Freund Tamás kontra liberális értelmiség (kaktuszposzt)
Eredeti szerző: jotunder
„Egyszer egy fickó El Pasoban meztelenre vetkőzött, és beleugrott egy kaktusz bozótba. Én is ezt kérdeztem tőle: Miért? És? Azt felelte: „Pillanatnyilag jó ötletnek látszott”. (Steve McQueen a Hét mesterlövészben)
Ez a poszt egy ugrás a kakusz bozótba, pillanatnyilag jó ötletnek látszik, ahogy Freund professzor megjegyzése is annak látszott…
„Azok, akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják.”
Ezzel a kiváló mondattal majdnem sikerült elveszítenie az MTA-elnöki címet, pedig az most elég sokat ér, gondolom ő mondhatja meg, hogy milyen pogácsa legyen a büfében. A többit inkább a Palkovics mondja meg, aki időnként Miki bácsinak öltözik és érdekeseket mond a muszlimokról, de azért szerintem a Palkovicsot még Miki bácsi-jelmezben is felismerem, annyira kilóg a ló….láb, láb, miért mire tetszettek gondolni.
Steve McQueen a Hét mesterlövészben egy olyan emberről is mesélt, aki kiugrott a tizedikről és minden emeletnél, ahogy zuhant, azt hallották tőle a lakók, hogy eddig minden OK. Eddig a poszttal is minden OK.
Freund professzor nem azt mondta, hogy minden egyes társadalomtudóssal ez történik (ami szerintem nem történik, szeretném én látni azokat a tárt karokat), hanem csak egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudóssal történik ez, bár azokkal nem ritkán (hányadik emeletnél tetszik járni a professzor úrnak?).
A valóság az, hogy Freund Tamás egyszerűen nem azon a pályán fociz, (nem, ilyenkor ez nem ikes ige), mint a liberális értelmiség egyes társadalomtudós megmondói (nem a Szelényi Ivánra gondolok, hanem). Lassan csak megérkezem a pihepuha kaktuszba. Freundnak voltak bizonyos igazságai. Mindenki tudja, hogy voltak, csak a mi Overton ablakunkból (ezt a poént még párszor elsütöm) az az igazság nem látszik. Vannak liberális értelmiségi hiperfontoskák, akik annyira otthonosan kontraszelektáltak, mint Mari néni az Andrássy úton, jó, annyira nem, ez csak egy hiperbola.
Másfelől, persze az is igaz, hogy lehetne kicsit kisebb az arcocskája azoknak természettudósoknak, és itt azért némi önkritikusság is játszhatna, khmm, akik totálisan nemzetközi pályán rugdossák a lasztit. Egyébként, és nem fogok nevet mondani, amúgy nem magyar az illető, láttam én már neuroscience/networkscience kombót mérhetetlen mennyiségű hivatkozással, nécsörtől a szájenszig elterülve, ami azért elég merésznek tűnt első, de talán második látásra is, és az égbehájpolt tudományágakban ez nem annyira ritka. Még mindig minden OK, de mintha közeledne a parkoló.
Mielőtt megpihenek a bozótosban… Baromira nehéz méltányosnak lenni a tudományos teljesítmények megítélésében. De azért törekedni kellene rá. Még Orbániában sem minden az Orbán professzor úrról szól, vannak dolgok, amelyek talán nem. Freundnak is, és a liberális társadalomtudósoknak is, hátra kellene lépniük egyet, lepakolni az ideológiai cuccost a sarokba, és miért ne legyek tisztességes kiterítenek úgyis alapon (most azt még se írhatom, hogy a kő marad, a kő marad, a kő marad mint egyszeri papagáj a Fogarason), meg kellene ezeket a dolgokat beszélni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518078-6ae3c31a74f81' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518078&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518078-6ae3c31a74f81&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518078-6ae3c31a74f81' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@cruickshank:
Mivel itt minden pont az ellenkezője, – vagyis minden át van politizálva, – ezért az is áthallásos, ami (talán) egyébként nem annak lett szánva.
” . . . A kormányzat helyében én óvakodnék attól, hogy tudománytalan elméletekre, háttér-információkra alapozzam a kormányzást, csak azért, mert így azt hallom, amit szeretnék. Kell egy szigorúan tudományos alapon meghúzott alapvonal, aminek tudatában persze a döntéshozó egyéb megfontolásokat is figyelembe véve különböző döntéseket hozhat”.
Orbánt elképzelem, egy tudományosan meghúzott türk színű alapvonalnál, ahol latolgatja, hogy az amit elé tártak, az tudományos vagy nem.
Na meg az arcát, amikor ezt elolvasta a mai Nemzetben.
magyarnemzet.hu/belfold/az-akademia-nemzeti-intezmeny-nem-lehet-ellenzekben-8353893/
Már nincs mit megbeszélni. Freund lett az elnök, ettől fogva tévedhetetlen. (Tepertős pogácsa lesz a büfében és kész.) Bírálni is csak egyrészt-másrészt szabad, pláne javasolni valamit, azt meg csak úgy fabulárisan.
Szerintem az emeletről kiugrósat a pokoli toronyban mondta.
@Osvaldo: http://www.youtube.com/watch?v=58EzoUsEXKQ 1:05-nél
@poszt: Azért szerintem túlvéded ezt a Freundot (ilyen Freundok mellett nem is kell Feind). Az a mondat azért vlamilyen szinten kormányhozdörgölődzés volt, amig nem sikerül neki konkrét példával előrukkolni. Felhasználható arra, hogy egy-két a kormánynak kellemetlen társadalomtudóst még akkor is kipenderítsenek, ha jobban publikál, mint a bandzsamari, és az akadémiaelnök ehhez bólogathat, mert ő megmondta.
Szerintem a jelenlegi helyzetben nagyon nem jó, hogy olyan akadémiaelnök lett, aki ilyeneket már mondott, mert senki nem bízhat benne, hogy konfrontáció esetén melléáll, vagy inkább dörgölődzik még egyet. Akkor sem, ha van tudományos teljesítménye az illetőnek. Az az előző elnöknek is volt, mégsem védett meg semmit, sőt, eléggé csendesen tűrt.
@szazharminchet: Az ilyen „védésre” mondta Arisztid, hogy „te csak ne védj engem Tasziló” 🙂
@szazharminchet: hogy penderít freund? nincs penderítési joga, milyen értelemben munkáltatója ő egy társadalomtudósnak? . szerintem freund egyáltalán nem akar bajt, azt már közölte, kicsit félénken, hogy tulajdonképpen az akadémián helye van a kormánykritikának. nyilván orbánékkal sem akar verekedni, nem is tudna, de nem érdeke az, hogy balhé legyen.
@jotunder: Nem Freund penderít, hanem az ELQH, ő csak csendben lesz esetleg.
@szazharminchet: nem maradhat csendben, mert az mta kiválósági intézeteiról van szó, és egyébként is. az elnöktől elvárják, hogy ilyenkor lép. én nem vagyok meggyőződve arról, hogy magyarország pozíciói erősödni fognak a krízis után, lehet, hogy nem éri meg orbánnak a keménykedés.
Megprobalok nagyon finoman fogalmazni, hogy meglegyen a hatralepes.
Ugy latom, hogy a mai Magyarorszagon elofordulhat, hogy egyes tarsadalomtudosok politikai beallitodasukkal ervenyesulnek, mikozben „a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen”. De ha valaki ilyet kizarolag a kormanykritikus oldalon vesz eszre, az elfogult es csolatasa van.
kaktuszposzt. ez jó. remélem lesz hibiszkuszposzt is :)))
de azért nekem a classic heheposzt a kedvencem
„láttam én már neuroscience/networkscience kombót mérhetetlen mennyiségű hivatkozással, nécsörtől a szájenszig elterülve, ami azért elég merésznek tűnt első, de talán második látásra is, és az égbehájpolt tudományágakban ez nem annyira ritka.” – itt nem értem mire gondolt JT, pls help
@pont7: szerinted hány olyan kormánypárti társadalomtudós van, aki egyáltalán publikált komoly nemzetközi folyóiratban? ha nincs cikkük, akkor hogyan szerezhettek előnyt? fejét kopogtató dinoszaurusz mém.jpg, ahogy kettes szokta mondani.
Szóval akkor megválasztott az MTA tagsága egy fidesz csicskát elnöknek, hogy majd az elintéz nekik mindent, amit csak lehet, holott korábban már többször is lejárató módon nyilatkozott a teljesítményükről. És ők Magyarország legokosabb emberei. Nem csoda, hogy itt tartunk.
Freund támogatásával a társadalomtudományi kutatóintézeteket be lehet majd végre zárni, és helyettük majd a Veritast és társait lehet „felvirágoztatni”. Ezt lehet errefelé „megbeszélni”, nem a pogácsát a büfében, hanem azt, hogy ki adja le azt intézetek kulcsait. Mindez pedig nem szakmai értékelés alapján történik, hanem e-mailben értesítik az igazgatót.
Freunddal kapcsolatban egy pillanatig sem szabad elfelejteni, hogy a Professzorok Batthyany Körének tagja volt – nem mondom meg, mióta, csak az vagyon feljegyezve, hogy 2018-ban, mikor Batthyány kör nem méltóztatott morogni az akadémiai intézetek einstandja miatt, no akkor onnan kilépett. És addig mi ellen morogtak egyáltalán 2010-zel kezdődően a batthyánisták? És mekkora az ott egyesült társadalomtudósok nemzetközi tudományos megjelenése? És ebből bármi is zavarta is a kényes ízlésű elnökö? Nincs nyoma.
@cruickshank:
Értettem én azt amire JT célzott. Azt próbálom kihámozni az Elnök ur elmúlt napok szavaiból, ő mire gondolhat.
Számomra az Akadémia vezetőjévé megválasztott embernek lenni, nem elég egy kiváló tudósnak lenni, – ha az volt, és bizonyára igen – hanem egy különleges missziót kell tudni beteljesíteni.
Ami baromira nem a politikáról kell hogy szóljon, annyira nem, hogy még említés szintjén sem. Ő meg teljesen leorbánozta az előkéjét már az első napon.
Egész nap ez jár a fejemben, miközben mást csinálok. De miért is?
Azt gondoltam végig, mennyi különféle habitusú embert láttam életemben, akik nagyon is tudták, mi vár rájuk, mert egyértelmű volt a feléjük áramló üzenetekből, te leszel valaki. Nem fogok sorolni neveket, mert nem a személyek az érdekesek, hanem a beteljesülő folyamatban viselkedő ember.
Nem most Freund lejátszott előttem rendesen az elmúlt napok informális teljesítményével.
Nem sokat vártam tőle, de még azt is alulmúlta.
@jotunder: funky how memory works…
@JT: te szereted a Harmonia caelestist. valld be, szereted. én már régóta gyanakszom, de most már bátran kimondom.
1. A fő probléma az, hogy Freund összemossa a gyenge teljesítményt a kutató esetleges politikai irányultságával, holott az „ellenzékiség” nem tudományos mérce. („Normális” esetben azért sincs ellenzéki tudomány, mert a jó kormányzás a kutatási eredményeket egy idő után beépíti a szakpolitikákba.)
2. A rögtön utána következő másik probléma az, hogy Freund a külföldi érvényesülést mércének veszi. Az az ő szakterületen igaz is lehet, de vannak olyan kutatási területek, amelyek témájuknál fogva távolabbi földrajzi pontokon kevésbé érdekesek. Az ausztrál outbackben valahogy kevésbé relevánsak a magyar reneszánsz zenei kéziratok, míg az agyműködést szabályozó molekulák igen.
3. Van egy félreértés a kutató politikai felelősségét illetően, talán, mert szeretünk a „politizálásra” fújolni. Pedig nemcsak a kutatónak kutya kötelessége felszólalni, amikor az országmenedzsment olyasmire készül, ami ellenkezik a tudományos tényekkel. Tök jó lenne, ha nemcsak „ellenzéki” kutatók állnának ki ilyenkor, hanem ha pl. a Batthyány-körös biológusok is felszólaltak volna, amikor az egyik egyház állami pénzből kreacionista „biológiatankönyvet” készített. De ők inkább lapultak, abban reménykedve, hogy őket majd nem éri el a NER.
@B.Log: (Összefoglalva: Freund nem attól alkalmatlan, hogy kormánypárti vagy nem elég konfrontatív [szerintem amúgy nagy stratégiai hiba a behódolás, bár a kiállást 10 évvel ezelőtt kellett volna kezdeni], hanem az, hogy politikai szempontokat visz a tudományos teljesítményről szóló diszkurzusba.)
@B.Log: index.hu/techtud/2020/07/10/freund_tamas_mta-elnok_interju_magyar_tudomanyos_akademia/
ebben az interjúban azért nem igazán mossa össze. az sem világos, hogy mi az, hogy gyenge teljesítmény, és jobb lenne ha ezt ő is felfogná. nem mondja ő azt, hogy egy irodalomtörténész feltétlenül publikáljon külföldön. normális esetben egy adott szakma vezető képviselői döntik el, hogy mi erős, mi nem, és ez még Nyugaton sem működik tökéletesen, Magyarországon pedig még mindig erős a kádári kontraszelekcíó hatása. azt hiszem, Freundnak meg kell tanulni együtt élni olyan tudományos kutatásokkal, amelyről kicsit azt gondolja, hogy gyenge. azzal viszont nem feltétlenül kell békésen egymás mellett élnie, amiről egészen biztosan tudja, hogy gyenge.
@B.Log: én is viszek politikai szempontokat a tudományos teljesítményről szóló diskurzusba, mert évek óta írok arról, hogy bizonyos kormánypárti „tudósok” mennyire középszerűek valójában. (jó, én annyira vagyok alkalmas MTA-elnöknek, mint futballistának, és labdába szerintem húsz éve nem rúgtam, nem mintha azelőtt olyan nagyon gyakran tettem volna)
@Osvaldo: Csak kíváncsiságból: ez a hozzászólás tegnap este még jóval hosszabb volt (szerepelt benne például Paul Newman, de egyebek is) – hogyan és miért rövidült így meg?
@jotunder: ” normális esetben egy adott szakma vezető képviselői döntik el, hogy mi erős, mi nem, és ez még Nyugaton sem működik tökéletesen, „
Hát nem. Normális esetben autonóm intézmények ítélnek meg teljesítményeket – egyetemek, kutatóintézetek, ők alkalmasint saját kárukra; más kárára pedig pályázaatbírálati grémiumok. Ezeket nem hívnám az adott szakma vezető képviselőinek, az a kifejezés központi minőségbiztosítási hivatalosságot idéz, és olyan meg nincs. De majd mi itt megcsináljuk. Idézek Freund elnöki koncepciójából:
Kiemelt területek:
[…]
az országosan egységes és teljeskörűen alkalmazott tudományos minőségi és etikai rendszer elfogultságtól mentes működtetése
Majd később:
4. Az Akadémia a tudományos minőség és a tudományetika biztosítója
[…]
Kiemelt feladatok
[…]
A hazai tudományos közösség és a kutatás- és innovációpolitika érdeke is a tudományos értékelés objektív, tudományágtól függő, de országosan egységes rendszerének megteremtése, amelyet valamennyi tudományos intézményre kiterjesztve kell alkalmazni. A rendszer szakmai, erkölcsi, szervezeti és anyagi hátterét az MTA keretében kell biztosítani.
@jotunder: Anglia / Nagy-Britannia / Egyesült Királyság nem volt a szemem előtt, mikor az előbbi sorokat írtam. Azt te első kézből ismered, tehát a részleteket majd megírod te, ha relevánsak. Mindenesetre ilyen minősítésesdi ott sincs: renszeresen megítélik a tanszékeket stb. finanszírozási célokból az ottani oktatók / kutatók frissebb publikációi alapján. Hogy ezt „az adott szakma vezető képviselői” ítélik-e meg? Döntsd el te.
@Sheis: ez így nem egészen fedi a valóságot. szakmai szempontokból FT mindenképpen kimagaslott a jelenlegi elnök aspiránsok közül. A társadalomtudományi intézetek teljesítménye régi vesszőparipája, ahogy azt is nehezményezte korábban, hogy az akadémiai intézetek forrás elosztása nem teljesítmény, hanem akadémiai alosztály erősség alapján történt. Emiatt a KOKI a költségvetésének a harmadát kapta központi forrásból, más intézmények a 95%-át.
Abban mindenki egyetért, hogy nem lehetnek azonos szempontok szerint méregetni a tudományterületeket, de az MTA eddig nem igazán kívánt azzal foglalkozni, hogy akkor ez hogyan is történjen.
@nickel head: „rendszeresen megítélik a tanszékeket stb. finanszírozási célokból az ottani oktatók / kutatók frissebb publikációi alapján.”
a UK-ben ezt REF-nek nevezik. és hét évente értékelik az ország összes egyetemi tanszékét központilag, állítólag 250 millió font a költsége, százmilliárd forint, amit én alig tudok elhinni, de ezt a számot publikálták. és erre alapozzák az állami tudományos támogatás jelentős részét.
a jelenlegi szabályok szerint minden tanszék az országban delegál 2.5 cikket per full time oktató, úgy, hogy mindenkinek legalább egy cikket be kell nyújtania és maximum ötöt. ezek után a cikkeket értékelik 4* a „world-leading”, 3* az „internationally excellent”, 2* „recognized internationally”, 1* „recognized nationally”. ezen kívül megmérik az adott tanszék impaktját, aki külső megbízásokat jelent, és a research environmentet, ami nagyjából az elnyert granteket (meg mást is, de nekem ebben nem kell részt vennem).
a 4* azért nem reménytelen, a benyújtott cikkek harminc százalékát így értékelik, 2014-ben 50000 egyetemi oktatót vizsgáltak meg. egyénekre lebontva nem közlik az eredményeket, a helyi REF-es bizottság aránylag jól meg tudja becsülni a dolgokat.
@velőtanya: Én egy verziót tudok csak elképzelni, hogy az két külön beírt komment volt, csak egyben emlékszünk rá (én is), de a második kipotyogott vagy JT kérésre kiszedte. Ez az én hozzájárulásom a tudomány kérdéseihez…
@velőtanya: ??? én nem nyúltam semmihez. és egészen biztos, hogy napok óta nem törölt senki a vincentről, az utolsó törölt hozzászólás egy darab pont, és tőlem származik.
@jotunder: A spanyolok pár éve bevezettek a REF-hez hasonló értékelési rendszert (ANECA) aminek lettek következményei. Egyes tanszékek nagyot léptek előre, megnőtt a nemzetközi kereslet a spanyol képzések iránt, s most importantly, kurva nehéz lett tenured pozíciókat kapni a jobb spanyol egyetemeken, olyannyira, hogy néhány, magyar mércével elképesztő jól teljesítő barátom könnyebben kap állást az USA-ban mint Madridban. Én nagyon szerettem volna ha egy hazai viszonyokra szabott REF (ANECA) megjelenik itt is, de hát ez soha ismétlem soha nem fog megtörténni, mert gyalázatos dolgok következnének belőle és nem elsősorban a tanársegédi szinteken hogy úgy mondjam.
@mafi mushkila: Még az lehet, ha RSS-t olvastok, hogy oda kiment egy komment de a blogba nem. Láttunk már ilyen blogmotor hibát.
@harmadikszem: azért lett nehéz tenured pozíciókat kapni, mert spanyolországban komoly pénzügyi problémák vannak, nagy a munkanélküliség (a járvány előtt is 14 százalékos volt). a spanyol felsőoktatás azért jóval a francia, és még mindig szignifikánsan az olasz alá van rangsorolva. a kétezres évek elején volt egy boom, magas fizetésekkel vettek fel fiatalokat állami állásokba, spanyolországot irigyelte mindenki, aztán a 2008-as krízis óta PIGS-nek becézik a déli államokat. én is szeretek madridban bóklászni, nem kicsit, és az egyetemet is szeretem (az autonomat). az ANECA szerintem a magyar MAB-nak felel meg, csak nagyobb a hatásköre. nem tudom, hogy működik az egyetemi értékelési rendszerük, érdekes lehet. az biztos, hogy valamilyen autonóm értékelési rendszer jó lenne Magyarországon, de az autonóm szótól azért a kormányzat ideges szokott lenni.
@jotunder: Ezt még mondogatni fogom, tesztelésképpen, hogy hogyan is hangzik, amikor az ember az „autonómia” főnévvel együtt egy mondatban említi az „MTA”, a „Freund Tamás” és a „Maróth Miklós” tulajdonneveket.
Freund, elhíresült megjegyzésével, oltári nagy tapló volt, emellett igyekezett is a gazdi szája íze szerint beszélni, amúgy Budai Gyula stílusában. Talán még magának sem tett jót ezzel, hogy beleszállt a társadalomtudósokban, abban az orbánisztánban, ahol a teljes vezérkar jogász végzettségű, tehát társadalomtudományon nevelkedett, építette karrierjét. Lehet, hogy ezért sem sikerül már két éve gazdája bokája köré tekerednie?
@jotunder: Azért is kérdeztem, mert teljesen értelmetlennek látszott egy „moderátori” törlés. A saját sima hozzászólását meg itt senki nem tudja törölni tudtommal(?) Viszont onnan eltűnt 2-3 mondat, ebben teljesen biztos vagyok, és @mafi mushkila is emlékszik rá. Szóval, akkor marad a nagybetűs REJTÉLY:)
@velőtanya: jézusmária, neked igazad van. mi a szar ez?
Közben máris ledobta béklyóit a Magyartodomány:
444.hu/2020/07/10/kasler-miklos-az-arpad-hazi-dinasztia-4500-eve-a-mai-afganisztan-eszaki-reszen-alakult-ki
!!!4500 – négyezerötszáz – éve!!!
@jotunder: Én még sose voltam admin a blog.hu-n, úgyhogy tényleg fogalmam sincs.
@furiRosa: ezzel én sem értek egyet. de kell, hogy legyen valami elfogadható szempontrendszer és igen, ehhez valami akadémiai szint kellene, amelyik már kellőképpen felülről látja ezt a probléma halmazt.
Nekem a magyar amúgy nem erősségem, de én úgy érzem. hogy ez egy magyartalan mondat. Az hogy „pillanatnyilag” nálam azt kb. jelenti, hogy „most”, és nem is lehet múlt időben használni. Talán „abban a pillanatban” inkább.
Mindegy. Amikor valaki éppen kimászik a kaktuszbokorból, jobb valami egész más témát előhozni…
@Csingiz: ez így van, de a szinkronba így került be, és azóta ez egy mém. ahogy Grrr kolléga mondta volt, „az ő rosszuk”.
@furiRosa: apró szemléltetés a modern tudományhoz.
az interjúban szereplő fehér márta akadémikus 55 idézettel szerepel a scopusban. ebből 46 idézet valójában fehér bélától származik, és a scholar.google motorja nézte el a nevét egy cikken, attól kezdve m. feher volt, nem b.feher.
@furiRosa: egyszerűen nem mérhetőek össze a területek, nem lehet ugyanolyan mércével mérni A-t és B-t. sok minden, ami ma tudománynak számít, az száz éve esetleg még nem számított volna annak, valahogy filozófiai értelemben sem.
@ámbátor: Én nem használom azt.
Hát, van egy olyan érzésem, hogy ezúttal egy kicsit fordítva ülsz a lovon. A szekértáborok eredendően nem pártpolitikai alapon képződnek, hanem diszciplína-ellenszenvek, személyes ellenszenvek, irigységek, pozícióharcok, kisebbrendűségi komplexusok, sőt, nő- és férfiügyek motiválják a szerveződésüket.
A politikai dörgölőzés nem ok, hanem következmény. A már meglévő szekértáborok eszközként akarják használni a seggek fényesre nyalásával kiérdemelt politikai befolyásukat (ami persze csak a naivitásukat bizonyítja: azt hiszik, ők használják fel a politikusokat a saját céljaikra, pedig).
X nem meggyőződésből áll be a wassalbertista zászló alá, hanem azért, mert Y (akit azóta rühell, hogy helyette ő lett a demonstrátor ötödévben) a másik táborban van. És persze mindegyik szekértáborban a kontraszelektált fontoskák szája habzik a legjobban, ez tény.
@ungabunga: Nagyon életszerűen hangzik.
@ungabunga: én ennek soha nem állítottam az ellenkezőjét.
Freund prof. mondatában nagyítóval se lehet megtalálni a logikát. Egy neves külföldi lapot mért érdekelne egy kvázi nyugat-balkáni kormány tevékenysége? Bukarest vagy Budapest, úgyis összekeverik.
Mert nálunk a tudomány átpolitizált, ebből nem következik, hogy tőlünk nyugatra is az, és annyira érdekelné a legtöbb társadalomtudóst az aktuálpolitika.
Másrészt Freund mennyire képes megítélni egy társadalomtudományi cikk színvonalát? A pletykákon túlmenően.
Egyszerű benyalós mondat.
@Tamáspatrik: azt meg tudja ítélni, hogy nincs. jó, most éppen azt mondta, hogy van, de ezt a részt rosszul tudta.