Hoffmann Rózsa a tandíjról (2010)
Eredeti szerző: jotunder
A tandíjas népszavazásban erőteljesen részt vettem, és érveltem a tandíj ellen. Akkor is azt mondtam, és ma is ez a véleményem, hogy a tandíjat egy másféle világban nem tartanám ördögtől valónak. Egy gazdaságilag virágzó társadalomban el tudnám fogadni azt a rendszert, ahol a felsőoktatási tanulmányokért a hallgatónak fizetnie kell. De egyrészt nem a magyar társadalom mai állapotában, másrészt nem úgy, hogy nincsenek meg mellette azok az ösztöndíj-lehetőségek, azok a szponzorok vagy mecénások, akiknek a közreműködésével biztosak lehetünk afelől, hogy a szegény sorsú, de tehetséges gyerek nem marad ki a tanulmányokból, csak, mert nem tudja megfizetni.
Ma nem olyan világban élünk. Ma azt látom, hogy a négygyerekes család negyedik sarjaként egyetemre járó unokaöcsém kétségbe volt esve attól a gondolattól, hogy két nővére férjhez menetele után ők most már csak két-gyerekesnek minősülnek, így nem jár majd neki kollégium. Ha pedig nem lakhat kollégiumban, abba kell hagynia a tanulmányait. Mert nagyon jól tudjuk, hogy a szülőknek, hiába, hogy már csak két gyereket tartanak el, ahhoz, hogy a két nagyobbikat lakáshoz juttassák, minden anyagi erejüket be kell vetniük. Vagyis nem tudják jobban támogatni ezt a fiút. Szerencsére valahogy el tudta intézni a kollégiumot, de valóban abba kellett volna hagynia a tanulmányait, mert egy pesti albérletet nem tudna megfizetni. Pedig a srác a tanulás mellett dolgozik is.
Ugyanezt látom a Pázmányon. Sokgyerekes családok gyermekei kétségbe voltak esve a féléves, 105 ezer forintos tandíj miatt. Egy gyereknek a család valahogy ki tudja szenvedni, de többnek már nem. Amíg az országunk állapota ilyen, addig nincs mese, az ifjúságnak meg kell adni a továbbtanulás lehetőségét! Addig mindenképpen az államilag finanszírozott képzést kell favorizálni. Emellett is szükség van a diákhitel- és az ösztöndíj-rendszer fenntartására.
A diákok anyagi hozzájárulása a tanulmányaikhoz másfelől nagyon régi sajátja a magyar oktatási rendszernek. A neveléstörténetben, ha kicsit pásztázunk, akkor már a középkorban látunk középiskolákat, amelyek úgy működtek évszázadokon át, hogy a tehetősebbek fizessenek, a szegények ne fizessenek. De erkölcsi kötelesség volt – az esztergomi székesegyházi iskola működött így -, hogy miután végeztek a diákok, elmentek a nagyvilágba tanulni, majd visszajöttek, elfoglaltak különböző állami pozíciókat és vagyont szereztek, akkor utána a vagyonukból támogatták a volt iskolájukat. Ez a vagyon tette lehetővé, hogy a szegény sorsú gyerekek is tanulhassanak.
Az édesapám úgy tudott tanulni, hogy kosztos diák volt, és a papok fogadták be. Rendszerszerűvé kell tenni, hogy a szegény gyerek lássa, érdemes ebben az országban tenni, cselekedni, dolgozni, még akkor is, ha nehéz helyre hozta őt a gólya, mert van remény. Egyelőre tehát az államnak kell a felsőoktatást fizetnie, akár azon az áron is, hogy a létszámok csökkennek, Az alacsonyabb létszámnak ugyanis olyan húzóereje van, ami a színvonalat emeli.
Itt pontos számokat nem mernék mondani, nem ismerem annyira a költségvetési lehetőségeket. Ráadásul a mostani költségvetést ismerve sem lehetnék abban biztos, hogy az úgy is van, mint ahogy mondják. Mert a legiszonyúbb éppen az volt ebben az utóbbi négy évben, hogy semmit nem hihetünk már el. Annyira körbevett bennünket a hazugságok mocska, hogy besározott bennünket. Még ha igazat mondtak is talán, ott él bennünk a gyanú, hogy másnap a képünkbe mondják az ellenkezőjét, és utána nevetnek rajtunk. ( Magyarnak lenni, LXX. kötet, interjú Csűrös Csillával, Kairosz kiadó)
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521825-67d8f0545357a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521825&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521825-67d8f0545357a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521825-67d8f0545357a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@komment1: Nagy igényem lenne egy külföldi lehetőségeket bemutató postra. Ausztriában mennyibe kerül a felsőoktatás?
@komment1: Lanczi Andras a Szazadveg Alapitvany elnoke, es intezetvezeto egyetemi tanar nagydoktori es nyugaton merheto tudomanyos munkassag nelkul. O a FIDESZ onjelolt ideologusa, a Konzervativ Kialtvany szerzoje, aki az orezsimben a katolikus-kommunista baratkozas egyik szoszoloja volt. O minden rezsimben jol jar, nem kell felteni.
@komment1: Még mindig elég költséges és bonyolult külföldön tanulni. Van akinek menni fog persze, de az érintettek nagy részének ez nem opció. Gondolj azokra akik egy vidéki város vonzáskörzetéből mennek a vidéki város egyetemére, éppen kijön nekik a kolesz vagy az albérlet, nyelvtudás alig, de ez lenne nekik a mobilitás útja, na ők nem fognak külföldre menni.
@jotunder: Viszont azt az egyet nem vitathatod el tőle, hogy a katolikus-kommunista barátság tényleg megvalósult.
@Szindbad: studieren.univie.ac.at/index.php?id=657
Szerintem Berlin meg olcsobb mint Becs. Ugyhogy, ha esetleg erdekel nezd meg azt is, ott is alacsony a tandij. Svajcban is alacsony, de az elet sokkal dragabb mint Berlinben.
meghalt Makovecz Imre :((((
@jotunder: Gyanítom, hogy egyáltalán nem tud viccet mesélni, és humora se nagyon van. A lámpalázat ennyi év és ennyi teljes felfuvallkodottság állapotában adott interjú után már nem nagyon hiszem.
Közben rektorék lefeküdtek:
nol.hu/belfold/minden_bukas_utan_perkalhatnak_az_egyetemistak
@jotunder: Nekem is a berlini opció a legszimpibb és legracionálisabb per pillanat.
Amúgy persze igazad van, hogy nem fognak helyből tömegek beindulni, manapság hagyományosan inkább gazdag szülők gyerekei tanulnak külföldön MA szintig, csak az ösztöndíjak indítják be az embereket meg a PhD általában. Viszont ha nagyon sarokba lesznek szorítva a továbbtanulás szempontjából, ha egyszerűen nem lesz más esélyük, akkor el tudom képzelni, hogy még inkább beindul a babysittinggel kezdődő külföldi karrier, ami külföldi egyetemi diplomával végződhet. Manapság még csekély nyelvtudással is sokkal mobilabbak a fiatalok, mint régen, és messze nincs akkora különbség egyébként vidék és főváros között ilyen szempontból sem. Én tipikus vidéki kislány vagyok, úgyhogy ezt tudom (és például tipikusan nem tudok földet művelni Hegedűs Zsuzsa hiedelmeivel ellentétben).
Pokorni vonatkozásában asszem igen szkeptikus természet vagyok, de tekintve, hogy az emberek (beleértve az egyetemet végzetteket) 99 %-a nem tudja, mi is az a balneológia, hát szerintem ezt csak simán nem tudta ő sem. De úgy gondolom, ez önmagában nem is lenne tragédia, utánanéz és kész, viszont amilyen arroganciával adta elő, hogy erre miért nincs szükség, arra, amiről azt sem tudja, hogy micsoda – hát triplán kiérdemelte az arcra esést. Én emiatt az arrogancia miatt csalódtam benne, sokkal jobb fejnek gondoltam.
Lánczira vonatkoan meg félreértés ne essék, nem ejtek könnyet keserű sorsa felett. Kimondottan amiatt volt érdekes számomra, hogy végre ő is kezd magához térni, mert Török Gábor, akinek a főnöke, ezt írta: torokgaborelemez.blog.hu/2011/09/19/397_mar_volt_egy_osz_szinte Ott a TG blogon is írtam valahol az ezernyi komment közt, hogy nagyon meglepődtem, amikor először szembesültem Lánczi publikációs listájával, hogy gyakorlatilag nincs érdemleges idegennyelvű publikációja, meg asszem pont ti írtatok arról korábban, hogy miket nyilatkozott egy külföldi konferencia élményéről – hát igen, szóval nem így képzelek el egy tanszékvezető egyetemi tanárt. Ugyanakkor amilyen „munkássággal” a hátuk mögött emberek Magyarországon még dékánok is lehetnek, hát azt mondom, Lánczi nem a kivétel, hanem inkább a szabály. Azt is írtam a TG kommentben, hogy kíváncsi vagyok, mikor fog Lánczi szembesülni a kormány iránti nagy lelkesedése közepette azzal a szomorú ténnyel, hogy akár meg is szűnhet a tanszéke. Azért örülök, hogy úgy tűnik, eljött ez a pillanat, és neki is leesett a tantusz.
@komment1: „Pokorni vonatkozásában asszem igen szkeptikus természet vagyok, de tekintve, hogy az emberek (beleértve az egyetemet végzetteket) 99 %-a nem tudja, mi is az a balneológia, hát szerintem ezt csak simán nem tudta ő sem”
De igen, tudta, tényleg csak poénkodott, az újságírók benézték.
@Szindbad: Hát, nem tom: http://www.youtube.com/watch?v=K8_Mc_azJBI Ebből csöppet nem derül ki világosan, hogy ez csak poén lett volna. De a legnagyobb baj, hogy azt nem fogja volt oktatási miniszterként, hogy miért van szükség a speciális szakokra, még akkor is, ha ezekre kevesen mennek – ezek nélkül az ELTE is egy kedves kis főiskola lesz.
@Wolff: szerintem nem.
@komment1: Van egy félmondata, abból sejthető, hogy poénnak szánta, csak menet közben benne is felmerült, hogy nem az igazi. Mondjuk, az önmagában is elég vicces, hogy poénkodni próbál, érzékeltetendő, hogy mely szak támogatása nem indokolt.
@jotunder:
Szerintem sem: http://www.mno.hu/portal/812567
Az MNO cikk szerint a rektorok javaslata alapján csak az fizetne, aki bukik vagy nem teljesíti a felvett krediteket. Ez tényleg a tanulást ösztönző hatású lenne. Az első értelmes javaslat hónapok óta.
@komment1: http://www.mrk.hu/wp-content/uploads/2011/09/2011.-szeptember-27.-i-Pl%C3%A9num-sajt%C3%B3anyaga.pdf
itt a velemeny.
az atv.hu lehozott valamilyen anyagot, a hatalompolitikai koncepciorol, es ugy tunik, valakik valahol tenyleg le birtak irni, hogy „hatalompolitika”, http://www.mrk.hu/wp-content/uploads/2011/09/Magyar-fels%C5%91oktat%C3%A1si-int%C3%A9zm%C3%A9nyek-%C3%B6sszes%C3%ADtett-v%C3%A9lem%C3%A9nye-a-nemzeti-fels%C5%91oktat%C3%A1sr%C3%B3l-sz%C3%B3l%C3%B3-t%C3%B6rv%C3%A9ny-koncepci%C3%B3j%C3%A1r%C3%B3l.pdf
@jotunder: Hát ezt nagyon kösz. A rektori anyag szerintem tök jó, tényleg normálisan elemzik a problémákat és fektetik le az alapelveket meg hogy mit kellene és lehetne csinálni.
De ahogy írod, valaki abban a minisztériumban képes volt leírni, hogy itt hatalompolitikai célok eléréséről van szó. Hát ez így egyenesben leírva üt. Igazán nem szeretek Kasszandra lenni, az egy hálátlan szerep, de úgy tűnik, nincs is szükség jósolgatásra, mert az arcunkba nyomják a valóságot. Hát a jó öreg keresztanyjuk térde kalácsát, azt.
Ezzel tulajdonképpen egyet lehet érteni.
http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/demjan_szerencsetlen_embereket_nevelunk_a_jovore_45252
@Szindbad:
„Az nem lehet, hogy Magyarországon több az egyetemi tanári címmel rendelkezők száma, mint a 80 milliós Németországban, gondolom, ennek a negyede is elég lenne itthon” – mondta az üzletember, akit mecénási tevékenysége miatt tüntettek ki az egyetemen.
………………………………………………
Polonyi Istvan egy tanulmanyaban talaltam:
……………………………………………………………………….
„Kezdjük is mindjárt néhány fontos adattal.
2005-ben Magyarországon 23787 oktató dolgozott a felsőoktatásban, ebből
16892 főfoglalkozásban. Az összes oktató közül 3131 volt a professzorok száma.
Ugyanebben az évben 378,5 ezer volt (egyenértékű) hallgatók száma.1 Német-
országban 2001/2002-es őszi félévben 1868,7 ezer (egyenértékű) felsőoktatási hall-
gató volt, s 160389 oktató. Az oktatók közül 37661 fő volt professzor.
Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az egy oktatóra jutó hallgatók szá-
ma Magyarországon 15,9, Németországban 11,7, ugyanakkor Németországban 50
hallgatóra jut egy professzor, nálunk viszont 120-ra, vagy úgy is fogalmazhatunk,
hogy miközben a német oktatók 23,5%-a professzor, a magyar oktatóknak mind-
össze 13%-a. „
………………………………..
Demjan Sandornak fogalma nincs rola mit beszel.
@Szindbad: Szerintem Demján inkább demagóg. Nehogy már legyen egy sztenderd számú csúcsa a „tehetséges fiataloknak”. Nem látom be, hogy miért lenne jobb ha kevesebb, de a Demján értelmezte módon tehetséges fiatal tanulna a felsőoktatásban.
Csak egy aktuális példa: a fülkeforradalmár kormány tagjai is ilyen, kevesebb felsőfokú intézmény struktúrában felvételeztek 20 pontért majd tanultak, oszt mi lett belőlük?!
A hatékonyabbá alakítás szükségességét elfogadom, de nem gondolom, hogy a negyedére kéne csökkenteni pl az egyetemi oktatók (és következésképpen jelentősen a tanulók) számát.
Lehet létszám visszafogás, de nem kell „tizedelés”. Lehet átcsoportosítás, ha lenne valami társadalmi jövőképstratégia, ami nem a közmunka alapú nemzetszivatáson, hanem a magas hozzáadott értéket biztosító K+F tevékenységgel kapcsolatos hozzáálláson alapul.
@Szindbad: Nem tudok vele egyetérteni.
A fiatalokkal senki nem hitet el semmit, nem azért mennek diákok tömegesen egyetemre mert elhiszik hogy sztáregyiptológusok (haha) lesznek, hanem azért mert ez a társadalmi mobilitás legjobban járható útja. Demján ezt nyilván nehezen hiszi el, de vannak olyan emberek (tömegével) akiknek egy másodrangú egyetemi képzés kitörési lehetőség, mert középiskolában is alig kaptak valamit.
Elég nagy süketelésnek tartom azt hogy válogassuk ki a legtehetségesebbeket és őket oktassuk, tessék már elmondani hogy azt hogy kell 18 éves korban? Kb olyan mint azt mondani hogy csak a jó filmeket forgassák le, a többit ne.
Amúgy a Corvinuson nagyon szűk az „elit” (=BA szinten nemzetközi téren is vállalható színvonalú) képzés, nem érint többet mint a hallgatók kb 10%át, azt is kb akkor kapod meg ha a tárgyaid 50+%át a matek tanszéken veszed fel. A többi szégyellnivaló gyász.
PS.: A cikk szerzőjének meg faszkorbács, ha képes egyetemistákra azt a szót használni hogy nebuló. Cuki kis nebulók, Demján bácsi megsimogatja a kis buksijukat, ő szívesen kifizeti a drámatörténészek oktatását mellényzsebből (ki a f..z kérte, most ő fizeti?), de ne legyen már több mint 2.
@sajtohuba: Demjannak lathatoan lovese nincs a szamokrol, csak senki nem mer vele vitatkozni. Egy a tizhez tevedhet, akkor sem.
Azt is mondja, hogy kapjanak a magyar egyetemi tanarok nyugat-europai fizetest. Ami remek lenne, csak azt felejti el, hogy a nemet egyetemi tanari fizetes az mondjuk 60000 euro egy evben, a brit az kb. ugyanennyi font, a svajci meg ugye gyakorlatilag vegtelen sok, 150000 franktol a csillagos egig. (egy svajci egyetemi tanar sokkal tobbet keres mint egy svajci parlamenti kepviselo koltsegteritessel egyutt )
Ugye ha azt mondana, hogy emeljek meg husz szazalekkal a professzorok beret, abbol lenne hatalmas botrany. Azt mondja, hogy emeljek fel a haromszorosara, negyszeresere, otszorosere az rendben van, mert mindenki tudja, hogy csak a szaja jar.
@tollaszerge: Franciaorszagban van egy szuperelit kepzes, amire preparatoire-ba kell jarni, Svajcban is van szuperelit kepzes, ahova meg egyaltalan nem kell felvetelizni sem, „csak” nem kell elso felevben kibukni. Elvileg sok helyen van ilyesmi, csak ezernyi modon csinaljak meg. Demjannak speciel tenyleg fogalma sincs mit beszel.
@jotunder: Miért? Nem szoktak aludni? 😉
Pedig mindig lelkesen szidom a sajtót, hogy mennyire gyengék a híreik, nem látják a fától az erdőt, erre most bedőltem nekik. Így jártam.
Éppen arra célozgattak a Mathias Corvinus Collegium vita résztvevői (fent már belinkeltem: http://www.origo.hu/itthon/20110926-mathias-corvinus-collegium-vita-a-felsooktatasrol.html), hogy a felsőoktatási koncepció kapcsán Demján áll sok hülyeség hátterében. Itt tenném hozzá, hogy a mindennapos testnevelésóra meg Csányi ötlete (bár ennek a minimális feltételei sincsenek meg). Mert ezek az emberek mindenhez értenek, ha már egyszer milliárdosok. Demján lehet bármily ügyes, eredményes üzletember, de lövése és szakmai szinten köze nincs a témához. Persze igaz, hogy Józsi bácsinak és Mari néninek is joga van bármiről megnyilvánulni, de Demján úgy beszél e témában, mintha minimum egy orákulum szorult volna bele, és láthatóan és elszomorítóan még a döntéshozó pozíciókban ülők is így tekintenek rá. Ez is valami magyar sajátosság, hogy valaki ilyen szereptévesztésben van, és még komolyan is veszik.