Erkölcstan elsősöknek
Eredeti szerző: maroz
Kedves gyerekek, Marcsi néni vagyok, Rózsa néni küldött, én fogok nektek erkölcsöt tanítani. Hogy mi az erkölcs? Nehéz ezt úgy elmagyarázni, hogy a ti kis butuska fejetekbe is beleférjen.
Már elsőtől kötelező lesz az erkölcstan
Elkészült a kerettantervi ajánlásokkal az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, eszerint a szakiskolásoknak kilenc közismereti tárgyuk lesz 2013-tól, a gimnazistáknak tizenöt, írja a Magyar Nemzet. A tervek szerint az általános iskoláknak már elsőtől kötelező lesz az erkölcstan, nyelvet negyediktől kell tanulniuk.
Ugye tudjátok, hogy vannak dolgok, amelyeket bármennyire is szeretnénk, de mégsem tehetünk meg? Nem vehetjük el Pistike zsebpénzét, mert az az övé. Nem húzhatjuk meg Klárika haját, még akkor sem, ha haragszunk rá. És igen, jól gondoljátok, vannak ennél súlyosabb dolgok is, a legsúlyosabb mind közül pedig az, hogy nem vehetjük el egy másik ember életét. Egészen biztosan megtapasztaltátok már, hogy aki az ilyen tiltott dolgokat mégis elköveti, azokat megbüntetjük. Nem csak azért, mert haragszunk rájuk, sőt, a harag is csúnya dolog, hanem azért, hogy mindenki megértse: tiltott dolgot jó, erkölcsös ember nem csinál, és nem is engedi meg senki másnak, hogy ilyesmit tegyen.
Persze az élet nem mindig ilyen egyszerű, van, amikor mégis megteszünk csúnya dolgokat. Annyira szeretnénk mi is egy kis zsebpénzt, hogy mégiscsak elvesszük Pistikétől, és hogy ne kapjunk büntetést megpróbálunk erre a cselekedetünkre valamiféle magyarázatot adni. Élt egyszer egy Kohlberg nevű bácsi, aki azt mondta, hogy ha sokat-sokat beszélgetünk ilyen esetekről, akkor esélyünk van arra, hogy kicsit közelebb kerüljünk az erkölcshöz. Beszélgessünk mi is egy kicsit!
Egyszer, régen eljött a mi országunkba két ember. Az egyik azeri volt, a másik örmény. Ezek a népek nem túlzottan kedvelik egymást, próbáljátok meg ezt úgy elképzelni, mint ha az egyik magyar lenne a másik román. Az utóbbi nem biztos, hogy mindenki számára ismerős, lehet, hogy otthon csak úgy emlegették őket a szüleitek, hogy: oláh. Na, tehát itt élt, itt tanult nálunk ez a két ember. Egy helyen tanultak, egy szobában éltek. Az azeri annyira utálta az örményeket úgy általában, hogy egy napon baltával megölte a szobatársát. Iszonyatos tett volt, igen, jól gondoljátok, el is nyerte érte a méltó büntetését: arra ítélték, hogy élete végéig börtönben senyvedjen.
Ám egy napon Orbán Viktor miniszterelnök megegyezett az azeriek vezetőjével, hogy sok-sok pénzért cserébe haza engedi a gyilkos embert, holott tudta, tudnia kellett, hogy az azeri elnök egyből szabadon fogja bocsátani és mivel ők úgy vélik, hogy örményt ölni nem bűn, ezért még ünnepelni is fogják az alávaló tettéért.
No, kedves gyerekek, gondolkodjatok el az eseten és mondjátok el a véleményeteket: szerintetek helyesen döntött-e Orbán Viktor? Erkölcsös ember-e az olyan, aki futni hagy egy gyilkost? Vezetheti-e ez az ember továbbra is a mi országunkat? Gabika, látom te jelentkeztél elsőnek, halljuk hát!
Az óra második részében egy ennél sokkal egyszerűbb kérdéssel foglalkozunk. A múltkor, amikor nálunk járt a tiszteletes bácsi a következő példabeszédet magyarázta el: „Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magadéban a gerendát sem veszed észre?”
Kedves gyerekek, nézzétek meg az alábbi képet, és mondjatok véleményt: szerintetek helyes dolog-e, ha a képen látható Orbán Viktor benneteket heti öt tornaórára kötelez azért, hogy egészséges alakotok legyen, miközben neki akkora pókhasa van, hogy lassan megállna rajta a pohár?
Tomika? Kezded te?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520933-6ae52910252f8' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520933&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520933-6ae52910252f8&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520933-6ae52910252f8' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@komplikato: Oke, legyen, erzelmi dontes alapjan embert olsz. Es haboruban? Vajon erkolcsileg helyes-e embert olni? Ha megteszed, gyilkos vagy? Ha nem, akkor teged vegeznek ki, a sajat eleted a tet.
de egy egyszerubb eset: erkolcsos-e a bigamia? Felesege lehetsz-e egy ferfinak, ha mar van neki felesege?
Eladhatod-e a sajat gyermekedet? Mondjuk 3 evesen ferjhez adhatod-e a lanyod? Erkolcstelen a homoszexualitas?
Erkolcstelen a szex kiskoruval? Miert? Miert ne lehetne egy 14 eves anya?
@neoteny: „Csak az érvényes nemzetközi egyezmény alapvető céljának megsértésével. „
nincs kiadasi kotelezettseg.
@neoteny: „Csak az érvényes nemzetközi egyezmény alapvető céljának megsértésével.”
Pont nem igaz, arról szól az egyezmény HA a felek megegyeznek És ha nem egyeznek meg? Akkor sem csorbul az egyezmény.
@Könnyen elkaptuk, uram!: Amiket felsorolsz jó részt kulturális beidegződés, nem? Van ami vallási etikai alapon elítélendő mert beépült, van ami sok ezer év után a civilizáció kitalált, mint a 21 éves felnőttségi kort (vagy ahhoz közelit), meg ettől nem elvonatkoztatható szexuális és értelmi érettséget. Azért hoztam fel a 8 rétű ösvényt a teszem azt tízparancsolat helyett, mert az nem mondja meg mit tehetsz és mit nem, az erkölcsöd belőled való, nem a 8 szabályból, az egy ajánlás sor, amit ha megszegsz akkor nehezíted a saját életedet, esetleg másokét is. Meg a következőket, de az egy másik történet.
@lpt1:
Az e) alpont nem gond: biztos vagyok abban hogy a gyilkosság (a halálokozás szándékával elkövetett jogtalan emberölés) Azerbajdzsánban is bűncselekmény.
Az f) alpont is teljesült: Mo beleegyezett az átadásba, nem elrabolták az azerik a csókát Mo-ról. Az pedig, hogy _miért_ egyezett bele Mo az átadásba, az egyezmény lényegéből fakad: nyilvánvalóan azért ratifikálta Mo ezt az egyezményt, hogy magyarok is részesülhessenek az átadásban (ti. hogy magyar börtönben tölthessék le a büntetésüket — vagy magyar kegyelemben részesülhessenek). Ha a beleegyezés az elítélő ország részéről megtagadható bármilyen indok nélkül, az az egyezmény értelmét hiúsítaná meg.
@komplikato:
„arról szól az egyezmény HA a felek megegyeznek És ha nem egyeznek meg? Akkor sem csorbul az egyezmény.”
Ld @neoteny: 2. bekezdés.
@neoteny: Ja, ez az ! Sati!
Az indiai allam is tiltja, megis elofordul, meg napjainkban is.
Egyebkent a dolog peldakent jott elo, miszerint azt irtam, hogy az erkolcs tarsadalmi megegyezes kerdese. Amit irsz, ezt alatamasztja.
@Könnyen elkaptuk, uram!:
Ld @neoteny: 2. bekezdés.
@komplikato: Az erkolcs belulrol fakad? Oke, legyen. Akkor viszont erkolcsileg nem itelhetjuk el a kejgyilkost, a hazassagszedelgot, az asszonyvero alkoholistat. Hisz neki ilyen a belso erkolcse.
Egyebkent mi az erkolcs? Erkolcsos vagy-e, ha visszavonultan, elzarkozva a masik nemtol elsz?
Erkolcsos vagy-e. ha hazassagban elsz? Miert?
Erkolcsos vagy-e, ha nem eszel embert? Miert?
Ezt mind a tarsadalmi egyutteles definialja.
Mondj egy ojan erkolcsi tetelt, ami belulrol fakad, es nem tarsadalmi-kulturalis-vallasi alapu.
@komplikato: „Amiket felsorolsz jó részt kulturális beidegződés, nem?”
Helyben vagyunk: az erkölcs kultúra kérdése. Ezért hely- és időfüggő.
@neoteny: Ha ez így lenne, akkor nem kéne az f. pont, mert az aláírás automatikusan szándékot is jelentene, nem?
@Könnyen elkaptuk, uram!: „Vajon erkolcsileg helyes-e embert olni?”
Nyilván nem. úgy általában sem ölni nem az.
„Ha megteszed, gyilkos vagy?”
Nyilván igen.
„Ha nem, akkor teged vegeznek ki, a sajat eleted a tet”
Ez nem lehet mérvadó, egy erkölcsi felépítmény akkor ér valamit ha érdemes érte meghalni is … vagy pláne élni.
Volt egyszer egy nagy filozófus, akit jó kis logikai csapdába ejtettek, így két választása maradt, hűséges marad az egész életében prédikált erkölcshöz és etikához és kiissza a méregpoharat vagy megtagadja az egészet. Utóbbi esetben az egész élete lett volna hiába való, így viszont a halála nem volt az.
Ha olyan helyzetbe kerülnék, hogy egy ember megölése esetén sok ember élete megmenekülne, akkor elképzelhető, hogy olyan tiszta gondolkodással (amivel most nem rendelkezem) megtenném. De elképzelhető, hogy olyan állapotban tudnék és akarnék is más megoldásokat és működnének is. Az is lehet, hogy bizonyos esetben be kéne látnom, hogy pl egy ember megölésével hiába mentek meg mondjuk 10-et, ha az esemény sor következménye több ezer halott lesz …
És itt van a csavar, mert mi most egy gyilkosságról beszéltünk. De. Általában az emberek még fontosabb döntéseik és tetteik okaival és következményeivel sincsenek tisztában és nem is törik magukat érte. Pl. honnan tudod, hogy egy jelentéktelen cselekedeted miatt nem halt meg valaki pl. autóbalesetben? vagy mi van ha pont egy jó cselekedeted okán tettél tönkre embert, embereket, családot? Na ehhez kéne a tiszta gondolkodás, meg a teljesen objektív látásmód, valamint sok sok akarat, hogy akard átlátni az egészet. Valami ami élesebb mint a gyémánt.
@neoteny: „A person sentenced in the territory of a Party may be transferred to the territory of another Party, in accordance with the provisions of this Convention, in order to serve the sentence imposed on him. To that end, he may express his interest to the sentencing State or to the administering State in being transferred under this Convention.”
May be transferred
in order to serve the sentence
@komplikato: Erkolcsileg embert olni helyes. Peldaul haboruban, jogos onvedelembol, vallasi aldozat eseteben, taplalekszerzes celjabol, megroviditendo szenvedeseit, halalos buntetes vegrehajtasa eseten….
Minden attol fugg, milyen tarsadalmi megiteles ala esik.
@Könnyen elkaptuk, uram!: Nem volt az olyan régen, hogy a társadalom mételyének, a züllöttség netovábbjának számított, ha egy nő élvezni akarja a szexet – ma ha egy statisztika nem a gazdaságról szól, akkor arról, hogy a nők hány %-ának nincs orgazmusa, és hogy milyen tragédia lehet ennek a vége.
@komplikato: A katonasagnal, haboru eseten a helyszinen agyonlohetnek, es meg is teszik, ha megtagadod a parancsot.
@Könnyen elkaptuk, uram!: „Az erkolcs belulrol fakad?”
Nem. De ne is egy zavaró környezeti vagy kúltúrális hatás legyen már.
Az amire konkrétan gondolok ott van belül. Is. De esetleg meg lehetne keresni bent. Is.
@neoteny: Benne vagy az egyezmény szövegében, hogy ha másik fél részéről valószínű, hogy nem tartja be a börtön letöltéséről szóló részt, akkor megtagadható. Az másik kérdés, hogy ennyit ér a szövegezése, hogy bármilyen országban kijátszható, ahol van elnöki kegyelmi lehetőség. Éppen nálunk is.
@dr. mesterseges szinezek: A felsoroltak nem erkölcsről szóltak, így ebben a formában. Nem, nem lehet kultúra függő.
@dr. mesterseges szinezek: Igazad van, ez is egy tokeletes pelda: erkolcsos dolog-e az orgazmus?
@komplikato: Ertsd meg: az, hogy Te milyen ertekrendet allitasz fel, mit alakitasz ki sajat magadban, attol fugg, hol nottel fol.
Te kereszteny ertekek szerint itelkezel(erkolcsileg).
Es maris itt a kerdes, amit tanult baratom , mesterseges szinezek feltett:
Erkolcsos-e elelvezned?
@Könnyen elkaptuk, uram!: Halál büntetés már több szinten necces. Pl. mi alapján ítélkezik bármelyik ember egy másik fölött? És ha elítéled ki hajtja végre? Erkölcsileg helyes kiállítani egy hóhért? Legyen ő egy gyilkos? Egy tömeggyilkos? vagy elvégzi a bíró helyette? Hány tévedés fér bele? Miért?
Szerintem nézd meg valahol a Wu Xia c. kínai filmet, 2011-es film, a látszat ellenére ilyesmikről szól. Érdekes gondolatokat vet fel. És még így is szorakoztató.
@Könnyen elkaptuk, uram!: „megroviditendo szenvedeseit,”
Itt szokott üvölteni, hogy ami nem etikus (állítólag), az lehet humánus.
És az emberiség történetében akadt kor – amit pedig mindennek szokás mondani, csak sötétnek nem – amikor az erkölcs egybevágott a humánummal.
@komplikato: „Nem, nem lehet kultúra függő.”
A tízparancsolat előtt erkölcsös volt-e megkívánni a felebarát feleségét?
Ha nem, akkor mikor kezdődött a „nem”, amikor lejöttünk a fáról, esetleg amikor elkezdtünk beszélni, amikor elkezdtünk írni?
@Könnyen elkaptuk, uram!: „Ertsd meg: az, hogy Te milyen ertekrendet allitasz fel, mit alakitasz ki sajat magadban, attol fugg, hol nottel fol.”
Biztos rosszul fogalmazok, amiről eddig regéltem az azzal kezdődik, hogy az összes ilyen „lerakódást”, legyen vallási, kúltúrális, akármi, levakarod magadról. Ehhez kell a semlegesség kialakítása is ami baromi nehéz dolog, ha nem lenne, akkor sokan csinálnák. Mert ha az nincs meg, akkor egy erkölcsi hulla lenne a delikvens. És ha a kettőt sikerül együtt megoldani, akkor már elkezdheti az ember megkeresni ott nagyon bent vagy ott nagyon kint ami mindig is ott volt, könyvek és önjelölt prédikátorok nélkül.
Igazán vallásos embereknél, akik nem csak a templomajtóig azok, olyan embereknél akiket mindenki jó embernek tart és kultúra függetlenül, legyen az keresztény, zsidó, buddhista, muzulmán vagy bármi más vallású érdekes módon ez magától is működik a fent felsorolt tortúra nélkül is, legalább is egy szintig.
@neoteny:” in accordance with the provisions of this Convention, in order to serve the sentence imposed on him. „
Veletlenul nem arrol van szo, hogy az egyezmeny alapjan a kiszabott buntetes ervenyesuljon a masik fel teruleten is, a kiadatas utan?
@komplikato:” Biztos rosszul fogalmazok, amiről eddig regéltem az azzal kezdődik, hogy az összes ilyen „lerakódást”, legyen vallási, kúltúrális, akármi, levakarod magadról.”
Ertem, de akkor holnaptol embert olok, hisz az nem erkolcstelen.
Ja, es tobb felesegem lesz, mert az szerintem erkolcsos.
Valamint noket eroszakolok meg, mert az istennek tetszo. tehat erkolcsos.
@komplikato: Most Te mondj egyetlen erkolcsi tetelt, ami fuggetlen a kulso korlatozasoktol.
@dr. mesterseges szinezek: BTW, a feleségét átengedő innuit, az azt elfogadó és maga a feleség vajon erkölcstelen?
Megjegyzendő itt a pszichológiai alapvetés, amely szerint a gyerek erkölcs NÉLKÜLI, ami eredményében ugyanaz mint az erkölcsTELEN, csak kiemeli azt különbséget, hogy a gyerekbe még nem volt ideje a környezetnek belegyepálni a hely és idő szerinti erkölcsöt, ezért nem számít bajnak, hogy nem úgy viselkedik, míg a felnőttnek illene tudnia a játékszabályokat.
Most szívesen beidézném az Istenek inváziójából Emmanuel és Zina vitáját (amiből nem keveset merített a Matrix pl az építész és Orakulum karaktere), de nem tudom fejből. 🙂
@Könnyen elkaptuk, uram!: Szó nem volt arról, hogy az önnevelés és a belső keresés abból áll, hogy kitalálok valami hülyeséget ami pillanatnyi állapotomtól függően tartok jónak.
„Most Te mondj egyetlen erkolcsi tetelt, ami …”
Úgy nézek ki mint aki prófétának készül vagy mi? Miért kéne nekem kinyilatkoztatni bárkinek bármit?
@dr. mesterseges szinezek: És ezt szerinted egy transzperszonális vagy humán pszcihológia követője is így látja? Erősen kétlem.
@dr. mesterseges szinezek: Ez jó kérdés, egy bizonyos híres filmben az erkölcsös pap nem fogadta el. Bele is halt. És ennek ellenére ez nem egy hiba volt.
@lpt1:
Az egyezmény nem azt mondja ki hogy _automatikusan_ át kell adni az anyaországnak az elítélő országból: „[t]he Parties undertake to afford each other the widest measure of co-operation in respect of the transfer of sentenced persons” — „vállalják hogy a legszélesebb kooperációt nyújtják egymásnak”.
Az f) pont azt szögezi le hogy az átadás nem történhet meg mindkét oldal beleegyezése nélkül — sem az elítélő ország, sem az anyaország nem kényszeríthető (nemzetközi jogi úton) arra hogy az átadást megejtse (vagy pl. ahogy írtam volt: ha az azeriek kiszabadítják a magyar börtönből az elítéltet és kiviszik az országból, nem hivatkozhattak volna arra hogy egyoldalú „átadást” valósítottak meg).
Az egyezmény felsorol körülményeket amelyeknek teljesülniük kell ahhoz hogy az átadás megtörténhessen: ezek meglétének vagy fennállásának hiánya lehet oka a beleegyezés megtagadásának. A kegyelemadás lehetősége _nem_ ilyen körülmény; sőt az egyezmény explicit módon kijelenti hogy bármelyik ország (kiadó vagy befogadó) megkegyelmezhet.
Ahogy írtam volt: ez egy politikai probléma, nem egy (nemzetközi) jogi. Ha Mo megtagadta volna az átadást, az viszont (nemzetközi) jogi probkéma lett volna: mivel vállalta hogy a legszélesebb kooperációra törekszik (ez esetben) Azerbajdzsánnal, kellett volna legyen valamilyen (nemzetközi) jogi alapja hogy megtagadja a beleegyezését az átadáshoz… és a kegyelem lehetősége nem olyan, sőt.
@komplikato:
„Benne vagy az egyezmény szövegében, hogy ha másik fél részéről valószínű, hogy nem tartja be a börtön letöltéséről szóló részt, akkor megtagadható.”
Ezt idézd, kérlek, az egyezmény szövegéből.
@Könnyen elkaptuk, uram!:
„nem arrol van szo, hogy az egyezmeny alapjan a kiszabott buntetes ervenyesuljon a masik fel teruleten is”
De igen; és a kegyelem, ami lehetősége szintén benne van az egyezményben, feloldja a kiszabott büntetés érvényesítését.
@komplikato:” Most szívesen beidézném az Istenek inváziójából Emmanuel és Zina vitáját (amiből nem keveset merített a Matrix pl az építész és Orakulum karaktere), de nem tudom fejből. :)”
Ne idezd be, mert akkor megint azt bizonyitanad, hogy valamely kulso tenyezo befolyasolja ertekrendedet.
Tehat, mivel nem tudsz mondani egyetlen belulrol fakado erkolcsi tezist sem, megallapithatjuk, hogy az erkolcs kulso elvarasok , az egyenek egyuttelesenek szabalyozasanak osszessege, melybol a s ajat ertekrendedet epited fel.
@Dr. jenőke (jenőke): „Az Ég akaratából kazak, kirgiz, üzbég, török, azeri, ujgur, baskir, szaha (jakut), bolgár, magyar, madjar, tatár, türkmén, mongol, csuvas, gagauz, japán hun testvér.”
Melyik Ég akaratából?
@neoteny: Ezzel nem vitaztam, teljesen igazad van, arrol volt szo, hogy az egyezmeny nem kotelezi a felet atadasra, csak az Europai Birosag hatarozata alapjan. Ilyen meg ugye nem volt ezidaig.
@Könnyen elkaptuk, uram!:
„May be transferred”
… ha a különféle, az egyezményben lefektetett feltételek teljesülnek.
„in order to serve the sentence”
Tehát nem engedhető el amíg le nem töltötte a büntetését — vagy kegyelmet nem kapott (vagy nem módosították a büntetés mértékét az érvényes helyi törvények szerint vagy nem más büntetési tétel vonatkozik a cselekményre stb.).
Ha az eredeti büntetés vátozatlan mértékű letöltése lett volna az egyezmény megfogalmazóinak szándéka, azt írták volna bele… és kizárták volna a különféle lehetőségeket amik alapján az módosulhat. Nem ez történt.
@komplikato: Nem tudom, hány gyermekpszichológia létezik, de ha több, több erkölcsfelfogással, akkor több erkölcs is létezik (persze mindig az ENYÉM az igazi), és akkor QED.
@komplikato: A kérdésemre csak harmadában válaszoltál.
A filmbeli pap erkölcsös volt a SAJÁT KULTÚRÁJA szerint, de erkölcstelen volt-e a felajánló és a felajáánlott?
Függ-e az erkölcsi státuszuk attól, hogy kinek ajánlkoznak?
Ha függ, akkor a pap erkölcsi státusza függ-e attól, hogy kinek a felajánlkozását utasítja vissza?
@neoteny: The requested State shall promptly inform the requesting State of its decision whether or not to agree to the requested transfer.
Tehat a felkert fel megtagadhatja a kiadatast, ha nem ert egyet vele.
@neoteny: „Tehát nem engedhető el amíg le nem töltötte a büntetését — vagy kegyelmet nem kapott (vagy nem módosították a büntetés mértékét az érvényes helyi törvények szerint vagy nem más büntetési tétel vonatkozik a cselekményre stb.).”
Igy van, ezek kozul egy sem teljesult Magyarorszagon.
@komplikato:
„Volt egyszer egy nagy filozófus, akit jó kis logikai csapdába ejtettek, így két választása maradt, hűséges marad az egész életében prédikált erkölcshöz és etikához és kiissza a méregpoharat vagy megtagadja az egészet. Utóbbi esetben az egész élete lett volna hiába való, így viszont a halála nem volt az.”
Szókratészt istentelenség és az ifjúság erkölcseinek megrontásával vádolták: és bűnös is volt mindkettőben — az athéniak erkölcsei szerint. Nem emlékszem „logikai csapdába ejtésre”: mi volt (vagy lett volna) az?
@Könnyen elkaptuk, uram!:
A kegyelemnek vagy a szerződésben leírt büntetésmódosítási lehetőségeknek nem az elítélő (jelen esetben Magyar)országban kell megtörténniük.
@neoteny: if the sentencing and administering States agree to the transfer.
1/f
@neoteny: Tehat ket kulonbozo helyen is szerepel, hogy bele kell egyeznie a sentencing state-nak is. Nincs sehol feltetel nelkuli kiadatasi kotelezettseg.
@Könnyen elkaptuk, uram!:
„Tehat a felkert fel megtagadhatja a kiadatast, ha nem ert egyet vele.”
Összekevered az „agree to” és az „agree width” fogalmakat. Az előbbi a „hozzájárul/beleegyezik”, az utóbbi az „egyetért”.
@neoteny: Article 5 /4
The requested State shall promptly inform the requesting State of its decision whether or not to agree to the requested transfer.
@Könnyen elkaptuk, uram!:
Ezt már megírtam fentebb; a kérdés az hogy milyen feltételeket nem-teljesülése esetén tagadhatja meg a beleegyezlését. A kegyelem lehetősége nem ilyen, sőt az egyezmény explicit kijelenti hogy mindkét állam megkegyelmezhet az elítéltnek.
@Könnyen elkaptuk, uram!:
És ez hol írja azt elő hogy nem kegyelmezhet meg az anyaállam az átadás után?
@neoteny: Nem kell indokolni. Nem ir kiadatasi kotelezettsegrol, sot, azt irja:
„The administering State, if requested, shall inform the sentencing State before the transfer of the sentenced person as to which of these procedures it will follow.”
Kivancsi volnek, vajon az azeriek megkuldtek-e nekunk, hogy azonnali kegyelemben reszesitik?