Egy kritikus fideszes értelmiségi (Horkay Hörcher Ferenc a hvg-ben)
Horkay Hörcher Ferenc 2015-ben írta meg „Miért távolodtam el a FIDESZ-től?” című cikkét.
Ekkor azt írta: 2014 óta kibontakozó fejlemények
– korrupció
– hatalmi arrogancia (lásd power tends to corrupt, and absolute power (2/3!) corrupts absolutely.)
– alapjaiban elhibázott személyzeti politika (az új generációs politikai vezetők erkölcsi és emberi fogyatékosságai)
– az ifjúság-politika teljes hiánya
– az elvándorlással kapcsolatos teljes értetlenség
– a közmédia fogalmának teljes félreértése
– a keleti (déli nyitás) teljes félreértése
– a putyini politikával való kokettálás
– a hagyományos nehézipar érthetetlen erőltetése
– magánbirodalmak kétséges jogszerűségű kiépítése
– a hatalom kézi vezérlése, szakpolitikák háttérbe szorítása
– civilizálatlan jelenségek és gesztusok
……………………
Hét évvel később azt írja, hogy
„Az én világképem elég szilárd – jobboldali, keresztény, konzervatív nézőpont –, és onnan kritizálok. Ezt a jogomat nem tudta elvenni a kommunista rendszer sem, és nem akarja elvenni az Orbáné sem. Ha lenne egy olyan erő, ami az én bel-budai világomnak még jobban megfelel, talán átállnék, de ilyen nincs. A Fidesz viszont létezik, s magát még jobboldalinak, kereszténynek és konzervatívnak is vallja.”
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikót 2016 november huszonkettedikén választották meg az Alkotmánybíróság tagjává. HHF-et a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszorának nevezték ki. Tény, sokat dolgozott, az MTA doktora, és nagyon jól vezette az MTA filozófiai intézetét. De tegyük hozzá, hogy lassan hatvanéves és még sohasem jelent meg cikke minősített tudományos folyóiratban, Scopus-indexe pedig 1 (egyetlen olyan cikke van, amit legalább egyszer idéztek a Scopus által figyelt lapban). Horkay Hörcher Ferenc előnyt élvez az Orbán-rezsimben. Azt nem állítom, hogy teljesen vállalhatatlan és felháborító módon, de előnyt élvez. Egy olyan rendszert támogat, amelyik kegyet ad, amelyik politikai ideológiai megfontolások alapján dönt tudományról és oktatásról (szó szerint leírja, hogy ” Igaz, létrejött egy új konzervatív tudományos és oktatási intézményrendszer”, amelynek alaptörvénykomform voltáról kedves feleségét is megkérdezhetné). Az MTA-val kapcsolatban azonban a lehető legtisztességesebb véleményt fogalmazza meg, én itt semmiféle immorális kompromisszumot nem érzek.
A konzervatív szellemi műhelyek virágzásáról ír, elfeledkezve arról, hogy ezeket a műhelyeket a rezsim finanszírozza, és volt olyan abszolút konzervatív (Horkay Hörchernél sikeresebb) filozófus, akit eltávolítottak egy konzervatív folyóirattól, hogy aztán egy volt szkinhedet nevezzenek ki a helyére, aki méltán közröhej tárgya, még konzervatív berkekben is. Elfeledkezik arról is, hogy a Hungarian Conservative főszerkesztője egyetemi tanár lehet nehezen minősíthető tudományos tevékenységgel egy nemzetközi területen. HHF-nek van egy mondata:” Nyilván van egy megfelelési kényszer a fiatalok egy részében….” Az understatementnek is lehetne talán valaminő határt szabni.
„A joguralom kikezdésében magam is a zéró tolerancia elvét vallom”- mondja HHF. Magyarországon nem kikezdték a joguralmat, hanem olyasmit tettek a joguralommal, aminek pontos leírása már felnőttfilmekbe illene. És ezt ő nagyon pontosan tudja, ahogy azt is tudja, hogy meddig mehet el. Egy olyan országban élünk, ahol mindenkinek tudnia kell ( e sorok írójának is), hogy meddig mehet el. Ebben az országban egyetlen személy pillanatnyi szeszélyén egzisztenciák múlnak, a HHF által teljesen pozitív kontextusban idézett Körösényire a magyar értelmiségi alvilág uszult rá, és Orbánnak egyetlen szavába kerülne, hogy a 888.hu-n vagy a Mandineren megjelenjen az „Áruló van közöttünk!” című írás valamelyik újfasiszta gnómtól.
Húsz évvel ezelőtt egy blogon Jótündér váltótársa éppen HHF volt, akkor ez még működött, hogy én is írok valahová, meg ő is. Ma már nem működne, ma már sok minden nem működik, aminek minden normális európai országban működnie kellene. Én erről aránylag nyíltan írok, HHF néha a sorok között. Lehetne egy olyan országunk, ahol egy elitértelmiségitől teljesítményt várnának el nem lojalitást, és hosszabb távon az egy sokkal élhetőbb és gazdagabb ország lehetne, mint az, amelyikről HHF azt írja „Olykor ma is politikai-ideológiai elvárásoknak megfelelően érvényesíti e területek támogatását, nehezen érti azok önmozgó rendszerét.”
P.S. szeretném, ha a kommentelőink nem esnének neki Hörcher Ferencnek. ez így lenne OK.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16529435-6ae27db943199' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16529435&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16529435-6ae27db943199&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16529435-6ae27db943199' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@ijontichy: öket?
https://csepeliek.blog.hu/2011/03/11/mansfeld_peter_utca_lett_a_bajaki_ferenc_utcabol
https://api.hvg.hu/Img/d687bb3a-509a-49ca-b43e-cbc038e76e5b/b05bdf6e-9be1-413c-bee5-c69931a05c89.jpg
A fideszszavazók 3 (nem elírás: három) százaléka* gondolja azt, hogy az oroszok tehetnek a háborúról, a többi szerint Ukrajna és az USA:
https://24.hu/belfold/2022/08/22/idea-intezet-felmeres-orosz-ukran-haboru-mi-hazank-ellenzek
Emlékeim szerint pár hónapja – a választás környékén – ez még fele-fele körül volt, így aztán tovább erősödik az a véleményem, hogy a Gépezet pár hónapos kampánnyal simán össze tudna hozni országos többséget a huxit mellett (vagy akár a csatlakozás mellett a ruszki föderációhoz), ha a Tehetség úgy dönt.
.
*de HHF biztos a 3 százalékba tartozik, miközben eltartott kisujjal rovásírásra fordítja éppen Konrad Adenauer emlékiratait, úgyhogy minden oké
Hiv.: @nyulambator:
Be is tojnának ezek a kis koszorúslány Szilárdok meg Lénárdok, ha a mai 15-18 évesek laktanyákból teherautóval, és külképviseletekről emberrablással rabolnák a fegyvereket a felkeléseikhez.
@velotanya: Persze, mert maricusban még meg kellett kuzdeni azzal a tennyel, hogy az oroszok kezdtek a haborut. Ma mar azt lehet mondani, hogy ha Ukrajna nem all ellen, es az USA nem segiti, akkor mar regen vege lenne :(.
Hiv.: @velotanya:
Látszik, hogy az ország apraja-nagyja azonosult az orosz birodalommal.
Hol kérdezték meg az 1800 fészbukozót, hogy Orbán tehet-e a gazdasági válságról ?
Ja, hogy azt elfelejtették, mert annyira IDEa intézet.
Hiv.: @kiazmármegint:
Mert amelyik hadsereg nem tapasztal semmi ellenállást, az támadás után magától feloszlik és elkezdi ötödáron adni a gázt.
Zseniális a fideszagy, ahogyan gondolkodik. Volna mit tanulnom.
@velotanya: Miket nem mondasz, ahelyett, hogy Dontáh Annát meg Ungár Pétert, meg Kunhalmi Ágnest olvasnál. Nem a propaganda miatt vesztett az ellenzék, hanem azért, mert nem arról beszélt, ami az embereknek fontos volt!
Hiv.: @wolff:
Most nem vadásztak le egy fideszest se, ahogy az önkori előtt.
@labrys:
A konzervativizmus egyik megközelítése az – leegyszerűsítve -, hogy a régi dolgokból megőrzöd a jó dolgokat, ami működik, a rossz dolgokat meg elveted. Az új dolgokból meg átveszed a jó dolgokat. Ennyi. Valahol ez az ember természetes gondolkodása is. Egyrészt mert így racionális, másrészt mert a jó dolgokat nehezen tudná elvetni az ember, mert azok a szocializációja során rögzültek. A rossz dolgokat se könnyű, de legalább azoknál van motiváció rá. A konzervativizmus értékei meg amit az ember a saját kultúrájából hoz. Nem választás kérdése. Mivel kultúrától függ, hogy mi számít régi értéknek, így kultúrától is függ, hogy mit mond a konzervatív.
Egyébként furcsa és problémásnak is tűnik, hogy egy ilyen egyszerű és alapvető fogalmat, mint a konzervativizmus, még magyarázni kell több mint 30 évvel a rendszerválás után. Mintha autós szakkörben lennénk és évtizedek után is arról vitatkoznánk, hogy mi a különbség a benzines és a dízel motor között.
A NER amúgy nem konzervatív, pontosabban nem magyar konzervatív. Az értékvilága az amerikai konzervativizmusra hajaz. Erőltetett vallásosság, zéró szociális rendszer stb. Kultúridegen ez a magyarnak. Megint ránk akarnak erőltetni valami hülyeséget, mint a szocializmusban.
@Thalész: Az amerikai konzervativizmusnak alapeleme a „small government”. Ez abszolut nem jellemzo a fideszre.
Hiv.: @Thalész:
Írod:
„A konzervativizmus egyik megközelítése az – leegyszerűsítve -, hogy a régi dolgokból megőrzöd a jó dolgokat, ami működik, a rossz dolgokat meg elveted.”
Kedves Thalész, tényleg nem akarok ebbe most komolyabban belemenni, de gondolj csak bele: ki az az eszement hülye, aki a régi dolgokból nem akarja megőrizni a jó dolgokat, és a rossz dolgokat meg nem akarja elvetni? Ugye?
A konzervativizmus lényege nem ez, nagyon nem, ez így teljesen félrevezető lenne, és nem tudnánk meg belőle, hogy milyen is az a konzervség. Hanem az, – leegyszerűsítve – hogy a régi dolgokat lehetőleg megőrizze, tekintet nélkül arra, hogy azok valójában (ez fontos, erre kitérek alant), jók-e, vagy rosszak. Általában konzerválni akar, mert az a beállítottsága, hogy a régi dolgok jók, az újak meg nem biztos, és tart a változástól.
De a konzerválási késztetés mellett az is nagy különbség a konzerv, és a nem konzerv között (ez a második fontos differentia specifica), hogy mit tart jó dolognak, és mit rossz dolognak. Erről azt mondható, hogy a konzervek értékrendje általában nagyon más, mint a nem konzervek értékrendje. Más dolgokat tartanak jónak, helyesnek, más dolgok tetszenek nekik, másokat szeretnek. Vagyis nem elég, hogy általában konzerválni akarják a múltat, és nem szeretik a változást, a progressziót, hanem még az értékrendjük is másmilyen.
Végül is, a konzervativizmusnak (most itt leginkább a politikai, közéleti konzervségről beszélünk) semmi értelme sincs, mondhatni, teljes ostobaság, és hülyeség, ha így, ha úgy nézzük. Ha a jó dolgok megőrzésére vonatkozna (persze nem arra, de tegyük fel), akkor azért, mert az minden értelmes ember sajátja – vagyis az nem konzervség – mert akkor minden értelmes zember konzerv lenne ugye, és így eltűnne a „differentia”. Ha meg egy hibás, rossz értékrend alapján kialakított viselkedésre, elvekre, ideológiára vonatkozik (mint ami a tényleges helyzet), akkor meg azért.
Hogy ki mondja meg, hogy mi a hibás értékrend, és miért hibás? Na itt kezdődne a filozófia, – ami most nem kezdődik.
@ipartelep:: „… hogy a régi dolgokat lehetőleg megőrizze, tekintet nélkül arra, hogy azok valójában […] jók-e, vagy rosszak”
Szerintem itt valami fontos elsikkad a konzervativizmus értelmezésében (és elnézést, hogy beleszólok, tudom, hogy máshol már minden ki lett tárgyalva, de oda nem írtam, sőt sajnos nem is nagyon követtem), méghozzá pont az, hogy honnan tudhatjuk, hogy valójában melyek a jó és rossz dolgok.
A konzervatívok (szerintem) azt mondják, hogy erre a legjobb eljárás, ha megnézzük, hogy az idők során, mondjuk többszáz év alatt, mi alakult ki az adott társadalomban, és ezt tekintjük a kollektív bölcsesség eredményének (hívők számára: isteni sugallatra létrejött eredménynek), ami általánosságban mindig jobb lesz, mintha egyes emberek – ne adj’ isten értelmiségi élcsapatok – próbálják meghatározni, hogy mi lenne a jó az adott társadalom számára. Nemcsak azért, mert az egyes ember vagy az értelmiségi élcsapat buta vagy gonosz, bár éppen az is lehet, hanem mert szükségszerűen csak rövid időtávot lát be, és nem tudja az általa sürgetett változás hatását lemodellezni, mivel annyira komplex rendszerbe nyúl bele.
Vannak elég erős történelmi példák, amire a konzervatív joggal mutogat, hogy lám-lám, ez történik, ha egy szűk kör fentről radikális változásokat vezet be, függetlenül attól, hogy azok pillanatnyilag jónak és szépnek tűntek.
Ezzel szemben a konzervatív számára a változás sokkal inkább „lentről” indul, ennek megfelelően sokkal lassabban is zajlik le, mint amit egy progresszív jónak tartana. Ha nem ilyen – mondjuk úgy: organikus – úton történik a változás, az valahol biztosan vissza fog ütni. Vagy társadalmi katasztrófában, vagy csak abban, hogy sok ember úgy fogja érezni, hogy rájuk erőltettek valamit, ami tőlük idegen, aztán nem sokkal később dafke megválasztanak valami Trump-féle förmedvényt. (Értelmezésem szerint rendes amerikai konzervatív nem lehet trumpista, mert tudja, hogy ez egy rendszerellenes feldemhedés.)
Szerk.: Á, szóval továbbra se tudom, hogyan kell bekezdésekre tagolni a szöveget, pedig megpróbáltam.
@kiazmármegint: A kis állam valóban nem, de nem is egy az egyben veszik át, csak sok elemben hasonlít. Eleve a NER feudális tulajdonviszonyú is, ami épp hogy távol áll az amerikai konzervativizmustól.
Hiv.: @Késes Szent Alia:
Igen, én azt teljesen elhiszem, hogy sok konzervatív azt gondolja, amit írtál, vagyis, hogy évszázados kollektív bölcsességre kell figyelni, és, a lassú organikus változás a helyes. Sőt, a nem konzervatívok közül is azt gondolják sokan, hogy ezek a konzervativizmus fontos jellemzői. Az egyik fő kérdés valóban az, hogy mik a konzervség fő jellemzői. És ezek is, valóban. De a másik kérdés meg az, hogy ezek az elképzelések, ezek a megoldások így rendben vannak-e, hogy nincs-e ezeknél jobb eljárás. Míg az első kérdésre való válaszokban viszonylag kevés eltérés, vagy vita van (azért nagyjából mindenki tudja, hogy ki az a konzervativizmus), addig a második kérdésre adott válaszok (természetesen) ellentétesek egymással. Hiszen a nem konzervatívok ált, nem gondolják ezeket, vagyis olyasmiket, hogy a társadalom változásait nem szabad mesterségesen tervezni, siettetni, hanem hagyni kell lassú, organikus módon megváltozni (vagy éppen nem változni, ha az organizmus azt nem akarja). És a hosszú távú, kollektív bölcsesség használatával kapcsolatban meg eléggé szkeptikusak. Ezek így egyszerűen nem működnek, és szó szerint sem így működik a társadalom. Az ember gondolkodó lény, vannak tervei, össze vissza tevékenykedik, és ezzel mindenképpen befolyásolja a társadalmat. Nem lehet azt mondani neki (a zembernek), hogy ácsi, állj le, ne akarj kitalálni, és megvalósítani semmi újat, hanem majd a társadalom organikus önmozgása magától megy valamerre, és az jó lesz úgy. Tehát ez így értelmetlen. A kérdés nem az, hogy kell-e az embernek befolyásolnia, és alakítania a társadalmat (nyilvánvalóan kell, az szükséges, és elkerülhetetlen is), hanem az, hogy hogyan kell azt, hogy milyen alapúak legyenek a tervek, hogy lehet azokat megvalósítani. Ha rosszak a tervek, vagy a kivitelezések, akkor a végeredmény is rossz lesz. De az hülyeség, hogy ne csinálj semmit, majd alakul magától.
És hát az olyan kollektív bölcsesség, amelyhez vissza lehet nyúlni, arra alapozni lehet, az meg nem egy nagy vaszisztdasz, hiszen az, egy kicsit hétköznapibban megfogalmazva, nem más, mint az emberiség tudása, kultúrkincse, a történelmi, és egyéb tapasztalatok, vagyis az a tényszerű tudás, ami elvileg a rendelkezésünkre áll. Na most ugye ezt nem tudják kisajátítani maguknak a konzervatívok, hiszen hogyan is tennék azt, ezt a tudáskincset mindenki használhatja aki akarja, és aki képes rá. Tehát ez meg nem egy konzervatív differentia specifica. Nagyon jó, hogy van ilyen tudáskincsünk, csak éppen az a baj, hogy sokszor a nagy döntésekben semennyire sem látszik az, hogy ennek hasznát vennék. (De hát a politikusok ugye nem éppen a fiók legélesebb kései szoktak lenni.)
Szóval, ebből sem látom azt, hogy a konzervativizmus valami olyat mondana, talált volna ki, ami jól működne, jobban, mint a kifejezetten nem konzervatív, hanem haladó, aktív, tervező, tevékeny eljárások. Az nem jó érv itt, hogy az emberiség sokszor hibázik, hiszen ez is óhatatlan: óhatatlan azért, mert ténylegesen sem organikus a fejlődés, hanem tervezett tevékenység alakítja azt, és azért sem, mert részben a hibáinkból is tanulunk (részben pedig a tudáskincsből). Az ember az értelmes lény, vagyis mindenképpen tevékenykedni, tervezni fog, és mesterségesen alakítja a társadalmát, és környezetét. ezt nem lehet leállítani sehogyan sem, pláne olyan szöveggel, hogy hagyjuk a dagadt ruhát a lassú organikus változásra, oszt majd lesz valahogy. teljesen életidegen az egész elképzelés, nem így műxik sem az ember, sem a társadalom.
Ezért is butaság a konzervativizmus.
@ipartelep:
a felvilágosodás alakult ki organikusan: tapasztalatok és nézetek összegződtek és fogalmazódtak meg. nem feltalálták, csak bevezették a diskurzusba az ember jobbik énjét. nem a vágyottat vagy előrevetítettet, hanem a létezőt, a szükségszerűen meglévőt, a teljes egészének részét képezőt
és aztán a konzervativizmus, hogy ezt nem-hagy-juk. hogy lehetne valaminek értelme, aminek az egyetlen célja valami más elnyomása? még az antifasizmus se működne, ha nem lenne beágyazva szánt szándékkal, a lényegétől el nem választhatóan a humanizmusba: ha nem valamiért lenne, csak valami ellen
annyiban orbán és a ner is tényleg remek konzervatív, hogy jellemzően a konzervativizmus eszköze, hogy azzal vádol másokat, amit maga tesz: felülhelyezné magát az emberi létállapoton és onnan dirigálna, hogy mi való, mi nem. magyarul társadalommérnökösködne, miközben másra mutat és miközben eltaposná azt, ami növekedni és fejlődni kíván
fincsi feltételes módok: nem fog nekik összejönni
@ipartelep: „az hülyeség, hogy ne csinálj semmit, majd alakul magától”
Persze, hogy ez így hülyeség lenne: ha senki nem csinál semmit, akkor semmilyen változás nincs, organikus sem. De nem is írtam ilyet, hanem inkább az ellenkezőjét: konzervatívéknál akkor van változás, ha sok ember csinál valamit, és nem felülről (nem a kevesektől) jön a csinálás.
@Késes Szent Alia: Sok ember nem csinál semmit. Valakinek el kell kezdenie, valakiknek meg kell, hogy az tetsszen amit az csinál, oszt akkor majd ők is csinálják. Sok ember nem találja fel a tűzgyújtást, a kereket, a köztársaságot, a relativitás-elméletet vagy a rock-and rollt. Ha akkor lápünk át a vaskorba, amikor sok ember magától, alulról-jövőleg elkezd egymástól függetlenül vasat kovácsolni, még ma is a köveket csapkodnánk össze. Ha akkor szokunk le a feudalizmusról, ha sok jobbágy egyszerre elkezd nem jobbágykodni, akkor ma is ott lennénk. Minden új dolgot először kevesen csinálnak. A konzervativizmus konzervál, sőt visszatart. Aztán amikor ennek dacára valami mégis történik, akkor előbb-utóbb átveszi és onnantól kezdve azt kezdi konzerválni, mert azt már érti. (legalábbis azt hiszi)
@nyulambator: Hát, ezek remek példák a lassú, fokozatos, organikus változásokra…
Hiv.: @Késes Szent Alia:
Itt a fogalmak eltérő értelmezésének fennforgása van (hogy ilyen szépen mondjam) Történik valami, ugye itt az, hogy a zemberek feltalálnak, kitalálnak ezt azt, a kapától kezdve az űrhajóig, és a demokráciáig, majd azt elkezdik használni. Te ezt fokozatos, lassú, organikus változásnak nevezed, én, és Nyulambator kolléga meg nem annak. Mit lehet itt tenni? Én már ezt az „organikus” szót sem értem, hogy hogyan kerül az asztalra. Jó, persze értem: úgy kerül ide, hogy a konzervek ezzel próbálják az ő idealizált változástípusukat az élővilág lassú szerves (megalapozott biztos) változásaihoz hasonlítani. De szerintem ez rossz hasonlat, a fentebbi hsz-omban is ezt pedzegettem. Az élővilág, az evolúció változásai nem olyanok, mint a társadalom változásai. Ez utóbbiban közreműködik egy tudatos aktor, maga az ember, míg ugye a biológiai organikus változásoknak csak tárgya ez élőlény, de nem szándékos okozója. Ez perdöntő körülmény itt.
A lényeg az, hogy egyszerűen helytelen a társadalmi változások esetében organikus jellegről beszélni.
@Késes Szent Alia: Szóval 1848 márciusában az organikus változások keretében a sok ember felállt a múzeum lépcsöjére és az úrbéri viszonyok lentröl inulólag eltörlödtek. Lassan, fokozatosan.
értem.
@ipartelep: Én is úgy érzem, hogy nem sikerült úgy leírnom a dolgot, hogy azon mások is azt értsék, amit én. Mondok konkrét példát, talán úgy könnyebb.
Amikor egy szűk, de valamennyi hatalommal bíró csoport helyesnek gondolja, hogy ezentúl ne azt mondjuk, hogy nők, hanem hogy „menstruáló emberek”, vagy „méhhel rendelkező emberek”, és aki ezzel szembe megy (J.K. Rowling), azt nyilvános ízekre szedik, ott egy kierőszakolni kívánt változásról van szó. Nem azért történik, mert megérett rá a társadalom vagy ilyesmi, hanem mert valakik úgy gondolják, hogy ez helyes és be kell vezetni.
Ezzel szemben mondjuk a vaskor nem úgy kezdődött, hogy i.e. 1000-ben vasjogi aktivisták kihirdették, hogy aki ezentúl kőszerszámokat használ, azokat meg kell bélyegezni.
Persze, hogy emberek csinálják mindkettőt, feltalálnak és kitalálnak, de azért érezhető a különbség. Nem?
Jó, ez egy sarkított szembeállítás, és van egy csomó eset, amikor nem egyértelmű, hogy egy konzervatív hova álljon. Biztosan nem egzakt fogalom az, hogy organikus vagy hogy megérett rá a társadalom, és van sok határeset.
@nyulambator: Elég jelentős előzményei voltak annak a követelésnek, nem az ujjukból szopták a márciusi ifjak.
@ipartelep: én a biológiai organikus változásoknak a lassú fokozatosságában se lennék annyira biztos. Olyan tulajdonságoknál, képességeknél, amik egy csomó gén kombinációira vezethetök vissza, ennél fogva egy spektrumon kb folytonosan tudnak jelentkezni, ott valóban lassan, fokozatosan szelektálódnak azok a génvonalak, amik elönyösek, de a van/nincs jellegü tulajdonságok, amiket egy, vagy csak kevés gén vezérel, ott egyszercsak jön egy darab egyed, aki mutáns génnel bír, és az onnan terjed szét, egyáltalán nem organikusan. Hogy csak egy példát mondjak, az, hogy az európaiak zöme felnöttként is képes a tejet megemészteni, az ilyen tulajdonság. Kb. kunyhóra, évre pontosan be tudják határolni, hol mikor volt az a mutáns, akiben gyerekkora után is megmaradt a tejbontó enzim, és hogy onnan hogy terjedt szét.
@Késes Szent Alia: hát a vaskor speciel úgy alakult, hogy valakik elkezdték, és akik nem vették fel a lépést, azokat megölték (mert jobb fegyvereik voltak). Ha úgy esett, meg is ették. Organikusan.
@nyulambator: A kora vaskorban még biztos nem, idő kellett hozzá, mire úgy tudták megmunkálni a vasat, hogy az jobb fegyvert eredményezzen.
De tényleg erről kell beszélgetni a konzervatív politikai irányzat megértéséhez?
@Késes Szent Alia:
konzervatívok nem csípik, ha valaki érdekérvényesítéssel próbálkozik, jaja. lehet, hogy ennél velősebben nem is lehet összefoglalni
Egy válasz a HHF-interjúra: https://hvg.hu/360/20220827_Nagy_Gergely_Ertelmisegi_valodi_szolidaritas_nelkul_Hozzaszolas_egy_interjuhoz
@Bogomil: Hibátlan, kösz a linket.