Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — CXXIV.
Eredeti szerző: Pásztörperc
Év végi összesítőnk 2. részében a maguk korában is divatos, de mára klasszikussá nemesedett jobboldali ikonok munkásságából válogatunk. A fokozatosság jegyében kezdjük tán Pósa Lajossal, mivel — remélem egyetértetek velem — ő egyáltalán nem volt rossz költő, csak a világlátása gyermeteg. (Ezzel vaskosan megkülönböztetendő pl. a világot gyakorta gyermeki módon látó Weöres Sándortól.)
Pósa Lajos: Magyar vagyok
Magyar vagyok, magyar. Magyarnak születtem.
Magyar nótát dalolt a dajka felettem.
Magyarúl tanított imádkozni anyám
És szeretni téged, gyönyörűszép hazám!
Lerajzolta képed szívem közepébe,
Beírta nevedet a lelkem mélyébe,
Áldja meg az Isten a keze vonását!
Áldja meg, áldja meg magyarok hazáját!
Széles e világnak fénye, gazdagsága
El nem csábít innen idegen országba,
Aki magyar, nem tud sehol boldog lenni!
Szép Magyarországot nem pótolja semmi!
Magyarnak születtem, magyar is maradok,
A hazáért élek, ha kell, meg is halok!
Ringó bölcsőm fáját magyar föld termette,
Koporsóm fáját is magyar föld növelje!
Egy nemzedékkel későbbi Sértő Kálmán, aki a Wikipédia szerint Bissén járta ki az öt elemit, majd 4 évig katonáskodott. Leszerelve 1500 verssel tért haza, majd Pestre költözött. Pártfogókra talált a liberális polgári sajtó (Hatvany Lajos, Babits Mihály), a népi írók (Féja Géza, Németh László) és a fajvédők közt is. Első verseit az Est-lapok és a Társadalmunk közölte, később mulatók, kocsmák, polgári szalonok „házi” népies költője lett. Alkoholizmusa gyakran okozott botrányt. Megjelent verseiben a faji romantika, 1938 tavaszán a szélsőjobboldalhoz csatlakozott, a hungarizmus mellé állt. Lássunk erre egy példát:
Volna a világra,
Palotám volna már Pesten
A fejem se fájna.
A kutyám se volna sánta,
Aki ugyan nincsen,
Mint a kotlós a tojáson,
Úgy ülnék a kincsen.
Megfizetnék trillám,
Lenne szép ibolyaszínű
Futó kis balillám.
Megírnék egy koszos slágert
Pestünk hasra esne,
Pénz repülne, mint a madár,
A fészekzsebembe…
Szórtak a fejemre,
Koldus leszek országomban
Egész életemre.
Nincs énnékem pápaszemem,
Jövőm mégis látom,
Csak a többi magyar művészt,
Azokat sajnálom.
A mi korunxellemóriása pedig G. Nagy Ilián:
…és mindezt Pósa Lajos néven, ehhh 🙂
„Lenne szép ibolyaszínű
Futó kis balillám”
Hát az meg micsoda, a futó kis balilla??
Amúgy ő azért írt ennél jobbat is? Nehéz elhinni, hogy ezt a nívót pártfogolták a felsoroltak.
@prandelli: en.wikipedia.org/wiki/Fiat_508
Szóval Sértő szerette volna beszerezni az olasz fasiszta ipar egy csodáját, de persze már megint a zsidók jártak jól 🙂
Petőfi zsengéihez képest is borzasztó!
A németes névelők pld.
Az elnyomott szegény lángész! Nem tehetségtelen volt idáig!
@Tehéntőgy: Köszönöm! Addig eljutottam, hogy az olasz fasizmushoz van köze, de ott szégyenszemre elakadtam.
Volt egyszer egy jó rajztanárom, az ő mondása az volt: „ami sok az kevés, ami kevés az sok”. Pósa rövid versében a magyar úgy tucatszor szerepel…
nem biztos, hogy mindenki tudja, ki ez a génagy ilián, ezért elmondom: Létezik egy G. Nagyné Maczó Ágnes nevű rendszerváltáskori politikus, volt főkisgazda, Parlamenti alelnök, később Üröm polgármestere, na, neki a férje!
@Mitzimackó: Lehet elfelejteni a maczóágit, aki az iliánnal alkotmányt írt? Én Pesten voltam azgyik kisgazdapuccs idején, és kijöttem a rakpartra nézelődni.
@jotunder: Lehet, hogy vannak, akik nem elfeledték, hanem túl fiatalok voltak még akkoriban 🙂
Pósa L. és Sértő K. is ismerős valamelyik örökbecsű ígyírtoktiből. (Karinthy v. Darvas Sz.) G.Nagy akkor még nem élt: és hol vannak a ma Karinthy Frigyesei és Darvas Szilárdjai?
@jotunder: …ugye ez ugyanaz a kisgazdapárt, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor a médiában azt hazudta a zembereknek az 1998-as választások első fordulója előtt, hogy nem áll szándékában összefogni velük, de aztán a második forduló közeledtével hirtelen ráébredt, hogy csupán az FKgP jelöltjeinek 82 rendbeli visszalépésével kerülhet kormányra, így pont az ellenkezőjét cselekedte annak, amit mondott?
(És miután az üzlet megköttetett, az apró őstermelők horrorisztikus bohócelnöke hosszan élesíthette Chilében a cseresznyebombát…)
@HaKohen: dogfüggőnek hívják őket 🙂
Megböngészkedhetnénk-e versileg eccer
itt együtt a kantátát, amelyet szerzettek
Csanády György és Mihalik Kálmán?
Vagy vót is tán mán?
@Érvsebész:
Igazad van, annak, no meg Érvsebésznek. Én élvezem, de még hányan?
Lehet, megengedhetetlen nosztalgia, de Karinthyt, a Frigyest azért többen olvasták. És jóval később Darvas Szilárdot is.
Ez éppen nem értékítélet, csak ténymegállapítás. :C
valahol olvastam, hogy a költő általában nem okosabb nálunk, csak ismeri a versírás trükkjét: szegény Ilián sem okosabb, és a trükkről meg fogalma sincs
(csak azt nem értem, ha azt a Petőfi-sort ismeri, miért nem próbálkozik a megközelítésével? vagy azt akarja sugallni, reménytelen?)
Kedves Tőrperc! Akkor inkább engem vizsgáljanak genetikailag, nagyobb esély van rá, hogy én vagyok Petőfi!
@Érvsebész:
Nagyon igaz.
Sőt, a múltkor több, mint egy sarkot futottam az ötös busz után, úgyhogy nevezhettek ezentúl Nurminak is.
(Viszont azért tényleg van ám bennünk közös – mármint Karinthyban és bennem – : ugyanakkor van a szülinapunk.)
@dogfüggő:
Hát, mint Illyés írja: „Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal
Kellene: honnan jössz, – azzal, ecsém: hova mész!”
Szóval a kérdés, nővérem, hogy a busszal merre u-
taznál, sejh, amidőn virgácsid szeded úgy?
@dogfüggő:
Gratulálok. Azt már nem is tudom, hogy Karinthyhoz vagy Nurmihoz.
Ma már semmi sem biztos: egy születésnap sem. Régen legalább a rendőrt Biztos Úrnak szólították, és egyesexerint a halál volt még biztos. Utóbbi meg hogy lenne biztos, amikor a születés sem az.
@Érvsebész:
Ha már költő, legyen Kosztolányi:
„Bizony, ma már, hogy izmaim lazúlnak,
úgy érzem én, barátom, hogy a porban,
hol lelkek és göröngyök közt botoltam,
mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak
vendége voltam.”
Szóval, légyolybátyám (vagy húgom), a kérdés az, hogy kinek a vendége voltál. A Hiltonban Balogh miniszter úré és a ref. egyházé? Vagy más lelkeké más göröngyök közt? Az odalökött virgácsokról, így Mikulás után, lebukott gallyszedők mentén, szó se essék.
@HaKohen: hm.
Egy kortárs jutott eszembe (Kiss Judit Ágnes)
„A nagy kísérlet útjának felén,
az enyémnek tán kilenctizedén
még nem tudom, hogy hová is jutottam.”
Kedves Olvtársak,
mindenkinek ezzel a borzalmas Wass Albert-verssel kívánok boldog karácsonyt:
(Azért ma, hogy holnapra kiheverjétek)
Karácsonyi versek II.
Elindul újra a mese!
Fényt porzik gyémánt szekere!
Minden csillag egy kereke!
Ezeregy angyal száll vele!
Jön, emberek, jön, jön az égből
Isten szekerén a mese!
Karácsony készűl, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek ujra gyermekek
hogy emberek lehessetek!
Vigyázzatok! Ez a mese
már nem is egészen mese.
Belőle az Isten szeme
tekint a földre lefele.
Vigyázzatok hát emberek,
Titeket keres a szeme!
Olyan jó néha angyalt lesni
s angyalt lesve a csillagok közt
Isten szekerét megkeresni.
Ünneplőben elébe menni,
mesék tavában megferedni
s mesék tavában mélyen, mélyen
ezt a világot elfeledni.
Mert rút a világ, fekete.
Vak gyűlölettől fekete.
Vak, mint az emberek szeme:
az égig sem látnak vele.
Pedig az égből lefele
porzik már Isten szekere!
Minden csillag egy kereke,
ezeregy angyal száll vele,
az Isten maga száll vele
és csillagtükröt nyujt felénk,
mesetükröt, a keze.
Szent tükrébe végre egyszer
Pillantsatok tiszta szemmel,
tiszta szemmel, Istenszemmel
milyen szép is minden ember!
Minden ember szépségtenger
s mint a tenger csillagszemmel
telve vagytok szeretettel…!
Tagadjátok…? Restellitek…?
Elfordulnak fejeitek…?
Megvakultak szemeitek…?
Szépségteket, jóságtokat
nem érzitek, nem hiszitek…?
Csillaggyertyák fénye mellett
Isten elé nem viszitek…?
Akkor bizony rútak vagytok,
szégenyek és vakok vagytok,
ha szépek lenni nem akartok.
De még így is, szegényen is,
rútan, vakon, mégis, mégis
Isten gyermekei vagytok!
Rátok süti fényes szemét,
elindítja fényszekerét,
jó emberek játékszerét.
Milyen kár, hogy áldó kezét
nem érzitek, nem nézitek
s nem hiszitek már a mesét.
A rút világnak gondja van,
minden embernek gondja van,
a sok angyalnak mind gondja van
s az Istennek is gondja van,
mert mindenekre gondja van.
S így múlik el a szép s a jó
az ember mellől, nyomtalan.
http://www.wassalbert.eu/?oldal=karacsony
@Érvsebész: Vegre egy bolcs, elettapasztalatra alapozott klasszikus vers. Nagyon hianyzott mar, bar nem tudtam rola.
Koszonom, es Boldog Karacsonyt!
@dogfüggő: Ma, Karinthy Frigyes születésnapján ( 😉 ) szeretnélek megajándékozni egy katonalacibácsi-bonbonnal (Igazán előjöhetnél, hogy átvedd):
Katona László:
CSOKOLÁDÉ-SZELETEK
Csokoládé-szeletek,
én titeket kedvellek;
mogyorósan vagy simán
szeret sok fiú és lány.
„Tejcsoki” a kedvencem,
az nekem a mindenem;
róla boci néz le reám,
ilyet gyakran hoz Anyám.
Ha névnapom közeleg,
Anyukám a boltba megy;
vásárol „csokit”, tortát,
mert szereti a lányát!
Osztálytársak eljönnek,
engem felköszöntenek;
kapnak finomságokat,
csokoládés tortákat.
Apukám is gondol rám,
gyakran hoz nekem tortát;
mert jó tanuló vagyok,
szép bizonyítványt hozok!
@Érvsebész: „mogyorósan vagy simán szeret sok fiú és lány” :))
(asszem inkább Csokipornó-szigetek lenne a megfelelő cím:)