Hány kattintás a tizenkilenc?
Eredeti szerző: jotunder
Az index.hu, , a hvg, az origo és a népszava is lehozta ma az MTI hírét: Tizenkilenc kattintással összekapcsolható bármely két oldal az Interneten.
„Tizenkilenc kattintással összekapcsolható bármely két oldal az interneten – állítja Barabási Albert-László magyar fizikus, hálózatkutató, a bostoni Északkeleti Egyetem és a Harvard Egyetem vendégprofesszora, az MTA külső tagja, aki kutatási eredményeit a Philosophical Transactions of Royal Society című szakfolyóirat hétfőn megjelent számában ismertette.”
Az eredeti verzió számos helyen megtalálható, pl. itt és itt.
A Philosophical Transactions of Royal Society-n valóban publikálták a cikket, a címe Network Science, a szerző Barabási Albert-László. A cikk egy előadás kétoldalas kivonata. És valóban szerepel benne egy mondat, ami arra vonatkozik, hogy a Web átmérője 19, ott azonban egy hivatkozás is szerepel egy EZERKILENCSZÁZKILENCVENKILENCES cikkre. Torgyán József megvan? Az MTI egy olyan cikkre hivatkozik, amelyben Barabási elmeséli, hogy ő mit nevez network science-nek. Nincs semmiféle új kutatási eredmény, nincs itt semmi, csak valahol csináltak egy hírt, az MTI pedig lefordította, és úgy tett mintha a PTRS cikk lett volna a forrása.
A hír egyik vicces megállapítása, hogy megvan az Internet Achilles sarka. Az eredeti cikkben a következő mondat szerepel: This is the Achilles’ heel of a scale-free network. Barabási szívesen hivatkozik a Faloutsos testvérek egy szintén 1999-es cikkére (igen, most is), amelyben azt állítják, hogy az Internet skálafüggetlen, de ezt az állítást azóta már megcáfolták. A történet itt van leírva, a Scale-free internet myth fejezetben.
Erről már írtam, És semmi sem történt, semmi új. Barabási megint leírta, hogy a Web-ről azt gondolták, hogy véletlen hálózat, és ő rájött, hogy nem. Szerintem, aki azt gondolja, hogy a Web véletlenszerű, az bolond, de ezen nem fogunk összeveszni, A lényeg az, hogy semmi sem történt. Kreáltak egy hírt, a magyar online újságok természetesen átvették, és lehozták a címeket a 19 kattintásról. Fel sem fogják, hogy itt van egy kis probléma, hát, most komolyan, nem mindegy, hogy 19 vagy 41, hogy ma mérték vagy 1999-ben, kit érdekel. Ugyan mennyit változhatott a Web 1999 óta, hát a Gellért-hegy sem változott, pedig az mennyivel magasabb, és még egy szobor is van a tetején.
És lehet, hogy igazuk van. Senkit sem érdekel semmi. A dolgok formája a lényeges, a dolgokra való komoly nézés, a fontos jelzők alkalmazása, hogy megvan, és kiderült, és rájöttek. Hogy mire, mikor, meg egyáltalán, az lényegtelen. Vannak ugye a lényeges dolgok, hogy konkrétan mit mondott Kósa Lajos és mit válaszolt erre a Szanyi Tibor. Vannak, komolyan vannak, akik abból élnek, hogy ezeket a mondatokat elemzik. Vannak a jelentés nélküli mondatok, amelyek körülzsonganak bennünket, amelyekre reagálhatunk, és aztán valahogy ők is reagálnak ránk, és semmi sem tizenkilenc, és minden ma és most érvényes, a tegnap és a holnap értelmezhetetlen. A dolgok igazsága pedig a közlő és a közleményt befogadó személy pártszimpátiájának nem nagyon bonyolult függvénye. És akkor én jövök itt a tizenkilenccel… Bocsánat.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520358-682db9dfb44aa' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520358&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520358-682db9dfb44aa&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520358-682db9dfb44aa' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Brendel Mátyás:
„I don’t think an expression becomes meaningful”
When you acquired copyright over the English language, then you can decide when & how an expression becomes meaningful in English.
English isn’t ruled by a bunch of eggheads like French is by their Academy; you can fuck off & die (not necessarily in that order) with your attempt to arrogate yourself the right to decide what is meaningful in English. If it wasn’t meaningful, no one would use it; if it is used often enough, it is meaningful. 50,000+ hits shows that it carries meaning for people.
Except butthurt complainers like you. Simple-scum, indeed.
@jotunder: Hat persze, az 1999-es cikk atlagrol szol. Atlag, nem maximum.
@Brendel Mátyás: „hanem csak azért, mert akkor éppen olyat írtak, ami hasznos volt a gazdinak”
Ez a forprofit vállalkozások logikája. Az Index egy vállalkozás és nem valamiféle Központi Bizottság Népnevelészeti Alosztálya. Pénzt akar keresni azzal, hogy olvasókat csábít mindenféle innen-onnan generált tartalmakra. Belefér ebbe a logikába az, hogy olyan portékákat tesz ki a kirakatba, amelyekre bejön a vevő? Szerintem igen.
Idővel ez visszahat, lesznek törzsvásárlók, így idővel arra is oda kell figyelnie, hogy olyan terméket rakjon ki, amely termék a törzsvásárlókat vonzza be erősebben. Gondolj bele, egy gourmet-étterem sem fog kirakni a vitrinjébe mikrózott pulykabrassóit, jól megvegetázva, mert ha így tenne pont a törzsvendégei fordulnának el tőle iszonyat sebesen. Ha jól értem te valami olyasmit szeretnél, hogy az Index ne a piac, ne a saját logikáját kövesse, hanem a tiedet. Sokan vannak ezzel így más kérdéseket illetően is, engem például esznek meg mindenkik, akik ugyanazt várják el a pártpolitikai elittől, hogy az ne a saját logikája szerint létezzen, hanem inkább úgy, ahogyan azt egy másik Brendel Mátyás elképzeli. Ennek mi értelme? Kábé annyi, mint ha elvárnánk egy farkastól, hogy a mesekönyvírók kedvéért az ne bárányt egyen.
Szóval én értem, hogy te valami olyasmit szeretnél, hogy az Indexen minden a te szájaz íze szerint történjen, de nem látod be, hogy ez egy abszurd elvárás?
@neoteny:
„”How does this show that jotunder is not jelous about his colleague?”
Because he complains about an old result being peddled as something new by the _science writers_, while the author correctly referenced an _old_ result.”
That does not mean she is not jealous. Do you understand the question? Do you understand English? Do you understand logic?
„Nope, it isn’t clear at all; according to the quoted stuff Barabási is a physicist & a researcher of networks. As far as I know (and correct me if you have more firm info) jotunder is a mathematician who has _some_ involvement with graph theory.”
Thats close enough to submit to the same paper and being jealous.
„Except what he wrote about this „science news” doesn’t imply that he’s jealous of Barabási (more like he’s mad about science writers being lazy fucks), while what you wrote about Index and Vincent, especially about „justice” & „merit” (which you studiously avoided explaining) gives more than a whiff of the stench of jealousy.”
We are both angry about the fucks in index. Same stuff, no difference. Double standards on your side.
„jotunder nem csak az Indexet említette meg hanem a HVG-t, origot, Népszavát az MTI mellett”
OK, akkor ezúttal én is kijelentem, hogy az origo, HVG és a népszava is szar. Akkor rendben vagyunk?
„mert egyértelművé teszi hogy téged az Index-Vincent kapcsolat bánt.”
nem, engem is a szar szerkesztőségek bántanak, en general. kb. ugyanaz a dolog zavar minket, csak te úgy látom, jotunder ágyastársa vagy.:)
„Majd amikor elmondod hogy mi az „igazság és érdem” szerinted”
ugyanúgy elmondom, ahogy jotunder elmondta. konkrétan szoktam a szar cikkeket én is kritizálni.
legfeljebb azzal jöhetsz, hogy nem értesz egyet ezért és ezért, de azt nem egy ilyen benyögéssel kéne artikulálni. mert egyrészt elmondod, hogy milyen pöcegödörből jössz, másréészt meg nem meglepő módon, nem feltétlenül értik az olvasók.
továbbá ahhoz nem kell ilyen hülye fogalmakkal dobálózni, mint „concern troll”. ki a faszomat érdekel, hogy kit milyen trollnak bélyegzel!? van érved, vagy nincs? nincs.
@maroz:
„Ez a forprofit vállalkozások logikája. Az Index egy vállalkozás és nem valamiféle Központi Bizottság Népnevelészeti Alosztálya. Pénzt akar keresni azzal, hogy olvasókat csábít mindenféle innen-onnan generált tartalmakra. Belefér ebbe a logikába az, hogy olyan portékákat tesz ki a kirakatba, amelyekre bejön a vevő? Szerintem igen.”
1) egy vállalkozás lehet maximum profitra törekvő, akkor belefér az, hogy így viselkedik, de akkor az is belefér, amit jotunder itt kifogásol. átvesznek egy cikket, ami érdekesnek hangzik. kritikátlanul veszik át, nem néznek utána. az olvasók nagy részének ez bőven elég. minek fektetnének bele többet?
2) vagy van valami olyan elvárásunk egy céggel kapcsolatba, hogy az igazságot is nézze, meg a minőséget, és népnevelést is csináljon, ha már portál. akkor jotunder kritikája jogos, de akkor az is elvarhato, hogy egy kis nyereségről lemondva olyan cikkeket is kitesz, amelyek kevesebb hülyét vonzanak be, többet népnevelnek
3) amikor az index utálósdiból jó bloggereket sem tesz ki, az meg az 1-es logikájának is ellentmond. az index csinál ilyet. és nem csak én vagyok náluk indexen.
az én esetemben is kulcs az, hogy „már nem tesznek ki”, régen kitettek. tehát nem az az indok, hogy amit írok, nem lenne jó nekik üzletileg. tiszta zsigerből csinálnak hülyeséget maguknak is.
@Brendel Mátyás:
„Thats close enough to submit to the same paper and being jealous.”
What is close is your head to your rectum; time to pull it out. Or not.
„ugyanúgy elmondom”
Hol?
„Hogy amikor majd mindennap kiteszik őket a blogketrecbe, akkor az nem feltétlenül az igazság és érdem szerint van, hanem csak azért, mert akkor éppen olyat írtak, ami hasznos volt a gazdinak.”
Mi az az „igazság és érdem” ami szerint kellene legyen hogy ki kerül az Indexre milyen gyakorisággal? Ezt mondd el: az összes többi csak arról szól hogy a te szakadék blogjaid már egy ideje nem igen tűnnek fel az Indexen, a Vincent meg igen.
@neoteny:
„English isn’t ruled by a bunch of eggheads”
so its not ruled by you either. your expression is only used by a bunch of trolls.
@neoteny:
a magyar olvasóknak is megismételve, illetve összefoglalva azt, ami a lényeg.
1) a „concern troll” kifejezés és sok hasonló az által minősíti a kommentelőt, hogy mi a motivációja, tehát érvelési hiba. per se.
2) lehet, hogy jotunder feltekeny, lehet, hogy én féltékeny vagyok, lehet, hogy nem. a dolognak semmi köze ahhoz, hogy kinek van igaza
3) jotunder nagyjából ugyúgy az index és más oldalak alacsony színvonalára panaszkodik, mint én. és ahogy az szokott lenni, általában az panaszkodik, akinek van valami köze a dologhoz.
jotunder odaig még nem ment el, hogy akkor kiszálljon a mocsokból
@Brendel Mátyás:
„so its not ruled by you either”
Yes it is ruled by me, among a billion plus other speakers & writers. What we use, goes; no one has the authority to declare something (not) meaningful.
Only born losers like you can imagine that they have sole control over it… just because they don’t understand it, they can declare it „not meaningful”.
@Brendel Mátyás:
„a dolognak semmi köze ahhoz, hogy kinek van igaza”
Te már hivatkoztál „igazságra” és „érdemre”: ezek vagy abszolútak, amely esetben vezesd elő őket, vagy pedig csak a te „igazságod” és az általad látott „érdem”, amely esetben csak egy kisstílű, féltékeny, az Index blogketrecébe kerülésben vesztes könnyes szemű vergődéseiről van szó.
@neoteny:
„”Thats close enough to submit to the same paper and being jealous.”
What is close is your head to your rectum; time to pull it out. Or not.”
oh great. argumentum by rectum.:)
„”ugyanúgy elmondom”
Hol?”
egy postról konkrét kritikát nyilván a postnál írok le, nem hozom ide a konkrét kritikát, csupán az általános meglátásomat.
„Mi az az „igazság és érdem” ami szerint kellene legyen hogy ki kerül az Indexre milyen gyakorisággal? „
ez kb olyan kérdés, mint az, hogy mi egy tudományos cikk tényleges elfogadásának kritériuma.
de egyébként te tényleg azt akarod beadni, hog az indexben, ezek a seggfejek, akik ezt a tudományos ismeretterjesztőt írták, ezek hiba nélkül válogatják a blogokat? ez szerinted egy plauzibilis hipotézis?:) hogy ezek szelektíven hülyék a tudományra, de a politikai blogolásra nézve hibátlan ítélőképességük van? most tényleg ezt akarod beadni?!:)
a Vincent jó szokásához illően tiltogatja azokat, akik kritizálni merészelnek. mert ez egy demokratikus, nyílt blog, ez messze rendesebb az indexnél.:)
@math_0:
„ezek szelektíven hülyék a tudományra, de a politikai blogolásra nézve hibátlan ítélőképességük van? most tényleg ezt akarod beadni?!”
Hé, _te_ jöttél az „igazság és érdem” fúróval, nem én. Mutasd meg hogy mi az az „igazság és érdem”; létezniük kell, hiszen hivatkoztál rájuk. Nosza, lássuk őket!
@neoteny:
„Te már hivatkoztál „igazságra” és „érdemre”: ezek vagy abszolútak, amely esetben vezesd elő őket, vagy pedig csak a te „igazságod” és az általad látott „érdem”,”
ez pont ugyanolyan igazság, mint jotunder velt igazsaga es jotunder nezete arrol, hogy egy tudomanyos szak vagy nem szakcikkben minek van érdeme megjelenni.
vagy jotundernel is kisstílű, féltékeny, az Indexre tudomanyos rovatba kerülésben vesztes könnyes szemű vergődéseiről van szó, vagy nálam sem.
@math_0:
„mert ez egy demokratikus, nyílt blog”
Te kitiltottál engem az Ateista blogodról, így hát te vagy az utolsó aki panaszkodhat hogy úgy bánnak vele mint ahogy ő bán másokkal.
A bagoly, a veréb meg a nagy fej tipikus esete.
@Brendel Mátyás: Persze hogy belefér. Amint hogy az is belefér, hogy mások, akik úgy gondolják, hogy csinálhatná a honi sajtó mívesebben is a dolgát azok is elmondják ezt a véleményüket. Gondolj bele: ha a nagyon nagy többségnek pont megfelelő a mikrózott-vegetázott pulykabrassói, és vidáman tolja befelé, majd fizet érte, mint a katonatiszt, akkor mi a rák érdeke lenne az étteremnek abban, hogy mást kínáljon?
Győzzél meg más bloggereket arról, hogy igenis van fizetőképes kereslet arra is, amit te csinálsz, fogjatok össze, csináljatok egy metaszájtot és gyűjtsetek közösen olvasókat. Például. Vagy keress meg egy már működő ilyen szájtot és kérd meg, hogy szemlézzen téged is. De az egy kicsit vicces, hogy követelőzöl, talán ahhoz a polgárhoz tudnám hasonlítani az eljárásodat, aki a McDonald’s-tól várná el a mislencsillagos bouillabaisse-t.
@neoteny:
„_te_ jöttél az „igazság és érdem” fúróval, nem én”
tévedsz. jotunder postja szol arrol, hogy ez index cikk, és több más cikk ferdíti az igazságot, és érdemtelenül cikkezik egy kutatóról.
tőle kérdezd, hogy mi az igazság és az érdem!
@maroz: egyelőre annyit csinálok, hogy a facebook csoportjaimban az általam gondolt érdem szerint szándékosan az index által kihagyott blogokat ajánlom. azaz féket és ellensőlyt képezek.
nyilván sok embernek kell ugyanezt csinálnia ahhoz, hogy valami ebből meg is látszódjon. a meggyőzést meg pont itt és most csinálom többek között
@Lasombra: A preferential attachment egy konkrét modell, ami mutat bizonyos hasonlóságokat létező hálózatokkal, de arról szó nincs, hogy valódi hálózatokat igazán jól modellezne. Vannak módosított modellek, de azok sem igazán modellezik a valódi hálózatokat, de esetleg néhány tulajdonságát jobban modellezik, mint az eredeti.
@skrimp: inkább arról van szó, hogy ha néhány csomópontot kiiktatunk – akkor is az „egész” működőképes marad.
@Geo_: Az összefoglaló készítője az Internetet és a WWW-t keverte.
@jotunder: Az én világképembe ennyi pongyolaság belefér – de jó, hogy a Tiedbe nem 🙂
Egyrészt valóban semmi új pl: magyarnarancs.hu/belpol/a_halozatok_achilles-sarkai_barabasi_albert-laszlo_fizikus-63795
Azt hiszem, mostanában volt itthon egy előadása, vmi olyan témában, hogy a hálózatkutatás alkalmazása az amerikai szórvány-magyarság feltérképezésében.
Az persze izgalmas kérdés – erről korábban beszéltünk – hogy az ilyesmi mennyire matematika – s mennyire szoft, mint pl. a szociológia, politológia.
De a legérdekesebb – s ez az elismerés jele – hogy egy nem-Kósa nem-Szanyi poszthoz milyen sok komment születik 🙂
Nálunk már egy lépéses nemzethy háló van –
Orbán pók mindenkit elkap egy lépésben,
alaptörvény-módosítással.
@dioretek: az felső korlátnak csak kettőt bizonyít, nem egyet.
@Geo_: Barabási elérhetővé tette a cikket !
http://www.barabasilab.com/pubs/CCNR-ALB_Publications/201302-18_RoyalSoc-NetworkScience/201302-18_RoyalSoc-NetworkScience.pdf
@math_0: „a meggyőzést meg pont itt és most csinálom többek között”
Megengeded, hogy ehhez a munkádhoz adjak én neked egy tanácsot?
Komolyan kérdem, ha úgy gondolod, hogy nem kérsz a tanácsaimból akkor eldugulok.
@Geo_: (Laikus megjegyzés következik, remélem, nem lesz benne irgalmatlan hülyeség). Fontos lehet megkülönböztetni a www-t és az internetet, mert egyáltalán nem biztos, hogy hálózatként hasonlóan működnek. A dark net (a www-n kívüli, részben szándékosan rejtett tartalmak, pl. kormányzati hálózatok, illegális árukat forgalmazó kereskedelmi láncok) is hálózatok összessége, de a minél kisebb nyomon követhetőség miatt az a jó nekik, ha nem használnak nagy csomópontokat.
Akkor ezek se nem véletlen hálózatok, se nem véletlenszerűen létrejövő, de a véletlentől eltérő matematikai törvények szerint működő komplex hálózatok, hanem valamennyi irányítottsággal létrejövő nemtudommilyen hálózatok, amiket lehet, hogy egész más matematikai törvény ír le.
Na, és ez is az internet, csak nem az az internet, amire általában ezt a szót értjük.
@dioretek: röhögtök, röhögtök, közben ez is kezd véresen komollyá válni, folynak a technikai előkészületek
@Késes Szent Alia: Nem az a lényeg, hogy egészen pontosan milyen a web, hanem az, hogy igaz-e az, hogy nagy vonalakban preferential attachment szerkezetű. Rengeteg alternatív modell van, vannak módosított modellek, de egyik sem arról szól, hogy a web az pontosan ilyen, csak arról, hogy bizonyos modellekből esetleg megtudhatsz valami olyasmit, ami nem látszik azonnal. A PA modellt már nagyon jól értik, egész iparág lett az ezzel kapcsolatos számolás, ahogy az ER random model is ilyen. Ez jó matematika, az, hogy mennyire alkalmazható, az egy másik kérdés.
@jotunder: Ez tényleg új, és ebben még mindig skálafüggetlennek mondja a webet. De most akkor ez hogy van?
A hatványeloszlást egyébként szeretik ráhúzni sokmindenre. Egyik kedvenc írásom erről: vserver1.cscs.lsa.umich.edu/~crshalizi/weblog/491.html
@Késes Szent Alia: Valóban fontos megkülönböztetni, web (www) alatt leginkább azt értjük, ami nyilvánosan elérhető az interneten http protokollal. Internet alatt meg az egész hóbelevancot, minden gusztustalanságával együtt. Utóbbit elég nehéz kutatni, mert tele van láthatatlan gányolásokkal, amik félreviszik az adatgyűjtést. (Pl. redundancia miatti virtuális IP-k, VPN-ek, VLAN-ok, NAT-olt hálózatok, MPLS alagutak különböző hálózatok között, policy routing stb. stb.)
@stefan75: Shaliziék cikke már 2009-ben megjelent. Tulajdonképpen, borzasztóan sokan idézik, csak éppen azokban a cikkekben nem, amelyikben azt reklámozzák, hogy mennyi minden power-law. Az, hogy 2013-ben le lehet írni, hogy az Internet skálafüggetlen, az egészen különös.
@jotunder: Már attól függetlenül, hogy az eredeti szövegben felváltva Internetröl és Webröl van szó, egyiket sem lehet a megadott módon modellezni, mert alapvetöen másképpen épülnek fel. Persze a modellt rá lehet húzni mindenre. A Forma 1-es versenyautót is lehet mint babakocsit modellezni, végeredményben általában ugyanannyi kerekük van és mindkettö az elörehaladást szolgálja. Ettöl kezdve a babakocsi modellünket analizáljuk a végtelenségig, majd tudományosan visszavonatkoztatjuk eredményeinket a versenyautóra. Most már csak néhány hely kell, ahol a szenzációs következtetéseket publikáljuk. Ennyi sületlenséget akadémikus, hogyan mer nyilvánosan publikálni? Csak azért, hogy meglegyen a nemzetközi publikációk száma?
Nekem is van egy szenzációm: Ha a mamából egy betüt elveszünk, hármat meg megváltoztatunk sör lesz belöle! (Most meg Schmitteltem)
@jotunder: Egy kicsit OFF, de a posztban linkelt írásodban ezt írtad: „Karinthy Frigyes: Láncok című novellájából szokták származtatni a six degrees of separation elvet — azaz hogy két ember a Földön tipikusan hat ismerősön keresztül elérhető. Az igazság az, hogy a politika maga alkalmas arra, hogy a Föld nagy részén megtörténjen valami hasonló, hiszen mindenki ismer egy helyi politikust, minden helyi politikus ismer egy komoly politikust, aki meg vélhetően ismeri az amerikai elnököt, legalábbis egyszer az életében találkozott vele. Ez hat lépésben elvezethet A-tól B-be az amerikai elnökön át.”
Erről a „politikusok szerepe a hatlépéses modellben” dologról írt valaki más is hivatkozható formában, mert az nekem nagyon jól jönne.
@MolnarErik: Láncszemek az írás címe valójában
http://www.irodalmijelen.hu/node/14021
@jotunder: Köszi.
@rien: mondjuk azon nem lennék meglepve, ha az mszoe.hu rövidebb úton összekapcsolható lenne a porno.com lappal… :DDD
@jotunder: Nem mondanám, hogy az „internet skálafüggetlen” nagy baromság, inkáb azt mondanám, hogy egy üres állítás, még az sincsen rendesen megmondva, hogy mi az internet.
Az általad ifézett cikk nekem nem meggyőző, nagyjából azzal érvel, hogy egy isp fölhúzásakor milyen jellegű mérnöki teljesítmény zajlik, és milyen attribútumai bannak egy routernek, ami miatt az eredeti papír és a használt metodológia inkorrekt. Ez igaz. De szerintem nem ez a baj vele.
Amit javasol, nem az igazi. Pl. a router dobozok számlálása helyett pontosabb lenne a különböző subneten lévő hálózati interfész párok számlálása, hogy két interfész egy dobozban van vagy két dobozban, sok szempontból másodlagos, funkcionálisan az a lényeg, hogy az egyik interfészen bejövő csomagokat áttesszük a másik interfészre.
És itt már jöhet a nagy kérdés: mi vezérli az interfész párok allokálását: egészen biztosan nem a mérnöki tervezés, hanem valamiféle adaptáció az észlelt, és méginkább az előrevetített forgalomhoz (és ebben nem a router a kurva drága, hanem a „kábel”).
Ennek a forgalomnak ma a döntő hányada web forgalom (ezen belül is multimédia), de ezt nagyon át fogja szabni a mobil és interaktív tv és a minden kütyübe hálót tehcnológiák (amit az IPv6 tesz lehetővé) – fingja sincsen senkinek hogyan és mekkorára, a becsült számok elképzelhetetlenül nagyok (pl. http://www.cisco.com/en/US/solutions/collateral/ns341/ns525/ns537/ns705/ns827/white_paper_c11-481360_ns827_Networking_Solutions_White_Paper.html ).
Mondenesetre a forgalom szabja meg, hogy a mérnökök mit csinálnak, nem a mérnökök szabják meg, milyen legyen az internet. Tehát én azt mondanám, hogy az internet scale-free kérdésre az egyes subnet interfészek közötti „kábel” nyers kapacitása lenne hasonlóan mérőszám, mint amilyet a csomópont degree ad a web modellnél. Ezeket a kapcitásszámokat kéne megnézni, hogy milyen eloszlást mutatnak.
@incze: En inkabb azt latom bajnak, hogy az ilyen hirek, mint amibol a poszt kiindult, belesulykoljak a muvelt kozonsegbe, hogy a vilaghalo nagysaga egy pontosan meghatarozott, senki altal nem vitatott szam („tegnap felavattak a vilaghalo 14.536.415.398-ik csomopontjat”), hogy B. nagy elmeleti tudassal kiterjedt es jelentos kutatasokat vegez a vilaghalo szerkezetevel kapcsolatban es ennek friss eredmenyei vannak, ahogy peldaul bolygot talalnak az X. vagy Y. csillag korul.
@dvhr:
Hát a Barabási cikk elég sovány (nem sokkal bővebb, mint a róla szóló tudósítások), de azért ha „új eredmény” nincsen is benne, egy újabb mérési beszámolónak elmegy.
Már ha arról van szó (?), hogy az X év előtti feltevéseit és mérését újravizsgálta egy újabb (14 mrd html, egyébbel együtt 1 billió) méretű újabb mintán, és még mindig állnak a megállapításai. Itt neki a jóval nagyobb mintában pl. ilyen és ilyen számban kellett találnia ilyen és ilyen fokú csomópontot, ha jó az n ** (-2), igazolnia kellett, hogy még mindig 19 hop az átmérő, etc. Ha a korábbi átmérő cikk olyan régi (1999), akkor az akkori mintája jóval kisebb lehetett, max 1 mrd körül.
Azért volt a kérdőjel, mert azért ez így a cikkből (?) nem derül ki. És a cikk mellé meg azért tettem egy másik kérdőjelet, mert ez nem cikk. Nem derül ki sem hogy hogyan, milyen metodológiával mérte, mikor mérte, semmi olyan, amitől meg tudná az ember taksálni a „Mér’ mi mennyi”-t. (Az azért látszik, hogy a PA nem elégséges a web leírásához, ezért van mellé felvéve még a „fitness”.)
De nem is ez a fő bajom, hanem hogy ez a lapok-linkek dolog elég messzi van a mai web-től. A web legjobb leírása a W3C konzorciumnál olvasható (http://www.w3.org/TR/webarch/ ). Röviden arról van szó, hogy a „web” RESOURCE-ok gyűjteménye, amelyeket uri-k (universal resource identifier) azonosítanak, és url-ekkel (universal resource locator) lehet címezni őket amennyiben valahogy, pl. a http protokolon keresztül el akarjuk érni. Az eléréskor azonban nem magát a resource-ot kapjuk, hanem annak egy REPREZENTÁCIÓját.
Ez eléggé lényeges különbségtétel, mert pl. a „html lapok” nem léteznek, azok az adott resource-nak a szerver által komponált reprezentációi egy adott pillanatban kiadott HTTP pl. GET kérésre. Ha az URL a nytimes.com/, akkor a „The New York Times” főoldalának éppen mostani reprezentációját kapom, ami durván negyedóránként változik nemcsak tartalomban, hanem linkszerkezetben is. Tehát olyan html lap, hogy nytimes főlap, nincsen. Ha kiadok egy google keresést, akkor jó eséllyel mást kapok ha be vagyok jelentkezve, és mást ha nem, etc. A resource tehát egy absztrakt dolog, minél dinamikusabb egy resource, annál gyorsabban változó tartalom és linkszerkezet a pillanatnyi kérésre kapott reprezentáció, vagyis a „lap”.
Ettől még lehet esetleg valamilyen szinten crawlingolni, azaz egy alhoritmussal végigkövetni linkek mentén a „webet” (fogalmam sincsen hogyan), csak az eredmény módfelett labilis lesz, és mert nagyon is makroszkópikus időben zajlik, semmikori állapotot ír le. Ez az egész dolog ma már sokkal-sokkal dinamikusabb, mint volt 1999-ben.
Mindazonáltal a PA egy elég erős metafora, a web világ tényleg nagyon erősen a láthatóságra épül, a hirdetések éppúgy forgalom alapján mennek, mint a kertévéknél, a fő célja valóban mindenkinek az, hogy mentül több link mutasson rá. Óriási szerepe van a mintakövetésnek, másolásnak mind küllemben, mind működésben (pl. template-ek, motorok, etc.) Ha te ide, én i oda, szóval a PA nem hangzik nagyon őrültül.
Az is valahogy tényleg úgy áll, hogy egy hierarchiában ott vannak legalul az INKÁBB ENTITÁS jellegú resource-ok (nem nagyon változnak, videók, képek, hang, fájl, cikk, franc tudja még mi), de már a következő szinten is az inkább szervező jellegű resourceok vannak, amelyek néha lehetnek ugyan statikusak (pl. egy dierctory jellegű hely egy archívumban), de ma már sokkal gyakrabban dinamikusak, azaz a reprezentációjuk sűrűn változik.
És töméntelen a nem csupán dinamikus, hanem az internet pillanatnyi szerkezetét tekintve roppant produktív resource. Pl. van cca 1 mrd facebook lap. Ezek egy jó része naponta, vagy még sűrűbben változik, többnyire úgy, hogy linkek kerülnek bele. Vagy ott a twitter, amely egy irdatlan gyorsan változó linkfolyamot is hömpölyget magában. Bődületes sokan mutogatnak (linkelnek) egymásnak bődületes mennyiségű dolgot naponta, egy link előállítása a weben manapság nagyon olcsó, általában nagyjából egy like gomb megnyomása.
Szóval az nekem egészen biztos, hogy a webnek a szervezési (a „link”) szintje, az nem „lapokon van tárolva”, azok a lapok döntő részt egy elég illékony helyzet reprezentációi, amit egy szerver adott pillanatban adott kérésre adott pillanatban szolgáltat, zömmel tehát valamilyen szervezési szempontot megvalósító algoritmusok.
@incze: Azt hiszem, masnak a kommentjere reagaltal.
off: most látom csak, milyen szürreális közjáték kerekedett itt a kommentfolyam (bocsánat: thread) közepén.
még ha egy „Kinek a jobb az izlandija?” e-peen összemérés lett volna, azt mondom, vagány. na de angol?! nekem volt kínos.
@Lasombra:
„a kommentfolyam (bocsánat: thread) közepén”
Ha kommentfolyam, akkor stream.
Ha thread, akkor kommentszál.
Izlandiul „lækur” és „þráður”.