Kis magyar kultúrposzt Szabó Magda ürügyén
Hont András egy Facebook-posztban rendszerhű (Kádár-rendszerhű) írónak nevezte Szabó Magdát, aki 1986 decemberében, kilépett az Írószövetségből. Ez a poszt ürügye.
Szabó Magdáról Esterházy Péter azt írta:
„Rögzíteném: Szabó Magda irodalmunk utolsó nagyasszonya. Több ilyen már nem lesz. Azt gyanítom, volna majd még e címre jelentkező, lesz akarás, de mutatis mutandis olyan ez, mint az Illyés Gyula hajóskapitányi sapója: nincs már fej viselni a nincs mit. Hiába öregszenek meg nagy (nő)íróink, egyik se lesz nagyasszony. Mert nem lesz már meg ez a forma (most is határeset), nem lesz meg a környezet, nem lesz, aki észrevegye, és ezért épp a jobbakból hiányzik is az erre vonatkozó vágy, akarat, hiúság, hübrisz.”
A képen Galgóczi Erzsébet (ő elég mérsékelten illett bele a rendszerbe, mondjuk úgy, naponta szerkesztené ki a Mandiner) és Szabó Magda látható Aczéllal, a következő képen pedig Csoóri Sándor.
Szabó Magda és férje, Szobotka Tibor, jó kapcsolatban volt Aczéllal, és Aczél bizalmasával Király Istvánnal. Csoóri viszont aláírta a Charta 77-et (érdemes megnézni az aláírók listáját). Csoóri 1984-ben tizenkilencedmagával (Csurkával, Nagy Gáspárral, Sinkovits Imrével együtt) nem Aczélnak, hanem magának Kádárnak írt levelet (a határonkívüli magyarság érdekében, és amúgy Kádár elmondta ezt a Politikai Bizottságban. Aczél és a híres Knopp elvtárs fogadta őket (Halász Péter és Zelnik József külföldön voltak, de még Nagy Gáspár is jelent volt, ha jól értem). Az MSZMP KB pedig javaslatokat tett a tizenkilencek kezdeményezésével kapcsolatban, pozitív jellegű javaslatokat.
Szabó Magda a harmadik T-hez tartozott, a rendszer támogatottja volt, az, hogy híve is volt a rendszernek, egy másik kérdés. Erősen be voltak ágyazva férjével együtt a rendszerbe, egy Népszabadság kritika miatt is írhattak Aczélnak. Ahogy Esterházy (nagyon szerette Esterházyt és amennyire tudom ez kölcsönös volt) is célzott rá, Szabó Magdában (akinek a négy elemit és három polgárit végzett nagyikám a rajongója volt) volt valamennyi vágy, akarat, hübrisz és hiúság.
Szabó Magda végig sem merte gondolni, hogy mennyire rendszeridegen volt, a rendszer (Aczél és Király képében, utóbbi tuti bele volt zúgva, mondjuk ezzel nem volt egyedül, Szabó Magdának elég komoly kisugárzása volt) ismerte fel, hogy ez a polgári rendszeridegenség kihasználható. Szabó Magda magában hitt, Király István, a hatalmas műveltségű, furán népi gondolkozású (voltak érdekes gondolatai a zsidókról, de azért Landler Jenő unokahúga volt a felesége) professzor, kurvára a kommunista rendszerben hitt.
Az Ajtót láttuk az Örkényben Pogány Judittal és megütött, hogy mennyire jó anyag Szabó Magda (irodalmilag én nem vagyok player, blogszinten sem) könyve, nagyanyám szerintem hússzor olvasta el. Persze gyerekkoromban nagyon szerettem az Abigélt, de ki nem.
Szabó Magda az irodalom nagyasszonya volt, Latinovits színészkirály és ilyen többet nem lesz. A Szép, fényes napot Szabó Magda írta, az Aranybulla nevű (meg lehet nézni a neten, én belenéztem, wow) szemetet pedig talán a Fülöpke. Nem is tudom, hogy pontosan mit csinált vele, azt tudom, hogy mit csinált volna Király István, ha egy Fülöpke szintű izéke bármit akart volna csinálni az Aranybullával. Orbánnak nincs szüksége nagyasszonyokra, ott van neki az egészen figyelemreméltóan buta feljelentőm, a Schmitték Marikája. Nem tudom kihagyni, Halkó Petrácska, a Kontra című blog exvezérigazgatója, mert jobb blogoknak vezérigazgatója van, egy ánglius master degree után személyesen a Mária asszonyhoz jött haza PhD-zni Csonka-Magyarországra. Azt hittem az opportunista hülyeségnek is van határa, mert elfelejtettem egy pillanatra, hogy ezek nem tudnak hibázni.
Csapongok itten. De mindjárt befejezem. Takács Nóra Dianát néztem szilveszterkor az Örkényben, akit a kedves Olvasó nem ismer, mert ez egy olyan kor, amikor a TND-t nem ismerik a kedvesolvasók. Kiss Judit Ágnes verseit énekelte (meg Tina Turnert) és ragyogó volt (pedig láthatóan volt valami torokfájása, de a hangján nem látszott, csak azon, hogy tízpercenként nyom valamilyen bogyót), csak ez egy Fülöpke-korszak, mert Orbán Aczél Györgye a Demeter Szilcsi, a Király Istvánja pedig Szilcsi főszakértője Megadja Gábor. Amiről eszembe jut, hogy milyen zseniális Kádár volt Vizi Dávid a Főtitkárokban. Ez egy pocsék kor. Persze (mit fog ezen hisztizni pár kedvesolvasó) Orbán a fasorban nincs a Csermanek Janitól per diktatúra, csak éppen akkora tahókra építi a sokkal kisebb diktatúrácskáját, akiket azért még a Tóth Dezső is kiröhögött volna.
A Kádár-rendszer értelmisége, a vége felé, lényegesen nívósabb volt, mint a Viktor-rendszeré, és hát az ellenzéke, Csoóritól Kis Jánosig… na ezt a mondatot be sem fejezem.
A Charta 77-nek volt egy kezdeményezője, Jan Patocka. Bevitték, kihallgatták, meghalt. Patocka (van egy olyan kis miniatűr v betű a c felett, tessék odaképzelni) Husserl és Heidegger tanítványa volt, világhírű filozófus, aki egy olyan minőséget képviselt, és olyan bátorságot, ami a mai Csehországot is megemeli. Magyarországnak nincs Patockája, és ha lenne, a Mandiner róla is érdekeseket írna, akárcsak Galgócziról, talán pont ugyanazt, nem olyan bonyolult a Mandiner. Amúgy, a témakörben magát Budaházy Györgyöt interjúvolták meg a háza őrizetében, és itt most azért egy halk anyátokpicsája el lett rebegve.
Szabó Magda nagyasszony volt, és ma már nem nagyasszonyokra van szüksége a gyógydiktatúráknak, hanem Kontrára, Megafonra, nem Megáll az időre (1982), hanem Elqrtukra, meg Blokádra, nem vívódó, időnként megalkuvó tehetségekre, hanem a tehetségtelenség legbanálisabb szintjére, amit már baseballütőként is lehet használni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16530006-6a2fbb34cc2fb' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16530006&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16530006-6a2fbb34cc2fb&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16530006-6a2fbb34cc2fb' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Hiv.: @muaddib00:
Szerintem a kontraproduktív baromkodás az pont az ellenzék szidalmazása.
Anélkül is pont ugyanolyan kétharmad lesz tavasszal, mint amilyen eddig mindig. Majd megmutatják nekik a készséges szavazási segéderők, hogy melyik kockába tegyék az ikszet, ha olcsón akarják a vécépapírt.
@azuccahirmondoja:
Ha ez így lenne a világ összes diktátorának aki nem géppuskázgat hobbiból a tömegbe stabil támogatottsága lenne. De ez mint tudjuk nincs így. Sőt, ma Magyarországon meglehetősen „nyugalomban” (persze mihez képest) dolgozhat az ellenzék, szemben néhány hellyel ahol mégis sikerült társadalmi támogatottságot szereznie az ellenzéki mozgalmaknak.
@muaddib00:
„Majd ha a kormány elutasítottsága kellően magas lesz, mert az ellenzék megdolgozott érte, hogy így legyen, akkor lehet beszélgetni róla, hogy akkor most hogyan tovább.”
Az az érdekes, hogy a kormány elutasítottsága annak ellenére sem nő, hogy ha az ellenzék nem is, de ő maga erősen dolgozik rajta
@poszt:
kicsit vissza a poszthoz: az „Az a szép fényes napot” Sinkovits Gézájával láttam először, aztán sok év múlva Gyulát játszotta. „Állunk mi még Belgiumnál” – kiáltja egy ponton, aztán persze inkább halálba küldi Böngét, hogy semmi se zavarja meg a nyugati orientációt. Abban a darabban valóban benne feszült a Kelet-Nyugat (másutt: szlavofil-zapadnyik) igazságok feloldhatatlansága, a kényszerű lemondás sokmindenről a múltunkból, az indulatainkból, a magunkbírásából a modernizálódás és a napos oldalra kerülés érdekében. Szabó Magda ezt képes volt ötven éve megragadni (ahogyan más léptékben Dosztojevszkij vagy Tolsztoj is, aztán félrecsúszva Szolzsenyicin). Bármennyire is hamisan játszik erre rá a mai rezsim, a mélyén valós a feszültség, amit a rendszerváltozás utáni politikai elitek a komprádorság és öblös csurkizmus dichotómiájába löktek át.
És a színvonalromlás sajna nem a mostanin rezsimmel kezdődött. Kb. mindent elmond erről, hogy az „Az a a szép fényes nap” helyett a velejéig kádárista Istvánakirály lehetett nemzeti drámaopusz (jó, tudom, ott volt zene és NagyFeró meg Vikidál, de akkor is)..
@muaddib00:
Három lehetőséget látok.
Az első: megjátszod a hülyét, és érdekből teszed, pl. fizetnek érte. Ezt nem tartom valószínűnek. Tévedhetek persze, de sok hozzászólásodat olvastam már, és nem gondolom, hogy bérkommentelő vagy.
A második: megjátszod a hülyét, és élvezetből teszed. Ezzel semmi gondom, igyekszem nagyon megértő és elfogadó lenni, és különben is vannak nálad rosszabbak. Nagyapám ismert egy soroksári szikvizest még Horthy idejében, és leírni sem merem, hogy neki mitől állt fel. (Mármint nem Horthynak, hanem a szikvizesnek.)
A harmadik: tényleg nem vagy tisztában alapvető fontosságú dolgokkal. Talán külföldön élsz, és évtizedek óta nem jártál Magyarországon, esetleg nagyon leköti a figyelmedet a szakterületed, ami távol áll a közélettől, és nem jut időd tájékozódásra, mittudomén, ezer oka lehet. Ha erről van szó, engedd meg, hogy felvilágosítsalak: soha, sehol, semmilyen ellenzéki mozgalom, kezdeményezés, nem szerezhet többséget a választópolgárok között, ha nem tudja eljuttatni hozzájuk a mondanivalóját, vagy ha az ellenérdekelt fél, vagyis a kormányoldal olyan médiafölénnyel rendelkezik, hogy az ellenzék mondanivalója elvész a zajban. (Ha pedig esetleg mégsem veszne el teljesen, és a kormányra veszélyes mértékben terjedne, akkor a kormányzati propagandagépezet egyetlen hét alatt bárkit helyrehozhatatlanul lekaraktergyilkol.)
Ezt a vastörvényt nem képes felülírni semmilyen aprómunka, semmilyen „nép közé menés”, nem tudja felülírni a legkiválóbb, leghitelesebb szakemberek által összeállított és képviselt program, nem tudja felülírni semmi.
A jelenlegi magyar választási szabályok és médiaviszonyok között teljesen mindegy, milyen minőségű az ellenzék. Teljesen mindegy, hogy mit csinál. Teljesen mindegy, hogy mennyire csinálja jól, vagy rosszul, amit csinál.
Ez nem jelenti azt, hogy az ellenzék minőségéről nem szabad, vagy nem érdemes beszélni. Szabad és érdemes. De önbecsapás azt hinni, hogy az adott helyzetben bármi múlhat rajta. (És akkor még szó sem esett arról, hogy a kormányoldal végtelen mennyiségű pénzzel és számos egyéb eszközzel akadályozhatja az ellenzék minőségének javulását, és gátlástalanul meg is teszi.)
@azuccahirmondoja: : „Fogadást ajánlok. Adj nekem egy országos lefedettségű tévécsatornát fél évre…”
Na egen, van ebben valami. Mi több, van az – állítólagos – usák mondás, miszerint „nem kell neked ellenség, ha van egy magyar barátod”. Ez jutott eszembe, a függetlenség szerepében tetszelgő telex ma reggeli főcíme:
„GW950m, a szürke farkas, aki miatt az Európai Bizottság elnöke hajszát indított egy védett faj ellen”
láttán. Csodás :-/.
„https://telex.hu/kulfold/2023/01/07/ursula-von-der-leyen-poni-lo-farkas-gyilkossag
@steinerzsiga: Puzsér megkereste nekünk:
Expat vagyok, inszomniám van, csak azért regisztráltam, hogy elmondjam, ismerem TND-t. (Végignéztem a kommenteket, és úgy látom, erre a kitételre senki nem reagált.)
Amikor belefutottam a mandineren, felmerült bennem:
– Karácsony akcióját megmèrte a Kabinetiroda.
– Kicsit besz@rt, majd szovjet mintára felèbresztette alvó ügynökèt.
– jobb híján, beszúrom ide.
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=826162378866183&id=100044172862672