És most mit adóztassunk meg?
<a href="http://polldaddy.com/poll/3917701/">És most mit adóztassunk meg?</a><span style="font-size:9px"><a href="http://polldaddy.com/features-surveys/">online survey</a></span>
Örülünk, Vincent?
A Vincent blog hazatér
Bányákat? 🙂
A sóderbányákat mindenképp! 300%os emelést, továbbá a szőlőtermesztőket és a futballcsapatokat és biztonsági cégeket 🙂
@Kedves Nard: Tőzegbányákat is… (az Zalában van apucinak).
@Pásztörperc: Azt a tizenvalahány egykori állami gazdaságot, amit 2002-ben az utolsó pillanatban kirántottak..
Némi nosztalgiával gondolok a nem is annyira régi szép időkre, mikor Járaitól Szíjjártóig hetente harsogták; “azonnali adó s járulékcsökkentést”..
Kicsit demagóg, de sebaj. Esetleg némi javaslat miből fizessünk vissza 3 év alatt ~5400 milliárd forintot az IMF-nek? A többi hitelezőről most ne is beszéljünk (a lejáró 1-3-5 éves államkötvényeket ki bocsátotta ki és mire költötte?).
@soniq: Ne fizessük vissza, szabadságharc van, nem? Vagy csak eddig?
Nahát…
@soniq: Ember. A bruttó adósságállomány 20 ezer milliárd forint. Az átlagos lejárat 4 év. Ez évi átlagban 5 ezer milliárd forintnyi visszafizetést jelent. Nem ezt a számot kerested?
Nem a lejárati szerkezetben van púp (egyébként van benne az IMF hitel türelmi ideje miatt, de nem ekkora), hanem az adósság magas. Vagyis ha a kormány nem csökkenti a hiányt és vele az adósságot, akkor öt év múlva is meg húsz év múlva is hasonló nagyságrendű összegeket kell évente visszafizetni.
Sejted már, hogy miből kell visszafizetni a lejáró hiteleket?
@Kettes: Akkor egymillió forintos kérdés: szerinted miért tömködik a lyukakat a költségvetésben? Bevarrják a dunyhába a pénzt?
Nem az adósság magas, hanem a dinamikája aggasztó (már 8 éve). A mostani ~80% nem lenne (olyan nagyon) sok, ha lenne esély arra, hogy kinőjjük, de a “jóléti rendszerváltás” költségei és finanszírozása, meg a 2006-os elbaszott kiigazítás (ami a növekedési potenciált nullázta le, gyakorlatilag 2008 előtt is stagnáltunk) után, az elmúlt 70 év legnagyobb, világszintű dekonjunktúrája plusz a külső igazodási kényszer miatt kettős csapdában vagyunk:
– a konvergenciapályát kívülről megszabják nekünk,
– jelentős átalakításokra nincs forrás.
A hiányt hiába csökkented, ha azzal a gazdaságot küldöd padlóra (ahogy az 2006-ban is történt), mert akkor összeségében magadat rúgod tőkőn, nekifutásból kétszer, egyszer amikor a jövőben kevesebb pénzből kell visszafizetned a hiteleket, másodszor amikor a mutatók is romlanak a stagnáló-csökkenő GDP miatt.
Ezek után szerinted mit lehet csinálni? Marad a Románia-féle megoldás (elveszünk egy-két havi nyugdíjat meg fizetést a közszférában, bár itthon a fogyasztást már így is lenullázták, tehát ennek is van kockázata), vagy amit Orbánék csinálnak, a multikat néhány szektorban lehúzzák. Esetleg marad a default, nem?
@soniq: Csak arra az egy kérdésre válaszoltam, hogy miből fizessük vissza 5400 milliárdot. A helyes költségvetési politika az egy másik kérdés. Matolcsyék úgy gondolják, hogy van rá egy válaszuk, szerintem az a válasz ugyanúgy nem működik, mint a többi, de most ők jönnek.
@Kettes: Mondjuk most hogy mindenki azt kérdezi, hogy de miért ekkora összeget szednek be, amikor ezzel messze kisebb lesz a hiány, nekem eszembe jutott egy igazából elsikkadt hír a közelmúltból: megállapodás közeli helyzet az orosz-magyar gazdasági tárgyalásokon. Mi van ha a többletbevétel egy része a MOL 20% vagy a Malév megvételére kell?
@Wolff: Elképzelhető. A Malév privatizáció szinte tipikusnak mondható, így szép lenne valahogy meg nem történtté tenni:
hetivalasz.hu/reflektor/az-elso-csontvaz-a-malev-85-milliardos-kotelezettsege-29285/
(az irritáló szövegkörnyezet helyére mindenki képzeljen valami kellemeset :D)
Az állam nem a legjobb gazda, de nem is a legrosszabb. Talán még nyereségessé tehető belátható időn belül és racionális mértékű ráfordítással. Ránk fér a stratégiai ágazatokban a pozíciók visszaszerzése. Persze ki fog derülni, hogy lyukat tömnek, zsebet, vagy esetleg (ahogy emlegetik) visszaállamosítanak.
@Wolff: Válságadóból finanszírozni a MOL vagy a Malév megvásárlását? Kétlem. Inkább az eszközalap felállításához kell nekik a pénzmag. Persze lehet egy ennél egyszerűbb magyarázat is: nem tudnak számolni. 🙂
@OmegaMale: A Malév nem egy olyan dolog, amit nyereségesen lehet üzemeltetni. Az egy olyan dolog, hogy ha nem akarjuk, hogy mindig Bécsbe kelljen menni, ha el akarunk repülni valahová, akkor kell egy Budapest-fókuszú légitársaság. Kerül, amibe kerül.
@Kettes: Nem csak a Malév repül Budapestről. Nincs okunk azt hinni, hogy ha nem lenne Malév, akkor ne töltené fel a piac a kiesett járatokat.
Ez egyike annak a sok mítosznak, amivel a Malév támogatását racionalizálják időtlen idők óta. Miközben az utóbbi csak nyeli a pénzt, és üzemeltetői mindig tudják, hogy vész esetén puha a költségvetési korlát.
@tollaszerge: Vannak desztinációk (csók, modor tibi), ahová Budapestről közvetlenül csak a Malév repül (pld. Athén). És vannak olyanok, ahová senki (pld. Barcelona). Ezeket sem tölti fel a piac, mert nem éri meg. A Malév létjogosultsága pontosan ez a “nem éri meg” dolog, amivel valóban rengeteg értelmetlen pénzköltést lehet igazolni. De azért csak jó lenne, ha nem Prágán, Münchenen vagy Milánón keresztül lehetne eljutni Athénba, két óra helyett öt óra alatt, nem? 🙂
@Kettes: Mi alapján tudod kijelenteni, hogy nem éri meg? Hol vannak a számítások erről? Én nagyon haboznék ilyesmit kijelenteni, mert sok dologról kiderült már, hogy ha van rá kereslet, akkor a piac biztosítja a kínálatot.
De az elemzés kedvéért tegyük fel, hogy nem éri meg. Ha mégis fűződik hozzá valami társadalmi érdek, akkor miért a Malév üzemeltetése a legolcsóbb megoldás erre? Miért nem lehet a Budapest-Athén járatot utasonként X ezer forinttal támogatni, akárki is üzemelteti? Ez átlátható megoldás lenne. Egy eltunyult állami vállalatot futtatni erre a célra a legdrágább.
@tollaszerge: Nekem nincsenek számításaim. Ha a Lufthansának sincsenek, akkor nyilván hülyék. Csak az eredményt látom, ami az, hogy bizonyos desztinációkat csak a Malév tart fenn. Megjegyzem, a közvetlen athéni járat akár még drágább is lehet, mint egy prágai átszállásos. Nyilvánvaló, hogy a légitársaságok nem költség plusz alapon képzik az árakat hanem keresztfinanszíroznak desztinációkat.
A járatok közvetlen támogatása problémás lehet: biztos, hogy uniós versenyjogot sért (valószínűleg a Malév direkt támogatása is). De hogy is kerültünk ide? 🙂
Az Európai Unió érvényes előírásai szerint a távközlési szektorban külön illeték csak azzal a céllal vethető ki, hogy az abból származó bevételeket az ágazat szabályozása során felvetődő költségekre fordítják – emlékeztetett Neelie Kroes informatikai és távközlési EU-biztos szóvivője pénteken Brüsszelben. A kontinensen a távközlési szolgáltatók egyesülete is aggályosnak nevezete a magyar kormány tervezetét.
Hmm….
@jotunder: Nagy kaland. Ahol van bankadó, ott is azzal a megkötéssel vethették ki, hogy a pénzt félre kell tenni a jövőbeni pénzügyi válságok hatásainak enyhítésére. Az, hogy folyó jóléti költségvetési kiadásokat finanszírozzanak válságadóból, das ist ein Hungaricum.
hirszerzo.hu/belfold/20101015_scmitt_lmp_alkotmanyossag
Ajvé:)
@Pelso..: Szerencsétlen Schiffer! Majd pont a schmittpaca fogja feloszlatni…
És miből gondolja, hogy nem lesz költségvetés? Lesz, méghozzá kétéves!
@Kettes: Lehet, hogy rosszul emlékszem, de mi májusban repülővel jöttünk Barcelonából Budapestre, átszállás nélkül… A Vueling-gel.
@kisa: Nem tudom, mi vitte rá Shiffert erre a kijelentésre. Naivitása, vagy ugrasztani akart nyulat a bokorból?
Miért csak kétéves? Merjünk nagyot álmodni: 4 éves!