Kinek hazudik Lánczi András?
Eredeti szerző: jotunder
A Corvinus rektora interjút adott a corvinusonline-nak.
” Az én koromban az, hogy az ember publikál, egyfajta lelki kényszer. Folytatni szeretném eddigi tevékenységeimet, elsősorban az idegen nyelvű publikációimat. Az utóbbi 5 – 8 évben elsősorban külföldön publikáltam, ezt mindenképpen szeretném folytatni.” – nyilatkozta.
Lánczi Andrásnak soha életében egyetlen egy komolyan értékelhető, észrevehető publikációja nem volt, és az elmúlt nyolc évben is főleg magyar jobboldali folyóiratokban publikált, kiadott egy könyvet nemrég a Palgrave-nél, aminek nem volt semmiféle fogadtatása. Lánczi András nincs rendesen kiképezve a szakmájára, nem voltak mesterei, és az interjúból is látszik, hogy mennyire nincs fogalma a nemzetközi felsőoktatási versenyről.
Lánczi magának hazudik, magáról is, meg a Corvinusról is, szemben mondjuk Orbánnal, aki leginkább az országnak szokott hazudni a magyar felsőoktatás állapotáról.
Lánczi rezsimideológusi karrierjét egyetemi vezetői karrierre cserélte, valószínűleg azt is elhiszi, hogy a rektorságot nem kizárólag Orbán Viktornak köszönheti. Hatvanévesen szembe kell néznie azzal, hogy mit ér az élete, ha kihagyjuk belőle Orbánt. Úgy gondolom, hogy nekem is van esélyem arra, hogy egyszer hatvanéves legyek, és akkor talán rám is vár valamiféle számvetés. Nekem is végig kell majd gondolnom azt, amit most Lánczi gondolt végig. Nem biztos, hogy ez mindig olyan egyszerű.
A magyar politika rengeteg középszerű emberből csinált már „éltudóst”, nem Lánczi volt az első. Lánczi azért érdekes, mert mintha valóban el akarna távolodni a régi szerepeitől és mintha valóba fontos lenne számára az Orbánon túli létezés. Amivel most szembe kell néznie az az, hogy ez mind nem elhatározás kérdése.
Lánczi nem tehetséges ember. És erről nem tehet. Ez a Jóisten dolga. Nem kapott erős képzést, amiről még mindig nem ő tehet, hanem Kádár János rendszere. Ő a Konzervatív Kiáltványból csinált karriert és pénzt, ami még mindig nemesebb dolog, mint a 888.hu-ból karriert és pénzt csinálni. Mindazonáltal a magyar nihilizmus lényegéről van szó, a korai önfeladásról, a cinikus élethazugságokról, a teljesítmény nélküli életekről, amelyek Zitácska „kutatóprofesszor” asszony sokszoros egyetemi professzori fizetésében csúcsosodnak ki. Lánczi karrierje sajnos példa a fiatal jobboldaliak számára, akik még azt a majdnemsemmit sem hajlandók megtenni, amit Lánczi produkált, ők az egyetemi padokból egyből a rezsimintézetekbe kerülnek, migránselméleti tanulmányokból veszik meg életük első lakását, ami később majd kap egy kis örökpanorámát.
Ezek a karrierek népszavazásról népszavazásra szálldogálnak, mint valami bíbic. Időnként megjelenik egy könyv arról, miért nő a magyarság seggén furunkulus a genderelmélettől, vagy a melegházasságtól, ezekből lesznek a sportosabb autók. Ilyenek a létező karrierutak, ez az, amit tizennyolc évesen tanítanak meg most egy generációnak, például Lánczi András. Aki ne csodálkozzon, hogy ezeket a karriereket a Lajtán túl nem fogják annyira értékelni, mint a hódmezővásárhelyi pártbizottságon. Még tragikus hős is válhat belőle, ha egyszer abbahagyja az öncsalást. Mert ezt nem lehet büntetlenül csinálni. Sem egy egyetemi tanárnak, sem egy országnak.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518862-69d95aa8e79d1' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518862&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518862-69d95aa8e79d1&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518862-69d95aa8e79d1' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@ugaryou: Ez kész:
http://www.migraciokutato.hu/hu/staff-member/korom-maria/
Korom Mária az újvidéki Educons Tudományegyetem Üzleti Szolgáltatások Karán végzett közgazdászként, hallgatott jogot a Novi Pazar-i Tudományegyetem Jogi Karán, jelenleg pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Közszolgálati Kapcsolatok biztonsági tanulmányok szakirányán szerez diplomát. 2007-2010 között bel- és külpolitikai újságíróként dolgozott a vajdasági Pannon RTV-nél; 2010-2011 között az Echo TV brüsszeli tudósítója volt. 2010-2014 között Nyugat-Balkán szaktanácsadóként az Európai Parlamentben dolgozott Brüsszelben, valamint az alelnöki kabinet Egyházakkal és nem vallási szervezetekkel való kapcsolattartásáért volt felelős. 2014. júliusa óta Budapesten él. Jelenleg a Független Rendészeti Panasztestület nemzetközi kapcsolatokért felelős szakreferense. Főbb kutatási területei: a Nyugat-Balkán migrációs kérdései, radikalizálódása, és biztonságpolitikai kihívásai.
@Wolff: fantasztikus, nem? A tanulmányokat hosszan sorolják, ne menjünk bele hogy milyen színvonalúak ezek, no de hogy SEMMI közük a migrációkutatáshoz az ténykérdés. Parasztvakításnak azért elég jó, mert a civilek számára nyilván meggyőző, Novi Pazar, na ugye.
@nandras01: Ígv van. Ez az ország ezt csinálja már vagy 100 éve.
@ugaryou: Mi ezzel a baj? Az egy muszlim egyetem, ebből is látszik, hogy szakértő. 🙂
@snakekiller23:
Az a 70-30% os leosztás amit még Dávid Ibolya emlegetett az nem múlt el csak az arányok változtak
index.hu/belfold/2016/09/16/ha_osszeomlik_az_mszp_a_fidesz_osszetakolja/
@Wolff: igen az. ő is. Mondanom sem kell egyébként, hogy országszerte haknizik ez a kutatóintézet és vezető kutatói, mivel kell a szakmai alátámasztás is okt 2 előtt.
@jotunder:
.
Kicsit talán off (de nem nagyon):
magyarnarancs.hu/publicisztika/levalthato-e-demokratikusan-egy-nem-demokratikusan-mukodo-hatalom-a-godel-tetel-es-a-politika-100859
Névrokon? (Nem Gödel, hanem a cikk szerzője.)
.
@HaKohen: Huh, de gyenge cikk. Tipikusan erőltetett használata egy matematikai/halmazelméleti fogalomnak a társadalomra, relevancia és heurisztika nélkül, ráadásul tényszerűen sem igaz. OV rendszerének bűnös és kártékony vonásai minden további nélkül megváltoztathatók/kijavíthatók a szabályrendszeren belül, ha másnál, van a hatalom, még a kilencévekre hosszabbításokkal bebetonozott tisztségviselők ügylében is, nem is szólva a törvénytelenül vagy összejátszásokkal szervezett vagyonokról.
Semmi más nem kell hozzá, mint parlamenti többség, szilárd erkölcsi integritás, mozgósítóképesség és világos korményzéási-társadalmi célok/elvek. (vagyis nem fog ilyesmi történni a következő tizenöt évben).
Poficekem, Vincentem, az Interneten ott van Lánczi publikációinak a jegyzéke, ami azért nem kevés. Volnál szíves előrukkolni Te is a publikációiddal ?
@gmihaly621: Az Interneten ott van jótündér publikációinak a jegyzéke is.
@gmihaly621: fogd szépen meg Lánczi életművét és egyenként nézd meg, hogy a cikkei milyen kategóriában vannak eszerint a lista szerint
lamp.infosys.deakin.edu.au/era/?page=forsel10
van A*,A, B, C és „futottak még”.
Én nem tudok B-szint cikkéről sem, csak pár (kettő?) C-ről és számtalan nem minősítettről. A dolog részben területfüggő, de azért a tanársegédek akik egy végleges állásra jelentkeznek rendelkezni szoktak B cikkel (és nem ritkán A-val).
Az én publikációim nem tartoznak rád. Nem vagyok közszereplő.
@ámbátor: A dolog úgy működik, hogy megnézzük egy közepesen jó brit egyetem politikatudományi tanszéke 40 éves oktatójának a google. scholar oldalát és összehasonlítjuk láncziéval. Nem Oxbridge, de még csak nem is Top20, közepesen jó. És nem egy 50-es professzoréval,hanem egy 40 évessel. Én ezt az összehasonlítást elvégeztem. Lánczi arca lényegesen nagyobb az optimálisnál.
@jotunder: egy közepesen jó angol egyetem azt jelenti, hogy kb top100 környékén van. Na most a magyar egyetemek egyike sincs benne jelenleg a top 500-ban. Ez az összehasonlítás egyszerűen nem logikus: ha Lánczinak olyan nemzetközi ismertsége lenne, mint egy közepes angol egyetem egy profjának, akkor Lánczi egy közepes angliai egyetem profja lenne, nem egy 500+++-os magyar egyetemé.
Ha ’ez a dolog így működne’, mint mondtad, akkor praktikusan senki nem lehetne kinevezhető Magyarországon egyetemi tanárnak, legalábbis a puha tudományokban, hiszen itthon egy professzor idézettsége meg sem közelíti egy top30-as egyetem tanársegédjének az idézettségét. A meg sem közelíti-t úgy érve, hogy tízszeres, hússzoros arányok vannak, a tanársegéd javára (épp a napokban néztem meg pár állásajánlatot). Ha megközelítené, akkor viszont nem itt lenne, szóval a dolog nagyon ellentmondásos ebben a keretben. S minthogy az USA-ban például nem fix fizetések vannak, mint itt, ezért az eredményesebb nemzetközi szintű kutatók nyilván olyan helyekre mennek, ahol jobban megfizetik őket (na nem Magyarországhoz képest, mert az nyilván eleve nem játszik, hanem a Harvardon az UCLA-hoz képest), nem is várható el, egyszerűen ésszerűtlen, hogy azok a kutatók, akik elmennének egy jobb helyen is, egy sokkal rosszabb helyen legyenek. A tudományszociológiai szempontok tovább árnyalják a képet (milyen adatbázisokhoz, publikálási lehetőségekhez és konferenciakeretekhez fér hozzá egy közepes angliai egyetem professzora, és milyenekhez egy magyar kollegája) de a fentiek e nélkül is egyértelműen bizonyítják szerintem, hogy ezek az összehasonlítások nem túl értelmesek, legfeljebb gúnyolódásnak jók, de nem érvnek. Ettől még persze Lánczinak lényegesen nagyobb az arca a kelleténél, ráadásul nagyon kártékony is.
@jotunder: Höhö, az én A szintű cikkeimben lényegében semmi részem nem volt, csak udvariasságból odaírták a nevem, mivel én adtam a vizsgálat tárgyát. A B-sekben megjelent hosszas merengéseimben rengeteg munka van, csak kevés a hatása. Magyar kollégák még véletlenül sem hivatkozzák, de ez az ő kicsi dolguk. Szerencsére nem kutatóintézetben vagy egyetemen dolgozom hivatásszerűen.
Szóval csak azt akartam mondani, hogy ezek a listák mifelénk nem nagyon jelentenek semmit, pláne nem társadalomtudományi területeken. Egyébként ismerek egyetemi embereket, velem egykorúakat, akik még nálam is gyengébben építik a tudományt.
@fortin2: eleve téves kiindulás a demokratikus jogállamot axiomatikus rendszernek, az alkotmányt axiómagyűjteménynek feltételezni. Az alkotmány jogi norma, a jogi normát egy adott időpontban megfelelő érdekérvényesítő képességgel rendelkező hatalom hozza létre, azért, mert valamely területen szabályozási szükséget érez. A jogállam attól lesz jogállam, hogy ezeket az érdekeket a fékek és ellensúlyok rendszerével egyensúlyban tartja, ezért a norma védelmét a lehető legszélesebb kör érheti el, és nem attól, hogy vannak a szent szövegekben lefektetett jogállami dogmák, amelyektől soha, semmilyen körülmények között nem lehet az axiómák sérelme nélkül eltérni.
Ezzel az erővel a jogállamot sokkal inkább hasonlíthatom a déli szilváslepényemhez.*
————-
*Sokat dolgoztam vele, voltak benne jó dolgok, és mostanra elfogyott, anélkül, hogy bárkiben túl mély nyomot hagyott volna
@Érvsebész: Sőt, azóta már a magyar jogállamiságéhoz hasonló metamorfózison esett át.
Gödel nemteljességi tételét (majdnem) kizárólag kóklerkedésből lehet a valódi világ ügyeibe belekeverni.
@jotunder: magyarnarancs.hu/egotripp/matematikai-istenbizonyitek-mero-laszlo-maga-itt-a-tanctanar-92336
@dvhr: Mérő ezt jobban is el tudná magyarázni, nagyon alulról lőtte az IQ-t. Egyébként a gödeli ontológiai érv egy logikai levezetés az S5-ben, nem pedig matematikai bizonyítás.
@ámbátor: Ha a bloggeri ténykedésére gondolsz, azok tudományosnak nem mondhatók.
@jotunder: Ha jól látom, az utánam következő kommentelők elvégezték helyettem a munkát és felhomályosítottak Téged arról, hogy merre is van az amarra.
@gmihaly621: kedves korlátolt értelmű medvebocs.
Egyrészt rosszul látod. Másrészt jótündér idézettségi indexe a netes adatok szerint:
……………..all …. since 2011
Citations 961 675
h-index 18 14
i10-index 25 22
Ez, csak hogy te is értsd, azt jelenti, hogy egyebek közt van 25 olyan publikációja, amit legalább 10 független cikkben hivatkoztak, ebből 22 az elmúlt öt évben.
Ezzel szemben Lánczi andrás legfontosabb publikációinak listájában 10 publikáció szerepel. Ezeknek összesen van 17 hivatkozása. Ebből 13-at (8+5) elvisz két magyar nyelvű cikk a múlt századból. Nyilván A kategóriás világlapokban hivatkozták ezeket. A maradék négy hivatkozás sem az elmúlt öt évből van.
0 darab cikkének van tíznél több hivatkozása.
Mindezt csak azért írtam ide, mert jótündér úgyse fogja.
Nagy különbség van aközött, hogy jótündér tudományos munkásságából te meg én együtt se értenénk meg semmit, Lánczinak meg nincs értékelhető tudományos munkássága. A lányomnak több hivatkozott cikke van az elmúlt öt évből, pedig még most phd hallgató.
@flort: „akik még nálam is gyengébben építik a tudományt”
Ha ezt tudja is magáról, akkor nincs akkora gond. De, ha magát komoly kutatónak gondolja…
@poszt: Egy bizonyos kor felett és eredménytelenség után elsősorban magának, önigazolásként…