Tegnapesteszínház
Ma lesz a tizennegyedik március vége óta, a tizennegyedik darab, tudom, de ez van. Tegnap volt a Mefisztóland bemutatója a Katonában, elég vicces ilyenkor az előtérben járkálni if you get my drift, de a mi előadásunk csak negyed nyolckor kezdődött a Sufniban.
Rujder Vivien fél méterre tőlem vágta el a saját torkát az Isten, haza, családban, amit meg kellett néznünk másodjára is, harmincéves, gyönyörű színésznő, a Hunyadiban ő lesz Szilágyi Erzsébet (az a nagy kurzusfilmsorozat, amit csilliárdokért csináltak meg, ennek van bizonyos jelentősége a darab szempontjából), amennyire ma Magyarországon lehet sztárnak lenni, ő egy sztár. És Béres Bence, aki csak egy évvel fiatalabb nála. Egyike azoknak akik végül Ausztriában kaptak diplomát, Magányos emberek, Extázis, mi a Free Szfe-s Nép ellenségében láttuk először a MU-ban. Neki van egy hangja, amihez kell némi acquired taste, de utána…
A darabot improvizációk és önéletrajzi elemek felhasználásával a huszonhat éves Bíró Zsombor Aurél írta, és a Z-generációs kultuszfigurának számító Kizlinger Lilla – a lány a Magyarázat mindenre-ből- rendezte, aki persze ott volt az előadáson, nézte, hogy lesz-e hely mindenkinek, és hát majdnem.
Most mit mondjak, ilyesmiért jövök haza. Ezekért a fiatalokért, ezért a tehetségért, színészekért, matematikusért, vagy ők a magyar jövő, vagy nincs magyar jövő.
Ezek a gyerekek valamit jobban látnak nálunk, jobban látnak nálam (persze az én gyerekességem valamennyit segít) is persze, nem merevedtek még bele az ügyeinkbe, harcainkba, hiábavalóságainkba, és szerencsére nem is próbálják tiszteletben tartani az ügyeinket, harcainkat, hiábavalóságainkat. Tarnóczi Jakab és Azahriah korosztálya, akiket nehezebb lesz átbaszni Viktor, nehezebb lesz szolgáiddá tenni, nehezebb lesz hazuggá tenni, nem biztos, hogy sikerülni fog.
Ehhez a darabhoz bárki tud viszonyulni, bárki, aki volt már abban a helyzetben, aki a saját érzéseivel sem tudott megbirkózni, aki veszett már el a nemek, igenek és talánok között, és hát nyilván benne van az a szartenger, amiben ez az ország lassan elmerül, de arról inkább majd a Mefisztóland.
“Tarnóczi Jakab és Azahriah korosztálya, akiket nehezebb lesz átbaszni Viktor, nehezebb lesz szolgáiddá tenni, nehezebb lesz hazuggá tenni, nem biztos, hogy sikerülni fog.”
Opponálok kicsit, de csak ebben az egy, pici, jelentéktelen mellékszálban. Már sikerült a Viktornak. Oda se néztünk, és már… Ugyanis a népszerű diktátorok (Sztálin, Hitler, Mao, Viktor) népszerűségének, vagy népszerűtlenségének kérdése nem korosztály-kérdés. Mindenki szereti, nagyjából egyformán a korosztályokból, vagy amikor népszerűtlen lesz, akkor kevesen szeretik (nagyjából egyforma korosztályi megosztásban). Melyik most a Z-generációnál (is) a legnépszerűbb párt? Na ugye! Ha a diktátorok be tudják hülyíteni a sokat látott, “tapasztalt nyugdíjast” (márpedig be tudják), akkor miért ne tudnák behülyíteni a világról kb. semmit, vagy alig valamit tudó Z-generációst?
Ezen a fronton, így nincs remény, ehhez a melóhoz mást kell (ene) vinni.
.
Igazat adok @ipartelep:nek; bár nem hivatkozik adatokra, csak feltételez valamit. Nem ismerjük az arányt, de az valószínű, hogy a Z-generációt nem terhelik (szocializációsan, tehát elkerülhetetlenül) mindazok, amelyek a korábbi generációkat igen. És mégis, nem hinném, hogy…
.
Szóval, ismeritek a viccet a rabbiról, a poénnal: “neked is igazad van fiam”. (Ha nem, szívesen elmondom.)
.
Ami pedig Jótündér rajongását illeti. Nem szeretjük bevallani, pláne szembenézni vele, hogy mi öregek (Jótündér hozzám képest taknyos kölök) szeretnénk, de nem tudjuk visszaforgatni az idő kerekét (bocs a közhelyért!).
Szeretnénk, ha ugyanolyan fiatalok lennénk, mint azok, akiket itt Jótündér emlegetett. Jó volna 26 évesnek lenni, és ugyanolyan csodákat alkotni, mint ők. És amit még kevésbé szoktunk bevallani: örülnénk mint majom a farkának (ez nem trágárkodás volt), ha egy hasonlóan vonzó/szép/csinos/erotikus ifjú leány/fiú ugyanolyan csábosan tudna ránk nézni/viszonozni a nézésünket őrá. Ha átölelne, randizna velünk, netán bevinne az ágyába…
.
Kurvára szoktam szenvedni ettől. Ti talán nem?
.
Igen, itt megint csak az lehet a baj, hogy a körúton belülről, a pár megmaradt független színház nézőteréről, a Rényiben tartott konferenciáról nem lehet kilátni a főváros határán túlra, ahol korosztálytól független sötétség dúl. Érdemes megnézni ezt ezen belül is leginkább a harmadik ábrát. A település összes többi mutatója (ideértve a korosztályi eltéréseket is) közelébe se jön az iskolázottság hatásának. Ahol iskolázottak vannak, ott szar a fidesz eredménye. Nem véletlen, hogy a közoktatást tudatosan rombolják, a tankötelezettség határát levitték, akit lehet terelnek a szakoktatás felé. Itt van egy térkép a 2022-es népszámlálás szerint a diplomások arányáról a lakosságon belül. A KSH oldaláról van (https://map.ksh.hu/nepszamlalas/) de persze a deep-link nem működik, ezért csak a képet tudom idetenni.
@nyulambator: Ebben a Két Magyarország elemzésben ez lepett meg nagyon: “Az ellenzék leginkább ott tudott erősödni, ahol relatív magas a 65 évnél idősebbek aránya.”
Mégsem a 13.mézesmadzag duma számít, hanem hogy a vének láttak már karón hazug varjút?
A másik érdekesség, hogy hiába az iskolázatlanok a leginkább fidesz-szavazók, mégis ők vannak legkevesebben egy grafikon szerint a fidesz mellett, nyilván többségük nem is szavaz.
@obeszel: “Ennek az összefüggésnek lehetséges magyarázata, hogy azokon a marginalizált – pl. a tulnyomórészt cigánylakta – településeken, ahol a Fidesz nagyobb támogatottságra számíthat, a várható élettartam is alacsonyabb a kilátástalan szociális körülményeknek köszönhetően, ezért arányaiban kevesebben kerülnek ki a 65 évnél idősebb korosztályból.”
https://444.hu/2024/04/28/miert-ne-lehetne-a-fiataloknak-egy-sajat-mediumuk?utm_source=Reggel4&utm_campaign=9e05147e8d-EMAIL_CAMPAIGN_2024_04_28_11_00&utm_medium=email&utm_term=0_d11ada31a9-9e05147e8d-%5BLIST_EMAIL_ID%5D
@hakohen: Van ilyesmi profiban is, mobil appal, mindennel. Jó lenne tudni, hogy ezeknek mekkora az elérése zsákfalvakban, vidéki szakiskolákban.
Hiv.: @hakohen:
Valamikor volt olyan újság, hogy Tallózó. A többi lapból válogatták a tartalmat. Aztán a vidám elmúltnyolcban blogok százai szemlézték a híreket, a sajtó meg a blogokat, aztán amikor ezt megszüntették, és az újságokat , blogokat felszámolták, maradt a Mandiner szemlézni, meg az Index szájbarágó, most meg ezeket sűrítik be egy még kisebb formába. A hírek 100 százaléka Orbánról szól. Az ellenzék nem csinál semmit. Nem csoda, hogy unják a fiatalok. Egy rusnya öregembert nézni, ahogy számolja a pénzét….
@hakohen: Még ha ez is lehet mögötte valamennyire, ez még mindig jobb, mint gyűlölködve irigykedni a fiatalokra…
.
@excombo:
.
Hát persze hogy jobb! Azt akartam mondani, hogy ez a természet rendje. De attól még irigykedünk és vágyakozunk valami után, ami egyre elérhetetlenebb az évek előrehaladtával.
.
Bizonyos értelemben a gyűlölködés is a természet rendjéhez tartozik. Akik gyűlölködnek, azok is frusztráltak a hiábavaló vágyakozás miatt. Ők viszont képtelenek ezzel valamit kezdeni, pl. értelmes és társadalmilag hasznos tevékenységbe átfordítani – egyáltalán szembenézni az egésszel. Marad nekik a gyűlölködés és ami még rosszabb: az aktív ártás, agresszió, gonoszság.
.
@hakohen: : Nincs rosszabb, mint amikor nem vagy képes derűsen szemlélni az elkerülhetetlen “hanyatlásodat” ;-). Illetve van: amikor le akarod verni a kihagyott dolgaidat másokon és… lásd az utolsó mondatod :-(.
Nem hiszem, hogy gyűlölködő lennék, viszont kurv@ irigy vagyok!
Hiv.: @hakohen:
Szerintem nem jó, de nem is tragikus. Mármint az, hogy az idő előrehaladtával bizonyos dolgok már nem olyanok, mint annak előtte. Az azért eléggé nagy megnyugvást ad, ha belegondolsz, hogy mindenki így jár (meg hogy mindenki meghal egyszer – képzeld el, ha csak neked kellene meghalnod, és a többiek halhatatlanok lennének, az micsoda blama lenne). Ha sikerül valamilyen kiegészítő pótlékot, örömforrást találni, akkor meg egészen elviselhető a dolog. És a mai világban már eléggé sokféle örömforrás lehetséges. Olyan elfoglaltságok, hobbik, szórakozások, amelyek méltók, és jók neked. Nekem ugyan még megvan az, amit te annyira hiányolsz, de ráéreztem arra is, hogy milyen lenne, ha nem lenne meg. És rájöttem, hogy nem is annyira fontos, nem hiányzik annyira. Mert vannak más dolgok is (égen, s földön Horatio…). Hogyha ezeket a más dolgokat nem sikerül megtalálni, az persze némi gondot jelenthet. Próbálkozni kell, és persze szerencse is kell hozzá. Csak egy személyes példa: én évtizedekig rendkívül jól elvoltam (ama itt általad nevezett mellett) a focival, a zenével, a könyvekkel, a filmekkel, stb…. soha nem unatkoztam, mindig nagyon jól elszórakoztattam magam (magam), szerencsés alkat is vagyok, mert ehhez még csak társaságra sincs szükségem. Aztán jött az internet kb. 25 éve, amely teljesen szélesre tárta a világ kapuját, ami addig sem volt nagyon szűk nekem, de onnantól aztán kánaán… Aztán, később, felfedeztem a fegyverkovácsolást, a késcsinálást , és mivel egész életemben késbuzi voltam, és végre alkalmam nyílt olyanokat csinálni magamnak amik nekem tetszenek… hát ez egy igen kiváló szórakozásnak bizonyult. Úgyhogy, azt mondhatom, hogy most el vagyok halmozva az élvezetekkel… Persze, az idő ilyenkor már rövidül, és emiatt egyre értékesebb lesz. Már nincs idő a hülyeségekre, azokért kár, meg kell ragadni a jó, és a szép lábát, és nem ereszteni.
@ipartelep: : “Már nincs idő a hülyeségekre…” Ahogy szoktam mondani, az én képzeletbeli alkotmányomban, az állammal szembeni elvárások terén (mint “elsődleges irányelv” ;-)) előkelő helyen szerepelne (kedvenc “k̶á̶v̶é̶h̶á̶z̶i̶ hordóbeli életművészem” Dió után szabadon): Ne vedd el tőlem azt, amit nem adhatsz! Ne vedd el tőlem az időt!
@ipartelep: “Már nincs idő a hülyeségekre…”
“Az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz bort igyunk.” (Goethe)