Egy kis dörgölőzés
Eredeti szerző: szempontpuska
Melyik az a poltikus, amelyik ne csapna le a magas labdára, hogy megmártózzon kicsit a mások által kiharcolt népszerűségben?
Nem úszhatta meg meg ezt a Debrecen sem. A Levszki elleni diadal után, hogy-hogy nem, rögtön feltűntek politikusaink, hogy elmondják a tutit… hátha rájuk is hull egy pici a Vargáék felé áradó népszerűségből… Nyilván.
Nagyon örültem, hogy Orbánt láthattam DVSC-s sálban…
és már ekkor félő volt, hogy a “kiegyensúlyozottság nevében” nem ússzuk meg egy kormánypárti képviselő okos tanulságait sem a bravúrról.
Hogy mit mondtak, azt szerencsére sikerült megúsznom, mert a közvetítést nézve még időben elértem a távkapcsolót. A neten pedig… nem vagyok mazochista, hogy meghallgassam.
Aztán ma újabb adalék. Holtában szegény Cseh Tamás sem menekülhet attól, hogy zászlóként ráncigálják.
Orbán Viktor: Cseh Tamás volt
a legjobb harcosunk
<
p style=”text-align: justify”>Amikor még élt, talán tudott volna reagálni. Ez így hányinger… 🙁
“Amikor még élt talán tudott volna reagálni.”
Amikor még élt, nem méltatták a halála alkalmából, ez nagy disznóság az élettől, de meglehetősen szokásos forgatókönyv. (Mindenesetre Cseh Tamás valóban a mai politikai jobboldal követője volt.)
Na de van itt egy másik, hasonló eleme a beszédének. A polgári körök, amíg léteztek, csak bajt hoztak a fejére, most, hogy már semmi vizet nem kavarnak, halottak, mint a hamu, azonnal OV szívébe kerültek.
Következtetés: A halott katona a jó katona. Nem kér zsoldot, és vállal mindent, amit rája kennek.