Kérdés egy rektorjelölthöz (láncziposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Holnap a Budapesti Corvinus Egyetemen zárt ajtók mögött meghallgatják Lánczi András rektorjelöltet. Ő az egyetlen jelölt, személyéről április 18-án dönt az egyetem szenátusa.
Rektori programjában Lánczi azt tűzte ki célul, hogy a Corvinus Közép-Európa vezető egyetemévé váljék.
Egyetlen kérdésem a rektorjelölthöz az lenne, hogy el tudja-e képzelni, hogy egy komoly európai egyetemen a személyes szakmai teljesítménye elegendő a professzori cím megszerzéséhez.
Ha válasza nemleges, akkor lépjen vissza a jelöléstől, ha viszont igen, akkor mutassa meg azt az egyetemet, ahol az ő eredményei elegendőek az egyetemi professzori státusz megszerzéséhez.
Magyarországon minden program úgy kezdődik, hogy „legyünk a legelső, kerüljünk be az első X-be, váljunk a régió vezető izéjévé”, mintha ez politikai döntés kérdése lenne. A Corvinus Egyetemen egészen aggasztó színvonalú képzések is vannak (jogi képviselőnk írásban több példányban beadott javaslatát elfogadva nem nevezem meg őket), és aránylag kevés olyan oktatójuk van, aki nemzetközileg kiemelkedő tudományos teljesítményt mutatott fel (bajban lennék, ha fel kellene őket sorolnom).
Egyéni teljesítmények összessége vezet a kiválósághoz, nem Orbán Viktor személyes támogatása. Az egyéni teljesítményekhez pedig, többek között, tehetség kell. Lánczi András, aki a Századvég nevű intézményt (ez most nagyon megfontolt volt) a Prezihez volt bátor hasonlítani, nem valószínű, hogy tisztában van a tehetség fogalmával. Lánczi hasznos politikai kapcsolatokat tud szerezni a Corvinus-nak, azon az áron, hogy nem válaszol arra a bizonyos kérdésre, ahogy mások sem fognak majd válaszolni.
Lánczi András karrierje és kinevezése szégyen az országra és az egyetemre nézve, de majd összekacsintanak, akik össze szoktak kacsintani, és megfizetik az árat azok, akik meg szokták fizetni és leginkább, megmagyarázzák azok, akik mindent meg szoktak megmagyarázni. Majd hallgatnak azok, akik hallgatni szoktak, mert hallgatni ha nem is arany, de aránylag kifizetődő.
És ez itt most a jövendő rektor publikációs listája. Éljen vele együtt a Budapesti Corvinus Egyetem.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518916-6ae2e72e167cd' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518916&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518916-6ae2e72e167cd&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518916-6ae2e72e167cd' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Lánczi (és bajtársi köre) nagyon is tisztában van a tehetség fogalmával.
Gyűlöli és irtja is – merthogy útjában van.
Hát ez van, ehhez nincs mit hozzátenni. Azért megragadom az alkalmat, hogy kifejezzem elismerésemet a „jogi képviselőnk” nevű virtuális személy kitalálásáért. Nagyon jó poénokra ad lehetőséget, akkor is, ha csak kitalált személy. Szerintem Lánczi is az, és a többi jómadár. Ilyenek azelőtt nem léteztek, ezeket most találják ki.
Mégis hozzáteszek. Megnéztem a publikációit. Néhánynak az a címe,, hogy „Hogyan kell élnünk?” Hát szerző mindenesetre már tudja. A másik, hogy írt egy cikket, vagy mit „Filozófia a demokrácia árnyékában” címmel. Eddig nem hallottam a demokrácia árnyoldalairól. Hacsak az nem, hogy nehéz benne lopni. De hogy jön a filozófia a lopáshoz? El kell olvasnom a cikket, lehet, hogy egyszerre megvilágosodom a tudomány árnyékában…
@balmoral: esolap.hu/archive/entryView/219
ezt el is tudod olvasni. vannak benne érdekes részletek
@jotunder: Köszi! Ez az ember nem filozófus, csak annak hiszi magát. Ez az önképzőköri szintű dolgozat mindenesetre kicsit lerövidítve jó lesz akadémiai székfoglalónak. (Csak zárójelben jegyezném meg, hogy szerzőnk a baseballt nyilván azért nem tudja élvezni, mert még nem vette észre benne a labdát. Tényleg elég kicsi, meg gyors, nehéz észrevenni, és percepciója nélkül a játék valóban kissé anarchikusnak és szétesettnek tűnik.)
Lánczi András a futballnak az elemzésénél sajátos összefüggést tár fel, mert szerinte a futballcsapat egy hatalmi struktúra. Azt a kérdést nem feszegeti, hogy a focit két csapat játssza, így nem világos, hogy mindkét csapat hatalomként áll ki, vagy csupán az általa preferált csapatot tekinthetjük-e hatalomnak.
„Vannak benne irányítók és munkavégzők.”Értékelése máris az alá- és fölé rendeltségi viszonyokat emeli ki, függetlenül attól, hogy a fociban a játékosoknak konkrét funkciói vannak, és ezek egymás mellé rendeltek.
„A csapat munkásai persze nagyon fontosak /elnézően/, ők adják a csapatszellemet, de csak akkor lehetnek sikeresek, ha az edzőjük intelligens ember. Az edző azonban irányító és szervező, államférfi.”
Nem izgalmas, hanem szánalomra méltó, hogy Lánczi András a futballról szóló értekezését mintha a magyar kormányról adaptálta volna a foci világára. Függetlenül attól, hogy a két tevékenység nehezen hasonlítható össze.
@balmoral: meg fogsz lepődni, mennyi filozófus él ebben az országban. vagy negyven éve a katonságnál mezőgazdasági munkán álltam egy krumpliválogató gép végénél nyírturán. a feladat az volt, hogy az ömlő, válogatott krumplit egy zsákba felfogjam, majd a zsákot egy téeszkordéra föltegyem. egyszer csak odajött egy paraszt a maga zsákjával, hogy most akkor azt töltsem. kérdeztem, hogy hogy képzeli. mire azt mondta, hogy ez itten a szokás, hogy ez közös, és ha közös, akkor az övé is. „ez a filozófiánk”, tette hozzá magyarázólag. néztem a hülye föllebbvaló őrmesterre mellettem, hogy most mi van, az meg csak intett, hogy csináljam. a zsák megtelt, a paraszt rátette a maga kordéjára, az őrmester fölkapaszkodott mellé, oszt elzörögtek. ez egy nagyon komoly és patinás filozófiai iskola.
@incze: Én alkalmilag a budapesti köztemető krematóriumának a kéményén dolgoztam fiatalkoromban, kezdtek róla hullani a márványlapok, azt kellett nekünk kötéltechnika segítségével lefeszegetnünk, és egyenként leadogatnunk. Ott találkoztam az egy négyzetméterre vetített legsűrűbb filozófuspopulációval a halottmozgatók személyében. Mindegyik elővezette a maga lét-(és nemlét)elméleti fejtegetéseit két kocsmalátogatás között. Shakespeare nem az ujjából szopta…
@balmoral: Ez inkabb csak valamilyen kisessze, publi.
@Mariann19: Tovább cincálhatnánk az írást, de attól tartok, hogy a szerző azt nem filozófiai fejtegetésnek szánta, hanem afféle szatirikus röpiratnak, pamfletnek, parabolának. Ha szerző mégis komolyan gondolta volna, akkor mindenesetre meg kellene állapítanunk, hogy szemenszedett marhaság.
@jotunder: Nevezzük kis izének…
@Mariann19: orbán nagyon is megüti a megyehárom futballokos szintjét az országlásban. az edzői utasítások két főtípusát simán hozza, a stratégiait (védekezés: el kell rúgni, támadás: be kell lőni), és a taktikait (most épp kit kell lerúgni)
@balmoral:
Szerintem Lánczi András nem nagyon gondolkozott azon, hogy milyen műfajt válasszon a futball analíziséhez.
Fő, hogy a hatalom, és annak vezére a mindenek- felettiséget tükrözze.
A foci edzői státuszához pl. hogyan jön össze az államférfúi párhuzam.
Egy percig nem kételkedem írásának torz szellemiségében, így mélységesen egyetértek veled abban, hogy „műve” szemen szedett hazugság.
@incze:
Orbán a futball világából merítkezett, amikor megalkotta kormányzati filozófiáját.
Nagyobb baj, hogy gazdasági stratégiájában jelentős helyet foglal el ennek a sportágnak az infrastruktúrája.
Igen, rúgni, támadni és lerúgni, ez a gyakorlat eddig bevált a számára, kár, hogy a fair play-t nem ismeri, pedig a sportban /is/ az elért eredmények mellett ez lenne az érték.
Tudod, az ellent meg kell semmisíteni!
@Mariann19: Még ha hazugság lenne! De rosszabb: marhaság.
@jotunder: Joszip Visszarionovics is csak egy papneveldét végzett, oszt milyen nagy hadvezír lett belőle!!!
A zárt ajtók mögötti meghallgatásnak egyetlen lényeges kérdése a következő: Valóban szereti a mi kedves vezetőnket? És kész.
@RontoPal: A felsőoktatásban pillanatnyilag legfontosabb téma a pénz, pontosabban annak hiánya. Azok mögött az ajtók mögött a tisztelt urak a konkrét ígéreteket szeretnék meghallgatni, akkor is, ha tudják, hogy a fele sem igaz. De olyan jó hallani!
@balmoral: Van-e kecsegtetőbb ígéretet sejtető kijelentés annál, hogy: Őszintén szeretem a kedves vezetőnket?:-)
@RontoPal: És ezután jön a döntő kérdés: És a kedves vezető vajon viszontszereti- e önt? És ha igen, hány számjegyű az a szeretet?
@balmoral: Igaz, ezt a triviális következmény kérdést kihagytam a láncól.:-)
@balmoral:
Pintér Attila – Orbán Ráhel: A Fodbal
Lánczi, Ráchel és az oknyomozó Kunfalvi után szerintem jobban járt volna egykori alma materem, ha megszüntetik és sóval behintik a helyét. A diplomám évről évre veszít névértékéből.
Én kardoskodtam a múltkor, hogy ne tisztán google scholar alapú legyen a rezsimkurvák alázása, de akkor még nem sejtettem, hogy az önbevalló mtmt által megvilágított Termékenység bizony sokkal fájóbb, mint a Semmi… 100 darab magyar nyelvű, nem-idézett, jó eséllyel nem is referált zsurnalisztika arról a metakérdésről, hogy mi a politológia.
@Mister Gumpy: Lánczi a Világosság című folyóirat szerkesztője volt 1986-ban. A főszerkesztő akkor Lukács József volt, aki marxista valláskritikus volt, a Filozófiai Intézet igazgatója, akinek az alábbi műveket köszönhetjük
A Vatikán harca a természettudományok ellen. (Természet és Technika, 1952)
A klérus a természettudományok fejlődése ellen. (Szakszervezeti ismeretterjesztő előadások. A Népszava kiadványa. Bp., 1952)
A Vatikán a kapitalizmus elszánt védelmezője. (Természet és Technika, 1953)
A vallásos nézetek elleni harc módszereiről. (Propagandista, 1955)
Én azt gondolom, hogy Lukács akadémikus 1986-ban egy kőkonzervatív embert nem vett oda szerkesztőnek,persze lehet, hogy Lánczival kivételt tett.
@jotunder: Bevallom, a címek alapján nekem egész szimpatikus lett ez a Lukács József…
@jotunder:
Erre a „jelenségre” bökkentem én azt, hogy Lánczi nagyon is tisztában van a tehetség fogalmával.
Ahogy ifjúkorában a kimódolt marxista „beszédmód” volt az a vigaszág, ami minden területen esélyt nyújtott az ambiciózus másod-harmadvonalnak a „surranópályán” előzésre – úgy most is megvan az az ideologikus tájszólás, ami a főkegyúri füleknek kellemesebben cseng, mint a szikár „szakszerűség”.
@Mister Gumpy:
Keress hozzá Gecse Gusztávot is.
Ő volt a „népszerűre” hangszerelő a jeles csapatban.
Én bizony egészen kedvet kaptam Lánczi olvasásához. Ha valaki kíváncsi arra, mit nevezünk bikaszarnak,akkor javaslom eme alig két éves tanulmány átböngészését: szazadveg.hu/ld/t0i4u5r3f8o3x8c2v8m2_SzVF71full.pdf Az iromány hasznos információtartalma egészen pontosan 0 (nulla) bit. Minden egyes mondata őrületes baromság. Jótündér kedvenc tűzoltója a fasorban nincs hozzá képest.
@jotunder:
eddig nem értettem, hogy miért ekézed lánczit annyira. nos, elolvastam a fentebb linkelt esszét, meg egy szabadon választottat, amit a gugli kidobott, és azt kell hogy mondjam, hogy ezeket 90%-os eséllyel egy egyetemista összedobja zh címen másnaposan. parasztvakítás, mondhatni…
Tartalmilag nem tudom megitelni a filozofiai publikaciokat. Mennyisegileg viszont nincs vele gond: harminc ev alatt 118 publikacio, ebbol tavaly egy 200+ oldalas monografia.
@pont7: Javaslom, hogy olvass el néhányat a 118-ból! Talán elég lesz a felét…
Függetlenül Lánczitól, érdekelne, hogy mi a kritérium (kimondott vagy kimondatlan) publikáció szempontjából egy professzori kinevezéshez? Tudom, impakt faktor miatt nehéz mennyiséget számolni, de akkor is. Évi 5? 10?
@Mister Gumpy:
pont ez jutott eszembe: pusztán a címekkel nehezen tudnék vitatkozni, inkább kikérnék még egy kört. 🙂
@pont7: monográfia? a palgrave-nél a magánkiadás? naaa…..
@balmoral:
ti olyan gonocok vagytok…a lánczi az már tuggya ti meg még nem, hogyan lehet a semmiből valamit csinálni (lásd még a valahányadik nagyon nagy Bumm) és nagyon élvezi abban a világban ahol „ezek” léteznek ott ő egy boldog büszke és ember és kiemelkedik…egy pár címszót én is elolvastam a listából, hát nem akármi, a levédiabasznádi papíripar remek termékeket termel a papír mindent elbír
csak így tovább addig én itt döcögök a röhögénytől
@sárospataki lány: azt ránézésre meg lehet állapítani, hogy komoly műve nincs. egy sem. komoly dolgokat várnak el egy embertől, és nem kilóra mérik a komolyságot. ez egy igazi klasszikus posztkommer káeurópai életmű.
@balmoral:
azért ilyen gonoccnak tucc lenni? ez 182 oldal…a n yitóoldaltól pörsenések keletkeztek a …men, gonoccc vagyol
@jotunder: értem.
(én soha nem vágytam tudományos karrierre, ezért fogalmam sincs, hogy ez hogy működik, viszont legalább annyi infót gondoltam felszedni, amivel magam is meg bírom becsülni az ilyesmiket)
@jotunder: illetve, kell-e egy rektornak tudományos fokozat?
@Mariann19:
jaaaaaa a semmi körűljárása galoppban, Rocco mester a Fidélio ban: sok nagy semmit összeadva semmi lesz az higgyed el
én meg hiszek ha éppen ráérek és egyébként is „van Beethoven Lajos” amikor megmagyarosították… manapság eszt nem hallani?
@sárospataki lány:
attól függ, hogy mit rektor, ha „olyat” akkor igen, ha nem akkor lehet főkapás is
Lánczi Andrástól egyszer olvastam egy hetiválaszos szösszenetet, amiben diadalmas érvként rántotta elő, hogy Szophoklész nem volt liberális. Azóta már tudom, hogy van az elmélyült tudásnak olyan szintje, amit magamfajta egyszerű halandók sohasem fognak felérni ésszel.
az egész NER mottója lehetne Sherlock Holmes eme mondata (Félelem völgye, 1. rész, 1. fejezet):
Mediocrity knows nothing higher than itself; but talent instantly recognizes genius.
@jotunder: huh, ki ne derüljön, hogy pozsgay vitte oda belülről bomlasztani.
@Rodeo36: lfze.hu/hu/-/babos-gyula
neki nincs érettségije, pl.
@sárospataki lány: lánczinak van tudományos fokozata. a kérdés az, hogy egy politikai karrierista lehet-e rektor. szerintem nem jó, ha az lesz.
@jotunder: a zeneművészeti egyetem valójában nem egyetem, csak magyarországon ez a mánia. a világban a hasonló iskolákat általában nem tekintik felsőoktatási intézménynek. ami nem jelent semmit, attól az sem többet, sem kevesebbet nem ér.
@jotunder: nyilván nem jó, de én most mindenféle vélemény-nyilvánítás nélkül próbálok tanulni 🙂
(azért azt hozzátenném, hogy politikai kapcsolatrendszer és affinitás nélkül igazi látványos pofáraesés bármiféle ilyen szintű felsővezetéskedés bárhol a világon)
@jotunder: gondolom, ezt babosra írtad. nemtom, azért ez kicsit erős állítás, ha nem felsőoktatás, akkor mi? de én nem vagyok benne ebben az oktatósdiban, szóval lehet, hogy igaz.