Egy szerény javaslat az alkotmányozást illetően
Eredeti szerző: maroz
A mai konferenciával hozzájárulunk ahhoz, hogy az alkotmányban a lehető legszélesebb konszenzuson alapuló politikai akarat alkotmányjogi, tudományos értelemben is a legpontosabban és legszakszerűbben jelenjen meg – fogalmazott az elnök.
Pálinkás elnök így fogalmazott. Derék. Tudományos értelemben, mondta. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a tudományosságra, a pontosságra és a szakszerűségre hivatkozik. Ismétlem, derék dolog.
Minden eddiginél szélesebb társadalmi egyeztetésen alapuló alkotmány készül – mondta Szájer József, a Nemzeti Konzultációs Testület elnöke, emlékeztetve a hallgatóságot arra, hogy az országgyűlési képviselők a minden felnőtt magyar állampolgárnak elküldött kérdőív eredményének ismeretében hozzák meg döntésüket az alaptörvény elfogadásakor.
Ugyanabban a teremben, ugyanazon konferencia keretében a kacsa segge a fentieket préselte ki magából. Nincs hír arról, hogy a fenti, egetverő ostobaság hallatán Pálinkás sikítva kirohant volna a teremből, így most már szinte biztosra vehető, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a nyolcmillió állampolgárnak szétküldött kérdőíveket tudományos értelemben is egy pontos és szakszerű eljárásnak ítéli.
Higgyük el, hogy Pálinkás nem ért ehhez. De ebben az esetben miért nem kéri ki egy hozzáértő véleményét? Miért nem csörög rá Körösényire, szevasz András, van itt egy izé, egy olyan kérdőív, azt mondták, hogy nekem ezt alá kell írnom, ráadásul nem úgy, mint Pálinkás József politikus, hanem az MTA elnökeként. Bandi, mit szólsz te ehhez? Tényleg eléggé tudományos, pontos és szakszerű ez, alírhatom, nem ciki? A Vincent blogon azt írják azok a rohadékok, hogy ciki. De még az olvasóik is, nézd meg miket rázott ki a kisujjából laza vasárnap esti levezetésként az egyik törzskommentelőjük! András, mondjál már erről valamit te is, cseszd meg, elvégre ezért tartunk benneteket!
Könyörögöm, haggyuk már a francba ezt az egészet, vagy ha meg kell lennie, akkor essünk már végre túl rajta. Van nekem egy kidolgozott szövegjavaslatom az új alkotmányra, úgy nagyvonalakban lefedi azt, amit a Fidesz ezzel az országgal kezdeni szeretne, felajánlom hát népgazdasági hasznosításra. Elismerem, pár problémásabb kifejezés akad benne, de ezeket egy szövegszerkesztővel pillanatok alatt ki lehet cserélni Szent Koronára valamint Istenre.
Rogán benyújtja, öt perc, az országgyűlés megszavazza, fél óra, Schmitt Pál alapos megfontolás után aláírja, öt másodperc, kihirdetjük, elment rá nettó két óra, túl vagyunk rajta, és!
És végre el lehetne kezdeni értelmes dolgokkal is foglalkozni. Például kormányozni. Hm?
(Hoppá. Ilyen hosszú posztot nem enged a blogmotor. Sebaj, itt van pdf-ben, ha valaki tényleg el szeretné olvasni.)
<
p class=”MsoNormal” align=”center” style=”margin-top:12.0pt;margin-right:0cm;margin-bottom:12.0pt;margin-left:0cm;text-align:center;line-height:normal”>A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
Magyarországot
több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló
ereje éltette és tartotta fenn. Az államhatalom ugyanakkor az uralkodó
osztályok eszköze volt a jogfosztott nép elnyomására és kizsákmányolására.
Népünk nehéz küzdelmet folytatott a társadalmi haladásért, az ország
függetlenségéért; számtalan megpróbáltatás közepette védte és őrizte nemzeti
létünket.
Történelmünknek
új korszaka kezdődött, amikor a Szovjetunió a második világháborúban kivívott
győzelmei során felszabadította hazánkat a fasizmus elnyomása alól, és
megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. A dolgozó nép a
Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítette a háború sújtotta, romokban
heverő országot. A régi rend urai és védelmezői ellen folytatott küzdelemben a
magyar munkásosztály – szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve a
haladó értelmiséggel – kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát.
A
forradalmi harcokban megedződött munkásosztály vezetésével, az 1919. évi
Tanácsköztársaság tapasztalataival gazdagodva, a szocialista országok
közösségére támaszkodva népünk lerakta a szocializmus alapjait. Hazánkban
uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A régi helyén új ország
született, amelyben az államhatalom a nép érdekeit, az állampolgárok alkotó
erejének szabad kibontakozását és jólétét szolgálja. A magyar nép nemzeti egységbe
tömörülve, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik.
A
Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az országunk életében végbement
alapvető változásokat, a társadalmi haladásért vívott küzdelem és az
országépítő munka történelmi eredményeit.
Az
alkotmány, mint a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, biztosítja eddigi
eredményeinket és további előrehaladásunkat a szocializmus útján.
I. Fejezet
A Magyar
Népköztársaság társadalmi rendje
1.
§ Magyarország:
népköztársaság.
2.
§ (1)
A Magyar Népköztársaság szocialista állam.
(2)
A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.
(3)
A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely
a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az
értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja.
(4)
A város és a falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek által
gyakorolják hatalmukat.
(5)
Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a
közügyek intézésében.
3.
§ A
munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje.
4.
§ (1)
A Magyar Népköztársaság biztosítja a társadalmi szervezetek részvételét a
szocialista építőmunkában.
(2)
A Hazafias Népfront tömöríti a társadalom erőit a szocializmus teljes
felépítésére, a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldására,
közreműködik a népképviseleti szervek megválasztásában és munkájában.
(3)
A szakszervezetek védik és erősítik a néphatalmat, védik és képviselik a
dolgozók érdekeit.
5.
§ (1)
A Magyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az
ország függetlenségét, harcol az ember ember általi kizsákmányolásának minden
formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére.
(2)
A Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrendszer része, fejleszti és
erősíti barátságát a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás
érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
6.
§ (1)
A Magyar Népköztársaságban a kizsákmányoló osztályok megszüntetésével
uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A gazdasági rend alapja a
termelési eszközök társadalmi tulajdona.
(2)
A Magyar Népköztársaság fejleszti és védi a társadalmi tulajdon minden
formáját.
7.
§ A
Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg.
Az állam a társadalmi tulajdonban levő vállalatokra, szövetkezetekre és
intézményekre támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot a termelőerők
fejlesztése, a társadalmi tulajdon növelése, az állampolgárok anyagi és
műveltségi színvonalának rendszeres emelése és az ország védelmi erejének
fokozása érdekében.
8.
§ (1)
Az állami tulajdon az egész nép vagyona.
(2)
Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld méhének kincsei, az állami
földterület, a természeti erőforrások, a jelentős üzemek és bányák, a vasút, a
közutak, a vízi és légi utak, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a
rádió és a televízió.
(3)
Az állami tulajdonnak, valamint az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének
körét törvény határozza meg.
9.
§ Az
állami vállalatok és gazdálkodó szervek a társadalom általános érdekeinek
szolgálatában, a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan
gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal.
10.
§ (1)
A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei; a szocialista állam
társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit.
(2)
Az állam támogatja a dolgozók önkéntes társuláson alapuló szövetkezeti
mozgalmát, a szocialista szövetkezeti tulajdon fejlesztését, biztosítja a
szövetkezetek önállóságát, a szocialista szövetkezeti elvek érvényesítése
érdekében felügyeletet gyakorol tevékenységük fölött.
(3)
A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít a parasztság mezőgazdasági
termelőszövetkezeteire. Védi és fejleszti a föld szövetkezeti-szocialista
tulajdonát.
11.
§ A
Magyar Népköztársaság elismeri és védi a személyi tulajdont.
12.
§ Az
állam elismeri a kisárutermelők társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységét.
A magántulajdon és magánkezdeményezés azonban nem sértheti a köz érdekeit.
13.
§ Az
alkotmány biztosítja az öröklési jogot.
14.
§ (1)
A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka.
(2)
Minden munkaképes állampolgárnak joga és kötelessége, hogy képességei szerint
dolgozzék.
(3)
Az állampolgárok munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel, a
munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista
építés ügyét szolgálják.
(4)
A Magyar Népköztársaság a „Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája
szerint” szocialista elv következetes megvalósítására törekszik.
15.
§ A
Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét.
16.
§ A
Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és
szocialista nevelésére; védelmezi az ifjúság érdekeit.
17.
§ A
Magyar Népköztársaság védi az állampolgárok életét, testi épségét, egészségét
és betegség, munkaképtelenség, öregség esetén támogatja őket.
18.
§ A
Magyar Népköztársaság szervezi és támogatja a társadalom fejlődését előmozdító
tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, biztosítja az
állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését.
II. fejezet
A Magyar
Népköztársaság Országgyűlése
és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
Az Országgyűlés
19.
§ (1)
A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az
Országgyűlés.
(2)
Az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot, biztosítja
a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét,
irányát és feltételeit.
(3)
E jogkörében az Országgyűlés
a)
megalkotja
a Magyar Népköztársaság alkotmányát,
b)
törvényeket
alkot,
c)
meghatározza
a népgazdasági tervet,
d)
megállapítja
az állami költségvetést, és jóváhagyja végrehajtását,
e)
megvitatja
és jóváhagyja a kormány programját,
f)
a
Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket erősít meg,
g)
dönt
a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről,
h)
megválasztja
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát,
i)
megválasztja
a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsát,
j)
minisztériumokat
létesít,
k)
megválasztja
a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökét és a Magyar
Népköztársaság legfőbb ügyészét,
l)
ellenőrzi
az alkotmány megtartását; megsemmisíti az állami szerveknek alkotmányba ütköző
vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezését.
20.
§ (1)
Az Országgyűlést ötévi időtartamra választják.
(2)
Az országgyűlési képviselők tevékenységüket választóik, a köz érdekében végzik.
(3)
Az országgyűlési képviselők kötelesek rendszeresen beszámolni működésükről
választóiknak.
(4)
Országgyűlési képviselőt az Országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni
vagy ellene büntetőeljárást indítani – a tettenérés esetét kivéve – nem lehet.
(5)
Minden olyan politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás,
amely ellentétben áll a társadalom érdekeivel, összeférhetetlen az
országgyűlési képviselői megbízással.
21.
§ (1)
Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából.
(2)
Az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés
megvizsgálására bizottságot küldhet ki.
(3)
Az Országgyűlés Alkotmányjogi Tanácsot választ. Az Alkotmányjogi Tanács
ellenőrzi a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságát. Az
alkotmánnyal ellentétes rendelkezés végrehajtását – az Országgyűlés és az
Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok, valamint a Legfelsőbb Bíróság
irányelvei és elvi döntései kivételével – felfüggesztheti.
(4)
Az országgyűlési bizottságok és az Alkotmányjogi Tanács által kért adatokat
mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük
vallomást tenni.
22.
§ (1)
Az Országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart.
(2)
Az Országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján
vagy a képviselők egyharmadának írásbeli kérelmére össze kell hívni.
(3)
Az Országgyűlés összehívásáról az Elnöki Tanács gondoskodik.
23.
§ Az
Országgyűlés ülései általában nyilvánosak. Rendkívüli esetben az Országgyűlés
zárt ülés tartását is elhatározhatja.
24.
§ (1)
Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek legalább a fele jelen
van.
(2)
Határozatait az Országgyűlés szótöbbséggel hozza.
(3)
Az alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazata szükséges.
(4)
Az Országgyűlés ügyrendben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási
rendjét.
25.
§ (1)
Törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, minden
országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.
(2)
A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg.
26.
§ Az
Országgyűlés által elfogadott törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki
Tanácsának elnöke és titkára írja alá. A törvény kihirdetéséről az Elnöki
Tanács elnöke gondoskodik. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
27.
§ Az
Országgyűlés tagjai a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, továbbá a
Minisztertanácshoz, vagy annak bármelyik tagjához, az államtitkárokhoz, a
Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, a legfőbb ügyészhez feladatkörükbe tartozó minden
ügyben kérdéseket intézhetnek. Akihez a kérdést intézték, az Országgyűlésen
köteles választ adni.
28.
§ (1)
Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.
(2)
Háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén az Országgyűlés kimondhatja
megbízatásának meghatározott időre való meghosszabbítását is.
(3)
A feloszlott Országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa háború vagy
egyéb rendkívüli körülmények esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának
meghosszabbításáról az összehívott Országgyűlés maga határoz.
(4)
Az Országgyűlés megbízatásának lejártától, illetőleg feloszlásától számított
három hónapon belül új Országgyűlést kell választani.
(5)
A megválasztott Országgyűlést az Elnöki Tanács a választást követő egy hónapon
belül hívja egybe.
Az Elnöki Tanács
29.
§ (1)
Az Országgyűlés az első ülésen tagjai sorából megválasztja a Magyar
Népköztársaság Elnöki Tanácsát: az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes
elnökét, titkárát és 17 tagját.
(2)
A Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei, tagjai és az államtitkárok – mint
az állam végrehajtó szerveinek vezető tisztségviselői – az Elnöki Tanácsba nem
választhatók be.
30.
§ (1)
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
a)
kitűzi
az országgyűlési választásokat,
b)
összehívja
az Országgyűlést,
c)
törvényeket
kezdeményez,
d)
országos
jelentőségű kérdésekben népszavazást rendelhet el,
e)
a
Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt és erősít meg,
f)
megbízza
és fogadja a nagyköveteket és követeket,
g)
megválasztja
a hivatalos bírákat,
h)
kinevezi
az államtitkárokat és a törvény által meghatározott fontosabb megbízatású
állami alkalmazottakat, valamint a fegyveres erők magasabb rendfokozatú
tisztjeit,
i)
alapítja
és adományozza a Magyar Népköztársaság rendjeleit és címeit, hozzájárul
külföldi rendjelek és címek viseléséhez,
j)
gyakorolja
a kegyelmezési jogot.
(2)
Az Elnöki Tanács őrködik az alkotmány végrehajtásán. E jogkörében minden olyan
jogszabályt, államigazgatási határozatot vagy intézkedést, amely az alkotmányba
ütközik, megsemmisít, illetőleg megváltoztat.
(3)
Az Elnöki Tanács alkotmányossági felügyeletet gyakorol a tanácsok fölött:
a)
kitűzi
a tanácsok általános választását,
b)
gondoskodik
a tanácsok jogainak védelméről,
c)
HaKohen 2011.03.06. 22:02:27
“miképpen vállalkozhatott valaki ilyen, szakmai-etikai szempontból abszolút sötét megbízás végrehajtására. (Talán ez lenne a „van az a pénz…” iskolapéldája?)”
Én úgy látom még tülekednek is, meg még büszkék is rá…..
Rendkívül érdekes jellemek vannak itten megvillogtatva. More to come…
Eszembe jut Kant, meg az éthosz vallásteremtő ereje…:))))
Nem József az a János, vagy én nem értek valami finom poént?
Na de kedves Vincent!
Miért veszed el a kedvem, én úgy szeretnék alkotmányozni! Igaz a levélben nem írták le de én reménykedem, hogy az alkotmány végén ott lesz, hogy „Az alkotmány elkészítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Okostojás”
@Kettes: Köszönöm, javítottam!
@_Okostojás_: Az alábbinál például tudnál találóbb megfogalmazást?
„(2) Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld méhének kincsei, az állami földterület, a természeti erőforrások, a jelentős üzemek és bányák, a vasút, a közutak, a vízi és légi utak, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió és a televízió.”
Ja, jogos, az internet kimaradt. Meg a nő méhének a kincsei. Basszus, tényleg kell új alkomány!
„1. § Magyarország: népköztársaság.”
Mar rossz. Itten, kerem, polgari demokratikus koztarsasag epul.
@maroz:
Igazad van! Találóbbat én sem tudok, csak talán egy kicsit pontosítanám:
„(2) Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld méhének kincsei (úgy mint litoszféra, asztenoszféra, mezoszféra), az állami földterület (kivéve: Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja meg amit még ki privatizáltak), a természeti erőforrások (kivéve a szelet, mert az már kormányprogram ami csak azért két „L”, hogy nyomatékosabb legyen), a jelentős üzemek (szám szerint kettő, a Lapocsai csúzligyár és a Mandrocai sarkantyúélező üzem) és bányák, (kivéve a dolomit bányák, mert azok foglaltak a legegyenlőbbeknek) a vasút (mert nem kellett senkinek), a közutak (mert stratégiailag nem privatizálhatók. Egy esetleges háború esetén nem kellene tankcsapdákat építeni, mert az utakon eleve adottak, kátyúk formájában), a vízi és légi utak (egyelőre), a bankok (mind az egy szem), a posta, a távíró, a távbeszélő, a füstjelleadó szőnyegek, a rádió és a televízió (naponta hajnal 3 és 4 óra között, a többi időben a Fideszé).”
Most értettem meg, hogyan készül I-pad-en!
Azon is van Ctrl+F
És tényleg itt az ideje, hogy megszabaduljunk a bűnös múlttól és a dicső emlékezés vegye át helyét.
Egy szerény javaslat az alkotmányozást illetően:
http://www.gopetition.com/petition/43287.html
Rosszul kopiztak egy részt a Széll Kálmán-tervbe, avagy újabb fidesz simli!
A Matolcsy-minisztérium a fideszes frakcióvita után küldte a szövegből kihagyott helyre illeszthető grafikont, de a szerkesztés során bent felejtették az államtitkár hozzáfűzéseit is az egyetemi képzés átalakításáról. A Miniszterelnökség azonban el akarta kerülni a blamázst, hogy alapszintű hiba csúszott a gazdaságátalakító tervbe, és napokig nem cáfolta a költségtérítéses képzés megszüntetését.
Mikor veszi már észre ez az ország, hogy a minisztériumok élén, a számvevőszék, az ügyészség az elnöki hivatal, a különböző kamarák meg az akadémia vezetői székében olyan tehetségtelen szarjancsik ülnek, akik képesek az utolsó pillanatig is kiszolgálni egy diktátori hajlamokkal és allűrökkel bőven „megáldott” végtelenül bomlott elme minden torz agyszüleményét???
Emberek, kurva nagy baj van odafenn!
@Amidazophen: ? mi lenne? minden dobzse ! kiskirályok, vazallusok… lejjebb parasztok…
1011 éves feudalizmus
@a-kis-herceg: még annál is rosszabb, mert akkor még ez ment szinte egész Európában. Ennél már tán csak az lenne lejjebb, ha valaki behajtaná az országot az iszlám fundamentalizmusba (nem akarok ötleteket adni), és szultán állna az ország élén. 🙁
@Amidazophen: bocs tévecc. kikérem magamnak. a törökök nevében.
a török adminisztráció nagyon hatékony volt… összehasonlíthatatlan.
és az albániázás is késő. már mi vagyunk az uccsók…
ott mondják: ha rossz leszel leszakacc mint a magyarok…
Az alkotmanynak ugy kene kezdodnie, hogy nev szerint, fenykeppel, cimmel, telefonszammal felsorolja azokat az mszp-s politikusokat, es ezek rokonait, baratait, ismeroseit, szomszedjait, akik nem tolthetnek be tobbe semmilyen politikai tisztseget, nem alapithatnak ceget, partot, tarsadalmi szervezetet.
Ha ez megvan a tobbi pont mar nem olyan fontos, mert ezek utan nagy baj mar erheti az orszagot.
Hát, én el sem olvastam a kérdőívet, hanem eltettem, mint corpus delictit.
@dukeekud: Ja, mindig az emeszpé. A februári 80 százalékos hiány, az is az emeszpé bűne? Mert az egy rekord, ugye tudod?
Ilyen esetben ti mit is szoktatok hörögni? Lehetne ezt most is?
Én asszem odadadom a gyerekeknek a papírt, rajzoljanak rá valami értelmeset, hogy valami haszna is legyen. Szép dínót, vagy kalózt, vagy építkezést vagy ilyesmit.
Jaa, és tényleg ez az alkotmányozós bohóckodás valóban a legfontosabb, amikor több iskolában nem jut kaja a tanulóknak, meg más iskolákban azért van szünet, mert nincs pénz a fűtésre.
Már azt hittem Vincent feltalálta a spanyol viaszt. 🙂 De ez a szöveg a rendszerváltás előtti alkotmányszöveg, úgyhogy plágium 😀
És különben is, kimaradt belőle a Nemzeti Médiahatóság.
dukeekud,szánalmas vagy.nem tudtok valami újat kitalálni?új alkotmányt ír a fidesz?egy tőmondatot nem tudnak leírni helyesen,egy szar fércmunka lesz.a képviselők még nem látták a tervezetet,röhej.700-millió kidobva,senki nem tud semmit és megszavazzák.na menjetek a picsába!
„Ha nem, és egy-két ciklus alatt megbukik az utolsó épkézláb nemzeti program, amelyet nem klinikai ápoltak erőltettek a nemzetre, mindannyian megnézhetjük magunkat. Akkor újra előjön a csatornák népe, ahogyan előjött 1789-ben, 1919-ben és 1945-ben, és kíméletlenül lesújt mindenkire, aki sikeresebb, értelmesebb, többre hivatott ebben az országban.” (nyalás a magyar hírlapban)
Ööö… Nem értem. Ha nem kaptam kérdőívet, akkor most mi nem vagyok? Magyar? Felnőtt? Állampolgár?
@Gandalf(helyett): Hogy maradt volna ki? Még kommentben is kiemeltem, de akkor újfent:
„(2) Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld méhének kincsei, az állami földterület, a természeti erőforrások, a jelentős üzemek és bányák, a vasút, a közutak, a vízi és légi utak, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió és a televízió.”
@maroz: :-)))) Úgy éretettem, minimum egy egész fejezetet kell szentelni neki a legmagasabb fokú jogszabályban.
@dukeekud: A kedves apukád még az mszmp-t akarta kizárni, pedig akkora kommer volt, hogy sarlóval kente neked a margarinos kenyeret és kalapáccsal törte hozzá a főtt tojást.
Te meg már az mszp-t. De semmi baj, még húsz év és a fiad meg a fideszt akarja majd. Annak ellenére, hogy az apukája nyelvét addigra se sikerül a sokkal fejlettebb orvostudomány ellenére sem kiműteni Orbán seggéből.
Ez a szép ebben az országban. Minimum évszázodénként kétszer az ország egyik fele megeszi az ország másik felét. Félidő, helycsere, egy kis szánom-bánom, majd kezdünk mindent előlről. Amit felépített estig, leromboljuk reggelre, és így tovább.
Elő kéne venni az ősi hagyományokat és a hozzád hasonlóan gondolkodó faszkalapokat beépíteni a falba. Kegyetlen áldozat, de én meghoznám. Hátha akkor tartósabb lenne a konstrukció. Kőmíjes Kelement az alkotmányba!
@Gandalf(helyett): Kádár a jelen poszt alapjait képező alkotmányra hagyatkozva dolgozott, és nem lehet azt mondani, hogy túlzott vissza fogta volna magát.
Nézd meg az Elnöki Tanács hatáskörét. Szerinted valami egészen mást épít itten Orbán? Ha Kádár Jánosnak jó volt, akkor szerintem Kádár Viktornak is jó lesz az, így, ahogyan van, minek annyit szarakodni.
Na jól van, a Preambulum az lehet a jotunder-féle, és akkor a kötelező kompromisszum is megvolt. 🙂
Az jutott eszembe az alkotmányos 12 kérdésről, hogy ugye volt az, amelyik a költségvetési hiányt korlátozná. Tegyük fel ez bekerül az alkotmányba. Mi ettől még a garancia? Ok, előírnak egy szankciót, hogy ha túllépik, akkor azonnal előre hozott választás. Ok, de mi van akkor ha olyan mértékben lépnék túl a hiányt, hogy a következő kormánynak az első évre esélye se lenne helyrehozni. Ok, akkor az így megválasztott kormány kapna 2 év haladékot. Így már elvben működne a dolog. De csak elvben, mert a magyar valóság az lenne, ami most is van, azt csinálná a kormány, hogy kozmetikázná a költségvetést(most is 12 év MNYP befizetéséből), majd a következőnek omlana össze a légvár. Szóval szerintem a költségvetésre bármit is ír elő az alkotmány, itt mindig is pazarló kormányok lesznek, mert a nép az ilyet szereti, akkor szavazza meg a politikust, ha az kiadásokat ígér, ha valaki rosszat ígérne, azt elküldenék a fenébe. És persze mivel a közemlékezet 2-3 év, ezért max. 1-2 éve van egy-egy kormánynak értelmesen kormányozni, már ha nem balhézik túlzottan az ellenzék. A mostani kormány ebből fél évet már elbaszott a semmire.
Amúgy a 12 kérdésnek a fele annyira kétélű fegyver, hogy nem tudom eldönteni melyik válaszlehetőség jobb. Volt amelyiknél egy 5. lenne részemről.
@dukeekud:
Már ha Orbánt is rátennéd pluszban, akkor valóban nem…
” Bevezethetik a családi szavazati jogot is, miszerint a gyerekes családok plusz egy szavazatot adhatnának majd le a választáson, a joggal az anyák élhetnek. ” (magyarhirlap)
@dukeekud: : Oszt a volt államtitkárok, miniszterek a komenizumusból is ide tartoznak? Mert akkor kapásból repüljön Martonyi, Schmitt… És most csak kormánytagokról beszéltem.
Idióta.
@Zabalint: ez csak egy kamu. Az Alkotmány semmiféle szankciót, sem politikai, sem közjogi, sem büntetőjogi (!) következményt nem írhat elő az adósságkorlát túllépésére. Mélyebb válságok idején nagyobb konszolidációk szükségessé válhatnak, amik elkerülhetetlenné teszik az adósság növekedését. Ez az alkotmányos adósságkorlát nagyon prudensnek tűnik egészen addig, amíg effektív gátjává nem válik a kormány nagy nemzeti tervei előtt, akkor meg úgyis módosítani fogják. És a Fidesz lesz az első, amelyik ezt módosítani fogja.
A parlament most is mulasztásos alkotmánysértés állapotában van egy csomó területen. És? Valaki komolyan azt hiszi, hogy a parlamenti többség nem fog megszavazni egy „alkotmányellenes” költségvetési törvényt? Ki fogja benne megakadályozni? Az az Alkotmánybíróság, amelyik nem nyilváníthat véleményt költségvetési kérdésekben? Na hagyjuk már.
Az ország nevét is átírná az új alkotmány
Ha jól értem, a zemberek gatyára, sőt pőrére vetkőztetése megjelenne a zalkotmányban is.
„Ez összefügghet azzal, amit Orbán még 2006-ban mondott, hogy a köztársaság „az csak egy ruha, valójában a nemzet a test, azon a köztársaság a ruha.””
http://www.origo.hu/itthon/20110307-a-fidesz-elnoksege-jovahagyta-az-uj-alkotmany-tervezetet.html
Nem szívesen lennék most az osztrákok, szlovákok, csehek, lengyelek, szlovénok, románok, vagy bulgárok helyében. hordozzák eszetlenül ezt a ruha nevű göncöt nemzettestükön eszetlenül.
@Zabalint: az egyetlen értelmes pont. szerintem úgy lenne, hogy az a költségvetés, ami tullépi, az stornós
Így készül a szövegezés:
emiksz.blog.hu/2010/12/03/4_kotmany
„Ne legyen egy C terv arra, hogy háromkamarás legyen a parlament? Ilyen aztán a világon sehol sincs, ebben is forradalmiak lennénk…”
Ez az alkotmány köszönő viszonyban sincs már a mostanival. Csak példaként: Magyarország Köztársaság. Hol van pl ebben az Alkotmánybíróság??? A mostani Alkotmányt kellene feltenni ahhoz, hogy érdemben lehessen megvitatni.
Az 1949-es Alkotmány rengeteg változáson ment keresztül. Bátran állítom-pártállás nélkül-, hogy modern, nagyon jó alkotmány, aminek a megváltoztatása szükségtelen.
Az állampolgárokhoz küldött kérdések teljesen feleslegesek, lényegtelenek,ráadásul ki a csoda fogja majd értékelni néhány nap alatt az esetlegesen visszaérkező néhány százezer kérdőívet!?
@jotunder: Rajtunk röhögne az egész világ!!!!
@murok: „Mar rossz. Itten, kerem, polgari demokratikus koztarsasag epul.”
Tévedsz itt a Nemzeti Elhülyülés… őőőő… bocsánat… Együttműködik Rendszere épül.
Lásd még: NENYI.
Találtam egy érdekeset! 2009 októberében ez szerepel:
„A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet
elõsegítése érdekében az Országgyûlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét
a következõk szerint állapítja meg:”
Tehát már Bajnaiék is kinyilvánították, hogy ez után kell másik. Az tény, hogy kell egy új alkotmány. Az a kérdés, hogyan.
kozlony.magyarorszag.hu/pdf/1369
@prizma9xzyzc: Amit a posztom végére betettem az az 1989-ben is hatályos változat.
Amikor ennek az elődjét 1949-ben megcsinálták valószínűleg akkor is lehetett élni (mindig annyira, amennyire, de hát ez errefelé difót, ez egy túlélő környék, nem vénnek való vidék) és a ’80-as években is lehetett élni (annyira, amennyire), de valakiknek küldetéstudata volt alkotmányozni, hittek benne, hogy ettől jobb lesz. 1990-ben én is hittem benne, hogy ettől jobb lesz.
Jobb lett? Ki tudja. Nehezen megválaszolható kérdés.
Az alkotmánytól lett jobb? Passz. Nyilván a változások valamilyen szinten annak a szellemiségnek a csapásán zajlottak, amelyet a mostani alkotmányunk tükröz, de bennem erős a kétely, hogy a változásokra az alkotmány lett volna jelentős hatással, hanem sokkal inkább az, hogy a világ boldogabbik felén megfigyelt társadalmi berendezkedést kívántuk meg egy egészen picinykét.
De hogy most mit szeretnénk, előttem nem világos. Egy bazinagy kérdőjel, az lenne most jó alkotmánynak.
@Zsola777:
Amiről beszélsz, az a rendszerváltás utáni alkotmány bevezetője. Csak azért nem nevezem a most is érvényes alkotmánynak, mert a maiban már miskárolások lettek megejtve. Bajnai semmiféle alkotmánymódositásban nem volt ludas, nem is lehetett, nem erre vállalkozott és hatáskörében sem volt.
Próbálunk ügyesen keverni, ne csináljunk majmot magunkból…:))
@Zsola777: Azt a kinyilvánítást 1989-ben már megtették, és nem pont Bajnai, mert ő akkor még csak harmadéves egyetemistaként hajkurászta a csajokat a Marx Károlyról elnevezett oktatási intézményben, valamint egy Stump István nevű emberrel kavart valami MISZOT nevű izében.
Olyan túl sok érvet nem igazán lehet felsorakoztatni amellé, hogy nekünk éppen most éppen ennyire szükséges alkotmányoznunk, mondjuk nem is sorakoztatnak, de hát a kétharmad arról is szól, hogy kuss, én így szeretek leszállni a bicikliről!
Aszongya Balsai, hogy:
„Az OIT-tel kapcsolatos kérdésre keddi sajtótájékoztatóján azt válaszolta: tudomása szerint az alkotmányozási elképzelések alapján lehetségesek bizonyos változtatások az igazságszolgáltatással kapcsolatos állami részvételt illetően.”
index.hu/belfold/2011/03/08/balsai_visszavag_bakanak
Na, akkor újból idéznék egyet:
(3) A hivatásos bírákat a törvényben meghatározott módon a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja.
A nemzeti konzultáció olyan, mint a házi pálinka :-).
hirszerzo.hu/belfold/20110308_LMP_kepeslap_miniszterelnok#rss
„Heller után az MSZP is tagadja a 2006-os brutális rendőrterrort” – írja az MNO, majd idézik az MSZP közleményét, ami semmi ilyet nem ír. Amit az MSZP ír, az ugyan hülyeség, de ők máshogy hülyék, mint Balsay vagy Morvay, akik azt hiszik, hogy kétharmaddal a történelmet is át lehet írni.
Az a vacak semmisségi törvény meg lesz semmisítve, ne tessenek rá egzisztenciát alapítani. Micsoda slamperáj.
A „Csináljunk a Magyar Köztársaságból Magyarországot!” mozgalom agymenéséhez:
Bauer Tamás szerint hálásak lehetünk Orbán Viktornak, hiszen kezünkbe adta a programot. A program egyetlen szóval megfogalmazható: KÖZTÁRSASÁG. Három szóval: szabadság, egyenlőség, testvériség.
galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=57454:koeztarsasag&catid=71:a-napi-apro&Itemid=109
Az átnevezés egyébként teljesen jól beleillik a nem ördögtől való gondolatok sorába, melynek egyik esetleges végállomásáról – a királyságról – Boross Péter már tavaly ősszel beszélt
hetivalasz.hu/itthon/lehetnenk-kiralysag-is-31472/
A páváknak meg újra jó lesz, mert felszállhatnak a vármegyeházára:
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/03/09/01/Varmegyek_is_lesznek_az_uj_alkotmanyban.aspx .