Hogyan legyünk még annál is jobb baloldaliak és/vagy liberálisok?
Eredeti szerző: Kettes
Az Orbán-rendszer egyik nem túl eredeti, de annál keményebb könyökű kitartottja a héten vicces pamfletben rontott neki az általa baloldalinak és liberálisnak vélt szervezetek „faszkodásainak”. A poszt igencsak silány érvanyagával nem foglalkoznék, viszont arra nagyon ráhibázott, hogy tényleg itt lenne az ideje számba venni, mi is a valódi baj az Orbán-rendszer ellenzékével, mert ebből így tényleg negyven év Fidesz-kormányzás lesz.
Az Orbán-rendszer ellenzékével nem az a legnagyobb baj, hogy baloldaliak, liberálisok, zöldek (nagyon), hogy amatőrök, hogy nem értik a demokráciát, vagy hogy piszkos a kezük. (Ez is mind baj, de nem ezek a legnagyobbak.)
Hanem az, hogy nem képesek világosan elmagyarázni a szavazóiknak, hogy mitől elfogadhatatlan az Orbán-rendszer egésze, és mit fognak tenni a lebontása érdekében az első alkalommal, amikor lehetőségük lesz rá. Ha alkotmányozó felhatalmazással, akkor úgy, ha egyszerű többséggel, akkor úgy, ha kisebbségi kormánnyal, akkor úgy.
Az Orbán-rendszer elfogadhatatlansága nem a jobboldaliságában rejlik. Ez a rendszer nem jobboldali: ez egy maffia-korporáció, amelyik számára az ideológia, a vallás, a kultúra, a hagyományok, a nemzeti érzelem, ezek mérsékelt és szélsőséges árnyalataiban egyaránt, csak lenyúlható brand identity-k. Ezért felesleges is a rendszernek baloldali, liberális vagy akár jobboldali kritikáját is adni. Mivel ez egy közhatalmat gyakorló, de üzleti alapon szervezett maffia (kis elmebeteg stichhel), ezért az emberek kezelésére két módot ismer: ha bent vagy, megvédenek, ha kint vagy, kifosztanak, mindezt az állam segítségével. Aki nincs eleve kizárva, az be akar kerülni. Ez adja a rendszer tartós tömegtámogatottságát. Nem olyan bonyolult ez.
Magyarországon formálisan szabadság, demokrácia és köztársaság van. Sajtószabadság van. Jogegyenlőség van. Gyülekezési szabadság van. Egy szavunk sem lehet.
Csak a gyakorlatban nincs. A választás szabadsága az Orbán-rendszer közoktatásában annyit tesz, hogy olcsó, alacsony színvonalú állami iskolák, olcsó, magas színvonalú egyházi iskolák, vagy drága, magas színvonalú magániskolák közül lehet választani. Akinek ennyiből is megy, annak a választás szabadsága teljes. Aki ezek helyett esetleg olcsó, magas színvonalú szekuláris állami iskolát választana, hamar rájön, hogy nem él szabad országban.
A vallás szabadsága az Orbán-rendszerben annyit tesz, hogy követheted valamelyik államilag elismert egyházat és részesülhetsz a befizetett adód jótéteményeiből. Vagy követhetsz egy államilag el nem ismert egyházat, és kiteszed magad az adócsalás gyanújának. Vagy nem követsz semmilyen egyházat, és finanszírozhatod vallásos honfitársaid magas színvonalú oktatását, míg a te gyereked lepukkant állami iskolába jár. A vallás szabadságát Magyarországon kizárólag az államegyházak követői élvezik, a többiek ebből ki vannak zárva.
A gyülekezés szabadsága azt jelenti, hogy ha a kormánypárt szimpatizánsa vagy (eufemisztikus kifejezés a kitartottra), akkor a szimpátiatüntetéseid megszervezéséhez igénybe veheted az állampárt és a pártállam kommunikációs és logisztikai infrastruktúráját, a hatóság fenntartja neked a felvonulási útvonalakat az általad kívánt tetszőleges helyen és időpontban. Ha ellenzéki szervezet vagy, akkor szabadon tüntethetsz alkalmatlan helyen vagy alkalmatlan időpontban, el kell viselned a szélsőségesek provokációját és kiteszed magad az adóhatóság kitüntető figyelmének.
Az Orbán-rendszer jogegyenlősége azt jelenti, hogy a bíróságokon az állampolgárokat és ügyeiket egyenlően, előítéletektől mentesen, tisztességes eljárásban ítélik meg. Az emberek sorsát legfeljebb egy-egy túlhajszolt, tudatlan, korrumpálható, megfélemlíthető, elfogult bíró szeszélyes döntése pecsételheti meg, ahogy bármely más jogállamban is. Mindenki más esetében egy világos pecking ordert állított fel a rendszer. A csipkedési sorrend rossz végén a bukott szoci/szdsz-es csibész áll (ül), az ő keresztje az, hogy a saját bűnein kívül még a le nem bukott társai büntetését is viselnie kell. Fölötte áll az átlagember, aztán a fideszes csókos, és a csúcson az érinthetetlen, a fideszes oligarcha. Ő nem egyszerűen bírósági ítéletet vesz magának, hanem törvényt.
A sajtó szabadsága azt jelenti, hogy szabad teli torokból ordítani, hogy nincs sajtószabadság, de nem szabad leírni például azt a közismert pletykát, hogy Damu Roland egy Fidesz-közeli szakállas bácsi közbenjárására kapott a szokásosnál sokkal súlyosabb büntetést. Upsz, most mégis leírtuk. Eszerint van sajtószabadság?
Az Orbán-rendszer az Európai Unió, a NATO, az EBESZ, az IMF és más nemzetközi szervezetek demokratikus jogállamnak elismert tagjaként építette ki a pártállamát, ezért ügyel rá, hogy formálisan, az átlagember számára érthető fogalmi keretek között ne lehessen a nevetségesség vagy az eszelősnek tűnés kockázata nélkül diktatórikusnak vagy szabadságkorlátozónak nevezni. Azok számára, aki „bent vannak”, a szabadság teljesnek és tökéletesnek látszik, a „kívül lévők” lázongása pedig jobb esetben érthetetlen és nevetséges, rosszabb esetben pedig a többség akaratának elutasításából fakadó frusztráció antidemokratikus és hisztérikus megnyilvánulása.
Az átlagember a mindennapi életében általában nem éli meg rosszul a szabadsága absztrakt korlátozását, ahogy a Kádár-rendszerben sem. De ha netán egy konkrét szabadsága korlátaival szembesül és a maga kis köreiben fellázad, hamar szembetalálja magát a könnyen ellene hangolható többséggel. „Milyen diktatúra? Mi az, hogy nincs szólásszabadság? Ugyan már, ez csak hisztéria! Olyan akarsz lenni, mint a …?” (Ide valamelyik nagyon csúnya, nagyon unszimpatikus, közismert balliberális mumus nevét kell beilleszteni, aki/amilyen azért az átlagember nem akar lenni.) „Olvasd már el a médiatörvényt, az alaptörvényt, a NER-t, a bármit” – és persze nem olvassa el, hagyja magát leugatni: újabb levert egyszemélyes ellenforradalom.
Ez az a csapda, aminek a megoldására a jelenlegi ellenzék alkalmatlan. Vagy kártékony baloldali demagógiával, vagy artikulálatlan, éretlen és politikailag értelmezhetetlen flash mobokkal, vagy életszerűtlen jogfilozófiai dogmák hajtogatásával fejezik ki a rendszerrel szemben kritikájukat. Az átlagemberek nem kapnak használható muníciót, túlélő készletet a mindennapi harcaikhoz a rezsimmel szemben, ezért vagy differenciálatlan alcsútitörpézésre redukálják a kritikájukat, vagy egyszerűen behódolnak, mert élni kell.
Szerény véleményem szerint az államot megfertőző maffiát csakis egy olyan választási szövetség győzheti le, amelynek tagjai félreteszik az ideológiai meggyőződéseiket, és egyetlen cél elérésére összpontosítanak: az állampárt leváltására. A választási győzelem után a győztes koalíció ennek megfelelően egyetlen feladatra kaphat mandátumot: a pártállam lebontására, azaz a szabad, demokratikus és plurális állam intézményeinek helyreállítására.
Aztán kezdhetjük elölről a rendszerváltást.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521235-6ae5aad94f267' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521235&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521235-6ae5aad94f267&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521235-6ae5aad94f267' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@elfelejtette: hát ugyi… Jó lenne, ha nem így lenne, kádárt ide!
@ballibbant: Ugyan, mi liberálisok csak hempergünk a fertőben, meg röfögünk:)
@Dr. igazi Sipi – A Magyar Köztársaság Állampolgára: nem találkoztál mostanában David Hume-mal? Aszonta, ő szabad szellemmel ezidáig csak a bolondokházában találkozott.
@prandelli: Kertész Ákos mondta? Másképp emlékszem.
@ballibbant: Ugye?
@phaidros: „e szó” – mi az, költő is vagy?
@kakaósbögre: na, végre egy igazi baloldali gondolat!
@Trompf: alulbecsled…
@ballibbant: így kiment volna a divatból? 😮 Én még most is aktívan használom, pl. technikai specifikációban is.
@Utyi: ja, hogy Orbán = Kim Jung Ul vagy ki az újabb prolidiki.
@jotunder: Bennem is fogalmazódott egy jelző, hogy milyen elme, de az nem az analitikus volt:)
Sajnos a mandiner viszonyaira alapított analógiák nem biztos hogy segítik az eligazodást a világban, de a kétharmad olyan mint a Galaxis Útikalauz, soha nem téved, legfeljebb a valóság nem igazodik hozzá.
@phaidros: higgy nekem, nagyon modoros, piperkőc. Jobb, ha káromkodsz.
@ballibbant: meg nekem is valami gyors eltvezetesi tanacs, mielott ellepek edzeni?;-)
@ballibbant: Aljas undormány, ótvar hányadék, leokádott, aljasság, köpedelem – ezt hozta össze a konzervatív kultúrfölény. Miközben tőlem a két legkomolyabb kifejezés a gyomorforgató és a maligánfok volt:)
Tudom az volt a projekt, hogy a gonosz lábbaltipró liberális cenzúra gyorsan kibasz majd, és akkor lehet mártírkodni a másodnickkel, hogy itt nem tűrik az ellenvéleményt.
Sokat vállaltál mára, kifogott rajtad, de holnap is lesz nap.
@Állományjavító:”narratívák ellen csak narratívákkal” -írtam ide valamikor, hogy bármely sajnálatos, de tekintve a hazai politikai kultúra (bocs) s közélet szintjét, valamint a választok minimális objektivitásának és helyzet felismerési-elemzési képességeinek ismeretében (+sok egyéb); OV ellen csak a saját fegyvereivel, eszköztárával lehet nyerni. Egy pillanatra sem feledve:aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni.
Kettes! Tkp. mindössze egy kérdés érdekel, de nagyon.
Hogy lehet így megállni az írásodból adódó evidens következtetés levonása előtt? Lámpák gyulladnak ki? Vészcsengők vijjognak fel? Rádszólnak?
Mert nem kétséges, hogy a diagnózisra NEM ez a terápia:
” … tagjai félreteszik az ideológiai meggyőződéseiket, és egyetlen cél elérésére összpontosítanak: az állampárt leváltására …” Ez ehhez a mondathoz vezet: ” egyszerűen behódolnak, mert élni kell.”
És ezzel a mondattal csak veszíteni lehet.
Hadd írjam ide egy mondatomat, minden nagyrabecsülésem mellett:
Intellektuálisan igen fájó lehet, ha az ember legjobb szándékai ellenére ellenfelei szekerét tolja.
Megismétlem, jó, hogy az írásod olvasható Magyarországon.
@Pelso..: ” OV ellen csak a saját fegyvereivel, eszköztárával lehet nyerni.”
ezzel annyi a gond, hogy nem a celok, ideologiak minositenek, hanem az eszkzok. ha orban eszkozeit hasznalja valaki, orbanna valik maga is…
kell lennie a szervezett bunozoi csoport iranyitasan kivul mas modszernek is….
@ballibbant: Itt igazabol nem az a tema, hogy a tomegek mennyire vannak megvezetve, egyaltalan nem ez a lenyeg. Az a lenyeg, hogy a baloldal kepes-e vegre felepiteni a „nemdemokartikusjujdeelnyomo” narrativara valami ertekelheto felepitmenyt, vagy keresnie kell masik temat. En az utobbira szavazok, ugyanis a tomegeknek lathatoan herotjuk van mar az ujabb es ujabb, fideszmajmolo rendszerujitokbol. Annak azert, hogy egy rendeszrvalto erzes megerlelodjon sokakban, elegge hosszu a kihordasi ideje. Es ugye turelmetlen ballib barataink mar 2014-ben gyozni akarnak. Illetve mit gyozni, tarolni.
@elfelejtette: de bakker, nem rendszert kell valtani, mert ha megint valtunk az ujra egypartrendszer, mert nincs mashova valtani a tobbpartrendszerbol.
ezt kell jol mukodtetni. de elsosorban nekunk, szavazoknak, allampolgaroknak. ertem en, hogy konnyu az elitre mutogatni, de az elit is mi vagyunk.
@Dr. igazi Sipi – Ugyan miert? A koztarsasag, meg a demokracia visszaallitasa szoveg az nem rendszerszintu korrekciora tett igeret? Mint ahogy a poszt is irja, bar tobb part van, es az intezmenyrendszer is megvan, nincs demokracia. Ez azt jelenti, hogy rossz a rendszer, le- ( illetve vissza-) kell cserelni. En ezt rendszervaltasnak nevezem. Csakhogy a Fidesz epp most valt rendszert. Ahhoz, hogy ennek az igenye ujra megjelenjen, ahhoz bizony hosszu idore van szukseg, mint ahogy arra is 20 ev kellett, hogy a tomegekben megfogalmazodjon az, hogy a rendszervaltas utani szisztema osszessegeben szar, mindegy, minek nevezik.
@Balance Of Power: Mocskos dolgok folynak, de legalább történnek kísérletek arra, hogy mocsoktalanítsanak – hellyel-közzel sikerek is mutatkoznak. Igazi demokráciákban – nem Alsó-Balkánisztánról, jelenlegi nevén Magyarországról beszélek -, van egy olyan színárnyalat, vagy mintázat, aminek a kivillanása az igencsak széles köpönyeg alól azzal jár, hogy a köpönyegnek az ő hordója le lesz meztelenítve. A sajtó által, a többiek által, ha úgy tetszik, az emberek által. Nálunk ilyen nem létezik. Nincs az a bűn(!!!), ami miatt bárki szégyellné magát és eltűnne a színpadról. Még egyszer mondom: nincs az a bűn. Az más tészta, hogy ha mégis előfordul ilyesmi, akkor az nem bűnelkövetés következménye, hanem azé, hogy kivonul mögüle a támogató és/vagy legyilkolják az illető életterét, személyiségét, megélhetését és ezáltal kivonul maga onnan.
Plaig bácsi, a legostobább emberek egyike, szervilizmusa a Guinness-rekordok közé illeszkedő teljesítmény és már megválasztása óta a legotrombább vicc kategória, ami létezhet.(Mit tudna ebből Hofi kihozni ….!)
Ott ül, ahova a felcsúti lókupec rakta?
Ott.
Ott fog akkor is, ha két nap múlva kiderül, hogy még ahhoz is hülye volt, hogy egy mások által összeollózott szöveghalomhoz egyetlen egy(!!!!) önálló gondolatot társítson?
Akkor is ott fog.
Mikor nem fog tovább székelni a magyar „köztársaság” élén?
Ha a capo da tutti úgy dönt, hogy a helye másé legyen.
Miről beszélünk ……???????
@Kalmár: „Próbáltad a Narancs, Népszabadság, Népszava, TV2, ATV, HVG stb?”
arra próbáltam utalni ezzel a nem (igazán) sikerült tréfával, hogy eléggé el kell ferdíteni az embernek a realitásérzékét, ha a mai helyzetben „ellenzéki össztűzről” beszél médiavonalon.
az a kisebbik, bár nem elhanyagolható probléma, hogy az ellenzéknek alig van médiája, és hogy a meglévők életben maradását is szándékoltan nehezíti a kormány (pl. az állami cégek hirdetései révén). Persze, aki akar, értesülhet az ellenzéki eseménykről, de
sokkal nagyobb probléma, hoyg a közszolgálat erősen kormánypárti és bizonyos dolgok nem vagy hamisan léteznek csak benne.
„Egy ilyen demokratikus országban sokkal autokratikusabb módszerekre bukkanni, ha tájékozódik az ember.”
a tájékozódás önmagában nem erény, főleg nem az, ha az ember koncepciózusan vagy szándékosan tévesen használja a megszerzett információt.
Németországban van következménye annak, ha egy törvény szerint független közhivatalnok nem függetlenül jár el.
MAgyarországon az ilyennek nincs következménye, tehát a Nyugatnak kell szólni, ha Szájernénak túl nagy hatalmat ad a megbízója.
egyébként éppen nemrégiben mondott le a német államelnök, a magyar mikor fog?
„Itt se kellene az otthon ülőkről bölcsen tudnod, hogy mit akarnak.”
nézd, lehet az embernek hitegetni magát, hogy az, ami valami, az nem is az valójában, meg lehet olyanokat is mondogatni, hogy aki nem megy el szavazni, az helyesli a kormány politikáját, de a valóság inkább ahhoz közelít, hogy
1) nincs „szavazható” alternatíva;
2) az embereknek csömörük van, mert azt látják, hogy mindegy, ki van hatalmon, csak a saját érdekeit szolgálja, és ez ellen nem tehet egy választópolgár.
nem kizárt, de kétlem, hoyg messze járok az igazságtól.
@Dr. igazi Sipi – A Magyar Köztársaság Állampolgára:
Az adott helyzet, az adott helyzetben a cél elérésére alkalmazott eszközök és az elérendő célok között általában egy jól leírható, de nem egészen egyszerű összefüggés áll fenn.
Ebből az összefüggésből az én értékelésem szerint az adódik, hogy nem szükséges orbánná lenni, mivel jobb, koherensebb, plurálisabb, több megoldási eljárást, több tényelem bevonását teszi lehetővé az euroatlanti gondolkodás, mint az azon kívül álló vagy legföljebb annak a sekély perifériáján álló orbanista projekt – tehát kevesebbet és kevésbé inkoherensen és gusztustalanul kell manipulálni az orbanizmus legyőzéséhez, mint az orbanizmus apológiájához.
Aki ezen nem gondolkozik el, nem modellezi magában a „konkrét helyzet konkrét elemzése” nyomán, hogy egészen konkrétan mi a célja és feladata, illetve milyen megbízást kell adnia a szakma professzionistáinak, hanem a cselekvés lényegében egyetlen reális és szakszerű útját elutasítja, szellemi restség folytán a lehetséges választást az orbánnak lenni kontra nem orbánnak (jónak) lenni dichotómiájára szűkíti, az önfeladó és ostoba állításokat tekint magáénak és valójában kapitulált. Az én szememben az absztrakt morál mögé búvó semmittevő ártalmas és ellenszenves.
@Pelso..: Nincs ott semmiféle pokol, ez csak az absztrakt, azaz éppen a pokol útját kikövező „szándéketikai” morál viszonyítási rendszerében van így.
Célravezető eszközök professzionális alkalmazása annak bátor mérlegelése nyomán, hogy a szükséges eszközök alkalmazása mennyire, még elfogadható mértékben, vagy már azon túllépve torzítja el az elérendő célt.
@Dr. igazi Sipi – A Magyar Köztársaság Állampolgára:
Kell-kellene lennie, de mi? Mivel lehet ma hatékonyan kiállni az emberek elé, tudja valaki?
Kétségtelen, azzá válik egy időre, (mindennek meg kell fizetni azt a rohadt árát), -de fent kifejezetten csak a kampányidőszakra + max. egy év gondoltam.
@Állományjavító: Ha mérlegelünk: elkerülhetetlen az elfogadható mérték pontos meghatározása mellett annak folyamatos korrekciója, a megszólítandó célcsoportok különbözősége, számos alternatívája és átfedései miatt. E csoportok ráadásul rendkívül heterogének belül is, a részhalmazok száma hazai szinten több száz lehet.
Üdítő lenne az általad említett euroatlanti gondolkodás térnyerése, csakhogy erre nem látok esélyt: tekints vissza, hogy lehetett a 2/3-ot összehozni…
@Gyurcsány egy mocskos közokirathamisító adócsaló !: te nem vagy tul okos, ugye?
@Pelso..: „Ha mérlegelünk: elkerülhetetlen az elfogadható mérték pontos meghatározása mellett annak folyamatos korrekciója, a megszólítandó célcsoportok különbözősége, számos alternatívája és átfedései miatt.”
Ez fontos, de nem túlértékelendő kérdés. Nem a bűntelenségre, hanem a hatékonyságra kell optimalizálni az eljárást (és a hatékonyság fogalmán belül értelmezendő az a próba, hogy az alkalmazott eszközök mennyiben torzítják az elérendő célt).
„Üdítő lenne az általad említett euroatlanti gondolkodás térnyerése, csakhogy erre nem látok esélyt: tekints vissza, hogy lehetett a 2/3-ot összehozni… „
Az euroatlanti típusú vagy ekként bemutatott gondolkodás elfogadásának vonzó voltáról, az ellenkezőjének pedig taszító és kártékony valamint alacsony státuszú voltáról szóló meggyőződést nem olyan nehéz elterjeszteni. De nem magát a gondolkodást, mivel az individuális és reflexív tevékenység, hanem csak a róla szóló pozitív mémeket….még az is lehet, hogy részben ugyanazokra a belső motivációkra építve, amelyekre építve a tényleg egészen pocsolya alatti színvonalú orbanista krédót elterjesztették. De persze sok pénzzel, megfelelő politikai védelemmel és háttérrel és nem kevés idő (3-4 év) alatt. A jelen kommunikációs és tudati viszonyok mellett spontán vagy a „tömegek felismeréséből kiinduló” folyamatokról álmodozni botorság – a narratívákból csak másik narratívába átugorva kerül ki a magát politikailag aktívnak tekintő és így a manipulációra különösen fogékony közeg, a „tömegekben” pedig csak nagyon lassan halmozódik fel annyi negatív tapasztalat, amely áttör egy zárt és a saját körében működőképes narratívát.
Állományjavító, te megtáltosodtál! A mai kommentjeid összefésülve már kész felhívás értelmes tevékenységre. Riszpekt.
@Állományjavító: A belső motivációk itt módfelett gyenge alapok, nemcsak azok alacsony kiterjesztettsége okán, hanem mert ha mérhető azok száma, akik továbbra is a fülük (csak a fülük!) számára kedvező szavakat fogadják, -minden egyéb dafke ellenállásra kárhoztatott-, ezek ugye már képeznek egy kiemelt kockázatú tömeget a nemhogy elfogadás, de már a megismertetés fázisában. Ha nem is mérhető, de jól becsülhető: hány szavazatot hozott mondjuk két külön kategória, a völgyhíd és az egészségügy körüli hisztéria külön-külön…
@Állományjavító: Hogy mi a lassú, azt nem tudom. De ha követed a facebook oldalunkat, akkor magad meggyőződhetsz róla, hogy egy ideje már az üzeneteink egy részét mémekben is megfogalmazzuk. Ha pornóban vagy dubstepben meg lehetne fogalmazni, olyat is nyújtanánk. 🙂
@poszt: „Hanem az, hogy nem képesek világosan elmagyarázni a szavazóiknak, hogy mitől elfogadhatatlan az Orbán-rendszer egésze, és mit fognak tenni a lebontása érdekében az első alkalommal, amikor lehetőségük lesz rá.”
Nézd, itt 6 millió embernek nem tudod elmagyarázni, hogy a Kádár-rendszerrel mi volt a gond. Akkor, 1989-ben mindenki tudta, hogy a bécsi út másik végével volt a baj, de ezt hamar elfelejtették. És maradt a nosztalgia, annyira, hogy 2010-re ennek a szemléletnek kétharmada lett, és ismét Kádár-rendszert építünk. Ne akarj lehetetlent. Te is dolgozol rajta, én is dolgozom rajta, 6 millió ember, főleg ezzel az elveszett harmincas Mandineres és Jobbikos generációval, nem egyszerű dolog. Lehet, hogy 20 évig fog tartani ez is.
@Gyurcsány egy mocskos közokirathamisító adócsaló !: szerintem egyél szart. százmilliárd légy nem tévedhet.
@Pelso..: Itt már sok embernek cseng a füle a szép szavaktól, és nem attól a hangzavartól, amelyet a pénztárcájukban csendülő forintok sokasága miatt hallanak.
A kimondott szóban rendült meg sokak hite. Az ígéretekben.
Szavamat adom rá = bízhatsz bennem.
Megígérem = kutya kötelességem betartani. (Kivétel: valamilyen gyerekek potyogása az égből.)
Megkeseredett cinizmussal, á, úgyse sikerülhettel nem fog menni.
@George Sand: Pillanatnyilag 2 fő tennivalót tartanék szükségesnek csendülő forint ügyben: a pénzszivattyúk elzárása, valamint a befektetői bizalom helyreállítása. Ezek nemcsak nem egynapos folyamatok, hanem az intézkedések hatásait is meg kell értetni, lépésenként. Enyhén szólva sziszifuszi feladat.
A kérdés változatlanul fennáll: milyen offenzívával lehet sikeresen ellensúlyozni a jelenlegi hablatyot, mely primitív, de oly sokaknak tetsző igazolására pl. ilyen írások születnek:
http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/energiaporaz.html
mno.hu/vezercikk/karmento-reprivatizacio-1063598
Képzeld magad elé ezek célközönségét. Olyanok elé kell kiállni számokkal, tényekkel, akik egy zsebszámológépnek sem hisznek.
letterforce.blog.hirszerzo.hu/entry/23339
Itt írok erről.
@letterforsz: ugye nem gondolod, hogy Kínai Kálmán bármit is kapott volna a rezsimtől. X.Y igen, Z.W meg már csak annyit, amit én fel sem említenék. KKTT semmit. beszólt egyet, és akkor mi van. Kettes meg visszaszólt. ez rendben van. a probléma az asztallal van, ahová KKTT, a posztjain kivül, nem nagyon rakott le még semmit. nem állítom, hogy egy senkiházi mint, és most sorolhatnám a neveket, de nem rakott le semmit. más pedig most éppen nem érdekel.
@jotunder: tegnap este jó Holgerünk a barnamasszából kiszólva moralizált, hogy hát milyen dolog KKTT-t a rendszer kitartottjának nevezni, amikor nem is… 🙂
mediasarok.sote.hu/wp-content/uploads/2012/03/SKMBT_C25312032710050.pdf
@is:
JézusMáriaSzentGyökér!
„És maradt a nosztalgia, annyira, hogy 2010-re ennek a szemléletnek kétharmada lett, és ismét Kádár-rendszert építünk.”
Ez hihetetlen.
Nem akarlak bántani. Remélem max. 35 éves vagy.
@Pelso..: Az általad javasolt tennivalókkal egyetértek. Azt sajnos nem tudom pontosan, mivel lehetne felülírni ezt a taszító agymosást, amit csinálnak, de úgy gondolom, hogy van megoldás, valahol akörül, amit @Állományjavító: írt.
Nem vonom kétségbe, hogy a célközönség megvezethető, de akkor a másik oldalról is meg lehet vezetni.
@George Sand: Még az sem biztos, hogy „meg kell vezetni” bárkit, a szónak abban az értelmében, hogy valótlanságokat kell állítani: egy hatásos és hiteles ellen-narratíva kialakításához sajnos teljesen elegendő azoknak az eseményeknek és jelenségeknek a rendszerezése és „irányba állítása”, amelyeket amazok naponta produkálnak. A lényeg csak annak az egyszerű ténynek az elfogadása, hogy a politikai kommunikációban a szervezett narratíváknak van mozgósító ereje, az egymás mellé sorolt tényeknek nincsen, illetve hogy a vitákban nem elegendő a tényállítások cáfolata, hanem kiszámítottan és professzionálisan három funkciója van az megszólalásoknak: minden tényállítás minden cáfolatának egyben a mögöttes narratívát is rombolnia kell, oly módon, hogy egyben egy „jobb”, magasabb presztízsűnek beállítható, adott esetben ugyanazokat a belső igényeket kielégítő ellen-narratíva építését kell elvégeznie, ezért kerülendő minden pusztán indulatra, értékekre, morális meggyőződésekre és effélékre építő nem-professzionális, nem szerkesztett, érveléstechnikailag nem mérlegelt megszólalás.
@Állományjavító: Pontatlan voltam: ráirányítani a figyelmüket a dolgokra, és aztán – Te leírtad a metódust.
Az én kérdésem csak az, hogy miért nem élnek az általad felvázolt módszerrel, illetve miért ilyen gyengén élnek vele. Mert kezdeményeket látok, csak valahogy elsikkadnak.
Amit nem értek: hogy a nyilvánvalóan hamis mondatok, saját tetteikkel ellentétes megnyilvánulások ellenére sem zavarja ez az embereket(a saját szavazóikat), nem hördülnek fel, továbbra is hisznek, sőt, bizalmat szavaznak.
Azért nem élnek vele, mert azt gondolják, hogy az argumentációs küzdelem a vélemények, érzések és ítéletek kifejezésre juttatásának a terepe, és különféle morálisnak tűnő, valójában a morállal semmilyen összefüggésben nem álló magyarázatokat fűznek a szakszerűtlenséghez. Aki pontosan tudja, hogy narratívát épít, az mindig előnyben lesz azzal, aki az arra alkalmatlan helyen igazságot keres vagy puszta hazugságokkal él. A narratíva szövetében az igazság vagy hazugság nem értelmezhető: ez sokaknak valamiféle értékek elárulásának tűnik, holott nem az.
A „nyilvánvalóan” hamis mondatok neked nyilvánvalóan hamisak, mások, akikről azt gondolod, hogy nem látják ugyanazt, amit te, valójában látják, legalábbis az ordítóbbakat, viszont egy olyan keretbe illesztik azokat, amelyekben a hamisságuk (inkoherenciájuk, ellentmondásosságuk, értelmetlenségük, igazolatlan premisszáik stb.) egy magasabb szempontból éppen az elérendő cél (ami szintén a narratíva illúziója persze) felé vezető lépés, egy más, magasabb szempont, egy kívánatosnak tetsző állapot szempontjából elfogadható.
Ennek belátása és a „véleményformálói” spontaneitás ostobaságából való kikerülés mély önreflexiót, alkalmazkodó elmét, a saját hitek relativitásának és bizonytalanságának elfogadását vagy bizonyos fokú gátlástalanságot igényel. Erre kevesen képesek és ezek többnyire meg szeretik fizettetni a szolgálataikat, valamint személyi biztonságra és háborítatlanságra van szükségük a munkához, amelyet jelenleg egyetlen hatalmi csoport sem képes adni.
@Állományjavító: Második bekezdésed, -ezt alkalmazta a fidesz bizonyos helyzetekben, jól értem?
Mindenki ezt alkalmazza, aki – akár professzionális kommunikációtechnikával (Fidesz és egyéb nacionálpopulista pártok), akár valami nagyon zártra és koherensre szerkesztett elméleti kerettel (marxista mozgalmak), vagy valami fontos képzeteket és prehisztorikus kognitív eljárásokat (ld Frazer felsorolását az Aranyág elején) mozgósító transzcendens eszmerendszert, azaz valami kimondott vagy nem kimondott, csak bizonyosnak tételezett alapigazság köré szerkesztett deduktív fogalmi-kommunikációs keretet üzemeltet. Valójában persze a liberális-demokratikus fogalmi keret előfeltevései sem igazolhatóan jobbak az alternatíváiénál, és ízekből az előfeltevésekből is valamiféle deduktív és zárttá szerkesztett rendszer, narratíva áll össze, csak azt a rendszert mégis helyes az előbbiekétől pozitívan megkülönböztetve kezelni, mivel nagyon sok tényállítást és ellenőrizhető összefüggést képes különösebb torzítás nélkül beengedni önmagába és képes a visszacsatolások nyomán az alkalmazkodó változásra.
@Állományjavító: Ismét megállnék egy pillanatra: vajon, fontos-e a rendszer, s annak hosszútávú előnyeinek megismertetése a rendkívül heterogén, gyanakvó, adott estben végletekig megalkuvó (ha úgy tetszik, születésétől fogva agymosott, logikát nélkülözve, de szelektíven látó) választói halmazzal? -vagy csak bele a közepébe…
Nevezzük egyszerűen politikai propagandának; fellelhető-e társadalmi igény az ok-okozati összefüggések, áldozattal járó kohéziók feltárására.
Egy, önmaga s üzlettársai számára pillanatnyilag sikeres ov kategóriájú kalandor pl soha nem fogja kimondani, hogy a következő tíz, húsz év csak vért, verejtéket stb.
@Állományjavító: Világos és érthető, de ezt az „ízekből” kitétel nem illeszkedik. Összeragadt két oldal és kettőt lapoztál?
De a lényegre: ez nálad csinált, vagy magától jön?
Utóbbi esetben már kóros, az elsőben mulatságos.
@Pelso..: Röviden: nem lelhető fel ilyen igény. Eladható ugyanakkor az a meseszövés, amelynek az a központi eleme, hogy „megismerteti a rendszert”. és hogy „kielégíti ezt az igényt”. Megfigyelhető, hogy az összeesküvés-elméletes elbeszéléseknek nagy többségében explicite szerepel, a többinek pedig implicit eleme az a mém, hogy „eltitkolták előled az összefüggéseket az összeesküvők, de én most fellebbentem a fátylat és megmutatom neked, kik is húzogatják a szálakat és hogy az új világrend illuminátusai milyen mesterkedésekkel tévesztettek meg téged, hogy ne ismerd fel az igazságot…” Tudom, persze, hogy nem ezt kérdezted, de sajnos az a helyzet, hogy a kérdésedben van egy olyan előfeltevés, amely nem igazolható: nem tudható, és még kevésbé igazolható, következésképpen érdektelen, hogy az, amit te „az ok-okozati összefüggéseknek” nevezel, az valóban az. Annyit lehet mondani, hogy a tiéd valószínűleg kevesebb direkt logikai hibát tartalmaz, de ez a részlet az elbeszélések kommunikációs megjelenítésekor a nyelv tulajdonságai miatt („nyelvi csapdák”) elsikkad. A kommunikációs küzdelem nem az igazságkeresés terepe és nem jutalmazza az igazságot. Az „igazság”(azaz az alternatíváinál kevésbé inkoherens és kevésbé deduktív rendszer) előnye pusztán az, hogy kevesebb logikai-argumentációs hibát kell elkövetni a narratívává rendezéséhez. Szíjjártó funkciója pontosan az, hogy a naponta jelentkező eseményeket tökéletesen gátlástalanul annyi logikai-argumentációs hiba útján transzformálja, amennyi ahhoz szükséges, hogy ne gyengítse, hanem megerősítse a narratívát. lehet füstölögni, meg ítélkezni, hogy mekkora egy seggfej, de tessék olyan mutatványt bemutatni, amely hatástalanítja – vagy gondoskodni arról, hogy az erre képes és hajlandó érdekcsoportok megfizessék és megvédjék azt, aki megteszi.
@sörtelen: hamis dilemma. tertium datur: nem ízekből, hanem ezekből. elütés.
@Állományjavító:
Ez is abszolút világos volt.
A dilemma nem ez, hanem a feltett kérdésben megfogalmazott volt.