utalva 1932 áprilisában ezt írta: „Hitleráj. Kevés jobb szóalkotást olvastam ennél. Ignotus találta ki. A csengésében van valami, amire — deresedő fejjel visszagondolva — undor fogja el az embert. Hitleráj … (A német Hitlerei-ből.) Remek szó. Bizományba veszem.”
.
A Wiktionary szerint a „Hitlerei” jelentése: „Gesamtheit der Ideen und Taten Hitlers und seiner Anhänger” (szabad fordításban: Hitler és követői eszméinek és tetteinek összessége).
Hiv.: @nyulambator: Így van. De nem csak a jiddisen keresztül, hanem a mesterségek kapcsán is átvettünk egy csomó szót, ld. a már idézett collstock szavunkat, ahol a stock vélhetően egy teljesen más jelentésből fakad, szerintem a bot-hoz van köze… Egyébként én nagyon birom ezeket az -áj végű szavakat, szerintem adnak a jelentéshez egy olyan pluszt, ami az eredetiben nincs meg.
@netukki:
viktoráj? Szél Bernadett már használta
@allofarkucsillagnezo: Régebben úgy tartottam, hogy Magyarország államformája a slamperáj, de lehet, hogy azóta ez is megváltozott.
@nyulambator: Magyarország államformája a rántotthús. (c) Hofi
S ebben több igazság van, mint azt elsőre gondolná az ember 😉
@vattablz Pucu barátnőjét Illyés is megírta Új nép a parton c. versében.
@kisa:
Na, akkor egy német szót is tanultam. Kartoffelbrei néven ismertem a krumplipürét, és a Stock-ot németül csak bot, angolul meg alaplé értelemben. A végén kiderül, hogy egy nyelven sem tudok.
@vattablz:
Ah… pár szeplő. Az imádni való pedig. Meg ha a hölgy akkorát tud röhögni (bocsánat), hogy közben ráncolja is azt az orrocskát.
Mit szívsz, én is kérek, sokat.