Izrael:Magyarorszag 32:2
Eredeti szerző: jotunder
Nincs ekezetem, a poszt olvasasa ezert nagyobb intellektualis kihivas lesz a szokasosnal. Sorry. Ezt a posztot amugy, minden evben megirom egyszer.
Tegnap kihirdettek az az Europai Unio legfobb tudomanyos szerve, a European Research Council Starting Grant palyazatanak eredmenyet. Osszesen 287 dijazott van.
1. Nagy Britannia 60
2. Nemetorszag 46
3. Izrael 32
4. Franciaorszag 29
5. Hollandia 26
6. Svajc 21
…..
15. Magyarorszag 2 (egy New Yorkbol hazatero idegtudos: Berenyi Antal es egy kozgazdasz a CEU-n: Kondor Peter)
Nincs okunk szegyenkezni, igy is tobb grantot kaptunk, mint barmely masik exszoci orszag. De ez a valosag.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520065-6ae0a761ce570' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520065&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520065-6ae0a761ce570&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520065-6ae0a761ce570' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
erc.europa.eu/sites/default/files/press_release/files/press_release_stg2013_results.pdf
Magyarország jobban teljesít.
@jotunder: ehhez kepest a BL selejtezoben a 0:2 nem is rossz…
felre teve a viccet: ez a nagyon nagy baj. A szocik is balfaszok voltak, de legalabb nem harcosab es buszken mentek vissza az idoben. ez a munka alapu tarsadalom, meg digitalis kultura ellenesseg mint hivatalos iranyvonal, meg a felsooktatas ellen inditott irto haboru–ez az igazi hazaarulas..
mielott mondanad: persze regen sem volt minden papsajt, hosszu az atfutas, ebben az eredmenyben az elozo evtizedek is benne vannak–ez igaz.
aki latott mar magyar egyetemet, (es nyugatit) az tudja, hogy eddig is nagy bajok vannak—de az orbani az 50%os elvonalsra nincs mentseg.
csendben mondom, hogy a lendulet program is az elozo evtizedeken kapitalizal: nem biztos, hogy 20 ev mulva is sokakat lehet majd haza hivni… es nem biztos, hogy lesz hova.
Miért Izrael-Mo.?
@kikoránkel: miért ne?
amúgy, meg azért, hogy a trolloknak is legyen valami szórakozásuk.
@nandras01:
🙂 Jahogy!
Csak mert asszittem van valami relevancia, amit én nem vettem észre.
@kikoránkel: persze, lehet, hogy azért, mert ez az arány még elég hízelgő ránk nézve…
@nandras01:
Mármér? Ha az askenázi nobel-elmélet megáll, akkor defaultból ez a felállás. Mondjuk, ismerni kéne az angol meg a holland győzteseket.
Ez a Kondor Péter közgazdász …?
” Csakúgy, mint számos korábbi pénzügyi válságnál, most is megfigyelték, hogy a bajba került vállalatok részvényeinek értéke túl hosszan csökken: a válság legmélyebb pontján ezek az értékpapírok gyakran irreálisan alacsony értéken cserélnek gazdát. Vajon mi lehet az oka annak, hogy még a jelentős tőkével rendelkező befektetők sem vásárolnak eleget ezekből a részvényekből ahhoz, hogy gátat vessenek az árak esésének, még akkor sem, amikor a részvények ára már elég vonzónak tűnik? A tanulmány megmutatja, hogy az árak és a befektetők viselkedése nem meglepő. Az érvelés abból indul ki, hogy még akkor is, ha a legtöbb befektető érzi, hogy az árak túl alacsonyak, azt nem tudja, hogy az árak zuhanása mikor áll meg, azaz, meddig tart még a válság. Ha túl korán fektetnek be, megégethetik magukat: a növekvő veszteségeik kilépésre kényszeríthetik őket még a válság vége előtt. Ha azonban túl sokáig várnak, elszalaszthatják a remek befektetési lehetőséget.
A tanulmány fő kövezkeztetése, hogy a fenti dilemma következményeként a befektetői csoportok lassan, egymás után lépnek be a piacra. Bár azok a befektetők járnak legjobban, akik a válság legmélyebb pontján vásárolnak, ex ante mindegyik stratégia ugyanazt a várható hozamot biztosítja, hiszen akik sokáig várnak, kimaradnak a befektetési lehetőségből ha a válság mégis átmeneti. A teljes publikáció (angolul) itt olvasható. „
….
A fehérváriak kiesése után megint felharsant a kishitűek „nekünk úgysem sikerülhet” kórusa, amely az élet minden területén a változást támadja, mások hitét rombolja, és csak a vereségekben láthatja meg önmaga győzelmét és előrelátó bölcsességét… Ők tiltakoznak, hogy kilépjünk a régi kerékvágásból. Óvnak attól, hogy a bankokra és a multikra válságadót vessenek ki, mert roppant veszélyes. Riogatnak a rezsicsökkentés hatásaival. És utolsó töltényükig harcoltak a jegybanki alapkamat csökkentése ellen is, mert szakmailag megalapozatlannak és kockázatosnak ítélték.
A magyar futball feltámasztásának programját is úton-útfélen támadják. Holott ha valamiben a világ élvonalához tartoztunk, az épp ez a sportág volt. Talán az sem véletlen, hogy a földkerekség legismertebb magyarját, Puskás Ferencet a labdarúgás adta. Évtizedek infrastrukturális és szakmai lepusztultsága, a szélhámia és a „nekünk úgysem sikerülhet” mentalitás eluralkodása azonban Európa hátsó traktusába sorolt minket.
A pofonok völgyébe.
Áldozatok nélkül onnan kimászni, a futballt a tehetséges fiatalok számára vonzóvá tenni, s velük felzárkózni az okkal megcsodált élmezőnyhöz teljes képtelenség. Elfogadni, hogy nekünk nem mehet, amiben sokáig a legjobbak közé tartoztunk, teljesen abszurd. Mást sem szabad, mint vállalni a cselekvés kockázatát.
A Videoton most nagyot bucskázott – az MLSZ-elnök Csányi Sándor azért is minősíthette hitelrontásnak a kiesést, mert ártott a megújítási programnak. Mégis, a legnagyobb rossz, ami velünk történhet, hogy a „nekünk úgysem sikerülhet” szemlélet hangadói kerekednek fölénk. Mert ha ők győznek, ha semmiben sem akarunk nagyok lenni, akkor örökre a pofonok völgyében ragadunk.
És nem csak a labdarúgásban.
hetivalasz.hu/jegyzet/a-pofonok-volgyeben-66207/
@ez a Kígyó éve: http://www.personal.ceu.hu/staff/Peter_Kondor/research/kondorjof.pdf
itt a cikk.
gondolom azert Izrael az osszehasonlito alap, mert lakossaganak szama kozel van az ittenihez: 8 millio. szoval meg kevesebb is kettovel. az elso hat minden masik orszaga tobb lakossal rendelkezik.
na jo, mondjuk Svajc az szinten 8 millio
@oOoOoO: de most nincs idegrendszerem megérteni. Pedig proofok(!!:)) is vannak benne. Na jó, nem köcsögösködöm.
na jo, mondjuk Svajc az szinten 8 millio, de az meg hatrebb van a rangsorban
@Kettes: tuttam basszameg, tuttam!
létezik olyan elbaszás, olyan melléfogás, olyan kudarc, amit ne tudnának addig csűrni és csavarni, amíg ki nem jelenthetik, hogy: naugye, hogy mi csináljuk frankón??
@Kettes: És ez a fax, ha történetesen nem tudtad volna, eredetileg sportújságíró volt.
Located east of the Green Line in fortress-like premises, the Hebrew University campus on Mount Scopus hovers conspicuously over the Old City of Jerusalem, mirroring it in an uncanny resemblance.
szoval a 32 megiteltbol meg kerdes, hogy mennyi lesz kifizetve.
off
íme a bizonyíték, hogy végtelenül hülye, tökéletesen hozzánemértő, küldetéstudattal megvert politikusok nem csak magyarországon vannak:
„Nagy-Britannia példa nélküli szigorral készül a kiskorúak védelmére: ezután minden internetkapcsolattal rendelkező személynek nyilatkoznia kell, hogy akar-e hozzáférni pornográf tartalomhoz a világhálón.”
nol.hu/kulfold/a_kormany_kemenyen_megfogja_az_online_pornot
ha ezt a baromságot semlyén találja ki, legfeljebb egy legyintéssel reagáltam volna le.
az amikon se lepődtem volna meg, tudtak ők ennél nagyobb marhaságot is elkövetni piafronton.
de hogy az angolok….
@kikoránkel: mert ez szokott lenni ennek a posztnak a címe.
pbd: A Héber Egyetem egyik kampusza a zöld vonaltól nyugatra van. A másik kampusza, a Mt. Scopus, valóban keletre van az ún. zöld vonaltól, de mégsem megszállt terület. Ugyanis 1949 és 1967 közt zsidó kézben levő enklávé volt a jordán fennhatóság alatt lévő terület belsejében.
Talan nem erdektelen az a statisztika, hogy hany penzzel megdobott fiatal tudos allampolgar el a hazajaban, es nem kulfoldon, pl. Amerikaban.
1. nemet otthon 33, kulfoldon 22
2. izraeli otthon 31, kulfoldon 3
3. francia 23 + 3
4. angol 20 + 2
5. holland 16 + 5
6. belga 10 + 2
7. spanyol 9 + 5
8. olasz 7 + 10
9. svajci 4 + 4
10. portugal 4 + 2
11. sved 4 + 1
12. finn 4 + 1
13. gorog 2 + 4
14. ir 2 + 1
15. magyar 2 + 0
Osszesen 33 orszag allampolgarai kaptak EU penzt, belertve 13 nem Amerikaban lako amerikait.
forras:
erc.europa.eu/sites/default/files/document/file/erc_2013_stg_statistics.pdf
5. oldal
@btam: orulunkvincent.blog.hu/2009/12/21/sabesz_jeruzsalemben
ez a másik kampusz :))
A ket tablazat kulonbsegebol nyerjuk a kulfoldieket befogado orszagok listajat.
Tehat a dijazott kulfoldi tudosok szama az orszagban:
1. Anglia 40
2. Svajc 17
3. Nemeto. 13
4. Hollandia 10
5. Ausztria 7
6. Franciao. 6
7. Spanyolo. 5
Tehát akkor most örülsz Vincent…
@lleho: orulunkvincent.blog.hu/2010/10/19/gyorshir_kilenc_fiatal_magyar_kutato_nyert_az_erc_palyazatan
ennek örült Vincent.
hvg.hu/tudomany/20130722_az_uj_vallas_neve_technologia
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: „Sőt, az exponenciális növekedésnek megfigyelhető egy második szintje is, magának az exponenciális növekedésnek az üteme is exponenciálisan nő.”
„Kurzweil szerint a jövőre vonatkozó jóslatok ott buknak el, hogy a történelmi exponenciális nézet helyett az intuitív lineáris nézetet alkalmazzák. „
te szereted az ilyen dumcsókokat?
(csak mert én szeretek hülyéskedni és szívesen írok neked ilyeneket.)
@Kettes:
Borókai esetében a jellemfejlődés útján a lehető legtermészetesebb lépés volt, hogy szóvivőből visszament újságírónak, nyilván rájött, hogy beszélni nem tudsz egy fasszal a szádban, de gépelni igen.
@oOoOoO:
Te is a guglinál fejlesztesz?
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: nem fejlesztek a guglinál.
@oOoOoO: „”Kurzweil szerint a jövőre vonatkozó jóslatok ott buknak el, hogy a történelmi exponenciális nézet helyett az intuitív lineáris nézetet alkalmazzák. „
Nem kell ettől megijedni, igazából ez csak azt jelenti, hogy milyen vicces, hogy a hatvanas években azt hitték, a csillagközi űrhajókon lyukszalagokkal fognak rohangálni a gépház és a híd között.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: én nem megijedek. és azt is tudom, hogy mi az exp(exp(x)), mielőtt a másik dolgot is megkérdeznéd.
csak nem tudom, egy ilyen könyv intellektuális tartalmában mennyi újat tud hozni a szokásos sci-fi koreográfiába. nyelvileg, ahogy a fenti mondatokból látszik, nem hoz újat. esetleg, hogy most a google egyik ráérő vezetője írta, attól lesz eladhatóbb.
@Kettes: „a földkerekség legismertebb magyarját, Puskás Ferencet a labdarúgás adta”
?!
Én eddig abban a hitben éltem, hogy a földkerekség legismertebb magyarja Zsa Zsa Gabor.
@Kettes: „ha semmiben sem akarunk nagyok lenni”
Mondjuk ha kikapnák arcukat egy kicsinyég Orbán valagából, rádöbbenhetnének, hogy erről szó nincs.
Persze értem én. Lesz rohadtsok stadion. A ballib völgyhídbiznisze kutyafa..a ehhez képest.
@Dr. No: a földkerekséget nem tudom, de állítólag Spanyolországban a legíresebb magyar lenne Puskás… ezzel szemben mikor Barcelonában megkérdezték, hogy honnan jöttem, és mondtam, hogy Budapestről, Magyarországról, a várt „á, Puszkász” helyett azt kaptam, hogy „á, Erdósz, Pól Erdósz” és akinél nem Erdős Pál volt a befutó, ő azt emlegette, hogy „á, Bártók, Kódálí”
Mondjuk Barcelona… Puskás meg realos volt, lehet, hogy csakazértsem hajlandók ismerni… 😉
@ijontichy: Pedig éppen most vezeted elő a merjünk kicsik lenni tipikus példáját. Ha nem is veszed észre.
@nandras01:
„….semlyén találja ki, legfeljebb egy legyintéssel reagáltam volna le.”
?
Szerintem hökkent csodálattal.
@jotunder: Amikor ez a szám kb 6-8 lesz, akkor megnyugodhatunk felzárkóztunk, kérdés persze, hogy ismerjük-e, hogy az exszoci mezőnyben ebben komparatív előnyünk van és ezt kellene fejleszteni (mármint a felsőoktatást), és nem Demjánék álmát a összeszerelő-üzem Magyarországot…
Es akkor most egy relevans orszagosszehasonlito statisztikat is kaphatnank? Mondjuk /capita/PPPGDP.
mocorog bennem a kisördög és azt kérdezi, hogy vajon a 32-böl hány volt palesztin származású/nemzetiségü, vagy hogy is illik az ilyet mondani.
@TG69: Egyáltalán nem egyértelmű, hogy komparatív előnye lenne Mo-nak. A CEU pl idegen test a magyar felsőoktatásban; azért lett, mert Soros jófej volt, nem azért mert Magyarország annyira akart volna egy ilyet. Egyes területeken, talán, van komparatív előny, rendszerszinten nehéz ilyesmit alátámasztani.
Az biztos komparatív hátrány, hogy jelenleg a felsőoktatás szétverése folyik. Nagyon nehéz idecsábítani jó embereket, ha nem tudod őket kifizetni, illetve nem tudod biztosítani hogy két év múlva is lesz munkájuk; a bizonytalanság önmában van annyira gyilkos, mint a pénzhiány. Nem világos, hogy fog ebből Mo felállni.
@tollaszerge: A Nyugat-Kelet 282: 5 része az Izrael:Magyarország 32:2.
Ha megnézed, a matematika nem különösebben preferált tudományág az ERC-ben, ez okoz egy relatív hátrányt a versenyben.
@Dr. jenőke (jenőke): semlyén nem tudna olyan balfaszságot kitalálni, amin meglepődnék.
@jotunder: Hát nem tudom, én a görögöket, Ciprust és Törökországot is simán a kelethez sorolnám, akkor már 278:9, ami még mindig olyan, de azért ott van benne hogy a görögök is elvittek 2őt, a pöttömnyi Ciprus meg 1et, innentől széttárom a kezem, kismintás statisztikának megvannak a határai ha országokat akarok összehasonlítani.
@tollaszerge: Van egy 2012-es összesítés. 2034 grantból 17 jött Magyarországra, 18 Görögországba. 430 Nagy Britanniába. Nagyon stabil ez az egész, bár Izrael most valamivel jobban szerepelt, mint általában. Az nem világos számomra, hogyan alakul ki ennyire stabil arány a nagy országok és a kicsik között.
Ha én ezt jól értem, akkor ugyebár arról van szó, hogy a „Starting Grant” pályázaton indulhatnak ifjú kutatók (az öregeknek ott van az Advanced Grant), akik, ha nyernek, némi (sok?) pénzt kapnak azon okból, hogy ne menjenek el Amerikába. Ergo, Európa ezzel a brain drain ellen próbál meg tenni valamit. A pályázat nyerési feltétele a szakmai „kiválóság”, amelynek ismérveiről Csépe Valéria nyilatkozott:
mta.hu/mta_hirei/a-kutatasi-kivalosag-szerepe-az-europai-unio-tudomanypolitikajaban-129767/
Hát igen. Jó lenne, ha nem mennének el, viszont ha maradnak, akkor mit tudnak csinálni otthon? Feltételezem, hogy a nyertesek alapkutatásban jeleskednek (az alkalmazott kutatást a cégek fizetik), azaz mondható az is, hogy sikeres kutatás esetén sem jön vissza egyhamar a dologba belefeccölt pénzből olyan sok. Gyakorlatilag semmi (később talán, de az nem mostanában lesz). Tisztában kell lennünk azzal is, hogy a természettudományos kutatási területen a könnyen kikutatható dolgok már mind ki vannak kutatva, azaz az új kutatásokhoz abnormális méretű és, sajnos, ugyancsak abnormális árú műszer-, valamint készülékpark szükséges (a matematikában, közgazdaságtanban, stb. ez nem így van, de az orvostudományban, fizikában, kémiában nagyonis). Hatalmas laborok, hatalmas gépek, fehéregerek zsákszám, nem kevés asszisztens, megez, megaz. Ahol ez nincs, onnan az ifjú tudós, feltételezvén, hogy ambiciózus, úgyis elmegy Amerikába, akármennyi pénzt ígérnek itt neki. Egyértelmű tehát, hogy azon országok ifjú tudósai fognak nyerni, amelyek vagy gazdagok, és győzik pénzzel a rengeteg kiadás-nulla bevétel játszmát, vagy kiemelt presztízsokokból jóval többet fordítanak az adott területre, mint az másutt szokásos.
Fentiekből következően a lista nem is lehet más, mint a közölt, azaz különösebb figyelmet nem érdemes fordítani rá.
@jotunder: Igen, pl
2013 : 2
2012 : 2
2011 : 3
…
a magyar adat.
@vakapad: Az a gond a hipotéziseddel, hogy Social Sciences & Humanities téren is ugyanaz az eloszlási minta érvényesül, mint a másik két csoportban, amire akár igaz is lehet amit írsz az eszközigényről (persze fenntartásokkal, ha jól értem termtud részben vannak erősen elméleti témák is, persze lehet félreértek vmit). Az eszközigény SS&H csoportban pedig nem lehet magyarázat a kelet-nyugat aszimmetriára.
@tollaszerge: Nem állami egyetem, de itt működik jelentős magyar oktatói létszámmal és egy speciális feladatot lát el igen jól, amiben kiemelkedő magyar fiatalok is sikeres kutatói munkákat tudnak felmutatni. Akkor most Szlovákia sem autóipari „középhatalom”, mert minden autógyára külföldi tulajdonú? Egyelőre szerintem a magyar felsőoktatás a CEU-val együtt az ami, meg a Lakitelki Népfőiskolával :).