Kiesett a Corvinus, a kulturális kormányzat pedig arra büszke, hogy a győri egyetem még a legelső ezerötszázba sem jutott be (sírásposzt)
A KESMA lapokban örömködik a minisztérim, hogy a győri egyetem az 1500+ kategóriába jutott a THE egyetemi rangsorban. Arról, hogy a Corvinus kiesett a listáról, hallgatnak.
A győri egyetem előtt végzett az ugandai Makarere Egyetem 801-1000 (holtversenyben az ELTE-vel), három ghanai egyetem, egyik holtversenyben a debreceni egyetemmel, kétszáz hellyel az ELTE előtt, egy etióp, egy kenyai, egy zimbabwei, egy zambiai, egy egyetem a fidzsi-szigetekről, most azt hagyjuk, hogy az izlandi egyetem a SOTE-n kívül minden magyar egyetemet kenterbe vert, maradjunk annál, hogy a győri egyetem előtt végzett még egy tanzániai, egy mozamibiki (komoly, Universade Eduardo Mondlane), egy mauritiusi, egy namibiai és egy nepáli egyetem. Igen, ezek harmadik világbeli teljesítménnyel írják tele a rezsimlapokat. És megmagyarázhatatlan, hová tűnt a Corvinus, ahová nagyon tehetséges fiatalokat vesznek fel.
Magyarország ennél sokkal, de sokkal többet érdemel. Neumann János, Teller Ede, Szilárd Leó, Kármán Tódor, Wigner Jenő országáról beszélünk, és arra legyünk büszkék, hogy egy egyetemünket csak ötszáz hellyel verte meg Uganda? Seriously?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16530910-682dc3b0241a3' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16530910&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16530910-682dc3b0241a3&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16530910-682dc3b0241a3' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Azt értem, hogy a kormányzati örömködés indulatot kelt, de ettől még érdemes átgondolni azt is, hogy vajon lehet-e reálisnak tételezni egy olyan összevetést, amiben ilyen eredmények jönnek ki (pl. Óbuda a BME elé kerül stb.) Nem akarom leszólni, merthát nem is ismerem, de mégis nehezen képzelhető el a fentebbi, iszonyúan rosszabb helyzetben lévő országok egyetemeinek fölénye akárcsak a győri egyetemmel szemben is, ahol amúgy meglehetősen német színvonalú gépjárműipari kutatások zajlanak (hahó, Audi), stb.
A THE elég alaposan kénytelen volt hozzányúlni az indikátoraihoz, mert a publikációs és idézettségi mérőszámai könnyen hekkelhetők voltak, azt éppen a „harmadikvilágbeli” egyetemek meg is tették, balhé lett belőle. De ez láthatóan még csak a folyamat eleje, lesz itt még barkácsolás.
Az pedig elég feltűnő, hogy a régiónk egyetemei milyen rosszul jönnek ki a THE tekeréseiből. A Károly Egyetem, a Jagello, Varsó messze a Semmelweis mögött és hát az utóbbi kiemelkedően a legjobb helyezésű intézmény a régióban. Akkor ettől most méltóak lettünk a felsorolt nagy nevekhez (akik nem biztos, hogy a mai tudományipari mércékkel annyira felmagasztaltak lennének)? Akik egyébként merőben sporadikus kapcsolatban voltak a magyar felsőoktatással: Kármán Rudolf semmilyenben, Teller épphogycsak, Neumann is elég határoltan. A több területen még ma is abszolut a nyugati véráramban működő magyar egyetemi műhelyeket sok nagy professzor hagyománya élteti, ennek a szuflája lassan kifogy, ami részben világtendencia (mármint a braindrain négy évtizedes jelensége), részben a saját elhibázott gazdaság- és társadalompolitika következménye. De erről a THE listáján a tanzániai és magyar helyezések összevetése lényegében semmit se mond.
Kármán Tódor (hidrodinamika) akart lenni, vagy Kálmán Rudolf (Kalman filter)?
Csak halkan jegyezném meg, hogy bayer és békés nullajóskák egykori elvbarátai miatt, ugye, a fentiek mind „Hungarian born U.S. scientist”-ek lettek (azzal tetézve, hogy azokat a kutatásokat, amik miatt ismerjük a nevüket, bizony a németek (eleinte) és az amerikaiak (később) finanszírozták, amíg MO el volt foglalva a kedvenc idegenrendészeti eljárásaival).
Már hogy kinek a mije?
Neumann János (Budapest, Lipótváros, 1903. december 28. – Washington, 1957. február 8.), Teller Ede (Budapest, 1908. január 15. – Stanford, Kalifornia, 2003. szeptember 9.), Szilárd Leó (Budapest–Terézváros, 1898. február 11.– La Jolla, Kalifornia, 1964. május 30.) , Kármán Rudolf (Budapest, 1930. május 19. – Gainesville, 2016. július 2.), Wigner Jenő (Budapest, Terézváros, 1902. november 17. – Princeton, New Jersey, 1995. január 1.)
Amikor ezek a tudósok elindultak, még érdemes volt magyar egyetemet végezni, ma már a bölcsit se szabad itt elkezdeni, ha valamit el akarsz élni!
@Galway:
Jó, azért hagyjuk a baromságokat. A kurmány mindent megpróbál elbas*ni amit lehet, de azért hosszan tudnám sorolni az ismeretségi körömben azokat az ITs/programozó/gépész arcokat akik BME vagy ELTE után lettek középvezetők a területükön nemzetközi cégeknél mindenféle plusz külföldi egyetem nélkül.
Az orvosokból pedig végképp nem nehéz megnézni hányan dolgoznak nyugaton mindenféle plusz egyetemi oktatás nélkül.
Ha az egyetemek minőségi rangsorában (mert ez ugye az akar lenni), olyan anomáliák vannak, amelyek a világról szóló, ide vonatkozó egyéb általános tudásunknak nyilvánvalóan ellentmondanak, akkor az legalábbis gyanússá teszi azt a rangsort. Ha gyanús, akkor nem fogadjuk el szó, vagy kritika nélkül. Valószínű, hogy a rangsor készítői teljesen jóhiszeműen jártak el, de úgy tűnik, hogy itt valamilyen okból (akár tudománymetriai hekkelések, akár mérhetőség bizonytalansága miatt, vagy bármi másért), a mérés félresikerült. Ha így van, akkor felesleges a megbízhatatlan, hamis eredményeken rugózni (akár pro, vagy kontra), hanem azt kell mondani, hogy tessék még dolgozni a problémán, biztosan lesz ez még jobb is.
Pár éve egy egyetemi kutatás kapcsán találkoztam olyan egyetemi oktatóval, aki
1. nem látta belülről azt a gyárat, amelynek szakemberigényei kielégítésére jött létre az egyetemi kar, ahol dolgozik. A dékán félévente megszervezetett egy-egy gyárlátogatást, amely azonban érdeklődés hiányában….
2. a saját 25 éves egyetemi jegyzeteit használta, és amikor a duális képzésű hallgatót, aki a gyárban azt hallotta, hogy a tanár által emlegetett eljárás anyagfáradási problémák miatt manapság nem használatos, megalázta és a teljes csoportot rendkívüli zh-val büntette.
3. és aki, hogy meg tudjon élni, az apósa szőlőjében tesz szert a méltó jövedelemre.
@muaddib00: Az ELTE és a BME néhány undergraduate elitképzése nyilván nagyon jó, bizonyos területeken a világ legjobb egyetemeivel is versenyképes lehet. Ezek a rangsorok nem ezt mérik. Nehéz is lenne.
@ipartelep: Ha jól számolom 36 iráni egyetem van az első ezerben. Ezeket a listákat meg lehet hekkelni, most két olasz egyetemről látszik, hogy valami nagyon furcsát csináltak. Az Óbuda vs. BME…. elég csúnyán néz ki, és mindenki tudja mi történt, sajnos jogi képviselőnk is….
@fortin2: csak erről van szó. lehozzák, hogy a győri egyetem bekerült az 1500+-ba, és közben arról álmodoznak, elég nyilvánosan, hogy hét éven belül a legjobb tízben leszünk az unióban a tudományos teljesítményt tekintve.
@jotunder:: a helyzet eggyel rosszabb: az elmúlt bő évtizedben elég sokat voltam kényetlen próbálni a midnenkori halljakendekkel megértetni 1. a global rankingek módszeretani korlátait/gyengeségeit stb. 2. a magyar esélyek realitását. Tíz éve kicsit mosolygó cinikusokkal találkoztam, akik poltikai kommuniációnak tartották az egészet és elfogadható árnak, ha cserébe pénz jön a felsőoktatásba.. Az elmúlt időszakban olyankokkal, akik komoylan elhiszik, ami beszélnek, No, ez a gond.
@ipartelep:
@fortin2:
Okés, tegyük fel, hogy a ranking hekkelhető. De azért az az állítás, hogy a harmadik világ összes egyeteme hekkeli, így került a búvárbéka seggének a magasságába, ezzel ellentétben a Corvinus teljesen tisztességes módszerekkel került az alá, szerintem nem hihető.
Ráadásul, ha mégis így lenne, akkor mi van? Attól még a Corvinus és a búvárbéka valaga relatív pozíciója továbbra is változatlan, csak a Khomeini Ajatollah Esti Egyetem sincs feljebb.
@szazharminchet: speciel az irániak nagyon értik ezt a hekkelés dolgot, ők ebben exportcikknek számítanak, igen, bizony, Magyarországon is. a legjobb ezerben van 36 iráni egyetem, ha jól számolom. egyiptomi is sok van. szerintem egyre kevesebben lesznek, mert a THE folyamatosan próbálja átkalibrálni a research impactot. egyébként fortin tanár úrnak igaza van, ezek a globális rangsorok erősen túl vannak értékelve, de mondjuk egy blogban lehet róluk beszélgetni. az hihetetlen, hogy a magyar tudományos élet vezetői miket hisznek el, ezek nem cinikus fideszisták, ezek komoly tudósok, akik osztottak-szoroztak és kijött nekik, hogy 2040-ben a világon (OK, csak a Naprendszerben) Magyarország a legjobb tízben lesz tudományos outputban.
@Galway:
Akkor nézzük meg, hogy ezek a tudósok milyen egyetemeket is végeztek:
Neumann János: ETH Zurich (vegyészmérnök), Pázmány P. (mai ELTE) (matematikus PhD)
Teller Ede: Karlsruhe (vegyészmérnök, nem fejezte be), München (fizikus), Lipcse (fizika, egyetemet váltott),
Szilárd Leó: Műegyetem (vegyészmérnök, nem fejezte be), Technische Hochschule Berlin-Charlottenburg (mérnök, nem fejezte be), Friedrich Wilhelm Universitaet Berlin (mai Humboldt, fizka, PhD)
Kármán Tódor: Műegyetem (gépészmérnök), Göttingen (PhD, hidrodinamika)
Wigner Jenő: Műegyetem (nem fejezte be, elégedetlen volt a kurzuskínálattal), Technische Hochschule Berlin (vegyészmérnök), doktori a Berlini Kaiser Wilhelm Institut für Physikalische und Elektrochemie-ben.
Szóval mintha már akkor is érdemes lett volna külföldön (is) tanulni.
A Corvinus-nál most már végépp nem számit a kertészeti (ami a corvinushoz képest jelentős volt főleg IF alapon), a veszpréminél meg most látszik hogy a keszthelyi karnak is volt értéke, legalább is indikátor szinten.
Ezek a számok nem csak az elmult egy évet, hanem kb az elmúlt 2-3 (4) évet értékelik, hiszen citációk nem azonnal születnek egy cikkre.
@jotunder: „az hihetetlen, hogy a magyar tudományos élet vezetői miket hisznek el, ezek nem cinikus fideszisták, ezek komoly tudósok, akik osztottak-szoroztak és kijött nekik, hogy 2040-ben a világon (OK, csak a Naprendszerben) Magyarország a legjobb tízben lesz tudományos outputban.”
.
Pedig ez nem raketatudomany. Pl van olyan intezmeny, ahol a kedves oktatoknak ki lett adva ukazba, hogy x idonkent legalabb y db Q1-es es z db Q2-es cikket kell produkalniuk, ahol x termeszetesen egy nevetsegesen alacsony szam. Mindezek mellett nyilvanvaloan orakat is kell adniuk (az oraterhelesuk konkretan egy kozepiskolai diakot is sirasra kesztetne, nemhogy egy kozepiskolai tanart), temavezetniuk is kell BS es MS hallgatokat, akinek nincs PhD diakja, az termeszetesen annyit is er, nem kotelezo, de kivanatos (Safranek tpiusu) diakjaik (o)tdk reszvetele is. Ja, es legyenek kedvesek kulsos cegeknek bermunkat vegezni, leven az egyetemnek abbol (is) van penze. Nem feltetlen az o karuknak, de hat most mit irigykednek.
.
Es a magyar felsooktatas felviragzik! Te kis hitetlen…
.
Bonusz: esetleg hetvegen, sajat koltsegen, ha megtenned, hogy kulhoni magyarokhoz kikacskaringozol es helyben oktatod oket. Milyen jo fej vagy, hogy mar vallaltad is onkent, koszi!
@jotunder:
Okés, értik a hekkelés dolgot. De most tényleg azt akarjuk beadagolni magunknak, hogy mindenki, aki a Corvinus előtt van, hekkelt, a Corvinus meg nem? És akkor mi van az ezen a blogon, általad megírt álkonferenciákkal és álpublikációkkal, hazai résztvevőkkel (nem pont tealevelkből jósoltak, de valami hasonló jellegű „jövőkutatás”), ha jól emlékszem?
(A második kérdés: az nem mutat valamit, ha még hekkelni is tufák?)
(A harmadik: Ráadásul azt mondtátok, hogy az ELTE azért van lejjebb, mint a debreciner putyinadíszdoktora egyetem, mert sok szakja van, és nem lehet mindben jó. A kurvánusznak is sok szakja van?)
@szazharminchet: : Ez az egész számomra, kívülálló számára, eléggé „kánya”. Az oké, hogy a kutatás+felsőoktatásban érdekeltek számára a téma részletei is fontosak. Én magamtól sose keresnék ilyen rangsorokra, de! ha szembejön egy (nem bivalygöröngyös korcsmájában összeállított), számomra „Default” elvárás lenne, hogy az Elte-Sote duót megtalálom az első kétszázban, és az első háromszázban valahol ott lelem Szegedet, Debrecent, meg a BME-t. Ha nem, akkor ez az egész „kvalitás-kvantálás-angolritmus”-ba 😉 csempészett hátsóajtó gyanúja (by harmadikvilág-szíriusziak-tudjukkik) erősen izzadságszagú (mondjam, hogy terelés?), és arra utal, hogy valami nagyon nincs jól (és nem az algoritmussal :-(). Nem igazán érdekel, amikor @JT felemelt nózival emleget holmi „komoly családi és intézményi hagyományokat”, de annyira érzékelem a „hagyományokat”, hogy itt valami el lett [censored], és sok a fügefalevél célzatú szófia beszéd :-(.
„Magyarország ennél sokkal, de sokkal többet érdemel. ”
Én azért ebben egyre kevésbé vagyok biztos. Sőt. Ennek az országnak Mohács kell. Újra és újra.
@ijontichy:
Szerintem az ilyen rangsoroknak egyrészt tényleg az a jelentősége, hogy ha valami kirívóan eltér a többi hasonlótól, mondjuk az ELTE vagy a Corvinus sehol sincs egy átlagos városi UK egyetemtől (nem Oxbridge, KCL, Durham, stb., hanem mondjuk Leeds, Birmingham, East Anglia), akkor világos, hogy a magyar felsőoktatás el van szabva (alulfinanszírozott, kézzel rángatott, politikai kretének által igazgatott). Másrészt, ha egy külföldi Európában akar tanulni, akkor meg fogja nézni. Szóval a magyar „egyetemek” nem lesznek képesek külföldi hallgatók tandíjából pénzt szerezni.
Amúgy a Janicsárképzővel mi van? Mintha nem lenne benne.
@szazharminchet: nem egyetem.
@jotunder:: Mi az egyetemség definíciója a nemzetközi rangsorok szerint, aminek nem felel meg a NKE? Valami olyasmi, ami miatt a művészeti felsőoktatás is kívül esik a listák hatókörén?
@naki: MCC, nem NKE.
A Corvinus már az én időmben (20 éve) is gyenge volt. Csak az tartotta benne a színvonalat, hogy volt egy jó nehéz felvételi, amihez elszántság kellett és bevállalós hozzáállás. Szóval a nagyon hülyék meg sem próbálták.
Mióta mindenkit felvesznek a pénzért és bent is tartják őket, azóta kb az összes egyetem szenved.
A színvonal ott kezdődne, hogy kiválogatják a jó diákokat, akikből aztán később jó tanárok is lehetnek.
@jotunder:
Én az NKE-re gondoltam, az sincs rajta.
@savaz2:
Ennél szerintem rosszabb a helyzet. A színvonal ott kezdődne, hogy a diákok elfogadható középiskolai oktatást kapjanak, hogy képesek legyenek normálisan teljesíteni az egyetemen. Utána el lehetne jutni oda, hogy a 2 (elégséges) ne azt jelentse, hogy átengedi a prof, hogy többször már ne kelljen szembesülnie azzal, hogy lehet ilyen keveset tudni, és ne is azt, hogy rossz napja volt a buszvezérnek, elkapta az ellenőr, úgyhogy neki is bele kell rúgni valakibe, hanem azt, ami a neve, hogy az illető elégséges tudással rendelkezik a további tanulmányokhoz és a szakma gyakorlásához, nem ő a legélesebb kés a fiókban, de vajazni elmegy. Azzal nem értek egyet, hogy azt vegyék csak föl, akit nem kell tanítani, vagy már tudja, vagy meg tudja tanulni magától is. A baj akkor van, amikor mást is felvesznek, de nem tanítják, nincsenek felzárkóztató kurzusok, nincs pedagógiailag felépítve az anyag.
@Galway:
Csak a bölcsésztudományt láttam belülről elég részletesen, és úgy tűnt, hogy a tehetségesebb diákok itthon diplomáztak, de már a hanyatló imprilistáknál doktoráltak, és hát visszafelé nem nagyon szálingóznak – mondjuk mire is tennék? Itthon minden „kihalt” professzor álláshelyét megszüntetik és a helyét behintik sóval.
Ami a pozitívum a dologban, hogy az itthon szerzett diplomával és nyelvtudással megállták a helyüket a nyugati phd programokban is.
Ja, gondolom ezért adták lejjebb a felvételi színvonalt.
Mondjuk pl a külkeren a Philip Kotler Marketing managementje volt a tananyag, Közgáz marketing szakon meg annak a gyenge kivonata. Üzleti informatikának semmi köze ahhoz, amit húsz éve csinálok ezen a címen. Azt ezt tanítók legtöbbet ősmagyar-sumér nyelvészetben publikálnak legtöbbet.
Mondjuk nem a diplomával, hanem azzal lehet érvényesülni, hogy valaki akar és tud is tanulni.
@savaz2:
Egy valamire való diploma azért elvileg igazolja, hogy az illető (legalábbis) tud(ott) és akar(t) tanulni, hiszen egyszer már megtette, valamit tanult ahhoz értőktől, akik ezt kompetens módon ellenőrizték is. Ehhez persze meg is kell adni a lehetőséget, kell felkészült oktató, akarat, ésszel megválasztott tanterv (nálunk az ú.n. „világszínvonalú” szakokon is nagy tradíciója van pl. annak, hogy a hallgatóra rázúdítanak egy olyan könyvet, amit eredetileg doktori képzésre szántak, mert „mi majd megmutatjuk”).
Korreláció van, de messze nem 1.
Már csak a szenátusokat, meg az autonómiát kell megszüntetni és minden oké lesz.
https://index.hu/belfold/2023/09/30/kodolanyi-janos-egyetem-domokos-tamas-felsooktatas/
https://qubit.hu/2023/10/02/egyetlen-emberrel-sem-beszeltem-meg-aki-szeretne-hogy-a-mi-egyetemunk-is-modellt-valtson-rettegunk
.
„Ami pedig a fizetéseket illeti, a modellváltó egyetemek esetében a kuratóriumok és az állam között van egy szerződés, amelyben az egyetem tételesen vállalja, hogy mely paraméterekben ér el javulást a jövőben. Az erre adott időszakot követően pedig a fizetések – elméletben – a vállalásokban megfogalmazottak teljesítésének a függvényében nőhetnek, de akár csökkenhetnek is. Amennyire én tudom, a legtöbben brutális scientometriai javulást vállaltak, vagyis – ha a kormány tartja magát a kuratóriummal kötött megállapodásához – a későbbi fizetésük csak akkor maradhat relatíve magas, ha javítanak a publikációkban elért eddigi pontjaikon.”
.
„Vállaltak”, az, ugy.
@KennyOMG: Engem Freund mellébeszélése nyűgözött le. Nyilván nem voltam ott személyesen és nem tudom kizárni, hogy a qubit tendenciózusan válogatta az idézeteket, de ekkora semmitmondást produkálni már tiszteletreméltó teljesítmény.
\
Ja, és Írók, alkossatok remekműveket!
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:: Érdekes, az én olvasatomban Freund egyértelműen a mostanti európai vezetés arroganciájáról és brutalitásáról beszél, ami a magyar diákok lehetőségeit rombolja. Persze a rébuszokban fogalmaz, ami lehetővé teszi, hogy tagadja, hogy így értette volna (plausible deniability), de tudja, hogy azért mindenki érteni fogja, mire gondolt a szerző.
Úgy mellékesen: jövőre a SZTE jókorát lép előre az ARWU-nál, fontos indikátorban kap pontot a Karikó Nobel-díjjal. Ez az égegyadta világon semmit se jelent az egyetem mai teljesítményére nézvést, csak hát ilyen a ranking…
@valamár:
A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz. Ha mindenki beleegyezik én nem ellenzem.
@nyulambator: Csek egy mondat: „… jó lesz ha mindenki beleegyezik …” Így vessző nélkül, mint a könyvfóliázó (daráló?) törvényben.
Akkor már legyen itt az eredeti szöveg is:
Reginam occidere bonum est timere nolite et si omnes consenserint ego non contradico.