Milyen hatással van a magas adóterhelés a vállalkozásokra?
Eredeti szerző: szempontpuska
Milyen hatása van az adóterhelésnek a gazdaságra?
Az adóterhelés hatásait tanulmányok sokasága kutatja. Kétségtelen, hogy a magasabb jövedelem-elvonásnak is lehetnek pozitív hatásai. Egyes esetekben igazságosabb állapotokat teremthet (a kiugróan magas jövedelmek újraelosztásán keresztül), vagy szolgálhat olyan távlatos célokat, mint például a környezetvédelem és az oktatás ügye. Arra azonban nincsen jó példa, hogy a kiemelkedően magas és torz adórendszer jó hatással lenne a gazdaságra és az adófizetési hajlandóságra. A magas elvonás mellett ugyanis nem marad pénzük a polgároknak megtakarításra. Ha nem tudnak felhalmozni, nem lesz forrás, amelyből finanszírozhatnák a vállalkozásokat, vagy épp a magasabb összegű vásárlásaikat.
Milyen hatással van a magas adóterhelés a vállalkozásokra?
A vállalkozásokat is hátrányosan érinti a magas adóprés. A magas nyereségadó a jövőbeni beruházások és fejlesztések forrásait szűkíti. A munkát terhelő adó- és járulékteher mértéke pedig drágává teszi a munkaerőt. Így a cégek vagy nem vesznek fel új alkalmazottakat, vagy rosszabb esetben el is bocsátják őket és más, olcsóbb megoldást keresnek, például más országokba telepítik üzemeiket. Mindebből az következik, hogy az indokolatlanul magas elvonások miatt a gazdaság lecsúszó pályára kerül.
Miért mondja a Fidesz, hogy adó- és járulékcsökkentésre van szükség?
Az adóemelés politikája nem folytatható a végtelenségig. A magas adókat az adófizetők nem képesek megfizetni, fejlesztések maradnak el, munkahelyek szűnnek meg. A vállalkozások vagy csődbe mennek, vagy kénytelenek olyan – legális, vagy esetenként sajnos illegális – megoldások után nézni, mellyel csökkenthetik kiadásaikat. Így viszont hiába az adóemelés, az állam bevételei csökkenni fognak. Ha erre újabb sarcok kivetésével reagálnak azzal újabb vállalkozások mennek tönkre, újabb munkahelyek szűnnek meg, és még kevesebb lesz az állami bevétel.
Megoldást erre a helyzetre az adó- és járulékcsökkentés jelenthet. Ennek következtében a fent vázolt folyamat nem súlyosbodik tovább, sőt ennek ellenkezője játszódhat le. Ha több pénz marad a vállalkozásoknál, meg tudják fizetni a közterheket. Ha ezen felül is maradnak forrásaik, és ez állami gazdaságélénkítő programmal párosul, az növeli a hatékonyságukat, termelésüket. Így nő a megtermelt jövedelem, a több jövedelemből pedig a költségvetés több adót szedhet be.
A munkát terhelő adó- és járulékok csökkentése olcsóbbá teszi a foglalkoztatást, így több munkahely keletkezhet, és a bérek is emelkedhetnek. Ez hosszabb távon szintén jobb hatással van az állam bevételeire, mint az egyszeri adóemelés.
Nem veszélyezteti mindez a költségvetés stabilitását?
Abban szinte mindenki egyetért, hogy adócsökkentésre lenne szükség a magyar gazdaság versenyképessé tételéhez. Mindezek ellenére az elmúlt években nem történt semmi, sőt, a kormány újabb adókat vezetett be. Kifogást mindig találtak. Az adócsökkentést azonban nem lehet tovább halogatni, hiszen ez ma már alapvető gátja a hazai gazdaság növekedésének.
Az adócsökkentés – a fent vázolt módon – azokat a területeket érintené, mely a munkahelyteremtést, a gazdaság növekedését ösztönözné. S ha mindez olyan fejlesztéspolitikával párosul, mely a pluszforrások hatékonyabb felhasználását, az állami pénzek jobb elosztását célozza – gondolva itt például az Európai Uniótól érkező források hatékonyabb elosztására -, akkor Magyarország térségbeli leszakadását meg lehetne állítani.
Kacsa volt az egész?
+ A szakértők szerint a szociális gondoskodás látszatát keltő jogszabály számos kételyt vet fel. Egyrészt azzal fenyegeti a befektetőket, hogy ha túl nagy haszonnal működik a vállalkozásuk, akkor a kormány lefölözi a haszon egy részét. Ráadásul nem szektorsemleges megoldásokkal, hanem az egyes ágazatokra célzott, a piacgazdaság működésének alapjait megkérdőjelező módszerekkel, amelyek hátrányosan megkülönböztetik a legjobban teljesítőket. …A versenyhátrányt e vállalkozások általában úgy egyenlítik ki, hogy a többletterheket áthárítják a fogyasztókra. Vagyis fennáll annak a veszélye, hogy a kisember fizeti meg a piaci viszonyokat torzító kormányzati beavatkozás árát.
Forrás (gyk vastagítva):
Fidesz.hu az adóprésről
<
p style=”text-align: justify”>Fidesz.hu a Robin Hood adóról
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517109-690dc569b5ebd' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517109&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517109-690dc569b5ebd&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517109-690dc569b5ebd' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@mavo: Van állásod? Fizetsz SZJA-t és egyéb járulékokat?
Na ha fizetsz, akkor érted. Az a TE ADÓD a te pénzed lenne, ha nem adóznád le!
A munkáltatód neked fizet a munkádért, és te adózol belőle.
A cég meg társasági adót fizet – ha fizet, az Audi nem az a kimondott adófizető típus – az az ő adója.
A SZJA-t nem számolhatod a cégek adói közé, a nevében is benne van, hogy „személyi”.
Nem tudom mit nem értesz.
A Te logikáddal a társasági adót sem a cégek fizetik, ha – jelen esetben – az autóvásárlók, hiszen ha nem vennének autót, nem tudna a cég miből adózni. (Igaz, eddig nem is nagyon kellett neki Magyarországon.)
@jotunder: Mi ez a pénztárszövetség, valami antirevolúciós tályog a nemzet testén?
Megmondta OV, hogy azért vannak a képviselők a parlamentben, hogy döntsenek, ö személy szerint nem híve a népszavazásnak.
Ellenzékben csak picit volt más a véleménye:”A népszavazás az erőszakmentes népi mozgalmak legmagasabb formája. A győzelem a magyarok önbecsülésének diadala.”
@Akitlosz:
„A munkáltatód neked fizet a munkádért, és te adózol belőle.”
LOL. Technikailag teljesen igazad van. Gyakorlatilag viszont az SZJA összegét a munkáltató állja, ha kevesebb fizetést ad, akkor kevesebb SZJA-t fizetsz, ha nincs munkád, akkor meg semennyit.
Pirinyót tipródj már el azon, miért az egyik legkedvesebb „megtakarítási” forma magyarországon a fekete és a szürke foglalkoztatottság. Ja, hogy így kevesebbet fizet a munkaadó. Kinek? Neked?
Nem. Az államnak. A szürkén, feketén foglalkoztató ugyanannyit tud neked fizetni, miközben az államnak nem perkál.
Ha a cég adna, amennyit ad, nem lennének levonások, aztán te év végén magadtól befizetnéd az adót, vagy nem fizetnéd, akkor igen, akkor te fizetnéd az adót.
Így, ebben a rendszerben nem. Te csak az ürügy vagy, aminek a címén Állam bácsi leszedi a sápot a munkáltatóktól.
@mavo: A teljes bruttó bér a munkavállaló fizetése.
Ahhoz a cégnek semmi köze sincsen, hogy ebből mennyi a SZJA.
Csak azért mert emelkedik a SZJA, vagy csökken, a bruttó bér – és így a munkáltató bérköltsége – még nem fog változni.
Az nem a cég adója.
Feketegazdaságnál szintén tök mindegy, mennyi a SZJA, ha egyszer úgysem fizetik, nem legális a foglalkoztatás.
Szürkénél pedig a munkáltató akar spórolni a saját járulékain, ugyan nem a munkavállalók döntenek.
De amin spórol az nem a SZJA. Az ugyanis a cégnek – pénzügyileg – tök mindegy, hogy a bérköltségre szánt pénz az államot gazdagítja majd a dolgozó SZJA befizetése miatt, vagy a dolgozó nettóját.
Kevered egy kicsit a munkavállaló adóit a munkáltató járulékaival.
„Így, ebben a rendszerben nem. Te csak az ürügy vagy, aminek a címén Állam bácsi leszedi a sápot a munkáltatóktól.”
Akkor ugyan miért is kell Személyi jövedelemadó bevallást készíteni?
Az csupán egy technikai részletkérdés, hogy a SZJA előleget nem mindenki maga fizeti a postán sárga csekken, hanem a munkáltató levonja és utalja át az APEHnek. Egyrészt azért, mert így biztosabb az államnak a bevétele, másrészt meg azért, mert így kényelmesebb a dolgozóknak is.
Harmadrészt meg olcsóbb is így az átutalás és az adóbeszedés, mint Postán csekkezve.
@Kettes: A befizetést nehezebb teljesen elkenni, mint valami célzott támogatást kitalálni. Lehet az még akár EU-s pénz is a kistérségi franchise-rendszerű áruházak fejlesztése, vagy valami okos adószámítási szabály – a lényeg, hogy jó helyen vágjon az olló.
Elég, ha ágazatonként egy-egy meghatározó társaságnál megoldják a kompenzációt, és ők cserébe kijelentik, hogy nekik nem okoz gondot az intézkedés. Egységes ellenállás megtörve, aki panaszkodna, vagy tovább terhelne, az rögtön pellengérre állítható.
@Akitlosz:
„Ahhoz a cégnek semmi köze sincsen, hogy ebből mennyi a SZJA.”
Ettől még a cég fizeti. Illetve a többség csak részben fizeti. Tchnikai kérdés, hogy az „adófizető” nevén jelenik meg a kasszában.
Ha nem a cég fizetné, mi a faszért ne jelentenék be a munkaerőt a teljes fizetésre?
Április elejéig kb. 565 személy fejenként átlag 1,2 mFt-nyi 98%-os különadót fizett be a nagy közösbe.
http://www.privatbankar.hu/cikk/ado/98_os_kulonado_igy_ne_sertsen_torvenyt_42278
A nagyságrend érzékeltetésére: 15 ember átlagbefizetése tesz ki annyit kb, mint Lázár János 18 mFt-os éves költségtérítése.
@sajtohuba: Engem is megörvendeztetett a minap a volt munkáltatóm, a különadó alapját képező összeget voltak szívesek közölni. Hab a tortán, hogy 2005. január 2-iki kifizetésről van szó, a szaros törvényük a 2005. január 1-jét követő kifizetéseket érinti.