Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — CXXVIII.
Eredeti szerző: Pásztörperc
Eheti alkotásainkat is Érvsebész gondos gyűjtőmunkájának köszönhetjük. Át is adom neki a szót (P/c).
Mindig is erősen hittem a civilség erejében — abban, hogy a polgárok képesek megszervezni magukat fontos ügyek érdekében. Nemrégiben találtam a megejtően aktív és megejtően civil szerveződés, a Batsányi-Cserhát Művész kör honlapjára. A Kör szerteágazó tevékenysége szétfeszíti e rovat kereteit: az irodalom mellett igen jelentős a vizuális kultúra jelenléte is. Ez egy igazán be- és elfogadó közösség, ahol a tagok pozitív energiái összegeződnek, ezáltal a nagyszerű még nagyszerűbbé, a borzalmas még borzalmasabbá lesz. Mi több: a legnagyszerűbb borzalmakat évente kiosztott díjakkal jutalmazzák. Amint látható, igen bőkezűen: 2013-ban 170 alkotó között harmincháromféle díjat osztottak ki. Különösen megható, hogy a Lovagok és a Dámák, valamint az arisztokrácia legkiválóbbjai átérzik felelősségüket a honi kultúráért, és felkarolják a tehetségeket.
Két verset választottam a rendkívül termékeny költők munkáiból — az első a Kör frontembere, Lovag Bornemisza Attila író, Quasimodo-díjas költő, a Történelmi Nemzetközi Szent Lázár Katonai és Ispotályos lovagrend lovagja, kulturális vezetője, referense, bronz és ezüst nagykereszttel kitüntetett lovagja, parancsnok. Verse:
A Dunánál
Válasz Ady Endrének
Szürke teste a folyónak
Délnek indul tegnap, holnap
Századokra nézne vissza
Hogyha kékes szeme volna
Nincsen szeme vak a Duna
Elszennyezték sok éjszaka
Benne fürdött ősök népe
Tatár tót és Árpád vére,
benne avar, szláv és német
tán még török, osztrák lépett
szép folyónkba Magyarország
siratja most régi rangját
Testvérei messze szállva
„ Rába, Tisza, Dráva Száva ”
Bércek ormán büszke madár
Elszállt régen nincsen határ
Bölcs folyó volt mindig Dunánk
Beszélgetett velem habár
Locsogott csak és morogta:
„ merre follyak
Nincs már meg az ősi flotta
és az igaz nemzetünk
Azt is mondta volt itt béke
Királyaink büszke vére
Mosta partom sok száz évig
Amíg idegenek törték áldott
partom oldalát
Minden nemzet közt a magyar
Szeretett és becsült engem
A partomon sétálgatott
A hős Árpád magyar herceg
Csaták dúltak hős vitézek
Bennem mosták arcukat
S én csodáltam a harcukat
Törtek engem meg gátoltak
Partjaimon kezet fogtak
Utána meg belémfulladt
A sok magyar katona
Magyar népem hidakat vert
Pest felé hogy átsétáljon
Engem mind mind szeretett
De vidám éltet s vidám népet
Nem hozott el sohase
roskadó partjaimhoz
A Magyarok Istene
Komor sebes és bolondos
Népek jártak rajtam át
Mégis nagyon megbecsülték
A Magyarok e szép Hazát
Vigyázzatok a hazára
Fogjátok egymás kezét
Mert a magyar elfogy lassan
S nem találja a helyét”
– Így morgott az öreg Duna
Száz baját is elmormolta
S roskadozva továbbszaladt
a kanyargós völgyeken
szürke teste a folyónak
nem beszélt csak csorgott délre
ő is elmegy más vidékre
de mi itthon maradunk
ígértem a vén Dunának
amíg magyar vérünk árad
Mindig vele kacagunk
Akkor is ha hull a könnyem
Akkor is ha nincs mit ennem
Magyar földön magyar ének
Körülvesznek magas bércek
Mindig itt lesz otthonunk
Nem engedünk senki Másnak
Ezt ígértem a Dunánknak
Ősi földön ősi népek utódjai hős Ennének
Örökké szállj magyar ének
A Magyarok Istenének – s Hazánkért
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519813-69e8a9177df06' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519813&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519813-69e8a9177df06&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519813-69e8a9177df06' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div> Szürke teste a folyónak
Délnek indul tegnap, holnap
Századokra nézne vissza
Hogyha kékes szeme volna
Nincsen szeme vak a Duna
Elszennyezték sok éjszaka
Benne fürdött ősök népe
Tatár tót és Árpád vére,
benne avar, szláv és német
tán még török, osztrák lépett
szép folyónkba Magyarország
siratja most régi rangját
Testvérei messze szállva
„ Rába, Tisza, Dráva Száva ”
Bércek ormán büszke madár
Elszállt régen nincsen határ
Bölcs folyó volt mindig Dunánk
Beszélgetett velem habár
Locsogott csak és morogta:
„ merre follyak
Nincs már meg az ősi flotta
és az igaz nemzetünk
Azt is mondta volt itt béke
Királyaink büszke vére
Mosta partom sok száz évig
Amíg idegenek törték áldott
partom oldalát
Minden nemzet közt a magyar
Szeretett és becsült engem
A partomon sétálgatott
A hős Árpád magyar herceg
Csaták dúltak hős vitézek
Bennem mosták arcukat
S én csodáltam a harcukat
Törtek engem meg gátoltak
Partjaimon kezet fogtak
Utána meg belémfulladt
A sok magyar katona
Magyar népem hidakat vert
Pest felé hogy átsétáljon
Engem mind mind szeretett
De vidám éltet s vidám népet
Nem hozott el sohase
roskadó partjaimhoz
A Magyarok Istene
Komor sebes és bolondos
Népek jártak rajtam át
Mégis nagyon megbecsülték
A Magyarok e szép Hazát
Vigyázzatok a hazára
Fogjátok egymás kezét
Mert a magyar elfogy lassan
S nem találja a helyét”
– Így morgott az öreg Duna
Száz baját is elmormolta
S roskadozva továbbszaladt
a kanyargós völgyeken
szürke teste a folyónak
nem beszélt csak csorgott délre
ő is elmegy más vidékre
de mi itthon maradunk
ígértem a vén Dunának
amíg magyar vérünk árad
Mindig vele kacagunk
Akkor is ha hull a könnyem
Akkor is ha nincs mit ennem
Magyar földön magyar ének
Körülvesznek magas bércek
Mindig itt lesz otthonunk
Nem engedünk senki Másnak
Ezt ígértem a Dunánknak
Ősi földön ősi népek utódjai hős Ennének
Örökké szállj magyar ének
A Magyarok Istenének – s Hazánkért
Aki tudja, mire válasz ez Ady Endrének, annak bizonyára alapítanak egy alkalmas díjat a Körben.
A második költemény szerzője gróf Murinyi József, többkötetes aranydiplomás író-költő, akinek emlékére díjat alapított és oszt a Cserhát-Batsányi Művész Kör. El is köszönök kedves olvasóinktól, szíveslátás/nemzeti kannibalizmus következik, magam is jó étvágyat kívánok!
SZENT ISTVÁN KIRÁLYUNK ÜNNEPÉRE / 2011. 08. 20. ! / (http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=cserhat3&pid=111502&blog_cim=J%F3zsef%20Murinyi)
Ünneplő hazám, Nagy magyar hazánk,
Dicsőséges s újjászülető néped,
Szent István királyunk vigyáz reánk,
Szelleme virágzó jövőnk útjain járt,
Magyar szívedbe hazaszeretetet ültetett
néked !
Legyőzhetetlenné tette a magyar népet,
Búzánkból új kenyeret, ropogós zamatát,
Lángoló s forrongó diadalbüszkeséget
Hozott nagy szelleme, felejtheted az éhínséget,
Jó étvággyal egyed magyar a szent jobbját !
Visszatér évről évre tündökőlni,
Magyarok trónját őrizni angyal képében,
Piros-fehér-zöld színű zászlót lengetni
Szelek szárnyán, békességes lobogóval
üzengetni,
Áldást osztó keresztje van a kezében !
Vigadj hazám, magyarok ünnepén.
Szeretet fényei övezzék történelmünk,
Ott csillog a szent király palástja a terek
közepén,
Szívedbe zárd magyar, és láss az ő
szemén
Keresztül ! Jövő diadala köszöntünk !
Magyar földre száll csillogó koronája,
Örökkön élő fénye ragyog országán.
Koronáját tegyük mi is a fejünkre,
NAGY MAGYARORSZÁG ARANYALMÁJA
Ízét gyűjtsük be lelkünkbe, hogy ő is lássa
Nemes és ezredéves fölötti nemzedéke
munkálkodik hazája virágzásán !
Mindenki előtt gyorsan lelövöm azt a poént. hogy a lovag úr egyszerűen nem tudja, hogy A Dunánál c. költeményt József A írta. Aki tud hihetőbb koncepciót, jelentkezzen!
Egyúttal felhívom a figyelmet a „follyon”, illetve a „tündökőlni” kevéssé batsányis írásmódjára (no meg a felkiáltójelek előtti szóközökre) — pusztán azért, mert rosszul érezném magam, ha nem tenném.
@Pásztörperc: nem szép dolog korlátozni az olvasókat a szellem szabad szárnyalásában. Pl. én el tudok képzelni egy ilyen megoldást:
Egy a hangja Dunának, Oltnak,
Nem esik messze a zsák a foltnak.
Hm?
@Pásztörperc:
” Aki tud hihetőbb koncepciót, jelentkezzen! „
mek.niif.hu/05500/05552/html/av0092.html
Ady versének címe „a Duna vallomása”, és a fent említett billentyűzethuszár versében is a Duna beszél (valakihez)…
Förtelmesen rosszak…
@Secnir: Kösz; Nálad a pont.
@Pásztörperc:
pszt: nekem is a gugli segített, nem olvasok a nap 24 órájában adyt 😉
Azt tudja valaki, higy a 2. milyen nyelven íródott eredetileg?
@labrabbit: A költő ars poeticája itt:
network.hu/murinyi/blog/j%C3%B3zsef-blogja/sajat-gondolatom
Köszönöm szépen! Minden kritika amit kapok csak erősíti a hitem! Nem tudom miért aposztrofáltatok jobboldali írónak? Nem politizálok! Alanyi magyar vagyok! És nem verem a mellem!
A kritikát elfogadom, de egyet tudnotok kell, könnyű kívülről egy kör életébe bekukkantani, de azért valamit mond az is, hogy 42 éve a kör él. Szamizdat lapot is adott ki! Nem politizál! Rengeteg elismerést kapott nagy költőktől és Fodor Andrástól, Páskándi Gézától , Illyés Gyuláig csak elismerést kaptunk.
Ami a költészetemet illeti, azt azért nálatok nagyobb tudású esztéták már elismerték, de így is köszönöm!
Nagyon örülök a kritikának. A Dunánál c. versem címe nem azonos József Attilával, hisz a Dunáról bárki írhat! Így lehet, hogy hasonló című versek tucatjával vannak az irodalmi életünkben!
Szeretettel: Bornemisza Attila
@Érvsebész:
Hah… koszonom.
Egyébként én mindenkit bíztatok: írjon, fessen, szoborjon, alkosson. Nem viccelodnek, de a szerzo aranydiplomas kolto (barmi is az).
elolvastam az oldalt, szerintem ez a legjobb:
Elég volt magyar hazánk:
Bántásából ! – elvtársak – kurafiak –
Fosztogatásotok, árulásotok,
Nem őszinte magyarra vall !
Mintha nem ettól a szentföldtől –
Kaptátok volna az életet,
Virágzó, árva Magyarország…
Érted imádkozom, érted vezekelek !
Én már születésemkor Istenünk:
Kezébe adtam, – életem s hazám !
@Lovag Bornemisza Attila: Nem hisszuk am el, hogy van egy kolto, aki olyat tud leirni, hogy „konnyu kivulrol egy kor eletebe bekukkantani”.
„Apja borsodi kovách Bornemisza Barnabás János rúdugró, mérnők, grafikusművész, (ősei bárói család leszármazottjai, de elszegényedtek).Anyja: Ihász-Kovács Éva Quasimodo – díjas költő, esztéta, a Magyar Kultúra Lovagja. Iskoláit Veszprémben, Balatonalmádiban , Kaposváron, Várpalotán, Budapesten, Szentendrén, Pécsett végezte.” (Wikipedia)
Itt mindenki lovag vagy rudugro. Gyanus.
@Lovag Bornemisza Attila:
A kritikák jogosságához nem tudok hozzászólni, lévén csak olvasni tudok, a kritikának, mint szakmának nem vagyok avatott művelője.
Nekem még csak formai kifogásaim sincsenek, mert hiszek a szabadvers létjogosultságában.
De azért Ady más kategória. Továbbá egy vers vagy megmozdít bennem valamit és akkor jó, vagy nem, és akkor meg nem jó. Szerintem.
Azt, hogy jobboldalinak nevezett volna Téged bárki is, nem látom, legfeljebb a rovat címe Jobboldali költök, borzalmasan gyönge versei.
Ez a vers nem – feltétlenül a jobboldalisága miatt került be ide, ha érted, mire gondolok.
Egyébként pedig a szomorú valóság az, hogy ma azokat a verseket, színdarabokat, cikkeket és dalokat (sorolhatnám még) amelyek a hazaszeretetről, magyarságról, identitásról szólnak, hajlamosak az emberek jobboldalinak kikiáltani. Ez a mai „jobboldal” egyik legnagyobb bűne.
@Lovag Bornemisza Attila: „A Dunánál c. versem címe nem azonos József Attilával, hisz a Dunáról bárki írhat! „
ezt a mondatot is szeretjuk. en a „Jozsef Attila, aki az a Jozsef Attila” cimu versemmel neveztem, a Jozsef Attilaval azonos versek kategoriajaban, ami egy nagyon erdekes sorozat lenne, mondjuk „kozepbaloldali koltok Jozsef Attilaval azonos versei”. kattintas hegyeket erzek.
@labrabbit: de a szerelmes versek illusztrációja se kutya! (Hanem maci) Meg a hiszekegyvelöntájnban?
Lovag Bornemisza Attila
(nem politizáló alanyi magyar):
Elmélkedés
(részlet)
Itt ülök az ország tetején. Te én mindannyian fogjunk hát össze,
Mert a föld gyémánttengelye is elmozdult butaságaink során!
Mentsük meg a földet, erdeink fogynak, szántóföldjeink szennyezettek,
Allergiásak és betegek vagyunk, s kipusztul nemzetünk.
Oh, Isten arcú ég kegyelmezz nekünk. Katasztrófák százada ez.
Ez még csak a kezdet.
Itt ülök az ország tetején, szántóföldek zöld vetéseit varrom össze,
hegyeket építek gondolatban és folyókat terelek el,
hogy szent legyen és nagy Magyarország.
Kitelepítem a nem idevalókat,a” Heketonheirákat”*
és „küklopszokat”*, akik vesztünk okozták.
És nagy lesz nemzetünk.
Eltűnt a látomás. Itt ülök Kékestetőn a toronyban,
és harangoz a szél.
Isten meghallgatta a kérésem…..
NAGY LESZ MAGYAR HAZÁNK…
Ámen…
@dogfüggő: A gyémánttengely, mint rossz költői kép elfogadható (rossz azért, mert a Föld tengelye valójában éppen hogy rendkívül labilis). Hasonló a helyzet azzal az állítással, hogy a Kékes tévétornyából összevarrhatja a zöld vetéseket: ő ezt valszeg „költői túlzás” néven sorolja stíluseszközei közé.
De: erdeink éppen hogy nem fogynak, sőt! évről évre gyarapodnak. Szántóföldeink egyáltalán nem szennyezettek — éppen ellenkezőleg, szinte minden mikrotápelemből a szükségesnél kevesebb van bennük. Az, hogy „betegek vagyunk”, kimondottan azt jelenti, hogy sokat javult az egészségügy: korábban tizedilyen súlyos nyavalyákba belehaltunk (meg is látszik az átlag életkoron). Hasonló a helyzet az allergia luxusával: allergiások korábban is születtek, csak nem érték meg a felnőttkort (a költőnek persze joga ezen keseregni, nekem meg jogom azt gondolni, hogy egy érzéketlen gazember).
Mindezt persze csak bevezetésként, azt illusztrálandó, hogy ez az ember buta. Tudatlan és minősíthetetlenül buta — attól persze akár még lehetne jó magyar és/vagy jó költő is. Ami mindezt kizárja, nem más, mint hogy ez az egész baromságkupac csak afféle megalapozója mondanivalójának, a nyers idegengyűlöletnek (megspékelve azzal, hogy nem nevezi meg, kiket tart idegennek: afféle cinkos összekacsintás ez, hogy „úgyis tudjuk”).
Nomármost szent István királyunk óta mi, magyarok tudatosan is befogadó nemzet vagyunk: a kirekesztők nem tartoznak közénk. Éppen ez a kirekesztgetés az önmagát félrevezetően, hamisan magyarnak nevező „jobboldal” megkülönböztető kritériuma. Így hát „költőnk” és műve is pontosan abban a rovatban van, amelyikbe passzol.
@Pásztörperc:
Na igen, a gránittengely jobb volna…
„mi, magyarok tudatosan is befogadó nemzet vagyunk: a kirekesztők nem tartoznak közénk”
Nocsak!
Hát akkor büszke magyar vagyok, csak elég zavaró a hazámban az a kilenc és félmillió fura alak.
a gyémánttengely József Attilától származik („szükséges, hogy vers irassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye”).
@dr Brcskzf Gröőő: El is fogadtam költői képnek, ahogy kell. Csak hát van itt három lényeges különbség:
1. A világ tengelye egy spirituális vmi, lehet akár gyémánt is; a Földé viszont egy földtudományi fogalom, ami képtelen görbülni, és aminek mozgását
2. akár év/cm-re lebontva bármikor megtalálhatjuk, akár az interneten is (ő viszont még nem tudhatta);
3. az ő képe eredeti és nem átvétel.
Teljes 2. bekezdésemben arról van szó, hogy a versben szereplő állítások triviálisan tévesek. Azért azok, mert az „ihlet” nem személyes élményekből táplálkozik, hanem másoktól átvett dolgokat fogalmazol újra. Az ilyen, másoktól átvett dolgokat szép magyar szóval közhelyeknek hívjuk: az idézett zsenge egy közhelygyűjtemény. Az egyetlen, ami (talán?) eredeti benne, hogy a kékesi tévétorony az ország teteje. Hát, ez azért nem egy olyan nagy gondolat: pláne, ha hozzávesszük a Nagy-Magyarországról szőtt ábrándokat, lévén abban a Kékes nem fér be a száz legmagasabb csúcs közé.
@Pásztörperc: jav.: fogalmaz újra
@Pásztörperc: persze; a szót megértette és tetszett neki, a képpel (pláne mondattal) meg nem is foglalkozott. arra próbálok rájönni, hogy a hekatonkheirek és küklópszok kiknek okozták vesztét (kihez-mihez is hasonlítja magát), de sehogyse megy. de mégiscsak megvan! a kulcs a kitelepítés, méghozzá hogy E/1-ben ő hajtja végre: az ő a nemzetnek, mint Zeusz az olümposziaknak.
@Pásztörperc: Kicsit kategorikus leszek: buta ember pedig nem lehet semmiféle értelemben költő (a saját rögeszmekörén és a gyépé kerítésén kívül), s vélhetően magyarsága (vagy bármilyen nemzettudata) sem lenne levezethető ezen állapotából, hiszen az is értelmes gondolkodás eredménye lehet csupán.
A gyémánttengelyről: Földünknek semmiféle materiális tengelye nem lévén bárki ember fia képzelheti azt akármiből lenni. Megjegyzem, a hunnerkománoknak erre a célra mégiscsak a 12 pontos, narancssárga Arial javasolt, támogatott és kötelező. Ugyanott rímfaragó házmestereket is felveszünk.
@ Versíró úr (aki ontja vereseit, hát fogom és megírom!):
„Bércek ormán büszke madár
Elszállt régen nincsen határ” – kiragadott soraiban egyetlen szó megváltoztatásával feltárhatná az egész Trianon-mátrix összeesküvést: a kanál, az ami nincs. (Hehe, hát ennél van a …?)
„… Lovag Bornemisza Attila író, Quasimodo-díjas költő, a Történelmi Nemzetközi Szent Lázár Katonai és Ispotályos lovagrend lovagja, kulturális vezetője, referense, bronz és ezüst nagykereszttel kitüntetett lovagja, parancsnok.”
Ezen jó nagyot röhögtem. Ezek után, a verset el sem olvastam már. Mert minek?
@ipartelep: Az ABBA egyuttes az egyik peldakepe. Nem vicc. Elkepzelem magam elott Agnetha Falskog-ot, amint a Waterloo dallamara elenekli Lovag Bornemisza Quasimodo Anyam tyukja cimu verset.
Azert az, hogy Magyarorszagon a manifeszt tehetsegtelensegnek ilyen szep kis korei vannak….
@jotunder: Asszem a Zámbó Dzsimi is a kedvenc zenészei között van. Továbbá fellelhető róla egy festmény is, amit „Dáma Simon M. Veronika Cserhát platina-díjas festőművész” alkotott. Szerintem eléggé vicces ember, és ez az egész jelenség is vicces. Vagyis: Vicces is.
Mert most mi a fenét csináljak, minthogy röhögök az ilyeneken? Sírjak, hogy az országom lakosainak egy jelentős része értelmi fogyatékos?
@ipartelep:
Ellenben le a diszkózenével:
Elégia (részlet)
„s a dúlt viharban szinte várom
mikor száll el ez a szép BÁBEL ez az
új fajta istenimádás mikor
zárják be a diszkókat igen
diszkó nélkül is lehet élni
s mit akarhatok én itt azoktól
akiknek mindezt elmesélni
förtelmes volna hátha ez tetszik
s nem hogy az ember a Parnasszus felé
igyekszik fürgén „
@Érvsebész: Fejtő Ferenc egészen addig ambicionálta a versírást, amíg először nem olvasott József Attila verset. Az után azonnal lemondott róla, hogy verseket írjon.
Ezzel valahogy én is így vagyok. Igaz, azzal a kis különbséggel, hogy én sosem akartam költő lenni. De ha akartam volna, akkor a Lovag-parancsnok,-Quasimodo, stb. verseinek olvastán azonnal lemondtam volna eme ideámról.
A Dumánál
Válasz Hadik Endrének
Szürke estje a folyónak
Délnek indul egy nap, honlap
Szárazdokkra nézne vissza
Hogyha Kékes hegye volna
Nincsen hegye Vág a Duna
Elszennyezték sokkol szaga
Benne fürdött hősök szépe
Talár Tóth és Árpád vére,
benne avar, szláv és német
Hátul meg a nagynénémet
:-))))))))))))))
@ipartelep: ..és kifelejtette a hosszas felsorolásból azt, hogy a „Mária Terézia Nagyvalagrend büszke viselője” 🙂
turul.info/versek/lovagbornemissza
Valamint migráncsos-szerelmes:
http://www.poet.hu/vers/186681
Két karodba menekülnék, kedvesem!
Hogy szívünknek dobogása egy legyen.
Menekülnék több millió éven át,
Ha kinyitod a Mindenséged ablakát.
Menekülnék két karodba csendesen,
migráns lennék a szívedben, édesem!
Neked szólna éjem-szomjam, tűzterem:
fogadj be hát lelkedbe is, Kedvesem.
Nincsen semmi papírom, hogy ki vagyok:
mégis tárd ki nékem a Te „Otthonod”.
Menekülnék a homályból tehozzád:
hiszen te vagy szívemnek a Mennyország.
Két karodban szívünk vére egybeforr:
menekültként megyek hozzád én, botor.
Nincsen semmim, csak a lelkem szerelme:
ne dobd ki a menekülted semerre.
Jó meleged nagyon vágyom, édesem:
Menekültnek így rohanok fényesen.
Vár az ágyad, ha megbontod hajadat,
migráns létem viseld el, s a szavamat.
Szép szemedbe nézek lágyan, Kedvesem!
Engedj engem, migráns férfit, szerelem.
Több millió kilométert utaztam:
várj reám, hisz megjöttem az utadba. `
Bugyolálj be, édes illat, Magadba.
El nem megyek tőled többé, ölelj meg:
Menekült a mi szerelmünk eleget.
Szétbombázták lelkemnek a szép ívét,
te add vissza, Szerelem, az életét.
Két karodba megérkeztem örökre:
zárj be engem magadba, e börtönbe…
@Érvsebész: P/c-től elfogadtam mások verseit, de tőled sajátot várok! (ad notam: mintha te mondtál volna valami olyasmit annakidején, hogy nagyon ajánlod, hogy Dogfüggő egy eposzon dolgozzon.)
@dr Brcskzf Gröőő: Borzalmast? (csak) azt tudok 🙂
Eposz: nagyon ideje volna előállnia vele