Kiválóság, teljesítmény, felsőoktatás
Eredeti szerző: jotunder
A leideni egyetem nyilvánosságra hozott egy egyetemi rangsort kizárólag a tudományos publikációk száma és minősége alapján. Az ilyen rangsorokkal érdemes nagyon óvatosan bánni, nem lehet belőlük nagyon komoly következtetéseket levonni.
A Magyar Tudományos Akadémia tavalyi országgyűlési beszámolójához is készített egy rangsort, amelynek huszonnegyedik oldalán látható a magyar egyetemek publikációs rangsora. Tekintettel arra, hogy a legtöbb publikációt a táblázatban nem szereplő akadémiai intézetek produkálják, ezekből az értékek nem mérik általában a magyar tudományos teljesítményt.
A leideni listán nem találtam magyar egyetemet. Egyetlenegyet sem. Ennek rengeteg oka van: a magyar egyetemek brutális alulfinanszírozása, az egyetemi oktatók egészen kétségbeejtő leterheltsége és más tényezők. Érdemes megnézni, hogy a Balog miniszter által kiválónak minősített Pázmány Péter Katolikus Egyetem teljesítménye teljesen mérhetetlen, és hogy valójában hat darab olyan magyar egyetem van, amelyik lényegi tudományos tevékenységet képes folytatni.
A magyar felsőoktatásból rettenetes pénzeket vontak ki az elmúlt években, az elitegyetemeink elbocsátásokat fontolgatnak (már ahol fontolgatnak — van, ahol meg is tették), napi működési problémáik vannak. Ezek az értékek nem fognak javulni, ezek az értékek egyre rosszabbak lesznek. Ezeket a számokat nem lehet megmagyarázni óriásplakátokon, a közmédia mikrofonállványainak adott interjúkkal, baráti blogok hazugságaival. Attól, hogy valamire ráírjuk, hogy jobban teljesít, nem fog jobban teljesíteni.
A kormány feladta a magyar felsőoktatást. A „bekerülünk a legjobb kétszázba”, a „termelési központ leszünk” idiotizmusa, a nacionalista lózungok mögött nincs semmi, csak az önfeladás. Orbán Viktor valójában nem hisz Magyarországban. Nem, valójában nem tartja magát és népét félázsiainak, nem gondol ő semmi különösen felháborítót erről az országról — egyszerűen nem hisz benne. Orbán nem buta ember, nem őrült, nem gonosztevő, egyszerűen nem hisz abban, hogy nyugati típusú ország lehetünk, nyugati struktúrákkal.
És én nem mondhatom azt, hogy Orbán Viktor egészen bizonyosan téved. Csak azt mondhatom ki, teljes bizonyossággal, hogy így gondolja. Nem nagyon látott ő nyugati mintát az életében. Katasztrofális emberi és szakmai minőségű emberek veszik körül tizenpár éve, beleszokott ezekbe az emberi és szakmai minőségekbe. És itt nemcsak a jobboldalról van szó, hanem a „féltudású elitekről” általában. Nem hiszem, hogy valóban ellenségnek tartja a felsőoktatást, a kultúrát — egyszerűen csak nem tudja elképzelni őket szövetségesnek. Lehet, hogy megveti a kitüntetettjeit, lehet, hogy otthon a négy fal között pontosan tudja, hogy mit ér egy matolcsy vagy egy láncziandrás. Lehet, hogy átlát rajtuk, lehet, hogy valóban csak használni akarja őket, és a szíve mélyén csak borzasztóan szomorú. De ez engem nem vigasztal.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520223-6ae0b2dc3ec88' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520223&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520223-6ae0b2dc3ec88&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520223-6ae0b2dc3ec88' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Zabaalint: Ezzel épp most tettél egy ellenőrizhetetlen állítást (legalábbis meglepődnék ha alá tudnád támasztani adatokkal, vagy akár mérhetőségi kritériumot tudnál adni arra ki a kontár és ki nem), amivel neked is sikerült a könnyebb ellenállás felé menni és kontárkodni egy kicsit. Ah.
@tollaszerge:
mondj már egy andragógiai módszert, ami tudományosan megalapozott. ami nem az olcsó könyvtárból való? te csak annyit tudsz mondani, hogy hülye vagy. nem az vagyok, aki a facebookból kikerestél. 😀
@tollaszerge:
Ebben mondjuk igazad van. Mert valóban nem állnak rendelkezésemre erről statisztikák. Csak abból következtetek, hogy könnyebb megjátszani a hozzáértést egy képlékenyebb tudományban, mint egy egzaktban. Ez a következtetés azonban éppen az a fajta következtetés, mint pl. mikor egy társadalomtudományban vonnak le A-t B-ből, logikusnak hangzik, de nem biztos, hogy igaz.
@unionista: te most lenyegeben azt allitod, hogy csak a matematika igazi tudomany, mert teljesen exakt tetelekbol es definiciokbol epul fel.
rengeteg dolog van a vilagon, amit egyszeruen nem lehet igy megismerni, de azert meg kell, es valamilyen szinten meg is lehet ismerni. az andragogia egy alkalmazott tudomany, nemzetkozi folyoiratai vannak, mint pl. az Adult Education Quarterly, a Journal of Adult and Continuing Education, stb.
Az, hogy a hallgatók miért veszik fel épp az andragógia szakot, vagy akár az, hogy egy kar miként tekint az andragógus hallgatókra ne tegye már lehetővé, hogy a tudományágat minősítsük.
Volt idő, amikor a meteorológia épp olyan tapasztalati, axiomatikusan definiálatlan terület volt, mint a mai szoftok. Az akkori unionisták joggal mondhatták, hogy ugyan mit tud egy meteorológus, amit Pista bátyám a fájós derekával ne tudna.
@unionista:
Szerintem ideális esetben, ha az intézmény nem rossz, az oktatók nem rosszak és a hallgatók sem rosszak, az andragógia is úgy működik, mint a közgazdaságtan. Ott is az van, hogy megtanulják a mikro- és makroökonómiát az elején, amelyek aztán később csak iránymutatóként szolgálnak, de nem lehet egy az egyben ráépíteni mondjuk a számvitelt vagy a pénzügyet, amelyeknek viszont már van gyakorlati használatuk. Míg egy mérnöknél a matematika nem csupán iránymutató, hanem egzakt módon alkalmazható eszköz. Ezzel azt akarom mondani, hogy attól, hogy az alapok nem egzaktak, még nem biztos, hogy feleslegesek.
@ámbátor:
Nekem az a meglátásom, hogy a tudomány területek fejlődésével ezek a dolgok összeérnek, tehát a jövőben lesz biológiával jobban megalapozott andragógia, mint ahogy mondod példának a múltból a meteorológia fejlődését máig. De a pszichológia is jó példa, ami már jó ideje összeért az orvostudománnyal és a biológiával.
index.hu/belfold/2013/04/24/kemeny_gyomrost_kaptak_a_videki_foiskolak/
@Zabaalint: „Csak abból következtetek, hogy könnyebb megjátszani a hozzáértést egy képlékenyebb tudományban, mint egy egzaktban.”
Honnan tudjuk, hogy könnyebb megjátszani, ha egyszer könnyebb megjátszani? Hiszen akkor nem tudod jól mérni, hogy ki játssza meg. Stb, stb.
Saját állításod szerint érték számodra az „egzaktság”, ugyanakkor simán teszel egy tudományszociológiai kijelentést (szoft! szoft! :-P), ami nemhogy nem tudsz alátámasztani, de annak is jó esélye van hogy még mérni is nehéz. Ilyenekért egy—általad szoftnak tartott—társadalomtudományi (de kvantitatív) közegben 1 perc alatt szétszednének. Food for thought.
@Zabaalint:
nem mindegy, hogy úgy kutatok magatartást, hogy nyálmintát veszek. vagy úgy, hogy ránézek egy emberre, és gondolok valamit. legfeljebb megkérdem, hogy „mizújs”. facebook profilokra nem lehet tudományos kutatásokat építeni. ebből a szempontból mindegy, hogy egy facebook adatsorra milyen bonyolult kiszámítást kapcsolunk. az arra teljesen jó, hogy a facebook személyre szabottan ajánljon árut. de arra nem, hogy a populációról tudományos igénnyel állítson valamit.
@tollaszerge:
Én mondjuk leginkább saját tapasztalatból is beszélek, mert társadalomtudományi területen mindig kimentett engem a rizsa (nem csak vizsgákra kell gondolkodni, nyertem én anno pályázaton is), ugyanez egzakt tudományban meg nem megy.
Tudományszociológiai állítás pedig akkor lett volna, ha olyan körökben hangzik el, és nem egy anonim, nem tudományos blogon kommentként.
@unionista:
Mert miért nem állíthatna valamit tudományos igényességgel? A tudományos igényesség nem a vizsgálat tárgyán múlik, ha a fogyasztási szokásokat vizsgálod facebook statisztikák alapján, az is lehet tudományos igényességű. Meg eleve erre a nyálminta pont nem lenne jó, másra meg a nyálmintára van szükséged.
@tollaszerge: ki ne mondd :)))
@unionista: scholar.google.hu/scholar?hl=hu&q=facebook&btnG=
Asszem újra kéne gondolnod azt a részt, hogy „facebook profilokra nem lehet tudományos kutatásokat építeni.”
@ámbátor: jo lett volna pl latni ebben a cikkben hogy az adott evekben pl mennyi erettsegizett diak volt, mert tudjuk hogy azoknak a szama is csokken.
Errol a kerdesrol is baromi nagy a hallgatas, a felsooktatas nagy reszet azert is kell megszuntetni mert kifogy alola a gyerek. Ezt nem csak az altalanos fogyas erinti hanem a „kulturalis kulonbsegek” is. Magyarul az a reteg amelyik meg szaporodik az nem jar egyetemre.
@jotunder: Azt várja, hogy mondd ki te! 😛
@tollaszerge: Izé…szerintem zabaalint tényleg kontár, a szó klasszikus értelmében…
Meg lennék lepődve, ha a kommentelők között akadna egyetlen_nem_kontár is. 🙂
@acs63:
Nem tudom mi a klasszikus értelme, de a mai értelmében határozottan kontár vagyok abban a témában, amihez itt hozzászóltam, de nagyon kevesen nem azok.
Én vagyok kontár! És a feleségem is.
@jotunder:
a matematika, a logika, a fizika, a kémia és a biológia képes úgy állítani valamit, hogy akárki nem mondhatja annak az ellenkezőjét. a szociológia erre nem képes. feltéve, hogy az túlmutat a közönséges statisztikai adatokon.
értem, hogy vannak szociológiai tanszékek, vagy folyóiratok. de ezek az amerikai társadalom pillanatnyi állapotáról is egymással homlokegyenest ellenkező dolgokat állítanak. úgy, hogy egyébként mindenkinek van adatsora. most persze értem, hogy ettől függetlenül kell méricskélni. mert ha ezt nem tennék, akkor tényleg bárki bármit mondhatna. hiába vannak szociológiai felmérések. a hatalomgyakorlás ettől függetlenül önkényes.
mondok egy példát. újraosztották a trafikpiacot. kis klánok foglaltak településeket. van aki arról panaszkodik, hogy 20 éve építgeti a családi édesség-dohány-ajándék üzletét, mellette totó-lottó bizniszt. vagy aminek hívják ezt: a tipp mix. de ha éppen volt valaki, aki ezt el akarta tőle venni, akkor megtehette. miért?
azért, mert a trafiktörvénynek semmilyen tudományos alapja nincsen. szociológia tanulmányok vannak. de azokkal bármit, és az ellenkezőjét is lehet igazolni. mert a szociológiában bármit, és annak az ellenkezőjét is lehet állítani. feltéve, hogy az túlmutat a statisztikai hivatal éves jelentésein. hol vannak azok a felmérések, amik leírják, hogy az egyes dohányüzletek, az egyes gyorséttermek milyen problémát okoznak az egyes körzetekben. ha egyáltalán okoznak. de ezt nem lehet „társadalmilag” felmérni. pláne nem kérdőívekkel. ehhez nem szociológiai, hanem biológiai kutatások kellenek. és ahhoz kell kapcsolni az alkalmazott matematikát (a számítástudományt).
@Zabaalint: Te most szórakozol velem?
Kontárnak azt a kézművest nevezték, aki a céh engedélye nélkül dolgozott. (Tehát nem feltétlenül hiányzott a szaktudás – lehetett mesterlegény is -, csak nem volt rá engedélye.)
@unionista: Rád más kifejezést használnék, de minek? 🙁
A te logikád szerint pedagógust sem kell képezni, aki érti a szakmáját/tudományos szakát, az alapból ért az oktatáshoz is…
@ámbátor:
szerinted van olyan amerikai vagy európai tizenéves, aki NEM hazudik a facebook oldalán? vajon milyen tudományos következtetéseket lehet ezekből levonni. szerintem semmilyet. de meggyőzhető vagyok. csak valaki mondjon már egy erős állítást. nem százezer online hivatkozást, vagy száz offline folyóirat címet. hanem egy erős állítást, amire azt mondja, hogy annak tudományos jelentősége van. és azt nem egy biológai kutatás, hanem a facebook alapozza meg.
@tollaszerge:
ő ezt írta: „de mi az androgógus szaktudása? nem állítom, hogy nincs olyan. csak mondja meg, hogy micsoda.”
van andragógus? nincs. akkor meg mit kötözködsz?
@unionista:
„a matematika, a logika, a fizika, a kémia és a biológia képes úgy állítani valamit, hogy akárki nem mondhatja annak az ellenkezőjét. a szociológia erre nem képes. feltéve, hogy az túlmutat a közönséges statisztikai adatokon.”
Ezek közül egyedül a matematika és a logika az egyedüli, amire nagyjából igaz, bár ezeknél is akadnak sejtések, amiket nem bizonyítottak, de a fizikánál egymásnak ellentmondó elméletek feszülnek egymásnak, amelyek közül egyelőre nem lehet eldönteni, melyik szerint működik a világ. Kémia, biológia, pszichiátria, pszichológia, szociológia, nagyjából ebben a sorrendben magasabb szintekre léptünk, így egyre nagyobb a tévedés lehetősége (alacsonyabb, magasabb szint az nem pejoratív értelemben, hanem mint a programozási nyelveknél a gépi kódtól a menedzselt nyelvekig). Az emberi szervezetet lehet vizsgálni sejtenként, sőt molekulánként is, de lehet szervenként. Meg lehet az egész társadalmat is, mint a szociológia, olyan viszont nincs, hogy egy ember a molekulától a társadalmig átlátja.
Egyébként filozófiából is van olyan irányzat, ha jól tudom szkeptikus filozófiának hívják, amely azt állítja, a filozófia haszontalan, méghozzá azért, mert két akármennyire is okos filozófus máshonnan kiindulva más eredményre jut, így egymásnak ellentmondó „igazságokat” fog kimondani. Ettől még persze nincsen igazuk, mert az, hogy a filozófia szubjektív, még nem jelenti azt, hogy értelmetlen.
Amúgy amit a trafiktörvényről írsz, az nem a szociológiát minősíti. Környezeti hatástanulmányt is tud rendelni a politika a szájízének megfelelően, pedig az természettudomány.
@acs63:
most a vodafone ügyfélszolgálatos is elvégez egy „egyetemet”. sőt megszerzi a másod, harmaddiplomát azért, hogy ő vezethesse a vodafone ügyfélszolgálati irodát. ezért jár „egyetemre”. ezért végez el „tanár szakot”. egy érettségivel tanulja meg a tarifacsomagokat. és mondja azt, hogy rendeljem meg valamelyeket, mert az szerinte tényleg kedvező. nehogy már ehhez kelljen 10+ évig kelljen egyetemre járni. ha eleget dolgozott a vodafone csapatban, és nem volt semmi probléma, akkor végezzen el egy könyvelő tanfolyamot és nevezzék ki irodavezetőnek. mert sokat tapasztalt, képzett, lojális munkaerő. de minek ehhez egyetem. minek ehhez több diploma.
persze vannak, akik hivatásszerűen akarnak tanítani lenni. de ők ne keveredjenek már össze ezzel a bulibölcsész csapattal. hanem kifejezetten nekik tartsuk fenn néhány tanárképző főiskolákat. oda többségében a tanítás iránt elkötelezetteket kell felvenni. nagyjából annyit, amennyire szükség van. most persze értem, hogy mindig van pályaelhagyó. amit pótolni kell. de ha a tanárképzésnek és a bölcsészkarnak nem általános humán célokat kell szolgálnia. mert akkor ezek az emberek folyamatosan általános iskolába járnak. egyszer, amikor mindenki. utána a gimnázium, végül bölcsészkar. majd másod, harmaddiploma. de a tényleges annyit tud, mint amennyit régen egy érettségizett.
@Zabaalint:
az szerinted egy tudományos állítás, hogy most a borsodi sör fogy inkább. mert nagy feró azt mondja a rádióban, hogy azt igyál. mert most egy pohár áráért kapsz egy korsót. és akkor felteszem, hogy a facebook-on, mert erre többen kattintanak, mint a konkurens márkára.
én értem, hogy lehet végezni mindenféle marketing felmérést. amiből kijön, hogy a borsodi sör mellé milyen ajándékot kell adni. kulcstartót, vagy sorsjegyet, amivel ott lehetsz a bl döntőn. és ehhez kell alkalmazott matek. leginkább valamilyen statisztikai programot kell tudni használni. egy alkalmazást.
a tudományos képzés úgy indul, hogy ezt az egészet axiomatikusan megalapozzuk, a definíciókat, a tételeket és a bizonyításokat, a gyakorlati feladatok megoldását számon kérjük. és akkor akik ezt vállalják azoktól azt várhatjuk, hogy a már meglévő matekot tovább építsék. új elképzelésekkel álljanak elő. ami ha elhíresül, akkor bekerül azokba a statisztikai programokba, amit a főiskolások használnak. de a „facebook kutatónak” erre nyilván nincs szüksége. a marketinges futassa le az egyes márkákra vonatkozó méréseket. vizsgálja a korszellemet. azt, hogyan hat nagy feró a közönségre.
de ebből tényleges tudományos eredmény nem lesz. vagy ha igen, akkor mond már egyet.
@unionista: Nézd, most még udvariasan válaszolok, mert nem tudom, miért friss a nicked. Feltételezem, hogy most kerültél a környékre, nem azért, mert a régit már elkoptattad…
Ha belemész a cimkefelhőbe, akkor ott több posztot találsz a felsőoktatással kapcsolatban. Ne csak a bejegyzéseket olvasd át, hanem a kommenteket is!
Olyan dolgokat hozol fel, ami már át lett rágva sokszor, ezért kapsz ilyen válaszokat. A te érveid már ki lettek vesézve és elképzelhető, hogy a bloggazdák nem szeretnének ezredszer is reagálni olyan felvetésekre, amikről már (viszonylagos) konszenzus született. (Nem lett meggyőzve senki se pro, se kontra, de a nézetek nagy része már tisztázódott.) Komoly olvasnivaló, de megéri, így csak trollkodásnak tűnik, amit erőltetsz…
@Zabaalint:
minden erős, ellentmondásmentes elméletben van olyan mondat, amely eldönthetetlen, miközben igaz. a szociológiában szinte csak eldönthetetlen mondatok vannak.
a szociológiában mi az a kijelentés, ami igaz, de a tagadása nem az. igazságon értsük a tényekkel való igazolást. egy szociológus állíthat bármit. majd lesz egy másik, amelyik épp annak az ellenkezőjét mondja. de ez szinte az összes szociológiai állításra igaz. ez nem olyan, hogy te a kísérleti fizikában találsz ellentmondást. hanem mintha az egyik fizikus azt mondaná, hogy ohm törvénye: R = U÷I. a másik meg azt, hogy R=I÷U.
@unionista: miért gondolod, hogy a világegész nagy célja, hogy „unionista” nicket meggyőzzék arról, hogy a társadalomtudományok tudományok? miért gondolod, hogy a világ felsőoktatása tőled akarja megtudni, hogyan kell tudományokat tanítani? :))
@acs63:
szerintem az andragógia egy sztereotip közhelygyűjtemény a gyerekekről és a felnőttekről. te meg ha jól értem azt mondod, hogy tudomány. rendben.
ha az andragógia tudomány, akkor nyilván van legalább egy tudományos állítást erről a területről. ne azt írd, hogy hülye vagy. már hogyne lenne tudomány. nagyon sok andragógiai tanszék létezik. és számtalan folyóirat van. hanem mondj egy tudományos állítást az andragógia tárgyköréből. egy mondatot, ami nem az olcsó könyvtárba illeszkedik.
nekem kínos, hogy belemegyek, de muszáj megkérdeznem, kedves unionista, hogy szerinted mi a tudomány definíciója?
nincs mindenki által elfogadott, szóval nem kell megijedni, csak úgy köbö.
szerinted.
mert itt lehet a probléma.
az, hogy ellentmondásmentes vagy megkérdőjelezhetetlen vagy egzakt az nem kritérium.
még a természettudományokra sem. ott sem mérhető meg, ott sem ismételhető meg vagy ott sem jósolható meg minden.
(see: en.wikipedia.org/wiki/Science#Certainty_and_science)
az összes társadalomtudományban szerepel a „tudomány” szó. jog, politika, szociológia, demográfia, kriminológia, nyelvtudományok, pszichológia, pedagógia, közgáz stb.
most kapaszkodj meg: az végképp nem kritérium, hogy _szerinted_ mi tudomány.
persze elhaknizhatsz ezzel a számmal egy halom blogon, csak készülj fel rá, hogy nem minden esetben leszel a hónap hozzászólója.
@jotunder:
nem azt várom, hogy meggyőzz. éppen ellenkezőleg azt, hogy megcáfolj. írj egy mondatot az andragógia tárgyköréből, ami nem egy sztereotip kijelentés. és akkor az andargógia áltudományossága meg van cáfolva, nem várom el, hogy meggyőz. egyetlen mondattal cáfolj. tessék.
@unionista: nem hiszem, hogy én bármit meg akarok cáfolni. azt szeretném, ha nem trollkodnál. és ezt el tudom érni, mindenféle cáfolatok nélkül.
@jotunder:
na ne mond.
@Lasombra:
nem olyan érdekes ez. de gondold meg. vannak a sporttörténészek. akik leírják, hogy mióta szerepel a taekwondo az olimpiák programjában. legalább schmitt pál óta tudjuk, hogy abból is lehet tudományos értekezést írni. engem ez egyébként nem zavar. felőlem maradhatott volna a helyén. az sem zavart, ha megint mások azt mondták: az egyik kutyaütő helyébe ültessenek egy másikat. csak azt mondom, hogy ezt válasszuk el az igazi tudományoktól. és akkor utána írjon valaki abból értekezést, hogy a brazilok ötször nyertek focivébét.
de, hogy a témánál maradjak. véletlen idézek az andragógia magyar wiki oldaláról. annak a közepéről:
„A felnőtteket belső tényező motiválja: önbecsülés, önmegvalósítás, meg akarnak felelni az új kihívásoknak. A gyerekek inkább külső nyomásra, motivációra tanulnak.”
nincs olyan gyerek, akit az önbecsülés, az önmegvalósítás motivál? nincs olyan gyerek, aki meg akar felelni az új kihívásoknak? mert az andragógia tudománya szerint a gyerekek nem ilyenek, bezzeg a felnőttek. és ez nem egy áltudomány. hogy is volna az. mert van tudományos folyóirata, van tudományos tanszéke. ma már mindennek lehet. ennek is.
még csak azt se mondom, hogy számolják fel teljesen. hanem azt, hogy ez kerüljön a főiskolákra. az andragógiát tanítsák mondjuk békéscsabán. legyen ott is felsőoktatás. mert abból több kell. rendben. de mondjuk szegeden meg legyen rendes tudományegyetem.
gondolkozz el ezen 10 másodpercig.
@unionista:
Megszeppentél, mi? 🙂
@panelburzsuj:
véletlen idézek az andragógia magyar wiki oldalából. a
közepéből. íme:
„A felnőtteket belső tényező motiválja: önbecsülés, önmegvalósítás, meg akarnak felelni az új kihívásoknak. (A gyerekek inkább külső nyomásra, motivációra tanulnak.)”
mert ugye a gyerekeket nem hajthatja az önbecsülés, az önmegvalósítás. a gyerekek nem akarnak megfelelni az új kihívásoknak. bezzeg a felnőttek. mi ez ha nem áltudomány. ezek a marxista-leninista foxi maxi intézetek kapitalista változatai. és csodálkozunk, hogy a magyar felnőttképzés miért olyan, amilyen. erre alapoznak. tudományosan.
így folytatják a wiki közepén:
A távoktatás egy olyan szisztematikusan létrehozott rendszer [érted egy szisztematikusan létrehozott rendszer], melyet úgy alakítottak ki, hogy az rugalmas legyen, és a kevesebb időkerettel rendelkező tanulni vágyók számára is megteremtse a lehetőséget a fejlődésre. továbbá segít áthidalni olyan esetlegesen problémát jelentő adottságokat, mint például földrajzi elhelyezkedés, vagy gazdasági, esetleg szociális helyzet. ez az oktatási forma alkalmas továbbá arra is, hogy kielégítse a mai felgyorsult világ szakképzések megszerzésével szemben támasztott igényeket. olvasható ez a megfogalmazás a „jogklinika és street law alapítvány” távoktatási program kidolgozása című kiadványában.
a századvég ír ilyeneket. nem a tudományos kutató műhelyek. illetve a századvég is a szakfolyóiratokból ollóz össze valamit. ezeket azért nem lehet betenni egy főiskolára, mert akkor lehet, hogy az előrébb kerülne egy tudományos rangsorban. idézettség szempontjából az a jó, hogy ha valami felfutóban van. és ha valami egy erős lapban van, akkor magas az impaktfaktor. most persze nem nagyon tudnak jobbat csinálni, mint a google page rank. nem is lenne az rossz. ha a tudomány és a filozófia elválna egymástól. akkor nem lehetne az áltudományhoz kapcsolt alkalmazott matematikával aratni. csak ez nem tetszene a barátunknak.
@unionista:
Na de ember – Wikipédiával érvelsz??
Amikor van tisztességes tudományos forrás is? És bónuszként egyenest Debrecenből?
Durkó M.: A felnőttnevelés és népművelés tudományos kutatásának szükségessége és körvonalai. in: Acta Marxistica et Pedagogica. Debrecen, 1962.
@unionista: fingom sincs, hogy van-e az andragógiának alaptétele, és ha van mi az. (ahogy azt sem tudom, hogy a biológiának vagy a gépészmérnökségnek, van-e alaptétele). Azt tudom, hogy ez egy fontos szakterület, ahol egy csomó ember adja össze az eszét, hogy a világot valamivel előrébb juttassák. Nem hiszem, hogy abban a helyzetben lennél, hogy megkérdőjelezhesd a szakterület létjogosultságát.
Nézd meg jobban a biológiát, amire oly előszeretettel hivatkozol, hogy az aztán tudomány. Abban se biztosak, hogy mi az élet definíciója, ki így, ki úgy húzza meg a határokat. Élőlény a vírus? Él a prion? A mittudoménmi, amiről nem is hallottam? Az őssejt? A sperma? A számítógépes vírus? A belsőégésű motor? Ahány definíciót előkotorsz a biológiakönyvekből, annyiféleképp lesz egyikben ez élő a másikban meg az. Vagy fordítva.
Kérdezz meg 10 informatikust, hogy mi az, hogy operációs rendszer, kapsz egy tucat definíciót, mind más lesz. Kérdezz meg egy tucat történészt, hogy mi volt a világháború oka, tíz közgazdászt, hogy élénkíti-e a gazdaságot az infláció. Pszichológuust, hogy mi a tudat. Minél kategórikusabb választ kapsz, annál valószínűbb, hogy egy seggfejjel beszélsz. Ha szerencséd van és olyat találtál, aki nemabszolút tekintély, az azzal fogja kezdeni a válaszát, hogy talán, meg hogy vannak akik szerint, és azzal fejezi be, hogy de persze lehet, hogy tévedek.
Könnyen lehet, hogy az andragógiában, ami még nem rég tartja magát tudománynak, a rendszerezés, definiálás elején tartanak. De ki vagy te, hogy végtelen hozzáéréseddel lekóklerezz egy szakágat, amiről szerintem öt összefüggő mondatot nem tudnál elmondani?
@panelburzsuj:
ki van ez találva:
— andragógia: a felnőttel való tényleges foglalkozás
— andragógika: alapelvek, eszmék, módszerek együttese
— agológia: a munka általános tudománya
— andragológia: tudomány, amely az andragógiát és az andragógikát tanulmányozza
most komolyan. nem azt kellene, hogy a légifotóból felmérik, hogy mekkora és milyen épületekben élnek az emberek és az állatok. milyen a növényzet. az algoritmus körbekeríti az objektumokat. esetlegesen kijavítják a telekkönyvet. semmi új nincs ebben.
és ezek után minden régióban felkerekedik egy interdiszciplináris munkacsoport. hogy divatosan fejezzem ki magamat. kulturális antropológusok. kell vezető biológus, földrajzos, fizikus, vegyész. és a szociológus ebben a tudományos segédmunkatárs. nem a tudós, hanem a segédmunkatárs. nem babarczy eszter, hanem az igazi szociológus. aki az ismerősein kívül látott már közelről embert. aki társalog a nénikkel és a bácsikkal. belenéz a szemükbe, megveregeti a vállukat, simogatja őket. de nem azért, hogy szavazzanak rájuk, hanem mert olyan szociológus, hogy tudóst tényleg érdeklik a népek. és akkor a valós mintákból (nem facebook profil) az elméleti tudós próbálja kitalálni, hogy mi mivel függhet össze. persze segítségére van az alkalmazott matematika és a számítógép. de nem kell hozzá semmilyen népnevelő marxista-leninista hülyeség.
legfeljebb annyi az ideológia, hogy ezt a kárpát-medencei régiókban vagy eurorégiókban csináljuk együtt a szomszédokkal. osztrák-magyar, szlovák-magyar, román-magyar, szerb-magyar, horvát-magyar munka-csoportokban. be lehet vonni értelmes cigányokat. és azt lehet mondani a németeknek: kellene néhány mecedes busz, siemens eszközök, stb. ez nem is annyira a „nyugatos”, hanem a „zsidó” gondolkodás. persze semmi köze izraelhez, egyszerűen csak értelmesnek kell lenni.
felmérhetik a problémás körzeteket, azt hogy kit mire lehetne képezni. mire alkalmas fizikailag, szellemileg. elsősorban a német-osztrák-svájci iparnak és pénziparnak azt mondani. na ezek vagyunk mi. a nem túl jó, de legalább megbízható népség. építsünk szövetségi közlekedést, szövetségi közműveket. de ez már a politikai vonalvezetés. a szövetségi mantra. és akkor meg kell rajzolni a sasból a turult. ha a választók egy jelentős részét ez villanyozza fel. akkor kérjük meg, hogy rajzolja meg egy tetoválós, és varrják magukra. csak ehhez schiffer andrás nem elég tökös gyerek. az lmp helyett egy kárpát-medencei zöld párt kellene. határon kívülieket megnyeri azzal, hogy káprátia. de nem a náci faszsággal.
most persze ezzel nem lehet győzni. de ez csak egy dolog. és ez mindjárt elvon néhány százalékot jobbról, és széljobbról is. és a bizonytalanoktól is hoz. kevesebb, mint egy évvel a választások előtt az ellenzéknek arról kellene beszélni: hogyan akar nyerni. mihez kell a többség, vagy a kétharmad.
ugyanolyan, mint a mostani kormány. gyűlölködni tudnak. azt nagyon.
@ámbátor:
„Élőlény a vírus? Él a prion? „
Bocs az offért, a jelenlegi uralkodó álláspont szerint egyik sem élőlény, azt hiszem a fő ok, hogy nincsen anyagcseréjük. Legalábbis orvosoknak, gyógyszerészeknek jelenleg ezt tanítják sejtbiológiából. De tényleg nagyon jó a példád, mert vitatott dologról van szó.
@ámbátor:
A kedvencem, amit egy közgazdász tanárom mondott, hogy a 29-es gazdasági világválság okait csak a történészek tudják, ők közgazdászok máig vitatják.
@unionista:
Az, hogy egy bizonyos szociológus nem jár emberek közé, szerintem nem minősíti a tudományt. Más tudományokban is vannak gyakorlati és elméleti szakemberek, lehet hogy egy mérnököket oktató professzor alig látott életében gyárat, aminek a gyártósorait majd lehet hogy a hallgatói tervezik, de ettől még hasznos tudást tud átadni a hallgatóinak a saját szakterületén. Nekem egyébként van olyan szociológus hallgató ismerősöm, vicces, hogy itt védem, mert élőben cikizni szoktam a szociológiával, aki kimondottan szereti megismerni a társadalmat alacsonyabb szinten, ha külföldön jár, akkor is előbb nézi meg a szegény negyedet, mint a hivatalos nevezetességeket, mert az szerinte többet elárul adott helyről. Ő lány létére olyat is csinált már, hogy a boltban túl sokat vásárolt, erre hazavitette egy csövessel, természetesen kifizetve a szolgáltatást. Csak aztán nehogy egyszer elbánjanak vele a cigányok…
@unionista: Még mindig nem értek a társadalomtudományokhoz, de az én fogalmaim szerint kevered a szezont a fazonnal.
A szociológia egy leíró tudomány, társadalmi jelenségeket kutat, dokumentál, modellez, mittudomén. Az andragógia egy határozottan gyakorlati tudomány, amelyik felhasználva a szociológia eredményeit is, odamegy, oktat, nevel, gyönyörködtet.
A szociológus nem avatkozik be, hanem leír. Az andragógus pedig aktív szereplő, hivatása szerint változtani akar a meglevő helyzeten.
De persze lehet, hogy tévedek.
@ámbátor:
Az andragógiával az a baj, hogy úgy indítottak belőle Magyarországon egy rakat helyen tömegképzést, hogy gyakorlatilag nem alkalmaz senki sem andragógust. Akik legközelebb kerülnek a területükhöz, azok mindenes ügyintézők felnőttoktatással foglalkozó cégeknél vagy hivatalokban, de ez szűk kisebbség, a többség eleve nem is azért megy ilyen szakra, mert andragógus akar lenni, hanem mert kell neki egy akármilyen diploma.
@Zabaalint:
Ezzel nem azt állítom, hogy nem lenne rájuk szükség, de ha nem költ erre az állam vagy különféle szervezetek, akkor a képzésre fordított pénz is kidobott pénz az ablakon.
@Zabaalint: Amennyire én hallottam, ez bizony, sajnos, így van. Pedig szükség lenne rájuk. Csak ahol erről döntenének, ott valószínüleg egy unionista ül és ezért nincs rá pénz. Leszakadó rétegekről, országrészekről sírni viszont tudunk.
@ámbátor: Izé, olyasvalakivel vitatkozol az andragógiáról elég hosszan, aki 1 napja még leírni se tudta a szót. Jó ez neked?
@tollaszerge: Mondjuk tekintsük az andragógiai tevékenységem részének.
@ámbátor: Azt mondtad, kontár vagy. Akkor mégse? 🙂
(Amúgy se tisztázott, hogy andragógusra, általános iskolai pedagógusra, pszichológusra, mentorra, vagy cenzorra lenne szüksége.)