Felkészül: Kína
Eredeti szerző: kiskii
Kína nagy ország. Tökegyforma kínaiak lakják. Kétmilliárdan. Az sok. Annyian vannak, mint a kínaiak. És úgy gondolják, ők a legmagasabb rendű és legigazibb kultúrával rendelkező nép a világon. Ezt gondolja ugyan magáról és népéről San Marino öntudatos polgára is, de ha kétmilliárd ember gondolja ezt egységesen, azt akkor is komolyan kell venni, ha a szittya-szíriuszi vérvonal bizonyítottan magasabb rendű.
Az utóbbi tíz évben izgalmas projektet futtatnak a kínaiak. Fiatal értelmiségieket küldenek ki tájolni. Mennek ezek az ifjak hegyen-völgyön, és nézelődnek. Ahol találnak egy falut, oda bemennek, szokás és illendőség szerint fogadják a falu elöljáróinak hódolatát, majd megkérdik, hány 10 év alatti gyermek is van a faluban. A választ felszorozzák a területi hazugságszorzóval, elővesznek az aktatáskából egy ívet, leteszik az elöljárók elé, és azt mondják: na, akkor itt egy 12 tantermes iskola fog épülni. Egy év múlva legyen kész, akkor jövünk vissza. Aztán bemennek a házakba is és meginterjúvolják a helyi népeket. Azt kérdik, hogy mennyi jövedelmet termel a gyerek a családnak. A számokat megint csak szorozzák a biztonsági szorzóval. Aztán magukhoz kéretik a falu legokosabb huszonéveseit, és közlik velük, hogy a kezükbe nyomott papírral mikor jelentkezzenek a közeli nagyvárosban tanítóképzőbe. Mikor ezzel minddel végeztek, megköszönök a szíveslátást, az ajándékokat és mennek tovább.
Egy év után megérkezik a faluba az ideiglenes tanári kar. Kihirdetik, hogy mától minden gyereknek kötelessége iskolába járni, cserébe a család gyerekenként kétszer annyi fizetést kap, mint amennyit eddig a földeken dolgozva hozott a családi konyhára. Aztán elkezdenek tanítani. Mikor újabb 2 év múlva hazaérkezik a helybéliekből képzett tanári kar, a mobiltestület felkerekedik és megy tovább.
Kétmilliárdos populáció megközelítőleg négyszázmillió gyermeket jelent. Kína az elkövetkezendő 20 éven belül tehát kitermel kétmilliárd írástudót, inkluzíve 150 millió diplomást. Mindeközben az amerikai egyetemeken – érdemes felületes pillantást vetni a publikációs listákra – feltűnően magas számban vannak a kínai, kínai nemzetiségű kutatók, professzorok. Gondolható, nem azért, mert alapvetően ostoba fajta lenne a kínai. Viszont szorgalmas. Nos, húsz éven belül lesz egy olyan ország a Földön, ahol 150 millió diplomás él, amely az utóbbi 20 év valamennyi tudományos eredményének birtokában van, mert aki azt hiszi, hogy az MIT kínai professzorai elamerikaiasodtak, és magasabb rendűnek tartják az amerikai kultúrát a kínainál, annak üzenem, hogy ólmot arannyá változtató eljárásnak vagyok a birtokában és ötszáz euróért árulom a képletet.
Na de mit is lehet kezdeni 150 millió diplomással? Pláne olyanokkal, akiknek az értékrendje, gondolkodásmódja közel annyira tér el a miénktől, mint a klingonoké. Igen, a helyes választ kopasz úr adta a harmadik sorból! Igen, a helyes válasz: bármit. És mit akarnak? Na ez a fogas kérdés, tekintve hogy a klingon gondolkodásmódról fogalmunk sincs. Az benne a szörnyű, hogy egy adott probléma megoldásának levezetését képtelenek vagyunk felfogni, csak a végeredményt látjuk, és végeredményben mindig ők jönnek ki a dologból jobban. Tehát egy dolog biztos: rá fogunk baszni, mert bármilyen gondolkodásmód alapján lépnek is, enni és lakni mindannyian akarnak majd, és sajnos ahol most laknak, ott nem terem elég kaja, és nem fognak elférni.
Ez ellen nincs mit tenni, ezt a meccset elbuktuk most és mindörökké, ámen. Na de addig mit csináljunk? Kárpézzuk a diemet? Nem is lenne rossz, ha éppen nem egy olyan gödör fenekén ülnénk kimarjult hátsóval, ahol lehetőségeink Csimborasszója, hogy vonyíthatunk a Holdra.
Kis szerencsénk, hogy egy olyan földdarabon lakunk, amely képes minket eltartani. Ennivalóval legalábbis. És ráadásul messze vagyunk Kínától. Ha Kínának területi problémái akadnak, azokat nem itt fogja kezdeni megoldani. Még 2-3 nemzedéknyi időbe beletelik, míg ideérnek. Ameddig azonban nem, fel kellene készülnünk, hogy hasznos és szükséges másodrendű polgárai lehessünk a Han Birodalomnak. Ehhez akkoriban már nem lesz elégséges, ha egy norvég diáknak le tudunk számlázni egymilliót a gulyáslevesért.
<
p style=”text-align: justify”>Ekkorra képzett népességet kell tudnunk a hódítók rendelkezésére bocsátani a magunk jól felfogott érdekében, tekintve hogy a donyecki, namíbiai és a belső-mongóliai bányákban a munka nehéz, a rabszolgát rémesen rosszul fizetik és nincs betegszabadság. Viszont a képzett, kreatív, szorgalmas mérnök, kőműves, kutató, tanár, orvos, esztergályos és programozó mindig dupla fejadag rizst jussolhat majd a nap végén.
Összebeszéltetek Tótavével? 🙂
index.hu/kulfold/2010/10/20/lesz_meg_kijev_magyar_falu/
Kínában a huszonegyedik század közepére várnak másfél milliárd embert.
Nagyjából az albán per capita GDP-nél tartanak. Azért az Egyesült Államok, Japán, Oroszország, EU combó elég erős ellensúlynak tűnik. Nem beszélve a másik komoly ellensúlyról Indiáról. (ahol szintén vannak nagyon szorgalmas emberek, és egy elég érdekes értelmiségi réteg kezd kialakulni).
Az amerikai kínaiak igen jelentős része amerikanizálódik, a gyerekek pontosan ugyanúgy mondják az Oh My God-t mint Alicia Silverstone.
nagyon jo szöveg…
@jotunder:
A posztban vázolt program azért ilyen, mert a kínaiaknak pontosan tudják, hogy a népességükről hiányosak az adataik. Vannak (kínai) információim, amelyek szerint a népességük 10 éve megütötte a másfél milliárdot. És persze racionálisak – a maguk módján. Tehát a gyerekeik amerikában tudnak amerikaiul. Viszont kínaiak.
Jelenleg valóban a béka segge alatt van a GDP-jük, viszont ez a GDP termelésből számolódik, nem pedig abból, hogy a műkörmös előbb frizurát csináltat, rábízza a kutyaszitterre a blökit és úgy taxizik el az ügyvédhez megbeszélni a válóperi vagyonmegosztást. Ez is verhetetlen előny.
És mindenféle setétzöld népek nélkül gazdálkodik, pl. havonta állít üzembe 1-1 ezermegawattos szénerőművet, aminek az energiáját szintén nem webdizájneri és ráncfelvarrászati, hanem infrastrukturális és effektív termelő tevékenységekbe ömleszti.
Kínának nem kell megküzdenie a terroritmussal, mert sajátos külalkjuk és roppant konzervatív bevándorláspolitikájuk miatt rémesen nehéz közöttük elvegyülnie a rongyfejűeknek. Másik oldalról pedig nagyon nehéz terrorozni ott, ahol ebben nem segíti a gonoszokat a médiahíverés. Mi, akik jelen pillanatban még gond nélkül le tudnánk nyomni kínát – erővel, azzal vagyunk elfoglalva, hogy eldöntsük a cigány és a vándorló életmódot folytató közösség tagja kifejezések közül melyik a tisztességesbb.
@maroz: Tótával nem beszélek, mert tiszteletlen volt velem. Ebben az a jó, hogy ő sem tartja fontosnak, hogy tudomást vegyen a létezésemről, így aztán nincs konfliktus sem.
@kiskii: “Mi, akik jelen pillanatban még gond nélkül le tudnánk nyomni kínát – erővel, azzal vagyunk elfoglalva, hogy eldöntsük a cigány és a vándorló életmódot folytató közösség tagja kifejezések közül melyik a tisztességesbb”
jo duma:)
sajnos nagyon sokat mondo
@kiskii: Kína nem nyomható le. Azok az idők elmúltak.
Az osztálytársaim többsége volt kínai Amerikában, emlékszem egyszer voltunk osztálykiránduláson Chicagoban, és együtt énekeltem velük az egyetlen közös dalocskánk (ja, van egy olyan olasz futballcsapat :)))))
Sokfélék a kínaiak, mint általában az emberek.
@jotunder:
Pontosítsd, kérlek! Kína nem nyomható le vagy Kína lenyomásához hiányzik az akarat?
@kiskii: Hidegháborút lehet persze viselni Kína ellen, de annak beláthatatlan következményei lennének. Kína azt sem veszi jó néven, ha egy tajvani minisztert túl hivatalosan fogadnak valahol. Kínával a legnagyobb probléma az, hogy még mindig korlátozza a belső fogyasztást. Nem az, hogy terjeszkedik Afrikában.
@jotunder:
A gazdasághoz nem értek, tehát elfogadom, hogy a legnagyobb baj, hogy korlátozza a belső fogyasztást. Kínának tutira nem baj, különben nem csinálná.
És hidegháborúról nem beszéltem. A lenyomást gazdasági-katonai módszerekkel értettem. Például egységes 400%-os adót kivetni minden kínából jövő cuccra. Nekünk ez nem ártana, mert mi még tudunk ugye jurtát építeni és kőlevest főzni, Amerika meg majd csak talpra áll valahogy.
de biztosan kellene a kínai befolyás ellen küzdeni? azon kívül, hogy effektíve sokan vannak, van még bennük egyéb ami félelmetessé teszi őket? innen nem tudom, nem látom át, nem is értek hozzá, de az alapján, ahogy otthon ténykednek, a sikeres beszivárgásuk után maximum egy puha diktatúrát tudnék elképzelni keletről. mondjuk egy határozott fegyveres fellépéssel ellentétben ez mindenképp biztató lehetőség. ha már úgysincs mit tenni ellenük.
@Malachi:
Ha a szomszédodban cseperedik egy tigriskölyök, megvárod míg felnő és megvacsorálja a családodat, vagy preventíve lepuffantod.
Persze csak akkor, ha az tigriskölök és nem cirmoscica. De ezt időben érdemes eldönteni, amíg még fogja a golyó. Most állunk ott, hogy el kell kezdenünk dönteni afelől, cicának vagy tigrisnek minősítjük. Az emberi fejlődés eddig mindig azt mutatta, hogy az egyes populációk kinövik a rendelkezésükre álló területet, azt a helyet, amelyiken képesek a számukra szükséges ennivalót megtermelni. Amint ez megtörtént, odébbállnak, és ha odébb már van valaki, azt eltakarítják onnan. Jobbik esetben üres az illető terület. Minden történelmi korban ez történt, csak hát mostanra már nincsen hova menni. Tehát takarítani kell.
Nekem se az nem hiányzik, hogy a kínaiak legyenek az elnyomóim, se az hogy a naponta ötször kelljen Mekka felé leborulnom. Sokkal jobban elvagyok ezzel a szemétdombbal, ami most vesz körül.
@kiskii: Szerintem ez paranoid hozzáállás. Miért akarnának téged elnyomni? Komolyan azt hiszed, hogy a XXI században még érvényes az a modell, hogy kinövik a területet és aztán megesznek téged?
Kína egyik legnagyobb problémája pont az 1 család-1 gyerek policy miatt szűkülő korfa. A második legnagyobb az, hogy a gazdasági fejlődés miatt egyre kevesebben nyelik le, hogy borzalmas munkakörülmények között dolgoznak és élnek. A vezetés nem akar ezen változtatni, mert akkor emelkedne a munkaerő költsége, de lassan kénytelen.
“viszont ez a GDP termelésből számolódik, nem pedig abból, hogy a műkörmös előbb frizurát csináltat” – bocs, de ez nettó marhaság, a szokásos marxista duma a “termelő” gazdaságról (kb hetente látom valahol, most már a közbeszédben is). Minden GDP, amit valaki megvesz, nem érdemes közöttük különbséget tenni.
Szerintem az egész írás nincs túlságosan alátámasztva, ezért nem látom indokoltnak bármiféle paranoid megelőző csapást, főleg hogy semmi realitása nincs.
@tollaszerge: nekem az jutott eszembe, hogy mire eltelik az a néhány emberöltő addigra terjeszkedhetnek akár a bolygón kívül is. 🙂 a sok-sok okos mérnök és egyéb diplomás majd kifejleszti a technológiát.
@kiskii:
“Kínának nem kell megküzdenie a terroritmussal, mert sajátos külalkjuk és roppant konzervatív bevándorláspolitikájuk miatt rémesen nehéz közöttük elvegyülnie a rongyfejűeknek.”
Eléggé lazán operálsz te a fogalmakkal. 🙂
Én pld. Shoko Asahara fején se láttam törölközőt, oszt mégis mekkorát szólt, amit csinált.
Bájdövéj, Kínában is van vagy háromszázmilliónyi muszlim. Ha már ragaszkodunk ahhoz a wasp-megközelítéshez, hogy terrorista=rongyfejű.
Kína csak a térképen néz ki egységes pacának, egy kisgömböcnek, ami le akarja nyelni a világot. Valójában olyan belső megosztottság jellemzi, amit egész eddigi léte során nem sikerült eredményesen megoldani, csak néha ideiglenesen kezelni.
A tengerparti és a belső területek fejlettsége és fejlődései lehetőségei annyira különböznek egymástól, hogy emiatt a központi kormányzat két lehetőség között őrlődik, amik közül egyik sem igazán jó: vagy engedi az eltérő fejlődési ütemet, amivel a tengerparti rész egyre inkább kikerül a kormány irányítása alól és esetenként megpróbálhat elszakadni, vagy pedig megpróbálja kiegyenlíteni az eltérést, de ezt csak úgy tudja megtenni, ha a szabad kereskedelmet korlátozza, ami viszont Kína relatív elszigeteltségéhez vezet.
Ez a két tendencia váltogatja egymást Kína eddigi történelmében, és nem látom, hogy ezentúl miért lenne másképp. Ha mi nem is fogjuk őket megállítani, de az ország adottságai tesznek arról, hogy vagy a fejlődési ütem lassuljon le jelentősen, vagy polgárháborús jellegű helyzet alakuljon ki.
Terroristákért pedig nem kell rongyfejűeket importálnia, amikor háznál vannak az iszlamista ujgurok.
@kiskii: Egymilliárdháromszázmillió ember megöléséről beszélsz ????? Még egy Kína elleni embargó is iszonyú károkat okozna a világgazdaságnak, amire egyébként a Kínai Népköztársaság hihetetlen kevés humorérzékkel rendelkező vezetése nagyon kemény ellenlépéseket tenne. Kína India és Oroszország két nukleáris hatalom között fekszik. Japán fenyegetés esetén huszonnégy óra alatt válna azzá. Én személy szerint nem vagyok boldog, hogy a vincenten ez az aggresszív ökörség megjelent.
@Késes Szent Alia: A kiski szerint egynemű kínaiak nem tudnak egymással beszédben kommunikálni, hiszen eleve két darab nyelvük van, a diákok a markukba írt betűkkel értették meg egymást.
@jotunder: Igen, elég körülményes dolog úgy világot hódítani, ha beszéd helyett mutogatni kell, hogy merre tovább.
Újabb kérdés, hogy vajon egy bürokratikus alapon szervezett rendszer lehet-e olyan hatásfokú, mint amit piaci szükségszerűségek alakítanak. Akár az oktatásban, amit a cikk említ: lesz 150 millió diplomásuk, de ha a diploma fajtáját a központi terv szabja meg, és nem a piaci igény, a dolog versenyképessége legalábbis kérdéses.
Mai kínai élményem:
http://www.economist.com/node/17304477
@jotunder:
Nem beszéltem arról, hogy meg kellene ölni 1,3 milliárd embert. Arról beszéltem, hogy nekünk (nyugati kultúrkör) kellene függetlennek és életben maradni.
Mit nem olvasok itt a Vincenten??
Sárga veszedelem fenyegeti a Lebensraumunkat??
😉
@dolphin: Ha már Kína:
index.hu/gazdasag/vilag/2010/10/21/elkepeszto_gdp_novekedes_kinaban/
Ajjaj, pont tanársegéd úr után értem ide??? 🙂
Csak egy rövid kérdést tennék fel: emléxik valaki olyanra, hogy Kína a saját közvetlen érdekszféráján (DK-Ázsia) kívül bárhol katonai beavatkozásra ragadtatta volna magát?
Felelevenítenék egy érdekes történelmi szakaszt! Volt egy pillanat, amikor már ott laktak ezek a derék Kínaiak, ahol most is laknak. Épp erős és nagy birodalom voltak, és egységesek is (mint rendesen). Továbbá épp kezdett kimerülni az éléskamra. Ekkor tájt történt, hogy mindenféle kis létszámú nomád népek elkezdték öket – Közép-Ázsia irányából – b*szkurálni. Mit tettek ekkor a kínaiak? A poszt logikájából az következne, hogy végigdúlták a sztyeppéket, kiírották az összes mongolt, hunt, stbt, majd betelepedtek a helyükre. Na e helyett épült a Nagy Fal.
Hál’Isten egyelőre úgy tűnik, nem sokat változtak azóta se.
jól írsz kiskii 🙂
és a tartalom is oké, bár azt pl. nehezen hiszem, hogy ha tényleg többen vannak 1,5 mrd-nál, akkor azt el lehtne titkolni.
kína azért is fejlődik ezerrel, mert most mélyen van, ha majd beéri a fejlettebbeket, belassul.
ha terjeszkedni akar, akkor ahhoz először is egységesenk kell maradnia, ami vagy sikerül vagy nem, a mostani berendezkedés ezt megoldja, kérdés meddig marad így a rdsz. pl. valahol azt olvastam hogy észak és délkína egész más, kicsit egyszerűsítve a déliek a parasztok, az északiak az okosok, mint európában, ja és még csak ne is egy nyelvet beszélnek, kölcsönös megvetés, stb.
ha én kína lennék, és terjeszkedni akarnék, nem az atomhatalom oroszok felé nyomolnuék, mert az fájhat, hanem afrikát annektálnám. annak a legkisebb a politikai kockázata, katonai-gazdasági költsége, és szép nagy is. nyilván délről kéne kezdeni, mert észak túl közel van hozzánk, arra ugornánk. a fekete bőrű őslakosok számottevő ellenállást nem tudnának kifejteni. és értük egy nagyhatlom sem fog háborúzni, pláne nem a szuperhatalom kínaiakkal. ott van hely bőven, jó meleg, földek, tengerpart, olaj, stb, eltart egy darabíg míg azt is belakják / kinövik.
ha viszont kína ellensége lennék, a kínai belső ellenzéket támogatnámn, ha sikerülne demokratizálni az országot, máris gyengébb/megosztottabb lenne, sokkal…
@tanarseged ur: en is ezt olvastam ki kiski irasabol. persze az nem baj, ha sokfele allaspont van a vincenten, de en ezt bevallom kicsit erosnek es atgondolatlannak tartom, plane, a faktualis tevedesekkel egyutt. nem allitom, hogy en hu de ismerem a kinaiakat, de eleg sok kinait ismertem, sokkal beszelgettem, nem csak feluletes dolgokrol. 89 utan is. az teny, hogy mondjuk engem az, hogy valaki tajvani vagy kinai nem annyira erdekelt, oket meg nagyon.
@tanarseged ur: Nemcsak a kínaiak, hanem a trágárok is fenyegetik szerény életterünket.
@jotunder: Azért ez nem annyira egyedi gondolat, és nem is annyira újszerű. Armageddon-komplexus, a lényege, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlenül bekövetkezik egy Végső Összecsapás, amelyikre a kevésbé militáns narratíva szerint nagyon erősen fel kell készülnünk, a kardcsörtetők pedig egyenesen a megelőző csapást javasolják. Jellemző még rá a wasp-szupremáció nyílt vagy burkoltabb propagálása, és az, hogy az Armageddon-komplexus hívei magukat konzervatív liberálisokként azonosítják be.
Engem a kínai térhódításnál sokkal jobban aggaszt, hogy az indiai/kínai életszínvonal emelkedés milyen hatással lesz az ökoszférára. Közel 3 milliárd ember Ny-Európai szintű motorizációja, habzsija ……..
@vupo: + egyéb fogyasztása és szeméttermelése…
“1820-ban, mielőtt az európai hatalmak leigázták volna Kínát, a Középső Birodalom a világ teljes GDP-jének harmadát állította elő, míg Európa csak a negyedét, és az USA mindössze a két százalékát. Vagyis jelenleg nem történik más, mint a normális rend visszatérése (a kínai politikai vezetés és a közvélemény mindenestre így tartja).”
kitekinto.hu/hatter/2010/05/09/a_nagyhatalmak_nyomorusaga/
Szerintem a bezárkózáson és a különféle ideológiai harcokon átesve, most nyitni próbálnak a világra, meglehetősen szabályozott módon. Ez lehet a kínai út, persze ez is ideologizált vezénylettel.
Az igazi nyilván nem terjeszkedési jellegű. Az igazi gond a GDP-növekedés elosztása lehet – mi, ha van is növekedésünk, tízmillió honpolgár között is bajosan osztjuk el.
Egyszer a legszegényebb tartományuknak elegük lesz abból, hogy a növekedésből nem részesülnek megfelelő arányban – ekkor gyorsan kellene konvertibilissé tenni, felértékelni a jüant, hogy nőjön a vásárlóerő, a belső feszültséget csillapítandó – de ez hirtelen megborítja a Kína – USA hitelezés monotóniáját – minden tőzsde zuhanna egy ideig.
Ez persze csak egy lehetséges forgatókönyv a sok közül. Ha bárki azt meri állítani, hogy képes megtippelni egy ilyen méretű, sok tekintetben cenzúrázott, rengeteg külker- és politikai kapcsolattal rendelkező ország jövőjét, amely ráadásul a régióján belül is ezer szállal kötődik a szomszédos országokhoz, alighanem azt az illetőt nem lehet komolyan venni.
1. Az élelmiszerhiány (önellátásra képtelenség) egy malthusi fantazmagória. Ha hozzáadjuk azt is, hogy a szerző szerint ezzel párhuzamosan tömegesen termelik a piacképes, értelmiségi munkaerőt, amelynek munkája a parasztokénál sokkal jobban jövedelmez, akkor e prófécia érvényesítéséhez mindössze két akadályt kell leküzdenünk:
1.1. Meg kell akadályoznunk, hogy az említett értelmiségik megtermelte értéktöbbletből élelmiszert vásároljanak a világ azon részein, amelyeken a lakosság ezzel foglalkozó 1-3 százaléka azt iszonyatosan túltermeli.
1.2. Meg kell akadályozni ezt a bizonyos piacképes értelmiséget abban, hogy a honi mezőgazdaság átszervezésével (az intenzív, illetve belterjes gazdálkodásra áttérítésével) megsoxorozza a terméshozamokat, 1 és 3 százalék alá csökkentse a parasztoxámát és dömpingáron exportált rizs- és vajhegyekkel árassza el a világ élelmiszerpiacait.
Persze nem csak ezek ennek az “elméletnek” a hátulütői.
2. E tárgy- és ténybeli tévedéseknél lényegesen nagyobb gebasz, hogy a szerző (miként honi politikai vezetőink) nincs tisztában a piacképes munkaerő mibenlétével. Nem, nem elég, ha valaki végigjárt valahol öt valamilyen évet, és kapott a kezébe egy valamilyen papírt. Még akkor sem mindegy, ha azt a papírt valóban minőségi tudásért adják (nem úgy, mint a magyar egyetemek, karok többségén). Még a legjobb klasszikafilológusok, sumerológusok és orientalisták, mi több, régészek és kommunikációs igazgatók munkája sem piacképes. A középszerű geológusok és bányamérnökök, informatikusok és vaskohászok, kőfaragók és balettáncosok kevés hozzáadott értéke sosem lesz elég még a felzárkózáshoz se, márpedig egy olyan rendszerben, amelynek alapja a gondolkodás korlátozása, minden ösztönző középre nivellál.
A kreatív, újító, termékeny munkához kreatív, újító szellemű emberek tömegei kellenek, és ezeket a tömegeket csak az olyan rendszer képes kitermelni, amely ösztönzi a szabad gondolkodást, támogatja az új ötleteket, a származás és a kapcsolatok helyett pedig a tudást, az alkalmasságot preferálja. Tehát nem a kínai és nem a magyar: ha ezek az országok valaha is fel akarnak zárkózni, alapjaiban kell megváltoztatniuk (lecserélniük) szervezeti kultúrájukat.
@Pásztörperc: Középiskolai diákolimpiák 2010.
Fizika 1. Yichao Yu 2. Judong Wu (a legjobb amerikai Daniel Li)
Matematika 1. Zipei Ni minden idők legjobb eredményével
Kémia 1. Xiangghan Shangguan
Az informatikai olimpián csak a 10-edik volt a legjobb kínai, de a negyedik helyezett amerikai neve Wenyu Chao a hatodik helyezett kanadai pedig Yu Cheng.
hát nem buták.
@Pásztörperc:
Az egyes ponthoz nem van mit hozzátennem, de a ketteshez annit igen, hogy a mennyiség átcsap minőségbe. Ha máshog nem, hát úgy, hogy ha az elkészült 150 millió diplomásnak csak 10%-a minőségi munkadarab, csak az alapanyag darabszámának eléréséhez kellene gyorsan ötmillió magyart szülni valahogyan.
A minőségi diplomás legyártásának egy egészen aljas és otromba módszeréről gondoltam írni a jövő héten, mellyel ugyan nem lehet lenne meggátolni a kínai kohómérnököt abban, hogy egyen, de azzal még amúgyis ráérünk.
@jotunder: Tudom.
Amint ezt a szövegben legalább kétszer próbáltam hangsúlyozni: tömegesen.
Jelzem, fiatalon mindenki kreatív. Belőlem ez vmikor gimnáziumban veszett ki — vannak, akik 82 évesen is kreatívok. Csak éppen a diktatúrákban többen és hamarabb illeszkednek a rendszerbe, és az elfogadás a felforgatás halála.
@Pásztörperc: 1.3 milliárd kínai állampolgár van. Ennek a felső egy ezrelék 1.3 millió ember. A felső egy ezrelékben meg tudják oldani, hogy top embereik legyenek. Az egy kisebb európai országnyi zseniális ember, ami valóban félelmetesen hangzik. A legjobbjaik persze kimennek Amerikába, a legjobb egyetemekre. Valójában már a felső egy százalékuk is európai szintű képzés környékén kap. Tényleg hihetetlen, hogy Amerikában minden tudományterületen a középiskolások közül a legjobb húszból kb. tíz kínai származású.
Aki kint marad, az kint marad. Aki hazamegy, az beilleszkedik. Egyes, elszigetelt, a KKP stratégiai céljai érdekében dolgozó gócokban (kisebb, elszigetelt közösségekben) hagyják bomolni. Ezekben vezethetik a fejlődést a világon. A többiek beilleszkednek a rendszerbe, és alkotóból alkalmazóvá válnak: követik a világot.
@kiskii: Ennek nincs tudományos bizonyító ereje, de a kínai származású amerikaiak, akikkel én találkoztam az USA-ban, azok amerikaiak voltak. Volt akiben erősebben élt a kínai kultúra és hagyomány, de alapvetően mindegyik Amerikával azonosult, főleg politikailag.
egyébként szerintem is némileg túlértékelt a kínai veszély, figyelembe véve, hogy még mindig több száz millió kínai harmadik világi szinten él. Mindazonáltal az átlag GDP per fő értékét (meg minden átlagértéket) itt óvatosan kell kezelni: az tény, hogy Kína egyes részei nemhogy Albániát, de a mi régiónkat is megelőzték sok tekintetben. Nem kérdéses, hogy Kína fejlett része már most valódi világhatalommá teszi az országot. De a jotunder által felsorolt geostratégiai ellensúlyok egyelőre elengedőnek tűnnek, ha valakit Kína túlhatalma aggaszt leginkább. Emellett drukkolok India gyors fejlődésének, hogy a kínai imperialista hangulatot kordában tartsa.