Fingadó
Eredeti szerző: maroz
<
p class=”MsoNormal” style=”text-align: justify”>Érdemtelenül kevés szót kapott Tarlósék ötletelése, talán tetszenek emlékezni, arról híresült el ez a fővárosi közgyűlés, hogy a
hajléktalankodást megbírságolni tervező fővárosi szociálpolitika ellen hangosan
tiltakozókat a himnusz lejátszásával akarták megregulázni. Magyar csodafegyver:
csípd meg, himnusz! Állítólag jobb, mint a kuvasz, a komondor és a puli
együttvéve. Megint kénytelen vagyok elkalandozni, eszembe jutott, hogy láttam
én közelről egy forradalmat, ahol is a kellően dühös emberek időről-időre úgy
istenigazából is forrongani szerettek volna, törjük be!, gyújtsuk fel! – de valami
furcsa és megmagyarázhatatlan módon ilyenkor mindig előkerült egy kellően
szuggesztív, kellően jó svádájú ember, aki lelkesen helyeselt, igen, törjük,
gyújtsuk, de előtte térdepeljünk le és imádkozzunk! Az emberek pedig
engedelmesen letérdepeltek, imádkoztak egy sort, és mire ráuntak már el is
felejtették, hogy betörni és gyújtogatni készültek. A térdeplős ima jobb
fegyelmező eszköz, mint a himnusz, kitérő vége.
Ezek az adók, ezek érdekesek. Intenzíven dübörög a
szirupgyár, annyi nemzetit, keresztényt, erkölcsi értéket, mindenféle magasztos
szent szart idejét sem tudom, hogy mikor öntöttek a nyakunkba, mint amennyi mostanság
a fidesz szippantóskocsijaiból dől a nyakunkba, hol lehet mindennek a forrása, honnan
fuvarozhatják? Hogy nem Budapestről az valószínűsíthető, hiszen milyen
tevékenységeket óhajtanak újabban megadóztatni a fővárosban? A perselypénzt? A
Röpülj Páva népművészeti köröket? A vasárnapi iskolákat és a
kézimunka-szakköröket?
Frászt. A duhajkodást. Vigalmi adót akarnak, amiből én arra
következtetnék, hogy a duhajkodás az, amire még akkor is hajlandóak vagyunk
pénzt kiadni, ha tudjuk, hogy abból lecsípi a magáét az a másik strici is, a
főváros. Valaki vethetett egy futó pillantást a Maslow-piramisra, amitől a homlokára is csapott menten, süsd meg, nem a magasztos szentszarokra
kéne itten koncentrálni, mert az ember nevű dög leginkább
enni-inni-mulatni-duhajkodni akar, nosza hát, vessünk ki mindenre adót, ami az
emberbe bemegy és belőle kijön. Amennyi annyi, sok kicsi sokra megy.
Nehéz helyzetben vagyok, mert nem vagyok budapesti, így
kibicként nekem tényleg semmi se drága (vagy olcsó), ezért előre is elnézést
kérek, de nekem, kívülállónak valahol tetszik ez az új csapásirány, tetszenek
ezek az új adónemek. Nézzék ezt el nekem, belepofázó vidékinek, aki lerúgja a
gumicsizmáját, kicsapatja slaggal a laptopjából a sarat, majd leül este
komolyabb átgondolás nélkül osztani az eszet a mások bőrét illetően.
De miért is tetszik? Leginkább azért, mert végre elindul ez
az egész egy olyan irányba, ahol bizony az emberekkel fizettetik meg. Hogy a
fidesz ennek a tagadására építette az identitását? És akkor mi van, az
identitás másik pillére, a lábasjószág az mennyivel stabilabb? Naugye. Szóval
az irány jó, igenis tessék az emberekkel megfizettetni, de lehetőleg azokkal a
zemberekkel, akik közvetlenül használják azt a valamit! Láthattuk, hogy a költségek
egyenletes szétterítése az egész társadalomra nem bizonyult igazán
Magyarország-konform megoldásnak. Az attitűdjeink nem éppen svéd-konformak, így
mi leginkább azt a játszmát preferáltuk, hogy a mindenféle közösségi
szolgáltatásokból a lehető legtöbbet szakítjuk és a lehető legkevesebbet
fizetjük érte. Vitán felüli, hogy ez se rossz, persze csak addig, amíg van aki
finanszírozza a rendszerbe óhatatlanul megjelenő hiányt. Mostanság mintha ez
már nem menne olyan könnyen, mint az elmúlt években-évtizedekben, így
előbb-utóbb le kell jönni a szerről, be kell látni, hogy az üregi nyulak csak a
vidámabb pszichedélikus utazásainkban fizetik meg a zemberek helyett, sajnos a
józanabb világban elég erős a konszenzus azt illetően, hogy mégiscsak inkább az
fizesse, aki használja.
Aminek azért van potenciális járulékos haszna is, például
az, hogy a mindenféle közösségi szolgáltatásokért fizető ember előbb-utóbb
talán végigmegy egy metamorfózison, levedli az alattvalói bőrét és növeszt szép
újat, polgárit, citoyent. Az olyan ember időnként még olyasmit is hajlandó a
fejébe venni, hogy egy-egy közterület nem a viceházmesteré (tehát át sem keresztelheti ha úgy hozza az úri gusztusa), hanem az övé, a
polgáré, aki ezt az egészet végső soron finanszírozza, közterestül, viceházmesterestül
együtt, tokkal-vonóval. Ha a szellentésére kivetett adón keresztül: akkor úgy.
Én is bízom a hatás-ellenhatás elvében, de szerintem nem Budapest szorul rá elsősorban a citojenleckékre.
A vidéki duhajoknak meg épp pálinkaszabadságharcot hozott a csutivilág.
Úgyhogy minden marad a régiben.
A muzsikok az ugaron – bekancsalítanak a cáratyuska áldásával.
A citojenek meg bekaphatják.
@simonmondja.: Kérdés, meddig elég a muzsikoknak az ideológiai maszlag, mert szerintük 8+1 éve várnak a pénzre. Elég lenne becsepegtetni a tudatukba, hogy még mindig a gonosz citojenek nyúlják le azt, ami nekik jár:)
@Pelso..: Nem kell azt már becsepegtetni.
Ott lötyög és kitölti a réseket…űröket.
Én egyelőre annyit látok, hogy kivetnek mindenféle adókat, hogy legyen pénz fizetni az elitkaszt mulatozásait. Ez éppen nem a polgárosodás definíciója, hisz ez már a középkorban is nyerő stratégia volt.
De ahogy érzed.
Ez a alattvalói bőr elvesztése és szép új, polgári, citoyen gerinc növesztése már ráférne a népségre!
Kedves Vezérünk és csapata intézkedései, beszólásai, megfelelően motiválhatnák pedig a népet az önmagáért és társaiért való kiállásra.
De a jelek még nem mutatnak még arra, hogy ilyenre képes lenne a magyar ember.
Regisztráció
Elfelejtette jelszavát?
Szerda 4.
2011. május
Mónika, Flórián napja
Főoldal | Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak | Archívum
Részletes kereső 1 USD 2.77 1 EUR 4.1 100 HUF 1.55
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Spektákulum EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Múltidéző Világjáró
« Vissza a főoldalra
Nyelvművelés
Te gazember!
2011. március 22. Olvasta 212 felhasználó.
Murádin László
Felháborodva, méltatlankodva az alávaló, a jellemtelen, minden rosszra kapható embernek mondjuk: Te hitvány gazember! Ekkora gazembert még nem szült a föld mint az orbán seggnyalóival , mint a fidesz: űnem emeberek, ezeket nem anya szülte, ő nem tesz ilyen a szegény emberekkel, az éhezőkkel!!
Lehet, hogy csak azért, mert az mulatozó elitkaszt dúsgazdag citoyen Budapestjén ülök éppen (Angyalföldön amúgy), de innen valahogy minden rohadtul másképp néz ki. Egész pontosan úgy, hogy a dohányért, meg a piáért, meg idegenforgalmi adóba, meg minden lószarba fizetünk mi már így is rohadt sokat, oszt most akkor megint nekünk kell fizetni még rohadtul sokkal többet, mert nincs miből fenntartani a guzsalyos szakkört.
Én mondjuk egyre inkább leszarom, majd a tankolás mellé piálni is szlovákiába járunk (és az adót is oda fizetjük utánna), de nem tartom túl modern stratégiának pont a citoyenek megadóztatását.
@Vitéz Kőbányai Világos: Na jó, ha nem adóból, akkor miből? 🙂
Igen, a tankolás is egy ilyen műfaj, az út sokba kerül, a jó minőségű út meg pláne, és a benzinhez hozzácsapott jövedéki adón keresztül részben azzal fizzettetik meg, aki használja és minél többet használja annál inkább.
@maroz: Ja, a német utak meg pl. nyilván olcsóbbak :). Lumpolni meg még sokkal drágább a… micsoda is?
@maroz: Félre téve a poénkodást:
A „fizesse az, aki használja” mentalitás persze nem lenne hüjeség, de te csúnyán félreértesz valamit, ha azt gondolod, hogy itt most épp ez történik.
Pillanatnyilag a „fizessen, akinek nem tetszik a pofája*, vagy aki nem tudja kikerülni**”. Ennek tudható be az unikálisan magas benzin ár, amit én (aki spec bkv-val járok) is fizetek, ha másban nem, hát kenyérárban, továbbá a rohadtszemétköcsög ifjúság ilyetén kezelése. Továbbá ugyanezen folyamat eredménye, hogy én, aki 10 évnyi felnőtt életemben évente átlagosan 0,4 alkalommal voltam templomba (kb, lehet, hogy 0,6) ugyanannyit (sőt, többet) fizetek érte, mint az, aki naponta megy.
Lécci ne szopjuk be a polgári ruhába öltöztetett fasizmust!!!!
* pl fiatal és jól érzi magát
** pl nem a határ mellett lakik
@Vitéz Kőbányai Világos: Én meg a békávét fizetem, de nem használom. 🙂
Mondom, meggyőzhető vagyok, mondj jobbat, mint az, hogy a közszolgáltatásokra a rávalót adóból szedjük be. Ha ebben kiegyezünk, akkor győzz meg, hogy mi a baj azzal, ha az fizet, aki a nótát húzatja. Kettes mondott valami olyasmit a békávéra, hogy lehet virágillatút csinálni sok pénzből és szarszagút kevésből. Gondolom, hogy ugyanez érvényes lehet a közszolgáltatások más területeire is. Nem lenne korrektebb a képlet, ha úgy állna össze, hogy kedves pógár, ennyi pénzet fizettél be idén adóba, ebből ennyire telik, mit szeretnél?
És itt nem lenne az opció, hogy adjon az állam hitelből virágillatúra, mert nekem az jobban tetszik. Hogy ebben mi lehet a fasizmus… 🙂
@maroz: De mire szedik be ?
Már tényleg nem hagynak semmi közszolgáltatást.
index.hu/belfold/2011/05/04/feltrancsirozzak_a_kozgazt_es_az_felsooktatas_felet/
Gondolom, sok pénzt lehetne beszedni a vagyonadóból.
De az nincs.
@maroz: A vigalom újabban közszolgáltatás lett??? Akkor hun a söröm???
Mellelseg nem a közszolgáltatások kifizettetésével van bajom, hanem azzal, hogy ez szelektív (ráadásul furcsán: a közlekedés az közszolgáltatás, az egészségügy is, az oktatás is. újólag a vigalom is. a templom meg nem, hiszen abból eleve egy csomóan ki vannak zárva :)).
@simonmondja.: Azt is tervezik, csak nem vagyonadó, hanem vagyongyarapodási, vagy mi. De még az is lehet, hogy adónak sem fogják hívni, hanem mondjuk habcsóknak. Kovács úr, a háznagyobbodási habcsókot illetően mintha elmaradása lenne, szíveskedjen befáradni a hivatalba, mert ha mi megyünk ki az plusz harminc százalék. 🙂
@Vitéz Kőbányai Világos: Olvasd el mivel érvelnek Tarlósák: igen, a duhajkodás akkor az igazi, ha van hozzá egy csomó közszolgáltatás is. Például köztér, közterület, karbantartva, világítva, takarítva. Kis pénzből olyan sikátoros-kutyaszaros-bicskázós, sokból meg szebb. Nem a léte ezeknek a kérdéses, mint ahogyan a BKV esetében sem, hiszen eléggé nehéz lenne amellett érvelni, hogy amennyiben nekem is pénzembe kerül, akkor inkább ne legyen, hanem a minősége. Én például minden további nélkül elfogadom, hogy az én adómból is jut valamennyi a BKV fenntartására, mert nekem is érdekem, hogy legyen, hogy létezzen, hisz bármikor szükségem lehet nekem is időnként egy négyeshatosra, hanem ismétlem és újfent hangsúlyozom, hogy a minőség a lényeges. Én egy évben kábé kétszer használom, tehát tőlem lehet akár szarszagú is, különösebben nem érdekel, illetve csak annyiban, hogy aki rózsaillatút szeretne, az a saját és ne az én zsebembe nyúljon. 🙂
@maroz: Na ezzel az erővel mondjuk pont bármire ki lehet vetni bármekkora adót, hiszen a közterület fenntartása gyakorlatilag minden tevékenységnek feltétele. Nem ezt hívjuk személyi jövedelem adónak?
@maroz: Eddig is volt gyarapodási habcsók.
Jövedelemadó, nyereségadó volt a neve, vagy nem ?
Engem inkább az érdekelne, hogy ha tarlós kötelezheti a biztosítókat, hogy a tűzkárbiztosítási díjak egy részét adják oda neki, akkor ezt én is megtehetem-e? Vagy csak akkor ha van hozzá nyomatékom?
@Wolff: Ezt a tűzoltási járulékot nem tudom értelmezni. Egyrészt a biztosítók már most is fizetnek tűzadót bizonyos bevételeik után. Másrészt a tűzoltóságot a BM fejezetből tartják fenn. Ezzel nem vagyok egyedül:
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ketszer_fizetettne_tuzadot_tarlos.481344.html
@simonmondja.: Ezt valami olyasminek maszatolják, ami az ingatlantulajdonosokat terheli, és az alapja az ingatlanban beálló vagyonnövekedés lenne, legalábbis ahogyan ezt ki bírtam hámozni a szófosadékból. Gyakorlatilag valami olyasmit tudok elképzelni, hogy kiteszik az út elejére az Orbán-bullát zománctáblára föstve és kijelentik, hogy ettől az aktustól az utcában lévő ingatlanok értéke húsz százalékkal növekedett, aminek a tíz százalékát kérjük erre és erre a számlaszámra elutalni.
Szégyenlős ingatlanadó, tudod, mint amikor suttyókorunkban nem dugni hívtuk el a leányzót, hanem bélyegalbumot nézni, mert az azért egészen máááás. 😉
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nagyot_nott_csanyi_sandor_vagyona_itt_a_leggazdagabbak_listaja.482087.html
Csányi Sándor vagyona az elmúlt gyurcsányi nyolc év alatt 140 milliárd forinttal nőtt, azaz megtízszereződött. Ez a grafikon de jól mutatott volna Gery Greyhound videójában. Na most már mindegy, majd talán 2014-ben, muhaha.
Ha a Top 12 leggazdagabb magyar vagyonát egy jó tündér belevarázsolná az Adósságcsökkentő Alapba (és aztán nem varázsolná ki onnan mondjuk Simicska Lajos bankszámlájára), akkor 1000 milliárd forinttal csökkenne az államadósság.
De hát jó tündérek csak a mesében léteznek.
@Kettes:
Meg a Vincenten.
@maroz:
Én már az értékalapú adózást is ingoványosnak tartottam, de ez az értéknövekményes már teljesen esetlegesnek tűnik.
Persze megvan az az előnye, hogy örömhírrel kopogtatnak be.
– Kedves Pipitér utca, a kormány gratulál , mert ingatlanjaik hatalmas árnövekedést mutattak. A gyarapodó családoktól épül-szépül az ország.
A közösség ereje és a munkálkodásunk eredménye meghozta gyümölcsét.
…a tíz százalék habcsók befizetéséhez itt mellékeljük…
@simonmondja.: Ma beszélgettem egy ingatlanossal,hááát most készül abbahagyni mert csak eladó van,vevő nincs.Gondolom az egekben lévő ingatlanárak miatt.Viszont,ha most megállapítják egy ingatlan árát,az valószínűleg évekig még nőni fog,szóval lehet perkálni a pénzt.
@V mint…:
Megállapítják.
Egy pangó piacon.
Ebben nagyok igazán. A hasraütéses ingatlanbecslésben.
1. Tételesen az adónemekről.
A, Vigalmi adó
Nem tudom értelmezni. Kb. „megadóztatjuk, mert csak” érvet látom mögötte.
B, Tűzoltási járulék
Ezt sem tudom értelmezni, Ketteshez hasonlóan.
C, Dugódíj és úthasználati adó
Megvan a meghatározott (értelmes) célja, célközönsége, (több példával igazolható) haszna. Támogatandó szinte minden poltikai oldal szerint.
E, Értéknövekedési adó (területfejlesztési alap)
Hülye neve van, mert nem területfejlesztési, hanem településfejlesztési. Ezen kívül az egyik legértelmesebb adó: ha az állam/önkormányzat megvalósít egy beruházást, és amiatt a magánember ingatlanjának változik az értéke, akkor legyen ellentételezés. Ez most egyirányú: ha a magánembert kár éri, beperelheti az önkormányzatot, és behajthatja rajta a kárát. Ha a magánembert haszon éri, az önkormányzat nem élhet a behajtás jogával. Ez szerintem olyan aszimmetriát eredményez, ami nem támogatható. Ezért is van nagyon sok régi, fejlett demokráciában, ahol bizony a közpénzből fedezett beruházás haszonélvezője visszafizeti a haszon egy részét a köznek.
2. Összegzés
Igen, az emberekkel fizettessék meg. Nagyrészt a használókkal, kisebbrészt szolidaritási rendszerben. Mondjuk 80-20 arányban, ami jelenleg szerintem kb. fordítva lehet.
De nem ártana mondjuk először kideríteni, hogy hol is állunk most ebben a felosztásban. Azután megmondani, hogy mi szociáldemokráciában/szociális piacgazdaságban (ugye, alkotmány?) gondolkozunk, ezért nem 0-100 (kommunitárius rendszer) vagy 100-0 (libertariánus rendszer). És azután azt, hogy mennyire is vagyunk szociáldemokraták.
Na ilyet nem fog sose megmondani egy párt se.
@Zebrateve: Ergo ha holnap reggel a lakásod előtt metrómegállót kezdenek építeni, csinálják ezt 30 évig, majd egyszercsak elkészül, és akkor becsengetnek hozzád, hogy most azonnal fizessél sokat, mert a beruházás növelte a lakásod értékét, az ok? Most komolyan? Akkor ezt most egyenlegezzük azzal, hogy 30 évig forgalomképtelen volt a lakásod?
Továbbá, ha esetleg nem tudok fizetni, akkor hajlandó az önkormányzat azonnal megvenni a lakásomat annyiért, amennyire így megnövekdve felbecsülte, vagy esetleg létrehoz egy másodlagos piacot, ahol az emiatt sürgősen – és nyomott áron – eladandó lakásokat megveheti, akinek telik rá?
És – No. 3 – milyen módszerrel kívánják kiszámítani az érték növekményt? Ha esetleg egyszerre indul újra a lakáshitelezés a négyes metróval, akkor metró menti lakások árában melyik melyik (mellesleg elég, hacsak a válság elmúlik)? Esetleg a lakáshitelezés, mint értéknövelő közösségi befektetés után is kell fizetni?
Összefoglalva: az egész mögött főleg az a problémám áll, hogy a vételi ajánlat nélkül ingatlanértékbecslést annyira bizonytalan dolognak tartom, hogy nekem ordenáré lehúzásnak tűnik az egész.
@Vitéz Kőbányai Világos: Csakhogy én csak az elvről beszéltem, te a megvalósításról.
Viszont igaz az, hogy az ördög a részletekben rejlik.
Ezért kell átlátható módon, a releváns szereplőket bevonva jogot alkotni, és nem erőből politizálni, mert akkor a fenti kérdéseidre nagyobb eséllyel adnak rossz válaszokat.
És hogy válaszoljak: egy jogszabály alól mindig van kivétel/enyhítés, így a fenti eseteket lehet mérlegelni.
A vételi ajánlat nélküli értékbecslés pedig működő rendszer mindenhol (gondoljunk csak a kisajátítás jogintézményére). Az AB sem ezért törölte el a vagyonadót, hanem azért, mert az adózó állapította volna meg a becsértéket, amit aztán visszamenőleg az APEH módosíthatott volna, jogbizonytalanságot okozva.
@Zebrateve:
Az elv az, hogy az értékcsökkenést polgári perben lehet követelni egy káros változás után a várostól, vagy a beruházótól.
Tehát semmi akadálya nincs most sem, hogy egy város polgári perben követelje az utcában lakóktól az értéknövekedés ráeső részét.
Kurvára nem elv az, hogy ők csak a számot küldik sok nullával én meg fizessek egy tíz éves pert.
@Zebrateve: Arra azért felhívnám a szives figyelmedet, hogy jelenleg számos per (Sukoró, Hunvald) szól arról, hogy A értékbecslő x forintra becsült egy ingatlant, B értékbecslő pedig y*x-re. Ez totálisan forgalomképtelen ingatlanok esetében (pl. önkormányzati tulajdonú ház, vagy éppen gigászi üres telek) különösen problémás, de a pesti öröklakás spec nem ilyen (azt ugyanis adják-veszik időnként). Na most ha ragaszkodunk ahhoz, hogy minden annyit ér, amennyiért el lehet adni, akkor értékbecsléskor minimálisan egy darab vevőt kéne prezentálni, aki hajlandó annyiért megvenni. Ellenkező esetben nyugottan felbecsülhetjük az állampolgár lakását 25 millára, mert hogy ugyan 15nél többért azt senki meg nem venné, de már tavaly is annyi volt, most meg itt az új metró/híd/park/vegyesbolt/kupleráj/amitakarsz. Én pl. simán belemennék abba, hogy az önkormányzat:
– felbecsül beruházás ellőtt
– felbecsül beruházás után
– és én választhatok, hogy kifizetem a különbözet adóját, vagy eladom a kecót az önkormányzatnak a későbbi összegért (hiszen annyit ér, tehát ő majd jól kiadja bérbe/tovább értékesíti).
@simonmondja.: Nem értek a joghoz, ezért kérem, áruld el nekem, hogy egy olyan perben, ahol az önkormányzat kéri a részét az értéknövekedésből, milyen érvelésre támaszkodna az önkormányzat, és mekkora esélyét látnád a nyerésnek. Ha tudsz ilyen perről, az még jobb lenne.
@Vitéz Kőbányai Világos: Azért más az, hogy rendszerszinten működik rosszul egy dolog, vagy csak vannak benne anomáliák.
És végül a nagy kérdés: miért van az, hogy az angolszász országokban mégis jó régóta működőképes a betterment rendszere?
@Zebrateve:
A bizonyítási teher a felperesé.
Az értékcsökkenést se könnyű behajtani, ha építenek az ablakod elé egy házat.
Hogy is volt az az V. kerületi házzal, amelyik ablakai elé 30 centivel engedélyezett a Rogán egy másik házat ?
Küzdelmes az élet.
De ha elvet emlegetsz, akkor ne spórold meg a bizonyítást egy sárga csekkel és egy karhatalommal.
@Zebrateve: Állításom szerint az adás-vételtől független értékbecslés rendszerszinten hüjeség. Műkincsek értékét becsülni persze szép hobbi, de forgalomképes dolgokét konkrétan parasztvakítás. Mindig, nem néha.
Az angolszász országok betterment rendszeréről persze semmit nem tudok, de jó lenne, ha küldenél linket.
@Vitéz Kőbányai Világos:
Ausztálok:
http://www.legislation.act.gov.au/sl/1991-7/19910403-6208/pdf/1991-7.pdf
@simonmondja.: Most nem értelek. A jelenlegi szabályozás mellett a felperes az önkormányzat lenne, nem? Neki kellene bizonyítania, hogy értéknövekedés következett be az ő jóvoltából, és ebből neki jár valamennyi rész. Az utóbbit (a pozitív externália internalizálását) mire alapoznád? Van erre egyáltalán példa? Mert a negatív externáliára van bőven.
@Zebrateve: Lehet, hogy én értem félre, de mintha ez csak bérleményekre vonatkozna (magántulajdonban lévő lakásokra tehát nem).
@Zebrateve:
Szerintem alapozd Te.
Mert szerinted jogos az elv, hogy egy városi változás hasznát behajtsák az arra lakó ingatlantulajdonosokon.
Például van valakinek egy kérója az Illatos úton és kicsit lepukkadt, de szemben van egy büdös gyár, amögött meg egy kilátás a Dunára.
Lebontják a büdös gyárat, kilát a Dunára, jön a csekk,
hogy mostantól a kérója nem 5 millát, hanem 50 millát ér,
a különbözetet 8 napon belül … etc.
Ennyi a dolga a gyarapodási adókivetőnek.
Egy évre rá , a gyár helyén felhúznak egy szállodát, vagy egy tescot, vagy egy Nemzeti Színházat , végülis mindegy,
mert a Dunai kilátás helyén ott a hodály és a kérója megint csak egy lepukkadt luk.
Ekkor ugye – mehet egy ügyvédhez, hogy pereljék be a várost.
De egyből bevonhatja a perbe a beruházót és az üzemeltetőt is, mert nem csak kilátása nincs, de az éjszakai forgalom miatt repedeznek a falak.
Nem egy könnyű eset. Úgy 10 év, mire lejátsszák és kétesélyes.
Szóval szerintem nem jogos a gyarapodást adóztatni, csak akkor, ha az értékcsökkenést is kérésre 8 napon belül kiutalják…
Ez látod, egy elv.
@simonmondja.: Jó elv, támogatom. Két kérdésem van: miből szűrted le, hogy én nem ezt mondom? Éppen az aszimmetria ellen próbáltam érvelni. És akkor a második kérdés – harmadjára: most van szimmetria? A felperes önkormányzat polgári perben be tudja hajtani az értéknövekedést? Mert ha nem, akkor nincs szimmetria.
Ha pedig te nem vagy hajlandó válaszolni erre a kérdésre, és nekem kell alapoznom, akkor azt mondom, hogy hagyjuk a fenébe az egészet, könyvelje el mindenki a maga externáliáit, és szívogassa csendben a fogát, ha épp rosszul járt.
@Zebrateve:
Miért ne tudná behajtani az önkormányzat ? Ott van a jogi osztály, ne lógassa a lábát, hanem pereskedjen…
Én nem tudom, hogy milyen pereket indítanak a polgármesterek.
Rogán indított egy emlékezetes pert a minisztériumi parkolók bérleti jogáért, amiket egy kerületi föddarabon talált.
Asszem megnyerte.
Az elmaradt haszonra indította az elmúlt néhány évtizedre…
@simonmondja.: Azért nem tudná behajtani, mert teljesen más a károkozás, mint a pozitív externália. Ahogy gyorsan végignyálaztam a Ptk.-t, az mindig csak károkozásról beszél, amit természetesen meg kell téríteni.
Talán a jogalap nélküli gazdagodás (361. §) jöhetne szóba, de ott az a kitétel, hogy másnak a rovására menjen, tehát itt is kell lennie negatív következménynek. A pozitív externália behajtása így szerintem nagyon nehéz.
A minisztériumi parkolók az teljesen más eset, ott egy egyszerű tulajdonjogi kérdés volt: kié a parkoló? Akié a parkoló, azé a bevétel (így a kerület elvileg megkapja az elmaradt hasznot a minisztériumtól). Ott nem volt szó értéknövekedésről vagy csökkenésről, pláne nem externális módon.
@Zebrateve:
Te mondtad, hogy értelmes…
” E „pontban…
Jogalap nélkül viszont sok példa van, hogy behajtják rajtunk a közberuházást.
Például felemelik a csatornadíjunkat, mert építettek egy szennyvíztisztítót.
Igaz, hogy a tiszta Duna nem a városiaknak hoz hasznot, hanem az alsófolyásban nagy öröm,
meg az is igaz, hogy eddig kárt okozott a tisztítatlan trutyink,
de egyikről se tehetünk,
viszont fizetnünk kell – többet.
A közműszolgáltatók rajtunk szedik be a beruházásaik árát, pedig mi csak a vízért, gázért, fűtésért fizetünk.
Aztán egyszercsak a város eladja valakinek a pénzünkön kiépített közművet.
Olyankor nem szokott osztalékot fizetni …
Milyen szar robot már az, ami egy öt éve érintetlen blogposztba kommentel?