Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — LXXVI.
Eredeti szerző: Pásztörperc
Van vmi penetránsan izgalmas abban, amikor egy, jóformán minden elemében Szent Istvánra alapozó eszmerendszer képviselője költői életművében félreérthetetlenül, kategorikusan tagadja meg nevezett életmű egyik központi, máig érvényes, máig ható gondolatát. Pontosabban, ez még csak izgalmas. A penetráns illat akkor lengi körül, amikor kiderül, hogy:
a) az illetőnek erről fogalma sincs;
b) az illető tanárember…
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521177-69e356656bb54' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521177&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521177-69e356656bb54&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521177-69e356656bb54' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Pásztörperc:
„egy békement+vers keresés eredménye”
Nana! békementet kerestél? talán agyamentet! (vagy békementét? hátha már olyan is van.)
Kehely szellent nekünk,
Ezer éve itt nemzhetünk.
Nyelvünk, tökünk egy nőtől szakadt,
De Mária szájszaga a spermából fakadt.
Írmag esett mint kötés a szemére,
Idegenek baszták kényére-kedvére.
S bár itt nem vétettek csak bőszen szarattak,
A magyar Hermésből jó nagyot makkoltak.
A fenti átiratért én kérek elnézést 🙂
„Ki pénzét lesi, hasznot remél, tudhatná csak egyszer él.
S a magyar ember becsületet,
Semmi pénzért el nem cserél. „
A verssel, mint „irodalmi alkotással” inkább nem foglalkoznék – úgy borzalmas, ahogy van.
Ez a pár sor nyomta fel a vérnyomásomat leginkább.
Én a nyugati határszélen, egy kis faluban lakom. Éveken át telepedtek ide Erdélyből véreink, az akkor még „csak” négy-öt milliós telkeket ingyen, az ennél is súlyosabb milliókat érő házakat töredék értékért kapták ajándékba – igen, ajándékba! – az önkormányzattól, sanyarú sorsukra hivatkozva, meg mert akkor kezdett divatba jönni, hogy „segítsük elnyomott testvéreinket”. Idejöttek, új házakat építettek a telkeken, felújították az öreg házakat – nem ám hazai munkaerővel, hanem otthonról utaztatták ide a falubelieket dolgozni, sokszor olyan körülmények között tartva őket, hogy az utcabeliek adtak nekik élelmet, ruhafélét, matracokat, pokrócokat, hogy a fabodegában, ahol az éjszakákat töltötték, legalább ne a földre feküdjenek … -, majd a ház elkészültével vagy kiadták és elhúztak Ausztriába, vagy ők laknak ugyan benne, de ugyancsak elhúztak Ausztriába dolgozni.
Nekem azóta, mióta ezt végignéztem, ne ríjon egyetlen erdélyi sem, hogy gonosz és szívtelen anyaországiak, mert qrvára ideges leszek tőle és belső-rábaközi etimológia segítségével elmagyarázom neki, hogy kinek a mijét hova rakja napszálltáig.
@HaKohen: Javítottam; kösz.
Maga a vers nem rossz, szabadvers, mely érzelmet próbál közvetíteni. Megjelenik benne a döbbenet, a magára hagyatottság érzése – és helyesírási hibát sem látok benne.
2004. dec. 5. epizód volt ugyan, s nem jelentős hosszú távon, levét meg a kinnmaradt magyarok itták meg. Nem kellemes szülőföldeden, ahol generációk óta élsz, ha román szomszéd kárörvendően mondja: „bozgor, jöttment” – ismerve a szavazás eredményét.
Ugyanakkor nem is olyan jó ez a vers hogy gyermekek nőjenek fel rajta, inkább középszerű, irodalmi értékét tekintve.
@Levaia: Se a kettőspont, se a három pont elé nem teszünxóközt. Szóközt — amint ezt neve is kiválóan jelzi — a szavak közé teszünk.
@Pásztörperc: Vannak persze kivételek — lásd gondolatjel — no de hát azok kivételek.
Azért messze több a jó jobb oldali költő. Persze, selejt mindenütt akad!
@molaris: Vannak még hibák elvtársak, de nem csak mindig azokat kellene bemutatni. Miért nem írnak az új lakótelepekről, bölcsődékről, óvodákról. Ne adjunk fegyvert az ellenség kezébe, elvtársak.
Nem is beszélve arról, hogy a baloldali költők…akarom mondani Amerikában meg verik a négereket.
@Pásztörperc:
Igaz, erre a részre nem figyeltem fel. Viszont létezik olyan hogy költői szabadság, amivel lehet élni – s visszaélni. Jelen esetben inkább az előbbi, tekintve, egyéb fogyatékossága nyelvtanilag nincs. Nem egy költőnek van olyan verse, amely eltér az éppen hivatalos nyelvtantól mert egy szót, gondolatot valamilyen okból kifolyólag ki szeretne emelni, vagy éppen eltüntetni. Nincsen ezzel semmi baj.
@molaris: Nem selejt kategória ez a vers, igaz nem is érdemel parnasszoszi babérokat, de talán nem is ez a célja. Lehet olvasni jóval gyengébb kreálmányokat – pártállástól függetlenül.
@Pásztörperc:
Viszont ezt a részt nem értem: „Szent Istvánra alapozó eszmerendszer képviselője költői életművében félreérthetetlenül, kategorikusan tagadja meg nevezett életmű egyik központi, máig érvényes, máig ható gondolatát.”
Melyik ez a megtagadott gondolat, s mely sorokból olvasható ki?
„Magyarország! Anyaország?
Hát érzéketlen, mostoha.
Ki az idegent befogadja,
A sajátját (meg)tagadja.”
Vajon ha ezt felolvassa valaki a zárójelet, hogy kell előadni?
Nem is emléxem, (P6C ezt az x te csak neked:-) hogy valaha láttam e zárójelet versben.
„Szent Istvánra alapozó eszmerendszer képviselője költői életművében félreérthetetlenül, kategorikusan tagadja meg nevezett életmű egyik központi, máig érvényes, máig ható gondolatát.”
Ezt nekem is meg kellene magyaráznod.
@Levaia: nem szeretnék nyelvtannáci lenni, de minimum 4 vessző hiányzik és 1 felesleges. A költői szabadság talán ne az érthetőség rovására hibázzon nyelvtanilag…
@fuhur: @Levaia:
Pásztörperc alighanem erre gondolt:
„Ki az idegent befogadja,
A sajátját (meg)tagadja.”
vs. István Intelmeiből:
„VI. A VENDÉGEK BEFOGADÁSÁRÓL ÉS GYÁMOLÍTÁSÁRÓL
A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy szét szórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy koronádat az emberek nagyságosnak tartsák.”
@Tarika: Ismét csak magamat tudom ismételni: költői szabadság. Elég tág valami. Egyébként lehet, valami különleges anyagból vagyok, nekem 100%-ban lejött a vers lényege. 🙂
@Harald Blåtand: én is erre gondoltam kimondva kimondatlanul, csak kíváncsi voltam, más esetleg másképp látja. De: István Intelmeinek vonatkozó szakasza azon idegenekről szól, akik fellendíthetik az országot: új tudást, ismeretet hoznak, ami által gyarapodhatunk.
A versbéli idegenek mintegy visszaéltek ezzel az jóindulattal, tudásuk nem gyarapodásra, romlásra vált.
Aztán persze nem tudni: ezek az idegenek külföldiül vagy magyarul beszéltek?
@Levaia: Szerinted… és ezt neked, vagy nekem kell eldöntenünk? Vagy a költőnek? (Amúgy, nem azokról szól…, hanem pl. rólam.)
„Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. „
Ennyit a konok hagyományőrzésről…, amikor a gyenge és esendő akarja megszabni az irányt.
@acs63: A vers hátteréről tudni kell, a 2004. 12. 05-i népszavazás eredményéről szól. Gondolom ez lejött.
Az a szavazás egészen mást jelentett itthon, mint a határokon túl. Nálunk sokan megijedtek az MSZP propagandájától a 23 millió román munkavállalóról – jobb és baloldalon egyaránt.
Odakinn azt az üzenetet közvetítette magyaroknak és helyi többségi nemzetnek: az anyaország megtagad titeket.
Erről a környező országok politikusai szinte azonnal nyilatkoztak – magyarbarátok, magyarok és magyarellenesek – csak meg kellett érteni a mondanivalójukat.
Főleg annak fényében, ugyancsak az MSZP – is – szorgalmazta a környező országok EU – és majdan schengeni – tagságát, ami ugyanezzel a „mellékhatással” járt volna, megspékelve pár milla szerbbel, szlovákkal.
Egyébként a versben szó nincs arról, ki mondja meg a frankót – és kinek, inkább arról a csalódásról, amit az eredmény kiváltott.
@Levaia: Lejött, miről szólt a vers.
Én ijedség nélkül szavaztam nemmel. Úgy, hogy apám családjának felét kitelepítették a Csallóközből, úgy, hogy a családom egyharmada van szétszóródva csak Európában.
Nem tagadtam meg a határon túliakat, de nem tartom helyesnek, ha valaki előjogokat kap kötelezettség nélkül. Ez pozitív diszkrimináció.
De, hagyjuk! Hosszú…
@Levaia: Nem arról van szó, hogy az aki befogad idegeneket, ezzel az aktussal mintegy megtagadja a sajátjait. Hanem arról, hogy a Szerző szerint Magyarország olyan, hogy befogad idegeneket, ám de megtagadja a sajátjait.
A vers borzalmas. Érzelmi alapon menthető, de borzalmas.
@acs63: szó nem volt kötelezettségek nélküli előjogról, mint ahogyan a jelenleg érvényes kettős állampolgárság sem az. Anno Fodor Gábor, mint az SZDSZ elnöke vetette fel, előjogokkal járna a kedvezményes honosítás, de kötelezettségekkel nem – ami abszurdum.
Viszont nagyon érzelmi húrokat pengetett meg az összes fél, s következményei voltak igazán érdekesek. Magával hozta a kárpát – medencei nacionalizmusok ideiglenes erősödését, valamint szakadást okozott a külhoni és belföldi magyarok között is.
@jotunder: Igazad van, a vers valóban erről szól, s meg lehetett volna írni jobban is, de nem tartom borzalmasnak. Az már az ízlések és pofonok világa. 🙂
@Levaia: Elmegyünk offba!
Azért szeretném tudni, milyen kötelezettséggel jár ez a származási alapon adott állampolgárság! (Ha vigasztal, akkor én korlátoznám/felfüggeszteném a nem életvitelszerűen Mo-on élő magyarok bizonyos jogait – pl. szavazati – is.) Ugyanakkor támogatom az anyaországba letelepülő és itt élő magyar származásúak könnyített állampolgársághoz jutásának lehetőségét. Sőt, nem csak a „tiszta” magyarokét, amíg az országban és az országgal együtt élnek.
Most durva leszek: A kibicnek meg kuss! Nem az ő tétjeik vannak az asztalon.
@acs63: Valóban off lesz, így elnézést a blog gazdájától.
Olyan országokban, ahol lehet pl. külképviseleten szavazni, nem vonják meg a nem életvitelszerűen az adott államban tartózkodóktól a szavazati jogot.
Másrészt, aki magyarnak érzi magát, miért ne lehetne magyar állampolgár is – függetlenül attól, mely nép fiaként – lányaként látta meg a napvilágot! Az természetes, szociális – egészségügyi ellátást ott kapja meg ingyen, ahová a tb-t, járadékokat fizeti.
A versről meg szerintem mindent elmondtunk, amit lehetett, jöhet a következő alkotás! 🙂
@Levaia: Csütörtökön. Az a napja.
@Levaia:
Attól, hogy valaki sorokat ír egymás alá, az még nem lesz vers. Szabadverseket meg Kassák írt, nem ez a majom.
@Levaia: bocsi, mintha azt is írtad volna, hogy nem találsz benne helyesírási hibát – hát én találtam 🙂 🙂 🙂 A szabadverstől meg oly messze, mint Makó Jeruzsálemtől 🙂 🙂 🙂
@Tarika:, @Dr. Gy. Dr. Fűegér: Rátoltam az office helyesírás – ellenőrzőjét, a „belhoni” szót nem ismerte, valamint az „óh” indulatszót javasolta felcserélni, egyik sem kapitális s nem hiba 🙂 S persze át is olvastam, de mindössze ennyi találtatott.
A szabad vers mai értelemben olyan költemény, amelynek írásképe versszerűen tördelt, de nem versritmussal, hanem prózaritmussal rendelkezik, esetleg minden ritmust mellőző és rímtelen próza. A ritmikai és más zenei elemeket keverten és kötetlenül alkalmazza, gyakran megtartja a gondolatritmust. Forrás: enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Szabad_vers.htm
Ennek a követelménynek megfelel, rímképlettel rendelkezik, valamint gondolatmenete világos és érthető.
Egyébként nem tartom szerencsés ötletnek a személyeskedést – egyetlen vers alapján nem lehet teljeskörű leírást adni a személyiségről. Sőt: semmilyen leírást sem lehet adni egy emberről. 🙂
@Levaia: „gyakran” szót törölném ha lehetne, valahogy bennmaradt és jelentősen megváltoztatja gondolatmenetem értelmét. 🙂
@Levaia: A helyesírás-ellenőrző a szavak helyesírását ellenőrzi úgy, ahogy. Amint erre eredménytelenül és egyre kétségbeesettebben próbáljuk felhívni figyelmedet, a leírt mondatokban nem csaxavak vannak. No, ez a totál ráfázás annak, aki a helyesírást nem ismeri, de -ellenőrzője van.
@Pásztörperc: Nyugi, végigolvastam, s miután úgy nem találtam semmit, küldtem rá az ellenőrzőt. Nem vagyok teljesen elveszve a témában.
Amint már írtad, mindössze pontozási „hibák” vannak, amelyek lazán beleférnek a költői szabadság témakörébe – legalábbis irodalmi alkotás esetén, amennyiben különleges jelentést hordoznak.
Ugyanakkor tényleg nem egy über alkotás, de nem is a legrosszabbak közül való. Olyan közepes.
@Levaia: A helyesírási hiba az nem költői szabadság, hanem helyesírási hiba, és nem „mindössze”, hanem durva: éppen azt jelzi, hogy az illetőnek gőze sincs a helyesírásról, de van szószedete.
A költői szabadság az formai lelemény; az ostoba tudatlanság az ostoba tudatlanság.
@Pásztörperc: Azért „picit” erős hogy fogalma sincs a szerzőnek a helyesírásról. A nagy átlaghoz képest pl. kimondottan jó helyesírással rendelkezik. Hogy maga a vers némi csiszolásra szorult volna, az viszont kétségtelen. Azonban a bűnrossz kategóriától oly messze áll, mint a témája a hozzászólók számára. 🙂
A költői szabadság témakörbe meg belefér a tudatosan alkalmazott helyesírási, fonetikai hiba. Követelmény hogy tudatosan alkalmazott, a vers mondanivalóját alátámasztó, megerősítő, a gondolatmenetet továbblendítő legyen.
No de gyerekek, hát miért a „vers” helyesírási hibáival foglalkoztok? Hát hol van az fontosságban, vagy érdekességben, a „vers” egyéb más jellemzőitől? A mondanivalójától. Az esztétikumától. A(z ugyan nem szándékolt) humorától.
Azt hiszem, könnyű belátni a következőket:
1. Ez a „vers” tartalmi szempontból egy ócska, populista-demamóg nacionalista baromság.
2. Esztétikai szempontból nem üti meg azt a szintet, hogy versnek lehessen nevezni.
3. Viszont vicces.
4. És végső soron, jó dolog, hogy a szélsőjobbon ez a mérce, itt tartanak, ennyit tudnak.
@ipartelep:
Tartalmi szempontból hordoz üzenetet – mint ahogyan az is üzenethordozó volt, amikor az esemény után Erdélyben nem szolgáltak ki magyarországi magyarokat a helyi vendéglátóiparban.
Igen, érzelmekkel operál, mert a magárahagyatottság érzésére reagál – arra meg nem lehet másképp. Persze, akinek nincs felelősségtudata nemzettársaival szemben az nem értheti. Ezért nem megvetés, sajnálat jár.
Hogy esztétikailag kinek mi a vers, az magánügy, vicceset meg nem látok benne.
Sajnálom hogy szélsőbalon meg itt tartanak, ennyit tudnak.
@Levaia: Valahol borzalmasan szomorú, hogy neked még felelősségtudatod is csak nemzettársaiddal szemben van. Az meg, hogy ezt ki is merészeled mondani, egészen megdöbbentő.
Fogadd mély megvetésemet: Veled többet nem tárgyalok.
@Levaia: „horribilie dictu zsidót, cigányt”
pá.
@ada001: No igen, én nemzettársaim iránt érzek felelősséget, te meg velüxemben, amint ezt voltál oly kedves tudtunkra adni. Szar alak vagy, kész.
@Pásztörperc: szar, de halott.
@jotunder: O.K.