Fröccs und pác
Eredeti szerző: Csubakka Mrozsek
Pác: Mostanában egy számomra új páccal kísérletezek. Talán az egyszerű összetevők miatt, de az eredmény egész ízletes. Ugye az igazi ínyencek nem pácolnak, hanem a friss húst (végig tarjáról beszélek, én leginkább ezt szeretem sütögetni) szinte a vágás napján teszik a rácsra. Meg kell hajolnunk előttük, de mi a szokásos hentes, hazacipel másnap megsüt üzemmódot jó, ha némi páccal finomítjuk. Ez egy basic pác, az alap viszonylag jelentős mennyiségű fokhagyma, mustár, kevés olaj, némi fűszerek, esetleg kis citromreszelék. Gondolom, sokan feltalálták már előttem különböző kombinációit. A lényeg, hogy sokkal több fokhagyma kell, mint amit jó szívvel hozzátennénk, sőt, még annál is több! A fokhagymanyomó dolgozzon rendesen, majd’ egy fejnyi fokhagymát fel kell dolgozni. Ha jól összekeverjük a mustárral, szépen összesimulnak az ízek, a fűszert pedig nem kell sajnálni tőle: alap a fekete bors megtoldva némi őrölt szerecsendióval, kevéske őrölt köménnyel s végül némi zöldfűszerrel (ami van, én most épp majoránnát találtam, de szurokfű és bazsalikom is jó lehet). Olaj, csak hogy könnyebben össze lehessen keverni. Ha még egy kis citromhéjat is reszelünk hozzá, pláne ha hozzá is facsarunk kicsit, akkor végkép elkerülhetetlen, hogy lesznobozzanak minket.. Viszont működik, a család nem húsfüggő része is dicsérte.
Fröccs: Erről nem tudok hosszan írni; mások leírták sokkal összeszedettebben, alaposabban. Jó pár évem ráment, hogy a nagy meleg italát kikísérletezzem, főleg szabadságra. Pár éve tartottam egy rozés nyarat, rosszabbnál rosszabb rozékat kipróbálva. Az elmélet pedig jól hangzik, a nagy melegben nem igazán csúsznak jól a testes vörösborok, legyen akkor helyettük könnyű rozé. Lehet, ma már jobbak a rozék, de akkor nem igazán győzött meg a felhozatal. Talán a bock és a takler működött, még ha ezek pont nem is a legkönnyebbek közül valók. A fröccs viszont jobbnak bizonyult — egyrészt kevesebb benne az alkohol: ha elkezd a fejünkbe szállni, simán átválthatunk hosszúlépésre, a bor mennyiségével egészen a jelzés szintjéig lemehetünk. A fröccsig eljutottunk ugye, de a jó alapbort még ki kellett kísérletezni. Alap, hogy jó fröccsöt csak abból a borból lehet csinálni, ami magában is rendben van, a „fröccsnek jó lesz” kategória biza téves út. Nem baj, ha savas és zamatos, az édes borok nem igazán váltak be. Ha a bor magában is friss, finom zamatos (pl. irsai, cserszegi fűszeres), nagy bajra már nem kell számítsunk. Mostanában az öregbaglas irsaija, esetleg a hiltopp-féle woodcutters white bizonyult jó alapnak. Sajna, ezek nem olcsó borok, de a pár száz forintos fehérek nem igazán működtek.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521051-6969cd30861e3' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521051&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521051-6969cd30861e3&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521051-6969cd30861e3' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
leroy jethro gibbs híres steakje egyszerűen sörben van pácolva. (egyedülálló férfi imázs. nincs otthon más, csak hús meg sör) próbáld ki.
Én azért most kivételesen óvatosan elhatárolódnék. Nem mondom, hogy igazi ínyenc lennék, de egy kicsit mégis. És mivel megszólíttattam: „az igazi ínyencek nem pácolnak, hanem a friss húst (végig tarjáról beszélek, én leginkább ezt szeretem sütögetni) szinte a vágás napján teszik a rácsra”, úgy gondoltam, hogy szükséges óvatosan jeleznem: hát egy frászt! 🙂
Ha kínai a fokhagyma (mármint a hiperbõl való), akkor olykor két fej se lesz elég, ha viszont valami helyben termett háztáji is akad, akkor egy-két gerezd is bõven megteszi.
A fröccshöz meg nem tudok hozzászólni, mert én meg pont ebben vagyok sznob (sõt fundamentalista). Bort vizezni, pláne Taklert vagy Bockot, uram irgalmazz! Keverni csak a száraz fehért szabad, és azt is csak dijoni feketeribizli likõrrel (az igazi kir, egykoron).
a fokhagyma piacos volt, ami persze nem zárja ki a hiperből való származást : (( sajnos ez a fokhagyma para létező jelenség..
a takler, bock az a rozés korszakomban volt, azokat nem nagyon szódáztam..
szóda : még azt akartam mondani, hogy igazából a legjobb fröccsöt igazi szódából sikerült csinálni. csak hát a patron csere nem könnyű itt a balcsinál..
hoppááá…ellenvéleményem, vagy inkább ellenízlésem van fokhagyma ügyben. én a kínait sokkal jobban szeretem. eleve ázsiai eredetű növény. tehát a kínai közelebb van az eredetihez. a magyar fokhagyma erősebb ízű, tömörebb. (és sokkal szarabb pucolni) mert a magyaroknak az enyhe ízű dolgok nem jönnek be annyira. én az enyhébb, lédúsabbat bírom. ami vékonyra szeletelve ehető anélkül, hogy szétmarná a nyelvemet. hogy többet kell tenni belőle, az direkt jó, mert testesebb, sűrűbb lesz az alap.
bor ügyben semmiképpen nem vagyok kompetens. 🙂 szerintem a bort azért csinálták anno, mert a víz fertőző volt. de már nem az. ezért már nem kell megrohasztani a finom szőlőt hogy ne haljunk meg. megrohasztani……….amúgy is ronda egy szokás.
@ainex: Már a régi görögök is ismerték a pin… (bocs!) a kratert. (lásd még:Platón-Lakoma)
Próbáljátok ki a fröccs-hosszúlépés-házmester vonalat jobbfajta kadarkából.
Lesz nagy ámulbámul nyelcsettint.
Páchoz balzsam-ecetet is használhatsz, de ne reszelj bele citromhéjat, mert a nálunk kapható citromok héja gyakorlatilag vegyszerekkel van átitatva…
Ha citrom kell bele, akkor facsarj bele nyugodtan, de a héját hagyd ki!
@tyto: Szörnyen egysíkú lenne az élet egy teljesen antiszeptikus világban. Gondolj bele, nem lehetne megrohasztani szegény állatkákból kinyert testnedveket, és akkor még másik kedvencemről, egy növénnyel együttrothasztott halacskáról ne is szóljunk. Fúj. 😉
Ezek szerint igaza van a Kertésznek ? Hogy a magyarok moslékot zabálnak, és közben röfögnek?
Ettől a sok fokhagymától felfordul a gyomra bárkinek , ráadásul ha vizezi a méregdrága nedűket akkor az maga a bor megszentségtelenítése !
Tessék dietetikushoz fordulni, de gyorsan!
@maroz: a sajtot meg tudom magyarázni 🙂 merthogy az a tejnek egy stabil, (szabályosan készült kemény sajtoknál) laktózmentes változata. ami sok problémát kiküszöböl. azaz a tej javul a sajtkészítés által. de a szőlő, meg a szőlőlé sokkalsokkal finomabb mint a bor.
az a halizé amit mondasz, az valami halszósz? a ruszli az nincs megrohasztva. persze hallottam valami rohasztott halról svédországban. hálistennek nem voltam a közelében. szagoktól és forgómozgástól eléggé rapidul hányok.
@tellybooksah: kadarka fröccs érdekes 5letnek tűnik ! kadarka nekem nagy kedvencem. alapból is szeretem a szekszárdi borokat, van bennük talán a talaj, az éghajlat miatt egy jellegzetes szekszárdi íz, de a szekszárdi kadarka különösen bejövős, talán pont ezért nem jutott egyszer sem eszembe fröccsöt csinálni belőle. de mindent ki kell próbálni : )
@S***ci: Sőt, maga a héja is kémiai anyagokból, tehát vegyszerekből van. Meg maga a citrom is. Mi több, Te is.
@tyto: No, én pedig azt hittem, hogy a ruszli (meg a pácolt heringek) is valami rothadásos folyamatnak a végterméke, de ha nem, hát nem. 🙂
Időnként komoly késztetést érzek arra, hogy ilyen biokémiai izéknek utánaolvassak, például hogy hogy is van ez a húsérlelés, mi alakul át mivé az idő múlásával, vagy hogy mit jelent az a halak esetében, hogy a citrusleves pácoktól mintegy „megfő”, de sajnos annyira levelezőn végeztem a középiskolát kémiából is és biológiából is, hogy nagyon nincsenek meg ehhez az alapok, úgy meg nehéz.
Arról a svéd izéről (nincs kedvem ráguglizni) meg valami olyasmit olvastam, hogy az ammónia miatt bír annyira utálatos lenni. Én meg egészen egyszerűen el nem tudom képzelni, hogy emberek olyasmit elfogyasszanak, aminek penetráns ammóniabűze van.
@maroz: a pacolt hering az nem. ami viszont igen, azt ugy hivjak, hogy surstromming. lakasban nem lehet kinyitni a konzervet, annyira budos. februarban probaltam ki az egy legterben levest egy kinyitott sustromming konzervvel, nem volt nagyon sikeres probalkozas.
@maroz: az ammonia szagu hal az a hakarl. az nem sved, hanem izlandi. nem hering, hanem capa. hakarlt nem ettem.
viszont par hete ettem alligatort, az teljesen normalis izu.
na mostmár ne büdösítsetek itt. egy rendes sülthúsból indultunk…és tessék….egy húgyszagú cápához érkeztünk. fúúúúj.
@jotunder: Crocodile Dundeenál vendégeskedtél? 😉
ha már szagoknál tartunk, nekem kedvencem a pálpusztai, ha már bőven túl van a futamidején.. többszörös nejlon csomagolás a minimum, pár hónap és akkor jó, amikor már folyós : ))) na ilyenkor kell kicsit levegőztetni a nyitott konyha ablakban, aztán nyami nyami : ))
@Csubakka Mrozsek: Akkor ez neked tetszeni fog:
nol.hu/lap/allaspont/20120623-heller_es_pick__plusz_utodaik_
😉
@Csubakka Mrozsek: Szekszárdi borok feltétlen híve vagyok, azokból fröccsöt, jaj, ne. Ellenben egy könnyű csopaki rizling fröccs, sült hal mellé, persze?
@Csubakka Mrozsek: igazi békebeli pálpusztait cca 20 éve ettem. Ez a mai utánzat meg sem közeíti a régi állagát, ízét, aromáját. Csak a mérete ugyanaz. Sokszor a kutya eszi meg, de én újra csak bízom, csak bízom..
@Csubakka Mrozsek: Szekszárdi sillereket tetszett próbálni? Mer ha nem, nagyon tudom ajánlani a típust. Most Fuxli közös néven hozott ki néhány jónevű pincészet szekszárdi sillereket, és amiket kóstoltam, azok meggyőztek. Rozés múltamból csak a dél-franciákról rendelkezem pozitív emlékekkel, magyarokról nem. És bort csak tisztán, azaz a sillert se tessék szódával bántani.
A legnagyobb ógörög bölcselők mind egyetértettek abban, hogy a bort hígítatlanul csak a legalja barbárok isszák!
(Bizony, én is gyakran vagyok legalja barbár!)
@tellybooksah: volt egy mondásuk is: hogy ne legyek kuka sem, buta sem, boromat vízzel felezem.
@tyto: márminthogy volt.
@tyto: a rómaiaknak.